Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-04 / 27. (770.) szám

Szerda, február 4. tartották véglegesnek, akik azt annak idején Luigi Luzzatti volt olasz mi­niszterelnök könyvet ir a nem­zeti kisebbségek kérdéséről Róma, február 3. (A P. M. H. római tudósítójától.) A nem­zeti kisebbségek ügyeinek igazságos megol­dásának szükségességét mind nagyobb körök látják be. Olaszországnak már van egy kivá­ló államféríia, aki egyik életcéljaként tűzte ki a kisebbségek jogaiért „küzdeni. Mostan egy másik nagy olasz államférfim Luigi Luz­zatti készül akcióra a kisebbségek érdeké­ben. Luigi Luzzatti hosszú időn át miniszter­elnöke volt Olaszországnak, jelenleg 85 éves és a római tudományegyetemen a közgazda­ság tanára. A P. M. H. római tudósítójának a minap alkalma volt beszélgetést folytatnia Luigi Luzzatti exminiszterelnökkel, aki arra a kér­désre, hogy az egyetemi előadásokon kívül mivel foglalkozik, a következő örvc.detes választ adta: — Jelenleg egy nagyszabású könyven dolgozom, amely a nemzeti kisebbségek problémáját fogja megvilágítani minden ol­dalról. Az utóbbi időben sok. t betegesked­tem, remélem azonban, hogy egészségi álla­potom a könyv befejezését nem fogja hátrál­tatni, úgy hogy a munka már a tél végén, legkésőbb tavasz elején elhagyhatja a sajtót. Mi történt 1918-ban Turóc- szentmártonban ? A turócszentmártoni szerződés záradéka — Stodola Emil dr., az akkori szlovák nemzeti tanács elnökének nyilatkozata — A „Slovák“ cikke Prága, január 31. A „Slovák“ szombati száma vezetőhe­lyen foglalkozik a turócszentmártoni szerző­déssel és Stodola Emil dr.-nak ez ügyben tett legutóbbi nyilatkozatával, amely a pozsonyi Národnie Noviny hasábjain jelent meg. A Slovák is közli a nyilatkozatot egész terje­delmében, amelyből kitűnik, hogy Stodola is részt vett a Szlovák Nemzeti Tanács 1918. évi október 30-án és 31-én tartott értekezle­tén, sőt azon az elnöki széket töltötte be. Ki­jelentése tehát, mint a mai államviszony egyik megalkotójának, dötő fontosságú a szlovák autonómia megvalósítására vonatko­zólag. Stodola e nyilatkozatában kijelenti, hogy az október 31-én tartott tanácskozáson jegyzőkönyvileg is kifejezésre juttatták ab­beli kívánságukat, hogy a testvéri meg­egyezés szempontjából legkésőbb tíz éven belül megvalósittassék Szlovenszkó auto­nóm ája. A cikk e nyilatkozathoz fűzött magyará­zatban megjegyzi, hogy ebből tökéletesen világos, hogy a turócszentmártoni deklará­ciónak igenis van egy Írott klauzulája, amely azt kiegészíti és magyarázza s amely „pro domo“ érvényes s ezt ma már az ülésen fel­vett jegyzőkönyv és annak elnöke is bizo­nyltja. És a jegyzőkönyvnek szószerinti szö­vege is igazolja, hogy: 1. a szlovákoknak Csehországhoz való viszonyát még azok sem A Tribuna vasárnapi számában rövid hirben közli, hogy a kereskedőim! miniszté- riuimbajn nagy készülődések folynak a hivatal átadására vonatkozóan. így többek között a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter minden fontosabb ügykört más minisztériumokra ru­ház át, úgy hogy a kereskedelmi miniszté­rium ügyeinek elintézésére rövidesen elegen­dő lesz a miniszter egynéhány titkárával. Belgrád, február 3. | A szövetkezett ellenzéki pártok konfe­renciáján szomorú statisztikát állítottak össze: tizenegy halottja, félszáz sebesültje és nyolcszázon felüli letartóztatottja van ed­dig az ellenzéki politikának, ellenben a halottak és sebesültek megtáma- dói mindannyian szabadlábon vannak és túl­nyomó részben ismeretlenek — a hatóságok előtt. A fenti számokban nem szerepelnek a sziváci és cservenkai véres gyűlések német­jei, mert Cservenkán például még megköze­lítőleg sem lehet megállapítani, hányán vitték haza a rendörkardok véres nyomait A súlyosan sebesült németpárti elnök. Krafft István dr. egy verbáci szanatóriumban fekszik és állapota válságosra fordult. A