Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)
1925-01-01 / 1. (744.) szám
1925 (g.) Prága, december 31. üi szám. A huszadik század első negyedének határszáma. Egy kavargó, zavaros korszaknak uj esztendeié, amelybe átcsap a viharzó élet szennyes hulláma és átnyúlik az az iszaptenger, amibe belefullasztott az élet embermilliókat, történelmi értékeket s amiben rothasztóan éí a józan észt és a jóakaratot megbomlasztó csirarengeteg* Nem öröm az ujesztendő és nem kiteregetett reménység. Csendes átvonszolása a fáradt, kinzott léceknek és a lélek rozoga burkának a régi évből az újba, feljutás egy hegycsúcsra, ahonnan nem mosolyog virágos völgy és zöldbe ágyazott békés házfedél, csak köd terjeng, átláthatatlan, szürke, lelket bénító ködteritő, mely halasztja azt a tüdőt, amit megmérgezett a háború gázos légköre és agyongyötört a millió sóhajtás, Nem várunk ud korszakot a holnap kezdődő értől. A meggyőződésünkből nőtt, az életünkbe iont, a szivünk dobogásával kiformálódott vágyunk teljesedését: az igazságtalanság eltakarítását a sorsunk írtjából, mert úgy látjuk, hogy Igazság lett az igazságottevök szemében, amit ml Igazságtalanságnak érezünk és ml nősítünk. Ügy látszik, hogy az az év, aminek első plrkadása akikor lesz, mikor rávilágít a reggel ezekre az estében írott sorokra, nem jelent mást, mint egy állomást azon a nagy utón, melyet hosszúra nyújtott a sors s amelyet meg kell járnia a történelemnek, mig eljut oda, hogy a béke pihenését érezheti és adhatja nanden kinek. És mert ezt érezzük most, mikor búcsút parola z!k velünk a sokszor kegyetlen, ritkán mosolygó 1924 és szives köszöntés nélkül telepszik portánkra az Í925, nem gyújtogatunk örömvllágosságot, nem kodntunk gyöngyöző pohárral, nem hejehujázik a szomorúságra hangolt lelkünk, csak megyünk az Idővel tovább, vonszottatjuk magunkat és sorsunkat, megkezdjük egy század második negyedét, a meggyőződés örök tüzét hordozva magirnkbaai s az igazság szent hitével kötözve be sűrűn kapott és sokszor fájó sebünket. Csak megyünk tovább az 1924-ből az 1925-be, mert sodor az élet éveken, bajokon, kínokon és lelkeket törő akadályokon keresztül. Megyünk és ezentúl 1925-öt frank .. . Rsder-Coibrie kassai püspök a püspöki pösztorlevU A holland, német és svájci aüspSki kar példájára adták ki Jókai éve írta: SzÜtlay Ferenc dr, Kassa, december 31. Annifcor a jden meggyötri az embert, amikor úgy érzi, hogy elfaelyeződése az emberiség között szinte lehetetlen, amikor helyét nem találja meg az életiben, annyira rá- zudiú annak súlya, valami ösztönszerii éiet- rafgiaszScodássai igyekszik (kifelé a nyomasztó helyzetből. Irányt keres, amerre kiutat vehet a szenvedések zárókő rébőL Ez az irány Jetiéit befelé, öminragába törekvő. Az ember a lelki-erőben keres menedéket, ha fáj a rengeteg! sorscsapás, elviseli ózzad a gondolattal!, hogy vagy elbírja az idők viharját s akkor a Jxnnira-derü“ évadján úgyis fö-Ieamelikedhetik újra, vagy nem bírja s akkor úgyis minden mindegy. De Miét az irány kifelé való is. Antikor nem a hátát tartja az ember a zimankónak, de kitárt, 'két ökölbe szorított kezét, bátran, neki a meztelen mellet a szélviharnak, vagy győzni, vagy elesni hős módjára. Kinek van igáza, — nem tudom. Sokan leroskadtak a passzív rezisztencia hívei közűi és sokan elestek az elemek elleni harcban. Mégis azt hiszem, szebb, emberibb, hősiesebb fölvenni a harcot, győzni, vagy elesni. A győzők az élet példaképei s a mártírok az élet megnernesitői. A megknshadők — tisztelet egyéni nagyságuknak — mégis csak 5nzők, még a szenvedéseikben ft k ma-1 guk — kéjelégnek. A harcot fölvevő hős nemcsak magáért küzd, de embertársaiért is és ha ő sebet kap, más dől fogta el a csapást, ha elesik, holtleteme egy lépcső legalább fölfelé -másnak. • A jövő a szebb élet felé vezető ut irányát, a múlt idő a múlt nagy alakjainak példáját mutatja meg. Azoknak a példáját, akik a szomorú tespedésből az életre vezették ki az embert, a nemzetet. Csak nemrég ünne- peltük az Ifjúság géniuszának, Petőfinek százéves évforduló fát. Az elszántság, az önteJ áldozás ‘szelleme sírjából támadt föl, amikor az Ö széfemét idéztük s megrázta a magyar lelkét, amely már-már eltespedt a tespesztő időben. Ma egy uj szent éve virradt reánk a szép magyar múltnak. Száz év ködéből egy uj, glő rá ás alak lép elénk. Nem karddal, nem vére omlásával mutat példát a tetteinknek, de azzal, hogy a nemzete életét tárta elénk. Édesen folyó, szinte kábítóra fűszerezett mesék rámájába foglalta a magyar élet művészi rajzait, amelyekben magára ismert a nemzet. Ezekből látta meg erőit, erényeit, amelyeket ki kell fejlesztenie, hogy élni tudjon, ezekben ismerte meg eredendő bűneit, amelyeket ki kell irtania, ha élni akar. Jókai müvei egy egész könyvtár: a magyar szellemi élet test- őrcsa-pata, válogatott diszőrsége. Ha minden elmúlik, ha kivesz az utolsó magyar, a magyar élet el nem pusztul, mert — amint Homérosz két eposzában ma is él az évezredekkel ezelőtt elhamvadt görög élet —, úgy Jókai meséiből évezredek múlva is megismeri a kutató, hogy élt a vén Duna partján egy örökifjú nép, amely többet szenvedett, mint Európa együttvéve s mégis az a természetében rejlő áldás, a szent humor, a nagy bajok kicsibe vevése örök ifjúságra jegyezte el. De nem is fog eipusztulm a magyar soha. Ilyen gondolatira csak a rneglapuíó pesszimista juthat, ilyen gondolattal csak azok vigasztalhatják magukat — hiába, akik még azt a szenvedő életet is irigyliik a magyar nemzettől. A nagy elmúlás csak úgy szakadhat reánk, ha nem hiszünk önmagunkban, ha nem látjuk meg erőinket, erényeinket s nem fejlesztjük ki azokat magunkból, ha nem ismerjük meg s nem írtjaik ki eredendő bűneinket. A nagy megismerés képmutogatója: Jókai Mór. A szent évben egy a 'kötelességünk, megismerni önmagunkat, megismerni ö általa, amint ö mutatott meg minket mimagunknak. = Kassa, december 31. {Kassai tudósítónk telefonjelentése.) A szlovenszkóú és ruszinszkói püspökök és apostoli adminisztrátorok által kiadott pásztorlevél ügyében., amely a esdi sajtóban olyan nagy port vert föl, szükségesnek -tartottam, hogy kikérjem Fischer-Colbrie Ágoston dr. kassai megyéspüspök ur véleményét. A püspök ttr lekötelező szívességgel állott a Prágai Magyar Hírlap rendelkezésére és a következőket volt szives ki-jelenteni: — Mindenekelőtt meg kell cáfolnom egyes lapoknak azt a jelentését, hogy a pásztorlevelet az egész cseb-sz!ovákiai püspöki kar bocsátotta ki. A pásztorlevelet a szlovenszkói és ruszinszkói püspökök és Budapest, december 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A szociáldemokratáknak ama fenyegetésére, hogy mandátumaikat leteszik, a kormány szükségesnek tartotta, hogy közzétegye azt a paktumot, amelyet a szocialistákkal az 1922. évi választások alkalmával kötött. A kormány a paktumban kötelezi magát, hogy helyreállítja a közszabadságokat és a szakszervezetek működését állami felügyelet alatt lehetővé teszi, az internáló tábort feloszlatja és a jelentkezési kényszert a minimumra redukálja. A kivételes rendelkezéseket fokozatosan megszűnteti. A szocialisták ezzel szemben kötelezték magukat, hogy a kormánnyal szemben mérsékelt ellenzéki álláspontra helyezkednek, a külföldön a külügyminiszterrel együtt munkálkodnak, a terrorról szóló híreket megcáapostoü adminisztrátorok írták alá és tudomásom szerint már a kassai egyházmegye legtöbb egyházközségében föl is olvasták. A pásztorlevélről nem óhajtok nyilatkozni és nem is kritizálhatom azt és csak azt kívánom megjegyezni, hogy a pásztorlevelet a holland, német és svájci püspökök példájára adtuk ki. Ezek a püspökök ugyanis teljesen hasonló tartalmú pásztorlevétleí fordultak híveikhez. A püspök ur nyilatkozatával 'kapcsolatban illetékes helyről arról értesülök, hogy a kassai egyházmegyében ezideig egyetlen plébános ellen sem indítottak eljárást a pász- torlevél fölolvasása miatt ama titkos rendelet alapján, amelyről a Prágai Magyar Hírlap tegnaipi számában megemlékezett. (b. L) foljálk, az emigrációval nem tartanak fenn összeköttetést, köztársasági propagandát nem űznek, a liberális blokkal nem kooperálnak és az októbristákat nem támogatják. Végül a mezőgazdasági munkások körében nem agitálnak. Félhivatalos jelentés szerint a kormány azért kötötte meg ezt a paktumot, mert az ország újjáépítésébe a munkásságot is be akarta vonná. Megállapítható, hogy a kormány teljesítette a magára vállait feltételeket és a szocialisták szegték meg kötelezettségeiket. Farkas István szocialista képviselő, aki a paktumot aláírta, úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták a paktum aláírásakor kényszerhelyzetben voltaik s ezért kényszerültek megszegni annak pontjait Apponyi Albert gróf, Mataja osztrák és Dúca román külügyminiszterek a viiágbékéről Bécs, december 31. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az egyik bécsi npilap újévi számában érdekes ankétet rendez a világbéke kilátásairól. Az ankét során a jelenlegi Európa legkiválóbb politikusai szólnak hozzá ebez a fontos kérdéshez. A P. M. H. bécsi tudósítójának alkalma volt a külföldi sajtóban elsőként reprodukálni a legérdekesebb hozzászólásokat. Apponyi Albert gróf, akit az ankét rendezői a magyarság reprezentánsaként kértek fel nyilatkozattételre, a következőket mondotta: — Magyar szempontból válaszolva a feltett kérdésre, az a helyzet, amelyben most élünk, sem nem háború, sem nem béke. — Nem háború, mivel egyelőre megszűnt a tömeges vérontás, azonban nem is béke, mivel számos nép számára, igy az enyém számára is, hiányzik a megnyugvás és a bizakodás, szóval a stabilitás objektív biztosítéka. A békeszerződésben politikai uj alkotásai a szerves állami szervezetek természetes princípiumainak arculcsapását jelenti. Ellentmondanak úgy az etnográfiának, mint a geográfiának, históriának és gazdasági szempontoknak. A magasabb kultúrát nagy területeken aiája rendelték az alacsonyabb kultúrának. Nagy területeket, ahol azelőtt nyugati álf.apotok uralkodtak, baiikáni- záttak. Ez nem lehet tartós. Tarthatatlan általában az a körülmény, hogy a békeszerződések kétféle jogokat állapítottak