Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-28 / 22. (765.) szám
SPfíÁffAlMAÓMXTftfillrP Szcilovszhy a Raűics-üguröl — Delhién a haional ellenőrzésről 4 Uj harcok előtt Albánia Róma, január 27. Az Epocha jelentései szerint az albániai miridrták fóliáz adtak a kormány ellen. A kormány nem akar harcba keveredni s ezért delegáltakat küldött a törzshöz, hogy újabb engedményekkel megnyugtassa az elégedetleneket. Az ország más részeiről is nyugtalanitó hirek érkeznek. A lakosság konzervatívabb része erélyesen tiltakozik a köztársaság kikiáltása ellen, tekintve, hogy ez a kamara többsége nélkül történt meg, szinte suttyomban és anélkül, hogy a vidéknek róla előzetes tudomása lett volna. * Elfogadták Pozsony város 1925. évi költségvetését Tizenkét millió a deficit — Nem fizetnek adót a cseh nagybankok Pozsony, január 27. (Saját tudósítónktól.) Pozsony város képviselőtestülete Okánik Lajos dr. polgármester elnökletével hétfőn délután 3 órakor rendkávültí közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgya az 1925. évi költségvetés volt. A vita során Rosol Ernámtól csehszlovák tag után Reisz Gyula dr. (zsidópárti) szólalt meg, aki szerint a költségvetés csak paródia. 1914-ben, tehát a békében Pozsony város kiadása 4-‘é millió volt 749.000 korona deficittel. Ezzel szemben m-a Pozsony város kiadása 58 millió 852.534 korona; bevétele 46,102.534 korona. A deficit tehát 12 millió 750.000 koronias. Ennek fedezésére 170 százalékos községi pótadó kivetése szükséges. Sláger Jenő (kommunista) főként Reisz dr.-raj polemizál. Támadja a Vigadó-kávéház konzorciumot, amely csak 300.000 korona bért fizet és 20 millió forgalmat csinál. A Vigadó bérletét évi egy millió koronára javasolja felemelni. A költségvetést nem fogadja el. Beszéde alatt a karzaton összegyülekezett kommunisták nagy tapsot rendeztek, úgy, hogy a polgármesternek a terem kiüríttetésé vei kellett fenyegetőzni. Kraus dr. (csehszlovák szociáldemokrata) után Kaiser Gyula (keresztényszociális) beszélt. A fohlbát abban látja, hogy a város szociáldemokrata vezetősége az 1919., 20. és 21. években rosszul gazdálkodott, óriási terheket rótt a város polgárságának nyakába. Több fájó pontját sorolja fel a város őslakosságának, igy a színházi szezon igazságtalan beosztását stb. Kifogásolja, hogy a főjegyző^ (Bellái) vétót emelt az ellen, hogy a tűzoltóknak havi 100 korona fizetésemelést adjanak. Ez évi 30.000 koronával terhelné meg a büdzsét. A költségvetést csak ennek a pontnak kikapcsolásával fogadja el. Tomanék Flóris (néppárti) támadja a cseh nagybankok fiókjait, amelyek a városnak nem fizetnek adót. Sípos Leó dr. indítványára a költségvetést a részletes vita nélkül, általánosságban és részleteiben elfogadták azzal, hogy a tűzoltóknak Kaiser indítványa értelmében megadják a 30.000 koronás fizetésemelést. Este hat órakor a közgyűlés véget ért. — (Keresztényszocialista niunkásgyülés Kassán.) A keresztényszooialista szakszervezetek január 29-én csütörtökön délután nagygyűlést rendeznek Kassán a Legényegyesület nagytermében az aktuális munkáskérdések ügyében. A gyűlés előadói Eleischmann Gyula dr., Ványai István és Fedor Miklós lesznek, (o) ===== Cipői ===== CSAK NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 + Sérvlen szenvedők + Egyetlen biztos védelmet nyu}t a lágyék, here. comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélküli sérvkötönk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lósó has, gyomor* és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia* nell has-, hát- és mell melegítő „HVBieíf kötszerhez Bratislava, Dona-n. 51. Vezető orvos: M. U. 'Dr. Izsák Lajos Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek Budapest, január 27. Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése: A nemzetgyűlés külügyi bizottsága? ma ülést tartott, amelyen Karafiáth Jenő a külügyminisztertől felvilágosítást kért a Radics-ügyről. Szcitovszky Tibor külügyminiszter nyomban válaszolt és megismételte azt a múltkor tett nyilatkozatát, hogy a magyar kormány Radiccsal semmiféle szerződést nem kötött. Hilder jugoszláv belügyi államtitkár annak idején a Neue Freie Presse munkatársa előtt olyan nyilatkozatot tett, hogy Radics letartóztatásakor megtalálták a szerződést, melyet a horvát parasztvezér 1923 őszén kötött Londonban a ma?gyar kormány meg- bizoítaival. A nyilatkozat megjelenése után a magyar kormány belgrádi követe utján követelte, hogy ezt a nyilatkozatot cáfolják meg. Még ugyanaznap este hivatalos közlés jelent meg amelyben a jugoszláv sajtóiroda kijelenti, hogy Mii- ser államtitkár a szóban forgó kijelentéseket nem tette meg a Neue Freie Presse tudósítója előtt. Tíz nap múlva belgrádi kormány módot adott a*rra, hogy a szóban forgó okmányba betekintést nyerhessünk. A magyar kormány a maga részéről ezzel ezt az ügyet befejezettnek tekinti. A külügyi bizottság a külügyminiszter válaszát egyhangúan tudomásul vette. * 1 * * * 5 Budapest, január 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az internacionálé vizsgálóbizottsága összefilésének a magyar szociáldemokraták ügyében az az előzménye, hogy a bécsi úgynevezett emigránsok már jó ideje tanácskoztak arról, miként tudnak nagyobb befolyást gyakorolni a magyar szociáldemokrata párt mozgalmainak irányítására. Ennek következtében feljelentették a pártot a londoni intézőbizottságnál, hogy a párt kebelében egyenetlenségek ura?lkodnak. Az emigránsok hat pontban állították össze követeléseiket a magyarországi szociáldemokrata párttal szemben. Ezek a következők: 1. Radikálisabb politika a párt parlamenti frakciójának részéröl. 2. Állandó érintkezés az emigrációval. 3. Az agrárkérdések ügyében radikálisabb magatartás követendő és a földmunkásokat meg kell szervezni a párt részére. 4. A köztársasági propaganda kiterjesztése és fokozása. 5. Somogyi és Bacsó Béla gyilkosainak megbüntetése és végül. 6. Kunfi feljelentést tett a szociáldemokrata párt vezetősége ellen a Bethlen miniszterelnökkel kötött paktum ügyében. A szociáldemokrata párt magyarországi szárnya eddig is hajlandó volt a Bécsben élő emigránsokkal bizonyos tekintetben kooperálni, de minden kötelezettség nélkül. A szociáldemokrata párt elküldte megbízottait a bécsi tanácskozásra, de eleve is kijelentette, hogy tiltakozik minden olyan terv ellen, amely a párt belügyeibe akarna avatkozni. A konferenciáról eddig nem szivárgott ki semmi, a hivatalos kommünikét sem adták még ki, de annyi bizonyos, hogy a vita rendkívül heves és izgatott volt. A magyar kiküldöttek kijelentették, Páris, január 27Szüllő Géza Párisban van. Felkerestem és kérdéseimre a következőket volt szives mondani. — A békekötés óta évenként a tél egy részét Párisban töltöm és szemmel láthatólag tudom konstatálni azt, hogy az a légkör, amely barátságtalanabb volt még a háborús légkörnél is, mert a háborúban a gyanúsítások nem játszottak olyan szerepet, mint a békekötés óta, most tisztulni kezd. Az életben a logika éppúgy helyreáll, mint ahogy földrengés után az inga úgy áll meg. ahogy azt a föld vonzóereje rendeli. A békeszerződéseknek a logikája azt hozta magával, hogy a szerződés két egyenrangu fél között köt Ezután Teleky Tibor gróf kért föl- világositásokat a miniszterelnöktől a katonai e! enőrzö bizottságok sperepéről. Bethlen István gróf miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány már több alkalommal rámutatott arra, hogy hat évvel a békeszerződések megkötése után anakronizmus a katonai ellenőrzés s annak meg kell szűnnie. A kormány visszautasította a kisantant- nak azt a kezdeményezését, hogy a katonai ellenőrző bizottságban valamilyen formában képviseletet nyerjenek. A népszövetség őszi ülésszaka úgy határozott, hogy a vizsgáló bizottságba föltétlenül bele kell vonni a szomszédos államokat. A népszövetség tanácsához e határozat ellen tiltakozó jegyzéket intéztünk, melyre azt a választ kaptuk, hogy a népszövetség ezt az ügyet a részrehajlatlanság teljes figyelembevételével és a legnagyobb méltányosság szellemében kívánja megoldani, de nem óhajt polémiába bocsátkozni. A határozat megokolásául szolgáló indokokat azonban a népszövetségi tanács nem közölte velünk. A magyar kormány ezt az ügyet ezzel a jegyzékváltással nem tekinti lezártnak. A bizottság tetszéssel fogadta miniszterelnök nyilatkozatát és ezzel az ülés délután fél háromkor véget ért. hogy nem tárgyalni, hanem csak felvilágosításokat adni jöttek Becsbe, mert senkit sem engednek belügyeikbe avatkozni. Valószinü, hogy a bécsi tárgyalásokon nem fog megegyezés létrejönni és ezért az egész ügy a brüsszeli internacionálé elé kerül, amely végérvényesen dönt Rendkívül érdekes a Népszava mai számának vezércikke, amely a bécsi vizsgáló- bizottság működésével foglalkozik. A lap leszögezi, hogy a? Bethlennel kötött paktum nem szerepel a konferencia programján. A vizsgálatot a londoni internacionálé azért indította, mert azt hiszi, hogy a párt kebelében egyenetlenségek uralkodnak. Erélyesen fel kell lépni a rendbontók és a feljelentők ellen, akiktől a pártot okvetlenül meg kell tisztítani. A külföldön élő demagóg rágalmazók, amikor látták, hogy a szociáldemokrata párt nem tűri alávaló pártmegbontó munkájukat, Londonban feljelentést tettek, ellenzéknek játszva ki magukat és elvi ellentéteket hangsúlyozva úgy állították oda magukat, mintha a magyarországi pártban két irány küzdene és az egyiket ők képviselnék. Az inter- nacionálé a jóakartu közvetítő szerepét vállalta, de a magyarországi párt be fogja bizonyítani, hogy a bécsi emigránsok áská- lódása valótlan hazugságokon alapul. Abból, hogy az internacionálé vizsgálóbizottságához elküldtük megbizottainkat, még semmiféle következtetés nem vonható le. Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Népszava e nyilatkozata, amely rendkivül éles támadás az úgynevezett emigráció ellen. Ezek után valószinü, hogy a párt minden eddigi összeköttetést is meg fog szakítani az emigrációval. Az is érdekes, hogy a Népszava beismeri, hogy a pártban egyenetlenségek uralkodnak és a sorok között már pártbomlásról is beszél. tetik avégből hogy a béke helyreáilittassék. A versaillesi és a trianoni békekonferencián ezt az elvet nem tartatták szem előtt, a győzők és a legyözőttek állapotát perpetuálni akarták; ez nem volt logikus, mert hisz a győző és a legyőzöttség nem egy állandó reláció és épp ezért teremtette meg a nemzetközi jog a békeszerződések intézményét, ahol egyenrangú feleik a jóvátétel után az ellenségeskedést elfelejtve, együttesen működnek az emberiség céljaiért. Az emberiség célja pedig ezen a földön az, hogy lehetőleg mindenki a maga igényeinek megfelelően le -•Telia élni szabadságban a maga életét, úgy az emberek, mint a fajok és a nemzetek. A szabad életnek két faktora van, az egyik a A magyar szocialisták minden Összeköttetési megszakítanak az emigránsokkal A Népszava alávaló demagógoknak nevezi az emigránsokat a magyar szociáldemokrata pártban Bomlás Szüli Géza nyilatkozik a P. M. H. párisi munkatársának a magyarságot érdekli Iranciaországi Helyzetről Szerda, január 28. szellemi szabadság, a másitk az anyagi megélhetési lehetőség. Egyik a másik nélkül sehol sincs meg, ezért látom, hogy átterelődik mindenütt elsősorban a gazdasági térre a megértésnek a vágya s ebből a vágyból leszürten h szem, hogy meg fog teremtődni a gondolatok szabadságának az eredménye is. A világ szívverése ma legjobban Párisban észlelhető. Ennek az érvelésnek a nagyságából azonban következtetni kell azután, hogy ez a lüktetés az örömtől vagy elfogódottság bánatától ered-e- A francia közvélemény a legélénkebben reagál az egész világon és leghamarabb megérzi önkéntelenül is, hogy nemzeti érdekének mi felel meg leginkább és folyton jobban és jobban terjed áz a gondolat, hogy mint ahogy Franciaország nagyságának alapja az volt, hogy támogatta mindazt, ami összefüggésben volt a szabadsággal, úgy most is mindenben látszik az, hogy Franciaország törekszik visszaadni minden fajnak, amelyet a békeszerződés szabadságában korlátozni kezdett, a szabadságát. Különösen ennek örülök, mint fajomhoz hűségesen ragaszkodó magyar, mert minden francia kulturális tényező támogatja azt aiz irányzatot, amit a csehszlovák köztársaság keretén belül a köztársaság elnöke hirdet legerősebben, hogy tudniillik minden faj kultúrájának legyen meg a szabadsága. Éppen ezért ma már sem a népszövetségi tagok körében, sem a sajtó, sem a hivatalos körökben nem magyarázzák félre azt a törekvésünket, hogy kultúrájának nemzeti jellegét minden faj megtartsa. A társadalom minden tagozatát Francia- országban egy gondolat hatja át; hogy Franciaország megtalálja a garanciáit annak, hogy a háború eredményeit ne veszitse el. Franciaország ezért erősségeket és támpontokat keres vélt megtámadtatása esetére. Erős támpont csak az, ahol elégedett polgárság lakik, elégedett polgárság pedig ott van, ahol a jogok egyenlősége van meg, ezért követel? Franciaország az igaz! demokrácia érvényesülését, azokban az áramokban is, amelyek az ő patronátusa alá tartoznak. Persze, ez a szó: demokrácia, precizen még sehol sem határoztatott meg s igen sokan a demokráciát annak vélik, hogy ha csaik egy bizonyos társadalmi körig engedik az állami lakosságot az állami cselekedetben résztvenni s igen sokán demokráciának hirdetik azt, ha csak bizonyos fajhoz kötötten gyakorolhat valaki állampolgári jogot. Ezek a tétetek azonban nem logikusak s ezek orvosságát megtalálja az idő. Párisban fokozatosan szaporodnak a magyarul beszélők. Meglepő, hogy mennyi magyar járja az utcáikat, akiknek nagy része a Bécsben és Berlinben likvidált emigránsokból származik. Az emigrációnak a sorsa mindenütt ugyanegy. Az emigráció olyan mint a fa, amelyet talajából kivettek és átültették, amelynek a tartó gyökerei el vannak vágva s csak szívó gyökerei maradtak meg. Ezek a szívó gyökerek egyre kevesebb táplálékot tudván kapni, a fa egyre gyengébb s az első szélviharnál tartógyökér nélkül lévén, kidül. Az emigráció vezetői mindenütt elkeseredettek lesznek idővel, ez kedélyüket kesernyéssé teszi, ez kellemetlen azoknak, akik előtt panaszkodnak s igy az emigránsok mindenütt idővel nyűggé lesznek és végső katasztrófájuk a feledésbe való elmerülés. A Magyarország elleni rágalmak már nem hatnak, mert kialakult az a közvélemény úgy Franciaországban, mint Angliában, túloztak a rágalomhadjárattal s igaz lett újból Talleyrandnak a mondása: „qui exagére est perdu“ („a túlzás pusztulásra vezet14.) Az Emberi Jogok Ligájának gyűlését végighallgattam. A gyűlés objektív szemlélettel azért volt sikertelen, mert a vezetők nem vették számba Talleyrandak ezt a bölcsességét és egy logikai botlást követtek el, mert a majdnem bolseviki hangulatú hallgatóságnál tulajdoniképpen amiatt tartottak gyűlést, hogy Károlyi Mihálynak sorsüldözöttségét demonstrálják s követeljék, hogy Károlyi Mihálynak elkobzott birtokait adják vissza, vagyis a nagy kapitalizmus érdekeit szolgálták a proletárok között. Kevés sikere volt azért is a gyűlésnek, mert Szende Pál, a francia nyelvet terézvárosi kiejtéssel, Veér Imre pedig tökéletes hortobágyi akcentussal beszélte, ezért meg nem értették őket a franciák és csodálkoztak rajta a franciául tudó magyarok. Sokkal több reményt nyújt arra, hogy a világ gyógyulása bekövetkezik, az. hogy az egyetemek és a fiatalság társadalmi köreiben kezd elterjedni a kölcsönös megértés szükségességének érzése. Kezd elterjedni az a gondolat hogy nem abban áll -az emberiség célja, hogy bizonytalanná tegye egyik a másikának a létét, de abban, hogy elterjedjen a kölcsönös megbecsülésből eredő jó viszony.
