Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-05 / 52. (795.) szám

Csütörtök, március 5. &RÁav-MMW#ftmZ*P ;-r A szovjetek végrehajtó bizottságának tifliszi gyűlése Rykov nagy beszéde az orosz gazdasági helyzetről — A mezőgazdaság a békeidő tel­jesítményének 88, az ipar 60 százalékát érte el T'ilisz, március 4. A szovjetek központi végrehajtóbizottságának tifliszi nagygyűlését tegnap nyitották meg’ mint jelentettük. Ün­nepélyes keretek között Rykow ma három­órás nagy beszédet mondott, melyben a bel­politikai helyzetet és főleg a gazdasági újjá­építés módozatait vázolta. Kijelentette, hogy a bevetett terület a mai Oroszországban a háboruelőtti idők 88 százalékát teszi ki s a centrális fekvésű területeken túl is haladja a háboruelőtti nivót. A folytonos rossz termé­sek azonban gátolják a mezőgazdaságot fej­lődésében. Az 1924-iki rossz termés például 85 millió aranyrubelébe került az államnak. Körülbelül hétmillió embert ért gazdasági összeomlás tavaly. A téli vetések ma ismét rossz helyzetben vannak és hogy az állam kikerülje a ka­tasztrófát, már most gondoskodott 22 mil­lió púd gabonamag importjáról. Az orosz ipar elérte a háboruelőtti telje­sítménye 60 százalékát. Az 1924-iki teljesít­mény pedig az előző évnek a háromszorosát teszi ki. Most nagy és radikális berendez­kedések folynak az iparban és ezért minde­nütt nagy pénzösszegekre van szükség. A szovjetek gazdasági helyzete ma a nagystílű program megvalósításának képét mutatja és ha a tervezett nagyarányú vil­lamosítás elkészül, Oroszország legalább is a háboruelőtti gazdasági teljesitmények nívóján fog állni. A szovjet politikai főfeladata jelenleg a paraszttömegeknek a kormányzásba való vonása éis a falu gazdasági stabilizációjának előmozdítása. Rykow külügyi expozéja Tiflisz, március 4. A Rosta-ügynökség közzéteszi annak a nagy beszednek egész szövegét, melyet Rykow, a végrehajtóbizott­ság elnöke a- tifHszi gyűlésen mondott. A nép­biztos megállapította' hogy Szovjetoroszor- szágot immár csaknem minden állam elis­merte. Különösem nagy izgalmat kelt Euró­pában O-oszország terjedő tekintélye a ke­leti államok körében. A Japánnal kötött szer­ződés véglegesen megoldotta Oroszország számára a távoli kelet problémáját. Az Egyesült Államok az egyetlen hata­lom, mely Oroszországot nem ismerte el. A Japánnal kötött megegyezés azonban Amerikát teljesen Izolálta és Szovjetorosz- orszőg meg Japán jelenlegi helyzete csak ártalmas lehet az Egyesült Államokra. Ezután a cári adósságokról beszélt Ry­Dr. Borüvka ezelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma TcSr Príp II, Leoerova 81. kow és kiemelte, hogy Franciaország egé­szen jogtalanul cselekszik, ha a szovjettől kö­veteli ezeknek a pénzösszegeknek a megfi­zetését­Hisz nem szabad megfeledkezni arról, hogy Franciaország saját érdekében köl­csönzött pénzt Oroszországunk annakide­jén, mert a cári hadsereg Franciaországnak északi hadereje volt, mely nélkül összeom­lott volna minden francia védelem. Oroszország úgy ment a háborúba, hogy nyugatról Ígéretet kapott a Dardanellák és a Boszporus elfoglalására- a hadikárpótlá­sokban való részesedésre és ezzel szemben a háborúból mint leszegényedett és kifosz­tott csonk került ki. Franciaország pedig mindent síéri. amit akart s hogy m ndent elérhetett abban a tízmilliós orosz hadseregnek nagy része volt. Ezután Rykow még a hadikészülödések- röl szóló hireket cáfolta meg. Miért utazik Soics öécsbc? Bizalmasan közölni fogja az osztrák kancellárral a