Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-31 / 73. (816.) szám
Kedd, március 31. Van-e jelentősége a Magyar Nemzeti Bank kamatíábSeszál^tásának? A kaniatlábleszálHtás egyelőre nem érte el célját — A Nemzeti Bank meg kell, hogy változtassa hitelpolitikáját is — A magyar koronát nem keli többé féltem Budapest, március 30. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Mint jelentettük már, a Magyar Nemzeti Bank a visszleszámi tolás kamatlábát 13 és fél százalékról 11 százalékra szállította le. Ez intézkedés nyomán a Pénzintézeti Központ is megfelelő kamatlábleszállítást határozott el, de a magánpénztmézetek e tekintetben való elhatározása még ismeretlen. A pénzügyi élet egyik kiváló ismerőjétől, akinek véleménye a hivatalos pénzügyi körök álláspontját is kifejezésre juttatja, e nagy- fontosságú és az egész magyar hiteléletre döntő befolyású kérdésre nézve a következő felvilágosítást kaptuk: A kamatleszállítással a Nemzeti Banknak az volt a célja, hogy az elviselhetetlen magas árakat letörje# mert kétségtelen, hogy a hitelélet válsága és a pénztelenség sok tekintetben igen nagy mértékben járult hozzá az árak folytonos emelkedéséhez. Azonban már ebben a pillanatban is látható, hogy a Nemzeti Bank a maga intézkedésével nem érte el azt a célt, amelynek szolgálatába szegődött, mert a nagybankok még mindig tanácskoznak azon, vájjon a Nemzeti Bank főtanácsának kamatleszállitó politikáját magukévá tegyék-e vagy sem. Egész bizonyos, hogy a közeljövőben nagy viták fognak megindulni erről és amennyiben a bankok nem változtatnak eddigi álláspontjukon, a Nemzeti Bank kamatleszállításnak semmi néven nevezendő hatása nem lesz. A tárgyilagosság kedvéért azonban nem lehet elhallgatni azt az álláspontunkat, hogy a kamatleszállítás egymagában nem elegendő a hitelválság kiegyensúlyozására, de feltétlenül szükség van arra is, hogy a Nemzeti Bank megváltoztassa a maga hitelpolitikáját. A legutóbbi; héten is 75 milliárddal csökkent a visszleszámitolási hitelkeret és csökkenést mutatnak az Összes legutóbbi hetekről kiadott kivatalos jelentések# ami viszont azt jelenti, hogy a Nemzeti Bank nem enged a maga ortodox hitelpolitikájából. Ennek a mai napig meg is volt a inaga értelme. Abban a pillanatban azonban, amikor a Nemzeti Bank leszállította a kamatlábat, elismerte, hogy többé a koronát nincs mitől féltenie, tehát nem lehet akadálya annak sem, hogy a kihitelezéseknél is egy liberálisabb álláspontra ne helyezkedjék. Meg is van rá a remény és hisszük, hogy a közeljövőben lényeges enyhülés fog e téren történni. E. Á. — Folytatják a csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A március elején megszakított csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat most újból folytatni fogják. Április közepéig befejezik az első olvasást, amikor a csehszlovák delegátusok újból elutaznak, hogy a második olvasás előtt kormányuktól utasítást kérjenek. A vitás tételeket c$ak a harmadik olvasás alkalmával fogják összeegyeztetni. — A csehszlovákiai textilipar Sielyzete. A belföldi textilipar ágai között legkedvezőbb a gyapotipar helyzete. Az üzemek foglalkoztatása kielégítőnek mondható, minden fonóda I munkában van s egyidőre el vannak látva j munkával továbbra is. Az export is elég magasságot ért el, különösen Németországba szállítottak sokat, ahol az árak jelentősen magasabbak gyapotáruikban, mint nálunk. Az általános pénzhiány azonban mégis érezhető, több esetben a cégek nem tudtak kellő időben fizetési kötelezettségeiknek eleget termi, ami azután természetesen befolyásolta a további megrendeléseket. Érdekes# hogy ennek következtében a Németországgal! szemben eddig szokásban lévő 30 napos fizetési határidőt 60 napra bővítették ki. — A gyapjuipar helyzete sokkal kedvezőtlenebb. Az egész téli idény jóformán elveszettnek mondható, a legtöbb gyár megrendelések hiányában stagnálásra van kényszerítve. A selyemipar foglalkoztatása kielégítő, csak a nagy adóterhek akadályozzák szabad működésében. Az óriási luxusadó következtében vevőinek száma erősen megfogyatkozott s ma már odáig fejlődtek a dolgok, hogy sok gyár azoknak a cikkeknek gyártását, amelyek luxusadó alá esnek, egyszerűen beszüntette. Különös jelenség, hogy az idei prágai minta- vásáron a textilipar olyan sikertelenül szerepelt, mint az előző években eddig sohasem. —- Mozgalom a szesz árának leszállítása érdekében. Az élemiszeripar uj mozgalmat indított az élelmiszeripar részére szolgáló szesz árának leszállítására. Rámutat a mozgalom arra, hogy a .szesz ára a belföldön 35.50 koronát tesz ki, mig viszont a világpiacon csupán 3 koronát, úgy hogy a hazai ipar konkurrenciaképessége ezáltal alapos veszélynek van kitéve. — A párkányi ipartestület közgyűlése. A párkányi ipartestület közgyűlése a napokban mondta ki a járási ipartestületié való átalakulását. A közgyűlésre küldöttség hívta meg Ho’ota dr. érsekujvári városbirót# aki az egy- begyü'lít iparosok előtt nagy érdeklődés mellett ismertette az uj ipartörvényt. — A gyiimölcstőzsde tervezete. A felállítandó gyümölcs-tőzsde tervezetéről szóló javaslatok — az UTK jelentése szrint — március végevei készülnek el. A szokványok lényegileg csak a friss gyümölccsel való kereskedésre# azonkívül a megmunkált gyümölcs, lekvár és félkészjtmények eladására vonatkoznak. A tőzsde elnökségét illetőleg végleges megállapodás még nincs. — A losonci Rakottya! zománcgyár, amely tudvalevőleg Szlovenszkó legnagyobb gyárainak egyike, hossru idő óta kényszeregyezség alatt állt, Mint értesülünk, a gyár kiegyezését a törvényszék jóváhagyta. =; Milyen eredménnyel járt Jugoszláviában ai agrárreforai? Újvidéken Dr. P. jelzéssel egy könyv jelem meg, mely a jugoszláviai agrár- reform eredményeit ismerteti. A könyv írója többek között megemlíti, hogy az agrárreform kö- i vetkeztében a cukorrépatermelés a háború előtti 6000 vagonról 1920-ban 3500 vagonra szállt le, ami megfelel félmilüárd dinárnyi jövedelemcsökkenésnek. Az állam ezáltal cukoradóban 100 millió dinárral károsodott s azonielül szükségessé váit 2500 vagon külföldi cukorbehozatala, amiért a külföldnek 300 millió dinárt kellett fizetni. A ló- áJomány Vojvodiinában az 1920. évi 311.373 darabról 220.657 darabra szállott alá. A könyv megállapítja, hogy az agrárreíorm eredméye az SHS államban a gazdasági hanyatlás, a passzív kereskedelmi mérleg, az általános elégedetlenség és a kisebbségi nemzeti eleinek kivándorlása.-f Szilárd a prágai tőzsde. A mai tőzsde szilárd irányzattal nyitott s az árfolyamok is tartottak. A tőzsdéidé későbbi folyamán azonban a spekuláció a bankok lombardtételének emelése hírére piacra vetették értékeiket és ennek következtében az árfolyamok estek. Az osztraui sztrájk híre is befolyásolta az árfolyamok kialakulását. Különösen a vas, gép, vegyi, szén és cukorértékek csökkentek. Textil és sörértékek tartottak, úgyszintén arbitrázspapirok. Kulisszban is csak csekély vásárlási kedv mutatkozott és a javulás rövid ideig tartott. Közlekedési értékek közül Északi vasút 80 pontot vesztett. A belföldi bankóik közül Sporo, Eskompte, bécsiek közül Anglo. Bankegylet és Hitel gyöngült. A beruházási piacon az állatni értékek tovább javultak. Exoták gyöngültek. Záróirányzat elgyöngült. Előfordult kötések: III 80 III 28. 1923. évi kincstári utalvány —. _ 19 24. évi kincstári utalvány —._ _'_ Nyereiuéjiykölcsön ..... 89.25 89 12 6°o-os beruházási kölcsön . 30.50 81 __ 6°/ „-os lisztkölesön ..... 75.25 75Í— 6°/(-os Allamköesön............ 71 25 71 25 Morv a orsz. -köles. 1911. 47»% 71.50 71 75 Morva orsz.-köles 1917. 5°o • 72— 72 10 Prága város 1913. köles. 5°0 70.— 7g’__ Pr ága város 1919. köles. 4°0 60.75 oT— Briiuu város 1921. köles. 6 % 90._ 95_ Pozsou y város 1910. köles. 4 %---------------Pr ága városi takrpt. 4% .. . 37A0 97'so e si. vörös kereszt sorsjegy . #,6.75 (,6 75 Masry, 5 frtos vörös kereszt. —,_ _ Ma gy. jelzálog sorsjegy . . ~_!_ _ Bud apesti Bazilika sorsjegy —,_ _'_ Ag rárbank........................ 983.— 388*— Cseh Union Bank ...... 090 so vn'sn Leszámítoló ........................ fctso sK Cs eh Iparbauk .................. (,10.50 om.50 Pr ágái Hitelbank............... *88.50 S88 50 Sz lovák Bank..................... 117— 117-— Zi vuostonska..................... 395 59 3QS__ An gol.-Cslov. Bank............ '92Üé «5’— Osztrák hitel..................... 6925 7078 Béc si Uiíiou Bank............ 557?, 5550 Wie ner Bankv..................... 47_L #,9'_ Ju goslovenska-bank .... 5075 36 75 Nordbabn...................í,4W)’— ',505 •— Cs eh cukor ......... ^20_ 1H5 — Ho rvát cukor..................... 358Í51: ko lmi műtrágya ...... ^79_ *79_ Kol iui kávé........................ 133— t?3__ Kolin i petróleum............... 226— 228 — Kol lni szesz...... n9S.50 *205!— Te jipar r-t ........................ 710— 710.— LL so pilsem sörgyár .... 2il5._ <600.— BreitíelckDaiiék.............. 5C5 — 515 — La urin és Klement............ 300 — 301 50 Bi nghoffer........................ f,€0~ ',65— Cs eh északi szón............... —'_ _'_ Cs eh nyugati szón ..... 31,8'— 36'*’— ................................ 18'*!— 185— :........................ 427.— 431.— Prágai vasipar.................. 360.— 880— hkoda • .••••.................. 641.— 658.— Poz sonyi kábel..................1<*70—_____ In wald................................. 306— 309— 4- Tartózkodó az olmützi terménytőzsde. Az amerikai gabonapiacról érkező ellentétes hírek következtéiben a mai terménytőzsde irányzata tartózkodó volt. Búzában és .rozsban olcsóbb árakkal kötöttek kevés üzletet. Árpa csaknem üzlettelet). Zab szilárd. Tengeri, liszt és korpa változatlan. Amerikai sertészsír gyöngült. A következő árakat jegyezték: morva búza 25Ó—255, rozs 220—225, árpa 240—260, zab 192—195, magyar tengeri 134—136, lencse 450—600, Viktória borsó 325—375, fehér bab 240—245, morva préselt széna 51—54, zsúp szalma 36—40, préselt takarmány szalma 32—34, mák S50—860, holland kömény 735—740, plombáit vörös lóhere 1800— 1900, qGG búzaliszt 398—40(2, 1. sz. rozsliszt 340 —342, buzakorpa 128—130, rizs 290—295, amerikai sertészsír 15.50—15.55.-f- A cukorpiac. A mai tőzsde irányzata nyugodt volt. Nyerscukoriegyzés Aussig loko 210 pénz, 215 áru, Olmütz 195 pénz, 202 áru. Romeo és Jolii faliul — Keller Gottíried regénye — A Prágai Magyar Hírlap számára fordította: Schöpflín Aladár (g^ Hogy mégis valami harapnjvalót szerezzenek és az időt is eltöltsék, apa és fiú halászatra adták magukat, t. i. horgásztak, mert meg volt engedve mindenkinek, hogy a horgát a vízbe merítse. Ez volt a seldwylaiak főfoglalkozása is, amikor tönkre jutottak. Kedvező időben, amikor a halak könnyen beleharaptak, tucatszámra lehetett őket látni kivonulni a halászbottal és vödörrel és ha az ember a viz partján járt. minden arasznyira egy-egy horgász ült, az egyik hosszú barna polgárkabátban# meztelen lábait a vízbe lógatva, a másik csúcsos kék frakkban egy öreg fűzfán állva, ócska nemezkalapját ferdén a fülére csapva: odébb nagy virágokkal hímzett hálókabátban horgászott valaki, mert más kabátja nem volt, egyik kezében a hosszú pipát, a másikban a halászbotot tartva és ha az ember a folyó egy. hallásánál ment el, egy öreg kopasz pókhasu állott talpig meztelenül és horgászott, ennek bár a viz mellett tartózkodott, olyan feketék voltak a lábai, hogy az ember azt hihette# rajta van a, csizma. Mindenki mellett volt egy kis fazék, vagy egy doboz, amelyben giliszták hempe- iégték; ezeket a nap más óráiban szokták kiásni, Ha az ég felhőkkel volt bevonva és fülledt, , borús idő volt, akkor álltak ezek az emberek legnagyobb számmal a folyó mentén# mozdulatlanul, mint a szent, vagy prófétaszobrok egy galériája. A falusi emberek rájuk se nézve mentek eí mellettük barmaikkal és kocsijukkal és a folyón a hajósok sem törődtek velük, mialatt ők halkan morogtak, hogy a hajók zavarják őket. Ha tizenkét évvel ezelőtt, amikor még egy szép igával szántott a folyó fölötti dombon, valaki azt jósolta volna Manznaík, hogy ő is közéjük áll ezeknek a furcsa szenteknek és halászni fog, mint ők, akkor ugyancsak fölfortyant volna. Még most is gyorsan ment el a hátuk mögött és sietett a folyón fölfelé, mint az alvilág egy makacs árnya, amely kényelmes, magányos helyecskét keres magának a sötét vizeknél, kárhozata helyéül. Arra azonban sem neki# sem a fiának nem volt türelme, hogy a horgászvesszőve! álldogáljanak és eszükbe jutott, hogy a parasztok másféle módokon fogiák a halakat, leginkább kézzé] a patakokban; ezért a vesszőt csak a látszat kedvéért vitték magukkal és a'patakok partján mentek fölfelé, amerre tudták, hogy drága és jó pisztrángok vannak. A faliul maradt Martinak is egyre rosz- szabbul ment a sora időközben és emellett, nagyon unatkozott, úgy, hogy ahelyett, hogy elhanyagolt földjén dolgozott volna, maga is a halászatra adta magát és naphosszat a folyóban pancsolt, Veronikának nem volt .szabad mellőle tágítani, neki kellett a. vödröt és a imlászszerszámokát utána vinni a nedves réteken# a patakokon és mindenféle pocsolyákon át, esőben és napsütésben, miközben a legszükségesebb munkát abban kellett hagyma odahaza. Mert rajta kívül nem volt egy lélek sem a házban és nem is volt rá szükség, mert Marti már elvesztette a legtöbb (földjét és már csak néhány darabka maradt neki, amelyeket lányával együtt müveit .nagyjában, vagy sehogy. így esett, hogy amikor egy este egy meglehetős mély és erős sodru patak mentén ment, amelyben szorgalmasan ugráltak a pisztrángok, mert az ég tele volt viharfelhőkkel, váratlanul ellenségével. Manzzal találkozott, aki a másik parton jött, Amint meglátta, rettentő düh és gúny támadt fel benne; évek óta nem voltak már olyan közel egymáshoz, kivéve a törvényszék sorompója előtt, ahol ■nem volt szabad veszekedniük. Marti most haraggal telve kiáltotta: — Mit csinálsz itt, te kutya! Nem tudsz a vackodon maradni, te seldwylai rongyos kutya? — Ide kerülsz te is hamarosan, te szemét! — kiáltott Manz. — Hiszen már te is halászol és igy hát nincs már sok késlekedni valód. — Fogd be a szádat, te akasztófára való kutya! — ordított Marti, mert itt erősebben zúgtak a patak hullámai. — te juttattál a szerencsétlenségbe. Mivel pedig most a fűzfák is erősen kezdtek zúgni a patak mentén, a kezdődő szélviharban, Mán znak még hangosabban kellett kiáltani; — Ha igy volna# akkor örülnék neki, te nyomorúságos tökfilkó! — Te kutya! — kiáltott Manz innenről. Manz pedig túlról. — Te borjú, amilyen buta vagy! Amaz mint egy tigris ugrált ^ patak hosszában és igyekezett átmenni. Ö volt a dühösebb s ennek az volt az oka, hogy azt hitte. Maiunak, mint korcsmacosnak legalább enni- és innivalóin van elég és bizonvos tekintetben vidám életet él. amíg ő olyan istentelenül unatkozik tönkrement telkén. Manz is elég dühösen járkált a túlsó parton, mögötte a fia, aki ahelyett, hogy a esuf civakodásra hallgatott volna, kíváncsian és csodálkozva nézegetett át Veronkára# aki az apja mögött ment, szégyenletében a földre nézve, hogy barna, göndör haja az arcába hullott. Egy favödör volt az egyik kezében, a másikban a cipője és a harisnyája, a ruháját pedig fe- tiirte a vízben. Mióta azonban Sáli ott ment a másik parton, szégyenlősen leeresztette a ruháját és most már háromszorosan nehéz és kényelmetlen volt neki azt a sok mindenféle holmit hordozni, a ruháját tartani és a civakodás miatt keseregni. Ha fö'lteklntett volna és ránézett volna Sálira, akkor észrevette volna, hogy ez sem olyan előkelő külsejű é$ nem is büszke és -maga is búslakodó. Mialatt Veronka olyan szégyenkezve és zavartan a földre nézett és Sálinak csak ez a minden nyomorúságában is karcsú és bájos alak volt a szemében, aki olyan elfogultan és alázatosan járt# közben nem figyeltek arra. hogy az apáik elhallgattak, de fokozott dühvei siettek egy fahíd felé, amely csekély távolságra a patak fölött vezetett és épp most tűnt szembe. Villámlani kezdett, sajátságosán megvilágítva a sötét, mdanchoiik’us vizkörnyéket, mennydörgőit is tompa morgással a szürkésfekee felhőkben és nehéz esőcseppek hullottak# amikor a két elvadult férfi egyszerre rontott rá a lépéseik alatt ingadozó keskeny hidra, megragadták egymást és öklükkel belevágtak egymás haragtól és kitörő fájdalomtól balavány. reszkető arcába. (Folyt, köv.) mmsgnyiey w __ m gy, ^ i»iK®ritYiE¥ 1 geémx>$*e$et*s :#®§ö>s*2wssfeifr !•«»*!3*«»v*»*SMÍ©*®«í8 i k IEM ‘ ‘S*<®aí«sss ]| I Fö-iaiíc® JIO ^ ^ ^ ^ v ^ ^ ^ I
