Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-01 / 1. (744.) szám

1925 (g.) Prága, december 31. üi szám. A huszadik század első negyedének határszáma. Egy kavargó, zavaros korszaknak uj esztendeié, amelybe átcsap a viharzó élet szennyes hulláma és átnyúlik az az iszaptenger, amibe belefullasztott az élet embermilliókat, történelmi értékeket s amiben rothasztóan éí a józan észt és a jóakaratot megbomlasztó csirarengeteg* Nem öröm az ujesztendő és nem kiteregetett reménység. Csendes átvonszolása a fáradt, kinzott léceknek és a lélek rozoga burkának a régi évből az újba, feljutás egy hegycsúcsra, ahonnan nem mosolyog virágos völgy és zöldbe ágyazott békés házfedél, csak köd terjeng, átláthatatlan, szürke, lelket bénító ködteritő, mely halasztja azt a tüdőt, amit megmérgezett a háború gázos légköre és agyongyötört a millió sóhajtás, Nem várunk ud korszakot a holnap kezdődő értől. A meggyőződésünkből nőtt, az életünkbe iont, a szivünk dobogásával kiformálódott vágyunk teljesedését: az igazságtalanság eltakarítását a sorsunk írtjából, mert úgy látjuk, hogy Igazság lett az igazságottevök szemében, amit ml Igazság­talanságnak érezünk és ml nősítünk. Ügy látszik, hogy az az év, aminek első plrkadása akikor lesz, mikor rávilágít a reggel ezekre az estében írott sorokra, nem jelent mást, mint egy állomást azon a nagy utón, melyet hosszúra nyújtott a sors s amelyet meg kell járnia a történelemnek, mig eljut oda, hogy a béke pihenését érezheti és adhatja nanden kinek. És mert ezt érezzük most, mikor búcsút parola z!k velünk a sokszor kegyetlen, ritkán mosolygó 1924 és szives köszöntés nélkül telepszik portánkra az Í925, nem gyújtogatunk örömvllágosságot, nem kodntunk gyöngyöző pohárral, nem hejehujázik a szomorúságra hangolt lelkünk, csak megyünk az Idővel tovább, vonszottatjuk magunkat és sorsunkat, megkezdjük egy század második negyedét, a meggyőződés örök tüzét hordozva magirnkbaai s az igazság szent hitével kötözve be sűrűn kapott és sokszor fájó sebünket. Csak megyünk tovább az 1924-ből az 1925-be, mert sodor az élet éveken, bajokon, kínokon és lelkeket törő akadályokon keresztül. Megyünk és ezentúl 1925-öt frank .. . Rsder-Coibrie kassai püspök a püspöki pösztorlevU A holland, német és svájci aüspSki kar példájára adták ki Jókai éve írta: SzÜtlay Ferenc dr, Kassa, december 31. Annifcor a jden meggyötri az embert, amikor úgy érzi, hogy elfaelyeződése az em­beriség között szinte lehetetlen, amikor he­lyét nem találja meg az életiben, annyira rá- zudiú annak súlya, valami ösztönszerii éiet- rafgiaszScodássai igyekszik (kifelé a nyomasztó helyzetből. Irányt keres, amerre kiutat vehet a szenvedések zárókő rébőL Ez az irány Jetiéit befelé, öminragába tö­rekvő. Az ember a lelki-erőben keres menedé­ket, ha fáj a rengeteg! sorscsapás, elviseli ózzad a gondolattal!, hogy vagy elbírja az idők viharját s akkor a Jxnnira-derü“ évadján úgyis fö-Ieamelikedhetik újra, vagy nem bírja s akkor úgyis minden mindegy. De Miét az irány kifelé való is. Antikor nem a hátát tartja az ember a zimankónak, de kitárt, 'két ökölbe szorított kezét, bátran, neki a meztelen mellet a szélviharnak, vagy győzni, vagy elesni hős módjára. Kinek van igáza, — nem tudom. Sokan leroskadtak a passzív rezisztencia hívei kö­zűi és sokan elestek az elemek elleni harc­ban. Mégis azt hiszem, szebb, emberibb, hő­siesebb fölvenni a harcot, győzni, vagy el­esni. A győzők az élet példaképei s a mártí­rok az élet megnernesitői. A megknshadők — tisztelet egyéni nagyságuknak — mégis csak 5nzők, még a szenvedéseikben ft k ma-1 guk — kéjelégnek. A harcot fölvevő hős nem­csak magáért küzd, de embertársaiért is és ha ő sebet kap, más dől fogta el a csapást, ha elesik, holtleteme egy lépcső legalább föl­felé -másnak. • A jövő a szebb élet felé vezető ut irá­nyát, a múlt idő a múlt nagy alakjainak pél­dáját mutatja meg. Azoknak a példáját, akik a szomorú tespedésből az életre vezették ki az embert, a nemzetet. Csak nemrég ünne- peltük az Ifjúság géniuszának, Petőfinek száz­éves évforduló fát. Az elszántság, az önteJ ál­dozás ‘szelleme sírjából támadt föl, amikor az Ö széfemét idéztük s megrázta a magyar lelkét, amely már-már eltespedt a tespesztő időben. Ma egy uj szent éve virradt reánk a szép magyar múltnak. Száz év ködéből egy uj, glő rá ás alak lép elénk. Nem karddal, nem vére omlásával mutat példát a tetteinknek, de azzal, hogy a nemzete életét tárta elénk. Édesen folyó, szinte kábítóra fűszerezett me­sék rámájába foglalta a magyar élet művészi rajzait, amelyekben magára ismert a nemzet. Ezekből látta meg erőit, erényeit, amelyeket ki kell fejlesztenie, hogy élni tudjon, ezekben ismerte meg eredendő bűneit, amelyeket ki kell irtania, ha élni akar. Jókai müvei egy egész könyvtár: a magyar szellemi élet test- őrcsa-pata, válogatott diszőrsége. Ha minden elmúlik, ha kivesz az utolsó magyar, a ma­gyar élet el nem pusztul, mert — amint Ho­mérosz két eposzában ma is él az évezredek­kel ezelőtt elhamvadt görög élet —, úgy Jó­kai meséiből évezredek múlva is megismeri a kutató, hogy élt a vén Duna partján egy örökifjú nép, amely többet szenvedett, mint Európa együttvéve s mégis az a természeté­ben rejlő áldás, a szent humor, a nagy bajok kicsibe vevése örök ifjúságra jegyezte el. De nem is fog eipusztulm a magyar soha. Ilyen gondolatira csak a rneglapuíó pesszi­mista juthat, ilyen gondolattal csak azok vi­gasztalhatják magukat — hiába, akik még azt a szenvedő életet is irigyliik a magyar nem­zettől. A nagy elmúlás csak úgy szakadhat reánk, ha nem hiszünk önmagunkban, ha nem látjuk meg erőinket, erényeinket s nem fej­lesztjük ki azokat magunkból, ha nem ismer­jük meg s nem írtjaik ki eredendő bűneinket. A nagy megismerés képmutogatója: Jókai Mór. A szent évben egy a 'kötelességünk, megismerni önmagunkat, megismerni ö ál­tala, amint ö mutatott meg minket mima­gunknak. = Kassa, december 31. {Kassai tudósítónk telefonjelentése.) A szlovenszkóú és ruszinszkói püspökök és apostoli adminisztrátorok által kiadott pász­torlevél ügyében., amely a esdi sajtóban olyan nagy port vert föl, szükségesnek -tar­tottam, hogy kikérjem Fischer-Colbrie Ágos­ton dr. kassai megyéspüspök ur véleményét. A püspök ttr lekötelező szívességgel állott a Prágai Magyar Hírlap rendelkezésére és a következőket volt szives ki-jelenteni: — Mindenekelőtt meg kell cáfolnom egyes lapoknak azt a jelentését, hogy a pásztorlevelet az egész cseb-sz!ovákiai püspöki kar bocsátotta ki. A pásztorlevelet a szlovenszkói és ruszinszkói püspökök és Budapest, december 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) A szociáldemokratáknak ama fenye­getésére, hogy mandátumaikat leteszik, a kormány szükségesnek tartotta, hogy közzé­tegye azt a paktumot, amelyet a szocialisták­kal az 1922. évi választások alkalmával kö­tött. A kormány a paktumban kötelezi magát, hogy helyreállítja a közszabadságokat és a szakszervezetek működését állami felügyelet alatt lehetővé teszi, az internáló tábort fel­oszlatja és a jelentkezési kényszert a mini­mumra redukálja. A kivételes rendelkezése­ket fokozatosan megszűnteti. A szocialisták ezzel szemben kötelezték magukat, hogy a kormánnyal szemben mér­sékelt ellenzéki álláspontra helyezkednek, a külföldön a külügyminiszterrel együtt mun­kálkodnak, a terrorról szóló híreket megcá­apostoü adminisztrátorok írták alá és tudo­másom szerint már a kassai egyházmegye legtöbb egyházközségében föl is olvasták. A pásztorlevélről nem óhajtok nyilatkozni és nem is kritizálhatom azt és csak azt kívá­nom megjegyezni, hogy a pásztorlevelet a holland, német és svájci püspökök példájára adtuk ki. Ezek a püspökök ugyanis teljesen hasonló tartalmú pásztorlevétleí fordultak híveikhez. A püspök ur nyilatkozatával 'kapcsolat­ban illetékes helyről arról értesülök, hogy a kassai egyházmegyében ezideig egyetlen plébános ellen sem indítottak eljárást a pász- torlevél fölolvasása miatt ama titkos rendelet alapján, amelyről a Prágai Magyar Hírlap tegnaipi számában megemlékezett. (b. L) foljálk, az emigrációval nem tartanak fenn összeköttetést, köztársasági propagandát nem űznek, a liberális blokkal nem kooperálnak és az októbristákat nem támogatják. Végül a mezőgazdasági munkások körében nem agi­tálnak. Félhivatalos jelentés szerint a kormány azért kötötte meg ezt a paktumot, mert az ország újjáépítésébe a munkásságot is be akarta vonná. Megállapítható, hogy a kor­mány teljesítette a magára vállait feltételeket és a szocialisták szegték meg kötelezettsé­geiket. Farkas István szocialista képviselő, aki a paktumot aláírta, úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták a paktum aláírásakor kényszer­helyzetben voltaik s ezért kényszerültek meg­szegni annak pontjait Apponyi Albert gróf, Mataja osztrák és Dúca román kül­ügyminiszterek a viiágbékéről Bécs, december 31. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az egyik bécsi npilap újévi számában érdekes ankétet rendez a világbéke kilátásairól. Az ankét so­rán a jelenlegi Európa legkiválóbb politiku­sai szólnak hozzá ebez a fontos kérdéshez. A P. M. H. bécsi tudósítójának alkalma volt a külföldi sajtóban elsőként reprodukálni a leg­érdekesebb hozzászólásokat. Apponyi Albert gróf, akit az ankét rendezői a magyarság repre­zentánsaként kértek fel nyilatkozattételre, a következőket mondotta: — Magyar szempontból válaszolva a feltett kérdésre, az a helyzet, amelyben most élünk, sem nem háború, sem nem béke. — Nem háború, mivel egyelőre meg­szűnt a tömeges vérontás, azonban nem is béke, mivel számos nép számára, igy az enyém számára is, hiányzik a megnyugvás és a bizakodás, szóval a stabilitás objektív biztosítéka. A békeszerződésben politikai uj alkotásai a szerves állami szervezetek ter­mészetes princípiumainak arculcsapását je­lenti. Ellentmondanak úgy az etnográfiának, mint a geográfiának, históriának és gazdasá­gi szempontoknak. A magasabb kultúrát nagy területeken aiája rendelték az alacso­nyabb kultúrának. Nagy területeket, ahol az­előtt nyugati álf.apotok uralkodtak, baiikáni- záttak. Ez nem lehet tartós. Tarthatatlan általában az a körülmény, hogy a békeszerződések kétféle jogokat állapítottak meg, az egyiket a győztesek, a másikat a legyőzőitek számára. — Európa békéje attól függ, hogy belát­ható időn belül a politikai életben visszatér a kijózanodás, amely gazdasági téren máris megnyilvánull. A szellemi élet összes veze­tőinek törekedniük kell arra, hogy ennek a kijózanodásnak szükségét az egész kultur- világ minél előbb felismerje. , Romáin részről j. Q. Dúca szólal meg, akinek nyilatkozata így a hivata­los álláspont kifejezésének tekinthető: — Egyetlen államnak sem nagyobb ér­deke Európa békéjének biztosítása, min: Ro­mániának — állapítja meg Dúca külügymi­niszter. — Évszázados szenvedés után a ro­mán nép végre meg tudta valósítani nemzeti egységét. Nem lehet tehát hőbb kívánsága, mint megvédeni azt a békét, amely meghoz­ta a román nép számára a nemzeti egységet. Éppen ezért Románia mindig ott található, ahol a béke megvédéséről és megszilárdítá­sáról van szó. Nem akarom túlozni a román diplomácia befolyását, megállapíthatom, hogy amennyire szerény erőnk megengedte, az utóbbi években mindent megtettünk a bé­ke megszilárditására és ebbeli tevékenysé­günk nem maradt eredmény nélkül. így Genfben is szószólói voltunk az általános le­szerelésnek. Országunk geográfiai helyzete, egy nagyhatalom szomszédsága, amely nem akar a béke útjaira térni és mindig fenyeget bennünket, természetesen óvatosságot, elő­vigyázatosságot parancsol. Egyébként azon­ban mindenben osztjuk a népszövetség felfo­gását és meg vagyunk győződve, hogy a le­szerelés problémája csakhamar aktuális lesz. A békét illetőleg optimista vagyok, mive! a népek békeszeretete oly nagy, hogy ezzel szemben egyetlen kormány sem csinálhat semmit. Éppen ezért azt hiszem, hogy a vi- lágbéke győzelme felé haladunk máris. Mataja Henrik dr., az osztrák köztársaság külügyminisztere többek között igy nyilatkozik: — A népek ma még túlságosan háborús mentalitásban élnek. Még mindig túlozva Unaotti híren Mimire mii — december 31. Beavatott helyről kapjtik azt a szenzációs értesítést, hogy a cseh zsuparendszer életbeléptetésé­vel kapcsolatban Szlovenszkó közigazgatásl beosztása is lényeges változáson megy keresztül. A jelen­legi hat megyéből bárom megyét szerveznek, melyeknek élére meghatalmazott miniszteri rangban álló zsupánok kerülnek. A Podtatranska (tátraaljai) megye a kassai nagymegyéhez lesz csatolva, melynek élén továbbra is Rumann János dr. fözsupán marad* Megmarad a pozsonyi zsupa és való­színűleg Zsolna székhellyel megalakítják a harmad;k megyét. A terv keresztülvitelével a zsupán! kar­ban nagy személyi változások következnek be. (xx) Közzétettel* a üiötpr Kormaiul é§ a szocialistái* Között Kötött paKtamot A szocialisták megszegték kötelezettségeiket J jj| jwjg N IV. dvf. 1. (744) szám o CSfllörlöh o 1025 jflnnftr 1 jff' (iir Sf Előfizetési árak bel földön: évente r Jsüj .rrrfoffirí éW 300, fé,éTre 15°* negyedévre 76, Jr havonta 26 Ké; külföldre: évente r irgin *50, félévre 225, negyedévre 115, jjwr havonta 35 Ké. '7i,s*\r/r rai/m w/t^ri f JSt M Ml Pm ml? jflr ská ,llice ,6/in- Tc,efon: 30-3-49. Ltí4P&L M JW Imf feji Jfgy jJi? Jm fflUf lep. ily Jff pja, Mm Kiadóhivatal: Prága, I., Llilová nli­ce 18. Telefon: 67-37. Sürgönyeim: <8S^ <&£#****Hírlap, Praha. .................................tm e wv»",*a A fzSovemszfcáí és ^nsxtnsxftdi g &cfefös hw*fisét4í: I &etvafj>atti Cszfc&v dr. « 'S%öwetfee%®tt £ff<ewn%é&i TXOpifopfcs &&& 3sta)ém.

Next

/
Thumbnails
Contents