Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-13 / 35. (778.) szám

Péntek, február !3. ÉSiség fenyegeti Romániát — A P. M. H. eredeti tudósítása — Kolozsvár, február 12. A multévi rossz búzatermés miatt, melyet részint az időjárás, de iőles a hibásan keresztülvitt ag- rárreíorm következtében beállott vetőterületcsök- kenés okozott, a híres gabonatermő Románia oda­jutott, hogy máris kenyérhiányban sínylődik, A városok lisztellátása máris megakadt, úgy hogy a hiányon csak bu zár ekvir ál ássál remélnek segíteni. A rekvlrálás azonban országszerte a leg­nagyobb felháborodást váltotta ki a termelők körében. Tetézi a helyzet komolyságát az abnormális idő­járás miatt fenyegető az a veszély, hogy a jövő aratásra a tavalyi termés harmadára is alig lehet számítani. A vetőterület nagysága körülbelül a multévivel egyenlőnek értékelhető, de a betakaró hiánya miatt országszerte nagy fagykárokat jelentenek. Ráadásul szokatlanul elszaporodott a mezei egér, mely a még csirába nem hajtott elvetett magot pusztítja el. A várható termés semmi esetre sem fogja a fogyasztás szükségletét fedezni. Gazdasá­gi körökben azt követelik, hogy a kormány ame­rikai vagy ausztráliai búzát szerezzen be és gon­doskodjék a földmlvelők tavaszi vetőmagszük­ségletéről. A francia nehézipar uj háború szükségességét hirdeti Paris, február 12. A német-francia gazdasági tárgyalások során, amelyek politikai jelentősége nem vi­tatható, a nehézipar mindkét részről igen nagy szerepet játszik. Hogy ezeket a tárgya­lásokat milyen szellemben vezetik, arra igen jellemző a francia nehézipar felfogása, amely vakítóan tükröződik vissza abban a cikkben, amelyet a francia nehéziparnak egyik repre­zentánsa, de Launay irt a legelőkelőbb fran­cia folyóiratban, a Revue des deux Mondes- ban és amelyben a francia nehézipar jövő kilátásait fejtegeti. Egyenesen hajmeresztő, hogy de Launay miket ir ebben a folyóiratban. Bevezetésül az adatok egész tömegével mutatja ki, hogy nemcsak Európa, de az egész világ a nehézipari túltermelés vesze­delme előtt áll. Franciaországban az újjáépí­tés céljaira bocsátott összegeket a nehézipar arra használta fel, hogy termelőképességét hatalmas arányokban növelje, ami arra ve­zetett, hogy a francia nehézipar ma a bélföldi szükség­let kétszeresét tudja produkálni. A nehéziparba fektetett tőke kereken 1-5 milliárd aranyfrankra tehető, amelynek ka­matoznia kell. Ha csak 10 százalékos jöve­delmezőséget veszünk alapul — mondja de Launay — évenkint 150 millió aranyfrankot kell megkeresni. A német nehézipar azonban ugyanazt tette, amikor az infláció segítségé­vel összeharácsolt aranymilliókat szintén az üzemek rendkívüli kibővítésére fordította és folyton újabb kohókat, acél- és hengerműve­ket, szénbányákat és más hasonlókat épített. A nehézipari gyártmányok fogyasztása azon­ban távolról sem emelkedett hasonló mérték­ben és ennek a szükségletnek a fedezésére a lehetséges és a befektetett tőke kamatozá­sához szükséges termelésnek egy töredéke is elegendő. De Launay szerint tehát elsősorban az üzemkorlátozás a legfonto­sabb és itt mondja a következő rémségeket: — Bármilyen erőfeszítéseket is tesznek gyárosaink, a már meglevő túltermelési vál­ságból. amely már végzetes kezd lenni, csak a termelés általános korlátozásával tudunk kimenekülni, akár békés megegyezés utján a német nehéziparral egyetértve, akár erősza­kos módon további pusztításokkal­A háborút tartja tehát a nehéz helyzet­ből való kilábalás egyetlen lehetőségének és egész nyugodtan mondja, hogy ha nem megy békésen, akkor megy rombolásokkal, a háború meghozza a legradikálisabb üzem­korlátozást. A háború azonban meghozza az oly nagyon óhajtott tömegfogyasztást is, még pedig nemcsak a háború, hanem már a hábo­rúra való előkészületek, az általános fegy­verkezés is. Tovább kell tehát fegyverkezni, hogy a nehézipar kellő mértékben íoglalkoz­===== Cipői === CSAK ,«AÖÍ-" NAL VEGYEN KASSA, FO-UTCA 25. SIS ________________________________________________________________________s ta tva legyen és, hogy igy a befektetett tőke kamatozhassák. És itt írja le de Launay a második rémséget: — Ha létrejönne az, amiről oly sokat ál­modoznak, ha megvalósulna az állandó európai béke, még ha csak egyes országok között is és ha azok között a mienk is vol­na, akkor az acélnak és a vasnak katonai célokra való felhasználása rendkívül szűk = Huszt, február 12. A máramarosmegyei Száldobos község­nek szomorú szenzációja van. A ruszin állami elemi iskola fiatal tanítónője, a szépségéről és csinosságáról megyeszerte ismert Beregi Ju­liska február 6-án bezárkózva szobájába, egy gyermeknek adott életet. A magáról megfe­ledkezett leány, hogy szégyenét eltitkolja, a gyermeket születése pillanatában megfojtotta s azután a rettegő félelem lázas önkívülete még szörnyűbb bűnbe hajtotta: a megfuíí gyermek kezeit, lábait és fejét levágva, azo­kat egy cipöskatulyába tette és bedobta a szomszéd udvar nyitott kútjába. Rettenetes tette után ágynak esett; itt London, február 12. Az angol közvéle­ményt az utóbbi napok folyamán számos külpolitikai kérdés tartja nagy érdeklődés­ben, igy mindenek előtt a francia adósságok, a biztonság és az esetleges angol-francia-német kooperá­ciós blokk kérdése. Ez az utóbbi probléma Luther tír. kancellár legutóbbi beszédéhez kapcsolódik. A kancellár ugyanis kijelentette, hogy hajlandó a genfi jegyzőkönyvvel ellentétben a biztonság kérdését Franciaországgal külön megoldani egy esetleges angol-francia-né­met kooperációs blokk képében. Az angol konzervatívok hivatalos lapja, a Morning Post e kooperáció föltételeként a versailíesi szerződés megtartását tekinti s nemcsak Né­metország nyugati, hanem, keleti (lengyel) határai-mai állapotának megtartását. A Daily Mail is az angol-francia-német garanciaszer­ződés lehetőségéről beszél, mert szerinte a biztonsági kérdés megvizsgálásával foglalko­zó miniszterbizottság azon a véleményen van, hogy a genfi jegyzőkönyv keresztülvi- hetetlen. Ez a nézet pedig fedi a domíniumok nézetét is. A Daily Telegraph szerint egyen­lőre az egyetlen fórum, amely a biztonsági kérdésben függetlenül dönthet a hágai nem­zetközi bíróság. A lap szerint az Egyesült Ál­lamok is a genfi jegyzőkönyv ellen foglal ál­lást. Chamberlain maga francia védelmi paktum mellett van, mig Churchill pénzügyi állam­Glinnek nincs igaza Válasz „Úgy beszélünk" cimii gondolatsoraira Azokat a kicsi zokogásokat érti, akiket egy marokba lehet összeszedni, mint a pibegő nyári éjszakák János-bogárkáit. És csititamí, becézni, megnyugtatni. Azokat a kicsi zokogásokat, akiket a kegyet­len hazardőr, a szerelem-despota csak kisé-ő, színes lampionokként aggat föl a kielégülés roha­nó utján. Elégnek, elsziporkáznak, kilobbannak meg­döbbenés nélkül. De, jaj a szerelem-művésznek, ha az a .va­lami" az ő szívébe van akasztva. És jaj, ha azt a valamit értelem nélkül ketté­vágja az a bársony-puha, vágyás, hófehér kéz, amelynek életlüktetését ott érzi, a szivén, az ál­main, a mindenvágyán. Szánalmas, suta, semmi lesz, azokat a kis zokogásokat befejezetlenül elsiető hazardőrbő.l. A modern élet alagutjait már nem igenli. Gyáva gyermekként, tehetetlenül siránkozik az omlado­zó alagutban. Azt a zokogást nem lehet elaltatni az una­lom-egyenesség „gombház" meséivel. Azok a zokogások a halál melódiái: véresek és gyógyíthatatlanok. Azok a meg nem alkuvó férfizokogások tul- viharozzák a csendet . . . csak az ígéret hegyé­ről bucsut-lanul búcsúzó női kacagást — nem. (Kassa.) Mária. keretek közé szorulna, am'nt ez a vészé- I delmes illúzió a haditengerészetnél már érezteti hatását. Lnnél nyiltabb. őszintébb, naivabb és ci- nikusabb már igazán nem lehet senki. Az állandó európai béke tehát veszedelmes il­lúzió, amelynek nem szabad megvalósulnia, mert sérti a nehézipar érdekeli. íme. ebben a gondolatvilágban él a francia nehézipar­találtak rá február 10-én ismerősei teljesen önkívületi állapotában. Azonnal orvost hivat­tak, aki rögtön felismerte a helyzetet s érdek­lődött a gyermek holléte után. Senki nem tu­dott rá válaszolni, mert sejtelmük sem volt a szörnyű tettről. Az orvos kötelességszerüen elment jelen­tést tenni a hatóságnál, de amíg odajárt, a magára hagyott tanítónő a szoba ajtaján fel­akasztotta magát. A hatósági emberekkel visszaérkező orvos igy talált a szerencsétlen leányra, akit azonban hosszú élesztgetés után megmentett az életnek. Most élet-halál között lebeg — lázas álmaira két szuronyos csendőr figyel. titkár az angol-francia-német kooparációs blokk legtöbb híve, mert benne védelmet lát Oroszország ellen. Valószínű, hogy Baldwin és Churson is osztják Churchill nézetét. Az orosz probléma és a szovjettől való félelem annyira az angol politika központjá­ban áll most, hogy nem lehetetlen, hogy pusztán csak az ellene való' védekezésből tényleg megszületik az angol-francia-német kooperációs blokk, mely a nyugatenrópai ál­lamok biztonságát is garantálná. Németor­szág kötelezné magát, hogy a versailíesi szerződést tiszteletben tartja, ezzel szem­ben hasonló jogokra tesz szert, mint Francia- ország és Anglia, sőt jóformán szövetségi vi­szonyba is kerül e nagyhatalmakkal. Ebben az esetben a genfi jegyzőkönyv, sőt maga az gész népszövetség is fölöslegessé válik s a középeurópai kisállamok biztonsága nem ga- rantáitatik nemzetközileg. Páris, február 12. A Mát in londoni tudó­sítója jelenti, hogy Chamberlain külügyi ál­lamtitkár hajlandó Franciaországgal katonai paktu­mot kötni. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek a katonai és a tenge­részeti hivatalokban. Hir szerint a katonai szerződésnek alap­út az alkotja, hogy a La Manche csatorna francia kikötőinek megtámadtatása esetén a támadást közösen hárítaná el Anglia és Franciaország. Az angol kabinet többi tagja is hasonló nézeten van, mint Chamberlain. — (Viharos városi közgyűlés Léván.) Lévai tudósítónk jelenti: A városi közgyűlés a szociál­demokrata képviselőtestületi tagok zajos támadá­sai miatt a 28 pontból álló tárgysorozatból csak kettőt tudott tárgyalás alá venni és feloszlott. A vihar akkor tört ki, amikor a drágaság ellen alakult bizottság jelentését referálták. A szocia­lista-kommunista blokk. a legnagyobb zajjal tá­madta a bizottság működését és folytonosan sér­tegette az ellenzéki referenst. A magyar ellenzék erre egy tag kivételével elhagyta a tanácstermet. A magukra maradt szocialisták azután harmad- bírójuk elnöklése mellett különböző . határozato­kat hoztak, amiket azonban az egy benmáradt el­lenzéki képviselőtestületi tag megfelebbezett. — (Az uj budapesti svéd követ átadta megbízólevelét.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kormányzó ma délelőtt ünnepies kihallgatáson fogadta Alströher Magnus báró svéd követet, aki átadta az ál­lamfőnek megbízólevelét. — {Az uj magyar követ Londonban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: György angol király tegnap bucsukihaílgatá- son fogadta Szapáry László gróf távozó lon­doni magyar követet. Rubidó-Zichy Iván báró, az uj londoni magyar követ tegnap ér­kezett meg a britt fővárosba, ahol a pálya­udvaron Lelky követségi tanácsos fogadta a követség egész személyzetével együtt* jfórMitteNidő €* Változékony, nyugodt. A hőmérsék­let változatlan, kissé hidegre hajló. — (A budapesti Gömör-Kishont vár­megyei egyesület estélye.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A Buda­pesten székelő Gömör-Kishont vármegyei egyesület február 19-én a Gellért szálló márványtermében műsoros estéllyel egybe­kötött, zártkörű táncmulatságot rendez, amelynek programja a következő: Szatli­máry István a Petőfi-társaság tagja versei­ből olvas föl, Kelényi József a Városi Szín­ház tagja magyav dalokat énekel Sándor Jenő zeneszerző kísérete mellett, Antony Károly a Zeneművészeti Főiskola tanára zongorán játszik és Kolbay Ildikó, a Városi Színház tagja dalokat ad elő. — (Az uj autonőmista munkás- és paraszt­párt szervezkedése.) (ESŐ) Az autonómia alapján álló radikális munkás- és paraszt­párt Nógrádmegye szlovák vidékein is meg­kezdte szervezkedését. Az eddigi rolnicka és szoc. dem. többségű községek részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg az uj párt iránt. Az elmúlt vasárnap a párt Gácson tartott si­került népgyiilést, amelyen a közeli falvak lakossága is képviselve volt. A sok százfőnyi közönség a népgyüíés elnökének Grenyo György munkást választotta meg. A napi­rendet és a pártprogramot a hallgatóság élénk tetszése mellett Mihalusz Vince párt­elnök ismertette. Hatásos beszédében részle­tesen foglakozott az adóügyi sérelmekkel is. A beszéd után a népgyüíés egyhanguan el­határozta, hogy úgy Gácson, mint a környék­beli szlovák falvakban a pártot megalakítják. — (Restaurálják a komáromi ősi Szent An­drás templomot.) Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom ősi templomát, a hatalmas méretű Szent András plébártiatemptomot, mely a háborít alatt külsejében igen 'sokat szenvedett, de a kom­munizmus idejében is állandó célpontja volt a vörös hadsereg ágyú tüzén ek, most restaurálni fog­ják. A város, a templomok kegyura, rossz anyagi körülményei folytán nem képes nagyobb összeget áldozni erre a célra és így az egyházközség szer­zett nagyol* kölcsönt, amelyből a munkálatot el­végeztetheti és azt a kegyur évenkint törleszti a költségvetésében erre a célra felvett összeggel. Ha a szerződés erre létrejön az egyház s a város között, úgy a nagy munkálat a húsvéti ünnepek után elkezdődhetik. — (Az ungvári rendőrség rejtélyes foglya.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A be­regszászi rendőrség a múlt héten egy gya­nús egyént tartóztatott le, aki Kertész Mi­hálynak mondotta magát. Mivel az illető sze­mélyazonosságát nem sikerült kétségtelenül megállapítani, átkisárték az ungvári rendőr­ségre, ahol napokon át vallatták abban az irányban, hogy nem ő követte-e el a soroza­tos ungvári betöréseket. A gyanúsított em­ber állhatatosan tagad s azt sem akarja be­ismerni, hogy nem is Kertész, hanem Balogh Mihály a neve és az ungmegyei Szűrte köz­ségbe való. A rendőrség a rejtélyes ember terhére a betörések és lopások egész sorát állapította meg eddig s miután ezeket a gya­núsított mind letagadta, a beregszászi rend­őrséghez kísérték vissza, ahol már egy egész sor, Beregszászon és Nagyszőllősön elköve­tett betörés vádja várta. Balogh persze itt is tagadott, mire átadták a beregszászi ügyészségnek. A további vizsgálat fogja most kideríteni, hogy a rejtélyes ember való­ban elkövette-e azokat a betöréseket, amiket az ungvári és beregszászi rendőrségen az ö terhére könyveltek el. — Érdekes, hogy az elmúlt éjjel ismét két ungvári üzletbe törtek be, ezt a két betörést azonban már nem fog­ják a Balogh-Kertész számlájára Írni . . . — (Jókai ünnep a budapesti református templomban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jókai Mór születésének századik évfordulóján február 18-án délelőtt fél 12-kor a Kálvin-téri református templom­ban ünnepies istentisztelet lesz, amelyen az ünnepi beszédet Ravasz László református püspök fogja megtartani. — (Elhunyt magyar irónö.) Aranyosma- rótról jelentik: G. Biittner Júlia, rnagyar Író­nő, 81 éves korában február 9-én éjjel Ara- nyosmaróton aggkori végelgyengülés követ­keztében meghalt. Kívánságára fehér ruhá­ban, fején koszorúval temetik. Megmaradt csekély vagyonát cselédje és két, őt önfelál- dozóan ápoló aranyosmaróti urileányra ha­gyományozta. Az elhunyt 1844 május 22-én született és 1873 óta szerepel neve a magyar szépirodalmi lapokban, melyekbe elbeszélé­seket, rajzóikat és tárcáikat irt, eleintén ér­zelmes, később humoros stílusban; legszive- sebben humoros elbeszéléseket irt. Önálló kötetei „Örvény a révben" című regénye (1885), mely különben első munkája. Mint iró szép előadásával és finom hangulataival je­lentékeny népszerűségre tett szert. m tanítónő feldarabolta uhzuiőíí duermeKél s iiullcsfál a hatba dobta Tettének felfedezése után fel akarta magát akasztani ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ *♦♦♦ ♦ *♦♦♦♦♦♦♦ ❖♦<>♦♦*♦♦♦♦♦♦♦ 0 ?>•»♦♦♦ *♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Ai angoMraitcia-itáiRef kooperációs bioh Az angolok szimpatizálnak a tervvel — A genfi jegyzőkönyv megsemmisülése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents