Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-22 / 17. (760.) szám

Csütörtök, farm ár 22.

— Pozsony, január 21.

(Saját tudósitónk telefonjelentése.) A pozsonyi államügyészségre feljelentés érkezett a Kereskedelmi Hitelbank volt vezérigazgatója Neumauer Hugó, valamint a bank egész volt igazgatósága és felügyelőbizottsága ellen. A feljelentést a megkárosított részvényesek nevében Bánhegyi Jenő dr. ügyvéd adta be. Kérték, hogy az államügyészség foglalja le a bank könyveit és inditsa meg a bűnvádi eljárást a bank vezetői ellen.

Az ügyészség a rendőrség utján lefoglalta a bank könyveit, valamint ma a déli órákabn lefoglalták a bank három alváhala- tának, a Geának, az Uránia Mozgónak és az Építő rt.-nak (azelőtt Darvay) könyveit, amelyeket szakértők fognak átvizsgálni.

Tudósítónk a részvényesek köréiből az alábbiakat tudta meg a feljelentés okairól és előzményeiről:

—Többmillió koronára menő bárról van szó, amelyet a bank vezetősége a részvényeseknek okozott. Nemcsak Neumauer Hugó volt vezérigazgató, hanem az akkori igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak minden tagja felelős ezekért a spekulációkért, ösz- szesen tehát tizenhét embert fogunk felelősségre vonni a tudatosan okozott kárért. A bank vállalatai hamis mérlegeket készítettek ás a részvényeseknek még osztalékot is fizettek, hogy igy is félrevezessék őket. A bank vezetősge nagyösszegü kölcsönöket folyósított minden körültekintés nélkül. Ezt meg kellett volna akadályoznia az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak. Az a gyanú, hogy az igazgatóság és a felügyelő- bizottság tagjai ezekben az esetekben nem egészen önzetlenül cselekedtek. Ezt több körülmény megerősíteni látszik.

Válságban az erdélyi textilipar

— Egy aradi textilgyár igazgatójának nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlap részére —

Arad, január 21.

A fiatal erdélyi textilipar az államfordulat óta súlyos válsággal küzd. A termelési költségek az általános drágulással arányosan egyre fokozódnak s az elhelyezési lehetőségek mindinkább csökkennek. Alkalmaim volt egy nagy aradi textilgyár egyik igazgatójával beszélni, aki az erdélyi textilipar helyzetéről a következő tájékoztatást nyújtotta:

— Mint minden iparágnak, úgy a textiliparnak is az a legnagyobb baja, hogy nincsen pénze. A termelés a mai viszonyok

között rendkívül nehéz. Az általános kedvetlenséget nagy mértékben fokozza az a tény, hogy a kész áru elhelyezési lehetősége a minimumra csökkent.

— A külföldi verseny nagy és erős.

— Az erdélyi textilipar alig képes a

cseh versennyel megbirkózni s ebben a versenyben a cseh textiliparnak •meg van az az előnye is, hogy évtizedek óta ura az erdélyi piacnak.

— A helyzet az utóbbi időiben valamivel javult ugyan, de ez

a javulás nem lesz tartós, mivel abnormális okokra vezethető vissza. A pénzhiány újabban annyira fokozódott, hogy

a kereskedőknek nincsen e'ég pénzük, hogy a vámot kifizessék; miért is kény- telenségböl belföldön fedezik szükségletüket.

— Exportra természetesen gondolni sem lehet, mert

a kivitelt a magas kiviteli illetékek teszik lehetetlenné;

noha a szomszédos államok, főképpen a balkániak, szívesen szereznék be szükségleteiket Erdélyben.

— Az erdélyi textilipar helyzetének javulása csak akkor remélhető, ha a kormány szakit az eddigi merev elzárkózása politikájával és mielőbb hozzá kezd a kereskedelmi szerződések megkötése érdekében fölveendő tárgyalásokhoz. t. 1.

— Az utódállamok konferenciája az osztrák-magyar tartozások felosztásáról. Holnap, folyó hó huszonharmadikán kezdődik meg az utódállamok konferenciája Bécsben, amelyen a résztvevők egy közös pénzintézet felállításának feltételeiről fognak tárgyaim, amely pénzintézetnek a célja az volna, hogy a régi osztrák-magyar fedezetlen államadósságot rendezze. Ez a pénztár fizetné az értékpapírok után járó kamatokat és annuitásokat. Az értekezlet meghatározza egyúttal azt is, hogy a régi adósságokból mennyi esik az egyes utódállamokra. Az egyes államok képviselői jelentést tesznek a régi értékpapírok összeírásának az eredményéről. Az értekezletet a jóvátételi bizottság hívta össze.

— A csehszlovák—magyar tárgyalások előtt. A Tribuna hosszabb cikkben foglalkozik a csehszlovák—magyar tárgyalások négyéves történetével, majd reményét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy a február hóban újból megkezdődő tárgyalások végül meghozzák a kívánt eredményt. Ámbár éppen ez

a cseh lap számtalanszor kifejtette, hogy a kereskedelmi szerződésre sokkal nagyobb szüksége van Csehszlovákiának, mint Ma- ! gyarországnak, most úgy tesz, mint a vásári alkuszok legutolsója: kicsinyti a magyar piacot. Ettől azonban a cikkíró maga is megijed és hogy a kicsinylést a cseh delegáció ne vegye komolyan, rögtön rámutat a csehszlovák—magyar kereskedelmi mérleg eredményeire. 1920-ban 2500 millió Ké értékű

árut exportált Csehszlovákia a magyar piacra, mig 1924-ben 793 millió Kc-ra esett ez az összeg. Ellenben Magyarország 1920- ban 650 millió Kc-t vett be a Csehszlovákiába szállítót árukért. 1924-ben pedig 800 millió Kc-nál többet tett ki Magyarország jövedelme a Csehszlovákiának eladott árukért. A cseh ipar tehát függetlenítette magát a magyar piactól mondhatni teljesen. A cikkíró végül szükségesnek tartja megjegyezni azt, hogy a nemzetközi szokások szerint az ilyen kereskedelmi szerződéseket kizáróan kereskedelmi légkörben kell megkötni. Szó sem lehet tehát az egyes áruk kontingentálá- sáról, vagy másnemű korlátozásokról.

— Uj szövetkezeti törvények. A földművelésügyi mi nősz tórium a legközelebbi napokban fejezi be a szövetkezetek jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvény javaslatát. Ezen kívül benyújtja a földművelésügyi minisztérium ama törvény javaslatát, amellyel a kormány tíz millió koronát kap a ruszin- szkói szövetkezeti élet előmozdításának céljára. Egy harmadik törvényjavaslat szerint a ruszinszkói szövetkezetek kénytelenek lesznek megszakítani minden összeköttetést a külföldi központtal s uj központot alakítanak.

— Szlovenszkó cukorellátása. A közellá- tásügyi minisztérium legutóbbi hirdetménye szerint Szlovenszkót kizáróan a cukorfinomi- tók láthatják el cukorral; a történelmi országokból nyolcszáz kilogrammá! kisebb cukor- küldeményeket nem továbbíthat a vasút Szlovenszkóra.

— A gazdasági tanácsadó bizottság tegnap tartott értekezletén az uj úttörvény javaslatával foglalkozott. Az előadó szerint ezt a törvényt az teszi szükségessé, hogy a ma érvényben lévő intézkedések homályosak, többfélék; az uj rend megszünteti az összes vitás kérdéseket. Kétségtelen az, hogy a törvény nem fog népszerűségnek örvendeni az iparosok körében, mert őket különösen sújtja az. Téves azonban az a beállítás, hogy az iparosok kettős útadó fizetésére volnának kötelezve, de bizonyos az, hogy az üzemük által különösen használt útszakasz fentartá- sára többet kell fizetniük, mint például egy egyfogattal rendelkező gazdának. Wagner pénzügyi tanácsos — aki a vita során elsőnek szólalt föl a javaslathoz — megjegyezte, hogy ez a javaslat előre nevetségessé teszi az általános adóreformot, amelynek célja az adóterhek enyhítése, mert az úttörvény javaslata emeli az adóterheket. Az iparosérdekeltségek küldöttei egyhangúan ama nézetüknek adtak kifejezést, hogy az uj törvény az iparcikkek árának emelkedésében is éreztetni fogja a hatását.

®®BSSaSlffiölS2®í®KWH^SE55raaHBraBnBEHSWBHH!8E®SraB

— Nagy fizetésképtelenség Budapesten.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Szideron kereskedelmi r.-t. fizetési zavarokba jutott. Állítólag a passzívák 12—14 milliárd koronára rúgnak, de ezenfelül értesülésünk szerint a cégnek 30—35 milliárd korona értékű váltója van forgalomban. A kormány a részvénytársaságot a Pénzintézeti Központ utján szanáltatja. Ez az első eset arra, hogy a Pénzintézeti Központ egy olyan vállalatot szanál, amely nem is volt tagja a központnak.

— A magyar textilgyárosok a fehérített

pamutáru vámj'nak felemelését kérik. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A

textilgyárosok szövetsége lépéseket tett a kormánynál, hogy a fehérített pamutáruk vámját emelje fel, mivel a mostani vámtarifa mellett a hazai ipar versenyképtelen a külfölddel. A pénzügyminiszter még nem döntött a kérelem sorsáról.

A magyar kormány megszünteti a gabonavámokat

Budapest, január 21.

(Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az utóbbi napokban a gabona rohamos áremelkedése valósággal megdöbbentette a lakosságot. Mindenki nagyfokú drágulást vár ettől és a búza áremelkedését a bűnös spekulációra vezetik vissza. A kormány mindent megtett, hogy a búza áremelkedésének útját állja, azonban ez az igyekezete nem vezetett sikerre. A kormány, hogy a fenyegető helyzetet megoldja, végső lépésre szánta el magát. A legközelebbi napokban felfüggesztik a gabonavámokat. Az erre vonatkozó rendeletet a pénzügyminiszter még ezen a héten kiadja. Hir szerint a gazdák sincsenek ellene ennek az intézkedésnek, mivel a kormánytól biztosítékot kaptak arra, hogy csak átmeneti, ideiglenes intézkedésről van szó. A kormány azzal a tervvel is foglalkozik, hogy összeiratja az ország gabonakészleteit.

= A földhivatal 1925. évi munkaprogramja még nem készült el. A programot az uj, föLdreformpétka fogja megtárgyalni, azután pedig a földhivatal igazgatósági választmánya fogja jóváhagyni.

90000000000000000000000000000000

| PfciScícnt! 1

o szenf-lvany lúzsef nemzetgyűlési Képviselő 0

I Könyve a: |

Mezőgazdasági-könyvvitel §

Ara Ke 24, |

Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadó- A Q hivatalában. 0

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO

Kicsinyesek- A P. M. H. eredeti regénye —

Irta: Falu Tamás (21)

— Azért adtam oda. Látja, milyen egyszerű dolog. Egy kis viliamelem van benne. Ezt a gombot megnyomom, igy, most elalszik az áram. Azután visszanyomom, igy, most kigyullad s melegít. Tudja, nagyon fázékony a kezem. Magamnak találtam fel. De, ha kedvem lesz, szabadalmaztatom. Jó vadász- és turistabotokat lehet majd csinálni. Egész egyszerű dolog például puskaagyba kombinálni. Téli háború esetére. Látja, már megint ott vagyunk... S igen közelfekvő a fűthető ruha megvalósítása. A füthető cipőé s a füthető keztyüé. Egy kis árramtelep a mellényzsebben s nincs többé megfagyott ember. Ha nem lett volna s nem lenne többé háború!... Ha minden agy a békés élet jólétéért s nem a háború borzalmainak fokozásáért működnék! Most a tudósok százezrei görnyednek lombikjaik fölött — s kotyvasztják a mérgeket, gázokat, hogy minél pusztitóbb hatással fújhassák a világ tüdejébe. Az lesz a legnagyobb ember, aki a legölőbb mérget feltalálja s az lesz a legnagyobb nemzet, amelyik a legtöbb ember szivéből oltja ki az élet szerelmét. Képzelje el, mi lenne a világból, ha most ezek a tudósok hirtelen hátat fordítanának a háborúnak, ha levetnék agyuk sötét szemüvegét s az élet világosságával borulnának le az élet előtt. Ha gyógyszereket találnának fel, amelyek lefegyverzik a bacillüsok láthatatlan ütegeit, ha meghosszabbítanák az élettartamot. Ha a születés és halál közötti időt boldogsággá akarnák fokozni s az ember szolgálatára rendelnék az elemeket.

Ha — ahogy én ezt a kis botot füthetővé tettem — füthetővé tennék a lélek kályháit és messze csillagokról szállítanák ragyogó fűtőanyagát. Ha behálóznák sínekkel a földkerekséget, kerekes házakat építenének s az ember a saját háza ablakából tekinthetne ki rna éjszakon, holnap meg délen. Ha össze- öleltetnék, összecsókoltatnák a távolságokat s a távolságokat megértéssel és emberszeretettel köveznék ki. Ha magasan a föld fölött hömpölygő folyókat úsztatnának, ha bazárokban lehetne krajcárokért vásárolni a messze- röpitő villamos szárnyakat. Ha a betegszobába tavaszt tudnának ültetni, fákat, virágokat nyilatni pár óra alatt. Ha egyszerű konzervdobozokba tudnák szorítani a nappalt és az éjszakát s nappali fény és éjszakai sötétség ölelhetné át bármikor az embert, ahogy a lelke-teste kívánja. Ha lennének gondolatié rtőtelenitő gépek, amelyek egy központból irányítva, ki-kisöprik s megtisztítják olykor a világ lelki műhelyeit... Mert semmi sem lehetetlen.

Épp Kletnma néni ablakai alá értek. Egy ablak nyitva volt s a függöny, a szoba titkát őrizve, vastagon tapadt a belső falra.

Emma néni háza sem árult el semmit belső életéből. A zsaluk, mint összehúzott szemöldökök komorkodtak.

Az üzlet be volt zárva. Most már örökre. Mert Emma nénit a szolgabirósághoz is beidézték, hogy tegyen ki uj cégtáblát.

És Emma néni behajtotta boltajtójának két szárnyát s egy kulcsforditással összeházasította őket örökre.

Most már nappal is olvasható lett a barna festéken a cukorsóvárságban ki nem elégített gyerekhad feliratbosszuja:

„It kitűnő Somi kaphat tó.w

„Ez a bolt nagy szamár!4*

„Itt naponta friss üres stanicli vásárolható!44

„Semmi, babám, semmi, i 11 szokott csak lenni!44

És több ilyenfélék.

Emma néni azonban nem törődött a gyerekek gyerekségável, el sem olvasta dühtől tajtékzó üzeneteiket, nemhogy még eltüntetésükre időt pazarolt volna. Amit helyesen is cselekedett, mert másnapra bizonyára újabb írások nőttek volna helyükbe.

XIII.

A vigadó árkádjai alól érces hang csengett a sétálók felé:

— Zsuzsa!

Kinyílt egy ablak, mosolygós fej kukkant ki rajta, rózsaszínnel árnyalva, sörtől és a szobamelegtől átbevülve.

— A Rudi!

— Igen, söröznek.

— Bemenjünk?

— Gyerünk.

Wild behúzta a fejét, amikor a felesége és Ratkó arra irányuló lépteit látta.

Együtt ült a délelőtti rendes sörözőtársaság. Fényi doktor vitte a szót, őt viszont a szokásos mámor vitte. A reggeli snapsz is elég lett volna neki egy napra, de a délelőtti] sörből ő nem engedett. Úgy bonyolította le1 orvosi látogatásait, hogy féltizenkettőre már I benn ült a fehér asztal mellett és élvezte a habos sör kellemességeit.

Erdészek, egypár ügyvéd, meg a patikus tartoztak a napi társasághoz. Itt találkoztak "éhanapján a környékbeli birtokosokkal s

ide jöttek a vidéki jegyzők, amikor a központ beszólitotta őket.

Nem volt nagyobb az uriszoba, mint egy kényelmes kripta. Mindössze egy ablak fért el rajta, amelyen át a piacra lehetett látni s a nagy hidra, amely a patak két partját hurkolta át. Csak a legöregebb törzsvendégek emlékeztek arra a nevezetes napra, amikor szobafestő jelent meg benne hosszú létrájával s a már ma megfejthetetlen ábrákat lehelte a falra. A szögeket pezsgőreklámok tartották lefoglalva, a pezsgőreklámok viszont pókhálóba burkolóztak, nyilván azért, hogy a rájuk festett meztelen hölgyek legalább némileg legyenek felruházva. A plafon közepéről a világ legegyszerűbb lámpája ereszkedett az asztal fölé abban a biztos tudatban, hogy nappal nála nélkül is világos van, este meg jobb, ha az urak nem látják egymást. Mert itt az a divat volt, hogy az ivást már délelőtt megkezdték. Az urak általában helytelennek tartották a nap világos részének háttérbeszoritását a sötét rész javára. S ebben igazuk is volt, mert hol van az megírva, hogy csak este szabad becsipni? Nem helyesebb-e az, ha az ember már este úgy el van készülve, hogy ugyanoly sebességgel repül feléje az ágy, mint ő az ágy felé. Nem szebb és tiszteletreméltóbb dolog-e, ha a családfő odahaza tölti az éjszakát ágyban és párnák között, legrosszabb esetben az ágy alatt és párnák alatt? Igaz, hogy nem ritkán az is megtörtént, hogy a délelőtt kezdett ivás másnap délutánig, vagy estig tartott s igy a két nappal az éjszakát is karjai közé ölelte, — ehhez azonban már senkinek semmi köze sincs!

'Folyt, köv.)

Bűnügyi vizsgálat indult meg a Pozsonyi Kereskedelmi Hitelbank ellen

A részvényesek bűnös manipulációval vádolják a vezérigazgatót és az igazgatóság s a

íelügyelöbizotíság tagjait