Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-25 / 69. (812.) szám

58

Szerda, március 25.

Husvétig csak négy illést tart a képviselőházi

Prága, március 24.

A képviselőhöz végleg befejezte az őszi ülésszakot. Az ott elfogadott javaslatokat a szenátus a jelen bét folyamán fogja letárgyalni, ifgy, hogy március barmi ne egy edd-' kére összehívhatja a köztársasági elnök a tavaszi ülésszakot megnyitó ülést. A koalíciós körök erősen remélik, hogy a március harmincegye dfki ülésre a jegybanki avas latról szóló jelentést a pénzügyi bizottság el fogja készíteni. A tavaszi ülésszak első heteiben — a húsvéti szünet előtt — egyébként csakis ez a javaslat nyer elintézést, ámbár ennek sorsa sem mondható biztosítót inak. A koalíciós .közvéleményt erősen foglalkoztatja az építkezési törvény is, amely tudvalévőén a közel jövőben hatályát veszti s meghosz- szabbifá’sára nem történtek meg a szükséges

eszköz csupán, vagy mégis jobban mondva Stribrny miniszternek egyéni agltációs nagydobja.

Bizonyítéka ennek, hogy Sramek tartózkodott a szavazástól, jóllehet ő van annyira lojális, hogy ha- programszerű ténykedés lett volna ez-, akkor lojalitása ölt tartotta volna őt is a szavazásnál, ilyen eredmények azonban a többi nagy hangon hirdetett gazdasági, pénzügyi parlamentáris munkák is. Erre meg a következő két eset világit rá: az. állami alkalmazottaknak megszavaztak néhány koronát s epnek fedezetét a felemelt illetékekről

szóló javaslatban találták meg. Tehát megint az adózó közönség bőrére megy a dolog. A jegybankról szóló javaslat sem különb. A kormány javaslatát tökéletesen át kellett dolgozni s a munkálatokkal az őszi ülésszakban nem • tudtak elkészülni, jóllehet a' pénzügyi petka oly nyomást igyekezett gyakorolni, amely Etiglis dr. pénzügyi professzort ki- kéiizszeritette belőle. Englis kiválásával pro- testált a. petka esztelen és .ártó működése ellen, stb . . . egy csep viz a koalíció nagy posványtengerébe,, még csak ImHáwgyürü- ket sem fog vetni.

fterfáfn Endre núifötezata

orréi. no$9 sülért nem vettek részt a raszinszHó! őslakosság képviseli! o raszlnszhöl kSzséli autonómiáról szil® törvényjavaslat tárgyaláson?

lépések. Négy-öt hónap előtt még általános volt az a vélemény, hogy az építkezési tör- \‘ényt nem kelj meghosszabbítani, ma azonban mindenütt megnyilvánul az a kívánság, hogy az állam továbbra is támogassa az építkezéseket. Ma miár bizonyosra vethető, hogy . az építkezési törvényt is meg kell majd hosszabbítani.

Husvét előtt egyébként legfeljebb négy ülést fog tartani a képviselőház.' A húsvéti ünnepek után sorra kerül a szociális biztosítás második része, az önálló kereseti foglalkozást űző személyek biztosítása, negyven- nyolc magánvas-ut államosítása, továbbá a mezőgazdasági kamarákra vonatkozó javaslat.

Az fiimeptörvésiy Stribrny agitáeiés nagydobja

Prága, március 24.

Szombaton lezárták a kaput a parlament őszi ülésszaka mögött és az államalkotó pet- kák dirigálta „honatyák1' megelégedett mosollyal törölgették homlokukról az izzadtságot, mely a „lázas alkotó munka" közben rajta kigyöngyözött. És másnap hangosan hirdették szócsöveikben a programjuk végrehajtásában elért nagy eredményeket. Nem úgy a Tribuna. Ö belehasit a dolgos-szorgalmas szavazógépek nagy örömébe. Szerinte kár volt annyira sietni.a dicsőséggel: itt van még. a szenátus is és annak is volna egy kis döntő szava az egészhez. De a két kamarának egymáshoz való viszonya fontos jellemzője belpolitikai életünknek. A. szenátus minden protestálása csak falra borsóhányás, lepereg eredmény nélkül. Másik: jellemzője politikai életünknek a kormány programtalausága. Nem igaz az, hogy az ünnepreudezés régi akpprogrampontja volt neki. A pásztor levél sakkhuzására hirtelen előráncigált agitációs

BH«HÍBÜBaafflBS!SB®*aHaSE!BH«®BI»ZlSBaS!®

§§nfC!i€3í€í

mmdeaki csak 2074

Gaspierik Is Tm taüMaa vesz,

mmslava. Radnicssa oi.

Telefon 5691, 2692 és 2693.

BBBWtoS^winiinirsigíp^fH^sasWBWSBinBBIllWSISEI 1

Ungvár, március 24.

(Ruszínszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári vyjbor immár féleszfendős feloszlatása. valamint a munkácsi vybor feloszlasztá- sáról keletkezett hírek kapcsán a-közönség körében mind nagyobb érdeklődés nyilvánult még aziránt, hogy miért nem vettek részt a rusziuszkói őslakosság parlamenti képviselői a 171-es kormányrend élet törvénny é emelő, a községi önkormányzatot rendező javaslat tárgyalásán.

Hogy a közönség érdeklődésiét kielégítsük, rusziuszkói szerkesztőnk felkereste Kor- Mth Endre dr. nemzetgyűlési képviselőt és kérdéseiket tett fel az ügyre vonatkozólag.

— Mi az oka, hogy a ruszínszkói községi autonómiát szabályozó törvényjavaslat tárgyalásánál a ruszínszkói őslakosság képviselői nem vettek részt a tárgyaláson.

— Mi. akik Poükarpatska Rus békeszerződésben biztosított és a csehszlovák alkot- mánytörvénybem szentesitett autonómiájához abban a formáiban ragaszkodunk, amint azt részünkre a nagyhatalmak biztosították, éppen ez oknál fogva nem vehettünk részt a községi autonómiáról szóló kormányjavaslat tárgyalásában.

— Mivel indokolja ezt, képviselő ur?

Az indokolás benne van a sarat gerilláim szerződés erre vonatkozó pontjában. A kormányjavaslat ugyanis éppen úgy, mint a legfelsőbb közigazgatá-si biróság által- már érvénytelenített 171. számú kormányrendelet egyenes megcsúfolása a nagyhatalmak által garantált békeszerződésnek és a csehszlovák állam alkotmány tör vény ének. Ez a javaslat a legnagyobb gyalázat, amit a csehszlovák kormányzat eddig úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában Ruszinszkóu elkövetett. Amennyiben ez a javaslat tehát törvényerőre emelkedik, a csehszlovák kormány valódi, hazug arculatával jelenik meg az európai közvélemény előtt és saját maga tépi le a leplet Ívé t sziu ü ab rá 2a tár ól,

■ — Köztudomású dolog; hogy a békeszer-; ződések ..Karpato Rus'z" területének széles- j körű autonómiát biztosítanak. Kifejezetten felsorolják, hogy itt közigazgatási, vallási, is- koíaüigyi. stb. autonómiáról van szó. ennek következtében tehát ezeket az ügyeket egyedül csak és kizárólagosan a szojm valósíthatja meg és ezekben az ügyekben csakis a szojm 1

lehet a törvényhozási fórum. De tovább megyek! Az erre vonatkozó szerződések egyenesen és kifejezetten kizárják a parlamentet az ilyen természetű törvények készítésének jogából.

— Milyen jogokat biztosit tehát a saint genualni szerződés a podkarpatska rusi képviselőknek a prágai parlamentben?

—- E kérdésre feleletül legalkalmasabb a saint germaini szerződés 13. cikkelyének szószerinti idézése, amely a karpatorusi képviselőknek a prágai parlamentben gyakorolható jogairól rendelkezik, amikor a következőket mondja: „Csehszlovákország a rútkének területének méltányos képviseletet biztosit a csehszlovák köztársaság törvényhozó gyűlésében, amelybe az említett terület a , csehszlovák köztársaság alkotmányának megfelelő módon választott képviselőket fog küldeni. Mindazonáltal a képviselőknek a csehszlovák országgyűlésen nem lesz szavazati joguk oly törvényhozási kérdésekben, amelyekkel egyező kérdések a rufhén országgyűlés hatáskörébe vannak utalva. E paragrafus szériát tehát a községi autonómiáról szótő javaslat tárgyalásánál mi, karpatorusi képviselők nem voltunk jogosítottak a szavazásra, die — mint már mondottam — a parlament sem volt jogosult azt tárgyalni.

— Azt hiszem ebből is nyilvánvalóvá válik, hogy amikor mi a ruszínszkói ellenzéki pártok pártelnökeinek hozzájárulásával nem •vettünk résgt •• as '-emíitett javaslat- tárgyalásán, azt nemcsak.az általánosságban kimondott ellenzéki passzivitás értelmében tettük, hanem, azért is, mert. nem akartunk Karpato Rusía autonómikus jogaiból egy jottányit sem eladni.

— Mi lesz az ellenzéki képviselőknek ebben az ügyben teendő legelső lépése?

— Mi lenne más, mint az, hogy ha ez az alkotmányellenes törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, ezt a törvényt az alkotmány jógi bíróság elé vigyük s egyúttal a külföldnek is tudomására hozzuk. Ezzel azt érjük el, hogy a nagyhatalmaknak a békeszerződésekben biztosított garanciáját olyan le nem tagadható törvényes intézkedéssel okozott sérelem miatt követeljük ki, amely a külföld tekintélyét méltán sértheti, hiszen ebben az esetben az emberi és kisebbségi jogok legmerészebb eltiprásáról van sző.

Petrosalli slreiMKére és a PetrosaMagra!

A P. M- H. szerkesztőségéhez a következő adományok érkeztek:

Markocsány Endréné, Brusture . . '20.—

Id. Gilfor János, Losonc .... 100..—

Deckmann Béla, Besztercebánya . 10.—

Teschler Antal dr. gyűjtése, Igló . 1185.— Molnár Béla dr., Gálszécs . . . . 200,—

Összesen: 1515— Az eddig kimutatott gyűjtés: 10.004.—

.................."".'ii.iip

A gyűjtés eddigi eredménye: 11.519— ♦»»»»»»»»»»»»»»»♦♦»♦♦♦♦♦»»»»»»»>♦♦♦♦♦»»»»»»»»♦♦»

Kedvezményes vasútjegyek a fürdőhelyek látogatóinak

Prága, március 24Annak Idején már hírt adtunk a fürdő- tulajdonosok gyűlésével kapcsolatban arról hogy a vasút a csehszlovák fürdőhelyek bélés külföldi látogatóinak kedvezményes menetjegyeket bocsát rendelkezésére. Mint fél- hivatalos forrásból jelentik, ezek az engedmények a következőik lesznek:

Külföldi fürdő vendégek 66 százalékos kedvezményt kapnak a visszautazáskor akkor, ha valamely csehszlovák fürdőhelyen, vagy klimatikus gyógyhelyen legalább 10 napig időztek és ha a visszautazáskor az aránylag legrövidebb utat véve igénybe, térnek haza. 50 százalékos kedvezményt kap a külföldi visszautazáskor, ha útjában hazafelé nem azon a határállomáson lép át, mint amelyen érkezett, vagy ha a határ átlépése előtt, tetszésszerinti, útirány mellett, több csehszlovákiai nevezetes várost látogat megdVé- : gül csak 33 százalékos engedményt kap a külföldi fürdővendég akkor, ha egyik fürdőhelyről a másikra utazik át a köztársaság területén belül, feltéve, ha ennek az átutazásnak jogosultságát orvosilag bizonyítja

Ezek a kedvezmények vonatkoznak a belföldiekre is. Kedvezményes jeggyel (66. százalék, 50 százalék. 33 százalék) való hazautazásra jogosultak az állami alkalmazottak, katonai személyek, tanítók és más nyilvános foglalkozásúak, továbbá ezeknek feleségei és gyermekei. Ugyancsak ilyen kedvezményes jegyeket válthatnak a szegény személyek munkakönyvük, vagy betegségi bizonyítványuk, alapján.

Ezek a' kedvezmények a csehszlovák' államvasutak és a kötelékébe tartozó magán- vasú tak minden vonalán kivétel nélkül érvényesek. ' ;

r

Az angol alsóház elfogadta a singaporei flottafeázis tervét

Loudon, március 24. Az alsóház tegnapi ülésén hosszabb vita után elfogadta azt a kormánytervezetet, mely a singaporei flotta- bázis kiépítéséről szól és elvetette a munkáspártnak napirendi indítványát. A holnapi ülésen hosszabb betegségük után először szólal föl az alsóházban Macdonald és Lloyd George, mint az ellenzék két leadorja.

3X© v&veS miit feísazőSitunB!' ftoöW

Péntek: MÉCS LÁSZLÓ: A könyvnyitó aszszony. (Rácz Pál regénye.)

Szómat: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemlékezéseim Petrpgalli Oszkárra,

Vasárnap: FALU TAMÁS: Nyári éj. (Vers.) — VÉRTESSY GYULA: Menekülés.

A zongorám

Feltárom hűvös, ritmusos ölét s hozzáülök . . .

(egyszer mellette megielxéredek akár a nagyszülők,)

Hideg ölére rárakom kezem és engedem,

hogy szívják ki a billentyűk a melegem.

És megszólal az én szavaim az ö szaván,

ha fut a láz, ha forr a vér

a zongorám egy nagy kazán.

De sokszor jaj a zongorám a múltat hozza el nekem . • *

, , . az ujjaim ó rémes lüktetők kinyílnak mind

% a billentyűket összevérezem • • •

Urr Ida.

Imre

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Scliöpílin Aladár.

A negyedik gimnáziumba gyülekeztünk szeptember elején. Már kiélveztük, régi jó pajtások és megenyhült ellenségek a viszontlátást, kiki a helyén ült már, vártuk a csengetést,. Eelrezzentünk, mert nyílt az ajtó, hirtelen azt hittük a tanár lép be már most.

Egy elkésett fiú volt, idegen, eddig nem járt velünk. Sokkal nagyobb és erősebb volt, mint mi többiek, lehetett vagy tizenhatéves, csontosvállu szögletesfejü, nagymarku legény, az arcán, lomha mozdulatain látszott, hagy falusi parasztfiu. Komoly, gyanakvó nézéssel körülnézett az osztályban, szerencsés jónapot kívánt tisztességtudóan, aztán a padsorok között áthaladva, egyenest a harmadik padnak tartott és leült a mehettem levő üres helyre. Kíváncsian néztük, én valahogy büszke voltam rá, hogy mellém ült le.

Aztán csöngettek, bejött a tanár. Én az óra alatt is igyekeztem barátkozást kezdeni uj szomszédommal, rákacsintgattam, odatartottam neki a timíatartómat, mikor láttam, hogy neki nincs. Zsebbevaló . kis tintatartó volt, ha az oldalán az ember megnyomott egy gombot, fölpattant a födele. Az uj szomszéd kíváncsian vette a kezébe,' becsukta, meg kinyitotta, nyilván nem látott még ilyen furfangos szerszámot. Én rám azonban nem sok ügyet vetett. Az óra végén azonban megszólított, mély, már csaknem férfias hangon:

Hogy hívják magát? — kérdezte.

•Nekem furcsa volt a magázás, mi tegezni szoktuk egymást, fiuk. Mégis meginond- 'íam a nevemet s erre ő is bemutatkozott.

— Kis Imre a nevem.

Kiváncsi kérdéseimre szűkszavúan ie- lelgetett. Eddig Sopronban járt. Vasvárme- gyéböl való a Kemenesaljáról. Úgy éreztem, nincs kedvére a faggatásom, hát én is elkedvetlenedtem tőle, elmenteni látogatóba más padsorokhoz, más fiukkal beszélgetni. Kis Imre ülve maradt a helyén, komolyan, csaknem ünnepélyesen, nem véve tudomásul a többi fiuk ismerkedési szándékait. Ugyanígy ült a második óra alatt is; kissé megvoltam sértődve közömbössége miatt, de azért figyeltem a magaviseletét. A tanár valami kérdést katezett Vörös Jóskához, egy csallóközi zömök parasztimhoz, aki helyéröi felpattanva, röviden, katonásan felelt. Ekkor láttam, hogy Kis Imre arcán, mikor Vörös Jóskára ránézett.' valami rokonszenv melegsége suhant át. S csakugyan, az óra utáni szünetben egyenesen Vörös Jóskához ment és egy perc múlva ez a két fiú már úgy beszélgetett egymással, mint két régi, jó pajtás. Engem ez bántott és elhatároztam, hogy nem törődöm többet Kis Imrével. Mégis, akaratom ellenére, valami tiszteletfélét éreztem iránta és amíg másokkal beszélgettem, meg az óra alatt, sőt az előadás után is, figyeltem öt Láttam, hogy Vörös Jóskával együtt megy cl

az iskolából. Hát ezek már összebarátkoztak, Vörös Jóskával jóban voltam, mégse csatlakoztam hozzájuk, pedig jó darabon, ugyan-; azon az utón mentek, mint én. Lassan kullogtam utánuk, mintha nem törődném velük, pe- j dig folyton szemmel tartottam őket.

Másnap a latin óra után némi csodálkozásomra megszólított Kis Imre.

— Aszoudta a Jóska, hogy maga a leg- j

jobb latin-ista az osztályban. Igaz? [

— Hát azt mondják — feleltem szerény-: kedve.

— Akkor én megfogadom latin tanítóm- t

nak. Jó lesz? ]

Már a harmadikban, sőt a másodikban is korrepetáltam egy-két gyöngébb fejű osztálytársammal, tehát maga az ajánlat nem lepett meg. de annál jobban az, hogy Kis Imré-' töl jött. Én addigra már arról képzelődtem, hogy nem tetszem neki, azért olyan barátságtalan hozzám. Hamar rámondtám:

— Nem bánom ...

— Sopronban is volt tanítóm — mondta

Kis Imre -- annak négy forintot fizettem egy ■ hónapra. Elég lesz? . .

— Elég — mondtam, akkor az ilyen tanításnak, kisebb diákoknál, ez volt az ára. Nem- j csak nálunk Pozsonyban, hanem úgy látszik j Sopronban is. |

— Minden nap eljön hozzám, megtanul- i juk a latina leckét: Ha nehéz a számtan, azt Is.1 A német Írásbelit megcsinálja, én meg leirom. Ennyi lesz a dolga.

%