Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-21 / 16. (759.) szám

2 ) Szerda, január 21. Az a petka!... Prága, január 20. Néhány nap előtt Stránsky Jarosláv a petkáról cseppet sem hízelgő cikkeket irt, melyre a koalíciós politikának és a petkának legmérgesebb védelmezője, a nemzeti de­mokrata Národni Listy válaszolt. Stránsky újabb refleksziójában a követ­kezőket állapította meg. A Národni Listy meg sem kísérelte annak az igazságnak cá­folását, hogy a petka határozatait diktálja a kormánynak és hogy ez a diktátum nemcsak képletes, hanem a szó szoros értelmében diktátum. A petka nemcsak alapvető elvi kérdé­sekben hoz határozatokat, hanem másodren­dű, sőt személyes kérdéseikben is, vagyis rö­viden: a petka mindenbe beavatkozik, amibe csak akar. A kormány semmiféle korlátozást nem tűrhet meg a törvénynek végrehajtása terén azért, mert a kormány egyedül felelős az egész nemzetgyűlésnek és nem csupán a többségnek. A koalíciós pártok klubjainak állandó érintkezésben kell lenniök, hogy a zavaros helyzetben világosságot teremtse­nek. Ezt az érintkezést még megkönnyítette az a körülmény, hogy a pártok vezetői egy­úttal tagjai a kormánynak is. Ha pedig egy pártvezért jobban érdekli a japán földrengés, a babiloni ásatás, az óceánjáró gözös, vagy ha egy pártvezérnek nem tetszik a kormány többi tagjának a képe, úgy vonja le a követ­keztetést és ne foglalkozzék politikával. A demokratikus kormánynak nem szabad elő­retolt manequinek testületéből állani; a de­mokratikus kormánynak is kell, hogy tény­leges hatalma legyen. Az ellenzéknek is csak akkor vannak kötelességei a kormánnyal szemben, ha ez a kormány tényleg felelős- A kasírozott kabinet sohasem szerez tekin­télyt az ellenzék előtt, de nincs is joga ezt megkívánni. A miniszterek csoportjának kü­lönböznie kell egy katonai alakulattól, amely parancsszóra, vakon köteles előrerohanni. Elég szomorú, hogy a választási bíróság gyakorlata a kép visel öli bői pártalkalmazot­takat csinált, akiknek alantas, sőt sokszor nagyon szegényes munkáját évi hatvanezer koronával fizeti az állam. Az alkotmánytör­vény azt akarta, hogy a képviselőnek is he­lyén maradjon a feje és lelkiismerete és hogy a nemzetgyűlést a szentlélek hassa át, de nem akarta azt, hogy öt egyáltalán nem szent egyén diktáljon a parlamentnek. A petka, még inkább a választási bíróság a parlamentből szavazatszámláló gépezetet csinál s érthetetlen történések néma kulisz- száivá alakította azt és az a képviselő, aki tizenkét újságból összeollózott beszédet ol­vasott fel, tulajdonképpen sérelmet szenve­dett a közvélemény füttyszavától, mert há­lásaknak keU lennünk vele szemben azért, hogy a parlament léleknélküli, fád. véle­mény télén levegőjébe gondolatokat hozott, ha azokat lopta is. Ugyanilyen sors fogja érni a kormányt is, mint a parlamentet. Ha a kormány egy tagja nem akarna engedelmeskedni a petka- diktátumnak, azonnali felmondást kap. Ez hát a felelős kormányzás? Ezt tanultátok Angol- és Franciaországban; ne dicsekedje­tek azzal, mert ezért szégyelnie kell magát mindenkinek. Igazi prágai és nem külföldi iskola ez, de Prágában sem lesz maradása sokáig. A Národni Listy tagadásba vette azt, hogy Kramáf dr- Benes külügyi politikája és a köztársasági elnök személye miatt nem akart a kormányban résztvenni. Stránsky itt magát Kramáft hívja fel tanuságtételre, aki bizalmas körben, Stránsky jelenlétében a 1 egkategórik.usabb formában ezzel utasította el a pénzügyminiszterséget. Ezt a kijelentést egyébként a nemzeti demokratapárt végre­hajtó bizottságának júliusi ülésén is megtette Kramáf s ha a Národni Listy ebben kételke­dik, úgy olvassa el az ülés gyorsirási napló­ját. A szepesi és gömöri rendezett tanácsul városok tanácskozása A kormány vissza akarja állítani a rendezett tanácsú városokat? — A P. M. H. eredeti tudósítása — Igló, január 20. Dobsina város polgármestere értekez­letre hívta össze a tátraalji zsupa volt ren­dezett tanácsú városait, hogy a községi'sza­bályrendelet megalkotásában bizonyos egy­öntetűséget állapítsanak meg. A tanácskozás január 17-én folyt le ígión és azon Igló. Dobsina, Késmárk, Poprád, Letbftz, Rozs­nyó és Lőcse képviseltette magát. \z érte­kezletet Krausz András dobsinai rnásodpol- gármester nyitotta meg és vezetésére Hor­ka Sándor dr. iglói polgármestert kérte fel. Hosszabb vita után, mely főképp a régi polgári vagyoni privilégium, a tisztviselői ál­lások rendszeresítése, a tisztviselői nyugdi­jak, a községi gazdálkodás stb. körül for­gott, nyilvánvaló lett, hogy a községi sza­bályrendelet terjedelmes komplexumát ilyen tanácskozás keretében végigtárgyalni nem lehet, mert ez tulhosszu időt venne igénybe.' Erre az értekezlet a rozsnyói polgármester amaz indítványát, hogy a tanácskozás bíz­zon meg egy szükebb bizottságot az anyag kidolgozásával és ezután hívják össze Szlo- venszkó összes volt rendezett tanácsú váro­sait, azzal a módosítással fogadta el, hogy a városok a megbeszélésen megállapított el­vek alapján ,a szabályrendeletet sürgősen tárgyalják le és ennek megtörténtével újból gyűljenek össze, határozzák meg a városok külön kívánságait és közös beadványban kérjék meg a szlovenszkói teljhatalmú mi­nisztériumot, hogy vegyék tekintetbe a volt rendezett tanácsú városok viszonyait és helyzetét és ennek alapján hagyják jóvá a beterjesztett községi szabályrendeleteket. Holly Vaclav iglói községi mérnök indítvá­nyára a memorandumban egyben a minisz­térium figyelmét fel fogják hívni a községi törvény egyes hiányaira is, és kérni fogják Mi van az ingyenrész vényekkel? — Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A kecskeméti törvényszéken teg­nap este folytatták az Ulain-pör főtárgyalá­sát. Kánya Kálmán meghatalmazott mi­niszter kijelentette, hogy tudomása szerint senki sem kapott a? Hitelbanktól ajándékrész­vényeket. Rakovszky Iván belügymi­niszter előadta, hogy tizennégy év óta ko- mittense a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nak, minden ingó vagyonát bátyja kezeli, ő vásárolt helyette is ötven darab Dorogi- gummi részvényt, amelynek vételárát nyom­ban kifizette. Itt rendes adás-vételi szerző­désről volt szó. Rakovszky István, a belügyminiszter fivére hasonló értelemben vallott és megjegyezte, hogy a részvények még most is fivére birtokában vannak. U 1 a i n Ferenc kérte a bizonyítás kie­gészítését. A bíróság ezt az indítványt eluta­sította és az ügyész hozzákezdett vádbe­széde elmondásához. Megállapítja, hogy Ulain bár nem kétségkívül rosszhiszeműen, de nem is jóhiszeműséggel mondta el állítá­sait és mindig általánositott. Soha sem neve­Berlin, januáV 20. A várva-várt kormánynyilatkozat tegnap végre megtörtént. Luther dr. kancellár a bi­rodalmi gyűlés kezdete előtt néhány perccel végleg összeállította a kabinetet, úgy hogy a miniszteri padok megteltek. Ahogy Luther helyet foglalt, azonnal megkezdte a kormány­nyilatkozat felolvasását. A kommunisták egy pillanatig sem vártak a közbekiáltásokkal és ordítva kommentálták a kancellár legtöbb kifejezését s a különben nyugodt s erős Luthert láthatóan zavarták, úgy hogy gyakran hosszabb szüneteket volt kénytelen tartani beszédében. A többi párt hi­degen viselkedett, a szociáldemokraták és a demokraták csak válvonogatva vették tudo­másul a „jószándékokat”, míg feltűnő volt, hogy a német nemzetiek is tartózkodtak min­den tetszésnyilvánítástól. A kormánynyilatkozat úgy volt megszer­kesztve, hogy az összes pártnak juttatott va­lamit. Az 1919-i köztársasági alkotmányra helyezkedik az uj kormány is, de bizonyos tekintetben revízióját Ígéri a tökéletlen pon­toknak. A jobboldali pártokra való kacsintga- tást bizonyította az a mondat, melyben a kor­mány a keresztény alapot hangsúlyozta, a centrumnak volt szánva Marx kancellár dicsé­rete s az egész baloldalnak a londoni szerző­dés és a Dáwes-javasiat határozott elismeré­se. Sok ellenmondásba keveredett így a kancellár és a „jószámdékokból” még nem le­het megítélni a helyzetet; minden párt várja, mit fog szavain túl tettekben teremteni az uj kabinet. Közvetlen a birodalmi gyűlés megnyitá­sa előtt találták meg Luther dr. pénzügymi­niszterét Schliehen dr. minisztériumi igazga­tó személyében. .Jellemző, hogy mennyire a jobboldal felé tolódott a kancellár pénzügyminiszterének megválasztásában. Kezdetben a demokra­ta Sándor dr. iglói polgármestert és Holly Vaclav városi., mérnököt, hogy a gömör-sze- pesi összeköttetés gyors kiépítése ügyében dolgozzanak ki memorandumot és kérjék eb­ben a vöröskö-margitfalvi, vasúti vonal minél előbbi kiépítését és Poprád-Dobsina között egyelőre legalább autóbuszjárat rendszeresí­tését. A rozsnyói polgármester indítványára a gyűlés elhatározta még egy memorandum kidolgozását, amelyben a községi pótadó kérdésének oly módon való rendezését ké­rik, hogy a kormány a pótadó kivetését és beszedését bízza a városokra, vagy pedig az adóhivatalok minden év elején folyósítsanak a városoknak előlegképpen bizonyos ará­nyos összeget, hogy a városi gazdálkodás fennakadást ne szenvedjen. Érdemes még megemlíteni, hogy a vita folyamán egy a kormányhoz elég közel álló megbízott bejelentette, hogy a kormány tényleg foglalkozik a községi törvény módosításának tervével, amelynek keretén belül újra vissza akarják állítani a rendezett tanácsú városokat, még pedig azzal a kötelezettséggel, hogy a tizezer la­kosnál nagyobb városok jogvégzett pol­gármestert válasszanak egyelőre három évre, aki aztán a három év leteltével élet­fogytiglan megválasztható. Ulain semmit sem tudott bizonyítani zett meg személyeket, hanem állandóan az egész nemzetgyűlést, a kormányt és a köz­tisztviselői kart rágalmazta meg. A kihall­gatott tanuk vallomásából kiderült, hogy Ulain alaptalanul ^rágalmazott és állításait nem tudta igazolni. Kéri őt három rendbeli rágalmazás bűntettében bűnösnek kimondani. Ulain védöbeszédében kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert csak azt mondotta, hogy egyeseket leköteleztek a bankok. Senkiről nem állította, hogy mgyen- részvényeket fogdott el. ő csak a banko- krácia tultengése ellen küzdött a szószéken éppenugy, mint a nemzetgyűlésen. Az elnök ezután a tárgyalást berekesz­tette és bejelentette, hogy az Ítéletet ma délben fogja kihirdetni. * Déli tizenkét órakor hirdette ki az el­nök az ítéletet, amelyben bűnösnek mon­dották ki Ulain Ferencet két rendbeli rágalmazás vétségében és ezért az eny­hítő körülmények figyelembevételével két havi áUamíogházra és két millió korona pénzbüntetésre ítélték. iákkal tárgyalt, majd a német néppárttal, most pedig határozott és radikális német nemzeti pártit választott. Az'uj birodalmi közlekedésügyi minisz­ter Kronen dr. lett, aki szintén német nem­zeti. Igazságügyminiszternek Erenként, a fel­ső országos biróság nyugalmazott elnökét választotta Luther dr. Érdekes, hogy a ma reggeli sajtóban a Rote Fahne-t kivéve egyetlen lap sem ítéli ©* föltétlenül az uj kormányt. A kommunista pártorgánum ki is jelenti, •hogy a képmutatókkal szemben a kom­munista párt az egyedüli, mely határozottan ellenzéki. A kormánynyilatkozat egyes pont­jait ugyan pro és kontra kommentálják a lapok de általában várakozó álláspontra helyezked­nek, mert a kormányt nem szavaiból, hanem tetteiből szándékoznak megítélni. Legtöbb esetben azt bánják, ami a nyi­latkozatból kimaradt és ami az egyes pártok, szerint okvetlenül szükséges lett volna a kor­mány programjába. A jobboldali lapok nagy reményekkel teltek s a Lokalanzeiger például megállapítja, hogy az uj birodalmi kormány már külső összeállításában is a tárgyilagosság típusát képviseli. A centrumsajtó szintén várakozó állás­pontra helyezkedik, mig a Vossische Zeitung főleg Luther dr. optimista és a pártok között ualkodó ellentétek áthidalására törekvő alak­ját dicséri. A Vorwárís is csak a kabinetben lévő német nemzeti miniszterekkel szemben viseltetik antipátiával, Luther személye és a kormányprogram ellen nincs nagyobb kifo­gása. A volt kormánysajtó egyhangúan veti föl ezt a kérdést; „Tulajdonképpen miért is buktatták meg a Marx-kormányt?” Nagyobb parlamenti alapot az uj kormány sem kapott, mint amilyen a réginek volt, viszont a három jobboldali miniszter bevonása csak ártal­massá tette fejlődését, A Vcrwárts igy ir: Azok az arcok, melyeket a miniszteri szék­ben látunk, meghazudtolják azokat a’ szava­kat, amelyeket tegnap Luther szájából hallot­tunk. Páris, január 20. A párisi sajtó ugyan­úgy, mini a németországi nem foglal határo­zott állást a német kormánynyilatkozattal szemben és szintén a>zt hangoztatja: várni. A Petit Párisién megállapítja, hog' Luther beszédének nem volt hatása a pn _ lentre, mig az Echo de Paris a kancellái őszedét tartalmatlannak és jelentéktelennel mondja. Az Ouvre az uj német kabinet r 1 nem akar véleményt mondani egyelőre, ámbár kétségtelen, hogy a jobboldali színezet bi­zalmatlanságot kelt Franciaországban. A cseh néppárt és a koalíció Prága, január 20. A cseh néppártnak vasárnap megtartott országos kongresszusán Srámek miniszter nagyszabású politikai beszédet tartott, amelyből főleg azokat a részeket ismertetjük, amelyekben a koalíció és a cseh néppárt vi­szonyával foglalkozott. „A legutóbbi időben oly hangok hallat­szanak, hogy a cseh néppárt nem teljesiti lo­jálisán a kötelességét s nem akarja végrehaj­tani a koalíciós programot. Kijelentem: szá­munkra a koalíciós program csupán a régebbi programok kiszélesítését és részletezését je­lenti. A kulturkérdésektől nem tartunk, mint azt a kis is kp latörvény esete bizonyítja, Ott, ahol a főelv a megegyezés és nem a diktá­tum, ott az állaim érdekei döntenek és nem önkényesen megállapított határidők. Az egyház és állam szétválasztásáról, a teiiíp.oniok és temetők közös használatáról senkivel sem fogunk tárgyalni. Sohasem fogjuk beleegyezésünket adni ahhoz, hogy a katolikus templomokat más íelekezetek használatára átengedjük. Ezt sóba senkinek sem Ígértük, valamint azt sem, hogy a koalícióban az egvház és ál­lam elválasztása érdekében fogunk dolgozni. A kormány programja is csak azt mondja, hogy a templomok és temetők használatáról fogunk tárgyalni, de nem a közös használó t- ról. Amit egy kisebbségi kormány tenne el­lenünk, azt rövidesen visszaforditanánk Té­ved az, aki azt gondolja, hogy egy kisebb­ségi kormánnyal keresztül vihetne valamit a mi programunk ellen. Szent ideáljainkat nem engedjük lábbal: tiporni s ha ez megtörténne, úgy oly erősségre kellene törekednünk a sa­ját pártunkban, hogy egymagunk visszacsi­náljunk mindent, amit egy kisebbségi kor­mány ellenünk elkövetne. Hogy lesznek-e uj választások rövidesen, arra nehéz válaszolni ma. Szeretném azon­ban, ha az összes koalíciós páTt olyan lojális lenne, mint az enyém s akkor nem kellene uj választás. Mi elkövetünk mindent ahhoz, hogy a választások csak jövö évben legye­nek. Az a pilzeni szenzáció, hogy a mandá­tumokat meghosszabbítja a választási reform, minden alapot nélkülöz; ha igen jól megy a sorsunk, legkésőbb egy év múlva okvetlenül lesznek választások. Cseh-Szlovákia, vagy Csehszlovákia? Bécs, január 20. A szlovák néppárt vezére, Hl inka kép­viselő valamennyi szlovák képviselő és sze­nátor nevében nyílt levelet intézett az oszt­rák szövetségi kancellárhoz, amelyben tiltakozik az osztrák hatóságok azirányu intézkedése ellen, hogy Ausztriában a hi­vatalok és a bíróságok a jövőben minden okiratban „Csehszlovákiát” írjanak kötőjel nélkül és nem „Cseh-Szlovákiát“, amint ed­dig szokásban volt. A levélben rámutat Hlinka arra, hogy magában a békeszerződés hivatalos szövegé­ben is mindenütt „Cseh-Szlovákia” van, nem pe­dig ,,Csehszlovákia”. Az igazi szlovák népnek ez a külföld előtt megtett uj, jogos demonstrációja minket is annál jobban érint, mert saját magunkon is éreztük egy rendelet szigorát. A P. M. H. alapításától kezdve mindig Cseh-Szlovákiát irt zavar és fennakadás nélkül, mig azután az elmúlt hetekben a prágai rendőrigazgatóság közölte velünk, hogy a kötőjelet elkobzás terhe alatt hagyjuk ki és írjunk Csehszlová­kiát. Mi eleget tettünk a nyomásnak, de hangsúlyozzuk, hogy amikor Cseh-Szlovákiát irtunk, csak a békeszerződésben használt és ennélfogva hivatalosnak elismert fogalmazást használtuk. Hogy ma kénytelenek vagyunk Csehszlovákiát írni, mutatja a szomorú lefelé haladást, amelyet a szlovák nép kénytelen a garantált szerződések ideje óta jogaiban meg­tenni. ezeknek rendezését. Egyben fölkérték Hor Két KOnapE fogházra ítélték Illáin Ferencet a ceglédi beszéd miatt TarfOzkodO a német safló az nj kormán® programiáva! szemben %

Next

/
Thumbnails
Contents