Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-29 / 72. (815.) szám

Vasárnap, március 29. 9 <PFümJfa<wmfóRMP —- Kamatozó bankjegyek Olaszországban. Rómából jelentik: Az olasz postahivatalok ' tegnap kezdték meg az újfajta kamatozó bankjegyek forgalomba’ hozatalát. — Jugoszlávia és Görögország milliós megrendelései a Ganznál. Budapestről jelen­tik: A Ganz Danubius és Ganz Villamossági erős konkurenciát okoz a? német nehézipar­nak a Balkánon. A Ganz legutóbb Macedó­niában egy vizielektromü munkálatait ktpta meg, amely 100.000 dollár értéket reprezen­tál. Görögországban 25 négytengelyes vasúti kocsira? kapott megrendelést a Ganz. — Az Abadie csehszlovák kézben. Bécs- ből jelentik, hogy egy csehszlovák pénzcso­port összevásárolta az Abadie cigaretta-papír részvénytársaság részvényeit. • : — A magyar-francia kereskedelmi szer­ződés. Budapestről jelentik: A magyar-fran­cia kereskedelmi kamara most tartotta évi közgyűlését, amelyen sürgették a magyar­francia kereskedelmi tárgyalások megindí­tását. A kereskedelmi kapcsolatok kifejlődé­sét megnehezíti tíz a körülmény, hogy a francia kereskedők nem küldenek bizomány­ba árukat a külföldre. ISBH = Csehszlovákia keresi a magyar kor­pát és lisztet. Budapestről jelentik: A ma­gyarországi malomipar súlyos időket él át, A raktárak tele varnak liszttel, igen sok vi­déki vállalat beszüntette üzemét. Az utóbbi napokban reménységekkel tölti el a szakmát az se hír, hogy Galicia és Csehszlovákia érdeklődéssel fordul a magyar liszt és korpa iránt. Négy százalékkal nagyobb ezidén a világnak kenyérmagvakkal bevetett területe. A római nemzetközi mezőgazdasági intézet kimutatása szerint az őszi búzával bevetett terület 4%-al nagyobb, mint az előző évben és mintegy 3%-al haladja túl az utolsó öt esztendőben bevetett területek átlagát. A legnagyobb mértékben Tunisban növelték a. búzával bevetett területek, amely kereken 33% -al nagyobb, mint az előző évben. 20%-al növekedett a? bevetett terület Kis- ázsiábán, 19%-al Bulgáriában és 16%-al Észtországban. Romániában, Angliában, Spa­nyolországban és Lengyelországban a búza- vetési terület kisebbedéit. A legjobban nö­velték a rozzsal bevetett területet Bulgáriá­ban, ahol a külörnbség 10%-ot tesz ki. 1 = Válságban a magyar virág- és konyha- kertészet. Budapestről jelentik: a budapesti piacokat elözönlötte az olasz virág és a sok friss zöldség. Mivel az olasz áru olcsóbb mint a hazai, ez a körülmény súlyosan érinti a magyar kertészeket, akik eddig termelésük javát külföldre exportálták. — Amerikában már gabonatultermeléstö! tar­tanak. Az Egyesült Államok iöldmrvelésügyi mi­nisztere hivatalos kommünikét tett közzé arról, hogy 13 százalékkal több tavaszi búzát és- 2 száza­lékkal több tengerit akarnak az idén elvetni az amerikai farmerek, mint amennyit a múlt évben elvetettek s azért óva inti őket a túltermeléstől. Utalt arra, hogy tavaly akkora volt-az Egyesült Államokban a gyapottermés, hegy a termésnek egy nagyrészét a tengerbe kellett dobni, nehogy a- gyapot egészen elértéktelenedjék és -a gyápotte.r- melőket katasztrofális áresés érje. A gabonáiul ter­melés esetén — mondja a földmivelésügyi -minisz­ter — a farmereket a búzával és a tengerivel ér-' heti hasonló sors. = A lengyel földreíormncveUa szerint a föld­birtok maximuma csak 313 kát. hold. Varsóból je­lentik:. A parlament földmivelésügyi -bizottsága tárgyalva a földreformnovellát, akként határozott, hogy a földbirtok maximuma ISO hektár, vagyis 313 kát. hold lehet. A határozattal elesett a régi törvénynek az a kedvezménye, hogy a határvidé­ken a maximum 400 hektár lehet. A kormány ehelyett olyan rendelkezést kivan felvenni, hogy mintagazdáság-ok céljára 600.0CO kát., hold mente- sittessék a kisajátítás alól. Erről a bizottság leg­közelebb határoz. = Európa hajdanj gabonaéíésíára Kana­dából hozatja a lisztet. Londonból jelentik: A Morning Post azzal a hírrel kapcsolatban, hogy az orosz kormány Kanadából 2 millió hordó lisztet rendelt, feltűnő helyen rámutat a szovjetrendszer teljes csődjére s kiemeli, hogy Oroszország a cárok alatt Európa ga- bcnaéléstára volt. A Daily Telegraph is meg­emlékezik erről a tényről, megállapítván azt, hogy Oroszországban a gabonaügyletek foly­ton kevesbbednek és az éhezőknek mindig nagyobb segélyt kell kiosztani. ^pffóxÍDélC* Tartózkodó a bécsi tőzsde. A mai tőzsde a heti zárlat következtében tartózkodó irányzatot mutatott.' Csak Dél-i vasút s osztrák vas és bánya­értékek voltak szilárdak, cseh értékek prágai le­adásra gyöngültek. • Az üzlet- vontatottan "indult, később teljesen megszűnt és az árfolyamok vál­tozatlanok -maradtak. A beruházási piac üzlette- len volt. + Kissé javult a prágai tőzsde. A heti fede­zetek és azon hír következtében, hogy a bankok a legközelebb emelik lomhardtételiiket, kissé ja­vult a mai tőzsde. Az árfolyamemelkedése-k.azon­ban csekélyek voltak és nem terjedtek ki az összes értékekre. Bankértékek változatlanok. Közlekedési értékek gyöngék. Korlátban cukor és szénrészvények némileg javultak, mig a textil és vegyi értékek nem változtak. Kulisszértékek 2—4 koronával javultak. Beruházási piac. szilárdult. Záróirányzat kissé legyöngült A devizapiacon nyugodt üzlet volt változatlan- árfolyamok mellett. Nyugati devizák kissé javultak. Előfordult kötések: tll'28 III27. 192S. évi kincstári utalvány —.— 1024. évi kincstári utalvány —.— —?.— Nyereiuénykölcsöu ............. 39.12 83.60 6° .'o-os beruházási kölcsön . 81.— C8.50’ 6#/i-os lisztkölcsön............. 75,— 7A5Q ö' Vos Állainköcsön............. 71.25 71.25 Mo rva orsz. -köles. 1911. 47*0 0 71.75 71.75 Morva orsz. -köles 191". 5% • 72.10 72.— Prága város UU köles. 5“0 76.— 76.— Prága város 1910. köles. 4°o 61.— 61.— Brüun város 1021. köles. 6°0 95.— 95.— Pozsony Város 1910. köles. 4°0 —.—-----­Pr ága városi takrpt. 4° o . . 87.50 37.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . <*6.75 46.50 Macry. 5 frtos vörös kereszt. —.— —,— Magy. jelzálog sorsjegy. . —.— — Budapesti Bazilika sorsjegy —.— — Agrárbank .......................... 138.— 388.— Cseh Uniou Bank................ 390.50 390.50 Le számítoló.......................... 335.50 385.50 Cseh Iparbank................... 410.50 411 50 Pr ágai Hitelbank................ 688.50 638 — Sz lovák Bank....................... 117.— 117.__ 2i vnostenska....................... 396.— 395 50 ADgol.-Cslov. Bank..... 55 95 76 Osztrák hitel................... . 70.75 70 75 Bécsi Union Bank ...... 55.50 — Wiener Bankv...................... 49.— 48 75 Ju goslovenska-bauk .... 56 75 54 17 Nordbahn............................. 45-05.— 4520— Cseh c ukor.......................... 1145— 1127.50 Ho rvát cukor....................... 346.50 364— Ko íni műtrágya................ 579— 572.50 Ra liul kávé.......................... 123.— 1?5.__ Ko lini petróleum................ 228—- 227__ Ko liui szesz.......................... 1205— 1200 — Te jipar r.-t...................... . , 710—-----­. Eísö pllseni. sörgyár .... 1600.— 2039— Breitfeld-Dauök................ 516— 512 — La urin és Klement............. 301 50 301 __ Ri nghoffer . .................... 663.— 665— Csen é szakt szén ...... ____ _ _ Cseh n yugati szén ..... 36'+!— 350 — Alpi ne................................... 185.— Í83Í50 £° l.di • * • ;.......................... 431.— 429— Pr ágái vasipar................... 830— 881 — Sk oda . . . . ....................... 658— 654— Po zsonyi kábel .................................. 1450 — Iu wald................................... 309!— 309— 4- Nem egységes a berlini tőzsde. A mai tőzsde kedvetlenül indult és az egyes értékek csekély változást mutattak .a tegnapi zárókurzus­sal szemben. Egyes ipari értékek legyöngültek, a német kölcsön szilárd. A tőzsdei-dó későbbi fo­lyamán az ipari értékek iránt mutatkozott érdek­lődés és ezek újból javultak. + A budapesti gabonatőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A inai gabona­tőzsde üzletfélen volt. A követke,ző árakat je­gyezték: tiszavidéki búza 530, tengeri 240- + A budapesti magánforgalom. Budapesti szer­kesztőségünk telefonielentése szerint a mai ma­gánforgalom barátságos volt. DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, március 28. Devizák. Amszterdam 1351.50 Berlin 805.87 Buenos Aires 13405 Brüsz- szel 173.50 Helsingiors 85 Zürich 652.62 Oslo 530 Kopenhága 617.50 London 161.67 MadTid 483.50 Milánó 138.37 New York 33.80 Páris 178.37 Stock­holm 913-85 Belgrád 53.50 Budapest 4.61 Buka­rest 11.90 Konstantinápoly 16.97 Riga 652 Szófia 24.61 Varsó 649.75 Becs 477 Rio de Janeiro 375 Lisszabon 161.90. Prága, március 28. Valuták. Holland 1350 né­met 7.98 belga 171.75 Svájci 653 norvég 538.50 dán 616.50 angol 16167 olasz 139 amerikai 33.65 francia 178.75 svéd 912 jugoszláv 54.23 magyar 4.58 román 15.70 bolgár 24.20 lengyel 648.75 osz­trák 4.67. Budapest, március 28. Devizák. Amszterdam 28725 Belgrád 1139 Berlin 17144 Bukarest 34« Brüsszel 37-k! Kopenhága 13209 Oslo 11367 Lon­don 345000 Milánó 3959 New York 72050, Páris 3835 Prága 2141 Szófia 520 Stockholm. 19430 Varsó, 13805 Becs 10140 Zürich 13904. Zürich, március 28. Páris 37.35 London 34.79 New York kábel 5.18 és háromnyolcad, Brüsszel 26.60 Róma 21.22 Madrid 74 .Amsterdam 306.83 Berlin 1.33.5 Bocs 0.007305 Stockholm 139.75 Oslo 81.25 Kopenhága 94.50 Szófia 3.77.5 Prága 15.37.5 Varsó 100 Budapest 0.0072 Belgrád 8.30 Athén 8.20 Konstantinápoly 2.60 Bukarest 2.42.5 Helsingiors 16,05. Berlin, március ?8. Devizák. Buenos Aires 1.632 Konstantinápoly 2.175 London 20.043 Naw York 4.105 Rio de Janeiro 0.456 Amszterdam 167.41 Brüsszel 21.525 Oslo 63.76 Danzig 79.65 Helsingiors 10.565 Róma 17.185 Belgrád 6.71 Ko­penhága 76.60 Lisszabon 1.9.97 Páris 22.12 Prága 12.43 Zürich 80.90 Szófia 3.055 Madrid 59.73 Stockholm 113.05 Budapest 5.805 Becs 59.11 Var­só 80.50­Bécs, március 28. Devizák. Amszterdam 283 Belgrád 11.36 Berlin 168.75 Brüsszel 36.39 Buda­pest 98.15 Bukarest 3.33 Oslo U-20 Kopenhága' 129.20 London 33.91 Madrid 101 Müáró 30.01 New York 409.35 Páris 37.33 Prága 21.03 Szófia 5.15 Stockholm 190.95 Varsó 136.15 Zürich 136.71. ^ PR AG A\ MAGYAR HÍRLAP — Szloveuszkói szerkesztő: Teüéry Gyula. Iglő. — Ruszhszkói szerkesztő: Ráca Pál. Ungvúr ~ Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád. Buda­pest. VII, Damjanich-utca 25-a. telefon 174—21. Kiadja: Flacbbarth Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktlen-Gesellschalt nyomdá­jában Prágában — A nyomásért felelős: O. Hoiik. i$mm tanintézet Budapest, VII. Doüány-u. 84. Telefon J 124.47. Telefon J. 124-47. Az ország legrégibb éz legismertebb