Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-22 / 43. (786.) szám

Jókai és a nemzeti lélek irta: Alapy Gyula dr., a JÖkxi Ceretennárium Bizottság főtitkára Komárom, február 21. A télutónak tavaszra hajló vége már rü­gyöket bontogat és reménységöket ígér, az enyhe napsugár tavaszi örömöket lop szi­veinkbe. Gondoktól és búval csüggeteg fe­jeinket birodalommal emeljük az ég reánik- mosolygó kéksége felé és ott keressük azt, akivel ma sziveink telve vannak: Jóikal Mórt. Megkérdezzük a száguléva kergetőző felhő­ket: találkoztak-e napsugárból font diadalko­csijával a Hadak utján, ahová erről a földről aggastyán korban, de ifjan maradt szívvel ment föl Csaba népe közé és szegült a többi­nek nyomába, a magyar nagyok közé, akik­ről azt hisszük, hogy soha meg nem halnák. így képzeljük el Jókait, magyar lelkünk legendás valóságát, Istennek különös kegyelt­jét és nemzetünkre pazar kézzel szórt gaz­dag ajándékát. Örö'kéletümeík hisszük és vall­juk őt, amelyet véges elmével megmérni nem vagyunk képesek. De azt tudjuk, hogy örök­élet csak egy nemzet, szivéből és emlékezeté­ből fakadhat. Nagy tanítómesterem, Beöthy Zsolt hir­dette Jókai írói pályájáról, hogy annak három korszakosán elhatárolt mozzanatát választ­hatjuk el: a nemzetébresztés nagy munkáját Petőfivel és a márciusi ifjakkal, a nemzeti szellem felgyujtását a forradalmat követő d- krt:nápytrV\u kcTSTC.k'Mtb' és a ncnr^ilíél-ík' megtartását a kiegyezés utáni évtizedekben. A reformkor végén bont szárnyat Jókai írói pályája, e boldog, szép időben, amikor a nemzeti idealizmus zsendülő vetése már ka­lászba szökkent s a magvetők és aratók munkáját egy nemzet hangosan ujjongó örö­mének boldog hangjai kísérték. Ez az idea­lizmus, amit ekkor szivott magába tele tüdő­vel, ott ég élete végéig nagy szellemének fényszóró lámpájában. A forradalom után a vérvesztett és ájültan fekvő nemzet életre- hózása és szellemének feligyujtása az ő nagy Írói hivatása és feladata. Odaül a nemzet be­tegágyához és ajkairól folyik a mesének bű­bájos, mézédes szava. Megnemesült ideálo­kat állít szeme elé múltjának tükörképében és ezzel fajának és nemzetének elpusztithatlan öröklétét hirdeti. S az elalélt nemzeti szellem felébred, kigyul és ragyog a nagy bátorító messze hallatszó szavára. A fegyvertelennek az elnyomó hatalommal szemben mindig erős fegyvere a gúny és a nevetségesség, amely öl, mert az ellenség, akin nevetnek, többé nem jelent lebirhatlan veszedelmet. Végre az uralkodójával kibékült nemzet az alkotó munka terére léphetett, a negyvennyolc nagy ígéreteit beváltani hatvanhét lett hivatott. Jókai ekkor is ott jár nemzete előtt, mint a nemzeti lélek letéteményese, aki annak érzé­seit, vágyait, gondolatait oly szerencsés fór mában tudta kifejezni, mint sem előtte, sem utána senki sem. A nemzeti lélek erejét és nagyságát, tar talmának értékeit: szépségét és báját íróival és irodalmával mérhetjük meg. A legnagyobb magyar lírikust és a legnagyobb magyar el­beszélőt korának méhe ajándékozza a nem­zetnek a kor igazi kifejezői gyanánt. Jókai írói hivatása abban élte ki magát, hogy iro­dalmunkat virágzóvá és naggyá tette, meg­tanította olvasni nemzetét, amely félszázad éven át szomjuhozó mohósággal várta Jókai nak minden évben beköszöntő regényét. E e példátlanul termékeny életet természetes­nek