Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-29 / 23. (766.) szám
mészetesen azonnal kétségbe vonták a záradék létezését. A szlovák néppárt viszont váltig hangoztatta a maga igazát. A Slovák egy, minden eddiginél élesebb hangú cikkében kijelentette, hogy a párt a záradék publikálásával tudatosan fedte föl a köztársaság Achii- les-sarkát, de azt azért volt kénytelen tenni, mivel erre Benes rákényszeritette. Egyszersmind kilátásba helyezte, hogy utolsó atout- ját: a népszavazást i's ki fogja játszani, de semmiesetre sem fogja engedni, hogy a partit a prágai centralizmus nyerje meg. Állításainak bizonyítása céljából a többi között Med- vecky bajmóci prépostra, a volt egyházi referensre hivatkozott a lap, aki a forradalom idejében titkára volt a szlovák nemzeti tanácsnak. Medveckynek ezek után nyilatkoznia kellett és közzé is tett egy igen rabulüsztikus nyilatkozatot. Mindenekelőtt beismerte, hogy csakugyan beszélt a klauzuláról, de azzal a szándékkal, hogy eloszlassa a szlovenszkói papi körök bizonyos aggodalmait és rávegye őket az uj állam építésénél való együttműködésre. Nyilatkozatának pontos dátumára és szószerinti szövegére ugyan nem emlékszik vissza, de beismeri, hogy nem kevesebbet mondott, mint azt, hogy az első tíz esztendő leforgása után „a szlovákok lojális képviselőinek módjukban fog álíani a csehek képviselőivel az egységes állami közösségben való együttműködés végleges formáitól megállapodást létesíteni4*. Bajmóc ujdoniansült prépostja nagyon ivatos formában ugyan, de bevallotta, hogy 0\ mint a szlovák nemzeti tanács titkára, igfenis beszélt egy tízéves provizóriumról. Az „egységes állami közösségben való együttműködés végleges formái4* közé, ha ugyan nem gondoltak többre, az autonómia is tartozik, úgy, hogy abban az esetben, ha Med- vecky igazat mondott, három esztendő múlva Szlovenszkó államjogi helyzetét illetően rendkívül nagy horderejű tárgyalásoknak kellene megkezdődniök. Más kérdés persze, hogy Medvecky igazat mondott-e. Mostani nyilatkozatából inkább az látszik következni, hogy — nem mondott igazat, hanem csak olcsó kortesfogásnak használta föl az állítólagos záradékot. így akarta megnyerni a papokat és megnyugtatni azokat, akiknek már akkor sem tetszett túlságosan az „egy nemzet, egy nyelv4* elmélete. Ha igy cselekedett, úgy olyan bűnös játékot űzött, amelyet eléggé elítélni nem lehet. Szlovenszkó lakosságának jógáiban áll követelni, hogy ezekre a részletekre teljes világosságot derítsenek azok, akiknek tudomásuk van róluk. A magyar és német népnek ts tisztán kell itt látnia. Bármilyen is legyen azonban az igazság, semmiesetre sem tartjuk megengedhetőnek, hogy a hivatalos külügyi propaganda a polémiát most mellékvágányra akarja terelni, amidőn Hlinka diszkreditálása céljából azt a hírt terjeszti a külföldön, hogy a szlovák néppárt állítólag összeköttetést tart fönn az osztrák monarchistákkal. Csütörtök, január 29. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Árva Pál. Az Országos Bank hatalmas, gőgös palotáját zajongó hullámokban mosta körül a hűvös alkonyaiban az emberek, állatok, tár- müvek szüntelen áradata. Az elnök egy elsőemeleti ablakban állott, sunyi mosollyal nézett le az utcára és néha hangosan nevetett. Borostás, fekete arcában gyulladtan pislogott két furcsa fényű szeme és a kezei fáradtan reszkettek. Ruhája piszkos volt és gyűrött; teljes hete már, hogy nem vetette le: felöltözve aludt, valamelyik karosszékbe süppedve és csak keveset. Egy hét óta nem mozdult ki a szobájából. És csodálatosképpen inasát kivéve senki sem nyugtalankodott miatta. Mindazok, akik ezekben a napokban érintkeztek vele, bankvezérek, ügynökök és az ő saját nagy táborkara, — külsejének szokatlan állapotát majdnem természetesnek találták. Mert a nagy ütközetnek ez már a második hete volt. Mikor hónapokig tartó idegfeszitŐ előkészületek, tanácskozások, tőkeátcsoportosítások és tőkeösszevonások után két héttel ezelőtt kiadta parancsait az első támadás megindítására, sietve szegődtek szolgálatába azok is, kiket eddig csak kalandor lénye, hirtelen támadt óriási vagyonának ismeretlen eredete tartott ettől vissza. Az első napokban nyugodtan, majdnem higgadtan figyelte a támadás lefolyását, izgatottságot nem lehetett észrevenni a viselkedésében. Az operában kétszer is mutatkozott és családja körében étkezett. Amikor azonsam megbillentett A belgrádi satíó felháborodása Ofsisaosen nemei bűvel intervencióin mfaif miután nem ismerte el a vezetőségnek kizárási jogát. A szakszervezet hívására megjelent a rendőrkülönitménynek sikerült csak rendzavarókat a székházból kiszorítani. Belgrád, január 28. Olshausen német követnek demonstratív föllépése Kraft dr. ügyében nagy vissza1tetszést szült a jugoszláviai sajtóban. Kijelentik, hogy Kraft dr., a német párt inzultált elnöke, jugoszláv állampolgár volt és ezért a támadást elkövető egyéneket egyedül csaik a jugoszláv hatóságoknak van joguk megbírálni és elitélni. Az a körülmény, hogy Kraft dr. német nemzetiségű, nem ad okot Németország diplomáciai képviselőjének, hogy ügyében interveniáljon. Olshausen követ élesen megkritlzálta a jugoszláv külügyminisztériumban uralkodó rendetlenséget is azért, mert első látogatása alkalmával egyetlen főhivatalnokot sem talált ott. Ez a körülmény sem ad okot, hogy az egész jugoszláv hivatalnoki kart lebecsméreljék, amint a követ tette. A fölháborodást növeli az Is, hogy a német követ a tegnapi belgrádi nemzeti ünnepen való nem megjelenését a legridegebb hangon azzal okolta meg, hogy nem vehet részt olyan ország ünnepélyén, mely országban úgy bánnak a németekkel, mint ahogy Kraft dr.-ral bántak. A távolmaradásnak ez a motiválása ellentmond minden diplomáciai szokásnak. A lapok elvárják, hogy PasJcs lépéseket fog tenni a német követ inkorrekt magaviseleté miatt és elégtételt követel a német kormánytól. Belgrád, január 28. A jugoszláviai német párt ma hivatalosan tiltakozik Kraft dr. megcámadtalása miatt. A párt kijelenti, hogy nem felel meg az igazságnak az a hir, amely Szerint a német párt Bécsben Radiccsal paktumot kötött volna. Arra kéri a kormányt, hogy a gyanúsítások helyett hozza nyilvánosságra ezt a szerződést, ha annak tényleg birtokában van. Belgrád, január 28. Az epenzéki Pravda elmü lap jelenti, hogy a jugoszláviai választások elöcsatározásai alkalmával eddig az ellenzéki pártok hívei közül 11 embert megöltek, 28-at súlyosan megsebesítetlek, több •mint 800 at pedig letartóztattak. O’shaissen német követ intervencióia Belgrádban A megtámadott német pártvezér állapota életveszélyes. Belgrád, január 28. Olshausen német követ tegnap előtt este azonnal, miután megtudta, hogy Kraft doktort, a német párt vezérét, megtámadták és félholtra verték, fölkereste Nincsics dr. külügyminisztert, hogy informálódjék a sajnálatos esetről. A külügyminisztert azonban nem találta meg, igy csak tegnap délelőtt tárgyalhatott az ügyről. A követ kijelentette, hogy bár Kraft dr. jugoszláv állampolgár, mégis kötelessége érdeklődni a véres esetről, mive! általa a német népen esett sérelem. Tegnap délelőtt a begrádi egyetemen nemzeti ünnep volt, melyre a diplomáciai kar is meg volt hiva. Olshausen német követ tüntetőén távol maradt. Olshausen interveniálásának különösen az ad jelentőséget, hogy ez az első eset, amikor egy idegen állam követe tiltakozik egy idegen állampolgárt ért sérelem miatt. Az első eset, amikor a nemzeti kapcsolat széttöri a politikai kapcsolatot és egy állam aktivén beavatkozik egy másik állam területén élő nemzeti kisebbségének ügyébe. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz e lépésnek a következménye, de mindenesetre uj lehetőségeit nyitja meg a kisebbségek védelme kérdésének. A jugoszláviai ellenzék igen föl van háborodva a Kraft doktort ért támadás következtében. Kraft dr. pártja mindég államhü és lojális volt. A megtámadott pártvezért ellenzéki lapok a jugoszláv Mateottinak nevezték el. A súlyosan sebesült embert szanatóriumban ápolják, ahol meg is operálták. Állapota még mindig életveszélyes. Megegyeztek a magyar szociáldemokraták Bécsben Budapesten azonban tovább folynak a párt háborúságai Bécs, január 28. A lapok jelentik, hogy a magyar szociáldemokraták konfliktusában Ítélkező konferencia tegnap este véget ért. Tóm Shawnak, a döntőbiróság elnökének sikerült az ellentéteket mindkét pártra nézve kedvezően megoldani- Mint jelentettük, a konfliktus a magyar szociáldemokraták becsi szárnya és a budapesti hivatalos pártvezetőség között keletkezett a Bethlennel kötött paktum miatt. A döntöbiróság aktáit csak csütörtökön hozzák nyilvánosságra Budapesten és Bécsben egyidejűén. Budapest, január 28- (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ugyanakkor, amikor Bécsben a szociáldemokraták konferenciája együtt volt, Budapesten az építő- munkások székhazába a kizárt szervezeti tagok egy csoportja erőszakkal behatolt, Egynegyed óráig tartott a szenátus mai ülése — A P. M. H. parlamenti tudósítójától. Prága, január 28. A szenátus mai ülését csupán az ülés megkezdése előtt megtartott klubelnöki értekezlet élénkítette föl. Ezen az értekezleten Chlumetzki kommunista klublelnök bejelentette, hogy január 24-én csendőrök hatoltak be Bodnár kommunista lakásába és ott mindent fölkutatva formális házkutatást tart- tottak Bodnár távollétében. Midőn a szenátor hazatért és lakásán a házkutatás eredményét látta, azonnal fölkereste a csendőr- parancsnokságot és megkérdezte tőlük, egyrészt a házkutatás okát, másrészt, hogy kinek a rendeletére történt az egész. A csend- örparancsnokság válaszában kijelentette, hogy a házkutatás megejtésére a főszolgabíró intézkedett. Chlumetzki indítványoz*-;?, hogy a szenátus elnöksége tegye vizsgálat tárgyává ezt az esetet. A szenátus plenáris ülése háromnegyed 4-kor kezdődött. A tárgysorozatnak nem volt különösebb jelentőségű pontja, ezért az ülés lefolyása a R-gcsendesebb volt. A szenátorok teljes számban megjelentek az ülésen sőt a német szenátorok is ott voltak. Csak a min’szterek padjai ásítottak üresen. Az ülés végén ugyan benézett Stribrny vasutügyi miniszter. A napirend tárgyalása előtt az elnök bejelentette, hogy a választási bíróság Bodnár, Csehi, Égry, Krisko szenátorok mandátumait verifkálta*. Ezután a tárgysorozat első pontjaként a böraukcióról szóló törvény- javaslat tárgyalásához fogtak, amelyet a szenátus első és második olvasásban vita? nélkül elfogadott. A szenátus még elfogadta a Podjebrad községnek adandó gyorssegélyről szóló javaslatot, majd 4 órakor szétoszlott. A legközelebbi ülés holnap délután két órakor lesz. Sérvben szenvedi Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék pere comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélküii sérvkötönk. mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után. lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott indtalpbetét Fla- nell has-, hát- és mellmelegitő „Mea" Kölszerltáz Bratlslava, Duna-a. 51. Vezető orvos: M. U. Dr. Izsák Lajos Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek lllll TIII ...........I I II m I Ml Ilii I II r HHPmiUHHii A kalandor kártyavárként ingott már a tőzsde, hirtelen vibrálni kezdett az arcán egy kaján és alamuszi mosoly, melytől azóta sem tudott szabadulni. Ugyanazon a napon átköltözött bankbéli lakosztályába, este már nem vetkezett le és reggel a borbélyt kidobta. Az a hangos, kurta, idegen nevetés két nappal ezelőtt fogta el először, mikor a második roham kimenetelét közölték vele telefonon. Különös, ideges nevetésben tört ki annak hallatára, hogy egy fél ország rendült meg az ő támadására. Ez a nevetés azóta bizonyos időközökben változatlan teltséggeíl buggyant ki a száján. Amaz emberekre, kik naponta tárgyaltaik vele, kissé szokatlanul hatott ugyan, de az első meghökkenés után vállat vontak és tovább is engedelmesen hajtották végre utasításait Családja vajmi keveset törődött vele, néha hetekig nem látta. Csak az előszobában neszeit föl minden alkalommal az inas, valahányszor az a különös nevetés felhangzott. És értetlen szemekkel méregette ura elhanyagolt, vad külsejét. De csak tépelődött magában nyugtalanul és állását féltve senkinek sem mert szólni. Időnkint ■izomban belesett a kulcslyukon. Most is, hü'gy ablaktáblák heves csörömpölése hallatszott belülről, a kulcslyukhoz sietett és látta, hogy az elnök mély Ívben hajol ki az ablakon. Hirtelen elhatározással benyitott a szobába. Az elnök az inas szándékosan zajos ajtónyitására fölegyenesedett és nyugodtan megfordult. Mély töprengés ráncai húzódtak végig a homlokán. De mikor meglátta az inast, az arca földerült. — Nézze csak, fiam, — mondta élénk, barátságos hangon, — kint alkonyodik. — Igenis, elnök ur. Ide álljon, me'lém, innen jobban látja, —- nevetett. Jöjjön közelebb. Az inas bizalmatlanul és vonakodva az ablakhoz lépett. Az elnök gyöngéden megfogta a kezét. — így. És most nézze csak. Kissé hűvös is van és a nap már nem látható sehol. De ha az eget figyelmesebben megnézi, különösen ott oldalt, — mélyen kihajolt az ablakon és az inas kezével az ég egy távoli pontjára mutatott, — ott ha megnézi, látni fogja, hogy valami különös színe van. Már reggel óta töröm a fejem és nem tudok rájönni erre a színre ... Ha rávezetnél, — suttogta, — vagy valami egészen másról beszélnél, — még minden rendbe jönne . . . Elbocsájtotta az inas kezét és elgondolkozva folytatta: — Tulajdonképpen nem is a színét akarom megtudni, ha jól meggondolom. Csak azt, hogy ez az egész itt fölöttünk mih.z Is hasonlít . , . Valamire nagyon emlékeztet... Ezt mondd meg nekem, fiam, hogy mihez hasonlít? . . . Tudod, — tette hozzá titokzatosan, — ő már bent van a házban. Az inas riadtan nézett fel az elnök arcába. És az elnök szemei megdöbbentették. Az első pillanatban menekülésre gondolt. De aztán erőt vett magán és óvatosan megfogta az elnököt karjánál, egy karosszékhez vezette és leültette. Majd az ablakhoz sietett és zajtalanul betette az ablakszárnyakat. — Hűvös van, elnök ur. Meg talál fázni. — Ahogy gondolod, fiam, —• mondta az elnök és kurtán fölnevetett. — Igen, — mondta az inas és kiment. Lélekszakadva rohant le a földszintre és telefonált az elnök családjához, hogy az elnök ur rosszul érzi magát, valaki azonnal jöjjön. De csak a cselédség volt odahaza, mely a hir hallatára élsz éje dt a városban a családtagok megkeresésére. Aztán fölcsengetett néhány orvost a közelben, egy végül is jelentkezett és megígérte azonnali jövetelét. Lecsapta a kagylót és sietett vissza, az első emeletre. Miikor benyitott a szobába, az elnök ismét az ablakban állott és az alant elterülő utcát látszott erősen figyelni. Az inas visszajövetelét nem vette észre. Egyszerre fölkiáltott. — Mi ez? — ordította. — Hátki csoda, ki vagyok én? — lihegte. — És kicsoda ő? . . . Megtántorodott. A hozzásiető inas felfogta már zuhanó testét és vigyázva vezette el egy karosszékhez. Tehetetlenül hajolt főléje. Az elnök most felemelkedett a karosszékben s görcsösen kapaszkodott meg benne kétoldalt. — Még . . . még nem látom egészen tisztán, — suttogta maga elé. Fölnevetett. — Azt hiszem, hogy hosszú bajsza van, mely lelóg a szájába. Miért éppen ez? . . . Erre alig emlékszem ... És különben is . . . ez egy fáradtt ember . . . mint én . . . — Félkézzel magához húzta az inast, a másikkal ziláltan simogatta a homlokát. — Kint már bizonyára .. . baj van. Menj, nézd meg, fiam . . . ö jár a lépcsőkön, hallod? — súgta halkan. — Nem, nem jár, hanem vonszolja magát . . . Olyan, olyan nehéz, fáradt csoszogással, tudod . . . Menj, nézd meg, fiam, ki az . . . aki engem meg fog . . . fojtani . . . — Senki, elnök ur! — mondta az inas éles ufcló hangon. — Higyje d, hogy senki! De igen, én tudom, — nyöszörgőit az elnök,— csak nem akarsz kimenni ... — Ellökte magától a zinast és hallgatózva meredt a levegőbe. — Hallod, ahogy csoszog? . . . Milyen nehezen? ... De miért nem látom még az arcát, ha . . . — Elhallgatott és rémülten mutatott a szoba túlsó, homályos sarkába. — Ott! . . . Nézd, ott a sarokban! — súgta reszketve az inas felé és újból magához vonta. —* Menj oda, kérlek, menj oda és űzd el, ne nézzen úgy rám! . . . Az inas dermedten meredt a levegőbe. — Nincs ott senki, elnök ur! Esküszöm, hogy senki!-- Menj oda! — rikácsolta az elnök. Aztán halkan, nyöszörögve tette hozzá: Kérlek, menj oda és taposd körül a sarkot . . . (Vége holnapi számunkban.) 2
