Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-17 / 13. (756.) szám

Szombat, január 17. g. _________________________________ po sta- és bélyegtarifákat? Miért kellett uta­sítást adni, hogy az a dócsavar 0'kat erőtelje­sen tovább kell csavarni? Újból, mint régen a háború alatt, kérdez­zük önmagunktól: minket tartanak bolondok­nak, vagy nagy zavarukban bocsátják a nyil­vánosság elé a hirt, hogy a külföldi kölcsön és a cukorexport között elválaszthatatlan, szerves összefüggés van? ügy kis disszbarmóniát vegyit a kor­mány jámbor magyarázatai közé Englis volt pénzügyminiszternek fejtegetése az állaim pénzügyi válságáról. Englis a cukorexportról nem emlékezik meg, egy szóval sem állítja, hogy az itt elért „váratlanul kedvező ered- mény“ a krízist megoldotta, vagy enyhítette volna. Minden takar gatás nélkül megállapítja, hogy itt súlyos pén-zugyl válságban vagyunk s ezt csak nagyon energikus rendszabályok adva lm a zásával tudjuk megoldani. Hozzáteszi, hogy a megold ássa! késlekedni nem szabad, mert a politikai válság kitörése közel van s azt ma már cllháritani nem lehet. A pénzügyi válságot pedig megoldani nem lehet politikai válság idejében. Englis meg is fordítja a té­telt : a pénzügyi válság lehetetlenné teszi a politikai válságok megoldását. Ha pedig a pénzügyi és a politikai válság egyszerre lép fel, úgy — így mondja Englis — ez az állam válságát, az állam súlyos betegségét jelenti. Englis nem tartozik a cseh defetísták közé, akik vészhirek terjesztésével pánikot idéznek elő. A pénzügyi válság itt van, sú­lyosságát csak növeli a tény, amit a kor­mány olyan tréfás formában hozott nyilvá­nosságra, hogy a külföldi kölcsön terve meg­hiúsult. A politikai válság nem ion. mert már itt van. Ezen nem változtat az a tény, hogy Svethia és társai még ott ülnek a miniszteri székekben. A két válság tehát együtt és egy­szerre lépeb itt fel. De a további következ­tetésben már téved Englis, téved, mert ő is, mint társai mind, a mostani kormányzati rendszert összetéveszti, azonosítja az állam­mal Nem az állam, hanem a rendszer válsága az, amit az állaim pénzügyeinek és közálla­potainak a romlása idézett elő s ezen válsá­gon az állam csak megerősödve esik át, ha a rendszer bukik. A fejetlen minisztérium Prága, január 16. A Lid. Noviny vezércikke szerint az is­kolaügyi minisztérium nevezhető fejetlen mi­nisztériumnak, mivel hat év lefoigása alatt már másodízben vezeti azt más reszortmi­niszter, minthogy saját feje nincs. A fejnél­küli intézményből igen könnyen válhatik fe­jetlen intézmény, ha nincsen mégha iro•; ,tt vezetése. Az iskoiaügyi minisztériumnak a szomorú sorsa az, hogy fe» náilása ó-a egyetlen k>vá'ó egyéniséget sean tudott lekötni a maga számára. Jellemző, hogy annak főiskolai osztályán egyetlen egyetemi tanár sincs, ellenben ta­lálkozunk itt oly személyekkel, akik a régi osztrák rezsim idején még egy szerényebb középiskolába sem juthattak volna. Az iskolaügyi minisztérium teljesen meg­feledkezik arról, hogy a demokrácia ellenére is szükség van kiváló egyénekre. Az öt osz­tályfőnök közül egyik sem érte el az ötven éves életkort s az osztálytanácsosok legtöbb­je negyvenen alul van. Egyes osztályokban csupa ifjonc ül s isteni hatalommal határoz — legtöbbször kedvezőtlenül — a náluk sokkal idősebb, kiérdemelt pedagógiai munkások sorsáról. Az iskolaügyi minisztériumnak, sohasem volt világos munkaprogramja s nincsen ele­gendő komolysága ahhoz, hogy a miniszter- tanácsban keresztül vigye igényeinek érvé­nyesüléséi. Az állam megalakulása után főleg Szlovenszkón nagy munka várt az iskolaügyi minisztériumra, ez azonban a mai napig sincs tisztában azzal, hogy milyen munka vár rá ott és hogy mennyibe fog az kerülni legalább megközelítőleg. A minisztérium az uj közép­iskolák hosszú sorát állította fel, azonban nemcsak hogy alkalmas épületeket nem vesz­nek számukra, hanem az 1925. évre még a folyó kiadásokat sem biztosította a költség- vetésben. A regi intézetek hiába várnak arra, ho-gy egy tornatermet, rajztermet kapjanak s a könyvtárak kiegészítésére szánt össze? egyetlen folyóirat előfizetésére is kevés. A diákoknak a tanár az irodalma' fejtegeti, ar­ra azonban már nincsen módja, hogy az iro­dalom legkiválóbb termékeit a diákokkal el­olvastassa. A fizikai laboratóriumok ókori mi­voltáról jobb nem beszélni. A középiskolák eme szomorú behső álla­potai közepette Bechyne világnak eresztette a középiskolai reformról szóló meséket. Jól értsük meg: nem a középiskolák belső re­formjáról van szó, amely tisztességes épüle­teket, felszerelést adna a meglevő intézetek­nek, hanem oly reform ez, amelyhez elég egy darab papír és ceruza, hogy az uj középisko­lai tipusok gazdag vállfáját rajzoljuk meg. Igazán jellemző, hogy a középiskolai refor­mot oly egyének sürgették — Masek, Bechy­ne — akik középiskolát még a saját tapasz­talatukból sem ismerték, mivel sohasem láto­gatták. A középiskola ellen intézett támadás oly időben történt ugyan, amikor a miniszté­riumnak még volt feje; a támadás azonban ostoba volt s a közönség azt visszaverte. Prága, január 16. Ismételten jelentettük, hogy az unifiká- ciós minisztérium egy uj állampolgársági törvény javaslatán dolgozik. A legújabb ér­tesüléseink szerint ez a törvény nem fogja végleg rendezni a szíoversszkó! és ruszinszkói állampolgár- sági kérdést, Nyiíra, január 16. Az elmúlt év végén hirt adtunk arról a párját ritkító szenzációs (kulturbotrányról, mely a karácsonyi ünnepek előtt történt a nyitrai államosított elemi fiúiskolában. A régi tanerők lágyrészének kicserélése után került az iskolához Rynesová Fraritiska cseh tanítónő is.. Ez a tanítónő oly büntetési mód­szert honosított meg az iskolában, melyhez hasonlót eddig még soha senki. így többek között megtette azt, hogy az egyik kis tanu­lót, a 11 éves Danács Józsefet, akit néhány társa beárult a tanítónőnél, azt mondva, hogy valami illetlen dolgot mondott — be­hívatta saját osztályába, ott az összes nö­vendékek előtt felnyittatta a kisfiú száját és megparancsolta Kurucz Rezső és Odgrer István tanulóknak, hogy Danács József ki­nyitott szájába beleköpjenek. Ennek a gya­lázatos tettnek elkövetése után azzal tetézte a nevelés és tanítás eme módszerét, hogy a kisfiút végigverte nádpálcájával, majd haját és füleit megráncigálta és visszazavarta osz­tályába. A kis tanulónak, ki vallomása sze­rint teljesen ártatlan volt abban az ügyben, melyben tanulótársai megvádolták, e bot­rányos eset megtörténte óta nincs nyugta az utca gyermekeitől, mivel uton-utfélen sze­mébe vágják, hogy nincs becsülete, mert a tanítónő a szájbaköpetésscl megbecste'eni tette. Bécs, január 16. (A P. M. H. tudósítójától.) A volt császá­ri titkos archívum anyagából rendezett ki­állítás igen sok dokumentumot tartalmaz Ferenc császár idejéből, amely a Franciaor­szág elleni koalíciós hadjárat bevezetője volt, kezdve egészen a bécsi kongresszus pom­pásan bekötött végaktájáig és az államcsőd hirhedt pátenséig mindent megtalálunk, ami erre a mozgalmas időre vonatkozik, igen érdekesek azok a feljegyzések, amelyek a császár által foglalkoztatott kémekre vonat­koznak. A császári rendőrség az összes ké­mekről apró je II ernké péket készített és ezek is a titkos archívumba kerültek. Így például egy Kobielsky nevű kémről a következőket olvashatjuk: „Ez az ember bizonyára a legjobb szol­gálatokat fogja teljesíteni, azonban jól meg kell őt fizetni, ami annál könnyebben tehető, mivel a cél sokkal nagyobb, mint a kiadások lehetnek. Felségednek éppen ezért kegyes­kednie kell Stadion gróf utján Kobielsky igé­nyeit kielégíteni." Egy von Schinnern nevű kémnőről a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Csinos, szellemes asszony, aki melegen fogadta a megbízatást és mindent meg fog tenni, hogy a jó ügyet szolgálja." Így uralkodtak Ferenc császár és Met­ternich herceg kémek, spiclik segítségével. Hofer András, a tiroli szabadsághőst, aki mindenét kockára téve egyedül vezette a harcot az olaszok ellen, a császár végül tel­jesen elfeledte, úgy, hogy Hofer teljesen elha­gyatva 1810 január 26-án János főherceghez A fejetlen ^.misztériumnál igazán nem csodálható, ha a politika érvényesül minden vonalon. A köztársasági elnök ur újévi nyilat­kozata szerint az állam már konszolidáltnak ■tekinthető. A konszolidált állam könnyen el­bírja a tárgyilagos kritikát. A koalíciós rend­szer nem birja el a kritikát, pedig a fentieket el kellett hogy mondjuk. Dicséretet már igen sokat hallottunk önmagunkról, meg kell hogy I mutassuk a hiányokat is.. hanem csak átmenetileg addig az ideig, amig az uj, az egész állam területére hatályos törvény elkészülne. A provizórikus törvény csupán azt tenné lehetővé, hogy azok a sze­mélyek, akiknek állampolgársága kétes, rö­vid utón szerezhetnék meg a csehszlovák állampolgárságot, természetesen meglehető- i sen súlyos feltételek mellett. Mint értesülünk, az ügyben a tanítónő felettes hatósága elrendelte a fegyelmi vizsgálat megindítá­sát A vizsgálat eddigi eredményét ezidőszerint még nem áll módunkban közölni, mivel a ha­tóságok elzárkóznak az eredmény ismerte­tés^ elől. A tanítónő — mint magánforrásból értesülünk — súlyos idegbajával védekezik és palástolni igyekszik minősíthetetlen tettét. Meg vagyunk róla győződve, hogy az igaz­ságosan lefolytatandó vizsgálat be fogja iga­zolni az általunk leirt tényállást és intézke­dés fog történni oly irányban, hogy a magá­ról megfeledkezett tanítónő rövidesen elke­rüljön a nyitrai elemi iskolától. A vizsgálat befejezése után fog összeülni a fegyelmi bí­róság, melynek döntése elé élénk érdeklő­déssel néz a város lakossága. Az ügy fejle­ményeivel még foglalkozni fogunk. Ehelyütt említjük meg, hogy Nyitra város képviselő- testületének legutóbbi gyűlésén Skyíák dr. ügyvéd, szlovák néppárti képviselő interpel­lált az ügyben, amikor is a városbiró azt a választ adta, hogy a város vezetősége nem illetékes az állami elemi iskolában történt dolgok tárgyalására, illetve megvizsgálására annál is inkább, mert az esetről a város ve­zetősége csak a sajtó utján szerzett értesü­fordult támogatásért. Hofer azonban, noha elévülhetetlen érdemei voltak a Habsburg- dinasztia szempontjából, nem kapott támoga­tást, mivel abban az időben már az uralkodó­ijának nem volt ra szüksége. ?zános aktát :abilink Napóleonnak és Mária Lujza osztrák főhercegnőnek Házassá­gáról is. Ezek az akták legnagyobb részi le- ' d< k, amelyeket Napodon irt Mária Lujzá­hoz még az esküvő előtt, majd Mária Lujza intézett Párisból szüleihez. A ’egérdekesebb közülök kétség kivül egy 1821 julius 20-án kelt levél, amelyet Mária Lujza, aki Napó­leont oly hamar elfeledte, miét Neiperg gróf felesége irt apjához. A rendkívül érdekes kiállítást az 1848- évi forradalomra, majd Ferenc József korára vonatkozó adatok zárják be. Itt megtaláljuk Ferenc József ifjúkori feljegyzéseit, trónralépésének dokumentu­mát, az 1860. évi októberi diplomát, majd a következő évről kelt februári pátenset, a po­rosz és olasz háború elvesztésének titkos ak­táit, jelentéseket a magyar mozgalmakról és az 1867,-i kiegyezésről. Nagy históriai jelen­tősége van az első hármas szövetségi szer­ződésnek, amely 1882 május 20-án kelt és ak­kor még titkos jellegi volt. Itt találunk egy szerződést, amelyet a monarchia Milán szerb királlyal kötött 1881 junius 28.-án. Vilmos német est -úr egy lefele Bis­marcknak, a vaskancellárnak elbocsátásáról számol be. Rudolf trónörökös és a rejtelmes sorsú Orth János utolsó ’e veiéi és feljegyzé­sei is a kiállítás anyagába kerültek. Lehetetlen pontról-pontra részletesen beszámolni erről a gazdag anyagról, Amig az archívum egyes termeiben tudósok és publicisták dolgozzák fel az éve. úzadokig elzárt szenzációs dokumentumokat, addig a kiállítási termekben a bámulok serege tekinti meg a titkosságot megillető áhítattal a köz­szemlére kitett történelmi nevezetességű do­kumentumokat. A magyar ellenzék továbbra is passzivitásban marad Budapest, január 16. A radikális pártok ülésükben foglalkoz­tak Bethlennek egységespárti nyilatkozatá­val. Payer kijelentette, hogy a szocialisták a paktum megkötése után azonnal közölték Bethlennel, hogy a paktumot nem tarthatják be, mert a kormány sem szerez érvényt Ígéreteinek. Vázsonyl kijelentette, hogy sem­mi értelmét sem látja a passzivitás feladásá­nak. Nagy Vince szerint hasznos az ország­ra nézve, ha biztosítják a külföldi demokrá­cia támogatását. Szilágyi összefoglalta az értekezlet álláspontját, amely helyesli a passzivitást. Holota János dr. tovább is Érsekújvár városbirája A magyar pártok megszilárdult egysége — Személyi villongások meggyöngiíették a cseh pártokat — A város vezetőségében nincs változás — A P. M. H. saját tudósítójátói — Érsekújvár, január 16. Az uj városi képviselőtestület, amelyet még 1923 szeptember 16-án választott meg Érsekújvár választópolgársága $ amelyet a nyitrai zsupán megsemmsiitő végzése után a legfelsőbb közigazgatási bíróság helyezett vissza jogaiba, szerdán délután tartotta ala­kuló ülését. A járási főnökség képviseletében Mihály János dr. szolgabiró nyitotta meg a közgyű­lést s szlovák és magyar nyelven kivette a képviselőtestület tagjaitól s a póttagoktól az esküt, A választási eljárást mint korelnök Ozo­rai József’ dr. (Érsekújvár), a magyarság ősz vezére vezette: Egyenetlenség a cseh pártokban Élénk feltűnést keltett, hogy a két nagy cseh párt: a csehszlovák szocialista s a cseh­szlovák szociáldemokrata párt elszigetelten próbáltak csoportot alkotni s külön-külön je­lentették be jelöltjeiket. A két párt eddig annyira kooperált, hogy a második községi választás alkalmából még közös listával is küzdöttek s most annyira jutottak, hogy még a második helyettesi állás kikérésére sem voltak képesek csoportot alakítani, mert a cseh polgáriak Károly vasúti vendéglőst, míg a szociáldemokrata párt — a kommunisták támogatásával — Dosla János volt v áros-bíró- helyettest forszírozták. A magyarság egysége Ilyen körülmények között a szövetkezett magyar pártok a Hlinka-párttal együtt meg­ingathatatlan egységgel küzdve az összes je­löltjeiket túlnyomó többséggel győzelemre vitték A városbiróválasztás Városbiró ellenjelölt nélkül ismét Holota János dr. lett, az Országos Magyar Kisgaz­dapárt népszerű vezetőiérfia. A városbiró első helyettese Blaskovics István dr, a magyarsággal közös fronton har­coló Hlinka-pártnak elnöke, második helyet­tese pedig Ollcsényi János, a keresztényszo­cialista párt alelnöke lett. Az uj tanács A tanácsban a mandátumok felét a szö­vetkezett magyar pártok kapták: Holota Já­nos dr. városbiró, Ollcsényi János városbiró- helyettes, Kukán Béla dr., Haulik Béla, Ku­rucz Ferenc, Dónay Győző. A Hlinka-pártót Blaskovics István dr. fogja képviselni a ta­nácsban. A csehszlovák szociáldemokratákat Dosla János, a csehszlovák szocialistákat Melichár*Károly és Carek Ferenc, a kommu­nistákat Chmelár Alajos, a zsidópártot László Sándor. A Pénzügyi Bizottság A Pénzügyi Bizottság kilenc tagja közül öt magyar: Ozorai József dr.. Moszkay Ödön dr„ Szapu Alajos, Plichta Ferenc és ifj. Hlavicsica János. Rajtuk kivül tagjai lesz­nek: Nemes Albert ir. (zsidópárt), Blaha Ká­roly (csehszlovák szocialista), Pokorny Géza (csehszlovák szociáldemokrata), Sesevlík Jó­zsef (Hlinka-párt). A teljesen sima lefolyású ülés végén Ozorai József dr. békés együttműködésre kérte fel a pártokat. lest A volt császári és királyi archívum kiállítása Becsben Újabb érdekes dokumentumok MoraiaiiJieiSoíía a pásztorié#! kihirdetését Prága, január 16. A cseh koalíciós lapok egyértelmű jelentése szerint Marmaggi mmcius átirattal fordult Flscher- Colbrse dr* püspökhöz, amelyben megtiltotta a püspöki pásztorlevé! kiliirdetését azokban a köz­ségekben, ahol ez eddig még nem történt meg. M ni (Orvéiig gém i@|fg wéiieicsei rendezni az állampolgárság Mentései Megindult a vizsgálat a nyitrai knlüirfeotrány ügyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents