Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-04 / 51. (794.) szám

Szerda, március 4. 7% A fürdők és a fürdőtörvény A csehszlovákiai fürdők szövetségének köz­gyűlése — A P. M. H. szerkesztőjének jelentése — Ótátraíüred, március 2. A csehszlovák iái fürdők szövetsége teg­nap tartotta itt évi közgyűlését Mladejovszky egyetemi tanár elnöklete alatt. A közgyűlésen részt vettek a német, a szlovenszkói és a cseh fürdők tulajdonosad, igazgatói és orvosai. A közgyűlésnek nagy súlyt adott az a körül­mény, hogy megjelent azon az egészségügyi minisztérium részéről Moravek dr. és Cer- mak miniszteri tanácsos, a vasutügyi minisz­térium képviseletében Broz miniszteri taná­csos, a kereskedelemügyi minisztérium pedig Burda miniszteri tanácsossal képviseltette magiáit. A gyűlés legkiemelkedőbb pontja lett volna a fürdötörvény felett való tanácskozás, mert a fürdők a leg­nagyobb bizonytalanságban vannak s azt hallják, hogy a törvény készül és tekintettel az előzményekre, jogosain tartanak attól, hogy a közegészségügyi minisztérium a fürdők fejlesztésének jelszava alatt nemzeti politi­kát akar folytatni, vagy ami még enné! is rosszabb, olyan hatalmat akar juttatni egyes kiválasztott hivatalnokok kezébe, amellyel azok a nekik nem tetsző fürdőkre akkor csaphatnak rá, amikor nekik tetszik. Kínos feltűnést keltett, hogy az egész­ségügyi minisztérium jelenlévő képviselői a felvetett kérdésre egyáltalában semmiféle választ nem adtak, ami igazolni látszik a fürdők aggodalmait. 50—66%-os vasúti kedvezmény Nagy elismeréssel fogadták a vasutügyi minisztérium ama rendkívüli megértést tanú­sító intézkedését, amely az idei szezonban minden belföldi és külföldi vendégnek, ak! legalább tiz napig tartózkodik egy fürdő­helyen, a visszautazáskor 50—66%-os ked­vezményt nyújt és pedig oly mértékben, hogy a vendég 60 napi érvényességű kör­utazásokat tehet az egész köztársaság te­rületén. A vasutügyi minisztérium képviselőit el- halmozták elismeréssel és szembeállították ezt a megértést azzal a hihetetlen eizárkó- zottsággal, amellyel az egészségügyi minisz­térium a fürdők ügyeit kezeli. Elhatározták, hogy kivételes elbánást kérnek a most készülő adónovella keretében a megadóztatás terén. A fürdőik csak három hónapig keres­hetnek s az alatt az idő alatt csak a közönség megzsarolásával kereshetik ki a súlyos adó­terheket. Klecak cseh szociáldemokrata szenátor arra hívta fel a fürdők figyelmét, hogy köte­lességeik vannak a szegénysorsu néposztály- lyal szemben s kérte, hogy minden fürdő gondoskodjék oly szociális intézményekről, mint aminők ezidőszerint Pöstyénben s a Tátrában vannak. A fürdők e kérdéssel szemben a legnagyobb megértést tanúsítot­ták, azonban rámutattak arra, hogy szociális intézményeket nem lehet elvárni azoktól, akik maguk a legnagyobb anyagi gondokkal küzdenek. A fürdők és az uj erdőtörvény A most készülő erdőtörvény novellájá­val kapcsolatban a fürdők kérvénnyel for­dultak a föídmivelésügyi miniszterhez az­iránt, hogy az erdők kiirtása a fürdőhelyek körzetében törvényileg tiltassék el. A vasúti összeköttetés Megelégedéssel vették tudomásul, hogy vasúti közlekedés ebben az évben ismét kedvezőbb lesz bizonyos viszonylatokban a fürdőkre nézve. A - szlovenszkói fürdők azt kérték, hogy a bécsi összeköttetés iavittas- sék s a budapest—galánta—berlini vonalat élénkebben építsék ki. A bécsi összeköttetés javítása sikerült, mert az idei nyáron három gyorsvonatpár fog naponta Bécs—Zsolna— Kassa között közlekedni, ellenben a budapest—berlini összeköttetés a vasári politikának még mindig mostoha gyermeke maradt. (Csodálatosképpen azokról az anomá­liákról, amelyek a magyarországi vendégek vízuma körül fenforognak és sok felesleges nehézséget jelentenek, nem volt szó. A szerk.) Ezután folyó ügyeket tárgyaltak. A közgyűlés után a résztvevők Liilien- thal Emilnek, a Grand Hotel vendéglősének vendégei voltak, aki pompás ebédet szerví­rozott nekik. $ireni!