Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-06 / 29. (772.) szám

_(Újra bevezetik Romániában az érett­ségi vizsgát*) Bukaresti tudósítónk jelenti: Romániában nem tartottak érettségi vizsgát; most a kormány törvényjavaslatot terjeszt a ház elé, amely úgy inézkedik, hogy ezentúl egyetemre csak az vehető fel, aki érettségit tesz. A vizsga tárgya: a román nyelv, ro­mán történelem és a jogi ismeretek, ezenkí­vül még a vizsgázó által választható két tan­tárgy. A romániai kisebbségek ebben az in­tézkedésben újabb támadást látnak, mert a vizsga, amelyet román nyelven kell letenni, rendkívül meg fogja nehezíteni a kisebbségi diákok helyzetét. — (Héthónapi börtönre ítélték Silberer- Sós Bandit.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Sitbe- rer-Sós Bandit, a hírhedt álhirlapirót a nyit­rai törvényszé tegnapi tárgyalásán ötrend- beli csalásért és kétrendbeli zsarolási kisérle- tért jogerősen a vizsgálati fogság beszámítá­sával héthavi börtönre Ítélte. — (Nagy szárazság Délolaszországban.) Rómából jelentik: Délolaszországban oly nagy szárazság uralkodik, hogy a villamos­energia előállítása szinte a lehetetlenséggel határos. Nápolyban a villamosvasút korlá­tozta forgalmát. Számos gyár is beszüntette működését. 6 ____________________ JJ RLmgwm iársasétet () Jókai-estéiy Zselizen. Lévai tudósítónk jelenti: Zselizen a Kaszinó február 7-én Jókai- estélyt rendez, amelyen a centennárium alkal­mából a nagy költői eledelem emlékének áldoz dús műsorral. Az estélyt tánc fogja követni. 0 Református vallásos est Komáromban* Ko­máromi tudósítónk jelenti: A komáromi reformá­tus ifjúsági egyesület harmadik vallásos estéjén Zsemlye Lajos helyettes lelkész tartott mélyen- járó előadást. A kiváló elaődót zajosan megtap­solták. Petróczy Ida, Tóth Kálmán és Mészáros László zeneszámokkal, Czirok Béla, Kiss Gyula, Antal József és Kelemen Klára talpraesett szava­latokkal vettek részt az estén, melyet Galambos Zoltán megkapó bibliamagyarázata fejezett be Isten imádásáról. 0 A „Szirmalék" reprize Léván. Lévai tudósitónk jelenti: A lévai Katolikus Kör ha­gyományos gyertyaszentelői bálja alkalmával műkedvelők előadták Kersék János „Szir- maiék“ című népszínművét. A városi színház ez alkalommal zsúfolásig megtelt. A szereplők meglepő szép játékot produkáltak. A főbb szerepekben Feledi Olga közvetlensége, Holo- vitz Kató eleven pajzánsága, Totzer Manci, Gromann Bözsi természetes játéka érdemel elismerést A férfiak közül kiváltak Turpin- szky József, aki fiatal műkedvelő létére nagy hódítást tett szép, njpleg baritonjával. Holo- vitz Katóval többször kellett ismételnie. Ko­vács István, Zsjak Géza egyszerű, de annál természetesebben ható játéka is dominált. Ba­ranya László, valamint a többi szereplők mél­tán osztoznak a fényes erkölcsi sikerben, me­lyet a tapstól zajos est az idei lévai farsang­ban jelentett. A lelkes hangulatú közönség a második felvonás után hatalmas tapsviharral köszöntötte Kersék Jánost és Országh Rezső körmöcbányai zenetanárt, az énekes színda­rab zeneszerzőjét. Az est sikerében osztoz­nak még Heckmann István karnagy, aki a da­rab zenéiét és az énekszámokat betanította és az avatott kezű rendező. Taby Lajos. Az elő­adás után a cigány rázendített egy Kersék— Országh-csárdásra és vidám táncba kaptak a párok. 0 Az ungvári Jókai-ürtnepségek. Ruszinszkói szerkesztőségünk írja: Az ungvári Jókai-ürmep­ségek február 21-én és 22-én fognak lefolyni. Az első nap estéjén a Mozaik kulturegyesület ünnepi előadást rendez a városi színházban, nívós ma- gánszámokkal kiegészítve Február 22-én déle'őtt ll órakor az ungvári Társaskör matinét tart. Este az ungvári hö^yközönség műsoros táncestélyt rendez melyen egy szép palotástáncot is bemu­tatnak () Az Ipolysági magyar gazdák és iparosok bálja. Az ipo’yságii iparosok és gazdák február 15-én a Lengyel-szálloda összes termeiben zárt­körű táncmulatságot rendeznek amely az elő­jelekből ítélve fényesnek Ígérkezik. Az estélyen az ipolysági fiata'ság a körmagyart, az ipolynyéki és ípo'ybalogi magyar lányok pedig a magyar kettőst fogják bemutatni. A bálra a régi Hont- megye minden részéről sokaji készülnek. hi»hi> r n ciifmiiii!i»nMH«im»nmn»HH 5 Bemiioíler lánös] magkereskedő cég ajánlja: ■ fajtiszta konyhakerti-, virág- és gazda­sági magvait mmmx Vásártér is. \ Arlan ngven és bérmentve. JfykStrJUAy&fam Péntek, február A kriminalista mint zsebtolvaj Lipcse, február 4. A lipcsei bűnügyi rendőrség zseb tol vajosztá- lyának vezetője, Heiland dr már régebben észre­vette, hogy az osztály legügyesebb nyomozója, Erich Rouvel főőnmester, olyan fényűzést fejt ki, amely fizetésével sehogysem egyeztethető össze. Eöltünés nélkül utána járt a dolognak, mert abból ifidult ki, hogy az őrmesternek valahol titkos pénzforrásának kell lennie. Az őrmester lakásán, amely nagy fémiyüzéssel volt berendezve, állan­dóan folyt a pezsgő és az őrmester felesége drá­ga ruhákban járt. Egy nap kipattant a titok: a hamburgi rendőrség arról értesítette Heiland dr.-t, hogy egy nemzetközi tolvajbanda megkörnyékez­te az egyik hivatalnokot és rá akarta birnl arra, hogy álljon be a bandába segítőtársnak. A banda tagjai arra hivatkoztak, hogy a lipcsei rendőrsé­gen is van ilyen emberük. Heiland dr. azonnal Hamburgba utazott, ahol könnyű szerrel megsze­rezte azokat az iratokat, amelyekből kitiünt, hogy főőrmestere a nemzetközi zsebtolvajbandával összejátszik. Az elfogatási nagyon ügyesen rendezte. Az egyik napi jelentkezésnél IJeiiand dr. az őrmestertől e:- kérte a pisztolyt, nekiszegezte és igy szólt: „így ni, Rouvel ur, a játék befejeződött!“ Rouvel bűne abban áll, hogy már elfogott zsebtolvajoktól nagyobb összegeket és értékes ajándékokat fogadott el és saját jószántából szabadlábra helyezte őket* Hogy milyen jó volt az összeköttetés, mutatja az, hogy még az utolsó pillanatban a betörőbanda Rouvelt telefonon értesíteni akarta az őt fenyegető veszélyről, de már késő volt. Milyen lesz a világ 1975-ben? Egy amerikai Jules Verne jóslásai New-York, január vége. A jóslás sohasem volt hálás mesterség, mert rendszerint visszafelé sült el. Jules Ver­ne, a nagy francia fantaszikus író jóslásai pá­ratlanok a világirodalomban, mert többé-ke- vésbé beváltak. Igaz ugyan, hogy Verne csak olyan dolgokat jósolt, amiknek technikai alap­juk volt és főképpen találmányok kifejleszté­sére vonatkoztak. Ilyen formájuak egy ame­rikai fizikusnak, H. Gernsbacknak a jóslásai, amelyet most adott közre. A jóslatok arra vonatkoznak, hogy a mai világ képe milyen lesz egy félzázaddal később, azaz 1975-ben. Gemsback realisztikus fantáziával dolgozik és mindazt, amit mond, az eddigi technika fej­lődésére való hivatkozással okolja meg. Főképpen a világvárosokról beszél és azt mondja, hogy egy félszázad múlva az egyes világvárosok lakossága 10—15 millió lesz. Nagyon természetes, hogy az ilyen tö­megek számára berendezett közlekedés más­képpen fog kinézni, mint a mai. Elsősorban az utak és utcák nem tudják majd ezt a töme­get befogadni, úgy hogy emeletes magasságban párhuzamos utcákat fognak létesíteni. A vonat és villamosköz­lekedés a föld alatt, a kocsik és gyalogjá­rók közlekedése a föld felett fog lejátszód­ni. Tulajdonképpen gyalogközlekedés nem lesz, mert minden gyalogjáró, aki nem lesz abban a helyzetben, hogy egy kis autót vegyen magának, reggel motorhengert fog cipőjére alkalmazni, mely villanyos erővel lesz töltve. Míg a gyalogjárók a legfelsőbb emeletü utcán fognak villanyerőve] végigszáguldani, addig alattuk villanyos magasvasut fog ve­zetni, amely természetesen a mainál tízsze­res nagyobb sebességgel fog haladni. A célnál liftszolgálat fogja az embereket az egyik emeleti utcából a másikba átröpiteni. A földön magán csak a teherforgalmat fogják lebonyolítani. így festene egy tizenötmilliós világvá­ros forgalma és ez a jóslás nem nyúl a lehe­tetlenségek világába, hanem nagyon is ész­szerű. Fantasztikusabb már, amikor Gerns- back a mesterséges fogantatásról, az időjárás mesterséges szabályozásáról, tehát arról beszél, hogy a tudomány a természet rend­jét meg fogja változtatni. Az amerikai tudós véleménye szerint a villanyos erőnek a magnetizmusnak, a Rönt­gen-sugaraknak és a rádiónak eddig csak na­gyon kis mértékben mutatkozik az emberek­re és az élőlényekre gyakorolt hatása. Ezt a hatást 50 év alatt a tudomány a mai tízsze­resére fogja felfokozni. Milliárdos kilowattok egész más eredményeket fognak elérni. Nem túlzás, mondja a tudós, ha feltételezzük, hogy ez az áram minden élőlényre élesztőleg fog hatni és hogy úgyszólván minden élőlény vil­lamos izgalomban fog élni. Ebből az követ­keznék, hogy az ember munkabírása óriási arányokat öltene, fejfájás, idegesség és neu­raszténia tünetek teljesen megszűnnének, mert a villanyos áram az emésztést nagyban egyszeriisitené és elősegítené. Ugyanezt ész­lelhetnék az állatoknál és a növényeknél és ott, ahol ma aratás csak egyszer lehetséges, Ötven év múlva tízszer, vagy talán még többször aratnának, anélkül, hogy trágyázni kellene a földet. Hiszen már ma is ismerjük a napsugár nagy hatását a földre és nem kel­lene egyebet tennünk, mint a nap erejét oly módon klhaszálnl, hogy helyettesítse a trágyát. Fokozott vil­lany és napbehatás következtében az élet üteme meggyorsulna és minden élőlény hamarabb fejlődne, mint ma. A világvárosok kimagasló házain olyan tető volna, amely egyszersmind repülőgép ál­lomásul szolgálna. Viszont a villanyerő ala­pos kihasználásával elérhetnek, hogy egész apró izzótestek óriási tereket látnának el egyforma és kellemes meleggel. A mai vilá­gítók és zülé kék 98 százalék erőpazarlást je­lentenek és ezért 1975-bn hideg fénnyel világítanának, amelynél meg­spóroljuk az energiapazarlást. Arról nem is kell szólnunk, hogy ebben az időben a távolbalátás problémája régen meg lesz oldva és a telefon és telegráfkészülékek he­lyébe ez az uj készülék fog lépni. Rp. * (Basch Árpád kollektív kiállítása.) Basch Árpád, a magyar grafikusok nesztor^, akit mint illusztrátort és festőt jó! ismer és kedvel a kö­zönség, kollektív kiállítással mutatkozik be a Nemzeti Szalonban. Kétszáznál több festményt, rajzot és miniatűrt állított ki az ősz mester, har­mincötesztendős működésének meglehetősen át­tekinthető eredményét. Az embernek, Basoh ké­peit szemlélve, az az érzése, hogy egy tizenkilen­cedik századvégi jó könyvet nézeget. A becsüle­tes művészi törekvés, az elmélyedés és a művé­szet szeretete jellemzik Bascht, aki egyik-másik miniatűrjébe sűrítette tudása legjavát. Természe­tes, hogy a modern, képzőművészeti termékek­hez szokott szemünk már nem tud betelni a mes­ter kissé túlságosan „akadémikus*4 meglátásaival. Ez azonban nem csökkenti Basch értékét. Bizo­nyos, hogy az uj festőnemzedék messze eltávolo­dott Basch felfogásától és modorától, de művé­szet az övé is, amelyet a sok szertelenség tobzó­dása idején megértéssel és szeretettel kell meg­becsülnünk. (—délvl*) Halló, hier Rádió-Wien: „Minek a szőke énnekem" A bécsi rádióállomás magyar nemzeti zeneestélye Becs, február 5. (A P. M. H. bécsi tudósítójától-) A bécsi rá­dióállomás a minap a magyar zenei kultúra nagy fejlettségét bizonyította be az egész világnak. Szilágyi Imre dr. debreceni tanárt és zenetörté­nészt felkérte, hogy tartson előadást a 16., 17. és 18. századbeli magyar nemzeti muzsikáról. Az ér­dekes és nemzeti kultúránk szempontjából rend­kívül örvendetes előadást Lehár Ferenc prológu­sa vezette be. Lehár megemlékezett Szilágyi dr- nagy érdemeiről a magyar népmuzsika népszerű­sítése terén és kiemelte a magyar népzene párat­lan sajátosságait. Ezután Szilágyi professzor üd­vözölte magyar nyelven mindazokat a rádióhall­gatókat az egész világon, akiket meg akar ismer­tetni a magyar nemzeti muzsika legértékesebb gyöngyeivel. A bécsi rádióállomás egyik konferencier-ja azután hosszabb felolvasást tartott a magyar nemzeti muzsika sajátosságairól és kiemelte, hogy ez a muzsika hivatva van arra, hogy a magyar nemzetnek megbecsülést szerezzen az egész kul- turvilágon. Magyarországnak, ennek a legyőzött, agyonnyomoritott nemzetnek szüksége van erre a propagandára és a bécsi rádióállomás a legna­gyobb örömmel állítja magát e cél szolgálatába, annál inkább, mivel az előadásra kerülő darabok­kal rendkívül értékes művészi termékeket nyújt a hallgatóknak. Ezután felcsendültek a legrégibb magyar me­lódiák, egy 16. századbeli egyházi ének, amely­ben megtaláljuk a Ritka búza, ritka árpa csárdás motívumait. Csukái, Tinódi regős énekei követ­keztek, majd csodaszép kuruc dalok, Bercsényi nótája és a Oinka Panna. A koncert második fe­lében Lavotta, Csermák, Rózsavölgyi és Bihari kompozíciói kerültek bemutatásra, majd Szilágyi dr. cigányzenekarával eljátszotta a 17. századbeli ismeretlen szerző Rákóczi-dalát és Biharinak en­nek alapján komponált Rákóczi-indu’óját- A Rá- kóczi-indüló pattogó ütemeivel fejeződött be ez a feledhetetlen hangverseny, amely kétségkívül számtalan uj rajongót szerzett a magyar nép­muzsika csodálatos szépségeinek. A bécsi rádióállomás vezetősége egyébként e'ismerésre és köszönetre méltó módon Igyekszik a magyar muzsikát népszerűsíteni és miként ér­tesülünk, február 18-ára egy esti koncertre fel­kérte Szemere Magdát, az ismertnevü fiatal hc- gedümüvésznőt, aki műsorát javarészben magyar szerzők munkáiból állította össze. (*) Zllahy Lajos uj darabja. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Zilahy Lajos most fejezte be uj darabját, amelynek a következő a címe: Akik a csillagot keresik. Az uj darabot a Vígszínház márciusban fogja bemutatni­(*) Wagner-emlékünnepség a budapesti Ope­raházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te.e- fonon: A magyar királyi Operaház február 13-án, Wagner Richárd halálának negyvenkettedik év­fordulóján, ünnepi előadásban az Istenek alkonyát hozza szinre. (*) Vencell Béla jubileuma. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Az Operabálban tegnap ünnepi előadás keretében ülték meg Vcn- cell Bélának, az Operaház nagynevű basszistájá­nak huszonöt-éves működési jubiluemát. Először Wlassics Gyula báró főigazgató olvasta föl Kle- belsberg Kunó gróf üdvözlő levelét, majd lelep­lezték a jubiláns mellszobrát, amelyet Kisfaludy- Strobl Sándor készített. A jubilánst a kartársak nevében Ma dér Rezső főzeneigazgató, Dalnoky Viktor, Ney Bernát és Rauscher Vilmos üdvözöl­ték, ez utóbbi a budapesti filharmonikusok meg- bizásából. Vencell Béla meghatottan válaszolt az üdvözlésekre, majd Márkus Jenő vezetésével megkezdődött az ünnepi előadás. A SzeviHai bor­bély került szinre. Valamennyi szereplő tudása legjavát adta és a közönség sokszor hívta úgy őket, mint az ünnepeltet a függönyök elé. A ruszinszkói magyar szintársulat munkácsi műsora: Csütörtök: Zsába. Bohózat Csak felnőtteknek. Péntek: Marica grófnő. Bemutató Papp Manci vendégfelléptével. Szombat délután: Antónia Szombat este: Marica grófnő. Vasárnap: Marica grófnő. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Péntek: Árvicska. Szombat délután: Szent Péter esernyője. Szombat este: Nótás kapitány. (Először.) Vasárnap délután: Süt a nap. Vasárnap este: Nótás kapitány. rílf . MOf' Seregszemle Budapest futballcsapatai fölött — Budapesti sportlevél — — február 4. Vasárnap és hétfőn benépesültek a pesti pá­lyáik, visszhangzottak a fülnek oly kedvesen is­merős csatakiáltásoktól és a várható uj csaták szivet remegtető elöérzete varázsolta derűssé a játékosok kedélyét. Amikor végignézünk az első tréningnapok je­lentésein, különösen két momentumot tam'unk, amely örömmel tölti el a futballsport híveit: az első, hogy régen látott ismerősöket, az úgyneve­zett hazatért „külföldi** játékosokat üdvözölhet­tük. A másik, sok reményre jogosító jelenség: a közönség váratlanul nagyarányú érdeklődése. Vegyük tehát sorrendbe az egyes csapatokat. MTK. A csapat Mandl kivételével futótrénin­get tartott- Nyúl Ferenccel az élen kivonultak Opata, Kropacsek, Remete, Senkey J„ Kovács, Kocsis, Nyúl II, Senkey II, Deutsch, Orth, Braun, Molnár, Kiéber. A futótróning két óra hosszat tartott. FTC. Az első csapat trénimgmérkőzést tartott a klub második csapata ellen. Az első csapat fel­állítása a következő volt: Amsei, Takács I, Hang­ién- II, Fuhrmanii, Sándor, Matkovich, Héger, Ste- covtits, Pataki, Nikolsburger, Kohut. Amint ’átiuk, Nikolsburger és Hungler II is résztvett a trénin­gen. Amsei a védelemben Hunglerrel, Sándor a fedezetsorban és az egész csatársor igen jó for­mát mutatott. UTE. Tréningmérkőzést tartott a Vas klub­bal. UTE csatársorát újból gólképessé tette Priboj, aki könnyen mozgott, labdaoszíogatása elsőrendű, technikai tudása nagyot fejlődött a külföldi sze­replése alatt. Nagyszerű partnere Csontos, aki igen jó formában van. A Vas klubot 7:0 (5:ü) arányban verte az UTE. NSC. Kondiciótréninget tartottak, atletizól- tak, futottak, más részük egy kapura lövöldözött. A kapuban Gallowich, Plouka és Arányi ióképes- ségü kapusok fölváltva védtek. VÁC. Szokása szerint könnyen vette a csa­pat az első tréninget s 2:3 arányú vereséget szenvedett a harmadosztályú BRSC-tól. A VAC- ból Grosz és Simger vannak a legjobb formában. Törekvés* Tavasszal ismét eléri az őszeleji formáját. Pruha, Fritz és Lantos máris jó formá­ba i vannak. Tréningmérkezést tartott a csapat az ISC csapatával s azt 6:0-ra megverte. KAC. Az ETSC-vel játszott a kispesti csa­pat 4:0 győzelmi eredménnyel. A KAC-ban lát­szott az MTK-tól visszaigazolt StaUmach és pe­dig mint jobbösszekötő csatár. Saguly és Dudás őszi formájukat megtartották, Buday nagy rutin­jával, Beck romboló játékával tűntek ki. A csa­társor lelke ölvedy, Gulyás és Fürstner igyan- csak jók. III. kér* TVE. A KAOE-val 2:l-re játszottak a Vivók. A csapat lelke és a csatársor irányítója újra csak Horváth. 33 FC csapata 2:2 eldöntetlenül játszott a BEAC-cal. Zsák csak egy félidőben védett, maid elfoglalta helyét Csermák. Glück, Zloch ambíció­%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents