Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-18 / 39. (782.) szám

Szerda, február 18. Alusznak a világfürdők A P. M. H. iáküldö'tt munkatársának jelentése Karlsbad, február 17. Franzensbad A'z. elvarázsolt kastélyról szóló mese ké pei érzékelődnek bennem, amikor a franzens hadi parkon borús februárele.ii délután átmie gyek. A fenyők hideg zöldje-élesen válik el a lombos fák téli csontvázától, az utak nedves­sége felpárázik a szürke levegőbe és csak a mozi műsora, meg az álarcosbálok plakátjai mutatják, hogy Franzensbadban télen is van élet, a városka abszolút csendes, szinte élet­telen maga-élete. Franzensbadban, a híres-nevezetes cseh­országi gyógyfürdőben, a szenvedő nők eme Mekkájában, a nyári, szezonbeli zajlást télen abszolút nyugalom váltja fel. A villa- és szál­lodasorok szinte kísérteties magánosságban sorakoznak, kapu csak nagyritkán nyílik és csak a Kaisersfcrasse (még mindig így hívják a főutat) mutatja, hogy itt is élnek emberek. Egy-két üzlet is nyitva, trafik, füszeríkereskie- dés,- könyvesbolt, egyébként a kávéházak, vendéglők csukva. Kis város Franzensbad, amelyet szénsavas forrásai, Moór-fiirdői nagynevű fürdőhellyé emeltek. Égertől tiz perc alatt visz el a németországi Plánén felé induló vicinális és itt, az országhatár közvet­len 'közeiéiben szinte semmi sean emlékeztet arra, hogy Csehországban vagyunk, a köte­lező cseh utcaiéiba tokon üdvül. Még a vas­utasoknak is más az egyenruhájuk, talán a régi osztrák, vagy a bajor formájú tányér­sapka fedi a kissé nehézkes vasúti hivatalno­kok fejét. $ ‘A három csehországi vMágfürdő — Karis- nad, Marieubad. Franzensbad — között az utóbbi a legkisebb, de mindenesetre olyan előkelő helyet foglal el balneológiái szem­pontból, mint a másik kettő, a maga speciális indikációit illetően. Az 1924-es idényben Franzensbad mintegy 18.000 fürdő vendégnek nyújtott gyógyulást és üdülést és az összeg, amelyet ezek a minden országból összesereg- ilett fürdővendégek szálloda, ellátás, fürdő és orvosi dijak, valamint szórakozás fejében el­költötték 120 napos szezonnál, átlag 3 heti ottartózkodásnál, számítva személyenkénti és naponkénti 120 koronát, mintegy 380,000.000 koronára, rúg. Nem megvetendő összeg? Eben az alapon igen könnyen ki lehetnie számítani,: hogy az 1924-es valóban kitömj szezonban mit profitáltak a íranzensbadiak. A városházán Franzensbadban már se­rény előkészületek folynak az idei szezonra. Hosszasan beszélgettem Beck Móric városi tanácsossal, aki kiváló hozzáértéssel intézi a propaganda- és reklám ügyeiket és aki hálá­san említette, hogy a magyarok milyen nagy larányszámban keresik fel már évtizedek óta rranzensbadot. A magyar fürdővendéget mindenütt nagyon megbecsülik, • mondotta Beck ur, de áll ez különösen Franzensbadra. i925-ben a szezont előbb szeretnék Fran- zensbádban megnyitni. A hivatalos kezdet eddig május 15, volt, de már évek óta az a tapasztalat, hogy hús vét után, kedvező idő­járásnál, szívesen jönnek, különösen külföld­ről, megfelelő engedmények mellett. Nos, Franzensbadban minden előkészület megtör­tént arra, hogy az idén már április közepén meginduljon a szezon. A legtöbb. szálloda és villa megnyitja kapuit, a város pedig üzembe helyezi a fürdőket. Úgy lakás, mint ellátás, valamint- fürdődijakban a legmesszebbmenő kedvezményeket biztosítja az előidényben. A szénsavas fürdő ára valószínűen 12 korona lesz, szobát pedig már 8 koronától lehet majd kapni. A kedvezményes vízumok és vasúti jegyek bizonyára meghozzák majd az idén is a rekördszezont, amelyhez sok szerencsét kívánok. Marienbad Makacsul tavaszodik. Schwappacher ur, a „Kurseíkretar“ most jött vissza olaszor­szági, svájci és rivierai propagandautj ár ól, amelyre áradozó szavakkal 'emlékezik vissza. Olaszországban hamisítatlan tavasz, valódi, békebeli tavasz, Svájcban, St. Moritzban, Da- vosban és máshol igazi hó, idei hó, szép, ke­Sérvben szenvedők -fi­Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélkiili sérvkötönk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- nell has-, hát- cs mellmelegiitő „Hyniea" kötszerük Bratislava, Bnna-u. 51. Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. ni. tan. Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap clintéztetnek menyre siezett hó. rA! félvilág mondainjei és deminiondalnjei siezuek, behoznak, tobogá- nóznak, ródliznak, férfiak és nők egyaránt. Minden nemzet képviselve van ... És a fran­cia Riviéra! Du liebér Gott! kiált fel Schwap- pacher ur. Ötvennégyezer angol és amerikai „gleichzeitig Anwesende"! A szállodák — és micsoda szállodák! —.tömve. Egy-egy meg­üresedett szobára a Negrescoban, vagy más Qrand Hotelben valóságos árverés folyik. Egészen 1000 frankig fel, Egy szoba! És ak­kor nálunk jön a kormány és a vasúti jegy- kedvezményt csak abban az esetben hajlandó engedélyezni, ha a mi fürdőink a szobaárakat megfelelően leszállítják; hiszen, mondja Schwappacher ur, Marieubad, avagy Karnis- bad úgy aránylik árak tekintetében Nizzához, mint egy kis „bejzii“ a Grand Restauranthoz. Igaz, hogy csak a főfőszezonban, amikor Niz­zában 300 frankon alól nem lehet szobát kapni. De viszont igaz az is, hogy Mairieu- badban az eimuljt nyáron szedett 200 koronás szobaár csak szórványosan fordult elő és a fürdő vendégek legnagyobb átlaga, különösen azok, akiik idejében gondoskodtak lakásról, nem fizettek többet, mint 30—60 koronát. Miután Schwappaoher ur nem szűnt meg áradozni Nizzáról és Montecarlóról, ahol — amint mondja — feltűnő sok a magyar (mi is a zürichi jegyzés!), a pompáról, a fényről, az angolokról és az amerikaiakról, akik majd­nem mindnyájan autóikat is elhozzák kicsit európázni, a karneváli ünnepségekről, a divatrevükről, amelyeket a Laíayette-áruház reggel 9 órától d. u. 6 óráig 48 kirakatában rendez, amelyeknél a szebbnél-szebb man- nequinek a kirakatban? ölt öznék át (Istenem, valami kis spanyolfal csak mégis akad..,) és a kirakatokban szerepelnek mint kirakatok, ivos — mondja Schwappacher ur —, amikor azok a gyönyörű dcssous-ik előtűnnek, majd megint kacérau elbújnak, visszabujnak, hát akkor az embernek a nizzai 28 fok Celsius nélkül is tavaszi hangulata, hogy ne mondjam, tavaszi — ébredő hangulata támad... Miután azonban nekem Marieubadról kis hasznos cikkecskét kell írnom, megkérdeztem végre a Kursékretar urat, hogy milyen árszá- mitás alapján fog a szezon megindulni. Erre vonatkozóan azt a hivatalos értesítést nyer tem, hogy a szezont ezidén korábban óhajt­ják kezdeni. Körlevelet is bocsátott ki a vá­rosi Kursekretariat, amely közli, hogy az ám' kát olyannyira leszálllitiák a húsvétikor meg­induló előszezonban, hogy az élet Marienbad- ban olcsóbb lesz, mint bármely németországi, vagy ausztriai fürdőhelyen. Ezek az árak nagy százalékkal vannak a viláigparitás alatt. Április és május havában igen jól berendezett szobát lehet 20 koronától kapni. A legdrá gább sem kerülhet többe, inát 30—40 koro­nába ff szállodában. Teljes napi ellátás 30—40 koronáig, úgy, hogy lakás és elsőrangú ellá tá,s 50—60 koronából telik ki. Ez valóban nem sók! Egyáltalában a fürdők törekvése odairá- nyuil, hogy az aránylag rövid ideig tartó sze­zont megfelelő ármérséklésekkel ineghosszab- bitsáik; az eddig 2% hónapos főszezon elé leg­alább kéthónapos elő- és kéthónapos utósze­zont szeretnének ragasztani. Sőt Marienbad egész éves szezont szeretne. A nyárihoz egy télit, amelynek minden előfeltétele meg van itt. Sándor Sándor dr. Anotole Francé: Az egész háború egy nagy üzlet volt és a békekötés sem más Részletek egy könyvből, mely Anatole Fran ce beszélgetését tartalmazza hű mikeseivel A P. M. H. párisi munkatársától Paris, február 17. A francia irodalmat még mindig inspirál­ja Anatole Francé zsenije; mintha ez a ra­gyogó szellem még nem költözött volna el teljesen. A világ legelső causeur-je, mintha még most is beszélgetne embertársaival. Ana- íole Francé hü mikesei beszélgetéseinek mor­zsáit szorgalmasan gyűjtik össze. Ezek közül kétségtelen a legértékesebb Marcél Le Goff rönyvé: „Anatole Francé á la Béchellerie" (Paris, Leó Dőltei!). Anatole Francé a háború kitörésekor költözött le uj birtokára, a La Béchellerie-be és Marcel Le Goff uj könyve Anatole Francé háborús élményeit tárja az olvasó elé, egé­szen uj világításban, amelyből egy másik Anatole Francé körvonalai bontakoznak las- sankint ki, akit csak legszűkebb környezeté­nek adatott megismerni. Marcel Le Goff könyvének értékét legjobban fogják bizonyí­tani könyvének alábbi részletei: — Eleinte Anatole Francé nem igen mert még bizalma­sai előtt sem nyilatkozni a háborúról, meri szalonja tele volt a francia kormány kémjei­vel és különben is Jaurés sorsa nagyon meg­döbbentette őt. Később, a háború végső sza­kában, amikor Anatole Francé kétségbeeset­ten készülődött a németek győzelmére,/az 1918-as utolsó erőfeszítésekkor Clémenóeau figyeltette a Béchellerie-t és Anatole Francé­nak Cailleaux sorsától kellett félnie. / Tele van ez a könyv a legértékesebb em­beri dokumentumokkal a barrikád másik ol­daláról; Anatole Francé mindennap lázong a háború ellen, noha maga is mondja, hogy háború mindég lesz, ameddig emberiség vám , De ezt a háborút a legnagyobb bűnnek tartja: „Velem sohasem lehet elhitetni, hogy nem lehetett volna már befejezni. Károly ki­rály békét ajánlott, az egyetlen tisztességes ember, aki a háború folyamán feltűnt s ezt sem hallgatták meg. Pedig ezt a módot meg kellett volna ragadni. Clémenceau a fejedel­met „rothadt lelkiismaretnek" mondotta. Ez méltatlan dolog. Károly király őszintén óhajtja a békét s ezért az egész világ utálja. Riibot (az akkori francia külügyminiszter), ez a vén gazember, elmulasztott egy ilyen pom­pás alkalmat. Ha Franciaország királyság volna, a király bizonyára megelégelné kime­rült, vérevesztett, etedéit szegény népének szenvedését. De a demokráciának se szive, se lelke, a pénz hatalmasságainak szolgálatá­ban, a demokrácia kegyetlen és embertelen/' — Ugyanerre a gondolatra találunk a békekö­téskor. „Egyetlen francia király — mondotta Anatole Francé — sem mert volna egy ilyen békét elgondolni, mint amilyent most akar­nak megkötni. A legnagyobb tévedés ez a három hatalom között kötött béke, amelyet a legyőzött ellenségre rákényszeritettek. Ez a tévedés lakhatatlan területté íogja át­változtatni Európát. Európa közepét balkanizálni annyit je­lent, mint egy uj háború magvát szórni el.... És a békecsinálók között a leghumorosabb Wilson. Nem ismeri Európát, fogalma sincs annak történelméről és most mérlegen akarja kimérni az egyes államok jogait. Az igazsá­got milligrammokban adagolja be nekik/* — Lloyd George-ról sincs jobb- véleménnyel. „Lloyd George’bibliát olvas és egyházi éne­ket kantái, közben megtölti a zsebét és híven szolgálja hazájának kereskedelmi érdekeit. Ez a nagy angol hamarosan faképnél fog bennünket hagyni, mert alapjába véve ki nem állhatja Franciaországot. Ügy látszik csak Franciaország nem tud feladatának magas­latáig felemelkedni. Szövetségesei folytán nem elég erős ahhoz, hogy végleg győzelmes békét köthessen és nem elég gyenge és le­mondó ahhoz, hogy olyan békét fogadjon el, amely a népek kibékülését és a közös munkát lehetővé teszi. Franciaország két koncepció között habo­zik: az imperialista és a kiengesztelődő bé­ke között. De sem egyiket, sem másikat nem akar­juk, mert nem tehetjük őszintén. A varseilles-i béke rosszul fölépitejt kompromisszum a két koncepció között. Ezért van tele ellentmon­dásokkal. Ezért nem biztosítja a békét és ez­ért lesz kétségtelenül uj háború kiinduló pont­ja." El van keseredve a békekötö hatalmak és hatalmasságok ellen. „Mindez csak hazug­ság, álszenteskedés és világcsalás. Most va­lahogy ki akarják elégíteni a népeket, akik­nek a gyűlöletét felszították s akiknek most semmitsem adhatnak mindabból, amit meg­ígértek. Az egész háborti egy nagy üzlet volt és a békekötés sem más. Most is csak üzletekről van szó a béke­meghatalmazottak szemében. A szén, a bá­nyák, a petróleum, a flotta, a kereskedelmi piacok fontosabb szerepet játszanak, mint a népek joga, az elnyomottak felszabadítása és egy szilárd béke megalakítása. A pénz, min­denütt a pénz, ez uralkodik és ez minden mást legázol. A kapitalizmus felosztja a vilá­got maga között és kikacagja a vér omlását és a feláldozott emberéleteket. Soha király, aki egy nemzet igazi érdekeit és céljait kép­viseli, nem tűrte volna ezt. Szembeszállt vol­na a vérszomjas kapitalizmussal, ezzel a tit­kos hatalommal, amely a müveit világ sor­sát kezei közt tartja. És ezt senkinek sincs bátorsága megmondani." Pesszimizmusa a haláláig elkísérte. „Túl öreg vagyok ahhoz, hogy jóslásokat tehessek, de ha 10 év múlva találkoznánk, akkor meglátná, mennyire iga­zam volt. Ez a békekötés voltaképpen teljes csőd, Franciaországra nézve pedig szörnyű csapás. Ha a béke nem valósítja meg az Európai Egyesült Államokat, akkor csak fegyverszünet lesz, hogy nemsokára minden újra kezdődjék." Politikai kavarodás a Podkarpatska Rusi Hitelszö­vetkezetek Szövetségének megalakulása körül Ungvár, február 17. (RuszinszkóF szerkesztőségünktől.) Évek­re nyúlik vissza az az akció, amit