kisantant bukaresti konferenciájának határozatait a dunai konföderáció és a Habsburgok ügyében Becs- március 4. (A P- M. H- bécsi tudósítójától.) Benes április közepén Bécsbe jön, hogy külpolitikai és gazdasági természetű megbeszéléseket folytasson a kancellárral és a külügyminisz­terrel. Benes már az ősszel Bécsbe akart jönni, ekkor azonban közbejött a vasutas sztrájk és ennek következtében Seipelnek és kormá­nyának lemondása. A provizórium hetekig tartó ideje alatt Benes semmi értelmét sem látta, hogy Bécsbe jöjjön, később pedig meg akarta várni, vájjon az uj Ramek-kormány tartam tudja-e magát. Az elmúlt év decem­berében, amikor Ausztrián keresztül Olasz­országba utazott- szintén nem szállt ki Becs­ben, hanem Matatta külügyminiszter szál't be hozzá a vonatba és kisérte el Semmerkigig. Mostan azonban Benes nagyon szükségesnek tartja a bécsi látoga­tást a kisantant szempontjából. Ausztriában ugyanis ismét fellángolt a Németországhoz való csatlakozási agitáció- A kisantant ezt természetesen nem nézi szí­vesen és inkább különböző kedvezményeket hajlandó nyújtani Ausztriának, sem minthogy nyugodtan tűrje a csatlakozást. Mielőtt Benes Bécsbe jön, résztvesz a kisantant bukaresti konferenciáján, amelyen tárgyalásra kerülnek a dunai konföderáció ismét sokat pertraktált kérdései, valamint a Habsburgok esetleges restaurációja. Való sziűü, hogy a bukaresti konferencián a kis­antant külügyminiszterei, tehát Benes, Dúca és Niincsics abban fognak megállapodni' hogy kommünikét adnak ki, amely szerint a kisantant államai elvetik a konföderáció tervét, de még nagyobb eréllyel iparkod­nak majd megakadályozni a Habsburgok visszatérését akár Magyarországba, akár Ausztriába. Természetesen tárgyalásra kerül az osz­trák csatlakozási mozgalom is, mivel azon­ban Benesnek az a taktikája, hogy Ausztriát keztyüs kézzel kell kezelni és nőm szabad érzékenységét sérteni, erről nem fognak kommünikét kiadni, ellenben Benes bécsi látogatása alkalmával szemé­lyesen fogja közölni a kancellárral és a kül­ügyminisztérium vezetőjével a kisantant konferenc újának ebben az ügyben hozott határozatát, amely kétségkívül oda fog konkludálni- hogy a kisantant államai nem­csak blokáddal, de a békeszerződésekre való hivatkozással, esetleges megszállással is megakadályozzák Ausztria csatlakozá­sát Németországhoz, ha azonban Ausztria végleg lemond erről, úgy a kisantant államai a legmesszebbmenő gazdasági és politikai kedvezményeket haj­landók biztosítani az osztrák kormány ré­szére. Diplomáciai körökben nagy fontosságot Tajdonitának Benes bécsi látogatásának és azt várják, hogy ennek után Ausztria kiilpo- ] tikára is határozott körvonalakat fog ölteni. A „Pcfrogaüi alap” fö a Pcfrogalll siremtfH giiflcsCeclt egiiesltése •eS Prága, március 4. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövet­kezett Ellenzéki Pártok Pártközi Vezérlő- bizottságának február 10-én tartott ülésén Korláth Endre képviselő, Egry Ferenc sze­nátor és N'itsch Andor, a szepesi népet párt elnöke eg}' PetrogalH-alap létesítését kezdeményezték, amely amellett, hogy megörökítené néhai Petrogalti Oszkár feledhetetlen emlékét, egyszersmind vala­mely oly kulturális célt is szolgálna, amely a magyarság e hirtelen elhunyt vezérének különösen a szivéhez nőtt. Ha — az anyád beteg volna . . . vagy lát­nád, hogy bántalom érte . . . hogy szomorú, nagyon szomorú ... és meg akarnád vigasz­talni: úgy vigasztalj meg . . . A fiú (habozva kezeibe veszi az asz- szony kezét és simogatja). Az asszony (halvány mosollyal): így szoktad? ... Ez jót tesz, csak simogass. Mintha bársonnyal . . . A fiú (szánakozva nézi). Az asszony Egyebet nem?... Mutasd neg, hogy szoktad megvigasztalni az anyá­dat? Hadd látom, mit tudsz. A fiú (hosszú habozás után fölkel és az asszonyt homlokon csókolja). Az asszony (a csók után rémülten mered a levegőbe. Majd föláll. Lázas sutto­gással): Mit — tettél velem megint?*! . . . Mit . . .? Ha már olyan nagy bennem a za­var, a lárma, — miért tépted föl a szemei­met, hogy lássam, hogy tudjam, hónán ez a zavar? . . . Kinek a keze, akarata dolgozik itten? Ki rendezi ezt igy, ilyen szörnyű rendben? . . . (Téveteg pillantással néz kö­rül, aztán a falhoz támolyog. Csönd.) Hogy ezt rögtön nem vettem észre . . . Mikor elő­ször megláttalak, hogy nem kiáltottam fel: És hol van az én fiam? . . .; Hogy mikor fiukat és lányokat láttam, hogy nem sikol- tottam fel soha: És hol vannak az én gyer­mekeim? ... Az én gyermekeim nincsenek sehol. Nincsenek, — na, (vadul felkacag) egyszerűen nincsenek, elfelejtettem világra- hozni őket, nem volt idom, na, ne nevess, az istenért, ne merjél nevetni! . . . (Halkan.) Úgy éget a csókod! . . . Úgy éget! . . . A fin (szánakozva, majdnem irtózva nézi). Az asszony (hirtelen fölzokog és a földre borul, a karosszék elé): Az első könnyek ... Ha tudnád, mióta sirok, mióta tudok sirni megint ... Az eíébb hazudtam neked: akkor még sirni sem tudtam . . . Most megint sirok . . . Olyan jó ez, a sirás a léleké, fiam . . . Most sirok, most, mikor egy más asszony gyermeke lehelte rám az első gyermeki csókot! ... És jaj nekem, hogy amikor a gyermekeimért sírok, akkor is csak magamra gondolok! . . . Mert ha gyermekeim lennének . . . Nagy, erős fiuk és szép, jó, tiszta lányok . . . Hogy elcsi­tulna bennem minden, hogy elcsöndesedne!... (Csönd.) A fiú (az asszonyhoz lép és fölsegití): Nyugodjék meg ... az Istenért , . . Az asszony: Hogy tudnám őket sze­retni! . . . S milyen szépek volnának, mi­lyen jók hozzám. Mint te, fiam. Vigyáznék rájuk, nagyon tudnék rájuk vigyázni. Min­dent kiszámítanék nekik előre. Nekik törtem volna a kagylóhéjakat És minden fényt fölgyujtanék a nagy, hűvös templomban, melyet építenék köréjük . . . (Halkan sir. Majd valamennyire magáhoztérvie.) Hogy fogok én most élni? . . . Egyedül, egyedül a zajjal, a múlttal és rettegve minden órától, te, hallod, borzadni a jelentől és a jövőtől, értsd meg ezt, félni az időtől . . . így fogok én most élni . . . Talán, talán a gyermekeim­re fogok gondolni, ha majd — nem megy tovább. A gyérmekekre, akik meg sem szü­lettek. De én hinni fogom, hogy élnek vala­hol és amikor majd menni fogok, azt fogom hinni, hogy ők jöttek el érteni . . . Hogy nem hagynak . . . egyedül . . . ebben az őszben. És a télben. (Megborzong.) Ó, egye­dül lenni a nagy, hideg télben . . .! (Csönd. A kandalló tüze már kialudt.) A fiú (szánakozva elfordul. Tekintete megakadt a kandallón.) Az asszony (követi tekintetét): valamint minden térfidivatcikk kapható sasi József cégnél -7:w Prafta l„ CsletHű 19. határozta el és egy bizottságot küldött ki a Petrogalli-alap megteremtésére azzal, hogy az így egyesített gyűjtésből elsősorban egy síremlék állíttassák fel, az ezen felül befolyó összegeket pedig fordítsa a bizott­ság a gyűjtés eredményéhez képest meg­határozandó kulturális célra. A kiküldött bizottság a megbízatás ér­telmében fölhívja a szlovenszkói és ruszin­szkói ellenzéki érzelmű közönséget, de külö­nösen a magyar társadalmat, hogy hathatós támogatásával biztosítsa a gyűj­tés sikerét és tegye lehetővé, hogy PetrogaÜi Oszkár drága emlékét nem­csak egy hozzá és a nemzethez méltó síremlék fölállításával örökíthessük meg, de azzal is, hogy az ö nevében támogat­juk a súlyos helyzetben lévő ma­gyar kultúrát, amelynek istápolásáí és fejlesztését ő életében annyira a szivén viselte. Meg kel! mutatnunk, hogy meg­becsüljük nagyjaink emlékét és áldoza­toktól sem riadunk vissza, ha annak megörökítéséről van szó. A bizottság közéletünk vezető egyéni­ségei utján máris a Központi Iroda pecsétjé­vel ellátott gyüjtőiveket hozott forgalomba és kéri a közönség minden rétegét, hogy a gyűjtést a legmesszebbmenő módon karolja föl s az adományokat szíveskedjenek a Köz­ponti Irodának akár a losonci, akár a prágai címére beküldeni. Módjnban áll a közönségnek az is, hogy adományait a P. M, H. szerkesztősé­gének, illetőleg kiadóhivatalának címére küldje be, amely azokat hivatalosan nyug­tázni fogja. A gyűjtési akció vezetésével megbízott bizottság a közeljövőiben Petrogalli-lapokat is forgalomba fog hozni, amelyeknek jöve­delme szintén az alap gyarapítására fog szol­gálni, amire már most is fölhívja néhai Pet- rogalli Oszkárunk nagyszámú tisztelőjének és barátjának figyelmét. Nagy az a nemzet, amely megbecsüli nagy halottainak emlékét. ■1“ Mén szenved# Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. here. comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélkiiH sérvkötőnk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsiilye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla­nel! has-, hát- és mellmelegitő Jygier Mfszerte Oraíislava, Dníia-a. 51. Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztetnek-■ip,--\rys*^jr>>S?r\ Egyedül lenni — a nagy télben —! (Mindket­ten a kandalló fekete homályába bámulnak. Hosszú csönd.) Az asszony (fölriad, végigsimitja a homlokát): És most menj, fiam. A f i u (fölriad. Habozik, nem tud hogyan elbúcsúzni). Az asszony: Menj, menj, fiam. A f i u (lassan megindul a jobb ajtó felé. Az ajtóban megáll és egy pillanatra vissza­néz. Elmegy.) Az asszony (kisvártatva utána megy az ajtóhoz. Halkan utánaszól): Jó éjszakát. (Lassan megfordul és megáll. Ismét a kiham- vadt kandallóba mered.) Ez is kialudt. (Összeborzad.) Hideg van. Fázom. (.Az egyik, ablakhoz lép, félrevonja a függönyt és kite­kint.) Mindjárt hajnal talán. Nem látom, köd van. (Kinyitja az egyik ablakszárnyat. A köd tódul befele. Riadtan becsapja megint, de nem zárja be,) Mindjárt megindul az élet... Hogyan fölkelni holnap, hogyan élni egye­dül és ezzel a zajjal bennem? , . . (Lassan, támolygó léptekkel a baloldali ajtóhoz megy. Az ajtóban megáll.) Ó, aludni, aludni . . . Álmomban nem hallom . . . (Csönd.) (Függöny gyorsan le.) ■ Időközben a Prágai Magyar Hírlap is gyűjtést indított meg abból a célból, hogy a besztercebányai temetőben, ahol Petrogalli Oszkár örök álmát alussza, a nemzetnek soha el nem múló hálás kegyeletét és Petro­galli Oszkár hervadhatatlan érdemeit a nagy Sialotthoz méltó síremlék hirdesse hosszú évszázadokon át az utó­doknak. A pártköz) vezérlőbizottság március 2-án tartott ülésén — nehogy a két irányban megindított gyűjtés szétforgácsolja az erőket — a két gyüpés egyesítését Váry Gyula | és CIoiSileB ü$ll^®rl€elsra&él* Kassa, Fő-u. 76. I Mfiarnamovai sáriitól* és '*“ug IBtffBISWlIai és ¥a»SS«MT SZCél* W*al€lS2KáéS«I®«llfc Szentháromság- g Ke. & Mc-iél. szoborral szemben 1 \ i \ ++, ' *1 WMM—^————■— —■ Ég —

Next

/
Thumbnails
Contents