Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-28 / 22. (765.) szám

SPfíÁffAlMAÓMXTftfillrP Szcilovszhy a Raűics-üguröl — Delhién a haional ellenőrzésről 4 Uj harcok előtt Albánia Róma, január 27. Az Epocha jelentései szerint az albániai miridrták fóliáz adtak a kormány ellen. A kormány nem akar harcba keveredni s ezért delegáltakat küldött a törzshöz, hogy újabb engedményekkel meg­nyugtassa az elégedetleneket. Az ország más részeiről is nyugtalanitó hirek érkeznek. A lakosság konzervatívabb része erélyesen til­takozik a köztársaság kikiáltása ellen, te­kintve, hogy ez a kamara többsége nélkül történt meg, szinte suttyomban és anélkül, hogy a vidéknek róla előzetes tudomása lett volna. * Elfogadták Pozsony város 1925. évi költségvetését Tizenkét millió a deficit — Nem fizetnek adót a cseh nagybankok Pozsony, január 27. (Saját tudósítónktól.) Pozsony város képviselőtestülete Okánik Lajos dr. polgár­mester elnökletével hétfőn délután 3 órakor rendkávültí közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya az 1925. évi költségvetés volt. A vita során Rosol Ernámtól csehszlovák tag után Reisz Gyula dr. (zsidópárti) szólalt meg, aki szerint a költségvetés csak paró­dia. 1914-ben, tehát a békében Pozsony vá­ros kiadása 4-‘é millió volt 749.000 korona deficittel. Ezzel szemben m-a Pozsony város kiadása 58 millió 852.534 korona; bevétele 46,102.534 korona. A deficit tehát 12 millió 750.000 koronias. Ennek fedezésére 170 száza­lékos községi pótadó kivetése szükséges. Sláger Jenő (kommunista) főként Reisz dr.-raj polemizál. Támadja a Vigadó-kávéház konzorciumot, amely csak 300.000 korona bért fizet és 20 millió forgalmat csinál. A Vi­gadó bérletét évi egy millió koronára java­solja felemelni. A költségvetést nem fogadja el. Beszéde alatt a karzaton összegyülekezett kommunisták nagy tapsot rendeztek, úgy, hogy a polgármesternek a terem kiürítteté­sé vei kellett fenyegetőzni. Kraus dr. (csehszlovák szociáldemokrata) után Kaiser Gyula (keresztényszociális) be­szélt. A fohlbát abban látja, hogy a város szociáldemokrata vezetősége az 1919., 20. és 21. években rosszul gazdálkodott, óriási ter­heket rótt a város polgárságának nyakába. Több fájó pontját sorolja fel a város őslakos­ságának, igy a színházi szezon igazságtalan beosztását stb. Kifogásolja, hogy a főjegyző^ (Bellái) vétót emelt az ellen, hogy a tűzoltók­nak havi 100 korona fizetésemelést adjanak. Ez évi 30.000 koronával terhelné meg a büd­zsét. A költségvetést csak ennek a pontnak kikapcsolásával fogadja el. Tomanék Flóris (néppárti) támadja a cseh nagybankok fiókjait, amelyek a város­nak nem fizetnek adót. Sípos Leó dr. indítványára a költségve­tést a részletes vita nélkül, általánosságban és részleteiben elfogadták azzal, hogy a tűz­oltóknak Kaiser indítványa értelmében meg­adják a 30.000 koronás fizetésemelést. Este hat órakor a közgyűlés véget ért. — (Keresztényszocialista niunkásgyülés Kassán.) A keresztényszooialista szakszerve­zetek január 29-én csütörtökön délután nagy­gyűlést rendeznek Kassán a Legényegyesü­let nagytermében az aktuális munkáskérdé­sek ügyében. A gyűlés előadói Eleischmann Gyula dr., Ványai István és Fedor Miklós lesznek, (o) ===== Cipői ===== CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 + Sérvlen szenvedők + Egyetlen biztos védelmet nyu}t a lágyék, here. comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lósó has, gyomor* és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia* nell has-, hát- és mell melegítő „HVBieíf kötszerhez Bratislava, Dona-n. 51. Vezető orvos: M. U. 'Dr. Izsák Lajos Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek Budapest, január 27. Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése: A nemzetgyűlés külügyi bizott­sága? ma ülést tartott, amelyen Karafiáth Jenő a külügyminisztertől felvilágosítást kért a Radics-ügyről. Szcitovszky Tibor külügy­miniszter nyomban válaszolt és megismé­telte azt a múltkor tett nyilatkozatát, hogy a magyar kormány Radiccsal semmiféle szerződést nem kötött. Hilder jugoszláv belügyi államtitkár an­nak idején a Neue Freie Presse munkatársa előtt olyan nyilatkozatot tett, hogy Radics letartóztatásakor megtalálták a szerződést, melyet a horvát parasztvezér 1923 őszén kötött Londonban a ma?gyar kormány meg- bizoítaival. A nyilatkozat megjelenése után a magyar kormány belgrádi követe utján követelte, hogy ezt a nyilatkozatot cáfolják meg. Még ugyanaznap este hivatalos közlés jelent meg amelyben a jugoszláv sajtóiroda kijelenti, hogy Mii- ser államtitkár a szóban forgó kijelentése­ket nem tette meg a Neue Freie Presse tudósítója előtt. Tíz nap múlva belgrádi kormány módot adott a*rra, hogy a szóban forgó okmány­ba betekintést nyerhessünk. A magyar kormány a maga részéről ezzel ezt az ügyet befejezettnek tekinti. A külügyi bizottság a külügyminiszter válaszát egyhangúan tu­domásul vette. * 1 * * * 5 Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az internacionálé vizsgálóbizott­sága összefilésének a magyar szociáldemo­kraták ügyében az az előzménye, hogy a bécsi úgynevezett emigránsok már jó ideje tanácskoztak arról, miként tudnak nagyobb befolyást gyakorolni a magyar szociáldemo­krata párt mozgalmainak irányítására. En­nek következtében feljelentették a pártot a londoni intézőbizottságnál, hogy a párt ke­belében egyenetlenségek ura?lkodnak. Az emigránsok hat pontban állították össze kö­veteléseiket a magyarországi szociáldemo­krata párttal szemben. Ezek a következők: 1. Radikálisabb politika a párt parla­menti frakciójának részéröl. 2. Állandó érintkezés az emigrációval. 3. Az agrár­kérdések ügyében radikálisabb magatartás követendő és a földmunkásokat meg kell szervezni a párt részére. 4. A köztársasági propaganda kiterjesztése és fokozása. 5. Somogyi és Bacsó Béla gyilkosainak megbüntetése és végül. 6. Kunfi feljelen­tést tett a szociáldemokrata párt vezető­sége ellen a Bethlen miniszterelnökkel kö­tött paktum ügyében. A szociáldemokrata párt magyarországi szárnya eddig is hajlandó volt a Bécsben élő emigránsokkal bizonyos tekintetben koope­rálni, de minden kötelezettség nélkül. A szociáldemokrata párt elküldte meg­bízottait a bécsi tanácskozásra, de eleve is kijelentette, hogy tiltakozik minden olyan terv ellen, amely a párt belügyeibe akarna avatkozni. A konferenciáról eddig nem szivárgott ki semmi, a hivatalos kommünikét sem adták még ki, de annyi bizonyos, hogy a vita rend­kívül heves és izgatott volt. A magyar kiküldöttek kijelentették, Páris, január 27­Szüllő Géza Párisban van. Felkerestem és kérdéseimre a következőket volt szives mondani. — A békekötés óta évenként a tél egy részét Párisban töltöm és szemmel láthatólag tudom konstatálni azt, hogy az a légkör, amely barátságtalanabb volt még a háborús légkörnél is, mert a háborúban a gyanúsítá­sok nem játszottak olyan szerepet, mint a békekötés óta, most tisztulni kezd. Az élet­ben a logika éppúgy helyreáll, mint ahogy földrengés után az inga úgy áll meg. ahogy azt a föld vonzóereje rendeli. A békeszerző­déseknek a logikája azt hozta magával, hogy a szerződés két egyenrangu fél között köt Ezután Teleky Tibor gróf kért föl- világositásokat a miniszterelnöktől a katonai e! enőrzö bizottságok sperepéről. Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány már több alkalommal rámu­tatott arra, hogy hat évvel a békeszerződések megkötése után anakronizmus a katonai ellenőrzés s annak meg kell szűnnie. A kormány visszautasította a kisantant- nak azt a kezdeményezését, hogy a katonai ellenőrző bizottságban valamilyen formában képviseletet nyerjenek. A népszövetség őszi ülésszaka úgy határozott, hogy a vizsgáló bizottságba föltétlenül bele kell vonni a szomszédos államokat. A népszövetség ta­nácsához e határozat ellen tiltakozó jegy­zéket intéztünk, melyre azt a választ kap­tuk, hogy a népszövetség ezt az ügyet a részrehajlatlanság teljes figyelembevételével és a legnagyobb méltányosság szellemében kívánja megoldani, de nem óhajt polémiába bocsátkozni. A határozat megokolásául szol­gáló indokokat azonban a népszövetségi tanács nem közölte velünk. A magyar kormány ezt az ügyet ezzel a jegyzékváltással nem tekinti lezártnak. A bizottság tetszéssel fogadta minisz­terelnök nyilatkozatát és ezzel az ülés délután fél háromkor véget ért. hogy nem tárgyalni, hanem csak felvilágo­sításokat adni jöttek Becsbe, mert senkit sem engednek belügyeikbe avatkozni. Valószinü, hogy a bécsi tárgyalásokon nem fog megegyezés létrejönni és ezért az egész ügy a brüsszeli internacionálé elé kerül, amely végérvényesen dönt Rendkívül érdekes a Népszava mai szá­mának vezércikke, amely a bécsi vizsgáló- bizottság működésével foglalkozik. A lap leszögezi, hogy a? Bethlennel kötött paktum nem szerepel a konferencia programján. A vizsgálatot a londoni internacionálé azért indította, mert azt hiszi, hogy a párt kebelé­ben egyenetlenségek uralkodnak. Erélyesen fel kell lépni a rendbontók és a feljelentők ellen, akiktől a pártot okvet­lenül meg kell tisztítani. A külföldön élő demagóg rágalmazók, amikor látták, hogy a szociáldemokrata párt nem tűri alávaló pártmegbontó munkájukat, Londonban fel­jelentést tettek, ellenzéknek játszva ki magukat és elvi ellentéteket hangsúlyozva úgy állították oda magukat, mintha a magyarországi pártban két irány küzdene és az egyiket ők képviselnék. Az inter- nacionálé a jóakartu közvetítő szerepét vállalta, de a magyarországi párt be fogja bizonyítani, hogy a bécsi emigránsok áská- lódása valótlan hazugságokon alapul. Ab­ból, hogy az internacionálé vizsgálóbizott­ságához elküldtük megbizottainkat, még semmiféle következtetés nem vonható le. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Népszava e nyilatkozata, amely rendkivül éles támadás az úgynevezett emigráció ellen. Ezek után valószinü, hogy a párt minden eddigi összeköttetést is meg fog sza­kítani az emigrációval. Az is érdekes, hogy a Népszava beismeri, hogy a pártban egye­netlenségek uralkodnak és a sorok között már pártbomlásról is beszél. tetik avégből hogy a béke helyreáilittassék. A versaillesi és a trianoni békekonferencián ezt az elvet nem tartatták szem előtt, a győ­zők és a legyözőttek állapotát perpetuálni akarták; ez nem volt logikus, mert hisz a győző és a legyőzöttség nem egy állandó reláció és épp ezért teremtette meg a nem­zetközi jog a békeszerződések intézményét, ahol egyenrangú feleik a jóvátétel után az el­lenségeskedést elfelejtve, együttesen működ­nek az emberiség céljaiért. Az emberiség célja pedig ezen a földön az, hogy lehetőleg mindenki a maga igényeinek megfelelően le -•Telia élni szabadságban a maga életét, úgy az emberek, mint a fajok és a nemzetek. A szabad életnek két faktora van, az egyik a A magyar szocialisták minden Összeköttetési megszakítanak az emigránsokkal A Népszava alávaló demagógoknak nevezi az emigránsokat a magyar szociáldemokrata pártban Bomlás Szüli Géza nyilatkozik a P. M. H. párisi munkatársának a magyarságot érdekli Iranciaországi Helyzetről Szerda, január 28. szellemi szabadság, a másitk az anyagi meg­élhetési lehetőség. Egyik a másik nélkül se­hol sincs meg, ezért látom, hogy átterelődik mindenütt elsősorban a gazda­sági térre a megértésnek a vágya s ebből a vágyból leszürten h szem, hogy meg fog teremtődni a gondolatok szabadságának az eredménye is. A világ szívverése ma legjobban Páris­ban észlelhető. Ennek az érvelésnek a nagy­ságából azonban következtetni kell azután, hogy ez a lüktetés az örömtől vagy elfogó­dottság bánatától ered-e- A francia közvéle­mény a legélénkebben reagál az egész vilá­gon és leghamarabb megérzi önkéntelenül is, hogy nemzeti érdekének mi felel meg legin­kább és folyton jobban és jobban terjed áz a gondolat, hogy mint ahogy Franciaország nagyságának alapja az volt, hogy támogatta mindazt, ami összefüggésben volt a szabad­sággal, úgy most is mindenben látszik az, hogy Franciaország törekszik visszaadni minden fajnak, amelyet a békeszerződés szabadságában korlátozni kezdett, a szabad­ságát. Különösen ennek örülök, mint fajom­hoz hűségesen ragaszkodó magyar, mert minden francia kulturális tényező támogatja azt aiz irányzatot, amit a csehszlovák köztár­saság keretén belül a köztársaság elnöke hir­det legerősebben, hogy tudniillik minden faj kultúrájának legyen meg a sza­badsága. Éppen ezért ma már sem a népszövet­ségi tagok körében, sem a sajtó, sem a hiva­talos körökben nem magyarázzák félre azt a törekvésünket, hogy kultúrájának nemzeti jellegét minden faj megtartsa. A társadalom minden tagozatát Francia- országban egy gondolat hatja át; hogy Fran­ciaország megtalálja a garanciáit annak, hogy a háború eredményeit ne veszitse el. Franciaország ezért erősségeket és támpon­tokat keres vélt megtámadtatása esetére. Erős támpont csak az, ahol elégedett polgár­ság lakik, elégedett polgárság pedig ott van, ahol a jogok egyenlősége van meg, ezért követel? Franciaország az igaz! de­mokrácia érvényesülését, azokban az ára­mokban is, amelyek az ő patronátusa alá tartoznak. Persze, ez a szó: demokrácia, precizen még sehol sem határoztatott meg s igen so­kan a demokráciát annak vélik, hogy ha csaik egy bizonyos társadalmi körig engedik az ál­lami lakosságot az állami cselekedetben résztvenni s igen sokán demokráciának hir­detik azt, ha csak bizonyos fajhoz kötötten gyakorolhat valaki állampolgári jogot. Ezek a tétetek azonban nem logikusak s ezek or­vosságát megtalálja az idő. Párisban fokozatosan szaporodnak a ma­gyarul beszélők. Meglepő, hogy mennyi ma­gyar járja az utcáikat, akiknek nagy része a Bécsben és Berlinben likvidált emigránsok­ból származik. Az emigrációnak a sorsa min­denütt ugyanegy. Az emigráció olyan mint a fa, amelyet talajából kivettek és átültet­ték, amelynek a tartó gyökerei el vannak vágva s csak szívó gyökerei maradtak meg. Ezek a szívó gyökerek egyre kevesebb táplálékot tudván kapni, a fa egyre gyengébb s az első szélviharnál tartógyökér nélkül lé­vén, kidül. Az emigráció vezetői mindenütt elkeseredettek lesznek idővel, ez kedélyüket kesernyéssé teszi, ez kellemetlen azoknak, akik előtt panaszkodnak s igy az emigrán­sok mindenütt idővel nyűggé lesznek és végső katasztrófájuk a feledésbe való elmerülés. A Magyarország elleni rágalmak már nem hatnak, mert kialakult az a közvélemény úgy Franciaországban, mint Angliában, túloz­tak a rágalomhadjárattal s igaz lett újból Talleyrandnak a mondása: „qui exagére est perdu“ („a túlzás pusztulásra vezet14.) Az Emberi Jogok Ligájának gyűlését végighall­gattam. A gyűlés objektív szemlélettel azért volt sikertelen, mert a vezetők nem vették számba Talleyrandak ezt a bölcsességét és egy logikai botlást követtek el, mert a majd­nem bolseviki hangulatú hallgatóságnál tu­lajdoniképpen amiatt tartottak gyűlést, hogy Károlyi Mihálynak sorsüldözöttségét demon­strálják s követeljék, hogy Károlyi Mihály­nak elkobzott birtokait adják vissza, vagyis a nagy kapitalizmus érdekeit szolgálták a proletárok között. Kevés sikere volt azért is a gyűlésnek, mert Szende Pál, a francia nyelvet terézvá­rosi kiejtéssel, Veér Imre pedig tökéletes hortobágyi akcentussal beszélte, ezért meg nem értették őket a franciák és csodálkoz­tak rajta a franciául tudó magyarok. Sokkal több reményt nyújt arra, hogy a világ gyógyulása bekövetkezik, az. hogy az egyetemek és a fiatalság társadalmi köreiben kezd elterjedni a kölcsönös megértés szük­ségességének érzése. Kezd elterjedni az a gondolat hogy nem abban áll -az emberiség célja, hogy bizonytalanná tegye egyik a má­sikának a létét, de abban, hogy elterjedjen a kölcsönös megbecsülésből eredő jó viszony.

Next

/
Thumbnails
Contents