Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-24 / 44. (787.) szám

2

Kedd, február 24.

A P. Mc H. KEDDI ROVATA Írja: sp.

A üéf kíilpsliíikája

Prága, február 23.

Adósság. Franciaország 11 és hárorn- nógyedmilliárd aranymárkával adózik Angimnak, 15 liáromnegycdníi'íliár ddal Amerikának. Anglia 14.2 nTlliárddai Ugyancsak Amerikád nak s az nágol közvélemény sürgeti a francia fizetéseket, hogy végleg kieegithesse hitelezőjét. A "bonyodalom ott keletkezett, hogy Anglia rendesen törlesztett New-Yorkban, s a nagy pénzügyi terhek következtében kénytelen volt az angol polgárságot horribilis adókkal sújtani. Páris ellenben széles pátosz- szál ©'intézettnek vette az adósságokat; Franciaország vérévé Imindeneknél többet áldozott a világháborúban, területének egy részét borzalmasat! tönkretették a német ágyuk és robbanások, ennélfogva nem kel' pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenn e, fia a szövetségeseknek szükségük van a pénzre, vágják ki Németország testéből, Franciaországnak semmi köze az egészhez.

Ezzel szemben Londonban azon a nézeten vannak, hogy az angol-amerikai adósságoknak legalább egy részét Parisnak kell fizetnie. CburchT! ki számította: a Dawés-an- nuit ás okból Nagy-Britanniára esik 7.7 milliárd. Marad 1.5 milliárd. Ezt Franciaországnak és Olaszországnak közösen kell megfi- zetnrök, mert az angol kincstár rettenetes adómegterhelés nélkül nem bírná a külföldi és a belföldi adósságok törlesztését. 11 három* iiegyedmilliárd helyett Churchill tehát aTg valamivel többet, mint & ftiMliárdot követéi, ami világarányokban tényleg nem nagy összeg. És Franciaország még sem hajlandó fizetni. Miért: Churchill elődje, a munkáspárti Snow- den egy Ízben epésen beszélt „a francia nép örököli ellenszenvéről az adókkal szemben14 s ez körülbelül a lényeg is. A francia nép szereti a földi gyönyörűségeket s mondani lehet: nincs oly lelkes, szolgálatkész, bátor, becsületes ember, mait a francia, ha meg van k;s otthona és anyagi függetlensége, de nincs oly ingerlékeny, forradalmas, lázongó nép, mint a francia, ha elveszti a „renteu-t, a biztos évjáradékot, a francia kispolgártömeg életstandardjának szimbólumát. A francia népet éppen ezért veszedelmes nagy adókkal sújtani s majdnem tehetetlen rajta az adósságokat behajtani.

Pedig Angliában már csak azért is örvendetes volna, hogy á franca polgárt adókkal sújtsák, hogy a kormány a súlyosán adózó angol ál'ampótyárokát megnyugtathassa ezzel: hisz Franciaországban ugyanígy történik. — Ami pedig Amerikát illeti, a washingtoni kormány szinte kötelességének tartja.

hogy Párisbóí a pénzt „bevasaija“, inért ha az egyik adózó megtagadná a fizetést, hasonló módon cselekedhetne teljes joggal a többi is s az a 20—30 milliárd dollár amerikai pénz, mely a külföldön van, még az Egyesült Államok számára sem quantité négligable.

Az adósságok kérdése igy válik igen bonyo'ulítá. Franciaország (s példáján föl- buzdülva Olaszország is) nem hajlandó f zet- ni, mig a hitelezők követelik a pétiz-k Francia- ország egyrészt rámutat Németországra, hogy ott hajtsák be követelésüket, másré°zt pedig Oroszországot nyomorgatja, hogy ez

fizesse meg. viszont neki adósságait. Megegyezésről egyelőre szó sincs s éppen ezért a mai aktuális elkentétek között a szövetséges hatalmak legnagyobb ellentéte éppen ez az adósságprobléma. Miként vannak interai- liálrt konferenciák, vannak mt'eralliáT elleniétek is — s a nyugati diplomaták az elmúlt hetek folyamán nekidurálták magukat, hogy egy nagy, uj konferencián mindeme függő kérdést végre megoldják. S az eljövendő londoni, vagy párisi találkán a biztonság kérdése mellett kétségtelen, hogy az adósságok kérdése fogja előidézni a legtöbb fejtörést.

Poroszország — Csehszlovákiában

Nagy Frigyes hadseregének fővezére Prága mellett poros*; földben alussza álmát —Tiszti sírok és tömegsírok a hétéves háborúból — ÍPsűiúrck és Hindenburg neve a látogatók

albumában

— A P. M- H. kiküldött munkatársának eredeti riportja —

Szerda: NEUBAUER PÁL: A Krisztus-modell. I. Csütörtök: MÉSZÁROS JÓZSEF: Én megállók.

(Vers.) NEUBAUER PÁL: A Krisztus-modelUI. Péntek: NEUBAUER PÁ.L: A Krisztus-modell. Ili. Szombat: ALFRÉD CÓT ING: Cónfuciús.

Vasárnap: FODOR JÓZSEF: Mit írjak Neked?

(Vers.) — URR IDA: Egyperces találka a muh- tah (Vers.) — SOMLAY KÁROLY: A törököd diák. ’

D iV*á*yi Ernő *

— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Papp Viktor.

Dolmányi Ernő 1877 jüüus 27-én, Pozsonyban született. Édesatyja, Dohnányi Frigyes, a pozsonyi főgimnáziumban számtan- és fizikatanár volt. Érdekes, sokoldalú, józan gondolkodásit ember. Nagy zenekedvelő, kitűnő gordonkás, hegedűs, sőt komponista is. A háza tele volt muzsikával, mégpedig nemes, szép muzsikával. Kamarazene, zongora, gordonka, hegedű, énekszó gyakran hangzott ki onnan.

Dohnányi Frigyes családja nyitramegyei eredetű, Dpimáyni.Ernö nagy a iy ja közjegyző volt ószombaton (Szobotist), Nyitra vármegyében. Két via közü a kisebbik, hat éves korában Imit meg Erinek a gyermeknek zenei tehetségéről legendákat meséltek a családban.

Dohnányi Ernő édesanyjának leánykori neve: Szlab ;y Ottiliá. Családja Breznó; á- nyavidék'. Temperamentumos, kedves uri- asszony. Jelentősebb zenei hajlam nélkül. Középszerű zongorázó.

Amint látjuk, Dohnányi zenei talentumát apai ágon örökölte. Érdekes különösség, hogy az átöröklés általános törvényeivel ellentétben, a nagy zeneművészek zenei képességére inkább az apa a döntő, ped'g a szel* Résziét a szerzőnek legközelebb megjelenő Dohnányi-életrajzából.

Prága, február 23.

Csehország fővárosának minden utcája, minden háza, sőt talán minden köve évszázadok történelmének nyomait viseli magán. Nem kell a Moldva partján álló büszke Hrad- zsinra gondolnunk, nem kell, hogy az Éhség tornya, Mátyás király börtöne jusson eszünkbe. hiszen úgyszólván minden lépésnél találunk valamit, ami rég elmúlt dicsőségre, harcra, háborúra emlékeztet- Azonban mégis hihetetlenül furcsa, hogy Prága közvetlen közelében, azon a helyen, ahol 1757-ben Nagy Frigyes porosz király hadserege a hétéves háborúban a Prága melletti csatáját vívta,

van egy földterület, amely nem tartózik Csehszlovákjához, ahová csehszlovák hatósági közeg nem teheti be a lábát, mert ez a föld porosz területPoroszországnak ez a kicsi kis rés£é, porosz hősök temetÖie, azöké. akik királyukért és a hazájukért haltak hősi halált 1757 tavaszán.

*

„Dőlni Pooernice" — kiáltja a kalauz. Kiszállok és a vonat már is folytatja az útját- Az állomás főnöke, aki személyzet híján maga vonja föl a leeresztett sorompót, dotya végeztével szolgálatkészen útbaigazít Stérbohol fele.

Térkép és iránytű segítségével jő három- n egy ed órai ut után egy romantikus völgybe érék A völgy egy részében fiatal tölgyek között egy házikó mellette egy cíkk-cakk- ban futó kőkerítés. A zöldelő vetések között keskerr^ gyalog’áró vezet hozzá. Sehol senki, a távolban egy fekete pont mozog: egy kócos kis kutya, amely egyenesen felém rohan és hozzám érkezve, viharos farkcsóválással felemi tulajdonságokat általánosságban az anyjától örökli a gyermek. Bachnál, Mozartnál, Beethowennél is igy volt. Dohnányi, mikor zenei gyermekkoráról beszél, mindig atyját említi.

A Dohnányi-család rendkívüli niuzsiká- íis hajlamosságát mutatja az is, hogy Dohnányi Ernő testvérhuga, Mária (Kováís Fér ne dr. pozsonyi egyetemi tanár felesége) szé es körben ismert kitűnő muzsikus, szérep.ő zongoraművésznő.

Dohnányi végtelen jó, szőfegadó, szel d, csendes gyermek volt. Egészséges, inkább erős, habár arcszlne mindig sápadt. Sohasem csintalankodott. Komoly, magábavonuló természet. Ezek a tulajdonságok ma is jel'emz’k.

Három éves korában már feltűnő fogékonyságot árult el a zene iránt. Ha muzsika, különösen ha kamarazenélés vplt a híznál behúzódott egy nagy bordó fotebe s tágra* meredt szemmel figyelte a játékot.' Szólhattak hozzá, kérdezhették — nem felelt, még uzsonázni sem ment, hiába hívták. Csak úgy nyelte a hangokat. Ha, édesatyja elővette a gordonkát, abbahagyott minden játékot, s lassan, nesztelenül, remegve közeledett a búgó, m’sztiküsan daloló hangszerszámhoz. Mégátlt apja előtt és állt-á lt, ott állt, mig szólt a hangszer. Bach gordonka-szóló szonátá t szerette volt játszogatni az öregur. így a nagy Sebestyén a három éves gyermekű k kedvenc szerzőjévé lett. Egy alka'ommal, amint apja hazajött az iskolából, eléjeállott s küzködve a szóval, ezt motyogta:

— Apa, Bachot tessék muzsikálni . . .

E'őkérÜlt a gordonka s a kis fiú az apja kezében levő vonó másik végét megfogva," húzogatta a húrokon. Apja rakta az ujjakat s a gyermek karmozgása után fordítva a csellót, megszólalt egyik ismerős Bach-ária (Sárába ndc). Volt öröm! ... Ez Dohnányi első zenélésének prinrtiv emléke.

Amint nőtt s gondolkozva kereste szóra- j kozásait, legszivesebben dirigálást játszott, vagy mint gyermekkorában Haydn, két bottal, vagy kukoricaszárral hegedült és gordon- kázott. Aztán szerette, mint csaknem minden

jezi ki örömét, hogy embert lát az elhagyott vidéken. Hozzám szegődik és egyenesen a -házikó felé vezet*

A tölgyek között és a házikó mellett már tisztán látható a szabályos keresztapákban épített kőkerítés.- A kerítés előtt sáncárok, melyben viz van. Az árkon egy széles deszkaoallő vezet a temetőbe, ahol az édes haza földjében porosz hősök allisszák örökálmukat. A temetőt rokkant katonák őrzik és gondozzák- Ezek közvetlenül Berlinből kapták a fizetésüketMegkapom a , határátlépési engedélyt44 és átegyensulyozom magam az árkot áthidaló deszkapallón. A temetőben két nagy tömegsír van; Az egyikben 2$, a másik-báb 285 katona fekszik. Mindakét síron egyszerű fekete márványoszlop, mely közül az utóbbira ez van Írva:

fiiét tűben in tSoíí 285

ÍJieuíTddjc ©oíbűten.

A két Tömegsír között egy nagy, fehér kőből készült emlékmű áll. Rajta a porosz sas, egy tisztikard, a fekete-fehér szinti porosz zászló és egy babérkoszorú, alatta a r an y be t tik 1 űr delik:

ffítttft OtíjrRftmfj (Stöf bon 8 á) to c t i n fgl. pt. (Bettctaí=gcíbntőtl^űlí ftotb Ijicr ben Öelbcníob mit bér áNKm* am §(rm unt 6-ten mií7o7.

(Schwerin Kart Kristóf gróf porosz királyi véért ábornagy itt halt hősi halált zász’óval a kezében ’757 május 6-án)

Ez az emlékmű 1824-böl származik. Néhány lépéssel előtte egy pompás, fekete márványból készült emlékmű emelkedik, melyet

II. Frigyes Vilmos porosz király 1838-ban állíttatott. Az elülső részéu egy bronzból készült dombormű van Schwerin gróf képmásával: parókás fej, energikus vonások és mar- káns-arc árulják el a kemény katonát. Az oldalfalon a következő szöveg van: fSier ftel unb fíotö om 6Ácn 9Jíot 1757 al§.

Curth Cijrtftohi tton 8etilem fgl. ptimífi-- fd)et ®tfneraífclbmörftíjall; geboren int ^a^re 1084.

(Itt esett e! és halt hősi halált 1757 május 6-án 'Schwerin Kűri Kristóf gróf porosz királyi vezér* tábornagy, Született 1684-oen.)

A Stérbohol mellett elesett porosz-halottakat tömegsirokba temették és Frigyes a prágai békében kikötötte, hogy a mintegy 20Ö négyzetméternyi területű temetőt Mária Terézia ad’a át Poros zorszrgnak- A császárnő..- teljesítette ezt a kérést :gv a porosz hősök porosz földben pihenhetnek.

A tömegsírok között vannak egyes sírok, : melyek jóval a hétéves háború utáni időből, sőt egyesek a Napóleoni hadjáratok korszakából származnak. Az egyiken a következő felirat van:

bict ránt ber fgl. brcufítfdíe Ö&tiííítéibe&cntt unb 'döriííUttgTTtontntaubeur int ©avbe= ÁcíbtyCvítfiérie Sicgiment- Sco^otb SRirfílfdje? bon

A másikon meg ez áll:

Trevt feinem .Tőtttgé, üűfctíanbe opféítc M für Ibibe bőg 2ebeit (förí Hngufí Iferbittönb bob .ttötfe.

Azt- mondják, hogy annak a Ivaíte hadnagynak a családiából való. akit Frigyes ViK . mos porosz király kivégez tetett. mert fiát a . későbbi Nagy Frigyest rosszra csábította és aki miatt a trónörököst börtönbe záratta.

Az őrszobában van egy rehiekkölésü emlékkönyv a nevezetesebb látogatók rés re- A porósz udvar irajdnéin n inc’en férfdeg- jának ott van az aláírása- Van az albumban •egy Bismarck aláírás melyről azt áilitjáky • hőgy a híres kancelláré és egv Hindenhnrg aláírás, állító’ag a híres hadvezéré. BMor, szász, mecklénburgi herceg k és a Thumn- Taxis hercegek közül négyen, valamint szá- . mos más előkelőség és közéleti tényező Húű- gatta meg a - marsall sírját, kinek II Frigyes

a berlini Vilmos-téreu szobrot is állíttatott.- %

A kis kefesztalaku területen fény Idák és ciprusok zö^drinek. Este egrr r^é^ses ’g Schwerm gróf sírján aki'zász’óvá! á kezében halt hm halált. Nem tudott bejutni. Prág-ba, : .Most Prága közeledik fe'é: A rohamosan fejlődő főváros évre-évre közelebb kerül a kis, ' keresztalaku porosz terül eb ^-z.

Tér nyel László,

Tte Uífearifi en”& feltssió'EítwtLmifk. fk&ggs#

gyermek, a „vonat4 játékot és a „hegymászást44 (ma is kitűnő és szenvedélyes turista).

Hat éves korában már hangversenyekre vitték. Kellemes, szép hangja Volt. Abszolút hallása kétségtelenné vált.

írni-olvásni édesanyja tanította s zongorázni és egy darabig hegedülni édesapja. Az öreg Dohnányi nem vo’t jó zongorista, úgyszólván együtt tanulta a hangszert hatéves kis fiával. Két év után a tanHYány már any nyira haladt, hogy vezetését az öreg tovább néni vállalhatta. Forstner Károly, pozsonyi székesegyházi orgonista veszi át ekkor tanításra. Forstner komoly zenész volt s elég jó zongorista. Az elmélet elemeit is tőle tanulta. Dohányi. Vagy másfél évig folyt a tanítás, de aztán technikailag a gyermek sókkal többet tudott, mint a tanítómester. Az öreg Dohnányi az életet jól látó ember lévén, ragaszkodott ahhoz, hogy fia végezze el a középiskolát.

Kitűnő tanuló volt. Különösen matematikában " és fizikában.

Tíz éves korában lépett fel először nyilvánosan iskolai hangversenyen. Mozart egyik zongorakvartettjének zongoraszólamát játszotta. Emlékezetes sikerrel.

Figyelemreméltó történetként beszélik ebből az időből, hogy édesatyja a fiával egy nyarat Kislieres.tyénben Haulik nevű föld- birtokos barátjánál töltött. A vendégsereg közt volt egy szép kis lány, Pongrácz Hed- da, akinek zenei neve h——d--~a annyira megtetszett a kis Dohnanyinak, hogy arra formás zongoradarabot rögtönzött az egész társaság ámulatára.

Korán kiütközött belőle a zeneszerzői ősvéna. A középiskolai évek alatt sokat komponált. Gyermekkori feljegyzései, vázlata5, szerzeményei figyelemreméltóak. Ezeket a kótázásokat különös gonddal hét lakat alatt őrzi. Soha senkinek sem mutatja meg. Tizenötéves korában fis-moll zonfeorakvartett-jét Bécsben a Duesberg-vonósnégyestársa^ág koncertjén nagy sikerrel mutatták be. A zongoraszólamot a szerző, a fiatal gimnazista; játszotta.

Gyermekkori szerzeményei közül Dch- náriyi abban a bizonyos hétlakaíos szekrényben még sok kompozíciót őriz. Néhány zongoradarabot, három befejezett és egy fé- benmaradt vonósnégyest, 1 vonós-szextettet, egy misét, melyét az apja vezetése alatt álló iskolai ének- és zenekarra szerzett s néhány dalt. Az iskolai muzsikában a kis gimnazista tevékeny részt vett. Énekelt, hegedült, orgönázőtt és zongorázott, ahogy a kö- riimények kívánták.

1894-bén tett érettségi vizsgálatot s a bi- zonyilványa két jón kívül tiszta jeles. Ilyen - szép bizonyítványa talán egyetlen nagy muzsikusnak sem volt.

A Dohnányi család nem volt gazdag, de fiuknak anyagi gondokkal nem kellett küzdenie. Mikor 1894-ben Budapestre jött a Zene- akadémiába, segítette ebben a Liszt Ferenc- ösztöndij is. Az akadémián Thoman István és Koessler János volt mestere, de már olyan készültséggel került hozzájuk, hogy társai közül gyorsan kitűnt. A zongorázásban nem nagy szorgalmat tanúsított, de az elméleti tárgyakban, a zeneszerzésben minden társát túlszárnyalta. 1895-ben egYik akadémiai vizsgaversenyen c-moll zongorakvintett-jevéi aratja az első nagyobb sikert, ugyanebben az időben Írja meg F-dur szimfóniáját és Zrínyi- nyitányát, melyekkel a mflléftiumi király dijat nyerte meg. Ez a két mü ma is kézirat.

A Zeneakadémia mellett a budapesti Tudományegyetem bölcsészeti (nyelvészeti szak) karára is beiratkozott, de egy-két féléves indexét csupán emlékként őrzi.

Első opuszának, a c-moll zongorakvin- tettnek nevezetes története, hogy a budapesti bemutató után Koessler János, aki Brahmsuak jóbarátja volt, elvitte bemutatni a müvet a kamarazene költészet akkori legnagyobb mesterének. Brahms ezt válaszolta: — Én sem tudtam volna jobban megírni. Közbenjárására a bécsi Tonkiinstierve- rein hangversenyén a szerző közreműködésével nagy sikerrel adták elő a nevezetes kvintettét.

1897-bén végezte Dohnányi a Zeneaka-