Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-08 / 5. (748.) szám

Csütörtök, január 8. — Megállapíthatjuk tehát hogy a külföldi hitelélete! nem várhatunk mindent, vagy leg­alább Is nagy körültekintéssel kell eljárnunk ezen a téren, mert az elhamarkodottan felvett súlyos feltételű kölcsön csak oktalan és vég­eredményben katasztrofális eladósodásra ve­zetne. A szanálást tehát belülről kell kezde­nünk az igények mérséklésével. A feszültség enyhülése után különben — amikor a lappangó tőke már belátja, hogy a konjunktúrák végkép­pen elmúltak —, azt hiszem, idehaza is jelent­kezik annyi pénz, amennyi a termelési válsá­got ha megszüntetni nem is fogja, de enyhíti majd és lassan, fokozatosan ismét lábra áll a ma súlyos beteg magyar közgazdaság. K. E. K. — Miniszterközi értekezlet a drágaság­ról, A mai miniszterközi értekezlet program­ján a Franciaországgal, Olaszországgal és Ausztriával kötött kereskedelmi szerződé­sek, a keményítő vámjának leszállítása, a tej szállítási díjtételének mérséklése, a tan­kokban szállított petróleum fuvardíjának leszállítása, a Vacuum Oil Companynak nyújtandó koncesszió ügye, bizonyos készü­lékek fölhasználására szolgáló szikviz árá­nak a leszállítása és a bőráruk drágulása szerepelnek. Ezen kívül a Prágában létesí­tendő tranzitóraktárról fognak tanácskozni. — Az Ipartörvény reformja. Az ipar­törvényt köztudomás szerint novelláim fog­ják. A csehországi mező és erdőgazdasági központi szövetkezet végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozati javaslatot hozott, melyben a Prager Nachrichtendienst érte­sülése szerint a következőket indítványozza: A jószág levágásáról és a huskimérésről szóló szakaszokat, amelyek szerint a levá­gást és a huskimérést a gazdának, illetve segédeinek keli elvégeznie, hatályon kívül kell helyezni. Kívánatos lehne azonban, hogy ezt a munkát tanult mészárosok végez­zék. A határozati javaslat továbbá azt kívánja, hogy az ipartörvény következő rendelkezését is helyezzék hatályon kivül: „A levágások számának arányban kell a gazdasággal lennie.*4 — Kívánják továbbá, hogy azok a gazdáik, akik saját gazdaságuk­ban szabad idejükben mellékfoglalkozás gyanánt, szén, kő, tégla, fa és egyéb, ehhez hasonló cikk szállításával foglalkoznak, ne legyenek kötelesek ezt az iparágat bejelen­teni. — A határozati javaslat egy miniszter­közi bizottság elé kerül. — Csehszlovák tőkések is résztvesznek az angliai cukorgyárak alapításában. Budapestről jelentik: Néhány héttel ezelőtt magy föltünést keltett az a hír, hogy Angliában angol-magyar cukorgyárait alapítanak. Bizonyos körök ellenke­zése dacára a terv rövidesen megvalósul és az alapításban a Magyar Általános Hitelbank, vala­mint a Hatvány-Bem cseh cég vesznek részt. A magyar vállalkozók aránylag csekély tőkét bo­csátanak a vállalatok rendelkezésére, ezzel szemben számos szakembert küldenek Angliába. Magyar gazdasági körökben az a hír van elter­jedve, hogy az angol-magyar cukorgyárak alapi- tásánk hírére a csehszlovák cukorgyárak is ki­küldték megbízottaikat Angliába, hogy az ott alapítandó uj cukorgyárakban a csehszlovák tőke is részesedést vállalhasson. — Csehszlovákia eddig 4.5 miihó métermá- zsa cukrot exportált. Az eddigi beos’ési adatok szerint Csehszlovákia decemberi exportja 1.25 ■millió méter-mázsát tesz ki. Ebből a legnagyobb menny béget Angliába, Svájcba, Ausztriába, Olaszországba és Hamburgba exportálták. A há­rom hónap óta tartó kampány tartanra ala*t ösz- szesen 4-5 millió métermázsát tett ki a kivitel nycrscukorértékben. Az expartfölöslegat 11 mil­lió métermázsára becsülik: tehát még 6.5 millió métenmázsa cukor kerül ki külföldire. — Szeszmonopólium lesz Csehszlová­kiában. A kormány a félhivatalos Prager Presse értesülése szerint szeszmonopóliumot akar életbe léptetni olyképpen, hogy az állam minden esztendőben meghatározott mennyiségű szeszt vásárol és a belföldön meghatározott áron árusítja. A külföldön való árusítás nem lesz az állam monopóliuma. Tehát csupán eladási és nem gyártási mono­póliumról van szó. — Háromszáz százalékkal fölemelik a cipő behozatali vámját Lengyelországban? Varsóból jelentik: A lengyel cipő-gyárosok a kormánytól azt követelik, hogy háromszáz százalékkal emel­je föl a cipő behozatali vámját A kormány a ké­résnek, hir szerint, eleget fog tenni­— Emelkedett a magyar bankjegyforga­lom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Nemzeti Bank ma közzétett kimu­tatása szerint a bankjegyforgalom december utolsó hetében 302.7 milliárd koronával 7.5 billió koronára emelkedett. — A pénzintézetek általános alapjának kuratóriuméban nem lehet törvényhozótag. A pénzügyminisztérium a Tribuna szerint azt az indítványt terjesztette a miniszter­tanács elé, hogy a pénzintézetek általános alapját kezelő kuratóriumba képviselő és szenátor tagokat is nevezzenek ki. A nrnisz- tertanács a pénzügyminisztérium indítványát nem fogadta el. — Nagy kereslet van Magyarországon és Ausztriában a nosztriííkálatlan záloglevelek Iránt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A bécsi és a budapesti tőzsdén a nem nosz- trifikált záloglevelek iránt nagy kerestet mutat­kozik és különösen külföldre keresik ez .érték­papírokat: annak reményében, hogy a külföldiek­kel szemben a beváltásnál méltán yosabö állás­pontra helyezkednek. A hadikölcsönök-et is na­gyon keresik és erősen csempészik külföldre az ilyen érték papír okát = Magyarország importálja a legtöbb gabonát Csehszlovákiába. Az elmúlt esztendő első tizenegy hónapjában több mint 11 millió métermázsa gabonát és lisztet importáltak Csehszlovákiába, melyért összesen 2074 mil­lió korona vándorolt külföldre. A január-de- decemberi import adataiban Magyarország 548, Németország 424, Ausztria 185, Románia 187, Jugoszlávia 134, Olaszország 80, Ameri­ka 60, Lengyelország 53, Franciaország 45 és Anglia 11 millió koronával szerepéi. A többi álamokra összesen 347 millió korona jut. Magyarország tehát több mint fémilliárd csehszlovák korona értékű gabonát impor­tált Csehszlovákiába. )OOOOOQOGOOOOO0OeOOOOOO0OOOQOOOC Szcnt-Ivönyl fózse! nsmzelBufllSsi Képviselő könyve a: Mezfigaidasígi-kinvwitel Samiár íO-én Sí a Híjjá cl a sajtot. A 24.— koronás bő ti árú könyvet a Prágai Magyar Hírlap előfizetői és olva­sói 20.— koronás árban kapják, ha január 10-ig ezt az árt kiadóhivatalunk­hoz beküldik. QOGOOOOOOOOG0OGOOOOGOGGOOOOOOOO0 * 55 &MW5 BCTfir.’Wnm,-j- Szilárd a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde élénken látogatott volt. Szi'árd irányzat mellett a következő árakat jegyezték: amerikai búza ab Tét seben 258—260, hard Win- ter-buza ab Tetschen 260—265, cseh ,buza 250— 260, aníérrkai Western-rozs 230—235 ab Tot- schen, cseh rozs 227—232, árpa 270—285, nedves zab 155—156, fehér zab 160—162, búzaliszt 3.75 3.S0, rozsliszt 3.40—355, búzadara 3.80—4, amerikai patentfezt ab Tetschen 3.80, magyar liszt ab Szob 3.95, Burma-rizs II ab Tetschen 2.95, Anaikám ab Tetschen 3.25, Rio-kávé 28, Santos 30—34, Guatemala 34—-38, Souchong-teia 55, Oraingie Pecco 60, Bari-mandula 33—33.50, mazsola 13—19. boszniai szilva 70—75, borsó 2 50 —3.25. lencse 5—6, fehér bab 2.25, mák és kö­mény 7-50. jugoszláv fenve?'! azonnali szállításra ab Szob 133, március-áprilisi szállításra ab Bocs 142, La Plata tengeri ab Tetschen 175. ételburgo­nya 50—55 ab feladó állomás, vörös lóhere 13— lé fehér 12—20, repce 3.50, cukorrépa 4—4.25, takarmányrépa 8—9, sz’ovenszkói préselt széna ab Prága 45, préselt szalma 26—30, amerikai sertészsír ab Tetschen 15.50—15.70. 4- Szilárd nyitás után ellanyhult a prágai tőzsde. A tőzsde rendkívül szilárd irányzat mellett nyitott; főképpen vas- és vegyipari értékek árfolyamai emelkedtek. A kulisszhan Brünni Gépgyár és Danék szilárdult. A tőzs­deidő későbbi folyamán a kereslet csökkent és a legtöbb érték árfolyama lemorzsolódott. A belföldi bankok változatlanok, csak Snoro és Kredit szilárdult. A beruházási piacon az állampapírok lanyhultak. A tőzsdén nem jegy­zett értékek piacán az irányzat szilárd volt, de a magasabb árfolyamok nem tudták tarta­ni magukat. Záróirányzat: gyönge. — A de­vizapiac nem egységes. Frankdevizák gyön­gék, északi devizáik és Belgrád szilárdultak. Előfordult kötések: 1/ 7 1/ 5. Ifias. évi irSn<’«tflri utalván? — * 10*0. V*«'>«t.ári ntatvány —.— -----­Jí vuromAn ............ 90.— 90.50 i'° /n-OS hí>rnl>ó''iíqi kölcsön • 3^*25 8 ' llH/o-OS 1t<?7 . . • • • 77 *>0 *n 25 s . . * • • 7^.—- 76. Morrfi 1PI1 4!/? •/ 77-—77 ~ VforvR 1017 n # 73.—- 73.23 PrAcra TOfn *1 ®/r 7S.—— r/jfoí lOln Vnlns. i •/■ 63.-^- j ’**•*"“’ Rrnnn • PoTcorvr 4°' c9 Prrt.<rn f-aVro*. i °l ^ PrI vfirnz l(öroett cr»r«nn<TV H.50 <*9.50 M^nrvqr r< frf'w BvHnnr*st1 BftT.ilikn sorslejr? " ,r, K. Afr-nrhank............................... 382.50 382.50 Bnh«nU*i . ............................ —• Os ab ^nín-n • • • ■ • 399.— ^ Tiftszárn’to^ó . . . • ♦ . . 3^9,— 388* nqph #«••••• ^>16.50 ^19 ^0 PrA<?«: TTitolbank . , . . . 687.50 587.50 Szlovák U'.nk ....................... 12b— ' Zt vnootfingkn...................... , *05.— *05.— Anvo1 ■ Oq'otr. Bank. . • , • 9’*.— 9'.50 Osztrák hi*e! ........ 87.50 81.— Bácsi npiot1hank............ 68.— f8.— Wi entv Bank? ....... 55 25 55 — ■Jncroslnvpmka-bank . . . . 57.50 _r'’7-75 Nordhnhn.......................... 5657 53 “590.— risoh '"nkor ............................... 1120.- 1105. — Ho rvát ónkor...................... • 335.— 390.— Ko llri' rniltrásva. ..... 532.50 532.50 Koliti' kávé ........ Jl<*.— ~ tv«!in' DRtrólenra . . • • • ,170.— ,l67-50 Koiin B7.n<iz ....... 1?33.— 1215.— relinat rt........................... — 660.— nilsen’ shrírvár .... 2^23.— 2s13.— Breitfeld-Danék . . ^9'- — (.anriri és Kienaent .... ;90.— 2 6.— Ririffhorfer ........................... 699.— 69!k — Cs eh északi szén ...... — Oseb nynirati szén................ ^1^.— y_°-~ AlDine ...................... 185.50 181,50 Po lHi.......................... 3.0,— 3á3.— Pr áirai vasinar ...... 890.— 8 0.— Skoda...................................... 6j»0.— 6 '9.— Po zsony kái>e) ... ... 1k50.— —.— Inwald ................................... 235-— 232.—v Pr ásral oapir.......................... —•— —-f Nyugodt a cukorfeözsde. Nyerscukor ja­nuári szállításira: Aussig loko 195 (pénz), 200 (áru).-j- Szilárd a budapesti terménytőzsde, Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefomon: A mai terménytőzsdén megszilárdult az irányzat A kö­vetkező árakat jegyezték: tiszavidékii búza 540— 545, rozs 435—437-5, tengeri 252.5—257.5, zab 415 —420, takarmányárpa 397—400, korpa 227.5 ezer korona métermázsáríkint Kicsinyesek — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (9) Többnyire boldog, nyugodt, derűs csa­ládi iéletet éltek. A feleségeik még akadémista- korbam kiismerték a jövendőbeli férjeket Tudták, miit várhatnak tőlük s előre kiszámít­hatták, hogy hányszor lesznek Uiavomita be- csjpx'e. Nem is vették rossz néven a kimara­dásokat, hisz ez a pályához tartozott, a leg­rendesebb tantárgy volt a főiskolán s a fák az alatt is nőttek, amíg az erdészek tudvá- gya csupán a szőlőtőke nedvének tanulmá­nyozására szorítkozott. S egészségesek vol­tak, mint a makk. S a makk azért volt egész­séges, mert látta őket az erdőben gondtala­nul, könnyedén sétálgatni, hallotta őket du- dolgatm s elhatározta, hogy ő is visszajutasit minden betegséget, leráz magáról minden ba- ciHust, mint az alatta sétálgatok. Ha száz évig éltek, száz évig voltak ruganyosak. Százéves korukig vadásztak, százéves koru­kig ittak, százéves korukig ismételgették a régi vadászhistáriáikat, amelyeket még az apjuktól hallottak s amelyek talán az apjuk­kal sem történtek meg. Mindegyiknek volt öt-hat kutyája, vizslák, vaddisznós kutyák. Ravasz, merész, ötletes ebek, egytől-egyig méltók arra, hogy borozás közben, fehér asz­talnál hallgassa az ember vadászati tényei- ket s kalapot emeljen' emlékük előtt. Az asszonyok, a feleségek a régi asszo­nyok példás házait vitték. Nem voltak meg­tömve inoifmoi tudományokkal, legfeljebb, ha elvégezték a négy polgárit. Egészséges volt az idegzetük, egészséges a gondolkodásuk. Nem akartak többek lenni a gyümölcsfánál, amelyet kertjükben ápoltak, amely virágos is volt tavasszal s gyümölcsöt is hozott ősszel. Korán keltek, tehénnel, disznóval bajlódtak s úgy főztek és sütöttek, hogy külön-külön hír­névre tett szert valamennyi. Mindegyiknek volt legalább egy fogása, amely versenyen kivül állott s amelyért érdemes volt téli idő­ben is átmászni a hegyet. Megszokták a csendet, a természet vég­telen nyugalmát. Mert mindegyikük alsóbb állomáson kezdte, várostól távol, sokszor fa­lutól is messze. Éveket éltek igy magányos falak között, millió fa között, csak a szűk család hangját hallva az erdő zúgás bán. A duplabetüs ünnepek vetették csak őket az emberek, a rokonok közé, vagy ezeket közé­jük. És jó volt igy, szép volt, kellett lépcső­nek. Mert lépcső nélkül nem léphet az em­ber csak a mélységbe. Mert úgy kezdte mindegyikük, a pálya tulajdoniképpen itt szü­letett meg s a magány volt a dajkája. Ezért voltak jók, emberek, lágyszivüek, könnyel­műek, barátok és borivók. Tudták, hogy ha megnő a gyerek, közel jő .a falu s ha kicsi lesz a falu, közelebb jő a város. A herceg őfensége már nyilvántartotta őket ebből a szempontból is és tologatta őket a zöld sakk-' táblán atyai kegy elemiméi. Wild Rudolf ék fenn laktak a várban, amely már csak romokban volt meg. A patak túlsó oldalán kezdődő hegy tetején volt a vár s a hegy, mint valami király uralkodott a házak fölött, beléjük nézett, hagyta őket a lábánál heverni, sokszor felhőt bocsátott reá­juk s már kora délután eltakarta előlük a na­pot. Vár alá született hegy volt, az Isten is arra hogy py.ér­geljék meg hátát. De a múlt elmúlt, a régi történeti idők tankönyvekbe kerültek, az is­kolapadok közé szorultak, a falak -lassan-las- san leomlottak, alulról alig lehetett már látni belőlük valamit. A hegy s a romok azonban még mindig történetet leheltek s legendákat kavartak fenn az Üstökűket csavargató fák. Valami nagyon nagy szerelem emléke sugár­zott a hegyből, a tűnő köveikben mintha szív dobogott volna. Itt másként csókolt a sze- lecske tavasszal, mint másutt s a 'Szívbe szi­vet égetett a nyári nap. A réti fü lovagok és vár kisasszonyok lépteit várta, a visszhang kürtszó után epedt, az erdő páncélos vitézek hajszáját óhajtotta, a hold és a csillagok az ablak alatti szerenádot lesték. Vtílt fenn egy kis muzeum. Itt gyűjtötték össze a kövek kö­zött talált emlékeket. A vár alatti alagutban talált koponyákat és csontokat. A csontokat körülölelt rabláncokat, a kinzókamrálk szer­számait. Ágyúgolyókat, kottértört kardokat s egy pár sarkantyút, amelyek jó pár száz éve pengték az utolsót. A muzeum ajtaja és fala tele volt inkáivá névvel, látogatók, turisták nevével. Lánynevek bujkáltak férfinevek kö­zött, közel, szorosan álltak egymás mellett, egymáshoz simultak, dátumokat cipeltek ölükben, szerelmet esküdöztek, hűséget ígér­tek. Egy-egy karcsont éjfelente ki is nyúlt bizonyára rájuk, hogy megsimogassa őket. A romok mellett állt egy fehér ház, ki­sebbfajta kastély, amelyet a herceg építte­tett fiatalabb éveiben. Később átadta lakásul erdészeinek s ő magának egy másik hegyte­tőre api ehetett ha talmas p alo tát. Itt laktak Wildék már harmadik éve. Wi-ldné boldog volt a hegytetőn, sok-sok .emelettel az apró házak fölött, Bár erdész­lány volt, korán kirítt tulajdonságaival barát­női közül. Mintha benne csömörre talál volna az erdész román ti ka, megtorpant benne ős­anyáinak híg melankóliája. Az erdősuttogás nem érzékennyé, hanem edzetté tette, mintha a falevelek masszőr kezeként paskolták volna lelkét s kedély világát. A kisdedkor síró szaka után alig látta valaki sírni. Dacolni Inkább. Büszke volt arra, hogy könnyeket facsarjon ki érzelmeiből s e könnyeket kitegye szeme kirakatába. Magába zárta magát s a gyerek­kor misztikuma, az eldugott falu, amelyben gyerekségét élte, a társtalanság, az erdő, amellyel egyszerre nőtt, sok-sok kulcsot ad­tak neki erre a bezárkózásra. Az első bálra is fölényesen ment. Nem volt benne semmi szorongás, semmi félelem. Nem a lábával ment és nem a szivével. Nem rogyásig akart táncolni és nem akart szerelmesen hazajönni. A szemével ment. Különös fényű, csodálato­san csillogó, meghatározhaitlari színű szemé­vel. Látni ment s figyelni. Figyelni önmagát s a többieket, akik már régóta mulatságot sze­reztek neki azzal, hogy a világon voltak. Wild Rudi gyakornok volt az apja mel­lett. Jó pajtások lettek, sétálgattak, hancuroz- tak. Egyszer a gyakornok átkapta derekát és megcsókolta. Ez volt az első csók életében. A legeslegelső. Mert soha még nem is gondolt rá. De ez a csók felhúzta lelkének ébresztő­óráját. Számot kellett vetnie azzal, hogy már nagy lány, hogy már hódit, hogy már szerel­met keltett. Tudta, hogy mi lesz a folytatás. A csók már olyan recept első betűje volt, amely szerint az összes erdészlányok menüje készült. Tizennyolcéves korában férjhez ment. A környezet, a lelkipác, a tradició nem maradhatott rája liatás nélkül. ....................Ili H 11 lf 5 I fJ!L jgntn ILk S -w- SS ÉP iSJi 1F% áMjk B ü JS JEL S ernyőn, sász©si, öarasast öallsí, percuHnoií. 1 M fi m Jlll |nl IpSI II BÉ B II %I Ilii ILJr Ili Si mJw áSl Ü JS& PaolfrolepeflU-creioiioJí aisdiepen5-v(isinau 9 wiiqgpiríJ rai% wtsin ,e- I fárg Qgulo, Moss®, ff#-®. 16. (Siealhfr<^:r ?*»„. 7^rSrr7^sr^L.r.i- I y y Borral szemoen.; Hözöh, teftér és színes íerHéSielí. Valöül rum- i Saját készitményfi paplanok* Régi paplanokat átdolgoztat. öur^i vásznuk mlnűenszéiessétf'öeii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents