Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-01 / 1. (744.) szám

Csütörtök, január 1.

©

4- Gyönge a prágai tőzsde. A tőzsde gyönge irányzat mellett nyitott. Úgyszólván valamennyi érték árfolyama csökkent, csak egyes papírok tudták árfolyamaikat megjavítani. A kulissz gyönge. A beruházási piac élénk forgalom mellett szilárd. Főképpen az állampapírok emelkedtek. A tőzsdén nem jegyzett értékek piacán gyönge irányzat mellett Jagodina árfolyama esett jelentősebben. Záróirányzat: gyönge.-F Tartott a brünni terménytőzsde. A brünni terménytőzsdén tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: morva

búza 252—255, szlovenszkói 255—260, morva rozs 220—225, szlovenszkói 215—220, válogatott árpa 240—265, zab 148—150, román tengeri 130—133, búzadara 395—400, búzaliszt OGG 390—395, nullás búzaliszt 380—390, 55 százalékos nullás rozsliszt 345—355, 72 százalékos 1 sz. rozsegyenliszt 320—325, Burma rizs II. 280—285, búza takarmányliszt 160— 170, buzatakarmány 117—120, rozstakar- mány 117—125 korona.

4- Üzlettelen a bécsi tőzsde. (Pragoradio.)

A mai tőzsdén nem alakult ki egységes irányzat. Nagyobb árfolyamé! toló dósok nem történték, mert a piacra dobott értékeik köny- nyen találtak fölvevőre. Poldi Kohó prágai eladásra lanyhult. A korlát üzlettelen. Az üz- •lettelenség átterjedt az utótőzsdére is. A beruházási piac nyugodt..

4- Megszilárdult a berilnl tőzsde. (Pra- foradio.) A tőzsde a külpolitikai helyzetet kedvezően ítéli meg, miért is a spekuláció vásárlásokhoz kezdett, ami az árfolyamok megszilárdulását idézte elő.

4" A budapesti terménytőzsdén — mint budapesti szerkesztőségünk jelenti — nem változtak az árfolyamok.

4- Vontatott a budapesti tőzsde. Budapesti

szerkesztőségünk jeflenti telefonon: Az év utolsó tőzsdenapja vontatottan indult és később sem melegedett fel a hangulat. Árfolyamok: Moktár 190, Törökszentmiklósi 33, Pestszentlőrinci 50, Osztrák Légszesz 600, Részvénysör 387, Féltén 1320.

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP

— Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula, Igló.

— Rusz nszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár. —

Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád, Budapest, VIL, Damiaiíich-utca 25-a, telefon 174—21. Kiadja: Plachbarth Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomdájában Prágában. — A nyomásért felelős: O. Hollk.

jftíoriraicsefz

gépüzemre berendezett asztalosai ühelyo és bútorgyára

fp. Jl&vú

á’rííbár-u. 5.

Az összes asztalosipar kereteibe tartozó valamennyi munkát, és pediír a legmiivószibb diszbutoroktél kezdve a legegyszerűbb lakásberendezésekig mindent vállal. — Gyárt továbbá mindennemű üzletberendezéseket, valamint az építőipar összes termékeit.

DeuíschJ.Hiíra

füszerkereskedés

(a törvényszékkel szemben), saját pö-; kötésű kávé, cukorka, sajtok, csemegék N nagy választékban, reklámárban.

IIHARI

KviiAraa

Szlovenszkón legrégebben bevezetett TEMPLOMFESTÉSZETI VÁLLALAT. Elsőrendű referenciák. Költségvetés díjtalan.

atwagrv rzssrx jy au...x:-yrr x,;vqre .njna -u

Legrégibb nyÜrai butorszállitásl vállalat OUITT ZSIGMOND bútor- és íebmzáíMó NITRA Masaryk u. 39* Telefon í 30.

©

Í

©

I

O

(8

&

Q

.W«2 VXB&VJ. e* íe eszi

| Hassa. Bí©$iee. |

| MI, CS €l€- i

i ffáisae riláiluliii 1

I csak |

® &

Havas és Dudovics 1 1 férfi-, fin- és gyermekraha § | áruházában lehet. §

| mim mériétí©$zt&i$. |

| raasom-ia. i. Plaiom-ra. l. §

@ ©

ü«a!B@iri S. BE.

S®dia'3Zsa5í’Ei!!te®»Eg&s,«*itSs3GEVfflB Pezsgőgyár — Alapítva 1825.

— ■ j

A farsangi évadra

Czioner és Tsa.

női divatházánál a szebbnél-szebb és legdivatosabb báli, estélyi tehettek modelljei beérkeztek.

KOSíCE, MALOM (MLYNSKA) U. 5. y«j|p,-»i*yiBaFM ii iw in r " i i ' '"""”"1

Hangszereli

különleges kivitelben

I Hegedűk, csellók, nagybőgők, hurok, vala- | 1 mint mindenféle fa- és pléhfuvóhangszerek | i legjobb kivitelben és legolcsóbb áron rész- I tétfizetésre is kaphatók.

1 L NOVOTNY, PRAHAII, Vysebradská ír. 419 1

Árjegyzék ingyen és bérmentve.

g Dndincr festvlrch j

K harangöntődéje, épület | P és műlakatosműhelye 3

L'l Molöavskáokr.20. K08ÍQe-KaS82 Szepsi-körul 20 j

Harangjai

hangerőseég, hangfinomság és tartósság te- kintetóbeu ver senyen felül ál lanak. Készít nek továbbá vasharang állványokat mindennemű épület és rnüla- katosmunkát Több arany és ezüst éremmel kitüntetve I

Kedvelt postateaSdcsjifiiisjeh

1 zománcz veder 5 kg vörös áfonya besűrítve vadhúshoz 6ő.— Ké 1 zománcz veder 5 kg finom gyümölcs iz 40.— „

1 „ n 5 kg finom mátna iz 60.— „

1 kanna 5 kg akác vagy hársfavirág

méz 100.— Ké

1 kanna 5kg zamatos málna szörp 70-— »

1 posta láda 5 kg cukrozott gyümölcs príma

140.- „

1 posta láda 5 kg cukrozott narancshéj szeletek 85-— „

1 „ „ 5 kg finom csokoládés dessertek 160.— „

1 „ csomag 5 kg úri gomba konzerv, mint

a friss 65 Ké

1 „ „ 5 kg paradicsomvelö dobozban

38.- Ké

1 „ láda 5 kg 7 üveg különféle befőttek

80.- Ké

Szállitla utánvéttel vagy a pénz elleges beküldése mellet teljesen bérmentesen a Rimaszombati ta)^ konzervgyár r. t Rimaszombat Rim-Sobo

ooooeooooooooooooooooooooooooooo

I lliiicr k ilíii i

G

lisslner A. ama

Butorraktár, temetkezési vállalat

o Presov {Eperjes) 504 Collegium ó

O Alapítva 1863. o

QOOOGOOOGOOOOOOOGOOOOQOOOOOOOOGO

KicsiityeseK

— A P. M. H. eredeti regénye —

Irta: Falu Tamás (5)

Megváltozott a világ. Sok-sok idegem keveredett az utcák, járókelői közé. Idegenek, akiknek nem kellett köszönni, akiket jól esett elkerülni. De ott voltait mindenütt. Az árnyékük az aszfalton, a hangjuk a hivatalban, a tekintetük a tekinteten, s a fülük a falon- Sokam voltak. S mindegyre többen lettek. A csendőr nekik szalutált, a rendőr előttük Mit hap Dákba, a vonuló katonák az ő nótáikat énekelték.

A kis város olyan volt, mintha egy zöld köténybe építették volna valamikor s a kötényt valami szeszélyes asszony összeránr tóttá volna mérgében. A házak összecsúsztak, össze-vissza gurbálódtak, soraiból kitolódtak, feltorlódtak, letolódtak, oldalttofódtak. A hegyeik talán azért szöktek fel olyan magasra körülötte, hogy eltakarják ezt az építészeti sajtóhibát i

S az emberek mind némábbak lettek. Mintha utazási engedélyt kellett volna kérni a szónak az ajkról való elszállításához is. Az utcán csak köszönteik egymásnak. Nem sétálgattak kedélyes kacagás közben, mint azelőtt, a boldognak nevezett régi időben, ami merni is volt olyan nagyon régen- A délelőtti sörözéseik is elmaradtak egyelőre.

— Sok a dolgom! — mentegetőztek eleinte.

De később már nyíltan megvallottak:

— A sör csak a politikára esik jól. Mást meg rosszul esik a politika.

IV.

Ratkó átköltözött Emma nénihez. Az előbbi helyével is meg volt ugyan elégedve s szállásadója is példás lakónak minősítette, de a szállás adónak hazajött a lánya, gyerekestől s szüksége volt a kiadott szobára.

A V&sut-utcából jött át a Piac-térre. Cigányokat fogadott ládái átcipeíéséire s a hegyvidéknek ezek az undorító aliecmberei csaknem minden Ládáját elejtették. Szerencséjére teleszkópját s drága műszereit nem bízta rájukEmma néni az üzlet melleti utcai szobát adta Ratkónak. Szép szoba volt. tágas, bolt- hajtásos, a piacra s a várra néző ablakkal. A szokott bútorok voltak benne, a szokott fából, a szokott rendben, a szokott csikós szőnyeggel s a szokott nyomatokkal a falon. A sarokban cserépkályha állt s jóindulatú meleggel csókolta testen a dideregve érkező vendéget.

— Az unokáim, Edith — mutatott be Emma néni egy piruló lánykát Ratkónak.

Tizenhatéves lehetett a szende pironkodó. Szép, dús, barna haja volt, nagylányo- san kontyba csavarva. Kék bársonyruha tette ünnepélyesebbé jelenlétét s szoknyája alól fehér alsó csipkefogai villantak elő majdnem elveszőn. A lábára még ‘ nem fordított különös ügyet, vagy talán a nagymama nem csináltatta cipőjét a legelső suszternél, mert bizony egy kicsit nagyot mutattak s nem érzett belőlük a láb iránt táplált hiú gondosság.

— Tavaly végezte a negyedik polgárit, — kezdte életrajzát Emma néni- Ö lesz a házilkisasszony. A tanár ur szobáiénak is gondviselője. Csak tessék szigorúnak lenni hozzá.

Edith zavara kezdett elmúlni s bájosan mosolygott a tanárra. A gallérját nézte, mely összegyűrődött a rakosgatáskán s a haját nézte, mely ritka volt már fölül, mint egy elsőéves faiskola,

— A kereskedelmit akarom vele végeztetni, — tette közzé terveit Emma néni. — Egy fiatal ember jár hozzá a bankból. Talán tetszik is ismerni. A Nyári Feri. Igen jó, szolid fiú- Gyakornok a bankban. Tavaly végzett, még nem felejthette el, amit tanult. Kell, hogy a lányok jövőjéről is gondoskodjunk, tanár ur. Rossz világot élünk. Azelőtt, ha egy uri- lány hivatalba ment, tönkre volt téve. Az már nem volt urilány. Tessék ma végignézni a városon, hány uriházban főznek s takarita- tanak otthon a lányok? Kettőben sem. Mi az a műszer, tanár ur, amit a diákokkal hozatott a saját felügyelete alatt?

—Teleszkóp— Messzelátó, ugy-e?

— Igen. CsillagvizsgálóEmma néni földöntúli irigységgel bámulta a hosszunyaku rézcsövet. Egy pillanatig arra gondolt, hogy egyszer majd kilopja a tanár szobájából s azon néz át a másik oldalon sétálók közé. S az is eszébe jutott, hogy egyszer majd a legközelebbi csillagon korzózók közé les föl, megállapítandó, hogy oly közel lépkednek-e egymás mellett s oly Hlemsér- uöen sétálnak-e, mint a városi sétatér laza erkölcsű naptopói. /

Egy kisfiú jött be, kíváncsian csillogó szemekkel.

— Ez aiz Elemér, — mondta Emma néni.

— Szervusz Elemér! — kezelt a tanáir a fiúval. Hát ez itt micsoda?

Egy vágásra mutatott a gyerek ajkán— Ez, — mosolygott a nagymama — egy szamárharaipás- De nem tréfából mondom. Hatéves korában megharapta egy szamár.

— És ez?

Ratkó Elemér homlokára mutatott, ahol egy mély ütés nyoma volt látható.

— Ez, — magyarázta a nagymama és a forradás helyén babrált — ez egy csikórugás nyoma. Hétéves korában megrugta egy csikó.

— És ez? — kérdezte Ratkó a gyerek fülén levő sebhelyre mutatva.

— Ez, — fogta meg Emma néni az unokája fülét, hogy szeliden megráncigálja, — ez egy nyiltöv esnek a helye.

— Teli Vilmost játszottunk -- nevetett Elemér.

— És te voltál Teli?

— Nem — nevetett tovább Elemér- — Én voltam az almaEmma néni csóválta a fejét.

— Ilyen haszontalan gyerek! Egyszer fej nélkül jön haza, meglátja tanár ur!

• — Az biztos, — mondta Ratkó— hogy a szamár és a csikó után most már az oroszlán következik.

Elemér a szentencia után kiszabaditóttá fülét a nagymama kezéből éis kipenderült az udvarra, hogy el táncolja a sziuindiánok nemzeti táncát.

— Negyedik elem ista, jövőre a tanár ur keze alá kerül.

— Jövőre... — mondta maga elé Ratkó- Jövőre... Az még nagy idő. Hol lehetőik, hol leszünk addig!

A cigányok homlokukat törülve álltak az ajtóban. VáTtiák a pálinkát, a bagót s a pénzt.

(Folyt köv.)

fi y u ii* ősi

I ~'1' S£€^®IC€5 - ||