Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-10 / 280. (728.) szám

Szerda, december 10.

Karácsonyi számunkban kezdjük meg

falu Tamás U rcgciicicü lizlcsd

— (A Giil Baba műkedvelő-előadása Kassán.)

Kassai tudósítónk jelenti: Szombaton, vasárnap és hétfőn hatalmas sikerrel adta elő a Katolikus Legényegyesület mükeöveíőgárdája a Gül Baba operettet. A gyönyörű hangú és rendkívül bájos megjelenésű Szántó Lászlóné játszotta Gábor diákot s rengeteg tapsot kapott. Le fia szerepében Smajda Tivadaroé tűnt föl bársonyos szopránjával és meleg játékával. Herczeg Gyula pompás erővel érvényesült Gül Baba nehézskáláóu s valóban kiforrott tehetséget követelő szerepében. Duboveczky András Mujkó-cigánya volt a kitűnő előadás egyik fénypontja. A harmadik felvonás kupi éj át tízszer is meg kellett ismételni. A többi szerepben Kristóf, Váraljai, Szmolka és az egyesület gárdájának többi legjobbjai járultak hozzá az együttes sikeréhez- Gyönyörű volt a darab kiállítása. A szereplők játékának szépségét fokozta a kifogástalanul működő egyesületi zenekar, amelyet Bekény László dirigált igen temperamentumosán.. A precíz rendezés és az énekszámok betanítása Smajda Tivadar munkáját dicséri, (o)

— (Késő!) A belügyminisztérium az alájarendelt hivatalokhoz köriratot intézett, melyben figyelmezteti ezeket az újabb időben ismét elszaporodott műemlék és szobor- csonkításokra. A politikai járási hivatalok kötelessége a csendörséget azzal megbízni, hogy fokozott mértékben vigyázzanak minden szoborra és műemlékre, és minden esetleges csonkítást szigorúan büntessenek meg. — Ez a tudatos eső után köpenyeg rendelet sajnos későn jött, mert a szlovenszkói magyar művészet több világhírű remekét nem tudja már megmenteni vandál kezek rombolásaitól.

— (A cseh-szlovák osztálysorsjáték húzása,) A mai húzáson a következő aíapszá- mokat húzták ki: 74 és 55. 10.000 koronát a 24.474 számú, 5000 koronát a 189.274 számit sorsjegy nyert. 2000 koronát a következő számok nyertek: 148.674, 40.174, 15.274,

34.774, 188.174, 181.574, 178.474, 160.074.

181.574, 178.474, 160.074 és 198.374.

— (Egy budapesti fHmkö'csönző pere Becsben.) A P. M. H. bécsi tudósítója jelenti: A budapesti Corvki-fíhnk öles önző vállalat és a bécsi Reich & Go. cég között differenciák merültek főj A kölyök cimü film számítása körül. Az ügyből kifolyóan a bécsi Reich & Co. cég 275 millió korona erejéig pert indított a bécsi bíróságnál a Corvin ellen. A most megtartott tárgyaláson a budapesti vállalat felajánlotta, hogy az igényeit összeg felét megtéríti, mire ilyen értelemben egyezség jött létre és a Reich & Go. cég a keresetet visz- szavonta.

— (Kossuth Lajos és a beregszászi kisgazdák.) Beregszász város tanácsához az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt ottani szervezetétől a kővetkező beadvány érkezett: ..Kossuth Lajos művésziké zek tői származó képe városi közgyűlési termünk faláról az irattárba került, ahol most a szu rágja és a por lepi. Hogy a városházáról miért kebelt kiutasítani azt a Kossuth Lajost, aki a demokráciának és a köztársaság eszméjének világbabéros bajnoka volt; aki elsőnek pendítette meg azt a dunai államszövetséget, ami most mentsvárnak látszik: aki tehát mindenképp méltó arra, hogy Masaryk elnökünk képének legközelebbi szomszédja legyen: azt én nem tudom, de ebben a felfordult világban nem is kérdezem; én csak azt érzem, hogy az irattári szeglet Kossuth Lajos elszállásolására isfenkisértéses hely és hogy őt onnan mielőbb ki kell menteni. Kérem tehát a tek. Városi Tanácsot: Kossuth apánk képének az őrzését méltóz- íassék miránk: az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt beregszászi szervezetére bízni. Nálunk jó helyen, igazán otthon lesz. Mi ma is ugyanazokat a demokratikus gondolatokat, a velünk élő többi nemzettel való megértést és összeölej- kezést valljuk és hirdetjük, amit ő tanított. Mi a pártbelyiségünkben boldog és büszke őrömmel adunk neki lakást mindaddig, amíg el nem jön az igazi demokráciának, a nemzeteik őszinte kibékülésének az ideje, amikor majd diadalmenetben vissza vihetjük őt a régi helyére. Kiss György kisgazda, pártelnök." (z)

xx (Vigyázzon a szemére.) Ha ió szemüveget akar. küld’e be orvosi receptjét, vagy régi szemüvegét BONHLVCKER SAMU optikai intézetének. Praha '] Pofié (í Pontos kivitel tegolcsóbb áron Színházi látcsövek, légsulymérők állandó raktára Magyar levelezés.

— (Eltűnt halászbárkaüotía.) Stockholmból jelentik: Pénteken Esbjergböl 70

halászbárka indult , a nyiittengerre, melyekről eddig hiányzik minden hír. Az eltűnt hajók legénysége több, mint 300 emberre rúg.

— (Nyugdíjasok külföldi utazásai.) Az ellenzéki, sőt a koabciós képviselőd is számtalan interpellációt és kérdést nyújtottak be a kormányhoz, amelyekben egyrészt a nyugdíjasok külföldi utazására vonatkozó rendelkezések közlését, másrészt eme rendelkezések liberális felújítását követelték. A korma Ti3’r, rendes szokása szerint mély hallgatásba burkolózott most azonban a pénzügyminisztérium végül megszólalt. Ennek válasza szerint a pénzügyi nyugdíjasok egy évben egyszer utazhatnák engedély nélkül a külföldre legfeljebb tizennégynapi időre. Ennél hosszabb külföldi tartózkodásra a minisztérium ad engedélyt, amely azonban három hónapnál hosszabb nem lehet Az erre vonatkozó kérvényeik a legsürgősebben intézendők e], — A miniszteri válasz mélyen hallgat arról, hogy a külföldre utazó nyugdíjasnak csupán az alapnyugdijra van-e igénye, vagy a pótlékokra is.

— (Gyilkosság a hassa miskolci országúton.) Miskolcról jelentik: A kassa—miskolci országúton tegnap a csendőrök égj?- baltacsapásakkal felismérhetetlenségig összeroncsolt fiatal férfi holttestét találták meg. A rendőrség erélyes nyomozást indított amelynek során kiderült, hogy a meggyilkolt Csáji Ferenc felsőmére! gazdálkodó. Édesanyja elmondta, hogy fia három nappal ezelőtt három társával elment hazulról és tizenkét miliő korona készpénz volt nála. Valószínű, hogy a fiatal gazdálkodó rab 1 ógy iliko sság áldozata lett mert a pénzt nem találták meg nála. A csend- őrség nyomoz a három fiatalember után. mert minden valószínűség amellett szól, hogy ők követték el a rab! ágy titkosságot.

— (U| íelsőbirósági itéleí egy himnusz- pörben.) Beregszászi tudósítónk jelenti: 1921 szeptemberében cseh-szlovák—magyar ha- tárkiigazitó bizottság szállt ki a Beregszász melletti Asztély községbe. E hírre Beregszászról és vidékéről hatalmas — mintegy 3000 főnyi — tömeg vonult ki a határra, ahova a magyar területről is sokan kisereglet- tek. A látványosságon kívül mindenesetre az a gondolat is hajtotta az oda igyekvőket, hogy a bizottság külföldi tagjai előtt a magyar álláspont érdekében demonstráljanak, amit annyival inkább megengedhetőnek tartottak, mert az Asztélyon .túlra húzott mes- gyét csak demarkációs vonalnak hitték. A cseh-szlovák csendőrök, akik az országron- íás hallatára csapatosan siettek az a: ztélm mezekre, a nagy zajongásból a magyar Himnusz hangjait is kivenni vélték és a szerintük kezdeményezőt, Fiilöp stván kisgazda, beregszászi lakos szemétében mindjárt le is tartóztatták. Fülöpre a beregszászi törvényszék lázitás miatt 3 hónapi államfőn’ Í7~l szabott, amit a kassai ítélőtábla két hón-anra szállított le. Fülöp védője, Drucker József dr. a táblai ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be a legfelsőbb bírósághoz, amely most a két alsófoku ítéletet megsemmisítette és a beregszászi törvényszéket nj ítélethozatalra utasította. A megállapított tény Tás szerint ugyanis Fülöp csak elkezdte a Himnuszt, de letartóztatása következteben ben- ne maradt a folytatás. Már pedig — ez mi állapítjuk meg, nem a legfelsőbb bíróság — ha . rak annyit énkeit, hogv áldja rrug az Isten a magyart jókedvvel és bőséggel, a kívánságával az állam ellen nem vétett, sőt inkább előnyére vált, mert hiszen a jól. Jvii magyar vigalmi- és szeszadó, meg büntetési pénzek utján a köznek csak használ; ha meg bőségben él, akkor nagyobb adó vethető ki rá. A baj csak ott kezdődik, ahol az ellenségekről beszél a Himnusz szövege, de erre a részre Fülöpnek már nem volt ideje kiter- ieszkedni.

— (A horvát egyetemi hal’gatók sztrájkja.) Zágrábból jelentik: A szombaton letartóztatott diákokat az egyetemi szenátus rendelkezésére szabadon bocsátották. Az egyetemi előadásokat csak újév után fogják újra megkezdeni. — Az üszkiibi egyetem filozófiai fakultásának hallgatói szimpatiasztrájkot kezdtek a zágrábi egyetemi hallgatókkal.

— (Februárban tárgyalják a Froreicli- Tyet.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti leíonon: Froreich Ernő dr. apósgyilkossági

igyét a budapesti büntetőtörvényszék februárban fogja tárgyalni.

— (A munkácsi izraelita hitközség kormánybiztosának terrorja.) Munkácsi tudósitónk jelenti: Neuman Dezső, akit a ruszin- szkói kormányzóság nevezett ki egy kis ungvári érdekcsoport közbenjárására a munkácsi izraelita hitközség kormánybiztosává, a legf éktelenebből terrorizálja mindazokat, kik nem az ő pártján vannak. Nyíltan megfenyegette a Spira-párt vezető embereit, hogy el véteti tőlük az itaímórési jogot, ha nem állanak mellé. Az illetékes hatóságoknál eljárt, hogy ké.t Spira-párti vezetőtől vegyék el a üoencet. A Iioencvisszavonás meg is történt. Megfenyegette a munkácsi főrabbit, hogy ki- utasitíatja, ha nem fogadja el az általa ajánlott békeipontokat- Neuman nagyhangú kijelentéseket tesz, hogy mindenkit lecsókat, ki nem parirozl'k akaraténak. A munkácsi zsidóság körében akció indult, hogy Neuman kormánybiztosságának és terrorjának mielőbb vége legyen.

— (A pozsonyi városi tisztviselők krisztkindüje.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: A zsupánt hivatal értesítette a várost, hogy a városi tisztviselők külön munkájáért eddig folyósított havi 200—300 koronákat nem engedélyezi. Húsz olyan tisztviselője van ugyanis a városnak, akik osztályfőnöki teendőket is végeztek, amikért külön jutalmazásban részesültek. Ezeket a remunerációkat most a zsupán betiltotta azzal, hogy a tisztviselők visszamenőleg fizessék vissza a már folyósított összegeket. A főjegyzői hivatal a zsupánnal ellentétben azon a véleményen van, hogy a tisztviselőknek * jár ugyan a külön munkáiért a külön honorárium, de nem havi eíőleges formában, hanem egy összegben az év végén. Az érdekes affér a legközelebbi képviselőtestület elé kerül.

xx 12 darab fénykép 6 koronáért csakis PHOTO-STUDIO-nál, Prága, Václavské ná- mesij 15. sz.

A Rosé-vonósnégyes Komáromban

Komárom, december 9(Saját tudósítónktól.) A világhírű Rosé-vonósnégyes másodszor lép fel Szlovenszkób&n és Pozsony után Komárom volt az első állomása. Ez a vonósnégyes a brüsszeli mellett a kamarazenemü- vészet világmárkái közé tartozik: egész Európában ismerik és ahol a zenetörténeti hagyományok kulturált hívei s a zenei téren megnyilatkozó fenséges műélvezet rajongói élnek, ott a Rosé-négyes hódit ellen állihata tan fegyvereivel, a tökéletes, kicsiszolt technikával, művészi stilusérzéssel és költői felfogással. A Rosé-négyes tagjai: az ősz mester: Rosé Arnold, Fischer Pál, a másodhegedűs, a magyar származású Ruzicska Antal méiy- begyedüs s a gordonkás Walter Antal egyenértékű kongeniális művészete, akikben egy szív és lélek él és akiket egy érzés hat át, amikor a klasszikusok csodálatos szépségű mesterműveit adják elő.

A hangverseny első száma Mozart B-dur Vadásznégyese markánsan lüktető ritmusával, választékos zenei gondolataival megvesztegette a hallgatóságot, amelyet a művészek csodálatos összhangja, nemes átszellemülése valósággal lenyűgözött. A művészeket többször is a dobogóra hívták a meleg és tüntető tapsok. Beethoven örökszép F-dur (Razumovski) négyese stílusbeli tökéletes felfogásával, a ritmikai és dinamikai hatások változatos sorozataival kápráztatta el a’ közönséget, mely az abszolút zene fenségétől és a művészek kifejező erejének hatalmas megnyilvánulásától fascinálva, lélekben a zenei világ legtisztultabb régióiba emelkedett az igaz áhitat szárnyain. Az est méltó befejezője volt Schubert: A hálál és a

leány (E-mo!l) négyese, melyet a tökéletes zenei megértés é« klasszikus elmélyedés jellemeztek. Andantéjának gyászindüó hangjai megrázó erővel hatolnak be lelkűnkbe és érezzük az enyészet szárnysuhogását magunk körül. Csodálatos és ismeretlen szenvedélyek lobogása árad szét a műből, mely feledhetetlen emlék gyanánt él és rezeg tovább az emberi szívben. A hangverseny végén le- iihatatlan lelkesedés ünnepelte a művészeket- A 'komáromi zenekedvelők fe’ejthetetlen élménnyel lettek gazdagabbak. A Rosé-négyest Komáromban két meghívás várta: Kassára és Nvitrára.

Franciák az JJnio Színházakban

Két vígjáték bemutatójáról

— A P. M. H. eredeti tudósítása —

Budapest, december 9.

Paul Géraidynak a Renaissance-Szinház- ban előadott „Ai>mer“-jével egyklőben a Magyar Színház és a Belvárosi Színház is francia szerzőket szólaltatott meg a múlt héten.

A Magyar Színház Jules fcomains „Knock" cimü „szatirikus vígja tékát" adta Csortos Gyulával a címszerepben. Knock sarlatán orvos, aki a modern orvostudomány „apostolául*' csap föl egy kis francia városkában. Rövid működés után sikerül az egész v dókét beteggé tenni s emigy fellendítve

körorvosi állása jövedelmezőségét, a végén i szanatóriumot alapit, amelybe végül Parpa- 1 Iáid dr., Knock elődje is befekszik, noha ~ II mint a vidék egész lakossága — Knock fel-1 tűnéséig makkegészséges volt.

A kabaréjellegü „vígjáték" főaiakja Csortos, aki bőven megnevetteti a közönséget és megrikatja betegeit, anélkül, hogy egy arcizma megrándulna. Virtuóz módon jáísza meg kevésbbé rokonszenves szerepét Várnai j (Parpalaid dr.), a többiek: Körmendy a kis- biró, Kertész a tanító, Gárdonyi a gyógyszerész szerepében és az epizódszerepekben T. Halmy Margit, Simon Marosa, Mészáros Giza , | mind nagy igyekezettel segítettek életet ön- 1. teni a darabba, amelyet Moliére jobban irt volna meg. A fordítás elevensége és stilusa Karinthy Frigyesre vall. A díszletek Buja Benedektől valók.

0

Szerencsésebb a Belvárosi Színház francia szerzője, Félix Gaudtera. „La dome de chambre" vigjátékának „Ki babája vagyok én?" címet adta Lakatos László finom fordítása. Ebben a darabban a szokásos háromszög helyett négyszögben játszik a házas- I ságtörő cselekmény: Titkos Ilonával (And- 1

rée), T. Má-tray Erzsivel (Jeanne); Tamay I Ernővel (Lucien) és Kertész Dezsővel (Ró- | bért) a főszerepekben. Lucien saját szobaiad- 1 nyáriak, Jeannenak csapja a szelet. A rendez- ] voust Róbert barátja lakásán adja. De nem ! a szobaleány, hanem Lucien felesége (And- rée) megy el a találkára. Minden kitudódik és i minden megbocsátódik: igazi francia könnyű- j lelküséggel. Mintha ezt is megírták volna . már mások is, de nem jobban Gauderanál. A darab végig mulattató és a legsikamlósabb helyein sem lépi túl a jóizlést.

A szereplők közül különösen Titkos Ilona : és Tamay Ernő jáitszák meg tökéletes művészettel alakjaikat. Kertész Dezső és Mátray ) Erzsi a párhuzamos főszerepeknek kitűnő alakitói. A mellékszerepekben Hahnel Aranka, Faludi Sári és Bera Paula keltettek fi- ; gyeimet. Básthy István elegáns díszleteit is megtapsolta a közönség. Erdélyi Arp'd.

Az első Géraldy-bemutató Budapesten

— A P. M. H. eredeti tudósítása —

Budapest, december 8.

Párisban láttam először Géraldy-darabot. Itthon, magyarul, akkor még nem ismerték, de írási- l cia nyelven már sok százezer példányban jelentek ; meg a müvei- Pedig Paul Géraldy nem a tömegek írója. Kevesekhez szól ő, a magasabb rendűekhez. Egy végtelenül finom, bensőséges lira árad a színdarabjaiból, drámaírónak is költő marad, költője a Tói et moi-nak, melyben oly mélyenzengő, fajdal- ; más és édes verseket ir az örök témáról: a szere* lemről.

A mai francia drámairodalomban (melyből hozzánk mostanában csak a „nagyiparosok*1 termékei, a szentimentális vagy frivol vígjátékok jut- j nak el) páratlan jelenség Géraldy. Kényes és biztos ízlése megóvja, hogy költészetének férfi-írónál szokatlan érzelmessége érzelgősséggé váljon. Eszközei a legegyszerűbbek, tehát a legnehezebbek: \

egy eltört szó. egyetlen gesztus, vagy még kevesebb (több!), a dermedten lezuhanó csönd egy pillanata ... — sztibtilts művészettel igy tárja fel hősei lelkét.

Annak a darabjának, melyet elsőnek ismert meg a magyar közönség, Szeretni . • . (Aimer) a címe és Géraldy pályájának azt az állomását jelzi, mikor az iró már eltávolodott a huszonnégyéves korában irt Noce d'argent dekandens pesszimizmusától, de még nem ért el a Si je voulais fölényes, derűs szemléletéig. (Ennek a szellemes vígjátéknak bemutatóelóadását kitűnő szereposztásban láttam a tavasszal a Théatre Gymnase-ban.)

A Szeretni . . . három felvonását három szereplő játsza végig.

Henri és Helén, két kivételes, egymásnak teremtett ember, tiz éve él harmonikus házaséletet egy vidéki kastélyban, mikor a Harmadik megjelenik. Challange — igy hívják — beleszeret Helénbe. Nem-titkolt szerelme szokatlan, uj tüzeket gyújt az asszony lelkében. Egyenletes, nyugodt boldogságának fülledtségébe ablakot tár, melyen keresztül különös, nyugtalanító levegő árad és távoli, ismeretlen horizontra nyílik kilátásHenri figyeli Heléirt, de nem lép közbe. Le- alázónak és mindkettőjükhöz méltatlannak találná, ha őrizni kellene a feleségét. Azt tartja, hogy a megközelíthetetlenség tudatának kell olyan atmoszférát teremteni a tiszta asszony körül, mely megbénítja a férfiszándékot.

Az asszony képzeletét eröseu foglalkoztatja Challange. fél a hatásától s elhatározza, hogy megszakítja vele az érintkezést — de a biicsti szavai könnyes, forró vallomásra fordulnak.

Helén nem tudna élni hazugságban és csalásban. Challange sem akarja ezt Feleségül akarja venni az asszonyt, de követeli, hogy azonnal hagyja el férje házát és utazzanak együtt Párisba. He- ’én indulna már, de visszatorpan: érzi, hogy ez a ház nemcsak a férje háza, de az övé is. benne minden tárgy meghitt ismerőse, minden tárgy 5 maga. Otthon, melyben ifjúságának tiz esztendeje telt el. Múlt: nem tud rajta keresztüllépni. Életének eleven része: nem#Widja kitépni magából- Vivődő, vergődő asszonyleíkét igy mégis az ura öleli