találva, nem kutatta annak nemzetével való mélyebb összefüggéseit. Jókaiban nemzet lelke élt és ez nyújtotta tehetségének bámulatos korláttalanságát, a világirodalom­ban is páratlanul álló csodás képzeletvilágát és szellemének szinte kimerithetlen gazdag­ságát. Nemzetének vágyait és gondolatait úgy fejezi ki. hogy azt mindenki meghallja és megérti, eszméi milliók lelkében visszhan gozmak és millió szív összedobbanását ered ményezik. Jókai a nemzeti hősök és ideálok Szabadlábra helyezteti Cazsovszhy nyálát t% Balázs Gyulát Fleischmann Gyula dr. továbbra is vizsgálati fogságban marad (x) Kassa, február 21. (Kassai tudósítónk teletfonjelicntése.) A kassai törvényszék vizs- gálóbirája, aki a Fleischmann Gyula dr. keresztényszociális párti főtitkár és társai ügyé­ben a vizsgálatot folytatja, ma délután a védők előterjesztésének helyt adva, elrendelte Gazsovszky Gyulának és Balázs Gyulának nyomban való szabadlábralielyezését. Gazsov- szky és Balázs még a mai nap folyamán el fogják hagyni a törvényszék fogházát, ahová közel két hete szállították be őket A vizsgálóbíró döntése értelmében Fleischmann Gyula dr. továbbra is vizsgálati fogságban marad. A jugoszláv kormány erőnek- erejével fogva tartja a horvát képviselőket Belgrád, február 21. Az internált horvát képviselők s zabadonibo csá t ása ügyében a kormány elhatározta, hogy az internálást mindaddig érvényben hagyja, amíg a rendőr­ség uj vád'anyagot állít a bíróság rendelke­zésére. E vádanyag beadása után az internál­takat a rendőrségnek adják át.. mr Szovletoroszorszfigbon is szfrátkolnak London, február 21. A Times rigai tudó­sítója arról értesül, hogy Szovjetoroszország- ban az Ural-hegység központi tájékán nagy sztrájk tört ki. Edd'g körülbelül százezer ember szün­tette be a munkát. Néhány helységben sta­táriumot hirdettek kJ. Hét munkásvezért agyonlőttek. A rend helyreállítása érdekében Moszk­vából nagy katonai osztagok indultak a sztrájk helyére. London hefyeff parisban lesz az ni szövefséghdzl Konferencia London, íebruáT 21. Mint a Daily Tele- graph diplomáciai tudósítója értesül, a szövetséges ellenőrző bizottság híres jelentése az anyag kiszivárgott részeiből Következtetve, nem olyan borzalmas, mUi ahogy eredetileg hinni lehetett. Az • ellenőrző bizottság Németországban nem fedezett föl oly súlyos mulasztásokat, melyek minden megegyezést lehetetlenné tennének. Ha a jóakarat meg van és a szö­vetségesek kitartanak, hamarosan helyre- áHhat a nyugalom. E nézettel ellentétben a Westminster Gazette szerint a jelentés London előtt beigazolja, hogy Németország régi katonai hatalmának új­jászervezésére törekszik. Az angol kormány megegyezik Párissal bban, hogy ezeket a törekvéseket a jelen pillanatban ellensúlyozni kell, bár tagad­hatatlan, hogy nem szabad túlbecsülni őket. A Times a legutóbbi napok politikán eseményeiről beszámolva, elemzi az uj lon­doni konferencia tervét, mely Németország leszerelésének és a kölni zóna kiürítésének ügyében volna összeülendő. Ha Herriot miniszterelnök március 6-ig, amikor Chamberlain a genfi népszövetségi tanácsülésre utazik, nem talál módot a Londonba utazásra, akkor a fontos tanács­kozásokat ismét Párisban folytatják le. A német kormány állítólag azt kívánja, hogy őt is meghívják a személyes tárgyalásokra. Ezt a kívánságot persze csak úgy lehet teljesíteni, ha előbb Anglia, Belgium és Franciaország között teljes megegyezés jön létre. Nem lehetetlen tehát, hogy a szövet­ségesek előbb szövetségközi konferenciát tartanak Párisban, majd meghívják Német­országot és vagy Londonban, vagy pedig újra Párisban nagy tárgyalásokat tartanak, melyek az európai biztonság végtelenül bonyolult kérdését végre a megoldás felé vezetnék. költője, egy feltörekvő kis nemzet nagy epikusa. S amiről bámulattal emlékeznek életirói és méltatói — ez Jókai legnagyobb kincse, örök ifjúsága. Jókaiban az írói árapály kor­szakait hasztalan keressük; egyenletesen fej­lődik, mint a folyamok, amelyek felveszik az ország vizeit. Ifjúsága, alkotó ereje sohasem fogy, még élete alkonyán sem mondhatták róla, hogy magát kiirt iró, mert benne élt a magyar nemzeti lélek örök ifjúsága, ártatlan naivitása, mesélő kedve és utólérhetlen hu­mora. Volt idő, amikor bámulatos termé­kenysége a kritikát ellene hangolta, amely nem ismerte fel az alkotás könnyedségében rejlő divinációt és regényeinek csodálatos hőseit beleskatulyázta a valószerüség és va­lószerűtlenség rekeszeibe, mintha meg le­hetne nyirbálni a mese és a fantázia szár­nyait, hogy mindenkor csak a szemeinktől belátható szűk területen repüljön. Mindegy. Jókait igazolta maga a nemzet és az utókor, amely felismerte benne az irodalom és a nemzeti lélek elválaszthatLanul egybeforrott inkarnációját. Azt szokták mondani, hogy Jókai müvei és hatása örökéletüek. Ez a mondás tulajdon­képpen azt jelenti, hogy maga a nemzet örök­kévaló, amely szülte őt. Olyan nemzetek, amelyeknek öléből Jókaihoz hiasonló, fajuk sorsán rajongó szeretettel csüggő írók szület­nek, örökké élnek. Ez Jókai legnagyobb ta­nulsága számunkra és ezért jelenti e név a magyar nemzet lelki egységét és marad az oszthatatlan és szétválaszthatlan magyar kul­túrának védőpajzsa minden időkre. A dunamenti kisváros, Komárom egyik nemes családjából származott fia azonban nemcsak nemzetét hódította meg: világiro­dalmi jelentősége a mi legnagyobb dicsősé günk, hogy a világ minden müveit népének nyelvén olvassák Angliától Japánig és meg­fordítva. Népszerűség és nagyság tekinteté­ben egyedül barátja és rövid éveken pálya­társa, Petőfi mérhető hozzá, a világ egyik legnagyobb lírikusa; hatás tekintetében Jókai bizonyára a világ legnagyobb elbeszélői közé tartozik. De Jókai érdeme az is, hogy bemu­tatta a világnak a rokontalan nemzetét gyö­nyörűen festett asszonyai tisztaságában és méltóságában, a íérfiai lelkében buzgó hatal­mas erők és a bennük feszülő akarat mar­káns rajzában, leányai és ifjai nemes lelkese lésében. A külföld ezekből ismerte meg a kis magyar glóbust, amely méltó a nagy nemze­tek rokonszenves barátságára. Boldog ifjúságunk felejthetíen órái, ame­lyeket neked köszönünk, mesemondók fe­jedelme: visszajöttök-e még egyszer? Resz­kető gyönyörűséggel olvasott könyveidből ismertük meg az élet oly sok szépségét. Örök­re jftelem, (melynek neve emberi élet, érzés telenül járunk mélységeid szélén; Jókai lelke megérezte ezeket és megmutatta nekünk Ujjongó örömmel vesszük számba ma, sze­rencsétlen nemzetnek koldus népe, gazdag­ságunkat, amelynek egyik legnagyobb kincse és felbecsülheti0!! értéke Jókai. A világ szeme függ ma rajtunk, akik a legnagyobb mese­mondót ajándékoztuk a világnak, akinek cso­dás képzelete rabul ejtett minden nemzetet és az emberiség nagy értékévé avatja Jókainkat. A parlamentarizmus csődie Páris, február 21. Theunis belga minisz­terelnök a brüsszeli kamarában kijelentette, hogy a kormány a közeljövőben fel szándé­kozik oszlatnj a belga kamarát, amelyben óriási nézeteltérések vannak a nők választó- ogának kérdésében. A pártok között az el- entétek kiélesedtek és mivel egyik sem tud abszolút többségre szert tenni, nincs más mód. mint a föloszlatás- A kormány vagy visszalép, vagy személyesen fogia vezetni a választásokat, aszerint, hogy miként alakul helyzete a mostam parlament utolsó vitáiban. Uegegyezés Jugoszlávia és Olasz­ország között Fiume ügyében Zürich, február 21. A Neue Ziiricher Zei­tung szerint Olaszország és Jugoszlávia kö­zött Firenzében végre megállapodás jött létre két állam legégetőbb ügyében: a fiumei közlekedésügyi problémában- Jugoszlávia mint előnyben részesítést élvezni fogja a fiu­mei kikötőt s Olaszország ezzel szemben a jugoszláviai vasutakon kap számos száliitási kedvezményt. Konfliktus a Dunahizottság és Románia között — Bukaresti tudósítónktól — Bukarest február 21. A Németországgal támadt súlyos konflik­tus elegyengetése mellett egy másik nagy- jelentőségű vitás kérdés kiküszöbölése is ter­hes munkát ró Románia közgazdasági életé­nek vezetőire. A nemzetközi Dima-bizottság ugyanis már régebben kifogásolta azt a gyakorlatot, amelyet Románia a dunai kikötök haszná­lata körül bevezetett. Különösen a brailaii és galaci kikötök ál­lapotait nem tartja a bizottság a nemzetközi jog feltételeivel megegyezőknek. Románia kereskedelmét tudvalévőén ez a két kikötő szolgálja a leghatékonyabban, ezért a román kormány nem akarná zavartatni magát a ki­kötők használatában és figyelmen kívül Is hagyta a Duna-blzottság kifogásait. Az így támadt konfliktus elintézése érde­kében még az őszi hónapokban azt a javasla­tot tette az angol kormány, hogy vigyék a kérdést a Népszövetség közleke­désügyi bizottsága elé. Ez a bizottság napirendre ' is tűzte az ügyet, azonban még se u tárgyalhatta le, mert Románia egyszerűen nem küldte el képvi­selőjét a bizottság ülésére, így a népszövetségi bizottság e hétre új­ból kitűzte az ügy tárgyalását s erről már Románia nem maradhat el, hacsak Angliával nem akar tné^ súlyosabb ellentétbe kerülni. A román kormány Popescu George mérnök és néhány jogászszakértő személyében tény­leg ki is küldte a delegátusait az ülésre, azon­ban azzal az utasítással, hogy érdemi tárgyalásba ne bocsátkozzanak, ha­nem tiltakozzanak a Népszövetségnek eb­ben a kérdésben való illetékessége ellen, így az újabb ülés sem fogja elintézni a kérdést s nem lehetetlen, hogy a meglehető­sen makacsul viselkedő Romániának a dunai kikötők nemzetközi jog ellenes használata miatt rövidesen Angliával is meggyűlik a baja. uj- ív. évi. 43. (786) szám <■ fasarnap o 1825 leDrnór 22 £ \£f Előttzetós* árak beüöUtöo: évente Mf 300, ,é*évre >50. negyedévre 74, havonta 26 Ki; külföldre: évente . 150. félévre 225, negyedévre 115. ' havonta Ké AI/J7IIÍ/ JfMM 5T,ss.r3s.‘»i5si£ Hírlap. Praha. |1 ■ 111 W-fi1 »■*! —l—l—'". ■■■!'» :■'! »4-7-i— J SztOVCnSZkÓt és tfiuszinszkói felelős s*erftes*tő Ijefeoéqffi CsasfiágdTl Szövetkezeti fílenzéki (fúrtok politikai napilapja 001 3stwám

Next

/
Thumbnails
Contents