Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-11 / 33. (776.) szám

ricisdimann Ggula t$íársünah szabadlábra helyezesd rendelte el a vádtanács A tábla döntéséig fogva maradnak Kassa, február 10. A késő délutáni órákban telefonon értesülünk, hogy a vádtanács ma délelőtt Littmann dr. védő előterjesztése után elhatározta Fleischmann dr. és társai­nak szabadlábrahelyezését. Az ügyész a határozat ellen felíolyamodással élt a táblához. Fleischmann dr. és társai a tábla döntéséig, amely 48 órán belül megtörténik, fogva maradnak. Március közepén lesz az el innfloni konferencia Megindítják az eljárást Bauer exkancellár ellen Berlin, február 10. A jobboldali lapok je­lentik: Bauer exkancellár ellen megindították az eljárást. Azzal vádolják, hogy annakidején az előírásokkal ellentétben devizákat vásá­rolt saját hasznára. Továbbá azt a kérdést is tisztázni kell, vájjon Bauer megszegte-e an­nakidején hallgatási kötelezettségét, amikor Barmainak politikai és gazdasági informá­ciókat adott. Ugyancsak a. jobboldali lapok jelentik, hogy Hőiké volt postaügyi miniszter ellen elfogató parancsot adtak ki. A cservonec a párisi tőzsdén Párls, február 10. A Journal jelentése szerint a szovjetkövetség arra kérte a fran­cia kormányt, hogy vezessék be a párisi tőzsdén az orosz hivatalos pénzegység, a cservonec jegyzését. A francia pénzügymi­niszter még nem döntött ebben az ügyben. Ma választják a porosz miniszterelnököt Berlin, február 10- A porosz országgyű­lés ma választ miniszterelnököt. A lapok egyíianguan azon a véleményen vannak, hogy Marx dr- exkancellár lesz az uj miniszterel­nök. Ugyanazok a pártok fogják megválasz­tani, mint Braun dr.-t és az ő kabinetje is a weimari koalíció alapján fog állani- A nacio­nalista kapok szerint a gazdasági pultot nem sikerült a kormányzásba bevonni. A Vor- wárts szerint Severing belügyminiszter marad­Javaslat az angol parlamentben a Labowr-party ellen London, február 10- A parlament ma Kezdi meg tavaszi ülésszakát. A sajtó legin­kább annak a javaslatnak szentel figyelmet, melyet a konzervatívok szándékoznak a ház elé terjeszteni. Ez a javaslat megszüntetését tervezi a szakszervezetekbe lépő munkások politikai megkötöttségének. Eddig úgy volt, ha a munkás egy szakszervezetbe lépett, automatikusan a munkáspárt politikai szer­vezeteibe is beletartozott és köteles volt a pártilletményeket fizetni. A konzervatívok javaslata tehát élesen a Labour-party ellen irányul- Hasonló javaslatokat a múlt évek fo­lyamán már többször terjesztettek a ház elé, de eddig még mindig elutasították. Most nagy remény van a konzervatívok között el­fogadására. Hogyan készülnek Ebért német elnök ellen a vádak Berlin, február 10. A Berliner Tageblatt szenzációs leleplezéseket közöl a magdeburgi pörre vonatkozóan. Mint ismeretes, ebben a pörben Ebért birodalmi elnök bepanaszolta Rothardt újságírót, aki az elnököt azzal gya­núsította meg, hogy 1918-ban az ellenséggel paktáilt és nagyban hozzájárult a nyugati front katonai összeomlásához. A port Ebért nyerte meg, a jobboldali sajtó nagy agitációja dacára. Most a svájci határ közelében elfog­ták Kreil Izidort, aki a bajorországi Kall- miinzben kereskedő és újságíró volt, akinél számos kompromittáló iratot találtak. Az ira­tok mind a magdeburgi pörre vonatkoznak és Ebért ellen tartalmaznak különféle tanú­vallomásokat. Többek között az egyik levél fölszólít egy magdeburgi embert, hogy írja alá azt a nyilatkozatot, amelyben több hazaáruló gyanúsítás van a szociáldemokrata párt ellen. Ez a hamisított és még aláiratlan nyilatkozat arról is beszámol, hogy Ebért 1916—1918-ig Svájcból számos antantpénzt hozott a szo­ciáldemokrata párt számára, igy többek kö­zött 500.000 svájci frankot. Válaszleveleket is találtak. Az augsburgi ember bizonyos pénz­összegek ellenében hajlandónak mutatkozik a tanuzásra, ha többen is ugyanazt vallják, mint ő. Kreil Izidor összeköttetést tartott fönn ma­gával Rothardttal is, sőt leveleket találtak nála, melyek számos jobboldali politikushoz szóltak. London, február 10. A Daily Telegrapli diplomáciai tudósítója állítólag legmagasabb diplomáciai körökből úgy értesül, hogy az angol kormánynak nem szándéka közös kérdést csinálni az interalliált adósságok, Köln, a katonai ellenőrzés és a biztonság kérdéséből. Ezek a problémák nem függnek össze és külön-külön oldhatók meg. A legnehezebb a biztonság kérdése, mert ezen a téren a szövetségesek nézetei igen ellentétesek. Belgium például sokkal szívesebben venné, ha Anglia részéről épségének bizo­nyos garantálását szerződésileg elérné, mint ha a genfi jegyzőkönyv álláspontja győzne. Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Annak idején, amikor a bomba- merényletek történtek, az Esti Kurír azt irta a Szózatról, hogy barátja a bombamerény­lőknek és a merényletek szálai a Szózat szerkesztőségében futnak össze. Emiatt a Szózat sajtópört indított az Esti Kurir ellen és ennek a pömek ma volt iőtárgyalása a törvényszék Schadl tanácsa előtt. A cikkért a felelősséget Boros László dr., az Esti Kurir felelős szerkesztője vállalta és védelmét Grün Béla dr. ügyvéd látta el. A védő előterjesztést tett, hogy a Szózat cikkeiből kívánja bebizonyítani, hogy a lap bombamerényietekre izgaiott. A bíróság ezt az indítványt, mint nem célravezetőt elutasí­totta. Erre Grün Béla dr. otthagyta a védői emelvényt és a termet elhagyta azokkal a szavakkal, hogy igy nem tudja a védelmet ellátni. A bíróság ezután hozzákezdett Boros László kihallgatásához, aki rendkívül hossza- dadmasan igyekezett magát védeni. Az elnök többször rászólt, hogy beszéljen rövidebben. Mikor harmadszor figyelmeztette erre, akkor a hallgatóság sorából valaki felkiáltott: — Ez nem méltányos, hogy védelem nincs és a vádlottat sem engedik védekezni. Schadl elnök izgatottan ugrott fel helyé­ről és megkérdezte, hogy ki volt a közbe­szóló. Erre fölemelkedett a hallgatóság sorá­ból Ruppert Rezső nemzetgyűlési képviselő és kijelentette, hogy ö tette a közbeszólást, majd igy folytatta: — Én voltam kérem, mert mégis fel­háborító, hogy a bíróság béklyóba köti a vádlott védekezését. Az elnök felszólította Ruppertet, hogy álljon a bírói emelvény elé, aminek Ruppert eleget is tett és továbbra is hangoztatta, hogy a bíróság nem engedi meg a vádlott védekezését. Heves szóváltás keletkezett Schadl elnök és Ruppert között, amelynek során az elnök kijelentette, hogy Ruppertet letartóztatja. — Engem ugyan nem fog letartóztatni, mert én nemzetgyűlési képviselő vagyok és engem véd a mentelmi jog — felelte Ruppert. Elnök: De igenis letartóztatom Maga Franciaország is szívesen venné, ha Angliával hasonló megegyezés jönne létre, mint amilyen 1912-ben köttetett. Paris, február 10. A Petit Párisién jelen­tései szerint a kormány egyszerre akarja megvizsgálni az angol és az amerikai adós­ságok ügyét. Hír szerint a legközelebbi lon­doni találkozóra erősen folynak már a ké­szülődések. Ezt a konferenciát, amely a párisi ki­egészítője lenne és amelyen a biztonság kérdése, valamint a katonai ellenőrzés is szóba kerülne, március közepén szándékoz­nak megtartani. A genfi jegyzőkönyvről szóló végérvé­nyes döntést is ittt hoznák meg. Ruppert: Ezt merje megtenni, én nem­zetgyűlési képviselő vagyok. Ekkor már a hallgatóság is beleszólt az elnök és Ruppert szóváltásába és kórusban kiáltozták, hogy nem lehet Ruppertet letar­tóztatni. Ruppert ezalatt sápadtan állott az elnöki emelvény előtt és folyton azt hangoz­tatta, hogy ő képviselő, kit a mentelmi jog véd. Elnök: Ezennel letartóztatom. Ruppert: Tiltakozom ellene. A hallgatóság sorában ismét lárma tört ki, mire Schadl elnök stentori hangon kiál­totta: — Az egész hallgatóságot letartóztatom. Rettenetes kavarodás tört ki e szavakra és az elnöknek csak percek alatt sikerült helyreállítani a rendet. Ekkor a következőket mondotta: — Itt tettenérés esete forog fenn, amikor már a képviselőket nem védi a mentelmi jog. Ruppert Rezsőt nyolc napi fogházra Ítélem és elrendelem nyomban való örizetbevételét. Az elnök e kijelentés után a tárgyalást felfüggesztette és birótársaival együtt tanács­kozásra vonult vissza. Amikor a bíróság újból visszatért a tár­gyalóterembe, Ruppert magából kikelve kiál­tott az elnök felé: — Ha valaki itt törvényt sértett és a bí­róság tekintélyét sárba tiporta, úgy az nem én vagyok, hanem maga. Elnök: Minden másodnap bőjtöJni fog és figyelmeztetem, hogy üljön le, mert meg­járja. A bíróság ezután a Boros-ügyben kihir­dette az Ítéletet. Boros Lászlót rágalmazá­sért ■ hatheti fogházra és öt millió korona pénzbüntetésre ítélték. Most kellett volna Ruppert rágalmazás! pőre tárgyalásának kö­vetkeznie, de Ruppert Rezső a bíróság ellen elfogultsági kifogást emelt. A bíróság ezt a kifogást elbírálás végett a Táblához terjesz­tette föl és a tárgyalást elnapolta. Végül kö­zölte az elnök, hogy Ruppert Rezsőnek a böjtre szóló büntetését elengedi, majd az ügyész intézkedésére börtönőrök jelen­tek meg a teremben és Ruppert Rezsőt a törvényszék fogházába kisérték. Egy ország, melynek romlik nemzetközi hírneve (sp.) Prága, február 10. Pásics, ha alig is, de győzött. Az ellen­zék elszontyolodva nézheti majdnem-majd- nem sikerét, hisz alig tiz mandátum választja el a gyűlölt ellenfél képviselőkontingensétöl. És mégis, a centralistáknak ez a győzelme talán jó Jugoszlávia számára, nem politikai­lag, hanem az emberek épségét, relatív sza­badságát és nyugalmát tekintve. A belgrádi nacionalista sajtó már napokkal ezelőtt han­goztatta, hogy ha nem Pasicsék győznek a választásokon, semmi sem áll útjában a kato­nai diktatúra kikiáltásának, amely katonai diktatúra néhány hónapi kormánykodás után uj választásokat irt volna ki, amelyekben az­után igazán nem lett volna köszönet. így te­hát a lehető rosszak között még a leghe- vésbbé rossz Pasics s az ellenzéknek meg kell elégednie a parlamenti erős ellenzékiség­gel, amely esetleg mégis némi sikerre vezet. Sándor király legutóbbi nyugateurópai útja alkalmával állítólag Franciaországban komoly figyelmeztetéseket kapott országa helyzetére vonatkozóan s értésére adták az uralkodónak, hogy nem ártana Jugoszláviát némileg kiemelni a reakció karjaiból. A ki­rálynak azonban rendkívül nehéz a helyzete, otthon Pasicsék nem engedik lélekzethez jutni s lm. nagyon akadékoskodnaj ott. vau a háttérben György herceg, az őrültnek nyjivá­ratott királyfi, aki bármely párttal, bármikor hajlandó az uralmat átvenni. S az Obrenovi- csok emléke élénk még... így hát az Ural­kodó kénytelen-kelletlen Pasicsékkal , halad, tállán jobb meggyőződése ellenére s nem gá­tolhatja meg, hogy a semmitől vissza nem riadó agg vezér erőszakoskodásai tovább ne ártsanak Jugoszlávia nemzetközi hírnevének. Mert Jugoszlávia az az ország, amely­nek hírneve még barátai előtt is süllyedőben van. Nemcsak nyugaton, hanem Középeuró- pában is. Ahol minden demokráciát és mér­sékelt becsületességet úgy lábbal tipornak, mint Belgrádiban, ahol a választások eredmé­nye 162 kormánypárti, 152 ellenzéki képvi­selő, 25 halott és 245 sebesült, ahol a müveit Vajdaságra rászabadítják legsötétebb Mace­dónia és Montenegró kom itá esi alt, hogy a Kraft doktorokat, GraBlokat, Karinsokat, Mo- serokat, Vargákat agyonverjék, ott nem lehet nyugateurópai nívóról beszélni. Az az ötven dobrovoljác, aki Neusivatzban megtámadta a német képviselőjelöltek autóját, a délszláv Junastvot emlegette tette rugójául. Junastvo annyit jelent, mint hősiesség s szomorú, ahol a hősiesség már védtelen képviselőjelöltek agyonveréséhől áll. Kraft doktor esete az egész világ sajtóját bejárta s gondolkodóba ejtette, mondom, még Jugoszlávia barátait is. A másik fiaskó, amely a jugoszláv kor­mányt lehetetlenné tette a külföld előtt, a Ra- dics-párttal szemben követett magatartás. A hatóságoknak szégyenszemre türniök kellett, hogy a független bíróság egymásután meg­hazudtolja minden lépésüket s a gyűlölt Ra- dics-választási-urnák, amelyek ellen tulajdon­képpen az egész hadjárat viseltetett, mégis ott voltak a választásokon és mégis magukba fogadták egész Horvátország népének szava­zatait. A kormány ugyan azt hangoztatja, hogy a Radics-párt ereje megtört és sokkal kevesebb képviselőt hozott a parlamentbe, mint megelőzően. De ez az okoskodás álokos­kodás, mert a radicspártisták megaemmisité- sétől való félelemben a borváíck ugyan más pártokba tömörültek, de ezek a pártok sem­100 cseü-siL Koronaírt fizettek ma, február 10-én: Zürichben 15.30 svájci frankot Budapesten 213300.— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben 12369 000ÖQ0ÖÖÖ.— német márkát Rnppert Rmot lelarMattáfe Nyolc napi elzárásra ítélte az elnök a tárgyalás megzavarása miatt — Letartóztatott hallgatóság J * JL — ... IV. évi. 33. (776) szára»Szerda © 1825 íeSruár 11 ~ - — ­Mm w jayTr ' JíW 300, 150. negyedévre 76 Bta. Jj¥ havonta 26 Ke; külföldre: évente w 150, félévre 225, negyedévre 115 havonta 3Ö Ki '7i,r*\r/¥ w%JJt>Twr% rar.-n 'JÍAJTj-rXlC M iIsüRjrrsKí ^ aáEaLJf ^9mdk£S& ce 18. Telefon: 67-37. Sürgönydrr tHrfap, Praha. i tts*™^*****- jí és {ftusziviszfoói sietős »**■*««*<*. Szövetkezett íltenzéki (Sástak p&fitikai napilapja István I

Next

/
Thumbnails
Contents