Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-21 / 66. (809.) szám

Szombat, március 21. 5PRjaALWA(Tt*n7frRT-*p •a — Csehszlovák értékpapírok lebélyegzé­se Magyarországon. A budapesti csehszlo­vák követség közludornásra hozta, hogy a csehszlovák értékpapírok magyarországi''tu­lajdonosai,- pap riáik bélyegzését április 30- ig a Magyar-Cseh Iparbankná.1 végezhetik. — A gépek és gépa'katrészek behozatala. A kereskedelmi minisztériumban a miniszté­riumok, a kereskedelmi és iparkamarák köz­pontjának, a prágai kereskedelmi és iparka­mara és a csehszlovák iparosok országos szövetségének részvételével értekezletet tar­tottak, amelynek tárgya volt a gépek és gép- alkatrészek behozatali vámtarifáját szabályo­zó törvényjavaslat felülvizsgáló bizottságá­nak kijelölése. Az ügyről a kereskedelmi mi­nisztérium a pénzügyi- és földmivelésiigyi minisztériumokkal is 'tárgyal, amelyek a tör­vény végrehajtásában részt vesznek. A bi­zottság a következő alosztályokká! '11ana: a textilipar, elektrotechnika, földművelési és általános osztályból, amelyek mindegyik eben a termelők és fogyasztók arányosan lesznek képviselve. A gyors elintézés szempontjából a bizottság alosztályai csekélyebb számú ta­gokból fognak állapi. Arról még nem történt döntés, hogy a bizottságot a pénzügyi-, vagy a kereskedelmi minisztériumhoz osszák be. — A keztyükészitö munkások bérmoz­galma. A keztyü'par által foglalkoztatott munkások 20 százalékos béremelést követel­nek tekintettol az árak emelkedésére. A mun­kaadók, noha nem ismerik el a kérés jogo­sultságát, nem zárkóznak el a tárgyalásoktól. — A Nagyszombati Népbank. A március 18-án megtartott igazgatósági ülésen a bank mérlegét, mely az 1924. évről 86.144 koronát mutat ki, egyhangúan elfogadták. Határoza­tot hozott az igazgatóság, hogy a március 28-án tartandó közgyűlésen 4 százalékos osztalékot fognak előterjeszteni részvé- nyenkint, vagyis egy részvényre 8 koronát. A mérleg szerint a bank 2,000.000 korona részvénytőkével rendelkezik és 205.000 korona tartaléktőkével. Könyvekre elhelye­zett-betétekben 14,703.615 koronát kezel, fo­lyó számlás betétekben pedig 3,667.105 koro­nát. ■/- M l t • _* Románia az angoloknak sem fizet. An nak ellenére-, ‘begy a román niínlszterel- elnök, Jonel Bratianu személyesen vállalt garanciát, á londoni Wholesale Ltd„ amely a falusi szövetkezeteknek gépeket és egyéb közszükségleti cikket szállított, máig sem tudja megkapni 400.000 angol fontos követe- lését. Ugylátszik. hogy Bratianu Vintilla meg­haragudott a külföldi tőkére, amely nem akar neki kölcsönt folyósítani és bosszúból nem fizet, nekik. Legalább is maguk a bukaresti íappk is igy látják... . — A vFág nyersanyag produkciója, 1924-ben 58 millió tonnát tett ki, szemben az ©főző év 61 milliónyi termelésével. Németor­szág termelése 2 és fél millió tonnával gya­rapodott. > — A Magyar-olasz bank uj elnöke. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyar-Olasz bank elnökéül Casfiglioni Camillo helyébe Berzeviczy Alberte-t, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökét fogják megválasztani. Berzevicy a Magyar Általános kőszénbánya társulatnak is az elnöke, — Londoni lap Magyarország pénzügyi viszonyairól. (Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon.) A Londoni Financiel Limes­ben Bark Péter volt orosz pénzügyminiszter, az Angol-Osztrák Bank igazgatója hosszabb cikksorozatban foglalkozik Magyarország pénzügyi helyreállításával. Megállapítja, hogy Magyarország pénzügyi helyzete iránt v nem­zetközi bizalom megszilárdult s a érdeklődés fokozódik a magyar értékpapírok iránt. A fokozódó koronastabilizációt különösen a ka­matláb csökkenése mutatja, amely 1924 elején még 50% volt, jelenleg ped'g csak 16. A vezető magyar bankok is kedvező képet mutatnak. — Relsch dr.. az Osztrák Jegybank el­nöke megválik állásától. A Národni Listy értesülése szerint ma tartja évi közgyűlését az Osztrák Jegybank, amely után Reisch dr., a bank jelenlegi elnöke, le akar mondani állásáról. A lemondás oka a hosszabb ideje tartó elleniét, amely közte és a londoni Angol Bank kormányzója között fenáll. — A német szénipar angolországi tervei. Az angol alsóházban az utóbbi napokban a politikusok között az a hir járta, hogy Glas- gowban szánszindikátus alakul, amelynek célja, hogy Németországból szenet, szállítson be, mert az olcsóbb a belföldinél. A szindiká­tus élén állítólag gtinnes Hugó ált — A trieszti kikötő forgalma. Cseh­szlovákia tengerentúli forgalma az utóbbi évben meglehetősen nagyobbodott Most ke­rült nyilvánosságra a trieszti kikötő múlt évi forgalmának statisztikája, amelyből kitün'k, hogy 1924-ben - Olaszország 95.309 vagon jorga’mat bonyolított le, Cs:hsz!o-ákia 80.773 Ausztria 63,996, Jugoszlávia 32J61 és Ma­gyarország 12.647, vagont bonyolított le a trieszti kikötőn keresztül. A csehszlovákiai tengerentúli forgalom gyarapodása a<z utóbbi évek nagy arányú cukor exportjának javára írható. = A műit szezon ^épaiej'mése. -1924 október — 1925 februárja között cukorgyá­raink 82,348.582 q répát dolgozlak fel, a tavalyi 58,391.220 q-val szemben. Ebből a mennyiségből Csehországba 42,666.612 q, Morvaországra 26,683.9,78 q, Sziléziára? 898.984 q és Szlovenszkóra 12,099.024 q esik. Az idén tehát csaknem 24 millió q-val több répát dolgoztak fel a tavalyinál, A nyers­cukortermelést 14.25 millió q-re becsülik, amelyből körülbelül 10 millió q exportra | kerül. = A magyar mozőgazdasági híjéi. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonom A. TÉBE legutóbbi választmányi misén Korá­nyi Frigyes báró és Búd János magyar pénz­ügyminiszter nyilatkoztak a magyar mező­gazdasági hitel kérdésében. Korányi kijelen­tette, hogy a mezőgazdasági hitellel kapcso­latos egységes záloglevéltipust kell terem­teni, amelyet egy magyar pénzügyi szindi­kátus bocsátana ki. Eminens érdeknek tartja Amerika bekapcsolását, mert csak onnét le­hetne majd a mezőgazdaság részére jelentő­sebb hitelösszeget szerezné Btid pénzügymi­niszter a hitel szempontjából legfontosabb­nak tartja a jogi akadályok elhárítását. A földbirtokreformot azonban nem szándékozik megbolygatni és reméli, hogy erre vonatkozó iörvényjavaslatával a külföld és a belföld előtt is közmegelégedésre intézi el a mező­gazdasági hitel kérdését. ................... . , 4- K issé javult a prágai tőzsde. A mai tőzsde annak hírére, hogy a bankvállalatok a nagyban­kok részéről olcsóbb hitelben fognak részesülni, kissé javult irányzattal nyitott. Később azonban teljes sztagnálás állott be és az árfolyamok lemorzsolódtak. Amikor az aussigi vegyigvárról szó’ó hirt, amely szerint a gyár ez évben oszta­lékot nem fizet, demerítáltlk, az értékek áímeneti- lég javultak. Cukor és textilórtéikek gyöngül- t e k. Sörériékek Qzlettelenek. Arbitrázs­ig pirók 'lanyhák. Közlekedési értékek közül Északi vasúit további 15 ponttal esett, Belíö’di bankok változatlanok, bécsiek gyöngülte k. A beruházási piacon nagy volt a kínálat és az ál­lampapírok néhány fillérrel estek. Záróirányzat gyönge. A devizapiacon nyugodt üzlet volt tartott irányzat mellett. Előfordult kötések: fii 20 III 19 1023. évi kincstári utalvány —.— —.— 1024. évi kinci-tári utalvány —.— —.— Nyereiuónykplesön ..... 90.02 90.20 6°(,-os beruházási kölcsön . 02.73 83. ­60*,-os lisztjjölcsön ..... 75,91 77.25 6a,-os Allauikcpsön 72.50 72.59 Morva érsz. -kölgs, 1011. 4/3% 7? 90 72.50 Morva ofsz. -köles 1017, 5%, 72. §3 72.50 Prága város Íí 13, köles. £°'0 75.53 76.59 Prága város Iplfl. köles. 4% 51.—- 61.-w Brilun várqs 1021. köles. 0®j, -,,w 95.— Pozsony város ji lO. köles. 4 ° d —.— —..— Prága városi takrpt. 4°„ . . 87.50 37.VI Csl. vörös kereszt sorsjegy . 45.50 íj&AJ Ma-y. 5 frfcps vörös kereszt. —— Magy. jelzálog sorsjegy • . — Budapesti Bazilika sorsjegy —— -r-r.rr­A?rárbank ........ 399.—­Cseh Union Bank e............. 395Í50 305.59 Lé számitoló................... , . 390Í50 390 59 Cseh Iparbang .................... M 1.90 411.50 Pr ágái Hitelbank . ..... K93.50 593.50 Szlovák- Bank-. ....... 127.— 12?.— . Zivnostepska . ........................... 495.— .. 405.— An gol.-Cslov. Bank............. 95 25 97 25 Os ztrák hitel....................... 73.75 74.25 Bé csi Union Bank............. 53.— 59.— Wi enrr Bankv....................... 50.-t 50.25 Ju go; lovonska-bank . , . . 57 12 57 12 Kordbalin.......................... . 4635..— 4715.— Cse h cukor n 3.50 1191.— Horvát cukor ....................... 372.59 392.59 Ko lini műtrágya ...... ’OO— 591.59 Kolini sávó. ........ 145.— 152.— Kolini petróleum................ 139— 34-5 — Ko lini .szesz ......................, . 125!.— 1251— Te jipar r-t. 716— 710!— Első pilseni sörgyár , . . . — Biréitreld-Danék ...... 55A50 533 — Laurin és Klement............. 324.-— 320.— Bi nghoft'er.......................... 535.— 637.50 Cse h északi szón................ —,— 1635.— @s ph nyugati szén . . , . . 373.50 374.-­AlpTne'....................... 135.50 133.59 Poidi.............................................449.50 440.50 Prágai vqgipar 930.— 93?.— fkoda ... . . . . .. 685.— 635.— Pozsonyi kaöel . , . . . 1509— 1505.— Inwald ............ 327.— 329.— + Üzlettelen a budapesti értéktőzsde. Buda­pesti saerkesztőségünk teleftmlelentése szerint á mai tőzsde üzlettelen volt Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékpapí­rok árfolyama: Maktár 185, Törökszentmiklósi 31, Pestszentlőrinci 39, Részvénysör 351 Telten 075, Előfordult kötések: »| 30 Ut - W . Ang.-Magyap ........ 32000 34003 llazai bank.......................... 108000 108000 Ma gyar Hitel.................... . 403000 410000 Je líólog . ,.......................... 43000 42000 Le számítoló 630Q0 64000 Magva r-Óia^z ........ 20000 20000 (>s*Jrak Hitel....................... 153000 155000 Ma rkur — — Kereskedelmi bank............. 110500G 1110000 Eg yesült takarékpt.............. 51000 60000 il agv. ált, t.kpt................... 117000 119000 Első hazai tkot...................... 2600900 2650900 Borsod-Miskolci ...... 219000 210000 Concordia . , ....... 41750 41500 Budapesti malom................ 139250 139000 t'Hsel lu malom ..»•,«* 72500 72500 Hungária maion)................. 117000 <12000 Deocsjui . . . , , — 1025000 Északt s«én — — Esztergöm-Szászvár .... 268000 270000 Felsőm, szén ........ 306000 30S0Ö0 Drasohe ................... .... 115300 110000 Ma gnezit ........................... 1590000 1625000 Mngy a lt kőszén3135000 3175900 Salgö 539009 539000 Urikányj ............................. 920003 930000 Jv óburg............................. - 44000 — Cs áky.................................... 7000 7000 Ma gyar fegyvergyár.... 665000 675000 Ganz Danubius ....... 2550009 2600000 Ganz villamos .................... 1035000 1170900 Uo fherr 98000 100900 Láng ..................................... 84000 88900 Li pták 21500 2100D Győri vagongyár. ..... 43000 42003 Bírna .................................... 139000 140000 Se hlick............................. • 42753 44500 Te udloff Ditricli................. 58000 57000 Egyes, fa............................. 4250 59QO Gu traapn 560000 5500QÖ Orsz. fa....................... . , • 60000 70000 Li gui)iu-tvÖ*zt20000 — Maiomsoky 3009 sooa Veusehloss .......................... 1200 1599 lí ézbán.vai - .......................... 47000 47000 Hz lavapia . , . .................... 87Q03 68090 Ká sehitzi 1705000 1715000 Zabol aj ................................. 11000 110*30 Ad ria.................................... — 1095000 At lantika.................... • • • 20000 20510 LevífUte 1 67000 157000 Közúti ..................................... — — Bé livaswt.............................. 51500 52500 Államvasut................... , . 404000 419090 Tr öszt.................................... 1593*30 15^5 9!) Ma gyar cukor................... "laőKlO 2195390 Óc eán...................... 1390a 13393 Ma gyai1 szalámi ...... — — Izzó....................................... 813909 907900 Gyöfi o}aj 69100 71309 Baráti 50ű 500 fgisz.......................... 61000 47.100 Goldbergsr .......................... 199000 112100 Sp ódium................................. H'J OOJ 100300 Hu ngária műtrágya -. ... 113000 (13993 I?)otild .................... • • • t 29300 29030 Gum jru ......... . 30090-3 30J.100 Telefon f 53Q3 > 152900 Bánj ..................................... . 53000- 55990 Pa ppr 3000.3 Őstermelő . . 1S1003 191900-b ÜztTfel&n és ta/tózkodó a prágai termény-, tőzsde. Á mai, terménytqz-sde 0? TiBcrikai Inga'dor zás hurá-sa-Al-att -üz-leítelem és erősen tartózkodó vol't. Az 'irányzat 'további gyöngülés felé 'hajlik. Amerikai rármányt és Mrsztöí minden elbgadbató áron és főleg másodkézbő! ajánlottak. A hazai- áruk némileg esteik. A következő árakat jegyez­ték: Amerika} búza ab Tetschen 27Q, cseh búza ah Prága 255—265, amerikai rozs -ab Tetschen 303, cseh rozp ab Prága 2!5—225, cseh merkantil árpa 350-7-260, cseh zab 185—190, amerikai liszt ab Tetschen 3,80—3.90, magyar liszt ab Pozsony OQO 3.75—3.90.. OOQ búzaliszt 4, 4. sz. buzár k-eíiyér'nszt 2.S3, rozsliszt 3.40, amerikai zsír I5.60—15.80. + A budapssíi gabonatőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A m.aJ gabona­tőzsde szilárd volt. Jegyzések: Tiszavidéki búza 490, rozs 430. tengeri 210—215, + A cukorpiac. A mai cukortőzsde iTÚnyzűta. nyugodt volt. Nyerscukorjegyzés: . Aussig lo-ko 215 pénz. 220 áru, Olmütz 200. P©ii€§ lilla falni — Keíler Getííricd regénye — A Prágai Magyar Hirbp számára fordította: Schöpüin Aladár Hiábavaló utánzás lenne ezt a történetet elbeszélni, ha nem alapulna e-gy vaíéságos eseményen, ami bizonyítéka annaik, hagy mily mélyen' rejlenek az emberi életben mindazok a mesék, amelyekre a régi, na:gy müvek ala­pítva vannak. Az ilyen mesék szánra csekély, de mindig újra napvilágra jutnak, uj öltözék ben és akkor rákényszeritik a kezünketj hogy rögzítsük meg ők-gft. Ama szép folyó mel%tt4 aniely Seldvy- látój félórányira vonul e], egy széles kiterjed, désii föJdímllátn emel Ivódik és maga is jó] m^iHüvelten belevész a termékeny síkságba Messze a lábánál fekszik egy falu, amelybe nem ágy "nagy parasztgazdaság vasi és a szelíd lejtőn évek előtt három 'pompás, hoSz- szu szántóföld nyúlt el, mint két egymás mellett linzóqá óriábi .szalag. Egy Napfényes szeptemberi reggélen két pajaszt szántott, a hároini szántóföld. Hőiül kettőn, még pedig a két szélsőn, a Középső, úgy látszik, már hosszú évpk óta parlagon és műveletlenül hevert, mert tele volt kövekkel és magasra felburjánz-ott. dudvával és a szárnyas kis ál­latkák egész világa zümmögött zavartalanul rajta. A két paraszt az-osiban. aki mindkét ol­dalt az ekéje mögött ment, hosszú, csontos, mintegy negyven éves embar volt, mindjárt az első pillanatra inog lehetett rajtuk látni a biztos, jó helyzitbe-ii levő gazembert. Kurta térdnadrág vo-lt rajtuk uros vászonból,- amelyen minden ráncnak meg volt a maga változilíatatlan helye és olyan vpít, mintha kőből lett volna faragva. Fia akadályra buk­kanva erősebben -megfogták az ekét, akkor durva ingujjuk megremegetí a könnyű- meg­rendüléstől, mialatt jól borotvált arcuk nyu­godtan és figyelmesen, de a napfénytől kissé 'hunyorogva nézett maga elé, mérte a baráz­dát ás néha-mába körül is n éz tek, ha valami távoli zaj megszakította a vidék csöndjét. Lassan és bizonyos természetes csínnal rak­ták egyik lábukat a másik elé é*s egyikük sem szólt egy szói sem, kivéve-, ha valami utasítást keiicti odanKindiam a szolgalegény­nek, aki a tulmegte-nn-ett lovakat hajtotta, ílymódon bizonyos távolságból tökéletesen hasonlítottak egy-máshq^ mert ennek, a vi­déknek az eredeti fajtáját ábrázolták ás első pillantásra csak azt az egy különbséget le­hetett volna rajtuk megállapítani, hogy az egyik előre csapva hordta a fehér, sipkája bojtját, a másik meg hátul a nyakába lógatta. Ez azonban fölváltva volt igy, meri ketten ellenkező hányban szántottak, mert ha fönn a dombon találkoztak és egymás mailett el­mentek, akkor annak, aki p friss keleti sz-él ellenében ment, hátrafelé csapódott a sapHa- bpjtja. mj-g a másiké, aki hátába kapta a sze­let, előre fordult. Volt mindig egy közbeeső pillanat is, amikar a csillogó sapkák fölfelé meredtek a levegőbe és mint két fehér láng, Hz ég felé ágaskodtak. így szántottak mind a ketten nyugodtan és szép volt nézni a csön­des arany szentemben tájékon, amikor igy elmentek egymás mellett a dombon, esönde- sen és lassan é.u fokonkin-t távolodtak el. egy­mástól. mind messzebbre, ínig mind a ketten. mint két leszálló csiilag, a domb iei.őin alább jutottak és eltűntek, hogy jó idő múlva me­gint előkerüljenek. Ha követ találtak a ba­rázdájukban, akkor a középső parlagföldre, vetették lassú, erőteljes dobással; ez azon­ban ritkán történi meg, mert ezen - a darab földön már rajta hevert jóformán minden kő, ami a szomszéd földeken található volt. így telt el a Hossz-u reggel jó része amikor a falu felől egy helyes kis iármüvecske köze­ledett, amelyet alig lehetett látni, amikor kezdett az enyhe emelkedésen feljönni. Egy zöldre festett gyermekkocsi volt ez, amelyen a két szántó gyermekei, egy fin és egy kis leányka hozták közösen a tízórait. Mind­egyik számára egy jó karéj kenyér, egy kanna bor, pohárral és még valami ráadás volt a kis kocsiban, amit a gyöngádszivii fe­leség küldött a szorgalmas gazdának. Ezen­kívül volt még a kocsiban mindenféle furcsa formájú, meg’wapdált alma és körte, amit a gyermekek útközben szedtek fel és egy tel­jesen meztelen, féllábu és el piszkeit arcú bábu, amely kisasszony módjára ült a ke- iiyérdarabok között és kényelmesen kocsi- káztatta magát. Ez a jármű, nem egy fenn­akadás és megállás után, végül megállóit a dombon egy hársbokpr árnyékában, amely a szántóföld szélén állott. Most már közelebb­ről lehetett a kát fuvarosát szemlélni. Egy hétéves fiú és egy ötéves kislány volt, mind a kettőn egészségesek és jókedvnek, máskü­lönben nem volt rajtuk semmi feltűnő, mint­hogy mind a kettőnek uagyop szép szeme volt, a lánynak ezenfelül még barnás arcszi- r.e és egészen göndör, sötét haja, amitől tü­zes és nyiltsaivü lett a tekintete. A szántók is feljutottak; most a magaslatra, egy kis ló­herét dobtak a lovak elé. állva hagyták az ekét a félig kész barázdában, maguk pedig jó szomszédok módjára hozzáláttak a közös falatozásboz és most először köszön tok esrv­másriak, mert eddig még nem beszéltek egy­mással ezen a napon. Amint most a két férfi jóízűen fogyasz­totta reggelijét és elégült jóakarattal adtak belőle a gyerekeknek is, akik nem tágítottak mellőlük, mialatt ettek és ittak, körüliáríatták tekintetűiket közel és távol és látták a város­kát füstösen csillogva hegyei között, mert a bösége*s ebéd, amelyet a seldwylaiak napon­kint 'készítettek, mindig messzire látszó ezüs­tös felhőzetet vont födeleik fölé, amely neve­tősen lebegett a hegyek irányában. — Azok a seldwylai na plop ók már me­gint jót főznek, — mondta Manz, az egyik parasztember és Marti, a másik ezt felelte: — Tegnap járt nálam is az egyik ennek a földnek a dolgában itt. — A kerületi tanácstól? Nálam is járt, — mondta Manz. — ügy? És tőled i§ bizton azt akarta,, hogy használd a földet és fizess érte bért azoknak a? uraknak? — Igen, amíg eldől, kié a föld és mit le­het vele kezdeni. Én azonban megköszöntem, nem kérek belőle, hogy másvalaki számára hozzam helyre ezt az elvadult földet Azt mondtam, csak adják el és tegyék félre a Vételárát, amíg tulajdonosa akad, amj persze sohase lesz, mert ami egyszer a seldwylai irodába kerül, az ugyan ráér és ezenkívül nehezen is lehet a dologban eligazodni. Per­sze: azok az élősködők szeretnének kicsit habzsolni a bérösszegből, amit persze megte­hetnének a vételárból is. Csakhogy mi vi­gyázni fogunk, hogy föl ne verjék az árát. De akkor legalább tudnék, mink van és kié az a föld, (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents