Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-18 / 14. (757.) szám

Vasárnap, január 18. % — Marhavásárok Nagyszombatban. Nagy­izombat városa uj marha vásár i'erct állított fel. Az első marhavásár folyó hó rizenblkncedlk-ón lesz. — Hossz a magyar hadikölcsön piacon. Budapestről jelentik: A hadikölcsönök piacán ugrásszerű áremelkedés észlelhető. A 6%-os árfolyama e héten 1450—1550 korona volt, az 5 és félszázalékos liaxlikölcsönt pedig 950 —1050 koronás árfolyamon veitek. A ko- ronajáradék emelkedő kurzusa elérte a 9500 koronát. Az aranyjáradék árfolyama 42 0C0 korona. A Magyar Nemzeti Bank részvényei 1,350.000 koronás árfolyamot értek el.. — Lengyelországgal újra felveszik a szerzö- dési tárgyalásokat. Varsóból1 jelentik: Dvoráóek miniszter, a csehszlovák-lengyel kereskeéelmri tárgya!ásóik cseh bizottságának elnöke, visszaér- kezeiat Varsóba, úgy hogy a tárgyaíasckat folytat­hatják. — ííadlkölcsönhossz Becsben. A bécsi tőzs­dén napok óta hadikölcsönhossz állt be, anélkül, hogy eddig az okot meg tudták vo’ri'a állapi tani. Azt hiszik, hogy spekulatív tranzakciókiról van szó. készletekhez. Strasser Alfréd is nagy bajnak tartja (íz adriatariía hiányát és a gabonake­reskedelem számára tranzitóforgalinl köny- nyltéseket követel. Végül Marschali Ferenc nemzetgyűlési képviselő, az Országos mező­gazdasági kamara igazgatója abban látja a gabonahossz okát, hogy a new-yorki ga­bonások irodájából mesterségesen hajtó fák föl az árakat. Nemzetközi be*ör;hársncággal állunk szemben, amely visszaél Európa nyo­morával. = Az italadótörvény novellálása. A P. M. H. értesülése szerint ez évben módosítani fogják az italadótörvényt s különösen a pa­lackozott borok adójára nézve terjesztenek a nemzetgyűlés elé noveüáris javaslatot, (w.) = Középeurópából tengerit exportálnak Amerikába. Budapestről jelentik: Egy bécsi cég főleg Jugoszláviában nagymcnny'ségü tengerit vásárol s azt Amerika felé irányítja, mert Amerikában gyenge volt a tengeriter­més s az ottani árak jóval magasabbak a közép-európai jegyzésnél. A 600 Ö0Ö magyar K-ás búzaárak A P. M. H. budapesti szerkesztőségétől — Budapest, január 17. A 78 kg-os tiszavidéki uj búza 600.000 koronás árat ért el, ami az aratási utáni 300.000 koronás árnak duplája. E horribilis áremelkedés okairól a Prágai Magyar Hír­lap kérdést intézett a gazdasági élet több vezetőjéhez, akiknek véleményét a követke­zőképpen foglaljuk össze: Mayer János iölmivelésügyi miniszter az egész világra kiterjedő spekulációban látja a drágulás okát. Minisztertanács fog dönteni az esetleges szükségesnek mutatkozó intéz­kedésekről. Matkkovlcs Sándor a gabonavá­mok felfüggesztése mellett foglalt ál’ást. Frey Kálmán, a tőzsde elnöke a gabonaárakat tul- hajtottaknak tartja. Baecher Emi! és $iux Sándor budapesti malomigazgatók szerint az egész világon rossz volt a termés, az ameri­kai gabonahossz és az a körülmény, hogy ná­lunk az adriai köteléki díjszabás nincs meg­oldva, okozzák a nagy áremelkedést. Stras­ser Alfréd, a Strasser és König cég főnöke fő­képpen két körülményben látja a gabonadrá­gaság okait: a rossz termésben és kevés készletekben, továbbá abban, hogy sok bu- zafizetésü ügylet jött létre úgy a kereskede­lem, mint a szellemi életben és ezért többet vontak el a termelőktől, mint más években. A termelők ragaszkodnak a még meglevő kis = Becs keresi a magyar mézet. Buda­pestről jelentik: Bécsi kereskedők 24.500 koronát kínálnak a kifogyóban