Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-13 / 283. (731.) szám

Szombat, december 13. 3 A ruszmszkói községi köz- igazgatási törvény Javaslata Prága, december 12. A kormány a legközelebbi napokban nyújtja be a parlamenthez a ruszinszkói községi rendtartásra vonatkozó törvény ja­vaslatát. A javaslat az' 1921—329. számú, Szloveaszkóra érvényes községi rendtartás intézkedéseit terjeszti ki Ruszinszkóra, ami ugyan eddig is meg volt az 1923—171. szá­mú kormányrendelettel, amelynek érvényét azonban a legfelsőbb közigazgatási biróság kétségbe vonta. Minthogy Ruszinszkó közigazgatási kérdéseit csakis az autonóm szojm rendezhe­ti, — ha az ismertetett javaslat törvény­erőre is emelkedik — ez a törvény ismét ellenkezésben lesz az alkotmánnyal s igy a törvény is megtámadható az alkotmánybí­róság előtt. A lévai magyar nyugdíjasok segélykiáltása Léva, december 12. A polgári nyugdíjasok lévai egyesülete rendkívüli közgyűlésben foglalkozott a volt magyar nyugdíjasok tűrhetetlen helyzetével. Az elkeseredés hangja lobog a közgyűlés ha­tározatában, melynek kiváltásához nagyban hozzájárult a fenyegető téli rém, minden sze­gény ember nagy ellensége. A közgyűlés hozott határozatában meg­állapítja, hogy a Szlovénszkóban élő volt magyar tisztviselők az 1918. évi október 28- án érvényes 1892. évi 17. t.-c. 1. szakasz., és az 1912. évi 65. t.-c. alapján igényelhető fize­tésüknek, illetőleg nyugdijjárandóságaiknak csak egy heted részét kapják meg. A nyugdíjazott összes tisztviselők, özve­gyek és árvák járandóságainak kiutalványo­zásánál a kormány törvénytelenül jár el és a cseh-szlovák papirkorona fizető értékének csökkenése folytán 10—20-szorosra emelke­dett drágaság miatt a nyugdíjasok, özvegyek és árvák megélhetését lehetetlenné teszi. Miután a közgyűlés a kormány eljárását elviselhetetlennek látja, ez ellen a legérelye- sebben állást foglal és tekintettel arra, hogy a cseh-szlovák köztársaság területén közel 60—70 ezer elaggot tisztviselőnek, özvegy­nek és árvának életéről van szó, elhatároz­za, hogy felkéri a szlovenszkói polgári nyug­díjasok egyesületének központi vezetőségét, hogy a sérelmek orvoslása és az elvont nyugdijjárandóságok kiutalványozása iránt a kormányhoz sürgősen feliratot intézzen és abban az esetben, ha a kormány ezt a köve­telést nem teljesítené, intézzen megkeresést a népszövetséghez és a jóvátételi bizottság­hoz az orvoslás érdekében. Aki mindenáron ki akarja magát utasitfaíni Egy csallóközi gazda különös rögeszméje Pozsony, december 12. (Saját tudósitónktól.) Tornyay Bálint nagyfödémesi gazdálkodó nem vett részt a múlt évi községi választásokon, amiért a ga- I árkai járási főnök 30 korona pénzbüntetésre ítélte. Tornyay nem vette át a büntető pa­rancsot, hanem annak szélére a következő megjegyzést irta: „Igen tiszteit Járási Főnök Ur! Én nem hívtam, mit akar hát velem. Én nem va­gyok sem cseh, sem szlovák, nekem ne küldje az irataimat Prágába, hanem Buda­pestre. Nagyfödémesen száz százaléknyi magyarság él, ennek Magyarországhoz kell tartoznia és Budapesten kell az ügyün­ket intézni.14 A büntető parancsot visszaküldte a járá­si főnöknek különféle becsüieísértő kitételek papírra vetése után. Svabensky Lajos járási főnök feljelenté­sére a rendtörvénybe ütköző vétségek címén indult meg az eljárás Tornyay Bálint ellen, akit tegnap vont felelősségre a pozsonyi tör­vényszék büntető tanácsa. Tornyay Bálint elismerte, hogy az inkri- potának megfigyelését. Mikor Hoffmann el- minált levelet ő irta. A továbbiak során olyan zűrzavarosán beszélt, hogy a védője: Friebeisz Gyula dr. maga kérte az elmeálla- nök kihirdette a biróság végzését, hon" az indítványnak helyt adnak és megf évelik a vádlott elmeállapotát, ez idegesen fölugrott helyéről és igy szólt: — „ML? Megy én bolond vagyok? Tlyet még a világ nem látott! Van nekem rendes eszem, nem vagy ok én bo'ond! Arra ’-érem az urakat, hogy inkább nLapítsanak ki Cseh­szlovákjából, százötven holdas birtokom van, de folyton adóval sanyargatnak. A fi­uánc, a csendőr folyton molesztál. Kérem alázattal toloncoljanak ki engem az ország­ból.4* \ Az elnök csak tiagynehezen tudta meg­győzni a vádlottat, hogy a kiutasítás nem le- hetsé.. ;s, miután cseh-szlovák áilampo' A védő még előadta, hogy egy ízben a vádlott megjelent irodájában, ahol- fantasz­.ikus tervekről beszélt. Valami „generálstáb- ról'4, amely Becs—Budapest és Prága között létesül légvonalban és amelynek a vezére Masaryk elnök lenne. A biróság ezután Tornyay újabb heves tiltakozása ellenére elnapolta a főtárgyalást és az iratokat lekiildte a vizsgálóbíróhoz. (r. j.) A magtár. szlovdH és német elíenzéh a további passzivitás mellett döntött A német szociáldemokraták részt akarnak venni a tisztviselői törvények tárgya Sásában Pr ága, december 12. j Alig egy hete annak, hogy a képviselö- ház egész ellenzéke, a kommunista párt kivételével arra az álláspontra helyezkedett, hogy a képviselöház ülésein nem vesz részt és teljes passzivitásba vonul, mivel a koalí­cióval szemben mindennemű törvényhozói munkája illuzoriussá vált és az ellenzék statisztálása a képviselöház termében egyál­talában nem segített a mindinkább tűrhetet­lenné való helyzeten. A petka diktatúrája fokozott erővel tombol és a törvényhozás munkája öt ember privilégiumává siilvedt. Ehhez az álalkotmányosdihoz az ellenzék nem nyújthatott segédkezet és ez volt az oka annak, hogy a teljes passzivitás mellett döntött. A koalíció, amely kínos gonddal ügyel arra, hogy a külföld előtt legalább a demo­krácia színezetét megtartsa, ijedtséggel el­egyes megdöbbenéssel vette tudomásul az ellenzék lépését. Most kerülnek a képviselőház elé a tiszt­viselői létszámredukcióról és fizetésrendezés­ről szóló törvények, amelyeket a koalíciós diktatúra ismét arra íog fel­használni, hogy szerinte megbízhatatlan és még csekély számban hivatalban levő magyar, német és szlovák tisztviselőknek kössön Útilaput a talpára. Az ellenzék egy részében felmerült az a gondolat, hogy legalább ennek a törvény­nek a tárgyalásánál részt kellene vennie. j Az ellenzéki pártok megbízottai tegnap! és ma permanens értekezletet tartottak a ! képviselöházban, amelyen arról tanács­koztak, hogy továbbra is kiíarísanak-e a passzivitás mellett, vagy pedig a tiszt­viselői törvény tárgyalásánál, de csak erre az időre, felfüggesszék ez álláspontjukat. Beható tanácskozás után arra az állás­pontra jutottak, hogy csakis az eddigi mód­szer fenntartása vezethet célra és az ellen­zéknek semmi esetre sem lehet az a célja, hogy diszleítologató legyen a képviselőház színpadán. Ezért a német polgári pártok, a magyar pártok és a szlovák néppárt megbízottai egy­hangúan arra az álláspontra helyezkednek, hogy bizonytalan ideig továbbra is kitar­tanak a passzivitás álláspontja mellett és mindaddig, amig a kormány még a tör­vényeket sem veszi tekintetbe és ellen­őrzés nélküli diktatúrát gyakorol, a kép- viseíöház üléseiről távolmaradnak. Ehhez a határozathoz nem járultak hozzá a né­met szociáldemokraták, akik részt akarnak venni a tisztviselői törvények vitájában és csak azok íörvénybeikíatása után vonul­nak ki a képviselöházból. A német szociáldemokraták ma klubér­tekezletet tartottak, amelyen leszögezték, hogy nem hívei az egységes ellenzéki front­nak, hanem a maguk külön utján haladnak, bár bellátják, hogy a költségvetésnél az ellen­zéki taktika eredményes volt. Fentartiák ma­guknak azt a jogot, hogy a jövőben a többi ellenzéki pártokkal hasonló álláspontra he­lyezkedhessenek. »»♦♦♦♦«"»« «4>**t+*9**1****+4*+*+**+* *♦♦♦** **■>♦ ***** *************** A szenátus is mtiummM a IfMMináM Klofác a szlovákokat és a magyarokat támadta — Mik történnek Ruszinszkélbais ? — Uj korrupciét leplezett le Klofác Prága, december 12. A szenátus ma este befejezte a költség- vetés vitáját és az egyedül maradt koalíció természetesen megszavazta a javaslatot. így az állami költségvetés, amelynek az egész esztendőre kiható fontossága van, három ülésben letárgyaltatok és tető alá került. A mai ülést tiz órakor nyitotta meg Dn- nát elnök. Svraka (kommunista) a raszia- szkói iskolaügyi állapotokról és az ott ural­kodó bábeli nyelvzavarról beszelt. Reidl (cseh néppárti): Az államnak arra kell törekednie, hogy deficitmentes le­gyen a költségvetése és hogy ne szoruljon külföldi kölcsönre. Követeli, hogy a vegy es nemzetiségi vidéken cseh iskolákat létesít­senek. Ma rés (nemzeti demokrata) azt mond­ja, hogy a magyaroknak és a németeknek több iskolájuk van, mint keltene. Majd a költ­ségvetésről beszélve, megállapítja, hogy a költségvetés szerint több egyetemi ta­nárt fizetnek, mint amennyi tényleg van. Ezenfelül minden évben másfél millió ko­ronát fordítanak a íranciaorsz'gi kiálká-j sok támogatására, noha sohasem olvastunk arról, hogy ott cseh művészek is szere­pelnének. Ezekből is kitűnik, hogy a költ­ségvetésben hamis tételek szerepelnek és követeli, hogy a jövőben ilyesmi ne for­duljon elő. Panek (nemzeti szocialista): A tiszt­viselői létszámapasztás szükségességéről be­szél, majd Hruby (cseh agrárius) azt mondja, hogy az iskolaügyi miniszter nem törődik a cseh iskolákkal. berber (nemzeti demokrata): Ha egy idegen jön a szenátusba, eiszomo-rcdússal állapítaná meg, hogy mivel a németek nin­csenek itt, a csehek sem jönnek el. (A padso­rok teiiesenjiresek voltak. Szerk.) Ebből azt látnák az idegenek, hogy itt a törvényeké:' nem a csehek, hanem a németek csinálják, H na tek (nemzeti szocialista): A cseh iskolák szerinte szomorú sorsával foglalko­zik és arról beszél, hogy a tanítói karban nincs utánpótlás. Bodnár és H1 u m e c k y kommunis­ták után Klofác beszélt. Kijelentette, hogy Csehországban sohasem lesz kommunizmus, le fascizmus- „cin, mert a cseh nemzeti cialisták a nemzeti fejlődés igazi garanciái. Kijelentette, hogy 1919»ben Cseh-Szlovákia csaknem a bol- sevizmus karjaiba bukott, azonban a cseh munkásság az utolsó percben megakadá­lyozta a vérontást A szocializmus nem más, mini jól megfontolt nacionalizmus. Ezután a német ellenzék kivonulásáról beszTt és azt mondotta, hogy a németeknek nem volt okuk otthagyni a szenátust, mert a kormány mindenben kedvez nekik. KovaJik- nak aze válaszolj -, hogy nincs cseh és szlovák nemzet, amit az is bizonyít, hogy 1660-ban Nyitrán és Mo­dorban cseh okiratokat találtak. (Közbekiál- ás a kommunistáknál: Ez csak azt bizo­nyítja, hogy már akkor is voltak ott cse­hek. KovaUknak azt üzeni, hogy rie a cse­heket, kan a a magyar okú átkozza ért a magyarok az okai annak, hogy Szloven- szkóban nincs szlovák kereskedő, orvos és ügyvéd. íía az ember Szlovenszkón jár, még ma is mindenütt talál magyarokat!?). Kováikra azonban nem fcargszik, mert ott volt íílinka obergenerális a karzaton és ő parancsolt Kováiknak. Visszautasítja azt az állítást, hogy Zsizska Szlovenszkóban gyilkolt és rabolt, meri ha a történelem ezt igazolja, akkor az egri érsek is ugyanezt cselekedte Klim- kó szlovák néppárti szenátor szavaira nem 4AAAA&AáiAAáiAAAUAA44Aá£á 3 ^ \ ^ t \ Menyasszonyi kelengyék áruháza $ ^\ f « , . 3 rh \ Saját készítményé finom férfi t 3\ ^ fehérnemű, asztal- m* % 3 \ térítők és mindennemű tenáru t « Árusítás nagyban és kicsinyben & % »’* ¥ VVVVVVVVf VVVf VVVVVfrVVVVV! 'VV¥WV¥V«VV?«VlrVVt V V VVVV ¥»¥¥»¥f ¥¥ # f* is reflektál, mert Klimkó egy közönséges gazember, aki Hodzsa minisztert annaki­dején becsukatía. Az esetről részletei nincsenek, mert ilyen piszkos dolgokkal nem foglalkozik, de bizonyos, hogy K!bu­kónak ebben része volt. Ezután a ruszin­szkói állapotok vázolására tér át és kije­lenti, hogy Ruszinszkóban ma is a Zsatho- vics-rezsiin van uralmon. A ruszinszkói közigazgatást Havas Mónik (igy!) és a Keleti Újság szerkesztői dirigálják. Ezeket pedig egy magyar-zsidó pénzcsoport diri­gálja, amelynek élén Báan Mihály áll. F.z a pénzcsoport nagy villamossági vállalatot szinált és megszerezte magának Munkács, Ungvár és Beregszász városokat, amelyek­kel harmintöt évre szóló szerződést kötött és igy a szegény ruszin nép milliókra menő kárt szenvedett. Havas Móni intervenció­jára függesztette f^kRozsypal alkormányzó a munkácsi-zsidó Hitközség autonómiáját és nevezte ki kormánybiztosnak Neumann Dezsőt, aki senkinek sem kell, és akinek az volt az egyetlen érdeme, hogy Havas Móni proíezsálta. Magából kikelve kiált a belügyminiszter széke felé, aki nincs jelen az ülésen: Követelem, hogy a belügy­miniszter ur a jövő héten legyen itt és akkor majd újabb részleteket fogok elmon­dani a ruszinszkói dzsungelból. Most még csak annyit, hogy az ungvári közmunka* ügyi referatus vezetője Nilabs mérnök, aki ennek a magyar-zsidó konzorciumnak odaadta a ruszinszkói villamossági szer­ződőst. Ennek fejében azonban kikötötte, hogy ő legyen a társaság vezérigazgatója. Ilyen hallatlan botrány és korrupció csak Ruszinszkóban lehetséges. Követeli Rozsypal távozását, akinek bűne, hogy a minisztériumok helytelenül van­nak informálva Ruszinszkóról. A hadseregről beszélve, követeli a francia misszió eltávolí­tását s azt, hogy a katonai szol-gálaifra ma­gyar és német mintára már az iskolában ké­szítsék elő az ifjúságot­Souikup után Horacek főelőadó beszélt, maid hozzákezdtek a szavazáshoz. Félnyolcra készültek el vele. ****************** Kölcsönös előzékenykedések Rómában Róma, december 12. A római népszövetségi tanács ülésszaka befejezéséhez közeledik. Fontos dolgokról nem igen volt szó, s még Chamberlain is inkább beszélt a gyermekvédelemről és az iskolakötelezettségről számos szépfrázis Kí­séretében, mint az európai politikai állapoto­kat égető súlyos problémákról. Mielőtt az angol külügyminiszter Rómába ment volna Párisban a suba alatt már mindent elintézett Merrioítal s a római ragyogó ülés, fogadta­tások, estélyek és szép retorikai beszédek nem vezettek semmi pozitívumra. Amit Franciaország és Anglia terveztek azt meg­beszélték már Párisban és meg fogják be­szélni a jövőben is maguk között, függetlenül a népszövetségtől, mely továbbra is csak dekórum marad. A tegnapi nyilvános ülésen Melio Francé elnök felolvasta Tittoni üdvözlő iratát, me­lyet az olasz szenátus nevében küldött s a népszövetség elhatározta, hogy illő tisztes hangon válaszol ezen üdvözlésre. Ezután Beck svéd delegált terjesztette be jelentését az iraki határkérdésről, majd a tanács a Görögországban lakó albán mohamedánok panaszaival foglalkozott, miközben finoman érintette a kisebbségi problémákat is anélkül, hogy realitásokat hoztak volna elő. Az ülés végén Chamberlain patetikusan elbúcsú­zott a tanácstagoktól, biztosította őket Anglia nagyrabecsüléséről, a tanács viszont biztosí­totta Chamberlaint a tanács nagyrabecsü­léséről s ezzel véget ért az ülés. Chamberlain hazament ismét komoly régi és kipróbált angol világpolitikát csinálni. A titkos ülésen Danzig főbiztosának Mac Denellnek mandátumát hosszabbították meg és megbízták a vezértitkárt, hogy az ottomán államadósságok felosztására vonat­kozóan néhány tervezetet dolgozzon ki. ******«<i>fr** ********* *************************** Amerikai hangok Churchill pénzügyi nézetei ellen Washington, december 12. Churchill teg­napelőtt! alsóházi beszédét, melyben a ha- diadósságoknak a Balíourjegyzék értelmé­ben való rendezéséről és Anglia eddigi meg­feszített törlesztéseinek egyedülállóságáról és esetleges megszüntetéséről szólr, élénken kommentálják amerikai szakkörökben. Reed demokrata szenáror a szenátusban is szóvá tette az ügyet és támadta a Balíourjegyzék módszerét, mert ez a ián’ja a hadm^'- ’ "ok kölcsönös megszüntetését, ami pedig ellenke­zik Amer'kának, mint a főhiíelezönek, állás­pontjával.

Next

/
Thumbnails
Contents