meg, az egyiket a győztesek, a másikat a legyőzőitek számára. — Európa békéje attól függ, hogy belátható időn belül a politikai életben visszatér a kijózanodás, amely gazdasági téren máris megnyilvánull. A szellemi élet összes vezetőinek törekedniük kell arra, hogy ennek a kijózanodásnak szükségét az egész kultur- világ minél előbb felismerje. , Romáin részről j. Q. Dúca szólal meg, akinek nyilatkozata így a hivatalos álláspont kifejezésének tekinthető: — Egyetlen államnak sem nagyobb érdeke Európa békéjének biztosítása, min: Romániának — állapítja meg Dúca külügyminiszter. — Évszázados szenvedés után a román nép végre meg tudta valósítani nemzeti egységét. Nem lehet tehát hőbb kívánsága, mint megvédeni azt a békét, amely meghozta a román nép számára a nemzeti egységet. Éppen ezért Románia mindig ott található, ahol a béke megvédéséről és megszilárdításáról van szó. Nem akarom túlozni a román diplomácia befolyását, megállapíthatom, hogy amennyire szerény erőnk megengedte, az utóbbi években mindent megtettünk a béke megszilárditására és ebbeli tevékenységünk nem maradt eredmény nélkül. így Genfben is szószólói voltunk az általános leszerelésnek. Országunk geográfiai helyzete, egy nagyhatalom szomszédsága, amely nem akar a béke útjaira térni és mindig fenyeget bennünket, természetesen óvatosságot, elővigyázatosságot parancsol. Egyébként azonban mindenben osztjuk a népszövetség felfogását és meg vagyunk győződve, hogy a leszerelés problémája csakhamar aktuális lesz. A békét illetőleg optimista vagyok, mive! a népek békeszeretete oly nagy, hogy ezzel szemben egyetlen kormány sem csinálhat semmit. Éppen ezért azt hiszem, hogy a vi- lágbéke győzelme felé haladunk máris. Mataja Henrik dr., az osztrák köztársaság külügyminisztere többek között igy nyilatkozik: — A népek ma még túlságosan háborús mentalitásban élnek. Még mindig túlozva Unaotti híren Mimire mii — december 31. Beavatott helyről kapjtik azt a szenzációs értesítést, hogy a cseh zsuparendszer életbeléptetésével kapcsolatban Szlovenszkó közigazgatásl beosztása is lényeges változáson megy keresztül. A jelenlegi hat megyéből bárom megyét szerveznek, melyeknek élére meghatalmazott miniszteri rangban álló zsupánok kerülnek. A Podtatranska (tátraaljai) megye a kassai nagymegyéhez lesz csatolva, melynek élén továbbra is Rumann János dr. fözsupán marad* Megmarad a pozsonyi zsupa és valószínűleg Zsolna székhellyel megalakítják a harmad;k megyét. A terv keresztülvitelével a zsupán! karban nagy személyi változások következnek be. (xx) Közzétettel* a üiötpr Kormaiul é§ a szocialistái* Között Kötött paKtamot A szocialisták megszegték kötelezettségeiket J jj| jwjg N IV. dvf. 1. (744) szám o CSfllörlöh o 1025 jflnnftr 1 jff' (iir Sf Előfizetési árak bel földön: évente r Jsüj .rrrfoffirí éW 300, fé,éTre 15°* negyedévre 76, Jr havonta 26 Ké; külföldre: évente r irgin *50, félévre 225, negyedévre 115, jjwr havonta 35 Ké. '7i,s*\r/r rai/m w/t^ri f JSt M Ml Pm ml? jflr ská ,llice ,6/in- Tc,efon: 30-3-49. Ltí4P&L M JW Imf feji Jfgy jJi? Jm fflUf lep. ily Jff pja, Mm Kiadóhivatal: Prága, I., Llilová nlice 18. Telefon: 67-37. Sürgönyeim: <8S^ <&£#****Hírlap, Praha. .................................tm e wv»",*a A fzSovemszfcáí és ^nsxtnsxftdi g &cfefös hw*fisét4í: I &etvafj>atti Cszfc&v dr. « 'S%öwetfee%®tt £ff<ewn%é&i TXOpifopfcs &&& 3sta)ém.