€ii€í Peírogallinah! A mai nap folyamán a kővetkező adományok érkeztek szerkesztőségünkhöz a Petrogalli Oszkár dr. síremlékére: Ke özv. Szőllősy Istvánná Rimaszombat 50 Pálos István Rimapálfalva 20 R. P. M. 20 Losoncról: Hecks Béla 100 Krausz Miksa 20 Szüsz 30 Braun 5 Strelsinger 10 Unger 10 Kulka 10 Redlinger 10 Fecbtner 10 Kovách Géza 10 Löwy Adolf 50 Minkusz Antal 50 Schwarcz Jakab 100 Schwarcz Sándor 50 Novek Béla 500 N. N. 100 Gál Károly 50 Székács István dr. 100 Neufeld Bertalan dr. Átvitel 20 1325 \ magyar Kormány a néyszövcfségföf Kér védelmet Románia Kivándorlási polifiKája ellen Az erdélyi kivándorlási panama a magyar nemzetgyűlésen — Szcitovszky Tibor ma­gyar külügyminiszter a magyar kormány lépéseiről titok. Ez az én arcom. (Halkan.) Ilyennek kivántam a holt időkben, ilyennek akartam (határozottan) és most ilyen. (Még sokáig nézi magát a tükörben, mozdulatlanul Egyeli az arcát. Csönd.) A fiú (lázasan): Most, — most mire gondol? Az az árnyék suhant át az arcán, ismerem! . . . Az a s sz o ny (összerezzen, leengedi a kezeit és lassan visszamegy a karosszékhez. Halkan, szinte csak magának.) A holt idők árnyéka volna ez? (Csönd. Majd rémülten felugrik.) Ez nem lehet! Értse meg, hogy ez nem lehet! Az egész egy szörnyű tévedés! Egy durva tréfa! Valanű ostoba játék, értse meg, valami otromba játék folyik itt körű lőttem! ... De nem szabad, hogy folyjék! Hogy visszatérjenek a holt . . . (Eltakarja az arcát és visszaül.) Ki kivárnia ezt? Ki az, aki ezt a rettenetes tréfát űzi itt velem? (Le­fejti arcáról a kezeit.) Harcra kell vele kel­nem? Hát én vállalom a harcot! És győzni fogok. Mert erősnek érzem magam, nagyon erősnek. Mert most tiszták és nesztelenek körülöttem a napok és az éjszakák, — nem úgy, mint akkor . . . A f i u (lassan közelebb jön az asszony­hoz): Én, én, — bocsásson meg, — de én nem tudom elhinni azt, anűt mondott. Az asszony (megütközve nézi). A fiú: Amit a fölgyujtott fényekről, a tiszta éjszakákról mondott. A csillogó kagy­lókról, a csendről és a fényes hangszerek­ről. Nem tudom elhinni, bármennyire is sze­retném, akarnám, — nem tudom elhinni, mert látom — a titkot, a jelet. Az asszony (felsikolt. Rémülten me­red a távolba): Mit — lát? ... . A fiú: Ne nézzen így! A távolba! A semmibe! Mintha azon az üvegfalon kérész tül nézne! Vagy ahogy az elébb a fűzbe me­redt. Ahogy a tükörbe! Egyszer láttam, bo­csásson meg, én meglestem egyszer, mikor kinézett a kertbe és láttam, hogy az ablak párkányát fogja görcsösen, mintha félt vol­na, hogy leszédül! (Vége következik.) Budapest, március 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- leníése-) A nemzetgyűlés mai ülésén Szeitov- szky Béla elnök meleg szavakkal emlékezett meg Ebért haláláról, majd Zsilinszky Endre terjesztett elő sürgős interpellációt Dúca ro­mán külügyminiszternek az erdélyi kivándorlók kérdését érintő beszédére, élesen bírálva Dúca kije­lentéseit, amelyeket a magyarság ellen elkö­vetett súlyos jogsérelemnek minősít. Felol­vasta Dúca beszédének teljes szövegét, amelyben idegeneknek nevezi a székelyeket­Tiltakozik ez ellen, mert ezer év óta ott laknak a székelyek. (Zajos helyeslés-) Románia azzal az álláspontjával- hogy joga van kiüldözni Erdélyből a nemrománo­kat, vét a saját kivándorlási törvénye, de külö­nösen a kisebbségi egyezmény ellen, ame­lyet a trianoni szerződés 43. paragrafusa is beiktatott és amelyet Románia nem Ma­gyarországgal, hanem a nagyhatalmakkal kötött. A magyaroknak olyan útleveleket adtak a hatóságok, amelyek jelekkel voltak ellátva é-s a jelek révén elérték, hogy Brazíliában ezek a magyarok megszűntek ro-mán állam­polgárok lenni. Szcitovszky külügyminiszter azonnal vá­laszolt az interpellációra. A kivándorlási botrány — mondotta — nemcsak Magyaror­szágon és Romániában, hanem másutt is kí­nos feltűnést keltett. Dúca nem lát kifogásol­ni valót abban, ha a Nagyromániával elége­detlen kisebbségi elemek kivándorolnak. Nyi­latkozatából megállapítható, hogy a román kormány kivándorlási politikájá­nak célja a magyar kisebbségektől való megszabadulás. A Brazíliába került erdélyi magyarok nehéz helyzetbe kerültek- amiről — miután az ottani román hatóságok az állampolgársá­guk megszűnésére való hivatkozással meg­tagadták tőlük a segítséget — a Rio die Ja- neiro-ban székelő holland konzulátus révén értesült a magyar kormány, mert ez a kon­zulátus látja el a magyar érdekek védelmét Braziliában. Ha a román kormány tiem telje­sítené kötelességét a kivándorlottakkal szem­ben, a magyar kormány az emberi érzés jogá­nál fogva gondoskodik róluk. A ro-mán kormány magatartása éles el­lentétben áll azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a kisebbségekkel való egyenlő el­bánás tekintetében nemzetközi alapon vál­lalt, de azokkal a panaszokkal szemben is, melyeket a román kormány állandóan a nép- szövetség elé terjesztett, amely fórum előtt folytonosan azt hangoztatja, hogy a román területen élő kisebbségeket azonos bánás­módban és védelemben részesíti a román- nyelvű állampolgárokkal. A román kamará­ban elhangzott hivatalos kijelentés szerint azért kell Románénak a kivándorlás által a magyar kisebbségtől megszabadulnia, mert a magyarság elégedetlen ottani hely­zetével. Ez a kijelentés élesen bevilágít a kisebb­ségek ottani helyzetébe, de egyúttal a román politikába is. Sajnálom — mondotta a ma­gyar külügyminiszter- — hogy ilyen vissz­hang érkezik Romániából expozémra, amely­ben kijelentettem, hogy igyekszem a szom­szédos államokkal s így Romániával is fenn­álló viszonyunkat megjavítani. A magyar kormány a román kamarában elhangzott kijelentések alapján lépéseket fog tenni a népszövetségnél a magyar ki­sebbségek ügyében, hogy ezeket a legmesszebbmenő módon meg­védje és a magyar kormánynak nemzetközi téren legfontosabb feladata ez eset nyomán is a határokon túl élő magyar fajtestvéreinek nemzetközileg garantált érdekeiknek és jo­gaiknak védelme- A román kamarában tör­tént kormánynyilatkozatok nem alkalmasak a szomszédi viszony megjavítására és a magyar kormány nem mulasztotta el, hogy erre a körülményre Románia buda­pesti képviselőjét figyelmeztesse. A P. M. H. SZERDAI ROVATA írja: sün Egijedem-begiiedem... Ótátraiiiredröl írok. Gyönyörűéin bolonditja a sziveket a napsugár, az életet kotkertáltatja a szemekkel s a szem kezd szerelmes lenni a ieg- hűtlenebb szerelmesbe: az életbe. Körülöttem politika verekszik, önmagát verekszi elő. mint a nap a hegyekről elbocsátott felhők közül szokta kiverekedni önmagát. Jó a nap, mert meleget csókol a szivekbe, eloszlatja a felhőket, megtör közönyt, életked vétlenséget, me-gol-doz bőgőm­ből! kabátokat és e'surran a testhez, a csúnya éiet rongyolódó ponyvájához, hogy megkeresse a lelket és megbarátkozzon azzal. A nap és a lélek barátkozása a legszebb hangulatkép. Kép. amitől sziries lesz a hangulat, . amiben megara-nyozódik az élet elkopottsága, amiben bennemelegednek az életindulás színei és az életiszerelem kontúrjai. Ezt a képet ió lenne hazamenteni. Elküldeni oda, ahol cgyedem-Tws- gyedem játékos élet folyik egy kis élet körül r, beleilleszteni a kis élet könnyen táguló rámájába, hogy hangulattal, szil und, életszerelemmel tipeg­jen bele a napokba, amik öre-gitik az életet és kemémyiitik, repedezetté teszik a rámát. Jó itt Ótátrafüreden. Nézni a napot, bele- mosolyogni a messzeségbe, ahol hegyek moso­lyognák és hencegve hordják a havas sipkát. Én leveszem a kalapom és visszabencege'k. Nekem is havas kezd lenni a fejem s ha úgy tetszik — messzi hegyek! — játszunk egyet. Számoljuk ki. Egyebem -begy ed em ... ki bírja tovább. Kinél telepszik meg állandóbban az élet hava, nála- tok-e, ahová hangulatokat felol'vasztón kurizál a nap, vagy nálam, aki szerelmesen kurizál ok a napnak és a nagy udvarlás között egyre fehé­rebbre változik a fejem s én vén fejjel szaladgá­lok márciusi napsugarak után, mert játék az élet, a szaladgálás, a kurizálás, a szerelem s játék az, hogy gyönyörűen süt a nap és én jókedvű vagyok. «, Furcsa játék ... a nap játszik velem. A szovjet végrehajtó bizott­ságának tifílszi nagygyűlése Nagyjelentőségű Siaíározatok előtt. Tiílisz, március 3. Tegnap a városba érkeztek a szovjetunió központi végrehajtó- bizottságának tagjai, köziül Kalinin, Rykow, Csicserin, Rakovszki és Budennyi. Tiíliszben tartják ugyanis a központi végrehajtó bizott­ság harmadik nagy gyűlését. A vendégeket a tranzkaukáziai szovjet kormány, számos képviselő, a külföldi konzulok és hatalmas néptömeg fogadták. Nagy katonai pompa is volt, melyen csak a nemzeti georgiai csapa­tok vettek részt. Az ünnepi tüntetéseken több mint 100.000 ember-volt jelen. — A legfelsőbb törvényhozó testület összehívása a tranzkau­káziai föderáció fővárosába azt jelenti, hogy a szovjetunió minden köztársasága egyen­rangú és ennek következében egyforma jo­gokat is élvező. A lakosság igen lelkesen viselkedik a moszkvai vendégekkel szemben, a város föl van lobogózva s mindenütt ünnepélyes hangulat uralkodik. A központi végrehajtóbizottság harmadik nagygyűlésé­nek fontos jelentősége van a szovjet életében, mert az elmúlt eseményeknek megvitatásán kivül célkitűzésről és az uj Sinovjev-féle politikáról is szó lesz rajta. Nyilatkozat. A Prágai Magyar Hírlap 1924 november 20.-1 264. számában az Ipoly­sági tudósítónk jelentése alapján írott „Krpe- lec és Vrba“ cimü cikk Krpelec Bertalan ipolysági tanfelügyelő ur ellen sértő kifeje­zéseket tartalmazott s egyebek között a kö­vetkező kifejezések fordultak elő: „A két név viselője egymásra talált, mert össze kellett találkozniok, mert teljesen méltók egymás- hoz.“ — „Krepelecet ismeri és utálja egész Szlovenszkó, rettegik a szegény tanítók s az Ipoly mentén minden tisztességes ember. Adatokra vadásztak, disznóságokra, rágal- makra.“ A cikkben foglalt összes sértő kife­jezéseket, mint téves információn alapulókat visszavonom. Prága, 1925. február 25. Gál István, felelős szerkesztő. — (A katonatiszteket repülésre szoktatják.) A hadügyminisztérium megfontolás tárgyává tette azt, hogy a katonatisztek bizonyos csoport­jainak meg kell szoknia a repülést, hogy hábo­rús időiben ez a kérdés ne okozzon nehézségeket. A katonatiszteknek repüléshez való szoktatása érdekében a minisztérium elrendelte, hogy a magasabb rangú tisztek hivatalos kiküldetés ese­tén repülőgépen utazzanak ki. Ez a rendelkezés egyelőre csupán a generálisokra vonatkozik. S mieijclící mindenki csak SaSiierik Ss Tsa iNuklázikaii vesz, BRAIiSlAVA ftadniíEHÓ SSB. Telefon 2691 <2692 és 2693. 3aKBBRBBaBBBaBEBBBBBBBBBflBBBBBBa Atliozat Ke 1325 Losoncról: Weiner Sándor 10 Nagy Jakab 10 Kovács dr. 10 Schenk Károly dr. 20 ííertskó Sándor 20 Födessy Sándor 10 R. 20 Olvashatatlan aláírással 30 Losoncról: 10 Sacber Gyula 10 20 10 30 10 10 10 10 Olvashatatlan aláírás 50 összesen 1625 Eddig kimutatott gyűjtésünk 4530 A gyűjtés eddigi eredménye 6155

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents