Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-31 / 25. (768.) szám
4 Szombat, január 31. Trockij utóda Frunse Moszkva, január 30. A szovjetunió végrehajtóbizottsága hivatalos okiratot adott ki, mezben Trockijt. fölmenti a hadsereg és a* flotta népbiztosi állásától. Utódja Frunse lett. Ki az a Frunse? A forradalmi katona tanács uj elnöke és a flotta, meg a hadsereg népbiztosa 1885-ben született, mint egyszerű parasztfiu a turkesz- táni Prispekben. Apja rnsszifikált besszarábiai ember volt. Frunse 1904-ben a pétervári műegyetemre iratkozott be és 1905-ben már részt vett a moszkvai decemberi fölkelésben. A rendőrség ekkor letartóztatta, halálra Ítélte, majd az Ítéletet 10 évi fegyházra változtatta. 1915-ben Frunse a cári hadseregbe lépett és azonnal forradalmi szervezeteket csinált. 1917 után Fehéroroszországban ö szervezte meg a bolsevizmust és nagy harcokat vívott Kornilov tábornok ellen. A polgárháborúk idején Frunse a délnyugati fronton küzdött és ő volt annak a négy hadtestnek a parancsnoka, mely megállította Kolcsak tábornok offenziváját. 1920-ban megtisztította Turkesztánt a fehér gárdistáktól és ő verte le a Wrangel fölkelést. 1924-ig Ukrajna és a Krimi félsziget katonai parancsnoka volt. 1924 végén Trockij helyettesének nevezték ki. — A hadsereg népbiztosa Szovjetoroszor- szág egyike a legfontosabb hivatalának s a központi végrehajtó bizottság mellett a katona tanács elnöke az egyedüli, aki az összes belügyekbe, sőt a külügyek egyrészébe is beleszólhat. xx A legkiválóbb púderek és toalettszappayok, melyeknek kozmetikai hatásuk nagyszerű és az illatuk csodásán finom, Procháska parfümériájában kaphatók. Boldog és boldogtalan őrültek: a világ képe kicsiben Toledó, január közepe A taledói őrülte’kháza romantikus épület, fia valaki a fő litván át közeledik feléje, azt hihetné, hogy valami spanyol grand lakik benne. Rendes lakóházak veszik körül, kertek és sétányok. Az épület előtt megállva, olyan benyomást tesz, miint a többi: spanyol középkor, mórharcok, szerelem, bosszú, to- reador, aréna. Hosszú keskeny ablakok előtt apró balkonok ... egy pillanat és a gyönyörű szenyora kilép. Vertvasból készült hatalmas ivelésü kapu, hatalmas park, széles lépcsőzet, amely egy másik kapuhoz vezet. Amíg az ember megbabonázva lesi, hogy a szenyora kilép-e a balkonra, nehezen széttolódik a vaskapu és a portás a már előre bejelentett vendéget föLkiséri a másik kapuhoz, ahol egy fiatal szolgálattevő orvos fogadja, óriási méretű hal, ahol valaha spanyol grandok or- giáztak. Most néma csend honol itt: az őrültek csendje. És az orvos végigvezeti az embert ezen az épületen, amelyben többszáz beteg éli le sajátos életét. A nap hatalmas sugárban szökik a terebélyes fáktól körülövezett udvarra: spanyol ég, spanyol napsütés. Az udvaron árnyalakok. Gubbasztanak, vagy lassan sétálnak. Nem szólnak egymáshoz. Nem látják egymást. Szemük a messzeségben keres valamit, úgy mennek el egymás mellett. A:' egyik szája fölött ravasz mosoly játszadozik a másik arcán olyan szomorú kifejezés ül. mintha az egész világ terhét a vállán hordaná. Fgy harmadik hirtelen megáll a fasorban, ég felé tárja karjait és könnyekben tör ki. Lányok, asszonyok, férfiak, fiatalok és öregek, szépek és csúnyák vegyest. Az orvos rámutat az egyik asszonyra: — Harminc év óta járkál ebben az udvarban, de eddig a fasor egynegyedét tudta csak endékezefébeo megtartani. Amint a n°gyed határához ér, ijedten megáll, mintha mély szakadék előtt áMna és visszaiordul. Az egész 'Tágon a fasornegyednél többet nem 'smer. Nagyon gazdag asszony. Sétakocsiz^s közben tövai egyszer ©'ragadták és az nto’só pil'anatöan si-i kerüli csak a kocsit megállítani. Ezért áll meg 30 év óta a fasornegyed határánál. Egy sudártermetű leány ugv van öltözve, mintha bálba készülne Hajában ékszer pompázik: amikor a? artön kilép megáll, aztán úgy tesz. mintha kocsiba ülne, majd kiszáll a kocsiból és belekapaszkodik egy képzett gavallér karjába. Fgy pillanatig képzelt zenére figyel föl. azután táncba kezd. Tízperces tánc után szelíd erőszakkal visszakisérik a hatalmas komor épületbe. Az udvar közepén márványszökőkut. A jpáence szélén egy öreg ember ül, akinek a Jje olyan, mint egy treoemtöbeli apostolfej. Wongyokba burkolt testét kissé meghajtja és szomorúan néz maéttr Az orvos magyarázza: — Negyvenkét év óta ü! itt. Az a rögeszméje, hogy ő Jób ós Isten vétkeiért megbüntette: bélpoklosnak hisz: magát. A szökőkút sugarai feltörnek a napba és olvadt aranycseppek alakjában hullnak vísz- sza. Az apostol csak ül és 42 év óta nem látja a természet gyönyörű játékát. 150 iérfit külön tartanak. Fzek a veszélyes őrültek. Tizes csoportban kényszerzubbonyban sétára viszik őket. Borzalmas arcok, gyilkos tekintetek. Az egyik Napóleon, a másik Hannibál, a harmadik Krisztus. Vannak nyugodt pillanataik és csak ilyenkor viszik ki őket az udvarra. Az orvos figyelmeztet, hogy most nézzek jól oda. Az őrültek leülnek az udvaron előre elkészített és félköralakiban felállított székekre. Tizenkettő közülök kiáll a félkör elé és részben párbeszédes formában, részben némajátékkal valami érthetetlen színdarabot játszanak végig, amelyben a világ nagyjai játszák a főszerepeket. Az őrület értelmét csak ők magúik értik, de ahogy elnézem őket, lassanként az a gondolat rögződik meg bennem, hogy ez a színjáték a világ mása. Látom, mint mérik egymást végig véres szemmel. Látom, hogy egyik a másik előtt letérdel s úgy tesz. mintha lábait mosná — — — lassanként a - világtörténelem egyes fenkölt jelenetei elevenednek meg torzított alakban. És megborzongok attól a gondolattól, hogy ezek a jelenetek akkor, amikor lejátszódtak, talán nem ke- vésbbé voltak őrültek, mint most. Az orvos súgja: — Ha nagyon jó napjuk van és színdarabot adnak elő, néha nőket is engedünk közéjük. De ez ritka eset. Amikor az őrülteket a színdarab befejezése után vissz akisérik a házba, a fasor mellett haladnak el. S ebben a pillanatban hihetetlen jelenet játszódik le. Az őrültek csendesen, lehajtott fejjel haladnak el a fasor mellett. A fasorban nők. Ami most történik, egy pillanatig tart csak, mert nem engedik az őrök, hogy az őrültek megálljának. De amint a nők közelébe érnek, meglassítják lépteiket és a lehajtott fejek féloldalt fordulnak a nők felé. A szemekből Iá.ig‘tör elő: tán a nőre való emlékezés tüze. Látni, hogy nehezen lélegzenek. Az öklök összeíszorulnak, a testek nieggörnyednek, mintha ugrásra készülnének. Az őrültek észrevették a nőket és emlékezetükben fellángolt a csábítás, az igézet, örült nők, őrült férfiak — és köztük a szerelem és a vágy ősi ereje tombol. Hangtalan némaságban, mint a halottak világában, úgy itt is, az őrültek házában. Az eltemetett, rég elleledt élet önmagára eszmél És a nők, akik letha-rgiában, apathikusan ültek a fasorban, mint a szobrok, megelevenednek. Testük