Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-17 / 13. (756.) szám

Szombat, jamiár 17. <3 — A ruszlnszkói borexport. Ruszinszkái szerkesztőségünk Írja: A ruszdnszkói borpiiac pangása katasztrofálisan érinti a szökőtultajdono. sokat. A borpiac feltondiitése érdekében tehát íd kell újítani a régi lengyel piaccal való kapcsola­tot. Miirat értcsü' ünik, a földtmiV'eJésügy'i miniszté­rium egy laküldottje Varsóiban tárgyal4 és pedig eredménnyel!. A lengyelekkel való borkenesikede- lem fellendítés-e éppen a tizenkettedik órában ’Ött. — Végre egység felé törekszenek a ruszln- szkói kereskedők. Ruszinszkói szerkesztős égd; k ínía: Sóikat foglalkozott annak idején a Prágai Magyar Hírlap is a ruszinszkói kereskedelmi egyesülés válságával, mely abban nyilvánult, hogy a beregszászi keresíoededmi testület nem volt hajlandó résztvenmi az egyesülésben. A szét­húzásnak főként személyi okai voltait, de előse­gítette a szlovénézkói kereskedelmi egyesülés azon tendenciája is, hogy a két autonóm testület kereskedőit egy szervezetibe tömörítse. A ruszin- szkói kereskedők egyesülésének terve most is­mét fölvetődött és remélhetőleg sikerülni is fog az. Az egyesü'’'ést kimondó országos gyűlést a kereskedelmi egyesülés már elsejére tervezi, mely Időre biztosítva lesz a beregszászi kereske­dők csatlakozása is. — A szlovenszkóf ipar kedvezményei az állami szállításoknál. A kormány egy régebbi remeteiébe alapján a szlovenszkói iparvállala­tok öt százalékos úgynevezett szlovenszkói kedvezményt élveznek, amely szerint az ál­lami szállításoknál a szlovenszkói ajánlatokra kell figyelembe venni abbajn az esetben is, ha ez öt százalékkal drágább, mint a történelmi országok iparának ajánlata. A miniszterta­nács a legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssé s minthogy az említett rendelet ha­tályát vesztette az 1924. év végéin, a minisz­tertanács határozata szerint további két évre lesz az meghosszabbitva. A szlovenszkói ked­vezmény az építkezési anyagokra egy ál. alán nem vtnatkorik. — Leszállították az aranykorona szorzó számát Magyarországon. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A pénzügyminisz­ter a hivatalos lap mai számárnak közlése sze­rint rendeletet adott ki, amelyben a vámokra az aranykorona szorzószámát 14.900-ban álla­pította meg. — A papír áremelése várható. Az Ausztriá­val folytatott kereskcdelmii tárgyalások során a közclíátáaü'gyi mimTszteriium intervenciója folytán a papír vámtételeit sikerűit jelentékenyen leszál- Idtawi. A csehszlovák papírgyárak termékei az. utóbbi hónapokban egyébként jelentősen olcsób­bodtak. A legutóbbi manókban a csehsdovák pa­pír gyárosok szövetsége érintkezésibe llépett az ausztriai papírgyárak kar telj évéi s ott ellhailá- rózták, hogy a papír árát jelentékenyen emelni fogják. — Egyes cseh lapok jelentése szerint z kormány ezt a körülményt fogja ktasznáfci ar­ra, hogy a kartell'ak eüteni törvény javaslatát a nemzetgyűléshez benyújtsa. A papin áremelkedé­se a legközelebbi tninisztertaniácsi ülés napirend­ién is szerepelt — A magyar kereskedelmi tárgy a*.'sok és a fémipar követelései. A magyar vámok, amelyek a csehszlovák fémárukra vannak ki­vetve, prohibifiv jellegűek. Ezért a csehszlo­vák fémipar a vámok leszállítását követeli. Ezek a követelések különösképp acélöntvény­re, öntött csövekre, pléh gyártmány okra és egyes gazdasági gyártmányokra vonatkoz­nak, amelyek a szlovák ipart érintik. Azon­felül a gépiparra vonatkozó vámok leszállítá­sát követelik. — A romániai valutakivitell tilalom. A román pénzügyminisztérium megtiltotta a lengyel zloti, az arany rubel, az aranymárka, az osztrák és magyar korona kivitelét. Aki Romániából ezeket a valutákat kiszállítani akarja, a pénzügyminisztériumtól köteles engedélyt szerezni. — A francia vámemelés ellen tiltakozik Csehszlovákia. A francia vámtarifák emelé­sére vonatkozó javaslattal a legközelebbi na­pokban fog foglalkozni a törvényhozás. Pa­risból érkező jelentések szerint az uj vám­tarifával sújtott állam-ok kormányai tiltako­zást jelentenek be a francia kormánynál. A tiltakozók között szerepel Csehszlovákia is. \MzŐpMD0G0: — Forgalmi adóbevallás és a földműve­sek. A forgalmi adóról szóló törvény tizen­hetedik paragrafusa szerint az adóalany min­den év január végéig iköteles az elsőfokú pénzügyi hatóságnál megtenni a forgalmi adó vallomást, amely a megelőző év összes pénzbevételeit s a család által felhasznált dolgok értékét is tartalmazza. Eme köteles­ség megsértése komoly következményekkel jár. Minthogy a megelőző években az öt ven hektárnál kisebb kiterjedésű gazdaságok tu­lajdonosai át alany összegben fizették a for­galmi adót,-csaknem bizonyosra vehető, hogy ezt az adót most is át arányosítva fogják fizetni a kisgazdák. A prágai földművelésügyi ■tanács máris eljárt a pénzügyminisztérium­nál oly értelemben, hogy az ötven hektárnál kisebb kiterjedésű gazdaságok számára az adóbevallás határideje március végéig le­gyen meghosszabitva.-f- Állandósul a hossz a prágai tőzsdén. A mai prágai tőzsde is szilárd volt. Az érdeklő­dés előterében a vegyi, vas és géppapírok állot­táik. A szénértékek irányzata nyugodt. Jói tart­ják magukat a textil, sör és cukorártélkek. Az osztrák értékek iránt nincs érdeklődés. A belföldi bankok közül szilárdult az Escompte, Union, Zstvno és Prago. A bécsi bankok lanyhultak. A kumiszban igen szilárd volt Skoda és Poldi s a Kiűzik is javult. A szilárd irányzat fokozot­tabb kereslet mellett érvényesült az utó- íőzödén is. — A devizapiac «y u g o d t de nem egységes. Milánó lanyhult, Paris javult, Bel- gtrád esett valamit. Előfordult kötésen: 1/16 1/15. 109" (Svt rPn'vünv —~ 1091. tvi lOm-ot/ir! ntftlvány ~ NvaremánvVfilnsRn ............ f?**® f®* fi 0' -OS hornUá-áRi kölcsön . 6°'o-os ............................................ 77 40 77 OS fi °4 APa'rtkölf’fiön............... Z’ Mr trvnnrs7.-V«lnR.lf>1i 4V, «' ÍZ ~ Vorvq nrRT.-lrn’ns 1017 5 <>/,- . 73-Z~> 73.25 Pvá1017 4?U,»q, 5 ^ ~9 váx*7*2 101o í 0/, 53. • Rrfinn v-ítor i9°i vhtaq fi °/ __-_ * R­izsonv v^rns. 104Wr«>/»s. 4°' 07 fin Práo-R várov i-rItrn*. 4 #/ . , . K» ,.59 Psl. vSrfis kerPR-r «nrsi««rv _ _ *“5.50 Mas-var vOt-Rr * — • íínr-Trar ’p’zAIr)'* Rorfiipcrv . *_ • Bi rtanpsti RaziHk* sorsiéért ~ Aorárhanlf...... 382 50 382.50 Ro bpmin .......... . Osfth TTninn Ránk ..... ,„7- 495.59 LeRzámitnTó............................... — Cs eh Tfin-hank....... !?* 6 50 Pr ásral Hitelbank ..... ,2, 1 ,f2- — Szlovák Ránk .................. ;?•{• ,lf- — Zi vnofitonska.................. M®-­An o-oi-Pfilov. Bank. . . . . ®7. — Osztrák hIte!........................... £3.50 B» osi Pnionhank...... 57.25 *8.50 Wifinor Rankv ....... ”• 59 25 Jneoslovonska-hank .... Nordhahn.................................. 5?i2~ J?3® — r. soh Prikor............................... 119A. - 1170.­Horvát énkor. ....... c2?‘~ ^08.50 Ko'in1 miitraarya................... Ko ijni kávé ........ — Kálin' petrólenm ..... . .jJO — Koiiní szesz...................... • *300.— 12-,7.— Te iinar ...................................... ,2§2" — Rl ső nilseni sdrcryár .... ^ásO.— -390.— Breitfeld-DanSk.................... «29-~ 505.30 Lanrin és tvlement .... 322-~ ^9'+-50 Rinprhoffer............................... 726.- 705.­Cs eh északi szén ...... ‘,29’~ , ~“’'_ Cseh nyugati szén................ ._1-— ^ 16-~ Al oine . ............................... t^7. — 133.o0 Po ldi.......................................... 368 50 345.­Pr ásrai vasinar .................... 9'«7.— 910.— Skoda....................................... !*?•“ Pozsonyi kábel ...•»«• 15»0.— 1433.— ínwald .......... 314— 290.— Prásrai oapir........................... —~ + Komlóhossz. A komüópicon az utóbbi na- pokban ugrásszerű hossz érezhető. Az árak 4700—4800 koronáig mentek fel. Az áremel­kedés beavatottak szerint még nem érte el tető­pontját és valószínű, hogy 5000 koronás árak lesznek­+ Tartózkodó a berlini tőzsde. A berlini tőzsde attól tart, hogy a,z uj kormánynak sú­lyos belpolitikai nehézségei lesznek s ezért a spekuláció tartózkodó álláspontot foglal el- Ennek következtében az árfolyamok estek. Az árfolyamveszteségek 2—2 és fél száza­lék körül mozognak. 4- Nyugodt a cukorpiac. A prágai cukorpiac n y n g o d t. Nyers-cukor januárra lökő Aussig 192.50 pénz, 205 áru. 4- Stagnál a budapesti tőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A börze élén­ken nyitott, de később üzlettelen lett, úgy hogy az árfolyamok körülbelül 2 százatekoi estek. A korlátban szintén lanyha volt a han­gulat s csak néhány papír mutatott ellenálló erőt. A tőzsde teljes stagnációval zárt. Előforduli kötések: 1/16. 1/16. Ansr.-Mayvar ........ .^99®° 4AA00 Hazai b«nV................... . . . 13-OOn 133300 Ma-ryar Hitel ....... 4<r<n .Telzálov 71 9J229 Leszámítoló . . ....... 66O0O 66003 \f acrvar-Olasz ....... 20000 20000 Osztrák Hitel........................... 182000 190000 Fd ldhitelbanb ....... — — Merkiir ......... 8000 8000 FCer»skede1mi bank .... 1140000 1120000 Rirvasnlt takaréfent. .... 90500 94r00 Macrv. ált. tkpt.. ...... 128001 170001 Blsó hazai tkpt. ....... 3140000 3180000 SaTcó . . . ............................... 53(*00'> 54210 • Ri ma .. .. ...... 141000 44000 Közúti.......................................... 52100 52000 Dé li vasút ... ...... 56000 58000 ÁJlamvasut........................ . . ^ít^OOO — Bo rsod-Vfiskolei ...... 20809'! 205000 Poneordia • • . . .................... ,«?52? Bu danest' malom .... *?.9® *;-'22r* (íizella malom ....... ,9}22® .®299® Hunoránn malom. ..... HsOOO ,1*5100 Beocsini.......................... — I12d000 És zaki szén............................... ~ .. ~ Fl sztoriíom-Bzászvár ... ?99??9 Felsőm szén........................... <ccn2n Or nsohe . . . . 155000 165000 Maenozit.................................. 2023000 200ÖCOO Ma yv. ált- kőszén ..... 3^2?9l 3aonnna ürikányl............................... 910090 930000 Sűsr ™ v>m Vfairvar Fevveryvár 2. . Oauz Danubius.......................3??n5: ? ^h /rl'Um0S....................... 12500? 121000 & ^ « SclíiUVae0DCyár.................... 52000 5250) Te udlofT-Ditricb 1 .* ' *. ! 6|®°® ''^HO ................ ................ 71001 72000 2° E- 4050- 40500 ?±.A8Z *....................... . . . • e6?000 ,65000 S£ ?ir* :................................. 3500 35000 Gofdbererer ! ! ! * * é ! . ! *11000 6 000 H^uuári8 mfltrásrya----------- ^500 3?00ö Maervar Ónkor’ 1 .* ! ’ J ’ J ^>5009 U6Q00Q őstermelő .......... ^,””9" iKnnn Gurum. .......... 23j0^ '15ö0_° Magyar szalámi.................... MQU 20500 Győri* ólai................................... 803°0 ö3t'0y Te lefon . I I l I I l I í ! ! ^ ' ^000 Pál falva. .... .... _ lW00 oSfZ/í eosoo, A Orsz fa . ................................... 92000 oüOOO Li rrnum-tröst.................. 42000 *4000 Ma iomsoky ......... ~ 7000 Neusehloss .......................... . 2000 1500 Ré zbauvai................... 8000' 38900 Sz lavónia 68 )00 70009 Naschitzi................................... 205000 IlJüOO Zabolai...................................... 3250, 37000 Ad ria ...................................... - — At lanti ka...................... 25000 16000 Le vante .......... 17500 I7-»000 Tröszt .......... 160000 56,00 Lloyd bank............................... — — 4- Lanyha az érdeklődés a prágai termény­tőzsdén. A mai prágai termény tőzsde látogatói1:- sága gyenge volt Az ü^iet nem egységes irányziait mellett igen szűk határok között mozgott- A búza és rozs változatlan. Az árpát még a legutolsó árfolyamok mellett sem vásárol­ták. A zab kis kimáJajt mellett szilárd volt, ugyanígy a beifö'di és külföldi Liszt. Keveset szi­lárdult a korpa és a tengeri. A magpiiac üzlet- telen volt. Csak a príma hereimagvaikat keres,­Kicsinyesek — A P. M. H. eredeti regénye -­Irta: Falu Tamás 07) — Es — szakította félbe Wildné — mi­csoda kincs lesz a találmány a hadvezetők szemében. Egyszerre betekinteni az egész csatateret, tudni a legapróbb osztag elhe­lyezkedéséről, a legkisebb kaliberű ütegről, látni az előnyomulást, a meghátrálást... — Igen, — mondta szomorúan Ratkó. — No látja, mindig ide lyukadunk ki. A hábo­rúra, Végeredményben minden találmány az emberölést szolgálja. —Szervusz! Szervusz! — kiabálta egy­szerre két ródli utazó közönsége. — A Zádory-lányoik, meg a Völgyessy- fiük, — magyarázta Wildné. Fölértek a hegytetőre. A köd már lenn egészen, eltűnt. Felszívta a hold. Mintha ki­sértetek világították volna meg, olyan vilá­gos volt a völgy n fekvő város. Minden ut­cája élesen vágta magát a piactér felé. A házak oly felismerhetők voltak, mintha csak pár lépésnyire álltak volna játékházakként egy dajkáló asztalon. A városháza pléhteteje ezüstösen ragyogott s a lomha nagy hídon álommá fagyott csend felvonulása érzett. Függönyök mögül gyertyák és lámpák fénye szűrődött ki a holdvilágba, utolsó lobbanásai az ágyba készülő életnek. •— Fölértünk, — szólalt meg Ratkó a hegytetőn. — Kár, — mondta elgondolkozva Wildné. í— Jó lenne mindig csak följebb menni. De hirtelen lerázta magáról a váratlan melankóliát, ki vei te Ratkó kezéből a ródli gyeplőjét s megfordította a havas ut gyors­vonatát. — Tessék beszállni! Elhelyezkedtek. Tiz-husz lépésnyire már fekete alakok jöttek fölfelé a hóban, repülő utazásra felhangoltan. — Mehet? — Mehet! És a ródli megindult. XI. ... Fényi doktoréknál nagy estélyt ren­deztek a fiatalok. A vigadó termei a megvál­tozott viszonyok miatt nem állhatták többé rendelkezésükre, igy magánházakba szorul­tak. Fényűié ajánlotta fel elsőnek lakását, amely hosszú, széles üvegfolyosójával mint­ha már építésekor megérezte volna, hogy harminc-negyven év múlva a vigadói termet kell helyettesítenie. Az asztalokat kivittek a folyosóról, az üvegfalak mellé székekéit állítottak, a sző­nyegeket felszedték s felragyogtatták a sima kőkockák táncra íábitó meztelen testét. Az ajtó mellett nagylevelü pálmák valami nagy­városi télikert illúzióját legyezték bele a vá­rakozásba. Fényi idegesen sétált a nagyfényii lámpa alatt. Még csak gyenge spicce volt. Meg­ígérte a feleségének, hogy éjfélig nem rúg be s tekintettel lesz a női társaságra. A dok­tor hites, alakja volt a környéknek, egyrészt mert nagyon ügyes orvosnak tartották, más­részt mert tudták róla, hogy a józanságot gyűlöli. Teljesen alkoholmentes állapotban ritkán volt található s szinjózanon a legkel­lemetlenebb emberi lény volt a világon. Negyvenéves volt mindössze, három csinos kislánynak apja, akik már megszokták, hogy nem lehet örökké szégyenkezniök a páter familias miatt. Sokat kocsizott a doktor s nyáron meleg ellen, télen pedig a hideg ellen szedte az alkoholt. Ha józanon ment el, egész biztos volt, hogy részegen jön vissza s ha részegen indult, holtbizonyos volt, hogy egy fokkal sem lesz józanabb hazaérkeztekor. Sokszor elbóbisko-lva ült a kocsin s nem egyszer megesett, hogy a városba vissza­érve, a haját fogta meg. amikor a felismert ismerősnek köszönni akart, mert már nem volt meg a kalapja. Meg’ehetős krakéler volt, sok lovagias ügye akadt, amelyek legtöbbje azonban — hála a segédek békeszeretetének — borral intézteitek el, a végkimerülésig koccintgatva egymást az asztal alá. A fele­sége, elegáns szőke asszony, kedvence volt a társaságnak. Egyszerre szerették és saj­nálták az emberek. A farsang mulatság nélkül telt el. Nem volt senkinek kedve hejehujázni. Elég volt végigszenvedni, hogy mások mulattak. Már­ciusban azonban, amikor olvadni kezdett a hegyek alján a hó, a fiatalságban fellángolt a tavaszi erő. Nem hagyjuk magunkat! Vigaszt kell merítenünk a jövendőre! Össze kell tar­tanunk! Sírva vigad, vigadva sir a magyar! adták ki a jelszavakat s előkészitették a han­gulatot egy elevenebb télutóra. A komolyak s az öregek persze lávát szórtak, felhábo­rodtak és tiltakoztak, de a hó már olvadt a hegyeik alján, márciusnak győznie kellett. Úgy határozták, hogy álarcosbálokat tartanak. Öt házat választottak ki, ahol a bálok lezajlására elegendő hely kínálkozott. A sötét gondok mindjárt kiszínesedtek, lefe- dődtek sokszínű keimével, amely kelmékből fantáziagyujtó jelmezek terveződtek. Régi és uj divatlapok állandóan forgatott képesköny­vek lettek a felnőtt gyerekek kezében. Min­denki felül akarta múlni a többit, mindenki beszéltetni akart magáról, csodáitatni akarta magát, elsötétítve mások hatását. A legna­gyobb titokban készült mindenki, asszonyok és lányok zárt ajtók mögött dolgoztak és dolgoztattak, még a kereskedőt is meges­ketve, hogy a kinpadon sem árulja el a nála vásárolt holmik színét és minőségét. A tervekben és jelmezekben, a puhato­lózásokban, az elkerülhetetlennek ítélt hatás előreélvezésében ünneppé olvadtak a hétköz­napok. Nem gondolt senki a tegnapra és mára, a városon túlra, a bál utánra, mindenki a jelmezes álarcosbálért izgult. Még azok is, akik nem óhajtottak részt venni benne, vagy nem voltak hivatalosak. Mert kiváncsiak vol­tak az utóhangokra, a bál nyomán támadó pletykákra, a kialakuló s eltorzuló ítéletekre. A cigány már a sarokban cincogtatta hegedűjét. A cimbalmos ráhajolt cimbalmára s fülével szagolta a hangot. A klarinétos néma melódiákat szivarozott ki hangszeré­ből. A nagybőgős azt mérte, hogy a kisujja vastagabb-e, vagy a bőgőhur? Az álarcosok még messze voltak, az ál­arctalan vendégek azonban csakhamar ösz- szegyűltek. Mamák voltak és nagymamák. A gyerekeket és unokákat jöttek meggyönyör- ködni. (Folyt, köv.) roE®M™.¥ Vulkán j| I livel, ií»4cs>{T«:«eia®8HB és dflsannmdfcAu'tftflfedas, és m l««aB‘lsa»CB<3S!l& ..Jínolí' R2H&»arc4sfil«űiS9t4fiiyB«űimiau9c tkénviscteie és föt<sxafc<nta $az&ej>v<evu83s.&ö és VSuss — 11 Ejy l«rfBW«feStt«íaaEÍ «5áá«eH*s£®i IBM 15121*/&HBL Fo-eaácfca S9 ..... 8€náic<e — ™ 39 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents