Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-17 / 286. (734.) szám
J , felekezeti béke gyönyörű ünnepe Komáromban H zsidó hősi halottak háborús emlékünnepe Komárom, december 16. A komáromi zsidó hitközség 45 hősi haltjának emlékét nagyszabású templomi em- 'künmeppel ülte meg, leleplezve a hősök mii- íészi kivitelű emlékművét. Az ünnepen részt tettek a komáromi összes egyházak kiküldöttei, a Jókai Egyesület, a komáromi bencés Igimnázium tanári kara, az ipartestület és :ámos egyéb egyesület. A templomi énekkar nagyszerű férfikara vitotta meg az ünnepélyt és az ima után fiilch Dezső, az emlékmű bizottság elnöke ondolatokban gazdag beszéd kíséretében ad- i át a hitközségnek az emlékművet, amelyet inak nevében Fried Jenő elnök vett át hang- ílyozva a zsidóság kötelességteljesitését hajával szemben. * Az ünnepi beszédet Wallenstein Zoltán r. pécsi főrabbi tartotta, aki a legkiválóbb gyházi szónoka a magyarországi zsidóságak. i' Ez után szép jelenet következett: az egyházak képviselői léptek a szószékre és a katolikus egyház nevében Alapy Gyula dr. egyházközségi elnök, a református gyülekezet nevében Gaal Gyula dr. fő- gondnok, az evangélikus egyház nevében Jánossy Lajos esperes-lelkész mondottak ragyogó beszédeket, hangsúlyozva a magyarság egységét, lelyek nyomán nem maradt szem szárazon, .zután Krausz Mór másodrabbi avatta fel az mlékmüvet megható beszéddel. A gyönyörű mlékmü, mely felső részén viaskodó sasokat brázol, alattuk szárnyaszegzett sasfiókok- al, igen artisztikusan kiképzett emléktábla olytatja, rajta a bevésett névvel, mely ol- árszerü talapzaton nyugszik, Berecz Gyula comáromi szobrászművész alkotása. •»♦♦♦♦+ »»»»♦♦»»»»♦♦♦♦♦♦ »»♦»♦«"»<>»♦♦»♦»»»»♦»»»»♦#« Újjáalakult az eperjesi Szédhenyi-kör — A P. M. H. eredeti tudósítása — Eperjes, december 16. Ünnepet ült vasárnap az eperjesi magyarság. Örömtől könnyes szemmel köszön- ötte a porából megélemedett Phőnixet: az eperjesi Széchenyi-kört, amely fél évszázad )ta világító fáklyája volt e kis sárosi város uiltúrájának. Az egyesületet, amelynek szlovákok és magyarok egyaránt tagjai voltak, a eljhatalmu minisztérium felfüggesztette és íelyiségeií lepecsételte. De győzött az igazság: a közigazgatási bíróság megsemmisítette i teljhatalmú miniszter végzését és kimondot- a, hogy a békeszerződés értelmében a Szé- ;henyi-körnek joga van élni és működni nindiddig, amíg államellenes működést nem lejt ki. Ezt pedig az egyesület sohasem tette is nem is fogja tenni. Vasárnap tartotta a kör közgyűlését, íogy alapszabályait immár harmadszor mó- iositsa és a kör jövendő működését előkészítse. A közgyűlést a kör egykori könyvtárába hívták össze. A könyvszekrények már eltűntek, képek sincsenek a falon, mégis intim és benső volt a hangu!at és megcsillant egy drága gyöngy az eperjesi megfogyatkozott magyarok szemében, amikor egymásra találtak ott, ahol annyi évet töltöttek együtt. Ünnepi hangulat uralkodott a teremben, amikor Ghiilány László megnyitotta a közgyűlést. Both Tamás titkár kegyeletes szavakkal búcsúzott el a halottaktól és vázolta a kör szomorú történetét 1919-től. Egyhangú lelkesedéssel elfogadták Toperczer Géza dr. indítványát, hogy a Széhenyi-kör a magyarság muzeunia is legyen: gyűjtsön össze és őrizzen meg minden régi magyar müeméket. Kitörő lelkesedés fogadta Rósenberg Mór dr. felszólalását, aki azzal a jelszóval, hogy áldozzunk a magyarság tempóménak fölépítésére, még erőnkön felül is, hatezer koronát helyezett a ház asztalára pályadijakra, hangversenyek és felolvasások rendezésére. A közgyűlés hangulata mindvégig lelkes volt. Elhatározták, hogy méltó keretben ünnepük meg Jókai-centennáriumát és hogy 1925 elején hangversenyeket rendeznek. Majd módosították az alapszabályok egyes pontjait és megválasztották a tisztikart. Elnök: Ghiilány László, titkár: Both Tamás dr., jegyző Perényi Béla dr., pénztáros Koos Ernő, ügyész Zahler Elek, háznagy György Samu és könyvtáros Kleitsch János. Megválasztották az igazgató választmányt is. &ll enségsiíl fe&SUZixel &Sifo me$ rníiévar éfelftceHeÉl ráírd írsíé fefsxőSitunh, Ifcwé*# előfizess! SSzerda, december 17. 3 Egy ivi Mrtdnre lift Eslwiiázy Lujzát Jabionhzky János dr. hatalmas védőbeszáde — A bíróság elutasította a bizonyítás kiegészítését kérő indítványt Nyitra, december 16. (Saját tudósítónktól. Az Esterházy Lujza-pör tegnapi folytatólagos tárgyalásán az ehlök megkérdezte a vádlottól, hogy van-e tudomása arról a tervről, hogy Osten- burgnak meg kellett volna szállni Szloven- szkót. A vádlott kijelentette, hogy erről nem tud. A katonai szakértő kihallgatása során Jabloniczky védő kérdésére kijelentette, hogy Ostenburg Gyulát, noha a Károly-puccs alkalmával tanúsított magaviseleté miatt antantnyomásra elbocsátották a magyar hadsereg kötelékéből, még mindig aktiv tisztnek tekinti és olyan politikai faktornak tartja, akivel számolni kell esetleg a közel jövőben is. A lefoglalt levelek szerinte Ostenburgtól származnak, akinek kezeirását jól ismeri. A másik katonai szakértő. hasonló vallomást tett. Ezután cseh fordításban felolvasták a vádlottnak két Lengyelországban irt levelét. Ezek a magyar—lengyel barátsággal, a keresztény világnézettel és a tájvédelemmel foglalkoznak. A levél rátér a kisantantra is, majd az ál] benne, hogy a vádlott egy törzstiszt ismeretségét keresi, aki segédkezet nyújtana ellenségeink legyőzésére. A magyar—lengyel szövetség megteremtése azért szükséges, hogy leszámolhassunk régi ellenségeinkkel; a csehekkel. Ennek a tisztnek — nagyon érdekes dolgokat tudnék mondani — írja a levélben a vádlott — különféle politikai előkészületekről. A mostani magyar pacifizmust nem sokra becsülöm, bár meg vagyok győződve arról, hogy Bethlen ugyanazt akarja, mint mi, csak más, pacifista eszközökkel. A levél felolvasása után a vádlott kéri, hogy a varsói cseh-szlovák követség hivatalos átiratát olvassák föl, amelyből kiderül, hogy Tarnovszky gróf és Cihanovszky, akikhez e levelek szóltak, indiferens és politikailag mit sem számitó egyének. A védelem nevében Jablonitzky János dr. a bizonyítás kiegészitését kérte a következő pontokra: Nem lehet igaz a vád amaz állítása, hogy a vádlott Ostenburg parancsára cselekedett, mivel 1921 novemberétől nem volt Lengyelországban, már pedig, ha Ostenburg utasításait követte volna, akkor okvetlenül el kellett volna mennie Lengyel- országba, hogy a levélben megjelölt lengyel organizációt felkeresse. Kéri több tana kihallgatását arra, hogy a vádlott politikailag be nem számítható álmodozó, akit ebben a tekintetben még a hozzá közei álló családtagok sem vettek komolyan. Kéri a budapesti cseh-szlovák követség véleményét beszerezni arra, hogy Ostenburg őrnagy ellen hazaárulás miatt eljárást indítottak, megfosztották ragjától és így nem igaz az, hogy Ostenburg ma is tényleges katonai faktor. Végül kérte a budapesti követség véleményének beszerzését arra, hogy Magyarországon nincs is legitimista párt. Az ügyész ellenezte a bizonyítás kiegészítését, inaid a bíróság rövid tanácskozás után a védő indítványát elutasította és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította. Az ügyész vádbeszédében szigorú büntetést kert, mert bebizonyitottnak látja a vádat. Jabloniczky János dr. hatalmas védőbeszédében kifejtette, hogy neki egyrészt mint védőnek, másrészt mint gyanúsítottnak alkalma volt a politikai porokét tanulmányozni. Az eddigi politikai pörök nagyrésze fiaskóval végződött. Jelenleg is tizennégy vádpont miatt hat hónapig tartották a vádlottat vizsgálati fogságban és a mostani főtárgyaláson az ügyész minden erőlködése ellenére sem tudott tizenkét vádpontot bizonyítani és ezekben kénytelen volt a vádat elejteni. A vádlott ártatlanul került a bíróság elé. Tizennyolc éves volt, amikor az uj államalakulat bekövetkezett. Addig mindenki hazaszeretetre tanította. Nem lehetett ezt az érzést máról-holnapra kiölni a szivéből. A vádlott egyébként is álmodozó természetű, aki nehezen tud beletörődni a változott helyzetbe. Én régen láttam, hogy politikai ágensek környékezik meg és megjósoltam neki, hogy fogunk még találkozni a bíróság előtt, ahol ö a vádlottak padján fog ülni, mig én védeni fogom. Hogy mennyire figyelték a vádlottat, bizonyítja, hogy egy olyan levél is a csehszlovák vezérkarhoz került, amelyet egy lengyel hordárnak adott át továbbítás végett. Az ügyészségnek még igy sem sikerült semmit sem bizonyítania. A két fontos Ostenburg levél a vizsgálat folyamán eltűnt és csak másolatban fekszik az iratok között. Minden jel arra mutat, hogy itt közönséges hamisítás történt. A kérdéses leveleket Ostenburg sohasem irta és igy azokat a vádlott nem is kaphatta meg. A vádcsinálók szem előtt tartva azt az elvet, hogy a cél szentesíti az eszközt, semmitől sem riadtak vissza, hogy olyan bizonyítékokat szerezzenek, amelyek alapján el lehet ítélni a vádlottat. A késő esti órákban hirdette ki a bíróság az ítéletet. A vádlottat a hat és fél hónapos vizsgálati fogság beszámításával egy évi börtönre és húszezer korona pénzbüntetésre ítélték, amely összeg behajthatatlansága esetén újabb három havi fogházbüntetést kell elszenvednie. A bíróság ezenfelül fölfüggesztette három évre a vádlott polk’kai jogait. Az ügyész három napi gondolkodási időt kért. Esterházy Lujza nyugodtan fogadta az ítéletet, védője azonban a bűnösség megállapítása miatt felebbezést jelentett be. Chamberlain nem vitézi ül a Slnovjev-levélrffl Az angol alsóház külügyi vitája London, december 16. Az alsóház tegnapi külügyi vitáját két nagy probléma dominálta: az orosz kérdés és Egyiptom. Több kisebb kérdés is szóba került, mint Marokkó, a kölni zóna és főleg a népszövetség. de a vita hevében még mindig a Sinov- jev levél áll, mini az a pont, melynél Chamberlain és Macdonaíd összemérték erejüket. A külügyi államtitkár helyzete igen nehéz, tekintve, hogy a levélügy földerítését végző kormánybizottság mfegállapiiásaií nem közölheti anélkül, hogy az angol politikai kémszervezet néhány tagjának nyakát ne szegné, viszont hallgatása és nem igazolt kijelentései a munkáspártot minden alkalommal kihozzák sodrából. Trevelyan, a munkáspárti módosító ajánlat beterjesztője, az orosz kérdésben főleg a gazdasági előnyöket és hátrányokat hangsúlyozta, mig Egyiptom ügyében a küldött jegyzék szigorúságát kárhoztatta. Chamberlain válaszában római tapasztalatainak vázolásával kezdi. Kifejti, hogy ámbár híve a népszövetségnek, lehetetlen, hogy ez a politikai csecsemő o'djon meg máris minden nehéz európai problémát. Tapasztalatai szerint nem azok a népszövetség igazi barátai, akik a legle- heíetlenebb feldatokat hárítják rá. Ezután Macdonaldnak mond köszönetét az államtitkár a londoni konferencián elért si~ —- A népszövetség: politikai csecsemő kerei miatt, majd áttér az orosz kérdésre. Várni óhajt e kérdésben, mert az a meggyőződése, hogy a belső szovjetgazdálkodás elsorvadt s az orosz külkereskedelem csak díszes facade, minden alap nélkül. Macdonaíd válaszában számos kérdést intéz az államtitkárhoz, ki azonban a legtöbb ügy folyamatban lévőségé miatt nem válaszolhat. Igv feloldatlan marad a kölni zóna, a genfi jegyzőkönyv problémája, mig a Sinov- jev levél tágvalásáná! élénk vitára kerül a sor. Macdonaíd még most sincs meggyőződve a levél valódiságáról, mig Chamberlain emeli hangon kije’enti, hogy biztos tudomása van arról, hogy az kommunista párt igenis átvette és elfogadta a levelet. E kijelentésre nagy mozgalom keletkezik a házban s Chamberlain végezetül kijelenti: „Erről a tárgyról nem vitatkozom t>Öbbé.“ A vita után szavazásra került a sor, mely alkalommal az alsóház 363 szavazattal 132 ellen elvetette a munkáspárt módosító illatát. London, december 16. Az alsóház éjjeli vitájáról még a következő jelentések érkeztek be. A vita mel;’ a délután folyamán meglehetősen nyugodt és mérsékelt volt, Tho- tnas munkásvezér íölszólalásakor kiélesedett. Thomas beszédére Mack Neill, a külügyminisztérium első alállamtitkára felelt, kifejtvén, hogy puszta földrajzi véletlen, hogy a Szuez csatorna a civilizált világ e nagy közlekedő útja, olyan területen vezet át, melyen az egyiptomi né" lakik. Bármi is e nemzet joga, Anglia kötelessége, hogy a civilizáció érdekében rendbentarísa ezt a közlekedési utat és ezért nem engedheti, hogy bárki más e feladatában megzavarja. — A vitát ezután másnapra napolták el. London, dec?mber 16. A Westminster Gasette tegnapi alsóházi beszédéről ir a megállapítja, hogy az államtitkár nyilatkozatai a népszövetségre vonatkozóan igen határozatlanok voltak. Egyáltalában kevés pozitívumot mondott Chamberlain. Csak egy kérdés volt, melyben határozottan állástfoglalt és tisztább képet adott mint elődje s ez az orosz kérdés. A nyugdijak rendezése Prága, december 16. Az állami polgári nyugdíjasok s egyes más nyugdíjas közalkalmazottak nyugdijillet- menyeinek rendezése céljából a kormány az alábbi javaslatot terjesztette a parlament elé: Az állami tisztviselők, bírák, állami tanítók s az állami altisztek kategóriájába tartozó s ama csendörnyugdijasok illetményei, akik nem a katonai nyugdíjtörvények szerint lettek nyugalomba helyezve, valamint a fent felsorolt közalkalmazottak hozzátartozóinak járandóságai az 1925 január 1-én érvényben lévő nyugdíjtörvények szerint rendeztetnek. A felsorolt kategóriákhoz tartozó nyugdíjasok s ezek hozzátartozóinak illetményei a jelen törvény szerint csak az esetben rendeztetnek, ha a nyugdíjalap az 1921. évi március 3-án kelt 99. számú törvény szerint lett részükre megállapítva. Ha az idézett törvény szerinti nyugdijrendezésre való igény csak később keletkezett, úgy a végleges nyugdíj a jelen törvény szerint állapítandó meg. A közalkalmazottak ama kategóriához tartozó hozzátartozóinál, amelyeknél a negyvenévi teljes szolgálati idő harmincöt évre lett leszállítva, akik azonban tényleges szolgálatban haltaik meg, a nyugdiiilletmények kiszabásánál oly nyugdíjalap veendő, mintha a teljes szolgálati időt elérték volna. Az 1912. évi LXV. számú magyar törvénycikk alapján nyugdijazott közalkalmazottakra vonatkozó előírások következőképpen módosulnak: Az idézett törvénycikk 11. §-ának rendelkezése kiterjesztetik az összes állami tisztviselőre, valamint az állami közalkalmazottak összes többi kategóriájára, az állami tanítókra, fogház- és börtönötökre, javítóintézeti tisztviselőkre, valamint ezek hozzátartozóira is. Az állami és városi rendőrlegénység, a rendőrügynökségek s a csendőrség raugosz- tályba nem sorozott személyzetének nyugdija úgy állapítandó meg, hogy minden szolgálatban tényleg eltöltött év 16 hónapnak számítson. Maga a nyugdíj, valamint a nyugdíjalap tízéves beszámítható tényleges szolgálat után 40%-bán, minden további év után a 40 évi tényleges szolgálatig 2%-bán állapítandó meg. Az itt felsorolt kedvezmények csakis az érdekeltnek saját kérelmére adandók meg. Egy gyermek maximális neveltetési járuléka évi 4000 koronában állapit fatik meg. A kegy adomány ok is a jelen törvény szerint lesznek felemelve. Az eddigi különböző pótlékok és segélyek mind megszűnnek s ezek helyébe az egységes drágasági segély lép az 1922—394. számú törvény szerint. ' Az ily módon rendezett nyugdijat élvező egyének, valamint azon nyugdíjasok, akikre a jelen törvény azért nem vonatkozik, mivel már eddig is magasabb nyugdijat kaptak, az élvezett nyugdíj után jövedelmi adót kötelesek fizetni. * A jelen törvény kedvezményei nem vonatkoznak a külföldön élő nyugdíjasokra. i isonnenwirtfe H.1 NawHfKMm, MMMnwni 7. f Telefon; 1183. <3 Ajánlja elsőrendű kész és méret után készült férfi és női cipőit.
