Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-19 / 40. (783.) szám

Csütörtök, február Í9. yftJ&rJUoYAX?f/W4P 'A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Fenyves Pál írók és írások Jó hinni •.. Néhány évvel ezelőtt még azt hittük, hogy nincs, azóta tudjuk, hogy már van, de vájjon egyetértíink-e abban, hogy voltakép­pen mi is az a szlovenszkói magyar iroda­lom? Sokaknak ajkán kész a válasz'- az itt élő magyar kisebbség irodalma. Egyik kép­zett kritikusunk szerint földrajzi fogalom. Szvatkó Pál dr. regionális művészetnek akarná. Kinek van igaza? Ideje már végre meghatározni azt, hogy tulajdonképpen mit nevezünk szlovenszkói (és ruszinszkói) ma­gyar irodalomnak. Amit igy nevezünk, az nem egyéb, mint az egyetemes magyar iro­dalom egy része. Attól elválaszthatatlan. Anélkül el nem képzelhető. A kérdés az. hogy melyik része. Ha azt mondjuk: az itteni magyar ki­sebbség irodalma, akkor meghatározásunkat a nemzetközi jog egy bennünket fájdalmasan érintő fogalmának vetjük alá: emellett köze­lebbi megállapításra szorul, hogy ki tartoz­zék ehhez a kisebbséghez, az iró-e, vagy pe­dig az olvasó- Ha azt feleljük, hogy az író, akkor nem számíthatjuk a szlovenszkói ma­gyar irodalomhoz Falu Tamást, aki Magyar- országon él (már pedig hol találna megértőbb ■közönséget, igazabb barátokat a „Kicsinye- sek“ irója, mint ezen a vidéken?), vagy Re­ményi Józsefet, aki — úgy tudom — Ameri­kába vándorolt. Viszont, ha azt mondanék, hogy az olvasó hovatartozása dönt. akkor nem is beszélhetnénk szlovenszkói magyar irodalomról, legfeljebb olvasóközönségről. Fz az ellenvetésem arra a felfogásra is, mely földrajzi fogalomnak tartja a szlovenszkói irodalmat. Nézetünk szerint egyrészt azoknak az íróknak és költőknek müvei sorolandók ide, akik ennek az államnak magyar kisebbségé­hez tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy az olvasók meily rétege fogadja őket szőre té­tébe. másrészt minden magyar irodalmi alko­tás, mely ebből a földből fakadt, ennek a vi­déknek arculatát tükrözi- Nem nevezzük szlovenszkóinak az olyan könyvet, amelyet csak a nyomdai munka helye, vagy hasonló külsőségek hoztak vonatkozásba a mi vidé­künkkel. Ezek az egyetemes magyar iroda­lomnak más részéhez tartoznak, mint például Walter Gyula verseskötete Üzenet a világ­nak), Berde Mária sajtó alatt levő regénye (Romuald és Andriána). Be a megjelenés he­lye és az elterjedés egyéb akadályai ellenére is szlovenszkói könyvnek kell tekintenünk öl védi László második versesikötetiét (A bányász éneke), Egri Viktor regényét (A rácsablakos ház), avagy Reményi József emberséges Írását a háboruelőtti Magyaror­szágról. melyet a Magyar írás adott ki Bu­dapesten. Ennek a kétkötetes regénynek címe: „Jó hinni.“ És valóban hitvallás ez a könyv az életről, arról a szépségről, mely a jóság gyö­kereivel fonja körül a földet és egyszer majd csodálatos virágokkal fogia megajándékozni az ember létét- Nem a Wilde Oszkár, vagy Fater Walter szépségkultuszát ismétli, ha­nem olyan szépségnek igéit hirdeti, amely magába foglalja a legfőbb jóságot és felér Isten trónusáig. Szókimondó könyv, látsza­tokat romboló, az igazság liktorai járnak előtte vesszőnyalábokkal. Helyenként éles a hangja — nem alkalmas arra, hogy déhiíáni sziesztánk zsongitó nyitánya legyen. A ma­gyar állapotokat olyan tiszta fővel, olyan szo­morú nagy szeretettel tárja fel és annyira akarja sorsunk jobb jövőjét, hogy szug- gesztiv erejének nem tud ellenállni az elmé­lyedő olvasó. Egy korán férfivá érett pozso­nyi diák áll