előkészíti) | intézete. A legjobb sikerrel előkészít középiskolai magáuviz-igásra. órettségue vidékieket is. Részletfizetési kedvezraéuv. Teljes anyagi felelősség. I S MEffllfUt W -y-. m m MlSCÉMJÍIilií I ♦ W iSisá ft MI® mák iivefl, porcdlAiK flrtá®aBSOTi€l<dSi®,asl»^a:. é# seazefess, «a 8«®B.'8r$»l®3S«S8t sgeBfEaraMaOc öéprfwstete f&sevea&x&ix* csgSt&az iSsaas irésö<é:«*<e §1 u§ KW ÜSS®® O&tfteranl KM HMSY/MUL P1EGNYII.Y FIE€hM¥IE¥ Home® c§ MM talon — Kelter Gottírled regénye — A Prágai Magyar Hírlap számára fordította: Schöpílin Aladár jj\ Mindez Manzé lett a bérlettel együtt, ö nem volt olyan jó hangulatban, mint a fele­sége, hanem rossz sejtelmekkel és keserű­séggel hajtotta a sovány lovakat, amelyeket az utódjától kért kölcsön. Az utolsó hitvány bérestegényke, akije még volt, már néhány hónappal előbb elhagyta. Amint igy elhajtott, jól látta, hogy Marti gúnnyal és kárörömmel tele, az utca közelében keres magának tenni­valót. Egyet káromkodott rá és öt tartotta balsorsa egyedüli okozójának. Sáli azonban, amint a szekér megindult, meggyorsította a lépéseit és mellékutakon egyedül ment a vá­ros felé. é — Hát itt volnánk! — mondta Manz, amikor a fuvar megállóit a kis lebui előtt. Az asszony megijedt, mert ez valóban szomorú egy vendéglő volt. Az emberek készségesem állottak az ablakokhoz és a házak elé, hogy megnézzék az uj parasztkorcsmárost és seld- wylai fölényükben, szánakozó, gúnyos arcot, csináltak. Manzné haragosan és nedves sze­mekkel mászott le a szekérről és egyelőre csak köszörülve a nyelvét, befutott a házba, hogy nagy előkelőén ma már ne mutassa ma­gát többet, mert szégyenkezett a hitvány holmi és a törött . ágyak miatt, amelyeket most lerakodtak. Sáli is szégyelte magát, de neki segítenie kellett és furcsa kis' rakodást végzett az utcácskában, amelyet a csődbe iu^ tott seldwylaiak gyermekei ugráltak körül és mulattak a szedett-vedett parasztholmin. A házban azonban még siralmasabb volt, töké­letesen olyan volt, mint egy rablóbarlang. A falak rosszul voltaik meszelve és nedvesek voltak, a sötét, barátságtalan vendégszobán s egykor vérvörösre festett asztalain kívül csak néhány rossz kis kamrácska volt benne s a kiköltözött előd a legvigasztalanabb pisz­kot és szemetet hagyta hátra. Ilyen volt a kezdet és így is folytatódott. Az első héten jött itt- ott egy-egy aszalra való vendég, kí­váncsiságból, hogy a parasztkorcsmárost lássák, mintha valami tréfára volna itt alka­lom. A líorcsxnároson nem sok látni való volt, mert Manz ügyetlen, merev, barátságtalan és melancholikus volt s nem tudta, nem is akarta tudni, hogyan viselkedjék. Lassan és ügyet­lenül töltötte rneg a poharakat, mogorván tette a vendégek elé és próbált valamit mon­dani, de nem tudott semmit kihozni. Annál serényebben rugaszkodott neki a felesége és csakugyan néhány napig összetartotta az embereket, de egészen más értelemben, mint ahogy ö gondolta. A meglehetősen kövér asszony egész különös házi viseletét állított össze magának s ebben ellenállhat a tknn ak hitte magát. Egy festetten vászon falusi ro­kolyához ócska, zöld selyemSpencért; viselt,' gyapotkötényt és a nyakán bizonytalanul fe­hér gallért. Már nem nagyon sürii hajából furcsa kis csigácskákat formált a halántékán és hátul magas fésűt dugott a kicsi copfjába, így Megette magát erőltetett bájjal, nevetsé­gesen csucsoritotta a száját, hogy édesnek látszassák, ruganyosán tipegett az asztalokhoz és odarakva a poharat, vagy a tányért a só­zott sajttal, mosolyogva mondta: —- No, no... nohát no ... pompás, pom­pás, uracskám... Meg más efféle butaságot, mert máskü­lönben jól köszörült nyelve volt ugyan, de most nem tudott semmi okosat mondám, mert idegen volt itt és nem ismerte az em­bereket. A legrosszabb fajtájú seldwylaiak, akik itt üldögéltek, a szájuk elé tartották a kezüket, meg akartak fulladni a nevetéstől, a lábukkal lökdöstéfk egymást az asztal alatt és ezt mondták: — Az angyalát! Ez aztán a nőszemély! — Angyal ez! — mondta a másik, — a teremburáját! Érdemes idejönni, ilyet még nem láttunk. A férje sötét tekintettel látta ezt, oldalba ütötte az asszonyt és odasugta neki: — Mit csinálsz, te vén tehén! —- Ne zavarj — felelt az asszony inge­rülten —, te vén talapocs! Hát nem látod, hogyan igyekszem és milyen jól tudok az emberekkel báqni? Ezek azonban csak a te lump barátaid! Csak hagyd rám, maid lesz­nek itt előkelőbb vendégek is! Mindezt egy, vagy két faggyugyertya világította meg; Sáli, a fiuk azonban kiment .a sötét konyhába, leült a tűzhelyre és sirt az apja és anyja miatt. A vendégek azonban hamar megelégel­ték a színjátékot, amelyet a jó Manzné csi­nált nekik és ott maradtak, ahol jobban érez­ték magukat és ahol nevethettek a csodála­tos korcsmán, csak néha napján jelent meg egy magányos vendég, aki megivott egy po­hár bort és a falakra ásított, vagy kivétel­képpen jött egy egész banda, hogy a szegény embereket megtévesszék egy pillanatnyi zaj­jal és kavarodással. Manzéknak szorongó ér­zésük támadt a szűk falak zugaiban, ahol alig látták a napot és Manz, aki hozzászokott, hogy naphosszat a városban kecmeregjen, móst elviselhetetlennek találta az életet ezek közt a falak közt. Ha a szántóföldek szabad I szélességére gondolt, akkor sötéten évőd-ve I bámészkodott a menyezetre. vagy a padlóra, a keskeny kapu alá szaladt és meg vissza­szaladt, mert a szomszédok rábimészkodtak a mérges korcsmárosra, ahogy őt nevezték. Mert hát nem tartott sokáig és ők egészen elszegényedtek és nem volt már a kezükben semmi; hogy ennivalójuk legyen, meg kellett várni, amig valaki jött és a még meglévő bor­ból fogyasztott valami kevés pénz árát és ha egy kolbászt, vagy más effélét rendelt, a leg­nagyobb gondjuk volt, hogy ezt-honnan sze­rezzék. Nemsokára a borból is már csak egy nagy üvegre való volt, amelyet titokban egy másik korcsmában töltettek meg és így kel­lett vendéglősnek ler.niök bor és ennivaló nélkül és barátságosnak lenniük, anélkül, hogy jóllaktak volna. Szinte már örültek, ha senki sem jött és úgy gubbasztottak a csap- székükben, nem tudva se élni, se halni Amikor az asszony ezeket a szomorú tapasztalatokat tette, levetette a zöld speír­óért és újra megváltozott, amennyiben. úgy. ahogy azelőtt a női hibáit, most néhány jó- tulajdonságát juttatta érvényre és fejlesztette ki. amikor az Ínség már a testükhöz ért. Tü­relmes volt és igyekezett az öreget talp rá­áll i tani és a fiát jóra vezetni: feláldozta ma­gát mindenféle dolgokban, szóval a maga módján jótékony befolyással volt* amelynek nem lett nagyon sok eredménye és nem so­kat javított a dolgukon, de még mindig jobb volt a semminél, vagy az ellenkezőjénél és legalább segített az időt eltölteni, mert kü­lönben sokkal hamarább jött volna rájuk az összeomlás. Nem egy tanácsot adott nyomo­rúságos kis dolgukban, a maga esze szerint és ha a tanács balul ütött ki, vagy nem ért semmit, készségesen viselte a férfiak harag­ját, szóval most, hogy öreg lett, mindent megtett, amivel jobb szolgálatot tett volna, ha előbb csinálja. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents