Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-29 / 72. (815.) szám
J Vasárnap, március 29, 5 Szabadlábra helyezik Fleisdimann Gyulát Kassa, március 28. (Kassai tudósítónk távirata.) A törvényszék vádtanácsa áttanulmányozta a Fleischmann Gyula ügyében érkezett újabb vizsgálati anyagot és akként határozott, hogy a felajánlott 100.000 korona kaució ellenében Fleischmann Gyula dr. szabadlábra helyezendő. A határozat ellen az ügyész péntek estig nem jelentette be fel- folyamodást. Utazás a csillagvilágba — technikai kérdés Egy német csillagász tudományos alapon valóra váltja Verne Gyula fantasztikus meséit. A gigantikus ágyú. A világűr léghajólövege. Petrogalli síremlékére és a Petrogalli-alapra! A P. M. H. szerkesztőségéhez ma a kö- ítkezö adományok érkeztek: ' ányi Gyula dr., Aranyosmarót . 200.— i ovek Dezső; Zlatnó......................... 100.— i cs Lajos, Ungvár ...... 50— ukán Béla dr., Érsekújvár, gyűjt. 1110.— losonci központi irodához érkezett: ! óth Kálmán, Losonc ..... 100.— ) sonka Vilma, Losonc ................... 50.— ch rnidt Jenő, Brooklyti (Amerika) 50.— összesen: 1660.— Az eddig kimutatott gyűjtés: 11.519— A gyűjtés eddigi eredménye: 13.179— Titokzatos leányszöktetés Kassán — Kassa, március 28. (Kassai tudósítónk távirati jelentése.) etektivregénybe illő leányszöktetés történt *gnatp Kassa belvárosában. Péntek délután botmonkos-tér 8. számai házban lakó Fodor yuláné, hétgyermekes házmesterné 17 éves tárta nevű leánya és Majer Béni villamos- alauz két leánya szüleik lakásáról egy rejtélyes idegen autón megszöktek. Fodorné késő este, munkából hazajövet sak a házbeliek elbeszéléséből értesült a :áuyok szökéséről. Kétségbeesetten rohant lakásba, ahol a szép Márta búcsúlevele ária. A rejtélyes útra kelt leány megnyug- ltja benne édesanyját, hogy ne féljen, ö nemi tér rossz útra, csak más vidékre vágyott és jobb életet óhajt; kéri, hogy ne kutassanak utána, reméli, jó anyagi helyzetbe kerül és majd értesíteni fogja szüleit. A titokzatos autóról a szomszédok csak nnyi felvilágosítást tudtak adui, hogy az teles erővel fordult ki a Rákóczy-körutra a jó- .edvüen nevetgélő és alaposan íelpakkolt eányokkal. Fodorné azonnal jelentést tett a rendőr- égen és megemlítette, hogy egy idő a Malőr-lányok állandóan suttogtak valamiről Adriával, az utolsó nap együttesen nagy sü- és-főzést rendeztek, tehát láthatólag előre őszültek a szökésre. A rendőrségnek az a véleménye, hogy i leányok lcánykereskedök csapdájába esek. A nyomozás lázasan megindult a titokza- osan eltűnt leányok hollétének felkutatására. A román uilevélpanama a bíróság előtt k bíróság kéri Franassovici volt belügyi álamtitkár, képviselő immunitásának a fel- üggesztését — Megvádolt liberális képviselő Bukarest, március 28. (A P. M. H. bukaresti tudósítójától.) A íagyméretü román útlevél panama, amelyről :öbb Ízben irtunk és amely a magyar képvi- ielőházat is foglalkoztatta, a törvényszék elé sérült. Úgy látszik, a bíróság komolyan fogja el hivatását és meglehetősen kíméletlenül szándékozik eljárni minden bűnössel szemben. Viost Franassovici volt belügyi államtitkár mmuni’tásának a felfüggesztését kérte több oaraszt feljelentése alapján, akik magát a belügyek volt vezetőjét vádolják csalással. Minthogy a vádlottak látják, hogy azok a magas személyiségek, akik annak idején segítőtársaik voltak, most cserben hagyják őket, sőt mindent reájuk akarnak kenni, hogy masukat mentsék, kíméletlenül leleplezik az egész ügyet és nincsenek tekintettel senkire sem. így kihallgatása alkalmával Filippovioi nyíltan megvádolta Joanitzescu Demeter liberális képviselőt, hogy utievélkifárásokkal foglalkozik, egy-egy útlevélért 7—15.000 leit szed, azonkívül a képviselő volt az, aki a hírhedt „Petráiul Nationaí44 igazgatóságát össze akarta állítani. Nem másokat, mint Constantinescu fcídmivelésügyi, Savanu közegészségügyi minisztereket és Manoles- cu képviselőt, a kamara questorát ajánlotta az igazgatóság tagjaiul, ezek tudta nélkül. Nem kevesebbet, mint 14 milliót kért állítólag ezen urak számára, ebből maga Constantinescu részére tízet. Az illetők természetesen semmit sem tudtak a képviselő ajánlatáról. Az elnök figylmcztette Filippoviciot vallomása súlyos következményeire, azonban a „Petrolul National41 volt vezérigazgatója megismételte vallomását és kijelentette, hogy azt teljes egészében fentartja és annak valódiságát szükség esetén bizonyítani is fogja. Berlin, március vége. A föld kérlelhetetlen törvényszerűséggel húzza le az embert magához. Az emberi szellem és a föld vonzó ereje között állandó a küzdelem és bármennyit is ért el eddig a technika, » föld győzedelmeskedett. Igaz, hogy ma léghajóval és repülőgéppel szeljük ketté a? levegőt, de levegő a föld felett csak 10 kilométer magasságig található. Ezen á határon túl kezdődik az éter. melyben ember nem élhet és gép néni repülhet. A poézis volt az egyetlen lehetőség, az ő szárnyán tudtuk csak elhagyni a földet, hogy a szellem mérhetetlen magasságából véresen bukjunk vissza a földre. Úgy látszik, hogy ez most megváltozik. A huszadik század a meglepetések kora és a technikai vívmányai megszégyenítik a legmerészebb költő álmát. Goddard és Oberth amerikai tudósok és Max Vallier, a müncheni csillagász évek óta avval a kérdéssel foglalkoztak, hogyan tudnának olyan gépeket építeni, amelyek a légrétegen túl a hold illetve a csillagok birodalmába repülnének. A három tudós arra az eredményre jutott, hogy a mai technika eszközeivel ezt a problémát meg tudjuk oldani, ha a gepépités nehézségeit legyőzzük, és megtaláljuk azokat a robbanó anyagokat, amelyek a repülés pályáján motorokká változnak. Érdekes, hogy a tudomány emberei Verne Gyulával egyetértve akkor, amikor arra gondolnak, hogy meghódítják a csillagvilágot, a fantasztikus tudós óriási ágyúját és lövedékét akarják felhasználni. Szerintük ez nem csak hogy lehetséges, hanem valószínűi. Solenoid-ágyu annak a gépnek a neve, amely egy 5-ezer méter magas hegyen lenne felállítva és amelynek ezer méter hosszúságú csöve volna. Ebből az ágyúból olyan löveget röpítenének a világűrbe, amely kezdő sebessége olyan hatalmas volna, hogy kivonná magát a föld vonzó-ereje köréből. Ez a lövedék rakétahajó és kezdő sebessége nagyobb a végsebességnél, tehát repülés közben percenként harminc méterrel emelkednék csak. A földtől a holdig öt és fél percig tartana? az útnak az a része, amely az összemorzsolás veszélyét rejti magában. Ha egy a hahóban ülő ember az ut eme első részén túl van, a tudósok számítása alapján eljut a holdba, öt és fél perc után kozmikus gyorsaságra tesz szert a rakétahajó és percenként 1600 kilométerre a föld felett 10 ezer métert tesz meg. Ebben a pillanatban a pilóta lezárja a tiizáramoí és a hajó elveszíti a földi nehézkedést. Ezt úgy keli képzelni, mint Mohamined koporsóját, amely egyenlő erősségű mágnesfalak között az űrben lebeg. A hajóban is igy történne minden és a használati tárgyakat, az asztalt a poharat, a tányért a levegőre lehetne fektetni, ahol megállóénak. A világűr meghódítása a három tudós szerint cröproblcma csupán. Kérdés, hogy tudunk-e olyan robbanó-liajtó anyagokat feltalálni, amelyek az előre kiszámított törvényeknek hódolnak. Az amerikai tudós a? könnyebbik utat választotta és a löporra- kétával foglalkozott. A kérdést úgy akadja megoldani, hogy kettős rakétát konstruál, melynek belsejében a kezdő sebesség pillanatában 800 kg. lőpor volna elhelyezve. Az egyik rakéta a másikat lökné ki sí fél utón és a másikban újabb 800 kg lőpor robbanása továbbítaná a lökést. A tudósnak eddig nem sikerült ezt a gépet kiépíteni. Oberth másképpen akarja megoldani a problémát, mivel már ma olyan hajtő-erők birtokában vagyunk, amelyek szerint a világűrbe száguldó gépet fel tudjuk épiteni. Oberth nem lőport hanem alkoholt és különböző gázoka akar felhasználni. Míg Godard gépezete a tüzáramot percenként kétezer méterrel szorítja vissza, addig Oberth gépe ugyan ezt a hatást 5 ezer méterre fokozza fel. Ettől a? felfokozástól függ a probléma megoldása, mert a tüzáram kellő leszorítása teszi lehetővé, hogy a lövedék az első öt és fél percben magát a földvonzástól függetlenítse. Az egész technikai probléma azon fordul meg, hogy hclyesek-e azok a számítások, amelyek szerint egy lövedék a föld vonzóerejétől szabadulhat. A másik kérdés: Konstruálhatunk-e olyan lövedéket, amelyben az ember a megfulladás veszélye nélkül helyet foglalhat. Végül: Vihet-e a lövedék annyi levegőt magával, hogy esetleg az ember napokig táplálkozhatik belőle, ha a holdon vagy egy más égitesten nem találnak megfelelő pótanyagot. A tudósok a holdat ugródeszkának tekintik és a jövő granátrepülőgépe bolygótól bolygóig köny- nyen fogja megtenni az utat, ha egyszer a világegyetemben uralkodó összvonzóeröket sikerült egy központban összefogni és a repülőgép számára kihasználni. Mindez egyelőre a kezdés stádiumában van, de már a’z első eredmények oly nagyszerűek, hogy a folytatástól végtelenül sokat várhatunk. Valószínű, hogy száz év letelte után a földi nehézkedést legyőzve, szembenézhetünk a most sötét és ismeretlen világűr csodáival és ami eddig költészet volt, a jövő emberisége számára valóság lesz. I*lárciu$ A régi ház küszöbén * — „A holt város legendájáéból — Kezembe ejtve homlokom Ülök a korhadt küszöbön. Te régi ház, elmult időmet Köszönöm néked, köszönöm. Köszönöm néked, régi udvar A iák alatt a lenge hintát, A kis padot, a szép lugast. Amit befontak ágak, indák. Köszönöm néked régi udvar A buvócskát, a kergetösdit, A nyilakat, a jó parittyát. Egy nagy fa mellől leskelödik. Köszönöm néked, régi udvar — Ez minden, ami megmaradt — A nyilakat, a jó parittyát, Az első lelőtt madarat. Ó, köszönöm szelíd anyámat, Amint gyümölcsöt osztogat, A bátyámat, a két nénémet És köszönöm a húgomat. Köszönöm néked, régi ház -r- Köszönni valóm annyi van — Ó. köszönöm halott apámat. Ki igy szólt hozzám: kisfiam. Mindent elvesztve, férfi-szívvel Köszönöm néked, köszönöm. Hogy megengedted, hogy meg egyszer Leüljek itt a küszöbön. Zilahy Lajos, * A budapesti Bihari Szövetség eheti ülésén elmondta Cs. Aczél Ilona, a budapesti Nemzeti Színház tagja. Vitrin Boldog ember az. aki régivé vált életéin, apró csecsebecséit, törékeny emlékeit vitrinbe rakhatja. Boldog ember az. akinek emlékére nem szó- morkodiik rá a perréteg, akinek életdrágaságait, szívvel márkázott porcellánjait nem kell féltenie ügyetlen kezektől, mert üvegfalak adnak otthont a sok apróságnak. A vitrin az otthon mindennapiságában a drága múlt. Őrzője annak, amit őrizni kedves és kegyele- tes kötelesség: önmagunk elmult dolgainak, nagyanyáink kialudt fiatalságának, reményeknek, amik belefinomulnak a mese színes világába és megtartanak a holnapnak sok mindent, amire ezt a temetés szót mondjuk: volt . . . Nekem sok mindenem volt. Életem, ami egy szép múltból, virágos pázsitból felkuszott egy hideg falna, mint az ős természettől kergetett rep- kény, amit elszakított egy zivataros vihar s aminek a levelei szomorú hervadásnak indultak. Lelkem, ami a virágos pázsiton hempergett és tele- szivba magát zöld selyembe belehajt ibolyák illatával, azután kiégett a pázsit, meghalt az ibolya, csak az illatból maradt valami bennem: szerelem a virágok, színes emlékek iránt, szerelem azok iránt, akik emléket adtak nekem, akiknek emléke mosolygós visszanézés ia jelenből a múltba . . . Voltak sóhajtásaim, amik elszálltak, hogy visszajöjjenek és akkor fájjanak, mikor amugyis fáj minden, voltak kacagásaim, amik évek szikláiba verődnek és úgy visszhangoznak, hogy tompa mormogásba vesszenek, mire visszaérnek hozzám, aki elfelejtettem kacagni. Voltak szivek, amik szóltak vagy szólni akartak hozzám, de a hangjuk csak suttogás volt az életrobajban, amiben rohanni kellett, hogy elérjem az egyik állomást, amelynek se neve, se egy pihenő padja, sem egy célt ismerő vonata nincsen. Voltak lányok, akik kezet adtak és a kézzel szomorúságot szorítottak a lelkembe és volt egy lány, aki szomorúsággal, fátyolos szemmel és fájós mosolygással mondta, szentségesen mondta azt, amit azelőtt annyiszor és úgy clprofanizálva mondtam: szeretlek . . . Ezeket mind vitrinbe raknám, mint apró csecsebecséit az életemnek, úgy mint az iriszvirágo francia üveget, a kékkoszorus meisszeni esés? az angol porcellánlányt, aminek lejár a feje bóditó parföm csepegjen a leikébe, a góbié*- tiirt, aminek aranyos a rámája s csókkal i \ Prága! Magyar Hírlap hirdetéseit $0.006 ember olvassa, j A hirdetések eredményei csodásak! Tegyen egy kísérletet és tapasztalni fogja az eredményt! Esv kirüelós lapok olvasóinak csak 5. Hó-ka kéri! f _____________A P. M. H. ölKoronös hlrasfösi szelvénye. Ak i ezt a szelvényt kivágja és öt korona pénzzel, vagy postabé- lyeggel beküldi, tiz szóból álló hirdetést adhat le a P. M. H. hétköznapi, hét korona beküldésével a vasárnapi ill. húsvéti számába. A hirdetés szövege: A beküldő neve és lakcíme