szanatóriumban kihallgatták az ese­ményekre vonatkozólag és lassan megálla­pítja a nyomozás, hogy a sziváci jegyző és főleg a segédjegyző rendezték a merényletet, amiről a túlzó nacionalista sajtó természete­sen mint hőstettről számol be. Hiszen csak meg kellett torolni a németeken azt. hogy élni s mozogni mernek — az ellenzéki fronton. Epizód ez csak amint epizódnak látszik a legnagyobb lelkesedéssel'megalkották: to­vábbá: 2. ez az ideiglenes viszony maximum tiz évig tarthat az államfordulat után: 3-ezen tiz év alatt az Ideiglenes viszony helyébe vég'eges formát kell alkotni: és végül: 4. ez a végleges viszony csakis Szlovenszkó auto­nómiája lehet­Ezek a készülődések állítólag azért tői ten­nék, mert a cseh nemzeti demokraták köze­ledni kívánnak a cseh iparospárthoz és ha a tárgyalások sikerrel járnának, úgy a keres­kedelmi minisztériumot cseh iparospárti meg­bízottnak kellene átadniok. Tehát már jó- előre gondoskodnak arról, hogy arra az id"re a kereskedelmi minisztérium ügyköre meg­lehetősen összeszűküljön. | az egész választás, hiszen csaknem bizonyos, hogy ha a kormány nem kap többséget, újra fel­oszlatják a szkupstlnát. Erre célzott Pribicsevics újvidéki beszé­dében is, amelyben uj választási törvényről is beszélt, mert a mostani, demokratikus, tit­kos és igazságos választási módszer nem jó- Csak annak jó, aki többséget kap általa ... Nincs szerencséje ennek a kormánynak a mostani választásokkal. Éppen a legkriti­kusabb időben jelent meg a bunyevác-radi- kális pártfrakció egyik apostolának a röp- irata, amely valóságos vádbeszéd a mostani rendszer ellen, pedig éppen az ellenkező cél­zattal készült. Sztipics Lázár szabadkai író és ujságiró, aki a szabadkai bunyeváceknak a kormányhoz szító csoportjában nagy szere­pet játszik. „Igazságok a Vajdaságról" címen feltűnést keltő könyvet irt. A könyv felso­rolja mindazokat a hibákat, amiket a jugo­szláv kormányok a magas kultúrájú Vajda­ság ellen elkövettek jogi, közigazgatási, gaz­dasági, kulturális és agrárpolitikai téren. Az az igazi bácskai vagy torontáli bunyevác vagy akár szerb is, aki Sztipics könyvét lé­lekkel olvassa, aki annak adatait ellenőrizve rájön, hogy azok tényleg igazságok, az az ol- . vasó nem túlságosan fog a Pasics—Pribicse- vics-kormány mellé állni- Inkább ellene. Parisban Kraszinnak sikerei vannak? Páris, február 3. Az Éclair föntartással közölt jelentései szerint Franciaország haj­landó az orosz adósságok ügyében Krassir terveihez elvileg hozzájárulni és azt a tár gyalusok alapjának tekinteni. Ez a hiradá.c nagy megütközést keltett francia pénzügy; körökben, mert benne Herriot tulnagy enge­dékenységét látják. Rykow uj beszéde a francia adósságokról Moszkva, február 3. A népbiztosi tanács elnöke Rykow, tegnap a Don-menti Rostov- ban az északkaukázusi tartomány első kon­gresszusán nagy beszédet mondott a francia adósságokról. Oroszország hajlandó Franciaországnak a háború előtti adósságok egyrészét megfi­zetni, de csak abban az esetben, ha a szov­jet megadja a gazdasági újjáépítéshez szük­séges eszközöket. Szovjetoroszország az egyetlen tönkre­ment ország, mely nem kapott kölcsönt és saját erejéből kénytelen reorganizálódni. Oroszország senkinek sem adózik már 10 év óta, rendkivül nagy nehézségekkel küzd s ezt tekintetbe kell venni a pénzéhes Parisban is. Bécs felépiti a nemzetközi dunai kikötőt Bécs, február 3. (A P . M. H. bécsi tudósítójától.) Bécs vá­rosának tanácsa már közvetlenül az össze­omlás után elhatározta, hogy Bécsben meg­építi a nagy nemzetközi dunai kikötőt és igy Bécset a nemzetközi Dunahajózás központ­jává fejleszti ki. Eddig azonban az összes tervek hajótörést szenvedtek, mivel hiány­zott az anyagi fedezet az építkezésekre. A P. M. H. bécsi tudósitója most arról értesül, hogy a kereskedelmi és ipari körök újabb lépé­seket tettek a városnál a tervezett nem­zetközi kikötő felépítése érdekében és hivatkoztak arra, hogy Budapest és Po­zsony kikötői teljesen magukhoz fogják ra­gadni a dunai hajózás hegemóniáját. A kez­deményezés következtében Bécs városának vezetősége ismét elővette a régi terveket, amelyek közül az elsőnek, vagyis a Freude- nauban való építkezésnek van a legtöbb esé­lye a megvalósításra. Ez ugyanis a legol­csóbb, mintegy 35 milliárdba kerül. Bécs vá­rosa ezt az öszeget kölcsön kibocsátásával akarja előteremteni és pedig olyképpen, hogy a kölcsön egy része Ausztriában kerül jegy­zésre, egy másik részét pedig angol banká­rok vennék át. Erre vonatkozólag máris bizalmas tárgyalások folynak, amelyek való­színűleg eredménnyel fognak járni és igy Bécs ismét felveszi a harcot a budapesti és pozsonyi nemzetközi kikötőkkel szemben. Leépítik o here keüciemW minisztériumot Nem Wilson vei! a tizennégy pont szerzőle London, február 3. (A P. M. H. eredeti értesülése.) A Daily Telegraph sidneyi jelen­tése szerint Hirsch Helmo newyorki bankár kijelentette, hogy amikor 1918 bán Wilson a békekonferenciára utazott, közölte vele, hogy a híres tizennégy pontnak nem ö a szerzője, de az amerikai egyetemi tanároknak egy csoportja állította azokat össze és adta neki át. Tizenegy halottja van eddig a jugoszláv ellenzéknek Hadltudósitás az S. H. S. választási frontról Csütörtök: ALAPY GYULA dr.: Gábor Áron ágyuöntö tanítómestere. Péntek: JAKAB GÉZA; Kolozsvári emlék. Szombat: SAS EDE: Ki voit a legnagyobb ur? (Egy müveit kutya napljóa) Vasárnap: TAMÁS LAJOS: Futás az árny elöl. (Vers.) - EMBER TAMÁS- Élet. (Vers) - KRÚDY GYULA: Az eljegyzés (Uj Szinbád- történetek.) Reggeltől estig (Egy író naplójából.) — A PrágaT Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Vértessy Gyula Reggel mikor felébredek első tekintetem mindég az apám arcképére esik. — Jó reggelt édes apám! S mintha az arckép megelevenedne s az apám viszonozná a reggeli üdvözlést Mintha kinyílnék finoman ívelt keskeny ajka s mint­ha hallanám az ö szelíd, ha'k szavát, mely o:t cseng többi gyerekkori emlékem között: — Szervusz Palikám! De nehezen bújsz ki az ágyból! 1 gye legjobb lenne aludni egész nap: Hiszen az ébrenlét a barátoknak, okosaknak és erőseknek való! Az olyan gyá­va csacsik, mint te, legjobb szeretnek mindég aludni . . . Nem az én hibám, hogy ilyen vagy. Az anyád volt mindég ilyen álmos, élhetetlen, gyámoltalan. Persze lengyel vér volt. Szerencsétlen vérkeveredés lett belőle... Szegény fiam, sajnállak is érte . . Csak se­gíthetnék rajtad, de nem tudok Még az adá­soknak csak van valami célja, de a fenléted­nek igazán nincs. Mert az csak nem életcél, hogy összefirkálsz egy csomó gyenge tárcát, verset, hogy megélhess valahogy és kötsz egy csomó léha, üres viszonyt . . . Behunyom a szemem, hogy tovább hall­jam a kedves korholást: — Csak szidj apám; megérdemlem; iga­zad van. — Persze, hogy igazam van! Maholnap a negyvenen is túl vagy és semmire se vit­ted. Közepes irócska vagy, aki nem alkottál semmi értékes dolgot és nem is fogsz alkot­ni soha. Elfecséreled a tehetséged; elléK. .kö­död az életed. Elkábitottak az olc^só sikerek. Egypár rossz kis versed, novellád' tetszett az asszonyoknak, lányoknak; az Írásaid révén hozzájutottál egypár futó kalandhoz, hát fel­csaptál írónak, minden rátermettség, minden különösebb tehetség s főleg minden komoly előtanulmány s tapasztalat nélkül. Vagy azt hiszed, hogy iró mindenki lehet? Hiszen iga­zad van; nincs könnyebb, mint Írni; de nincs is nehezebb, mint jót Írni. No te nem ; jót Írtál eddig. Firkálsz, de nem Írsz. És sokat firkálsz, hogy sokat költhess, de el is költöd minden pénzed, amit még keresel. A szegé­nyek házában fogsz meghalni. Az Írásaidból pedit, a jövő nem őriz meg eg sort se. Te nem vagy iró; csak irómesterember . . . — No, elég volt papa! Nem hallgatlak to- ább! Bolondokat kezdesz beszélni. Az az irodalom, ami pénzt hoz a konyhár . Hogyne, majd drámai költeményeket írok, amelyek a fenének se kellenek! Légy nyugodt öreg Bélteky, a fiad, ifjú Bélteky Pál jó utón sétál­gat az életben. A napos utón, Az írásaimból türhetőko megélek s ha a nagy konkurre :ia miatt, mert ma csakugyan mindenki firkál, néha nem is telik ebédre, de tiszta gallérra telik s mint uiságiró ott vagyok mmcler'itt. S ami fő, olyan szerelmi életet élek, amiijőt csak mi írók élhetünk. Szóval elég jól élek! Hogy a jövőben mi lesz? Bánom is én! Fü­tyülök az úgynevezett halhatatlanságra. Ha bekapartak már a földbe, oly mindegy, hogy beszélnek e tovább rólunk . . . Addig kell élni . . . Hogy meg is vénülünk? Ez bizony baj; de ki kell tolni a vénülés határait. Elő hideg tuss; súlyzók, svéd torna. ... Ma reggel megint kegyetlenül le­szidott az öregem. Kezd nagyon szigmu len­ni. Azért szidott, hogy elfecséreltem a tehet­ségemet is s az életemet is. ' .ii az elsőt Il­leti, ha igazi tehetség lettem volna, nem fe­csérelhettem volna el semmit; ami pedig az életet illeti, azt nem én hibáztam el, de a Te­remtő. Mert a legokosabban élő errber Is mi mást csinál, mint én, mondjuk a legostobáb- bai. élő ember. Napról-napra felkel, tornászik, fürdik, eszik, iszik, dolgozik; aztán szórako­zás címén lopja a napot valahol; közben flir- töl, szeretkezik, este esetleg becsip eg., ki­csit s másnap katzenjammerral ébredve, megismétli a tegnapi napot. Ezt csirán1- pan, míg rr. _ nc.n rokkanunk s kórházba s onnan a ravatalra nem kerülünk . Még szerencsés, kit szeret az Isten s rögtöni halált küld rá . . . Ez az élet! De addig a napig, amíg tart, éljünk! Csak ne akarjon az eml nagyon okosan élni, mert akkor nagyon bután talál élni . . . . . . Ma valahogy nem ízlik a munka. Pedig ha törik, ha szakad meg kell írnom tíz oldalt . Ez a napi porcióm. Ennyit meg kell Ír­nom mindennap. De ez az riső szép t. iszi nap kerget ki az utcára. Majd folytat, a dél­után. Csavargók az utcán. Az miberek mind sietnek dolgukra. Lám én milyen ur vagyok! Én nem dolgozom, ha nem akarok . . Apró gyerekek játszanak az utcán. Előt­tem pedig megy egy mama két kis fiával. Szép fiatal nő; bájos gyermekek. A család jut eszembe. Mégis csak más len: úgy az élet! ... Eh, manapság cmlád, mikor az ember maga is alig tud megélni! S akkor az­tán igazán nem telnék semmire. Egy hétig hordhatnék egy gallért. S a...elLT látni, hogy nyomorognak az enyéim. Nem, jobb ez igy!... Csak az ebédnél jut mi ,int - :embe a házasság. Mégis csak kényelmesebb lenne otthon ebédelni, mint igy éttermekben csava­rogni ... de hát ilyen prózai okból csak nem nősülök meg? És hátha már el is késtem? Negyvenöt esztendő nem vőlegényi kim... Igazad van édes apám! Ma reggel hivtál magadhoz. Igazad van; a szomorú jc ő elől jó lenne elmenekülni. Most niég í épen hal­hatnék meg. Minek bevárni, míg utá' .tos vénekké válunk? Minek be várni, mig a szerkesztők tapintatosan vLsz dogatják majd á dolgainkat azzal, hogy engedjük át a te, et a fiataloknak? Minek bevárni, mig gyomrunk, vesénk, minden szervünk fel­mondja a szolgálatot? Minek várni agylá vil­lásra; hátgerincsorvadásra s más efféle ked­ves végekre? Igazad van apám; akinek esze Van, elmegy idejében . . . — . . . Milyen ostoba is az ember né- h..' Miket firkáltam a naplómba tegn :p még tegnapelőtt! . . Hiszen az élet csodaszép! Rohanok le virágért és süteményért. Hét órára nálam lesz Margit; az édes, a drág „ aki­nek én vagyok a legokosabb, legszebb a leg­drágább poétája ... Te drága, te édes . . . Hanem az apám arcképét mégis kite­szem a szobából; még képes lenne a csókok közé is belebeszélni. Csak eredj ki öreg ur, most nincs itt keresnivalód . . . Hogyne, hogy még a csókokat is megmérgezd a filo­zofálásoddal . . . %

Next

/
Thumbnails
Contents