Eraukej*- berger dr. a ruszinszkói pártok gazdasági té­ren való tömörülése érdekében folytatott. A cél az volt, hogy a prágai kormány szeren­csétlen ruszinszkói politikája miatt túlontúl kifejlődött ellenzéki hangulatot a gazdasági téren elérhető közeledéssel eny­hítsék. A hosszú és szenvedélyes politikai vitat­kozások és elgáncsolási törekvések ellenére a hitelszövetkezetek ismeretes válságának megoldása érdekében a múlt héten a rusziu- szkói—három központban tömörült hitel- szövetkezetek — Szövetségbe tömörültek. : Ha a Szövetséget sikerült volna a politi­kától elkülöníteni, úgy annak megalakulása a prágai kormánynak hat év után első jelentős ruszinszkói sikere lett volna. Alig mondották ki azonban a Szövetség megalakulását, máris beleszólott abba a poli­tikai élet szirénája és az ennek nyomán tá­madt kavarodás oly nagy méreteket ölt, hogy komolyan veszélyezteti Frankenbcrgernefc ezt a nehezen megépített intézményét. A Szövetkezet igazgatóságában ugyanis a cseh agrárok hat, az úgynevezett chlyboro- bok négy taggal szerepelnek. Mindkét párt csak elenyésző mértékben számlál Ruszin- szkóban párttagokat. A nemzeti szocialisták és szociáldemokraták tehát azzal a követe­léssel állottak elő, hogy az igazgatóságban nekik is megfelelő számú igazgatósági tagsá­gi hely biztosittassék. Ha a követelésüket nem teljesítenék, úgy a két szocialista párt azzal felelne, hogy a szövetkezeti törvényjavaslat megvál'oz- tatását szorgalmaznák olyan értelemben, hogy a munkásszövetkezetek fölállításának lehetősége biztosittassék. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezeti tör­vényjavaslatban szereplő azon pont, mely szerint a Szövetség Ruszinszkóban monopó­lium jeleggel rendelkeznék, elesnék s a Szö­vetség nem részesülhetne abban a kedvez- iiiénybnn, hogy . csakis a kötelékébe tartozó szövetkezet k kaphatnának állami támogatást és segítsé­get A harc állandóan élesedik, melyhez még az is hozzájárul, hogy a Szövetkezetek nin­csenek megelégedve a Szövetség elnökségé­vel, amennyiben ott az őslakosok rovására idegenek foglalnak helyet. A kavarodás tehát minden vonalon nő, melyet még fokoz az is, hogy a két szocialis­ta párt akcióját — állítólag — a prágai köz­pont, valamint a kormányban ülő szocialista miniszterek és szocialista petka-tagok is tá­mogatják. A ruszinszkói magyar ellenzéki pártoknak ebben a kérdésben az a véleményük, és ki­fejezett kívánságuk, hogy — ha már az ösz- szes pártok képviseletet kivánnak a Szövet­ség igazgatóságában — nemcsak a magyar kisgazdapárt, de az összes magyar pártok is megfelelő számú helyet kapjanak a vezető­ségben, mert minden magyar párt elsősorban gazdasági program alapján dolgozik. A Szövetkezetek Szövetsége különben már megkezdte működését Ungváron, miről a Szövetségbe tartozó Szövetkezeteket és egyéb érdekelteket az egyes központok már kiértesítették. Hogy mit hoz a jövő, azt min­denki feszült figyelemmel várja. | flz uj Corona j ^ egyszerű átváltéval j Normális i s ®»lpk jjjjíkW) k Wt! Normális ! cö jjgpy szertel j P Olcsó |6 szállítható. j fi Gibian & tomp., j 0 Prága ll. Lucerna, i IV telefon 9823. y S F. Degrenrlnu, Bratislava, JastUSnde IX j A. M. Clilnsk^, IvoSlee, Ml^nská ullcelf r S. Straussmann, Uihorod. | 9 Y-.;$

Next

/
Thumbnails
Contents