Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-09 / 6. (749.) szám
A nemzetközi jéghockeyszövetség kongreszázusáu a franciák nem jdentok meg, sőt a versenyein való részvételiről is lemondtak. A kongrcsz- Szus az 1926. évi európai bajnokság megrendezésével Svájcot bízta meg. Csorbáiénál tegnap óta állandóan havazik, úgy hogy ma már 15 cmes hóréteg van. Ez ugyan nem jó a hockeyistákna'k, de annál kedvezőbb az ó tátrai üredi spoethétnek. A kongresszuson Ausztria képviselője indítványozta Németország fölvételét. A kongresszus az indítványt elvétette. Nurtni rekordja vitásai* A fönn viliágrekorder Paolo Nurmi fedett pályán a Madison Square Gardenben New Yorkban megjavította az egy- mórföldes és 5000 méteres rekordot, amelyet eddig az amerikai JRay tartott. Nurmi az egymérföl- dest (1609 métert) 4 p 3.06 tmp alatt tette, tehát egy másodperccel javította meg a rekordot. Az 5000 méternél 40 yarddal hagyta hátra földijét Rí'tol át s a régi rekordot 14 p 44.6 mp időben 10 mp-oel javította meg. A berlini boxmeccsek közöl ‘kiemeljük a következőket: Roesemann legyőzte Wagnert. Brei- tenstraeter (84.5 kg) küzdött tíz rundéban a belga van Humbeckkel (91.5 kg). A küzdelem gyönyörű volt Huirrbock az utolsó percig ügyes taktikával dolgozott s a küzdelem kimenetele finisig nyűt volt- A közönség magy csalódással vette tamásul Breltenstraeter pontgyőzellmét. Milyen felállításban áll ki a magyar válogatott Milánóban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Milánóban a napokban megtartandó magyar-olasz válogatott mérkőzésre a magyar válogatott a következő fel állításiban álfl ki: Zsák 33 PC; Vogl II és Vogl III UTE; Kur- man FTC, K-léber MTK, Bluim FTC, Rémdy NSC, Takács Vasas, Orth MTK, Spitz NSC, Kohut FTC. »#■ Sérvben szenvedők +> Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélküll sérvkötőnk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- nell has-, hát- és mellmelegitő Röiszerltáz Braíislava, flnna-n. 51. Vezető . orvos: M. U. Dr. Izsák Lajos Árjegyzék ingyen A vidéki lelek még aznap elintéztelek ő A pozsonyi központi szövetkezet gazdálkodása Balony, január 8. Most jelent meg a központi szövetkezet 1923. évi jelentése, amely tökéletesen indokolja a nagy bizalmatlanságot, amit a szövetkezetek régóta éreznek alközpont iránt. A közipont ugyanis a szövetkezeteknek semmiféle előnyt nem nyújt. Olcsó áruval nem látja el őket, hitelt nem ad nekik s mégis 1,520.715.93 korona általános rezsivel és 3,460.716-90 korona személyzeti kiadással dolgozik, összesen tehát csaknem ötmillió koronával fizetteti meg azt a munkát, amelynek hasznát a szövetkezetek nem látják* A jelentés hivatkozik arra, hogy a kormánytól a budapesti betétekre előlegül 45 százalékot sikerült kieszközölnie. Minthogy a szövetkezetekhez csak 29 százalék érkezett meg, érdekes volna tudni, hova lett a többi 16 százalék? A szövetkezeitek különben a központi vezetőségnek szemére vetik, hogy befolyásait a törvényhozásnál és a hatóságoknál nem érvényesítette a szövetkezetek érdekében. így szó nélkül hagyta, hogy a törvényhozás a szövetkezetekre rászabadította a betegse- gélyzö pénztárakat. De ez még nem nagy baj. Igaz ugyan, hogy a pénztár táppénzt nem fizet, hogy az orvosa két esztendő óta nem mutatkozott ezen a vidéken, ellenben a végrehajtója és a külellenőr címet viselő kopója igen gyakran csavarog erre: de a betegsegályzői járulékokért a szövetkezet kaphat valami csekély ellenszolgáltatást. A lehetőséig meg van ráDe ott van a sokkal költségesebb nyugdíjintézet. Havonta 60—70 koronát vasal ki a szövetkezetektől s ezért semmiféle ellenszolgál tatást nem ad, mert olyan üzletvezető, aki a szövetkezet szolgálatában megöregednék, nincsen s az erkölcsök mostani romlottsága mellett nem is lesz. Jellemzi különben a nyugdíjintézetet, hogy minden felszólításért 1 korona nostadi.iat és 1 korona irásdíjat számit, holott a levele portómenfes, a felszólítást pedig nyomtatott lapon intézi a félhez. Minthogy csak csekklapon lehet fizetni, ezt pedig a dicső intézet a felszólítással együtt küldi, világos, hogy a szövetkezeteknek havonként saját hibáján kívül két korona büntetést kell fizetnie. Hogy a fináncok mennyi bajt okoznak, arról sok volna Írni. A központ nagy neveket viselő igazgatói mindezzel nem törődnek. A kereskedéshez nem értenek, a szervezéshez szintén nem, az egyetlen, amit tudnak, a közbenjárás, a hatóságok felvilágosítása, befolyásolása. Ha ezt megtennék, akkor senkisem sajnálná azt a három és félmillió koronát, amit a személyzeti kiadások elmén zsebrevágnakA szövetkezetek második jogos panasza a központ ellen, hogy az áruit uzsoraárakon adja. Az egyik szövetkezet 5 métermázsa kristálycukrot és ugyanannyi kockacukrot rendelt. A központ számlázta a kristálycukrot 467.85 koronáért, cinhez még el em árult c- men hozzászámított 50-01 koronát, a vasúti fuvar és költség 20.15 koronát tett ki. így — ha a gyanús 50.01 korona megtérül — a kristálycukor ára métermázsánként 489 koron: a kockacukoré 519 korona lesz. A szatócsok ugyanezt a cukrot 470. illetve 500 koronáért szállítják a szövetkezeteknek. Pedig azok netm a szövetkezet pénzén állították fel az üzletüket, azonkívül a cukor órával szivesen elvárnak egy pár hónapig s végül a november 2-ikán rendelt árut nem december 6-ilkán szállítják! Ilyen tapasztalata az említett szövetkezetnek több is van. Hát hogyan gondolja akkor a központ, hogy a szövetkezetek majd nála vásárolnak? De a központ másként is kizsákmányolja a vidéki szövetkezeteket. A szóban forgó szövetkezet a kisebbek közül való. Évi forgalma 230.000 korona körül van, könyvelése rendben, mégis az ellenőrzésért 1924-ben 1125 koronát követelt a központ- Ehhez hozzászámítva az ellenőr útiköltségét, élelmezését, amit szintén a szövetkezet fizet: az ellenőrzési költségek 1600 koronát tesznek ki, vagyis a nyers feresleg 6 százalékát. Még sokat lehetne a szövetkezetnék a központ iránt érzett bizalmatlanságának indokolására felhozni. De ezek a főbb okai, hogy a szövetkezetek bizalmatlansággal, sőt gyűlölettel és undorral tekintenek a központra és benne látják legnagyobb ellenségüket. Erre az eredményre a központi vezetőség bizonyára nem lehet büszke. dx. — A csehszlovák jegybankot rövidesen felállítják. Értesül-éseimk szerint a kormány véglegesen elhatározta, hogy a barnkhivatal agendáját a felállítandó jegybankra ruházza át, ami a legközelebbi jövőben megtörténik. A jegybank a mai csehszlovák pénz alapján s nem aranyalapon lesz megszervezve. Az első lépés abból fog ál lant, hogy a jegybankról szóló 'törvény módos itta tik oly érte1’címben, miszerint nem aranyalapon, hanem a mai csehszlovák pénz alapján szervezendő meg az intézet. A közgazdasági élet számára tehát semmi jelentősége sem lesz az újításnak. A jegybank főigazgatói állására két személy jön számításba: Engli§ dr. és PospiSíl dr., emlegetik azonban a Zemská Banka vezérigazgatójáit, Ros- se dr.-t is. — Az adótörvények reformjához. Az olrnützi közgazdasági és államtudományi egyesület meghívására Valnicek dr. pénzügyminisztériumi osztályfőnök előadást tartott az adótörvények készülő reformjáról. Az előadó szerint a reformnak négy célja van. Az érvényes törvények kodifiikációja és unifikáciqja, a törvényes rendeletek egyszerűbbé tétele, az adófizetés módjának egyszerűsítése és az adóterhek leszállítása. Az adóterhek leszállítása két periódusban történne. Az első év 20%-os könnyebbiilést hozna, a következő év további tiz százalékot, úgy, hogy 1929-ben tulajdonképpen felére apadnának a mai adóterhek — Minisztériumközi drágaságellcnes ankét. Tegnap délután az összes érdekelt minisztériumok részvétele mellett drágaságé Menés ankét tartatott a közeillátásügyi minisztériumban, amelyen elsősorban a gyufa forgalmi adójának az álfa lány ositását indítványozta Hajók miniszteri tanácsos. A köztársaság lakossága 80 millió korona értékű gyufát fogyaszt, ennek forgalmi adója öt millió korona, amely összeg az átalányositás után hárem millióra apad. A gyufagyárosok kedvezményeket kapnak a németországi vegyszerek s a lengyel juharfa behozatalánál. Az ankét indítványozta továbbá a keményítő vámkoef- ficicnséneik tizenkét töröli a felére való leszállítását, ami ellen a keményftőgyárosok tiltakoztak. A közellá'tásügyi minisztérhun követelte a tej vasúti tarifájának a leszállítását, a vasutügyi minisztérium azonban ezt visszautasította azzal, hogy ilyen követelést rövidesen minden más minisztérium támaszthatna. Az ankét elhatározta, hogy a Vacuurn Oil Gompany kőöl a járási tási koncessziójának megadását két évre indítványozni fogja. — A fényűzés! adó alá eső tárgyak jegyzékének módosítása. A csehszlovák—.ausztriai kereskedelmi tárgyalások következtében — minthogy egyes ipari szakmák nagyon panaszkodnak a fényűzést adóterhek miatt — a pénzügyminisztérium a fényüzési adó alá eső tárgyak jegyzékének revideálásán dolgozik. Összesen mintegy húsz tétel törléséről van szó, ezek között legfontosabb törlendő cikkek: kalapok, fehérnemű, fém edények és automobilok. A szükséges kormányrendelet néhány héten belül várható. — A pénzesIevéJboriték olcsóbb lesz. A pos- taügyi minisztérium folyó hó 15-től kezdve a pénzeslevé'boritők árát harminc fillérről húsz fillérre szállítja le. — A Rimamurányi és Salgótarjáni hárommillió dolláros kölosönt kapott. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyarországi iparvállalatok közül első Ízben a Rimamurányi és Salgótarjáni rt-nak sikerült Amerikából egy hosszabb lejáratú nagyobb dollárkölcsönt kapnia. A kölcsönt, amely hárommillió dollárra rúg, már folyósították is. Lejárata harminc év. A kölcsönnek a magyar iparvállalatok hitele szempontjából óriási jelentősége van. — Külön magyar, cseh, román, jugoszláv, olasz, bulvár és Palesztina! pavillonok épülnek a bécsi tavaszi vásárra. A P. M. H. bécsi tudósítója jeleníti: A bécsi vásáron a kiállító cégek úgynevezett szakmacsoportokba voltak eddig beosztva, vagyis az egyes nemzeteknek nem voltak külön kiállítási helyiségeik, kivéve Szovjet- oroszország pavilonját. Mostan, miként a P. M. H. bécsi tudósítója értesül, a bécsi vásár igazga- tósájga a tavaszi Messe-re a Rotonde körül külön Kicsinyese!?; — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (10) Az apja, meg az anyja boldogok voltak, mert szerelmesnek hitték s ő szerelmesnek mutatta magát, hogy apja, meg anyja boldogok legyenek. És szerelmes is volt, mint ahogy szerelmes a virágos cseresznye, a Marécbal-Niel duzzadó bimbója s a kakukfü szerényen liTuló fejecskéje. A tizennyolc év szerelme volt ez. A fiatalság szerelme minden fiatalság iránt, a magáé iránt is. A tükör szerelme a beletekintő arc iránt, a szőnyeg szerelme a rajta lépkedő ritmus iránt, a falak szerelme a közéjük zárt tizennyolc év iránt. Gyerekük nem volt. A tizedik házasév végén már le is mondtak róla. Wil-dné megnyugodva, Wild pedig kényszerűen, folyton sóváro'gva egy csöppség után, akinek átadhatta volna az erdőt s vadjait. Wildné már megszokta a kényelmet, a nyugalmat, a ké- sőnikelést, he vetés zve olvasgatást, gondtalan é$ felelőtlen életet. De az ura, ha becsipve jött haza, sokszor felkapott egy kis vánkost, gye- reknyire gyűrte, karjába gyömöszölte s járkált Vele a szobában: — Csitt, picike ... csiiii... pszszsz __ \ * És szemrehányásokat tett a feleségének: — Ejnye, Zsuzsa, micsoda anya vagy te! Miért nem adsz neki tójecskét? Szegénykének, hogy ki van sírva a csücske! És csókolta a vánkos csücskét, mint egy gyerekei Wildnének, két szenvedélye volt csak. A könyv és a rózsa. Napokat keresztülolvasott, ha hozzájuthatott olyan könyvekhez, amelyek tisztultabb Ízlésének megfeleltek. Kimosolyogta barátnőit, akik kritika nélkül vetették magukat olvasmányaikra s nem érdekelte őket más, csak a befejezés. Akik között akadt nem egy, aki először a végét olvasta el a könyvnek, akadt, aki a közepébe lesett először, sőt akadt olyan is, aki bevallotta, hogy volt regény, amit visszafelé olvasott el. — Ilka nagyszerű regényt olvasott, — megélte róla az urának. — A gróf elvette a varrólányt, azután udvarolt neki, azután bemutatta magát, vésK'rl megszületett. A kertjük gyönyörű, gondozott, hercegi parknak indult keit — tele volt rózsafával. A rózsák nevével tele lett volna egy szótár. Itt ojtogatott, nyesegetett, amikor a rózsák magukhoz hívták. Nemesitgette a minden kert legszebb díszeit s olyan színárnyalatokat tudott kicsalni belőlük, hogy szakértők kellettek meghatározásukhoz. A menyasszonyoknak az ő rózsás kertje jutott eszükbe, amikor esküvőjük napjára gondoltak. A gyászoló családok csak a várba futottak, amikor a virágos végtisztességadásról kellett gondoskodni. Születésnapok, névnapok és jubileumok nem múlhattak el a rózsák megdézs- málása nélkül. A rózsás kert és üvegház együtt ünnepelt és együtt gyászolt az egész világgal. — Láttátok már a feleségem legújabb rózsateremtményéf? — kérdezte egyszer a kaszinóban Wi'ld, borozás közben. — Gyönyörű. Mondhatom, hogy gyönyörű. Pecse- nyeszinü. Tudjátok, levesszinü már van, főze- lékszinü is, még csak a pecsenyeszin hiányzott. Pont ez hiányzott! Legnagyobb gyönyöiüsége volt Wildné- r.ek nyári délután 1 ebe verődni rózsalugasában, elnyujtózni a függőágyon és olvasni. Télen ezt az üvegházban tette meg, amelyet könnyű volt füttetni a tűzifa birodalmában. Kiolvasta a kaszinó könyvtárát, kiolvasta az összes kölcsön kapható könyveket s most elzárva a világtól, betű nélkül maradt. Elkeseredetten panaszkodott az urának: — Rudi, én nem bánom, de nekem akárhonnan keríts olvasnivalót! VII. Ratkóval megtörtémt, aminek bekövetkeztét sohasem hitte volna: vágyott az emberek után. Nem szeretett egyedül lenni. A ránehezedő hangulat, a lélek összeszűkülése, a levegőben jajveszékelő általános emberi szerencsétlenség kifelé taszították, a kbeleélésre kergették. Mint ahogy a napfogyatkozás megzavarja minden élőlény összhangját, felhajszolva menekült a négy fal közül, a szabadba, társaságba ahol mindig akadt valaki, aki a remények öngyújtójából egy sugarat tudott belev illan tani a jövendőbe. S csodálatos, ha a társaság minden egyes tagja a kétségbeesés legsötétebb bunkójával szíven ütve támolygott is egyedül, mire összetalálkoztak, mindig akadt valaki, aki a legelszántabb pesz- szimistából a legderüsebb optimistává változott át. A sok-sok pesszimizmus mindig szült egy optimistát, aki maga is csodálkozott rajta hazafelé, hogy miként állíthatott odafelé menet kialakult véleményével homlokegyenest ellenkezőt. A pesszimisták lehurrogták, ledorongolták, de jaj lett volna neki, ha nem tart ki halálig boldogító jóslatai mellett. — Nevetséges optimizmus! — vigyorogták a szemébe. — Hogy1 lehetsz ilyen gyerek! — gúnyolódtak a komolyak. — Te akkor nem vagy tisztában a helyzettel! — fölényeskedtek a tekintélyesek. S volt egy pár megrögzött optimista, aki elé állandóan a lekicsinylés szőnyegét mosolyogták: — No, gyerünk azzal a dajkamesével! De dajkamese kellett. Enélkül nem lehetett élni. Ez volt az álmuk szövege s a szöveg melódiája. A ringató, a dúdoló, a bölcső. Ezért valósággal boldognak érezte magát Ratkó, amikor Wild félrehivta a kaszinóban: — Sándorkám, szívességet kérnék tőled. — Kérlek alássan, a legnagyobb készséggel. — Azaz nem is én, hanem a feleségem. — Kérlek szépen, legalább is ugyanakkora készséggel. Valami rokon talán az iskolában? — Nem. Könyv. Tudod, könyv. — Olvasni való? — Igen. Már kiolvasott a feleségem mindent. Már a cselédkönyvet is tudja kívülről. Mondtam neki, hogy most olvassa végig az anya'könyveiket, meg a telekkönyveket. — De nekem nem igen van szépirodalmi könyvem. Többnyire filozófiaiak és természettudományiak. Ha ezek megfelelnek, nagyon szivesen. — Kérlek, Sándorkám, hogy őszinte legyek, a feleségem csakis ilyeneket kér tőled, ő kiolvasta belőled messziről, hogy te nem élsz holmi asszonyoknak val ólimonádéval. A komoly olvasmányokat még jobban szereti a feleség, mint a regényeket. Leszel szives? Nagyon fog vigyázni rájuk! — Kérlek szépen, ezer örömmel. Bejössz érte? — Bemehetek, de jobban örülnénk, ha elhoznál egyet személyesen. (Folyt, köv.)