a regény középpontjában akinek esztéta egyénisége lázasan keresi a szépet- A dogmatikus vallástól indul ei (azt hiszem, ezt nem fogják megbocsátani Reményi Jó­zsefnek a dogmatikus vallás Invei) azután a lélek, maid meg a vér szentimentalizmusán túl elérkezik az első szerelemhez, de innen tovább viszi az első nagy fájdalom a hivő, akaró, cselekvő emberiesség ideáljához. Ez Attila kincse az alapmotívum olyan gazdagon zendiil, mint az orgonaszó és olyan csodásán közel, mint ahogyan csak kicsiny falusi templomban szokott, ahol napsugárból égi lajtorja vezet az örökkévalóságba..- A modulációk: egy cselekvővé izmosodott fajszeretet munkába indulása. Nem sujtásosan körülteremtettézett futamok, hanem_ mélyről .az intellektus és Bgy <vvd ezelőil kSz81te a Prtoi Matw emberiesség melységeiből . hangzó dallam. Hírlap Szentmihélyi Ödönnek a Rádzsák kincse „Ne sújtsuk magyar anathémával azt, aki a : C:mü regényét. Olvasóink bizonyára élénken em­magyarban fel akarja rázni a lelkilsmeretef í léteznek a szenzációs kakindorregényre, amely — igy kérlel bennünket az iró- A, regény j annyiban is elütött kollegáitól, hogy művészileg is hangszerelése: a nagymultu Pozsony, ahol; értékes és tökéletes munka volt. A Rádzsák kín­három faj fér meg egymással hosszú évszá- j J^ét a Prágai Magyar Hírlap után a budapesti zadok óta, magvar, szláv és germán. Po- ^ Ürs.f7 iS közölte és birdapcv irodalmi és zsonv 1913-ban. Magyarország a háború kil- j “ítaT el^er,f­w ... ■: ! született a legjobb magyar k a-’a n dór regény. szoben... ... Í Szentmihályi Ödön nemrégiben elkészült uj Ezen a ponton mutatkozik meg. hogy a 1 kalap dór regényével: az Attila kincsével, amelyet szlovenszkói irodalom csak töredéké az | r.a-gy anyagi áldozatok árán, mindenkit megelőzve egyetemes magyar szellemi életnek, csak | sikerült megszereznünk. Nem akarunk a regény vele együtt alkot teljes egészet, — de akkor élébe vágni és csak annyit árulunk el, hogy a ki­olyat tud alkotni, mint a Reményi József re­génye! Magyarok, akiknek hite, cselekvő ■idealiztmusa elfáradt, vagy alküknek eldurvult az ökle a politika porondján, szeretném keze- 1 tekbe adni ezt a könyvet. Szeretném kezébe adni ellenségünknek is, hogy elhallgasson a j rágalom, véget érjen a gyűlölet- Jó hinni. •. ! SMen szenvedők ■$* Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here. comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített' rugónéikiill sárvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has. gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fla­nel! has-, hát- és mellmelegitő „flvfdea" ftöfszgütáz Bratislava. Ouna-u. 51. Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek P ő Ef R E n A isémet-romám gazdasági komfSiktiis Streesemann nyilatkozatára Rraíianu nem felel. — Nem igaz, hogy német állampolgá­rokat utasítottak ki a konfliktus imatt Romániából Bukarest, február 18. A német és a ro­mán kormány között az utóbbi napokban súlyos gazdasági konfliktus támadt, melynek oka az, hogy Németország állítólag nem tel­jesiti azokat a kötelezettségeket, melyeket a békeszerződések számára előírnak Romániá­val szemben. Mivel a birodalom nem tel­jesítette fizetségeit Románia represszáliák- ks?l élt és a két állam között a gazdasági konfliktus krónikussá vált. Romániából állí­tólag kiutasítják a német állampolgárokat még olyanokat is, akik már hosszú éveken át laknak az állam területén, sőt arról is szó van, hogy a német polgárok birtokait le fogják foglalni. Érthető, hogy Németországban nagy elkeseredést keltett a román kormány magatartása, mert az az álláspontjuk, hogy a kormány esetleges hibáiért nem szabad békés magánembereket sújtani és vagyonuk­ból kiforgatni. Streesemann külügyminiszter magyarázni próbálta a német kormány magatartását és bizonyítani, hogy Romániá­nak nem volt oka és joga ily szigorú rend­szabályokat életbe léptetnie. Viszont az is tény, hogy a román kor­mány magatartásáról kolportált hirek több­nyire túlzottak, mert még az sem bizonyoso­dott be, amit az újságok állítottak, hogy német állampolgárokat órákon belül a ha­tárra szállították és az országból kitolon­coltak. Csak annyi igaz, hogy a helyzet a két állam között feszült. Bratianu román miniszterelnök nem is volt hajlandó Streese­mann nyilatkozatával polémiába bocsát­kozni, mert szerinte Romániának minden tekintetben igaza van. Tegnap a helyzet annyira feszült volt, hogy beszéltek a berlini román követ vissza hívásáról is, de az erre vonavkozó hirek mégis koraiaknak bizonyultak. Mindenesetre nem lehetetlen, ha Románia a német kormány be nem tartott kötelezettségeivel szemben represszáliákkal fog élni és tényleg kiutasítja az országból a német állampolgárokat és elkobozza a né­met vagyont, akkor Németország is hasonló­képpen fog cselekedni, ami mindenképpen súlyos következményekkel járna. Budapesti hirek szerint azok az egyének, akiket Romáma kiutasított, nem pusztán né­met állampolgárok voltak, hanem kommuniz­mussal vádolt emberek, akik között véletle­nül néhány német állampolgár is akadt. A német sajtó mégis igen föl van háborodva Bratianu miniszterelnök éles visszautasítása miatt és a Zeit mely tudvalévőén a külügy­miniszter lapja, hangoztatja is, hogy Románia pillanatnyi magatartásával újra bebizonyí­tott, hogy még műidig balkán állam. Berlin, február 18. A birodalmi gyűlés külügyi bizottságán Streesemann külügy­miniszter vázolta a német-román gazdasági konfliktus következtében előállott helyzetet. A vita folyamán kitűnt, hogy a bizottság minden tekintetben helyesli a kormány maga­tartását, tűnő Írónak ez a regénye sokkalta érdekesebb és izgalmasabb, mint a Rádzsák kincse volt. Az "j regény a békeszerződések által teremtett helyzet­be illeszti be izgalmas cselekményét és egy nagy- értékű magyar műkincs elrablását állítja elénk, amit végre is visszaszerez a jogos tulajdonos: Magyarország. A regény át van szőve idillikus cselekményekkel és egy őszinte, tartalmas lélek kedves poczisát tárja fel előttünk. Meg vagyunk arról győződve, hogy olvasóink éppen olyan szívesen fogják fogadni a kitűnő iró uj regényét, mint ahogy a Rádzsák kincsét is él­vezettel olvasták. Az első folytatás után nem lesz senki, aki ne felfokozott kíváncsisággal várná a bonyodalmas és izgalmas regény folytatását és e.őre elárulhatunk annyit, hogy a szövevényes cselekmény frappáns megoldása a jóleső érzést fogja mindenkiben felkelteni. Az Attila kincse újból be fogja igazolni, hogy egy kalandorregénynek nem kell ponyvairodalomnak lennie, hanem tiszta és nemes művészi eszközökkel is szenzációs ha­tást tud elérni. Mi nem akarjuk dicsérni uj regé­nyünket, mert az eléggé dicséri önmagát, csak örülünk, hogy mindenkit megelőzve mi szerezhet­tük meg az első közlés jogát. Az Attila kincsét február 24-ikf számunkban kezdjük közölni. Jól jegyezzék meg olvasóink ma­guknak ezt a dátumot! — (Petrogaüi Oszkár dr. temetésének képei a budapesti lapokban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Petrogaíli Oszkár dr. impozáns temetésének fényképfelvételei közül a Pesti Hír­lap tegnapi száma a komáromi szekeresgazdák küldöttségét megörökítő képet közöl. A Ma Este mai számában a temetési menetről közöl képet s az Érdekes Újság a hétvégi számában szintén ké­peket hoz a csehszlovákiai magyarság nagy ha­lottjának utolsó útjáról. — (Beteg az angol király-) Londonból jelentik: Az ar:gol király influenza következ­tében hörghurutot kapott. Közérzete kielé­gítő. — (A pozsonyi ügyvédek küldöttsége a tábla elnökénél,) A pozsonyi ügyvédek kül­döttsége Eajnor dr. tábladnöknél tiltakozott ama tervek ellen, hogy az ügyvédjelöltek kö­telező bírósági szolgálatot is kénytelenek le­gyenek teljesíteni A küldöttség egyúttal ama kérelmét is előterjesztette, hogy az uj igaz­ságügyi palota ne építtessék a Török-utcá­ban, mert ez aiz utca a város középpontétól meglehetősen távol esik. — (A komáromi Kaío’lkus Legényegylet Jókai-ünnepe.) Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Katolikus Legényegylet február 22-én, vasárnap, az országos Jókai-ünnep napián este háziünnepélyt tart, amelyen Bu- kovszky László dicséretet nyert ódáját sza­valja. Színre kerülnek Sas Ede: Melyiket a kilenc közül? és Alany Gyula: A hazajáró lélek című kis vígjátékok, amelyek Jókai leg­szebb novelláiból vannak színdarabbá átdol­gozva. A pompás műsorral összeállított elő adás jövedelmét a ceníennáritim költségeire ajánlotta fel az egyesület. — (A Kramár-párt Kassa vidékén agitál.) Kassai tudósítónk jelenti: A nemzeti demok- raíapárt a jövő héten tiz kassavidéki szlovák és magyar községben tart alakuló gyűlést. Csánki-Neumannék és a rolnickárok kudarca után Kramárék próbálják megközelíteni a fa­jához ragaszkodó kassavidéki földműves né­pet- A legérdekesebb az a dologban, hogy a nemzeti demokraták magvar szónokot is Ígérnek, hogy a népet a gyűlésekre csalogas­sák. — (Zeminová asszony,) a cseh nemzeti szocialisták agilis képviselője a Ceské Slovo jelentése szerint súlyosan megbetegedett. — (A salzburgi orkán következményei.) Becsből jelentik: Február 15-én Salzburg vidékén irtózatos hóvihar dühöngött, mely nagy károkat okozott és emberáldozatokat is kívánt. Különösen az erdőket érte pófolha- tat’an veszteség, mert sok ezer holdnyi terü­leten törte ki a fákat a szél. Az erdőkár maga több milliárd osztrák koronára rúg. — Tegnap uj hóesés adott be és a nedves, ne- héz hó olyan tömegben esett, hogy a tele fonvezetéket mindenütt megrongálta. A vasúti forgalom számos he'yen újra akadá lyokkal küzd, míg a telefon és a távíró szolgálat majdnem mindenütt szünetel. Mimimé Sr Lényeges változás nem várható — (A budapesti öngyilkossági epidémia.) A lapok nagy megdöbbenéssel állapítják meg Budapesten, hogy az utóbbi időben valóságos öngyilkossági epidémia dühöng a magyar fővárosban. A tegnapi nap ismét rekordot jelent e téren, mert húsz öngyilkossági kí­sérlet történt, melynek na’gy része halállal is végződött. — (Tanárok eltiltása a tanítástól.) Komá­romi tudósi tónk jelenti: A komáromi katolikus főgimnáziummá! Berta Orbán dn\ bencés ta­nárt és Hiarmos Károly rajztanárt, a kiváló festőművészt eltiltották a tanítástól „állam- polgárság hiánya14 miatt. Ezzel az iskolai ta­nítás menete szenved helyrehozhatatlan kárt. A tanév megkezdése előtt Öt tanárt tiltottak cl a tanítástól az iskola ügyi hatóságok. A ko­máromi szülők kérelmére három tanárnak megadta a miniszter a tanítási engedélyt az iskolaév végéig, utóbb pedig a másik két ta­nárnak i,s az iskolai tanítás zavartalan menete érdekében. Most, a második félév elején is­mét két tanárt tilt el a tanítástól, akiket pedig nem lehet nélkülözni. A komáromi fögimná- zfiiuimlbam most csinálnak negyedszer tanrendet és kezdik utolérni a pozsonyi magyar reál­gimnáziumot. ahol minden hónapban más tan­rend van a csehszlovák pedagógia nagyobb dicsőségére. — (Az á!!atn jövede’me a csempészet­ből.) A Loko-Press értesülése szerint a jöve­déki bírságok összege a múlt évben JO millió korona hasznot hozott az államnak; ebből az összegből csupán Prágára 25 millió korona esett. Az állami költségvetéstervezet sokkal kisebb összeget vett fel. Az 1925. évi állami költségvetés 12.7 millió jövedelemre számit ezen a cimen. A múlt évi aránytalanul nagy jövedelem a vahitacsempászeiktői folyt be. Igen sok ’'aJuta csempészé s ugyanis egyálta­lán nem került a nyilvánosság elé. mert a tettenért csempészek minden ellenállás nélkül vetették alá magukat a birságnak. — (Amerikai kurlózPások.) A P. M. H. new­yorki levelezője a következő rövid lapkivágásokat juttatta el hozzánk a legújabb amerikai kuriómá­sokról: New Yorkban legújabban olyan babákat készítenek, amelyek rövid dalokat is énekel re k. A newy-orkii uriszabók átlagos jövedelme 10.000 dollár évente. — A newyorki autóiaxikat télen fűtik. — Egy sanfranciscói házasságközvetitő iro­da az utolsó két esztendőben 5000 házasságot ho­zott létre. — Egy washingtoni tudós megállapítása szerint levágott virágok kék fényben később her­vadnak el, mint fehér vagy vörös fényben. — (Általános diáksztrájk Romániában.) Tudósítónk jelenti Bukarestből, hogy a diák­ság ismert követeléseit a kormány erélye­sen visszautasította, ami miatt az egyetemi hallgatók körében nagy az elkeseredés- A közoktatásügyi miniszter fenyegetése, hogy a főiskolákat bezáratja, a diákságot nem ret­tentette meg. Elhatározták, hogy Anghelescu miniszterrel szemben ők a sztrájk fegyverét fogják használni, de kitartanak álláspontjuk mellett rendületlenül. A diákok már két Ízben kísérelték meg, hogy a miniszter előtt élő­szóval kifejtsék igazukat, de a miniszter nem fogadta a diákvezetőket, hanem utasította, hogy „szolgálati utón44, a rektor közvetíté­sével juttassák hozzá óhajaikat- Anghelescu rideg elzárkózása, ugylátszik, olaj lesz a tűzre, mert a diákok érintkezésbe léptek a kolozsvári és iassii egyetemi hallgatókkal, akikkel megállapodtak, hogy a napokban egyidejűleg minden főiskola diákjai tiltakozó gyűlést tartanak és kimondiák a sztrájkot. A kormány el van határozva, hogy ez esetben az összes főiskolákat azonal bezáratja és a jövő tanévig zárva tartja. A sztrájkvezetőket bíróság elé állítják, fegyelmikig pedig kizár­ják a román egyetemekről­— (Nagy kommunista aglfáeiós fészket lepleztek íe Belgrádban.) Be'grádból jelen­tik: Több hetes kutatás rtán a rendőrség­nek sikerült egy külvárosi házban a Bel- grádot már régóta bolsevista röpcédu’ákka! ©'árasztó kommunista nyomdát töredezni. A nyomdában sok kompromittáló anyagot ta­láltak, mc'ynek segitségével 20 embert le­tartóztattak, köztük Mosa Pijadet is, aki a Kommunista cimü lapot szerkesztette ti­tokban. xx Fővárosi nívójú uriszabőság MAR- KOVICS és SAKULIN Kosice, Fő-utca 48. Telefon 697 sz. xx Angol import férfiszövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél, Kosice. Fő- utca 48 Telefon 697. sz xx Ha nem akar szeplős lenni stb.. ol­vassa el a hirdetésemet (csütőr'ők. vasár­nap). ahol kioktatásban részesülhet. Megsza­badul minden archibától a legrövidebb időn belül. Postai szétküldés naponta, Levélre azonnal válaszolok! „Iza“, 'Bratislava, Steía- , nik-u. 19. II,

Next

/
Thumbnails
Contents