nyújtózik, szemükben vágy gyűl, lényük a kelletest, a nő ősi fegyverét árulja el. Nem történik semmi, de a feszültség szikrákat vált ki... De nem szabad megállni. Mint odakünn az életben a történések szigorú törvénye nem engedi, hogy az ember megálljon, úgy itt a felvigyázó örök továbbhajtják a rájuk bizott elborult elméjű embereket. Még csillog a vágy a szemekben, még reszketnek a testek, aki az elébb még Napóleon, Buddha, vagy Krisztus volt, szegény kis féreg, aki a nőt ölelni akarja ... de húsz lépéssel tovább az! őrültség marcona mozdulatlanságába ernyed a feléledt képzelet és az őrültek csoportja meggyorsítja lépteit és elnyeli őket a nagykapu, amely mintha .az alvilághoz vezetne. Az orvos nem szól hozzám, én sem tudok mit mondani. Próbál még egyet-mást magyarázgaíni, de érdeklődés nélkül hallgatom. A tragikum, amelyet az imént láttam, önmagát magyarázza. És a spanyol nap a tőled ói sötétkék égből ontja a tüzkévé'ket és mitsem törődik azzal, hogy egy nagy házban többszáz asszony és férfi él, akik nem tudják, hogy odafenn ragyog, boldogságot, fényt ígérve, istent dicsőítve. Sietve hagyom el a hatalmas épületet és az utca fordulójánál utoljára nézek rá vissza. Házak veszik körül, amelyben boldog emberek élnek és kertek, amelyekben tó rá gok és fák pompáznak. —el a miniszterelnök vádjaira a jövő hét folyamán fog felelni. Súlyos sérelem esett az ország szuverénitásán A parlament folyosóján úgyszólván nem esett egyébről szó, mint a szociáldemokraták magatartásáról. Egyöntetű a vélemény, hogy az ország szuverénitásán még sohasem esett olyan nagy sérelem, mint most, amikor egy magyar politikai párt számot adott működéséről a bécsi kommunista szökevényeknek. Az a vélemény, hogy a szociáldemokraták magatartása összeférhetetlen a képviselői állás méltóságával. Lehetetlen, hogy magyar képviselők külföldi tényezőktől kapjanak utasításokat működésűkre vonatkozóan. A nemzetgyűlés nemzeti érzelmű tagjai a miniszter- elnök által a jövőre beígért törvényes rendelkezésen kívül, a szociá'demokraták azonnali felelősségre- vonását követelik a parlamentben, mert lehetetlennek tartják, hogy megtorlás nélkül elkövethessenek magyar képviselők ilyen merényletet a nemzeti öntudat ellen. Beavatott helyen kijelentették, hogy a megtorlásra akkor fog sor kerülni, ha a passzivitásban lévő ellenzék bevonul a nemzeígyüfésbe. Széchényi Viktor gróf, az Összeférhetetlenségi bizottság elnöke kijelentette, hogy a maga részéről a legteljesebb mértékben ösz- szeférh eteti ennek tartja a szocialista képviselők cselekedetét és ha valaki ebben az ügyben összeférhetetlenségi bejelentést tenne, úgy nyomban összehívná a bizottságot és a nemzetgyűlésnek módjában lenne a sérelemért elégtételt venni. Ernst Sándor, az összeférhetetlenségi bizottság helyettes elnöke azt mondotta, hogy jelen esetben a legnia- gyobbfoku morális összeférhetetlenség esete forog fenn és a nemzetnek kell e gaztett fölött Ítéletet mondania., politikai körökben fokozott kíváncsisággal várják az ügy fejleményeit. Joffe bécsi szovjetkövet a p~rfe'lenzék mögött? f ffrv&nmel iniiáü wieöiilíaiMUjoifii. liofW a magyar szocialisták K0 földi nfosltásro dolgozzanak Bethlen a szocialisták eiien — Felelősségre von ák Peidlékat a bécsi tanácskozás miatt — Politikai összeférhet^Fenségről van szó Budapest, január 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen István gróf miniszterelnök a! Magyar Távirati Iroda utján hosszabb nyilatkozatot tett a szociáldemokrata párt és az internacionálé bécsi tanácskozásairól, amelyben rendkívül éles szavakkal szögezte le a kormány álláspontját ebben a kérdésben. A miniszterelnök nyilatkozata a többi között így hangzik: — A bécsi határozat, minden szerénység! klauzula ellenére, hogy a bizottság nem kíván beavatkozni a párt be [ügyeibe, igenis focnfá-1 lis ítélet a pártvezetőség és az ellenzék, valamint az emigránsok közötti vitában. A határozat öt pontban foglalható össze: 1. A bizottság súlyos politikai hibának minősíti a paktumot. 2. Utasítja a pártvezetőséget párt- kongresszus összehívására. 3. Követeli a szocialista ellenzéki tagok kizárásának beszüntetését. 4. Utasítja az ellenzéket, hogy a pártfegyelemnek vesse alá magát. 5. Utasítva a pártvezetőséget az emigránsokkal való szorosabb együttműködésre. — Műiket leginkább ez az utolsó pont érdekel, mert ezen keresztül az intörnacio- nálé nagyobb befolyást akar gyakorolni a KunfMéle bolsevisták uűpn egy magyar parlamenti pxrt életére, noha Kunflék sokkal jobban e’árvütók a II, Internacioná’ét, mint a jelenlegi magyar párt vezetőség, ^sszeegyezfethetör’en a magyar nemzet- gyűlés szuvérért]tásavak hogy kiilfö’dí tényezők magyar nemze^gvölési partnak di- -ektlv'kat és utasításokat adhassanak Momentán pozitív propoziclóm nincsen, azonban a függőben lévő alkotmányjogi törvényedben a kormánynak gondoskodnia keM, tógy a nemze^gyüfés szuverenitása hasonló beavatkozásoktól megóvassék. — írni a paktum ügyét Illeti nem ml kerestük a szocía'istókkal vató érintkezést, hanem ők jöttek hoznánk. Már 1920-ban Is megkörnvék°zték S'monyi Semadam tni- nisztere’nököt, akivel szintén paktumot nkartak kötök Farkas István szocialista képviselő podig nyíltan kije’entötte Nádossy országos fökap’tánynak, hogy az emigránsok cserbenhagyták a munkásságot, amelynek semmi köze nincsen ehhez a gyiilevész hadhoz. Hogy lehet szó zsarolásról, amikor a kormány csak azt követelte a szocialistáktól a paktumban, hogy te'jesitsék azt, amit minden magyar embernek becsületes kötelessége megtenni. — Mi nem kívántunk tőlük semmit, csak azt, hogy ne tegyenek törvényellenes és haza ellenes dolgokat. Csak azt akartuk, hogy ne fejtsenek ki aljas akciót a nép ellen. — A szocialisták hangoztatják, hogy ilyen erkölcs, meg olyan erkölcs. Erre csak azt válaszolom, hogy én szerintem nincsen szocialista erkölcs, vagy polgári erkölcs, szerin'em csak egy erkölcs van. ez azonban nincs jelen a szocialistáknál. M’ nyíltan kije'enthetjiik, hogy a paktumban váüalt köte'ezettségnek e’e- ?et tettünk és ha bizonyos do’gokat nem eljesithettiink, úgy ennek a szocia'istók az kai. A bécsi bizottság maga állapította meg, hogy „elvitathatatlan, hogy a rendőri nyomozás enyhítése, amit a paktummal el- rfek, a magyar munkásosztály gyors és m'entös megerősödését eredményezte". — A kormány nem szocialista, hanem özös polgári erkö’csböl kiindulva teljesiette kötelességét.' Jól jegyezze meg magáik a magyar társadalom, hogy van kütön szocialista erkölcs, amely nem Ismeri az dott szó szentségét, még ha hazája érdemben is adta azt. Mosakodnak a szocialisták A bécsi konferencia vigye egyre nagyobb hullámokat ver a politikai életben. Az Est munkatársa előtt a szociáldemokrata párt egyik vezetőtagia igen érdekes nyilatkozatot tett. amelyben felelt a miniszterelnöknek is. K'ielentette, hogy a pártban a bécsi ut előtt heves viták voltak. Erős áramlat küzdött az iránt, hogy ne menjenek el Bécsbe. hanem pár sort küldjenek maguk helyett, hogv a p^rt azéri nem esz részt a tanácskozásokon, mert bel- ügyeibe senkiin' nem tűr beleszólást. Ha a párt így cse'ekedett volna. akkor kétségtelen, hogy erősen megnövekedett volna be'ső szé'sőséges ellenzéke, másrészt a bécsi kommunista emigránscsoport folytatta volna rágalomhadjáratát a szocialisták el'en, nmi kiváltotta volna a világ összes szakszervezeteinek támadását a magyar párt ellen. A szociáldemokrata párt elítéli a vizsgáló- bizottság jelentésének éles hangját, de azért nem vállalhat felelősséget, mert a kommüniké megszövegezésébe egyáltalában nem folyt be. Tudvalevő, hogy a kongresszusról négy jelentést adtak ki, mert a magyar szociáldemokraták nem akartak az emigránsok-, kai közös jelentést kiadni. A párt egyébként | A Magyar Hírlap jelentése szerint budapesti szociáldemokrata körökben határozottan állítják, hogy a párt békéjét megbontó elégedetlen elemek Joffe bécsi szovjetkövet határozott utasításai szerint cselekednek. — (Bizottság megy a kassai zsup'nhoz a tisztviselők ügyében.) Kassa város tanácsa január 27-én ülést tartott, amelyen a város vezetősége újra egy lehetetlen tervvel áldott elő. Javaslatot terjesztett elő, hogy a város erdeinek fakitermelését adja el előre 6—10 évi időtartamra és így 5—6 millió korona készpénzt szerezhetne, A kérdéshez Polák Gyula dr. ke rész tény szocialista helyettes polgármester szólt hozzá, aki kijelentette, hogy ez a teljes csődnek a bejelentése lenne. Furcsa kis pénzügyi szanálás az. ha a legértékesebb vagyonrészt akarják legelőször elkótyavetyélni. Arra legyen gondja a kormánypártoknak, hogy a város az állami adóhivataltól megkapja a 10 millió pőtadó hátralékát. Ilyen fejetetejére állított pénzügyi szanáláshoz sem ő, sem pártja a bólogató Jánosok szerepére nem vállalkoznak. — A tanács az ügyet kellő ■előkészítés végett kiadt a szakbizottságnak. — A tanácsülés végén a kommunista párt a rc.iŐrség által behajtott bírságok ügyében interpellált, mig Schuster János kereszfény- szocíafeta indítvány alakjában újra a váro-si alkalmazottak rendezetlen helyzetét tette szóvá, mert ezekkel a felsőbb hatóságok nem törődnek. A polgármester már több alkalommal megígérte, hogy ezt. vagy azt fogja csinálni, de a végén nem történt semmi, ami miatt az alkalmazottak között óriási az elkeseredés annál is inkább, mert a kormánypártok egyes szónokai a képviselőtestületi illéseken csak raituk, köszörülik a nyelvüket. Indítványozta, hogy a tanács sürgősen küldjön ki a zsupánhoz bizottságot, amelv a kérdés sürgős és igazságos rendezését eszközölte ki. A küldöttségtől sem vár nagvon so'k eredményt, mert a zsupán is csak Ígérni fog. de szükség van erre azért, hogv az alkalmazottak kérdésének rendetlenségéből származó károkért a felelősséget a tanács magáról el- HárFhassa. — A polgármester nagyon kínosan fogadta az indítványt és sietett — jóindulatúan _ kijelenteni, hogy a küldöttségben nem vesz részt. (Talán meghúznák érte a fii- lét.) — A küldöttségbe a tanács Polák Gyulát (keresztényszocialista). Horkay kommunistát és Bobulia Péter néppártit delegálta és hogv a kormánypáitok mennyire a szivükön viselik az/ alkalmazottak ügyét, kitűnt abból is, hogy senki sem akart a küldöttségben részt venni mig aztán Sztuchlik dr. mégis csak elvállalta. yu várd mié /el»xófitunft. ftojfu elő/ixess 1 %
