Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-15 / 11. (754.) szám

■ ‘TteÁtíAlM&tffAffi/jíRMP

Csütörtök, jjanuár 15.

— A szervezet ió. A felszerelés azonban hiányos és kiegészítésre szorul. Tömlők,^ tét- rák vízszállító edénvek. tűzjelző állomások

dent bojkottól ami angol, nemcsak Hongkong és Shanghai vidékén, hanem mindenütt. An- volorszáv kezdi érezni, hogy Kina érik, ha4

írók és Írások

Gerhart Hauptmann

Prága, január 14.

A pogányok nem istenijeiének. Példa rá Hauptinaim mesteri elbeszélése, A soanai eretnek. Ab- ban a nap, a csillagos éjszaka, a ködpárás hajnal egy tő?-egyig isten, isten a fü, a forrás, az egész örökkön ölelkező, teremtő természet. Ennek a pogány könyvnek minden sorában a délvidék forrósága tüzel, amitől lobot vet a képzelet és megolvasztja a szavaik gyémántját. Ellángol a szó, nincs többé. Csodálatos színek, mámoros fiatok, izek és hangok maradnak utána és ezekből a meghív állásnak aj tüze támad, ■'forróbb és perzselőbfo a pokol látódén lángjánál. Az eretnekek pokla, a pogányság pokla, az ám -a pokol; aki ezen a könyvön á;t valaha is mélységeibe pdllanrtott, soha többé el nem felejti. Ritka könyv, ahol olyan közei érezhető a költő szívverése, mint ebben. Nem is tudom másképp elképzelni, Hauptmann ifjú korától hordozta magában a soanai eretnek vallomását, az az emésztő tűz, mely még ma is ki-kicsap az elbeszélés mesteri tormájából, valaha az ő ereiben nyargalhatott . . •

Azóta lehiggadt az ifjú hév, tempósabb lett az izmok lendülete, a hatvan esztendős költőt ünneplő szóvirágok is el hervadtak már és Hau-pt- miairm uj regénye olyan, mint egy bölcs öreg úrinak mosolygása e világ hiúságain. A fantáziája könnyedén ragadja káprázatos légváraikig, de amikor odaért, magára eszmél és hitetlenkedve csóválja a fejét. Kényelmesen mesélget, szívesen mutatja nagy olvasottságát, finom elmeéiét, mély emberismeretét, sőt egy széljegyzetben olyan „ugy-e megmondtam előre?“-féle politikái nyilatkozatot is elejt- Die Insei dér grossen Muífcar ocJar das Wutnder von Ile des Dames, ezt a hosz- szu címet adta utópisztikus regényének. Egy kicsit politika, egy kicsit filozófia, egy kicsit társadalmi regény, klasszikus is, buddhista is, detektív történet is, de mtódenekfölött robinzonáda. Érdemes elolvasni.

Egy büszke óceánjárő gőzösnek hajótöröttéiről, száznál több hölgyről szól a furcsa história, akiket a Csendes Óceánnak egy lakatlan, paradicsomi szigetére vetett a végzet. Kár volna az elbeszélés savát-borsát Maggi-kocka alakjában fel- ■ tálalni, csak a legégetőbb kérdést ismételjük el itten. Hogyan lehet biztosítaná ennek az amazon- éilanraak fenmaradását? Hogyan lehet betoltam az asszonyok köztársaságában az élet legfelsőbb törvényét? A nőkön kívül csak egyetlen fiúcska élte tűt a borzalmas szerencsétlenséget, akit angol nevelőnője kettőzött buzgalommal oktat mostan • . . Phaon valóban szép gyermek . . ., de gyermek . . . Mátevő legyen Asszonyország népe? Miközben ezen tanakodnak, telik-múlik az idő és egy szép napon — hogy’ is mondjam csak? — gólya száll az egyik kunyhó tetejére. Nyilvánvaló, hogy csoda történt, valamelyik indus istennek tetszett az asszonyok szigetére költözni. Ettől fogva a csoda mind gyakrabban ismétlődik, Muika'lándá mindig más amazont fogad jegyeséül és kiválasztott népe templomot emel neki. Az uj vallás legfőbb dogmája: la recherche de la páter- nlté est in'terdite ... A profán olvasó természetesen ivein tiszte?® ezt a parancsolatot és hamar átlót a szitán. Hauptmann finom iróniával kezein a nyílt titkot és alapötletét olyan pazar bőséggel aknázza ki, hogy végül emigrációba kell küldeni Asszonyország fi sarjadékát- Egyház és állam továbbra is féltő gonddal őrködik a legfőbb parancsolat teljesítése fölött, azonban a férfiak forradalma elsöpri a régi rérdét és az asszonyok szigetén úrrá lesz — a soanan eretnek nemzetsége...

Az élet győzedelmeskedik minden elöltéleten, minden földi hiúságon. Az öregedő Gerhart Hauptmann még mindig éles szemmel látja azt az utat, mely egy szabadabb, ttsztultabb emberiességhez vezet. Uj regényének tartózkodó tónusában néha egy valóban nagy költői létek hangja zeng. Fenyves Pál.

Ruszinszko tűzrendészetének

hibái

Nagyszőllős, január 14.

Markovszky Sándorral, Ruszinszko tűzoltó szervezeteinek parancsnokával nagy- szőHösi látogatása alkalmával rendkívül érdekes beszélgetést folytattam Ruszinszko tüzrendészeti kérdéseiről.

— Mi az impressziója Ruszinszkó tűzrendészen helyzetéről? — tettem fel az első kérdést.

— Sajnos, a legnagyobb rendetlenség és szervezetlenség uralkodik e téren az egész vonalon — volt a válasz. — E tekintetben Ruszinszkó más országokhoz és országrészekhez viszonyítva páratlanul áll.

^ Régibb vagy újabb keletű ez?

— Régibb is, újabb is. A régi állapot is a nemtörődömséget mutatja s az uj az csak fokozza. Sem akikor, sem most nem törődött yele senki kellőleg.

~ Miben látja ennek az okát?'

— Hogy éppen azok a körök, amelyek oly vidékről valók, ahol a tűzrendészet, mondhatni, ideálisan szervezett minden községben, teljesen negligálják ezt a kérdést.

.= Történtek-e lépések e téren a szervezésre és kifejlesztésre vonatkozólag?

— Alakult egy „Tűzoltó Szövetség", amely a tűzrendészet fejlesztése és a közvagyon megmentése érdekében már másfél esztendeje egy tűzrendészed kormányrendelet tervezetét nyújtotta be a kormányzóságnak, amely a tűzoltóság szervezését és működése alapját képezné. De ez a tervezet mai napig sincs elintézve.

— Milyen állapotban találta parancsnok ur a helyi szervezetet s annak felszerelését?

Becs, január 14.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától) A volt császári és királyi udvari és állami levéltár kiállításának második termében az érdekes II. Miksa császárral találkozunk, aki a vallásháborúk idején a türelmesség és a humanitás ritka álláspontjára helyezkedett. Megtaláljuk a török hadjárat idején vezetett, 1566-ban kezdett sajátkezűig írott jegyzőkönyvét, amelyben az összes nevezetes eseményeket feljegyezte. II. Fülöp spanyol király 1568 január 21-én kelt levelében arról értesíti császári unokafivérét, ho>gy „bizonyos hiányok" miatt kénytelen volt fiát, Don Carlost elfogatni.

Miként ismeretes, Don Carlos életét börtönben fejezte be. Ezután az osztrák ellenreformáció szomorú korszakához és a 30 éves háborúhoz érünk. Megtaláljuk Kepler, II. Rudolf, II. Ferdiniánd és Wallenstein híres neveit, kiállításra kerül Cordon jelentése Ferdi- nándhoz, Piccolomini korrektúráival 1634 februárjából Wallenstein meggyilkolásáról. Nemsokára - azután magyar vonatkozású okmányokra is bukkanunk. Meg van Lipót császár szövetségi szerződése Sobiesky lengyel királlyal, 1683 május 31-ről. Pompás dokumentum tartalmazza a karlowitzi béke jegyzőkönyvét, amely II. Musztafa szultán és Lipót császár kötöttek 1699-bem és amelynek értelmében Magyarország felszabadul a török uralom alól. A következő okiratok a török hadjárat szomorú dokumentumait tartalmazzák. Többek között megtaláljuk Savoyai Jenő hercegnek 1716 augusztus 17-én Zen'tán kelt jelentését, amelyben beszámol a hadseregnek a Tiszán való átkeléséről és Temesvár felé

Páris, január 14.

Emlékezetes még az őszi kínai polgárháborúból Sun-Yat-Sen neve, aki féktelen gyűlölettel és kegyetlenséggel vezette Japán által pénzelt csapatait az angolpárti Wu-Pei- Fu ellen. Mint Osangcsolin védence győzelmet is aratott akkor, majd a háború befejezése után Japánba ment propagandakörutra.

1924 utolsó heteiben valóságos Sun- YabSen-láz uralkodott Tokióban, Osaká- ban, Yokohamában és Kiotóban, a kinai vezért ünnepről ünnepre cipelték, ami valóban furcsa és uj volt az eddig mindig Mennyei Birodalom-ellenes Nipponban.

Hogy megértsük ezt a keleten ritka baráti és testvéri lelkesedést, tudnunk kell, hogy éppen 1924 utolsó napjaiban érte el tetőpontját Japánban az elkeseredés egyrészt Anglia singaporei hadikészülődései, másrészt Hughes amerikai államtitkár jaipándleneis belpolitikája és Weeks hadügyminiszter csendes- óceáni flottagyakorlatai miatt.

Most Sun-Yat-Sen újra hallat magától. Párisi valósággal idegesítik a róla szóló hírek és

az újságok hasábos tudósításokat közölnek beszédeiről, sikeres agitációiról.

Franciaország valahogy mindig tirlérzé- keny volt a sárga veszedelem, a ,,menace jaune" iránt, hisz tulajdonképpen Párisb-an találták ki ezt a veszedelmes fogalmat a japán—orosz háború idejében.

Sőt a kínaiak és a japánok is itt szívták magukba a Pánázsia eszméjét, itt, az erősnek vélt Európa szivében látták meg a fehér faj belső gyengeségét és a saját tömegenergiájuk hordképességét.

Mondani lehet: a sárga veszdelmet veszedelemmé maga Európa tette örökös aggodalmaival, róla való tárgyalásával, amit a sárgák is megláttak, magukba szívtak — s ma már éppen Sun-Yat-Sen erőteljes, körülrajongott vezéregyéniségével magukévá tettek.

s különösen — az éjjel is — rendelkezésre álló lovak a laktanya közelében szükségesek.

— Mi volna a legfontosabb teendő?

— A vizszerzés módjainak megállapítása. A kutak felmérése s e mérések eredményeinek megjelölése a házak falaira illesztett táblákkal. Ezenfelül a legsürgősebb teendő a már meglevő és közel százezer korona értékű felszereléseknek oly fedél alatt tartása, amely az idő viszontagságaitól megvédelmezné azokat, különben a már meglevő értékek is elpusztulnak.

való előnyomulásáról. Külön páncélszekrény őrzi az uralkodó és örökösödési rend szabályozására vonatkozó okmányokat, élükön a híres pragmatica sanct-ioval.

A Habsburg-Lotharingiai dinasztia korát a kiállításon egy 1736 február 10-én kelt levél nyitja meg, amelyet Mária Terézia, akkor még főhercegnő irt vőlegényének, Ferenc István lotharingiai hercegnek és amely következőképpen hangzik:

Legfenségesebb herceg, hőn szeretett vőlegény!

Amit szívesen csinálunk, az nem okoz kényelmetlenséget, amiért is szívből felelünk kegyes leveletekre és kivánunk szerencsés utazást és jó időt és reméljük, hogy ez lesz az utolsó utazás, amelyet hűséges menyasszonyotok nélkül csináltok, minden időkre maradok szerető leghűségesebb menyasszonyotok.

Wien, 1736 februáry 10.

Mária Terézia.

A gyöngéd menyasszony, miként ismeretes, később apja halála után, amikor az osztrák-magyar trónt elfoglalta, igen energikus feleség és uralkodónő lett. Hadjáratairól a berlini, drezdai és hubertusbmgi békeszerződések tartalmaznak feljegyzéseket a kiállítás keretében. II. József felvilágosodási korára vonatkozólag a kiállítás több köszönő levelet tartalmaz, amelyet a kalapos király a szabadkőműves páholyokhoz intézett. II. József korának. gyűjteményében találjuk meg a legelső értekezleti jegyzőkönyvet, a II. József által alapított Nationalthesterét, a mostani Burg- thesterét. Ugyanitt van elhelyezve egy a poroszokkal kötendő szövetség terve.

Az O’sak-a Mainichi cimü japán újság beszél arról a rengeteg tömegről („amely példa nélküli áll történelmünkben" írja), amely Sun- Yat-Sen köbei beszédét az elmúlt napokban végighallgatta. A vezér a kereskedelmi kamara égisze alatt kínaiul szólt, de mondatról- mondatra lefordították szavait s percről- percre tapsorkán szakította félbe az előadást. Ezeket mondta:

— Törökország, amellyel Európa mindig kegyetlenül bánt és Japán őrzik Nagy- ázsia két kapuját Az ő szövetségükre kell törekednünk.

— És van egy birodalom, amely ellen Európa ma vad gyűlölettel fordul: Szoviet- oroszország, mert ez elismerte az ázsiai kultúra erkölcsi nagyságát s nyílt szeretettel viseltetik az ázsiai népekkel szemben, amit külügyi népbiztosuk: Csicserin is bebizonyított a múltkoriban a mongol követség fogadtatásánál.

— Oroszországnak ázsiai részeit be kell vonni szövetségünkbe. Mert Ázsia szent szövetségére keli törekednünk s nem tűrhetjük, hogy 400 millió fehér ördögtől függjön egy milliárd őskulturáju ázsiai ember jóléte és boldogsága.

A hallgatóság frenetikus tapsorkámjában mondta el a szónok az á:z®ia1 népszövetség praktikus kiépítésére vonatkozó nézeteit s a japánok őrjöngése a- tetőpontra hágott, amikor kijelentette, hogy

ha az 1.200,000.000 ázsiai uralkodni fog nyugaton. Európát is be fogja illeszteni saját keleti kultúrájába.

Még szenzációs abb az a nyilatkozat, amelyet a befolyásos agitátor az Osaka Mainichi szerkesztőjének tett. A kínai államférfin vad hevességgel foglalt állást Anglia ellen:

— Gyűlölöm az angolokat — mondta szóról-szóra —, még jobban, mint ők gyűlölnek engem.

— ők nem tudják nekem megbocsátani, hogy lelepleztem intrikáikat. Ma Kina minta Ima nő és vége a tirannizmusnak.

— A mi óránk is eljön és akkor jaj Európának!

Mindezek pedig azért fontosak, mert olyan kinai politikus mondják aki maga is egy

300.000 főből álló, európai értelemben véve elsőrangú hadsereget szervezett meg néhány hét alatt egy eldugott kinai tartományban s aki a japánokat mámorba ejti a japán—kinai offenzív szövetség tervével. Paris idegeskedik, de Anglia és Amerika cselekszik: páncélos hadihajók mennék máris teljes gőzzel Shanghai felé ..rendet csinálni" Addig, amíg nem késő és Sun-Yat-Sen energiája meg nem teremd a történelem legnagvobb erejű nép- blokiát s nem fordul arccal Európa felé..,

Népvándorlás indult meg a Tátra felé

Világhírű korcsoiyabajnokok találkozása Hét csapat nevezett be a jéghockeyra

Ótátraíüred, január 14.

(Kiküldött tudósítónktól.) Amióta Ilire terjedt annak, hogy az ég angyalkái megkönyö- rültek a nagy szorultságban lévő Tátrán és kiüritették párnáikat a nagy hegyre, valóságos népvándorlás indult meg ide mindenfelől. Ma már zsúfoltak a szállodák és villáik és Reicliardt Dezsőnek, Ófüred örökké mosolygó igazgatójának ugyancsak meg kell edze- nie szivét, hogy a vendégek ostroma elől megmentse azokat a szobákat, amelyekre a

15-én kezdődő KSC-versenyeik résztvevőinek és kisérőtnek van szükségük.

Az előjelek után ítélve, a versenyek színvonala e! fogia érni, sőt talán felül tegja haladni a békeévek versenyeinek színvonalát, A különböző nemzetközi mérkőzésekre oly hihetetlen nagy számmal érkeztek Közép- európa minden tájáról a nevezések, amilyet a lég vérmes ebb klubsovi-niszták sem mertek álmodni. Különösen nagy az érdeklődés a mükorcsolyázás iránit, amelynek benevezettjei között oly közismert nevekre találunk, mint Méray-Horváth Opika 1914. évi világbajnok, Hoppe-házaspár (Troppau), az 1925. évi világbajnokságok legkomolyabb aspiránsai, Janotta Grette (Olmütz), Tóth Gizella, Nemes Istvánná, Lapocsi József (Budapest) stb. -.......-A négy versenynap legkiemelkedőbb eseménye kétségtelenül a jéghockey-mérkő- zések lesznek. Ez alkalommal az 1914. év óta először találkozik a Budapesti Korcsolyázó Egyesület világhírű csapata a Leiipziget Sport Club csap tavai, amely tudniillik 1914-ig veretlenül verekedett végig a kontinens összes hockeycsapataival (angolokkal, svájciakkal) és éppen a Budapesti KE-től kapott ki először St. Moritzbam. A leipzigi egyesület most hihetetlen energiával készül a revanchemér'kő- zésre. Különben a benevezett hét jfg.hockey- csapat között ott találjuk a Budai Torna Egylet, az Eislaufer Verband, Troppau, a besztercebányai Slávia, a Kassai SC és a KAC csapatait is.

A skd-, ródli- és bobsleighversenyek hasonlóképpen nagy érdeklődést keltettek mindenfelől. A benevezettek között találjuk különösen Zakopane, Budapest, Wien számos •kitűnőségét, továbbá a csehszlovákiai városok (Kassa, Pozsony, Besztercebánya) téli sporfkultiválóit.

Munkatársunk felkereste Berkovszky Ödönt, a ródli- és jégpálya kitűnő kezelőjét, aki kijelentette, hogy minden a legnagyobb felszereltségben várja a versenyek napját Úgy a ródli-, mint a jégpálya elsőrendű. A ródlipályát naponként hengerelik, hogy teljesen kemény hóréteg fedje be az utat.

Szombaton, 18-án nagyarányú álarcosbál lesz délután ötórai kezdettel a jégpályán. Bányász Géza amúgy is zsúfolt üzlete máris színházi raktárhoz hasonlatos, amennyiben ötletesnél ötletesebb jelmezek tömegeit gyűjtötte össze ez alkalomra.

A KSC versenyei iiyképp kinőttek a helyi jellegből és alighanem örökké emlékezetes napokat szereznek a közönségünknek.

T. G. dr.

Mária Terézia levele vőlegényéhez

A bécsi udvari levéltár kiállításáról szóló riport

„gyűlölömAngliát, jobban, mini Anglia gyűlöl engem"

Európára rá kell kényszeríteni Ázsia kultúráját! — A nagy offenzív ázsiai népszövetség terve — Sun-Yat-Sen, aki Kinát és Japánt egyesülten a fehérördögök ellen akarja zúdítani