Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-12 / 282. (730.) szám
Péntek, december 12. hajlékony,, mini a kígyó és.amikor a birodalom jövője megkívánja, egy g&valléros gesztussal barátokul és szövetséges-ékül nyeri meg magának azokat a népeket, akikre tegnap még ágyukkal és gépfegyverekkel lövetett. Igaz, hogy az Íreket az évszázados küzdelem képesítette arra a heroizmusra, amely a sinnfeim izmus előfeltétele. Igaz, hogy a kelta népjellem, amelyet a kihalás veszélye ellen való folytonos lázadás acéliveménnyé, az angol kizsákmányolás ellen való guerillaharc pedig macskaszivóssá edzett, sokkal tár gabb pszichológiai latitüdiöket teremt egy ilyen módszer alkalmazására, mint amilyenek egy olyan népnél vannak adva, amely nem teheti föl egy kártyára mindenét. Annyi azonban bizonyos, hogy mentül erősebben szorul rá egy népre a hurok, mentül inkább 'élszegényedik, mentül többet veszít kultúrában és erkölcsi javaiban, annál kevesebbet vár a parlamentáris módszerektől és annál inkább nyerik meg tetszését az ultraradikális rendszerek. Mi m-ost állunk a fordulópont előtt. Választanunk kell aközött, vájjon a parlament talaján küzdjük-e tovább a harcot, amely eddig majdnem teljesen kilátástalannak bizonyult, vagy pedig tartsuk magunkat távol a nemzetgyüléstól és radikálisabb eszközökhöz folyamodjunk. Mivé] tudjuk, hogy önmagunk semmit el nem érhetünk, hanem csak ebben az államban élő többi sorstársainkkal együttesen, elhatározásunkra elsősorban az fog befolyást gyakorolni, hogy a többi fiép milyen választ ad a föltett kérdésre. De már most iis kétségtelen az,* hogy áldozatokra el kell készülve lennünk, ha egyszer sikert akarunk elérni. Mi reánk is vonatkozik Goethe örökké igaz tanítása: „Csak az érdemli meg a szabadságot és az életet, akinek mindennap ttieg kell azoka t hóditan la.“ Harmincötezer tisztviselőt bocsátanak el 1925-ben Háromszáznyolcvanmilíió korona a hiány -- Hogy fognak történni a tisztviselői elbocsátások Prága, december 11. A tisztviselők fizetésrendezése — a most készülő törvényjavaslatok szerint — a következő elvek szerint fog megtörténni. A fizetésemelés abból áll, hogy az 1924. évre egységes pótlékot kapnak az összes közalkalmazottak, mely pótlék összege az eddig elvez^ helyi pótlék húsz százalékát teszi ki. A roiskolai végzettségű közalkalmazottak az 1924. évre is meg fogják kapni az úgynevezett főiskolai póí’ékot. Az 1925. évben a helyi pótlék havonként egyenlő részekben kerül kifizetésre. — A bírák külön pótlék alakjában tizenkét milliót kapnak. A katonai és csendörhavidijasok az úgynevezett élelmezési és készültségi pótlékban részesülnek, mely összesen 58 millió Kes-t teend ki. A fölösleges közalkalmazottak elbocsátása Az állam negyvenkétezer tanitón kívül háromszáznegyvenkétezer tisztviselőt foglalkoztat. Az 1925. év folyamán e létszám tíz százalékát, vagyis 34.200 tisztviselőt bocsátanak el. Az elbocsátásnál elsősorban azok jönnek számításba, akik önként lépnek ki az állam szolgálatából. Ezek végkielégítésben részesülnek, melynek összege egy évnél rövi- debb szolgálat után: az egy havi fizetés, ennél hosszabb szolgálati idő esetén: egy havi fizetés összege szorozva a szogálati évek számával. A végkielégítés nem haladhatja meg az egy havi fizetés huszonnégyszeresét. Az olyan közalkalmazott, akinek legalább tiz évi szolgálati ideje van, önkéntes távozás esetén oly végkielégítést kap, melynek összege a fentebb meghatározott vég- kieltg‘’'ri ö~s'7' nek a felével ejr 'n'ö 3 k ^egmegbkhatóbb 3 lest* és szépségápolás' 3 cikkek, arckrémek, 3 pnaderek, szappanok, 3 stk a ] torso Parlinerialai 3 KoSice-Kass-i, Fő-utca 49. szám Valódi kö'ni vizeit és francia illatszerei' < Postai szétküldés, vr r V'vvvyvvvvvv vvvvf i Nyugdijellátmányra csak az esetben van joga az ilyen önként távozó közalkalmazottnak, ha munkaképtelenségét orvosi bizonyit- .yámiyal igazolja. 1 Az olyan közalkalmazott, akinek a törvény életbelépése napján legalább húsz szolgálati éve van, saját kérelmére nyug- dijazható anélkül, hogy a nyugdíjazásnak törvényben előirt feltételeit igazolnia kellene. A kényszerelbocsátás esetén szigorúbbak a feltételek. Akinek tiz évnél rövid eb b szolgálati ideje van, tartós nyugállományba helyezhető, félakkora végkielégítési összeggel, mint az önként távozó. A tisztviselők irásbeüleg értesrendök arról, hogy elbocsáttatnak. E kiértesítés vétele utáni nyolc napon belül az érdekelt bebejelentheti önkéntes távozásét, hogy így a magasabb járu’ékof megkaphassa. Tiz évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottak a törvényes nyugdijellátmányokkal tiyugdijállományba helyezhetők. Hogyan választják ki a halálra Ítélteket? A kiválasztás a munkaképesség alapján, fog történni. A jobban kvalifikáltakat saját kérelmükre nem bocsátják el az állam szolgálatából. Továbbá az érdekeltek anyagi helyzetét is figyelembe veszik. Az elbocsátások ügyét egy külön a politikai pártok megbizottaiból álló bizottság őrzi ellen. Az állami alkalmazottak elbocsátására vonatkozó törvény a közjogu testületek (község, járás, megye, ország) alkalmazottaira is vonatkozik. Felsőbb kategóriákba való átlépés Az alacsonyabb kategóriából a magasabb osztályba való átlépés a jövőben teljesen ki van zárva. A nyugdíjasokra vonatkozó törvény véglegesen rendezi a régi nyugdíjasok illetményeit oly értelemben, hogy az összes régi nyugdíjasok ugyanolyan nyugdijat kapnak 1925 január 1-től, mint azok a nyugdíjasok, akiket legutóbb helyeztek nyugdijállományba. A fentebb ismertetett javaslatok végrehajtása három- százhetvennyoíc millió koronát igényé!. Eme összegnek csupán egy része a felemelendő bélyeg- és bírósági illetékekből fedeztetik, mig a szükséglet javarésze még fedezetlen. A Prager Tagblatt arról értesül, hogy a vasúti és telefontarifa fölemelésével fogják a hiányzó összeget előteremteni. Terv szerint a vasuti személytarifát 10, 20, illetve 40 százalékkal, telefontarifát pedig 20 százalékkal emelik föl. A Národni Osvobozeni azt az indítványt teszi, hogy a köztisztviselők felemelendő fizetésének fedezetét egyrészt a felemelt bélyegilletékekben találják meg. másrészt az alaposan felemelendő pénzbírságokban. A bírságok még ma is igen csekélyek s ha valorizáltatnának, az államnak ebből igen jel, r ékeny jövedelme volna. A üereszfónpzoclallsfa fSMisavesek nagygyűlése Kassán Kormendy-Ekes Lajos dr. ás Fleischmaim Gyula dr. beszédei (o) Kassa, december 10. 4 (Saját tudósítónktól.) A kassai keresz- tényszocialista fölémüvesszö v ets é g szerdán délelőtt tartotta gazdagyiilését a Katolikus Legény egyesület nagytermében, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltöttek a 'kassá- vidéki szlovák és magyar földművesek, de igen szép számmal jelent meg a vidéki római katolikus és református papság, valamint a vidéki intelligencia, akiket egy táborba kovácsoltak a mai nehéz idők. A gyűlést D o farán s z k y János esperes, a keresztényszo- cialitsta párt keleti szlovák osztályának az elnöke nyitotta meg, lendületes szavakkal üdvözölvén a megjelenteket és rámutatott aTra, hogy a vegyes lakosságú Szilovenszkón a keresztény népet csak r keresztény gondolat kép ets egy táborba összekapcsolni. Az általános tetszéssel fogadott megnyitó után zugó éljenzés és lelkes óváeiók közepette Körmend y-É kés Lajos beszélt a gazdaközön- s éghez: — Ötéves ellenzéki munkánkban leghatalmasabb támogatónk maga a kormány volt, amely azzal, hogy óriási elégedetlenséget teremtett, a legnagyobb ellenzéki munkát végezte. Amilyen helyes volt a köztársaság megalapítóinak a célkitűzése, akik a- külföldön úgy állították be a dolgot, hogy itt egy minta Svájcot teremtenek, mert hiszen ezen a területen csakis Így áilbatnánk meg. ugy végzetesen elhibázták politikájukat azok, akiknek feladatául jutott az állam konszolidációjának, megteremtésének gyakorlati keresztülvitele. — Ezeket az urakat első elvakultságu’k arra a szerencsétlen gondolatra inspirálta, hogy itt egy egységes nemzeti államot alkossanak. Ez, ugy-e, nevetséges ezen a területen, ahol maga a szlovákság is két részre oszlik. Hiszen egy ilyen fixa idea ne-m sikerülhetett még egy hatalmas Németországnak sem Po- senban, mert a nemzeti gondolatot ma már nem lehet kiölni senkiből, ezt mindenki legértékesebb lelki kincsének tartja. — Nemzetiségünkről és hitünkről nem mondunk le soha. Nézzétek meg a világ minden szociáldemokratáját, elsősorban mindegyik nemzetiségű. Ezt mondották a német munkások a Ruhr-megszálláskor és Macdo- nald "gyönyörű hitvallást tett nemzetisége mellett. A magyar szociáldemokrata párt volt az első, amely zsidó vezetés alatt a nemzeti gondolatot kilökte magából. Hiszen az itteni szociáldemokrata párt volt az, amelyik nemzeti gondolatát azonnal feladta s a kormány szolgálatába állott. És ezzel lovat adott az egységes nemzeti állam aka,mókái alá. — De ezeknek az akarnokoknak a számításában egy másik nagy kalkulushiba is volt. Azt hitték ugyanis, hogy az itteni szlovák és magyar gyűlöli egymást. Későn látták tévedésüket, a viszonyok félreismeréséből támadt hibákból ma már kijönni nem tudnak. Ezért kell az elégedetlen lakosság féken- tartására az óriási állami apparátus, rendőrség, csendőrség, katonaság, köztisztviselők százezrei. Nem kellett yolna, jjieghanilsitanl az autonóm testületeket is és akkor nem volna szükség annyi köztisztviselőre. t — Ha a jelszó, amelyet a külpolitikában használnak, a belpolitika gerinoe lett volna, ma másképpen volna minden. A jövő perspektívája sem megnyugtató, a kormány mesterségesen csinálja az intelligenciát, de szlovákot és magyart nem enged állásba jutni-r- Élénken illusztrálja a kormány cseh- politikáját az idei költségvetés is, amely olyan botrányos tételeket foglalt magában, hogy az ellenzék a költségvetés tárgyalásában nem vett részt. így itten rend, béke, nyugalom sosem lesz és a cseh-szlovák politika a legnevetségesebb és legszebb müve az volt, hogy a szláv okát izgatta fel' maga ellen.. A politikai helyzet odáig érett, hogy ma már teljesen csődött mondott a mai rezsim politikája. Ezt a panamákkal tultömött rendszert itt az ideje már elsöpörni. Ha bíztunk öt esztendeig az ellenzéki politikában, most, az utolsó órában igazán ki kell tartanunk. — Most még inkább követelnünk kell Szlovenszkó autonómiáját, amelyet ezek az urak odázhatnak, de megakadályozni nem fogják tudni. — És be kell váltani a kormánynak azt a váltót is, amelyet Ruszinszkó autonómiájára adott. Körmendy-Ékes beszédét viharos éljenzés és percekig tartó tapsvihar fogadta. Ezután Szilágyi Gyula, a íöldmüvesszövet- ség elnöke beszélt szlovák nyelven az őslakos gazdaközönség legaktuálisabb dolgairól: a kitűnő szónok szavai mély hatást váltottak ki a jelenlévőkből. Szilágyi Gyula maga is a nép között él, ezért ismeri olyan jól a falusi emberek lelkét, ezért érzi át legjobban szenvedéseiket. Beszéde alatt szüntelenül felhangzott a helyeslés és a lelkes tapsvihar. — UtánarF 1 eischmann Gyula dr., a keresz- tényszociailista párt kassai főtitkára emelkedett szólásra, aki általános érdeklődést keltő beszédében többek között ezeket mondotta: Kifejtette, hogy a köztársasági életnek tulajdonképpen a kiinduló pontja hamis. És hogy ennek a hamisságnak valódi tartalmat adjanak, azért tartják az egész hadsereget, a milliárdokba kerülő tisztviselők százezreit, azért kell egy száz milliókat fölemésztő külföldi propaganda, azért korlátlan urak nálunk a légionáriusok, azért züllött a közélet és veszítette ej a parlament minden tekintélyét, azért sorvad az egész gazdasági élet, fogy a bevétel és nő az államadósság, szegényednek az állam polgárai és emelkednek az adók. Nem akar foglalkozni azokkal a hazugságokkal, amelyeket külföldön hiresztelnek, hogy nálunk a nemzetiségeknek nagyon jó dolguk van, de rá akar mutatni' arra. a ma- gyargyü’löletre. amellyel hol nyílt, hol burkolt formában mindennap találkozunk. Ha annyira nem szereti a cseh nép a magyarokat, akkor miért igyekezett magához ragadni szinmagyar területeket, a magyarság olyan szániot- tévő tömegeit, amilyenek a köztársaságban vannak? Miért akartak 1919-ben még további olyan területeket is bekeblezni, amelyéken ez az általuk annyira gyűlölt, rájuk nézve olyan veszedelmes nép lakik? A szlovák és magyar nép jövő sorsa a, lehető legszomortibb, amelyen nem segítheti semmi más, mint a két népnek baráti összetartása, együttműködése és kölcsönös támogatása. — Ezután a ro'lnickárok árulását és visszaéléseit fejtegette. — Most kezdődnek a. cseh-szlovák—-magyar kereskedelmi tárgyalások — folytatta -- és a teljes csőd előtt álló cseh-szlovák iparnak létérdeke, hogy megszerezze magának a magyar piacot. íme, hát mégis szüksége van Gséh-Szlovákiiának Magyarországra, azonban nekünk csak egy felfogásunk lehet és pedig az, hogy ezzel a mai cseh-szlovák kormánnyal, amely a szíovenszkói magyarságot koldusbotra Igyekszik juttatni, Magyarországnak nem lehet tárgyalni. A mai cseh-szlovák kormányban nincs garancia, hogy a magyarsággal szemben lojális lesz és bárminemű kötelezettséget, amelyet válla!, be ?s tart. — A rideg tény az, hogy Gseh-SzJová- kiának katasztrofális helyzetében szüksége van a magyar piacra. Magyarországnak nincs szüksége a cseh ipari termékekre és talál piacot a maga mezőgazdasági termékeire. Nem engedhetjük meg mi, szlovenszkóiak azt semhogy a cseh iipar jusson itt megint kedvezményekhez Szlovenszkó rovására. A mai Magyarország elsősorban a szíovenszkói ipar piaca volt. Ezt nekünk a jövőre is biztosítanunk kell. Beszédét a szervezés fontosságának hangoztatásával fejezte be. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A félhivatalos megint rémeket lát Prága, december ü. A félhivatalos Cs. Republika vezércikkében a parlamenti ellenzék kivonulásával foglalkozva álokoskodásával oda jutott, hogy a német pártok uj akohnánytörvényt akarnak diktálni a cseh-sz’ovák köztársaságnak. E téves állítása igazolására idézi a Su- áeíendeutsche Tageszeitungbap megjelent felhivást, hogy a német lakosság lépjen akcióba a földreform helytelen végrehajtásával szemben. — Nagyon helyesen megmondta néhány nap előtt a Tribuna, hogy a kormánylap szerkesztőjének meg van az a joga, hogy buta legyen, de a butaság néha már bosszantó is lehet. Nincs tudomásunk arról, hogy a földreformtörvények az alkotmánytörvények kiegészítői volnának. Ha valaki a földreform ellenőrzését követeli, az még nem diktál alkotmánytörvényeket Az ellenőrző bizottság szerint Németország még mindig fegyverkezik London, december II. A Daüy Maii a következőkben foglalja össze az interalliált ellenőrző bizottság ülésének Németországgal szemben való megállapításait: 1. Az ellenőrző bizottság működése nem járt sikerrel, mert Németország mindenben gátolta a szövetséges tiszteket katonai épületek, municiógyának és kaszárnyák ellenőrzése közben. 2. Épp ezért lehetetlen volt, hogy népszövetségi bizottság végezze a német hadikészülődések ellenőrzését. 3. Tény, hogy Németország fegyverkezik és újjáalakítja vezérkarát. 4- Németország rendelkezik egy szabálytalan rendőrhadsereg fölött, mely legalább százezer emberrel nagyobb, mint az engedélyezett véderő. 5. A municiógyártás és a fegyverrejtegetés még mindig íari Németországban. A népszövetségi tanács ülése Róma, december 11. A népszövetségi tanács tegnapi nyilvános ülésén Branting svéd delegált a mandátumbizottság novemberi munkájáról referált. Ezután a török adósságok fölosztásáról és az egyes nemzetekre vonatkozó igényeiről volt szó. majd Chamberlain a gyermekvédelemről és az iskolakötelezettségről terjesztett be egy határozatot, amelyet a tanács el is fogadott. — A titkos ülésen tovább foglalkoztak a katonai ellenőrző bizottságok kérdésével, amely -alkalommal ismét Chamberlain referált. Róma, december 11. Mussolini tegnap este a Palazzo Veneziában bankettet adott a népszövetségi tanács tiszteletére. Chamberlain, Briand, Nincsics. Benes, több olasz miniszter. a kamara és a szenátus elnökei, valamint számos más külföldi személyiségek vetteik részt. Mussolini pohárköszöntöiében a népszó vetség»eik sikert kívánt. g