Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-12 / 282. (730.) szám

Péntek, december 12. hajlékony,, mini a kígyó és.amikor a biroda­lom jövője megkívánja, egy g&valléros gesz­tussal barátokul és szövetséges-ékül nyeri meg magának azokat a népeket, akikre teg­nap még ágyukkal és gépfegyverekkel löve­tett. Igaz, hogy az Íreket az évszázados küz­delem képesítette arra a heroizmusra, amely a sinnfeim izmus előfeltétele. Igaz, hogy a kelta népjellem, amelyet a kihalás veszélye ellen való folytonos lázadás acéliveménnyé, az angol kizsákmányolás ellen való guerilla­harc pedig macskaszivóssá edzett, sokkal tár gabb pszichológiai latitüdiöket teremt egy ilyen módszer alkalmazására, mint amilyenek egy olyan népnél vannak adva, amely nem teheti föl egy kártyára mindenét. Annyi azonban bizonyos, hogy mentül erősebben szorul rá egy népre a hurok, mentül inkább 'élszegényedik, mentül többet veszít kultúrá­ban és erkölcsi javaiban, annál kevesebbet vár a parlamentáris módszerektől és annál inkább nyerik meg tetszését az ultraradikális rendszerek. Mi m-ost állunk a fordulópont előtt. Vá­lasztanunk kell aközött, vájjon a parlament talaján küzdjük-e tovább a harcot, amely ed­dig majdnem teljesen kilátástalannak bizo­nyult, vagy pedig tartsuk magunkat távol a nemzetgyüléstól és radikálisabb eszközökhöz folyamodjunk. Mivé] tudjuk, hogy önmagunk semmit el nem érhetünk, hanem csak ebben az államban élő többi sorstársainkkal együt­tesen, elhatározásunkra elsősorban az fog befolyást gyakorolni, hogy a többi fiép mi­lyen választ ad a föltett kérdésre. De már most iis kétségtelen az,* hogy áldozatokra el kell készülve lennünk, ha egyszer sikert aka­runk elérni. Mi reánk is vonatkozik Goethe örökké igaz tanítása: „Csak az érdemli meg a szabadságot és az életet, akinek minden­nap ttieg kell azoka t hóditan la.“ Harmincötezer tisztviselőt bocsátanak el 1925-ben Háromszáznyolcvanmilíió korona a hiány -- Hogy fognak történni a tisztviselői elbocsá­tások Prága, december 11. A tisztviselők fizetésrendezése — a most készülő törvényjavaslatok szerint — a kö­vetkező elvek szerint fog megtörténni. A fizetésemelés abból áll, hogy az 1924. évre egységes pótlékot kapnak az összes közalkalmazottak, mely pótlék összege az eddig elvez^ helyi pótlék húsz százalékát teszi ki. A roiskolai végzettségű közalkal­mazottak az 1924. évre is meg fogják kapni az úgynevezett főiskolai póí’ékot. Az 1925. évben a helyi pótlék havonként egyenlő részekben kerül kifizetésre. — A bí­rák külön pótlék alakjában tizenkét milliót kapnak. A katonai és csendörhavidijasok az úgynevezett élelmezési és készültségi pót­lékban részesülnek, mely összesen 58 millió Kes-t teend ki. A fölösleges közalkalmazottak elbo­csátása Az állam negyvenkétezer tanitón kívül háromszáznegyvenkétezer tisztviselőt fog­lalkoztat. Az 1925. év folyamán e létszám tíz száza­lékát, vagyis 34.200 tisztviselőt bocsáta­nak el. Az elbocsátásnál elsősorban azok jön­nek számításba, akik önként lépnek ki az ál­lam szolgálatából. Ezek végkielégítésben ré­szesülnek, melynek összege egy évnél rövi- debb szolgálat után: az egy havi fizetés, en­nél hosszabb szolgálati idő esetén: egy havi fizetés összege szorozva a szogálati évek számával. A végkielégítés nem haladhatja meg az egy havi fizetés huszonnégyszeresét. Az olyan közalkalmazott, akinek leg­alább tiz évi szolgálati ideje van, önkéntes távozás esetén oly végkielégítést kap, mely­nek összege a fentebb meghatározott vég- kieltg‘’'ri ö~s'7' nek a felével ejr 'n'ö 3 k ^egmegbkhatóbb 3 lest* és szépségápolás' 3 cikkek, arckrémek, 3 pnaderek, szappanok, 3 stk a ] torso Parlinerialai 3 KoSice-Kass-i, Fő-utca 49. szám Valódi kö'ni vizeit és francia illatszerei' < Postai szétküldés, vr r V'vvvyvvvvvv vvvvf i Nyugdijellátmányra csak az esetben van jo­ga az ilyen önként távozó közalkalmazott­nak, ha munkaképtelenségét orvosi bizonyit- .yámiyal igazolja. 1 Az olyan közalkalmazott, akinek a tör­vény életbelépése napján legalább húsz szolgálati éve van, saját kérelmére nyug- dijazható anélkül, hogy a nyugdíjazásnak törvényben előirt feltételeit igazolnia kellene. A kényszerelbocsátás esetén szigorúbbak a feltételek. Akinek tiz évnél rövid eb b szol­gálati ideje van, tartós nyugállományba he­lyezhető, félakkora végkielégítési összeggel, mint az önként távozó. A tisztviselők irásbeüleg értesrendök ar­ról, hogy elbocsáttatnak. E kiértesítés vé­tele utáni nyolc napon belül az érdekelt be­bejelentheti önkéntes távozásét, hogy így a magasabb járu’ékof megkaphassa. Tiz évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottak a törvényes nyugdijellátmányokkal tiyugdijállományba helyezhetők. Hogyan választják ki a halálra Ítélteket? A kiválasztás a munkaképesség alapján, fog történni. A jobban kvalifikáltakat saját kérelmükre nem bocsátják el az állam szol­gálatából. Továbbá az érdekeltek anyagi helyzetét is figyelembe veszik. Az elbocsátások ügyét egy külön a po­litikai pártok megbizottaiból álló bizottság őrzi ellen. Az állami alkalmazottak elbocsátására vonatkozó törvény a közjogu testületek (község, járás, megye, ország) alkalmazottai­ra is vonatkozik. Felsőbb kategóriákba való átlépés Az alacsonyabb kategóriából a maga­sabb osztályba való átlépés a jövőben tel­jesen ki van zárva. A nyugdíjasokra vonatkozó törvény véglegesen rendezi a régi nyugdíjasok illet­ményeit oly értelemben, hogy az összes régi nyugdíjasok ugyanolyan nyugdijat kapnak 1925 január 1-től, mint azok a nyugdíjasok, akiket legutóbb he­lyeztek nyugdijállományba. A fentebb is­mertetett javaslatok végrehajtása három- százhetvennyoíc millió koronát igényé!. Eme összegnek csupán egy része a fel­emelendő bélyeg- és bírósági illetékekből fe­deztetik, mig a szükséglet javarésze még fedezetlen. A Prager Tagblatt arról értesül, hogy a vasúti és telefontarifa fölemelésével fogják a hiányzó összeget előteremteni. Terv szerint a vasuti személytarifát 10, 20, illetve 40 százalékkal, telefontarifát pedig 20 száza­lékkal emelik föl. A Národni Osvobozeni azt az indít­ványt teszi, hogy a köztisztviselők feleme­lendő fizetésének fedezetét egyrészt a fel­emelt bélyegilletékekben találják meg. más­részt az alaposan felemelendő pénzbírságok­ban. A bírságok még ma is igen csekélyek s ha valorizáltatnának, az államnak ebből igen jel, r ékeny jövedelme volna. A üereszfónpzoclallsfa fSMisavesek nagygyűlése Kassán Kormendy-Ekes Lajos dr. ás Fleischmaim Gyula dr. beszédei (o) Kassa, december 10. 4 (Saját tudósítónktól.) A kassai keresz- tényszocialista fölémüvesszö v ets é g szerdán délelőtt tartotta gazdagyiilését a Katolikus Legény egyesület nagytermében, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltöttek a 'kassá- vidéki szlovák és magyar földművesek, de igen szép számmal jelent meg a vidéki római katolikus és református papság, valamint a vidéki intelligencia, akiket egy táborba ko­vácsoltak a mai nehéz idők. A gyűlést D o fa­rán s z k y János esperes, a keresztényszo- cialitsta párt keleti szlovák osztályának az el­nöke nyitotta meg, lendületes szavakkal üd­vözölvén a megjelenteket és rámutatott aTra, hogy a vegyes lakosságú Szilovenszkón a keresztény népet csak r keresztény gondolat kép ets egy táborba összekapcsolni. Az álta­lános tetszéssel fogadott megnyitó után zugó éljenzés és lelkes óváeiók közepette Kör­mend y-É kés Lajos beszélt a gazdaközön- s éghez: — Ötéves ellenzéki munkánkban legha­talmasabb támogatónk maga a kormány volt, amely azzal, hogy óriási elégedetlenséget te­remtett, a legnagyobb ellenzéki munkát vé­gezte. Amilyen helyes volt a köztársaság megalapítóinak a célkitűzése, akik a- külföl­dön úgy állították be a dolgot, hogy itt egy minta Svájcot teremtenek, mert hiszen ezen a területen csakis Így áilbatnánk meg. ugy végzetesen elhibázták politikájukat azok, akiknek feladatául jutott az állam konszoli­dációjának, megteremtésének gyakorlati ke­resztülvitele. — Ezeket az urakat első elvakultságu’k arra a szerencsétlen gondolatra inspirálta, hogy itt egy egységes nemzeti államot alkossanak. Ez, ugy-e, nevetséges ezen a területen, ahol maga a szlovákság is két részre oszlik. Hi­szen egy ilyen fixa idea ne-m sikerülhetett még egy hatalmas Németországnak sem Po- senban, mert a nemzeti gondolatot ma már nem lehet kiölni senkiből, ezt mindenki leg­értékesebb lelki kincsének tartja. — Nemzetiségünkről és hitünkről nem mondunk le soha. Nézzétek meg a világ min­den szociáldemokratáját, elsősorban mind­egyik nemzetiségű. Ezt mondották a német munkások a Ruhr-megszálláskor és Macdo- nald "gyönyörű hitvallást tett nemzetisége mellett. A magyar szociáldemokrata párt volt az első, amely zsidó vezetés alatt a nemzeti gondolatot kilökte magából. Hiszen az itteni szociáldemokrata párt volt az, amelyik nem­zeti gondolatát azonnal feladta s a kormány szolgálatába állott. És ezzel lovat adott az egységes nemzeti állam aka,mókái alá. — De ezeknek az akarnokoknak a szá­mításában egy másik nagy kalkulushiba is volt. Azt hitték ugyanis, hogy az itteni szlo­vák és magyar gyűlöli egymást. Későn lát­ták tévedésüket, a viszonyok félreismerésé­ből támadt hibákból ma már kijönni nem tud­nak. Ezért kell az elégedetlen lakosság féken- tartására az óriási állami apparátus, rendőr­ség, csendőrség, katonaság, köztisztviselők százezrei. Nem kellett yolna, jjieghanilsitanl az autonóm testületeket is és akkor nem volna szükség annyi köztisztviselőre. t — Ha a jelszó, amelyet a külpolitikában használnak, a belpolitika gerinoe lett volna, ma másképpen volna minden. A jövő per­spektívája sem megnyugtató, a kormány mesterségesen csinálja az intel­ligenciát, de szlovákot és magyart nem enged állásba jutni-r- Élénken illusztrálja a kormány cseh- politikáját az idei költségvetés is, amely olyan botrányos tételeket foglalt magában, hogy az ellenzék a költségvetés tárgyalásá­ban nem vett részt. így itten rend, béke, nyugalom sosem lesz és a cseh-szlovák poli­tika a legnevetségesebb és legszebb müve az volt, hogy a szláv okát izgatta fel' maga ellen.. A politikai helyzet odáig érett, hogy ma már teljesen csődött mondott a mai re­zsim politikája. Ezt a panamákkal tultömött rendszert itt az ideje már elsöpörni. Ha bíz­tunk öt esztendeig az ellenzéki politikában, most, az utolsó órában igazán ki kell tarta­nunk. — Most még inkább követelnünk kell Szlovenszkó autonómiáját, amelyet ezek az urak odázhatnak, de meg­akadályozni nem fogják tudni. — És be kell váltani a kormánynak azt a váltót is, amelyet Ruszinszkó autonómiá­jára adott. Körmendy-Ékes beszédét viharos éljen­zés és percekig tartó tapsvihar fogadta. Ez­után Szilágyi Gyula, a íöldmüvesszövet- ség elnöke beszélt szlovák nyelven az ősla­kos gazdaközönség legaktuálisabb dolgairól: a kitűnő szónok szavai mély hatást váltottak ki a jelenlévőkből. Szilágyi Gyula maga is a nép között él, ezért ismeri olyan jól a falusi emberek lelkét, ezért érzi át legjobban szen­vedéseiket. Beszéde alatt szüntelenül fel­hangzott a helyeslés és a lelkes tapsvihar. — UtánarF 1 eischmann Gyula dr., a keresz- tényszociailista párt kassai főtitkára emelke­dett szólásra, aki általános érdeklődést keltő beszédében többek között ezeket mondotta: Kifejtette, hogy a köztársasági életnek tulajdonképpen a kiinduló pontja hamis. És hogy ennek a hamisságnak valódi tartalmat adjanak, azért tartják az egész hadsereget, a milliárdokba kerülő tisztviselők százezreit, azért kell egy száz milliókat fölemésztő kül­földi propaganda, azért korlátlan urak nálunk a légionáriusok, azért züllött a közélet és ve­szítette ej a parlament minden tekintélyét, azért sorvad az egész gazdasági élet, fogy a bevétel és nő az államadósság, szegényednek az állam polgárai és emelkednek az adók. Nem akar foglalkozni azokkal a hazug­ságokkal, amelyeket külföldön hiresztelnek, hogy nálunk a nemzetiségeknek nagyon jó dolguk van, de rá akar mutatni' arra. a ma- gyargyü’löletre. amellyel hol nyílt, hol burkolt formában mindennap találkozunk. Ha annyira nem szereti a cseh nép a magyarokat, akkor miért igyekezett magához ragadni szinma­gyar területeket, a magyarság olyan szániot- tévő tömegeit, amilyenek a köztársaságban vannak? Miért akartak 1919-ben még továb­bi olyan területeket is bekeblezni, amelyéken ez az általuk annyira gyűlölt, rájuk nézve olyan veszedelmes nép lakik? A szlovák és magyar nép jövő sorsa a, lehető legszomortibb, amelyen nem segítheti semmi más, mint a két népnek baráti össze­tartása, együttműködése és kölcsönös támo­gatása. — Ezután a ro'lnickárok árulását és visszaéléseit fejtegette. — Most kezdődnek a. cseh-szlovák—-ma­gyar kereskedelmi tárgyalások — folytatta -- és a teljes csőd előtt álló cseh-szlovák iparnak létérdeke, hogy megszerezze magá­nak a magyar piacot. íme, hát mégis szük­sége van Gséh-Szlovákiiának Magyaror­szágra, azonban nekünk csak egy felfogásunk lehet és pedig az, hogy ezzel a mai cseh-szlovák kormánnyal, amely a szíovenszkói magyar­ságot koldusbotra Igyekszik juttatni, Ma­gyarországnak nem lehet tárgyalni. A mai cseh-szlovák kormányban nincs garancia, hogy a magyarsággal szemben lojális lesz és bárminemű kötelezettséget, amelyet vál­la!, be ?s tart. — A rideg tény az, hogy Gseh-SzJová- kiának katasztrofális helyzetében szüksége van a magyar piacra. Magyarországnak nincs szüksége a cseh ipari termékekre és talál pia­cot a maga mezőgazdasági termékeire. Nem engedhetjük meg mi, szlovenszkóiak azt sem­hogy a cseh iipar jusson itt megint kedvez­ményekhez Szlovenszkó rovására. A mai Magyarország elsősorban a szíovenszkói ipar piaca volt. Ezt nekünk a jövőre is biztosíta­nunk kell. Beszédét a szervezés fontosságának han­goztatásával fejezte be. A gyűlés lelkes hangulatban ért véget. A félhivatalos megint rémeket lát Prága, december ü. A félhivatalos Cs. Republika vezércikké­ben a parlamenti ellenzék kivonulásával fog­lalkozva álokoskodásával oda jutott, hogy a német pártok uj akohnánytörvényt akarnak diktálni a cseh-sz’ovák köztár­saságnak. E téves állítása igazolására idézi a Su- áeíendeutsche Tageszeitungbap megjelent felhivást, hogy a német lakosság lépjen ak­cióba a földreform helytelen végrehajtásá­val szemben. — Nagyon helyesen megmond­ta néhány nap előtt a Tribuna, hogy a kor­mánylap szerkesztőjének meg van az a jo­ga, hogy buta legyen, de a butaság néha már bosszantó is lehet. Nincs tudomásunk arról, hogy a földreformtörvények az alkotmány­törvények kiegészítői volnának. Ha valaki a földreform ellenőrzését követeli, az még nem diktál alkotmánytörvényeket Az ellenőrző bizottság szerint Németország még mindig fegyverkezik London, december II. A Daüy Maii a követ­kezőkben foglalja össze az interalliált ellenőrző bizottság ülésének Németországgal szemben való megállapításait: 1. Az ellenőrző bizottság működé­se nem járt sikerrel, mert Németország mindenben gátolta a szövetséges tiszteket katonai épületek, municiógyának és kaszárnyák ellenőrzése közben. 2. Épp ezért lehetetlen volt, hogy népszövetségi bizottság végezze a német hadikészülődések ellen­őrzését. 3. Tény, hogy Németország fegyverkezik és újjáalakítja vezérkarát. 4- Németország rendel­kezik egy szabálytalan rendőrhadsereg fölött, mely legalább százezer emberrel nagyobb, mint az engedélyezett véderő. 5. A municiógyártás és a fegyverrejtegetés még mindig íari Németor­szágban. A népszövetségi tanács ülése Róma, december 11. A népszövetségi ta­nács tegnapi nyilvános ülésén Branting svéd delegált a mandátumbizottság novemberi munkájáról referált. Ezután a török adóssá­gok fölosztásáról és az egyes nemzetekre vonatkozó igényeiről volt szó. majd Cham­berlain a gyermekvédelemről és az iskolakö­telezettségről terjesztett be egy határozatot, amelyet a tanács el is fogadott. — A titkos ülésen tovább foglalkoztak a katonai ellen­őrző bizottságok kérdésével, amely -alkalom­mal ismét Chamberlain referált. Róma, december 11. Mussolini tegnap este a Palazzo Veneziában bankettet adott a népszövetségi tanács tiszteletére. Chamber­lain, Briand, Nincsics. Benes, több olasz mi­niszter. a kamara és a szenátus elnökei, va­lamint számos más külföldi személyiségek vetteik részt. Mussolini pohárköszöntöiében a népszó vetség»eik sikert kívánt. g

Next

/
Thumbnails
Contents