levő magyar mézkészletekért s ebből a cikkből nagy export alakult ki az utóbbi héten. = Növekszik a magyar paprlkaexport Csehszlovákia felé. Budapestről jelentik: A paprikapiac irányzata ingadozó. Az édes nemes 21.000 koronáig esett, azután újból felment 28.000-ig, majd legutóbb ismét visszament 2000 koronával. Csehszlovákiába a kivitel emelkedő irányzatot mutált. = Válságban a magyar seríéshizlalás. Budapestről jelentik: A mai süldő árak és a tengeri drágasága nratt a sertéshizlalás nem rentábilis üzlet s igen sok bérhizlaló már nem is állít be újabb falkákat. ~ Svéd vetőmagakció Magyarországon. Mint értesülünk, svéd magtermelők borsó, lencse és lucerna vetőmag elszaporitó telepeket fognak Magyarországon felállítani s a telepeken termelt vetőmagokat a keleti országokba óhajtják kiszál­lítani. OOOQOOOOOOOGQOOOOOOOOOOOOOOOOOOr I Megjeleni! 1 Szenf-Ivany főzsef nemzetovülési Képviselő g könyve a: g MímiMMbMwmMi Ára Ke 24. § § Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadó- q hivatalában. O O Q O G = Sör szilárd formában. Eg„ dán társa­ságnak sikerült sört szilárd formában elő­állítani. A sört brikett alakban komlóból és malátából sajtolják s a brikettet vízben kell feloldani s azután pár óráig erjedni kell hagyni. Egy brikett darab -1 dán koronába kerül. &ZÍD-f- Szilárd volt Prága első szombati tőzsdéje. Ma volt első ízben szombati tőzsdenapja Prágá­nak. A tőzsde csak egy félóra hosszat tartott, de s-zokatlairid s z i '1 L r d volt. A nagy kereslet fölv-cnte a-z ipari papírok árfolyamát. A kwlíszban igen élénk volt az üzlet, különösein a Skoda. Földi, Danck és Briinni fféprészvényekbem. A .korlátban ia gép, vas és vegyi részvényeik vök ak­ta vartzáíva. Ikren szilárd ik vo’itak a szén- textil! és sörp-ip-roík. A belföldi bankok kő ül emclke- dett a Zslvno és Prago, a bécsiek lanyháik voltok. A záró irányzat szilárd. — A devizapiacon nyugodt volt az üzlet tartott árfolyamok melfett. Fe’tűnőén íanvha voh Mi-lánó s vala­mit laniyhiurt Párts és Beigrád is. Flőfordult kötéseK: 1/17 1/16. |n‘W ív* rUa*v-ínv — inat. ívi Vinoüfír utalvány — • — — NVp.rflmtovIi/Vi'sö'i .... 91.60 l°/n-oa Kayip'i^'í'ás! kölesőn . 99 7S IS, 6°/„-os ti<3yttr;i1n«ön................ 77 41 77 41 í •/, 4Pamköl'’=;in . . . . . 7’.l5 77.II Morva or<.7.-VSlaa. 1011 P/, «/ 11 ~ Z’-™ Vfnrvn nr<?7.-V^V,8 1017 n o/r , 71. iQ 73.2b yórn-' ln1° L-oT^q. ^ "lo ~~ Pt’á'rn Wfn fcKfp.c:. i 0/r bo —- 58. Prnnn 10^1 Volnc *• Pbrcnnv város. ir,1n hXirp. 4°' ZZ'!" "T*"” Prácrn város* tnRro*, i *t . ’ ,152 rorn^ V Amcsit sjo^síp<rv O.bU h5.5 \facrvnr ' frvos v^rög • • '>fao'v;ir «?ors?P£rv . * """• Undanosti Ttazillka soraiagv Ay-árHanU ............................... 383.50 382.51 Rn h»»ntn ................................... . ~ Osoh rTnirvn Pank ..... , ^ ' ^97. r,ei?;árnitoló . ........ í*?-'- 403.— Oaah fna-bank ....... íi*7-59 4*6 50 Prácai Hítothank..... : Sz lovák Bank ....... t?3.— Zivnont.onska...................... . 416.— ti?.— An a'oi-f’slov. Ránk................ — 95.51 Os ztrák bitó1 ........ ®5.’5 68.51 Rórgi rtgionbank...... 69.50 57.25 Wirne- Rankv ...................... c8 -- — Ju sroslovonska-bank .... c6- 0 ^6.— Xordbabn.................................. 58’.5_ 5gt0_ Cg ph Inkor ^ 215. — 191. — Horvá' onkor................... 419.— a09. — Ko Mn mntrásrva . ..... 607. 0 585.— KoUn kává ........ *12.— Klolin petrólenm ..... *92 * 135.— Kolini szesz ........ 13^0.— *300.— Teiipar rt.......... 701. - 685.— Ftls ő nilseni sörervár .... 2451.— ■)440.— Breitfeld-Danök.... 5 !0. — 520.— La nrin és KÜenient .... 3'?.— 315.— Ringhoffer................................ 735.— 726.­Oseh északi szén ...... 1 795.— 1780. — Cseh nyugati szón................ 424.— 4‘,1.— Al üine....................... 192.— 187 — Po ldi........................... 391.- 358 50 Pr ágai vasipar .................... 970.— 947.— Skoda......................... 685.- 566.— Po zsonyi kábé! ....... 1531 — 1540.— [nwald ........................ 320.— 314 — Prágai oapir................... —.— — Az olraützl terménytőzsde. A mai tőzsdei nap igen látogatott voiM és az üzletek szilárd irányzat mekeit emelkedő árakkal bo-nyoilód- tak le. A következő árakat jegyezték: morva búza 275—283, morva rozs 235—240, morva árpa 280— 290, uradalmi árpa 290—310, morva zab 170—172, romáin tengeri 170—172, Viktória borsó 340—380, uj lencse 450—620, fehér bab 255— 260, félédes széna 48—50, ugyanaz préselt 50—52, ugyanaz édes 54—55, préselt 56—57, szalma 36— 40, árpakása 410—420, búzaliszt OGG 400—405, sima búzaliszt 390—395, 1. sz. főzőliszt 335—340, búzakényérliszt 305—315, rozsliszt 0/1 350— 360, rozsegyenkszt 78 százalékos 315—322. búzákorpa 135—140. amerikai sertészsír 15.30—15.35.-j- Tartott a bécsi tőzsde az első szombati börzenapon. A mai első szombati börzenapon a piaci helyzet nem hozott változást és a spekulá­ció tartózkodó volt. Csöndes nyitás után a hangulat szilárdult. A legtöbb papiir árfolyama zá­ráskor változatlan maradt.-j- Tartózkodó a berlini tőzsde. Az uj kor­mány uj .nehézségei következtében a tőzsde fel­tűnően tartózkodó volt. Az árfolyamok még­is jól tartották magukat, tekintve, hogy a besszspe'kutéció fedezte magát­4- A budapesti terménytőzsde. Az ü z 1 c t- télen tőzsdei magiámifoirgatom következ-tébiAn a tobonnpiaic ingadozó. A következő árukat jegyezték: tiszavidéki bnza 575—578. rozs 470— 472. korpa 245, tieegeri 2S7, sörárpa 415, takar­mányárpa 420. DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, január 17. Deviza- Amsterdam 1374.50 Berlin 809 Buenos Aires 1357.50 Brüsszel 170.25 He'sínig tors 85.50 Zürich 654.75 Krisztiánná 519 Kopeniliágia 60-5.50 London 162.30 Madrid 480.25 Milánó 141 New York 33.90 Paris 183.62 5 Stock­holm 917 Belgrád 54.50 Budapest 4.62.5 Bukarest 17 80 Konstantinápoly 18 Szófia 24.55 Varsó 652.62.5 Bécs 4.71 Rio de Janeiro 404­Berlin, január 17. Deviza. Buenos Aires 1.667 Konstantinápoly 2.295 London 20.01 New York 4.195 Rio de Janeiro 0.498 Amszterdam 169.38 Brüsszel 21.04 Krisztiiámia 63.87 Heisingfors 10 525 Róma 17.42 Beugród 6.73 Kopenihága 74.91 Páris 22.63 Prága 12.58 Zürich 80.82 Szófia 3.065 Madrid 59.33 Stockholm 11298 Budapest 5.805 Bécs 5911 Bukarest 2.24 Varsó 80.45. Zürich, január 17. Páris 27.98, London 24.77-5 New York kábel 5.19.25 Brüss-ze'1 26 Róma 21 53 Madrid 73.25 Amszterdam 209.50 Berlin 1.23.75 B ács 0 007310 Stockholm 139.85 K'ris/tiánia 79.25 Kopenhága 92.50 Szófia 3.75 Prága 15.60 Varsó 100 Budapest 0.0071.5 Belgrád 8.35 Athén 9.40 Kon>stunüinápoly 2.77.5 Bukarest 2.70 Heisingfors 13 05 Buenos Aires kábel 207.50. PRÁGA! MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő. Telléry Gyula toló.- Rusz nszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár — Budapesti szerkesztő: Erdélyi 4rpád, Buda­pest. VII, Damjanich-utca 25-a telefon 174—21. Kiadja: FlachbarthErnődr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaíi nyomdá­idban Prágában - A nyomásért felelős: O. HoTk. kúrák otthon, "EX rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek iiiii!iitilliiur!t..iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!i!iiiiiii)iiiiiiiiiiiiiii!ii!HinnitiiiiHiiiiiliilliitlii rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek Kapható minden gyóg}/szertárban és jobb füszerüzletben. 1019 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg mUtáUSHI keserűm mert szükség esetén CJÖSí l€l|í©JlöBTO! íiaSZ ISSl¥í3i gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben elejét veszi ezáltal a baj tovább* fejlődé sN? n e k a szervezetben , Az J0I*án<Sr' nem tévesztendő össze másfajta keseriivizekkel Kicsta yesek — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás ‘ (18) Terka néni már n-agimn régen látott sö­tét sárga selyemruhájában jött el, amelyet egykor-fehér selyem diszitett. Haja most kevéssé látszott ősznek, alighanem holmi szinváltoztatáson kellett keresztülesnie. Ar­cát sárgás rizspor tette sápadttá, amely össz­hangban kívánt lenni betétes sárga cipőjével, bár ebben a betét inkább kivétnek volt mi­nősíthető. Terka néni ettől a cipőjétől,, úgy látszik, még a sírban sem óhajtott megválni s a másvilágra is magával volt viendő, hogy abban roppja az ünnepi táncokat. Régi jószág volt már, egy régen az angyalok papucsait foltozó lábbclimüvész alkotása. Nem csoda azért, ha sarkai kissé szomorúságra ferdül- fcek, az egyik jobbra, a másik balra, nem tudva a jobb sarok, hogy mit csinál a bal. A sárga szoknya mindent megtett ugyan, hogy a cipők eme csekély szépséghibája eltiintet- tessék, de a cipőkben meg volt a kellő büsz­keség s nem hagyták magukat véka alá rej­teni. Mert a sárga selyemszoknya egyenesen vékának képzelte magát s úgy húzódott a kockákon, mintha ő tőle függött volna az es­tély sikere. Önérzetét nagyban fokozta az a körülmény, hogy annyi fürgeség s oly rugé- konyság volt benne, mint a gyikok közül ab­ban, aki cirkuszi művészetbe adja a fejét és a farkát. Aki figyelemmel kísérte Terka néni ke­zét. megállapíthatta, hogy tíz darab gyűrű volt ujjain. Felhúzta egész kincstárát s nem hagyta odahaza penészedni karperecéit sem. Nyakán vörös korallánc pirult, de nem a kivágás mélyétől, mert mi volt az neki a ten­ger mélyéhez képest, ahonnan előikerük! Fii­lén nehéz fülbevalók hintáztak, hatalmas mé­retűek, zöld gyöngyökkel, oly megpróbálta­tásoknak téve ki Terka néni füieclmpáját, hogy a súlyemelés terén bátran ki lehetett őket tüntetni a bajnoki címmel. Terka néni érezte feltünőségét s minthogy ő ezt megje­lenése összhangzatosságánaik tulajdonította, boldogan mosolyogva sürgött-forgott a szé­kek előtt. Eközben láttatni engedte ünneplő fogsorát is, amely ma azoknak adott igazat, akik a ftizőbalcsont-elmélettel ellentétben a gyertya-elmélet hívei voltak. A fogsor ugyanis egész fehér volt s különös gonddal voltak belerovátkolva a fogak. Fényi nem is mulasztotta el megjegyezni a sarokban: — Terka néninek még sok háború előtti gyertyája lehet. Látom a ne vetéséből Megjelent Klemma néni is, harci készen­létben, füleit hegyezve. Nagyszerű találmá­nya volt a hallgatózásra. Angoiltapaszra vat­tát ragasztott enyvvel s a vattás angoltpaszt ráragasztotta a fülére. Aki látta a füléből -ki- hegyesedő vattacsomót, azt hitte, hogy a füle be van dugva. Pedig csak kívül volt vatta, a főcsatornában nem s az angoltapasz is úgy volt nyirva, hogy a hang bátran beömölhetett alatta. Ezt egyes-egyedül Emma néni tudta a világon, akiben meg lehetett bízni. Még Terka nénivel sem közölték a dolgot, mert ő szapora beszédű asszony volt, aki sokszor csak azon gondolkozott, amikor a szó már el­hagyta fogsorát. Felvonult Emma néni is. őt Ediitke csá­bította a mulatságba.- aki viszont a házitanitó kedvéért duzzogta ki egyheti munkával a si­kert. Emma néninek az volt a felfogása, hogy nem kell elsietni az életet. Ráér az ember mulatságba menni, amikor megöregszik. Ak­kor biztosan odaerőszakolja az unokája. Emma néni elhozta a második számú látcsövét is, egy kis, fekete bőrrel fedett szín­házi látcsövet. Azzal indokolta eme tettét, hogy az utóbbi időben szerfelett megromlott a látása. Tulajdonképpen azonban csak kénj- lelődni akart, arcszineket vegyelemezni, tesK közelségeket megállapítani a tolongásban. Szerencse, hogy ki nem hallgatta őket vailaki a Klemma nénivel folytatott párbeszéd alatt. — Itt ma sok dolgunk fog akadni, — s-u-gta Emma néni Klemma néninek egyik vattájára,' olyan halkan, hogy szinte csak lehelte. — Ne kiabálj, — felelt Klemma néni, aiki- nek a világért sem lett volna szabad rendes vattázás mellett ezt a leheletet meghallania. — Ne kiabálj, erre néz Fényiné anyósa. özv. Fény iné a harmadik szoba küszö­bén állt, az egyik ajtószárny árnyékában — Látom, — válaszolt Emma néni, aki­nek romlott látásával a világ minden kin­cséért sem lett volna szabad Fényinél még jóval közelebbről sem észrevennie. De. szerencsére, nem hallgatta ki őket senki. Mindenki mással és mindenki magával volt elfoglalva s nagy izgatottság is kezdő­dött, mert hine jött, hogy a hálószobában összegyülekezett álarcosok bevonulása meg­kezdődik. A cigány indulót húzott, a nézőközönség felugróit a székekről s minden szem az ajtóra tapadt. Szín özön ömlött a kiváncsiak elé. Egy megbomlott szivárvány szintörmelékei har­sogtak a szemekben. Sárga és kék, zöld és vörös, rózsaszín és fehér, lila és barna kóvá­lyogtak egymás mellett, egymáson keresztül, szindárdákkal szurkaivá egymást. Exotikus figurák kértek maguknak megcsodáltatást és illatok örvénylettek nyomukban, szinte szí­nekre gyulladva. Még egy tömeg volt a jelmeztársaság, szinikrei egy szinanyának. Az egyedek még nem érvényesültek, még egymás mellett jöt­tek, sorban, mint a katonák. De a nézőközön­ség már pilílantásai villahegyére szúrva emel­gette ki az egyeseket a sokból. — Az a gésa a Fényiné! — súgta valaki. — A cigány Gézay Sári. — A rózsa Wildné. — A spanyol táncosnő: Editke. — A Vénusz a patikusné. — A napraforgó Hegyi Manci. És igy tovább. Öt perc alatt minden ál­arc idejét múlta s egész nyugodtan letehette volna a legrejtélyesebben lépkedő jelme­zes is. Azt hitték, már mindenki jelen van, ami­kor folyton fokozódó kacagás hallatszott kí­vülről. Furcsa jelmezes pár jött be. Egy hórihor- gas férfi és egy parányi lány. Mindketten is­kolás gyereknek voltak öltözve. A lányka fehér, térdig érő ruhácskában volt, fél lakk- cipőben, jobb kezében táskával, amelyből palavessző lógott ki. Bal kezében kis virág­csokrot tartott. A férfi egybeszabott, barna­kockás hátulgombolós ruhába volt szoritva s hátul, a nadrágja ülő-részén fehér zászlócska nyomult kifelé a nadrágrésből a boldog gye­rekkor üdvözlésére. Hátán táska volt, fején szalniakalap, amellyel illedelmesen köszönt- gette a jelenlévőket. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents