Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-02 / 274. (722.) szám

Kedd, december 2. " ......... 1 Térffy miniszter vallomása az Esklitt-pörbesa Budapest, december 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Esküit pör mai tárgyalásán Györki Imre és Weisz Ödön, Eskütt régi védői bejelentették, hogy visszaveszik Eskütt védelmét. Az elnök ezt tudomásul vette, de hangoztatta, hogy erre csak a törvény értel­mében kénytelen, mert a védők eljárását a bírói tekintély lejáratásának tekinti. Ezután Térffy Béla volt közélelmezési minisztert hallgatták ki, aki annak idején a földmivelés- ügyi minisztériumban a vizsgálatot lefoly­tatta. A tanú kijelentette, hogy a vizsgálattal Nagyatádi Szabó bizta meg. A vizsgálat alatt semmiféle terhelő adat nem merült föl Nagyatádi ellen, aki abszolúte intakt ember volt. A minisztérium tisztviselői is távol áll­tak a visszaélésektől, ha ugyan egyáltalában voltak ilyenek. Az esetleges visszaélésekért csakis Eskütt Lajos felelős. Választási képek Németországból kuláíóknak kettő. Egy elberfeídi házaspár kirtön gazdasági pártot alakított. Az elvtár- sáfcmaik minden árnyalata, bár névleg csak égj egységes szocialista párt létezik, jelent­kezik mandátumért. És hogy a zűrzavar tel­jes legyen, a pártonkiv üllek is külön listával szervezkedtek. Valóba- Németországban tör- v-éojri kellene ttttni a kötelező szavazást. Mert aki még itt sem talál pártot, amelyre szavazhat, az megérdemli, hogy ki tiltsák az országból. Kilátások és fogadások A politikai jóslásoknak nincs mi értel­mük sem. Csak a fogadásokról akarok be­szélni. Tehát Stresemannra szívesen fogad­nak, úgy vélik, hogy a német néppárt leg­alább is egy tucat mandátumot fog nyerni. A demokratáiknak is jósolnak vagy tíz főnyi szaporodást. Ami az elvtársaikat illeti, erősen fogadnak, hogy régi száz mandátumuk leg­alább százhuszonötre fog szaporodni. A né­met nemzeti párt győzelmére ki sem mer fo­főnyi veszteségre számítanak. A centrum- pártra nem kötnek fogadásokat. Marx kan­cellár, a párt vezére felette népszerit, akár nyernek, akár veszítenek tehát, csak 2—3. mandátumról lehet szó. Mindent összefoglal­va a nagy koalíciónak —' Stresemanntól Lo­béig — többsége felette valószínű, de a tisz­tán baloldali koalíció (centrum, demokraták és szocialisták) is többségre juthat, ha a de­mokraták és elvtáirsak vagy 5Ö uj mandátu­mot tudnak hódítani. Feltétlenül valószínű végre, hogy a kommunisták meg a horogke­resztesek, mert teljesen talajt vészitettek, a kommunisták, mert a nagy tőke, vagy lia ngy tetszik, a kapitalizmus teljesen letörte a vö­rös veszedelmet. Még nem egészen bizo­nyos azonban, vájjon ez egyszerű igazság kons találását a szükséges volt-e a Reichs- tagot ház átküldeni és téli választást rendez­ni. Mert a tél és ez nagy baj, a választók nagy százalékát otthon taníthatja. És ekkor bekovétkezhetik a nagy meglepetés, nem a választók, hanem éppen a nemválasztók ré­vén. V. gadni. Akik a párthoz ragaszkodnak, tiz-busz h bécsi cselt szlováfe és írandó Követségek klszobodilolfáh o börtönből Dagron rerúinfindof Á legelső feltétel a pénz — Muzsika, film és jelölöbeszéd — Huszonöt párt — Választási kilátások Berlin, december 1. (Saját levelezőnktől.) Egy hét múlva vá­lasztanak német földön. Angol módra meg­kezdődnek a fogadások, ki lesz a győztes, Marx vagy Stresemamí, a baloldali vagy a jobboldali koalíció vagy egyik sem, vájjon jöhet-e egy újabb kombináció, amelyről ma már mit sem lehet mondani. Huszonöt vá­lasztási lista forog a közkézen, ember le­gyen, aki feltalálja magát ebben a nagy zűr­zavarban. A pénz Minden hadjárathoz pénz kell, a válasz­táshoz legalább háromszor annyi. Ha pedig egy esztendőben kétszer választanak, mint most Németországban, akkor nagyon való- szinü, hogy a pártkasszák üreseik. Ezt kiki a ma .a bőrén tapasztalhatja, kevesebb „ pla­kát, kevesebb a brosúra, a posta nem ontja a felhívás okát, az utcákon alig osztogatnak cé­dulákat és mind nyomatékosabban jelentkez- nek a pártok, a pénzt, pénzt és újból pénzt kérve. Az első honpolgári kötelesség többé nem szavazni, hanem a pártkassza céljaira áldozni. A munkásoktól az elv társak dupla heti járulékot követelnek, mert veszedelem­ben a zászló, a munkaadóktól pedig piártjaik alkalmazottaik száma szerint 4—6 márka fej- adót szednek be, mert különben a baloldal győzelme több minit bizonyos. A modern pártgyülések A régi időben a német eljárt a pártgyií- iésekre, hogy a magas politikával foglalkoz­zon. Hogy megismerje a jelöltjeit, meghall­gassa azok mondanivalóját. Hja, ma más időket élünk. A puszta választási szónoklat nem mindig mulattató, sőt a legtöbb esetben unalmas. Úgy tetszik, hogy ez immár törté­neti igazsággal megbarátkoztak a németek is. Tehát a pártgyülés, ha még nem is kabaré, de már majdnem az. Kezdődik zenével, éneik­kel, folytatódik filmmel és miután a közönség már belemelegedeft, jöhetnek a politikusok és megpróbálhatják a hölgyeket meg az urakat komoly.” b témákkal foglalkoztatná. De van néha igazi kabaré is. Például, ha szabad diszkusszióra hívják meg a tisztelt választókat. Akkor tudniillik a jelölt beszéde után sorra kerülhetnek azok is, akik az el­lenkező véleményen vannak. Ez pedig felette mulatságos dolog. A németek kicserélése csak a legritkább esetben történik békés mó­don. Rendesen kidobják vagy jól elverik az ellenszónokot. Miután a párthivek sem hagy­ják magukat, csakhamar általános vereke­désre ikerül a sor, aminek az a vége, hogy a rendőrség karhatalommal üríti ki a termet. Ez okból a diszkussziót Berlinben már meg sem engedik. Huszonöt párt A pártok, amint illik, már benyújtották listáikat. A Reichsfag mandátumaira csak hu­szonöt párt kandidál. Sorshúzás utján az el­ső helyet az elvtársak kapták. Jó jel, hirdeti a Vorwárts. Viszont a hetedik hely a demok­ratáké. Intő jel a babonások számára. A vá­laszték tehát nagy, bár a huszonöt párt kö­zül legfeljebb hat vehető ko- olyan. A többi csak arra jó, hogy széthúzást keltsen és egy­két millió /azatot megfosszon az érvénye- óiké sítől. Érdekes, hogy a lakbér meg a valo­rizálás, a gazdasági követelések két fokmé­rője jelentős szerepet játszik a pártok és pártocskák megalaki tusánál. A bérlőknek há­rom különféle pártjuk van, a jobb jövőre spe­Bécs, december 1. (A P. M, H. bécsi tudósitójától.) A bécsi rendőrség néhány nap előtt letartóztatta Dagron Ferdiuánd tokiói születésű francia embert közönséges csalások miatt. A letar­tóztatáskor kiderült, hogy Dagron az utóbbi években a prágai kormány számára végzett k mszolgáiatot Magyarországon és Ausztriá­ban. Dagron ezenkívül francia attaséként sze­repelt, habár a francia követség mostan, utó­lag, letartóztatásakor ezt megcáfolta. Mialatt azonban a francia és cseh követségeik nyil­vánosan dezavuáltáík Dagront, addig úgyne­vezett diplomáciai intervencióba kezdtek ki­szabadítása érdekében, mivel ngy a párisi, mint a prágai kormányoknak roppant kelle­metlen lett volna, ha Dagron továbbra is vizsgálati fogságban marad és titkos megbí­zásait elárulja. Dagron ugyanis azzal fenye­getőzött, ha nem szabadítják ki, úgy mindent el fog árulni. A csehek és franciáik akciója mostan sikerrel járt és a vizsgálóbíró a szél­hámost szabadlábra helyezte azzal a meg­öl olással, hogy a francia követség, tehát ugyanaz, amely a nyilvánosság előtt megta­gadta, garanciát vállalt, hogy Dagron ügyé­nek tárgyalásán meg fog jelenni. Prága, december 1. A Lidővé Listy Írja: Az októberi forra­dalmi időkben uj próféták támadtak, akik a tömegnek uj jelszót mutattak a láthatáron, szocializáció. Hat év telt el s a szocializá­cióból nem lett semmi, noha a kapitalizmus bűkása már napokra ki volt számítva. Ez idő alatt egyet müveit a szocializáció: az ál­lami közigazgatás egynéhány ága, igy az iskolaügy lett szocializálva. Az iskolaügy szocializálását állami ér­deknek s ennek kritikáját állam ellenes cse­lekménynek nyilvánították. A szociáldemok­raták tevékenysége .kifejezésre juttatja amaz illetlen kívánságukat, hogy ebben a miniszté­riumban örök életűek akarnak lenni s ezzel vezérüknek, Stivia képviselőnek „az állam mi vagyunik“ szavait utólagos magyarázattal látják el. A szociáldemokraták azonban még nem azonosíthatók az állammal, az o üdvük nem jelenti az állaim üdvét s a polgárság na­gyobb része, mely elvetette a gazdasági szocializációt, elutasítja a kulturális szocia­lizációt is. Az iskolaügyi minisztérum kapu­járól el kell távolítani a vörös fényt. Borghese Mária hercegasszony tragédiája A magyar Hoyos grófi család gyásza — A P. M. H. római tudósítójától — Róma, december 1. Borghese Mária hercegnő tragédiája egész Olaszországban megrendítő hatást kel­tett. A Borghese-család nagy szerepet ját­szott mindenkor az olasz történelemben, sőt egy pápát is adott Rómának. Rorghese Sci- pió herceg, a tragikus sorsú Iiercegasszony férje, az annak idején világhírre szert tett roma—pekingi autótura végrehajtója volt Luigi Barzinível, a világhírű újságíróval egye­temben. A herceg éppen Magyarországon volt, hogy részt vegyen sógora, Hoyos gróf és neje Borghese Paula hercegnő fiának az esküvőjén, amikor a végzetes szerencsétlen­ség megtörtént. Rómában az egyik leánya, donna Santa maradt, míg a másik leánya Bo­lognában lakik férjével, Cavazza gróffal. Borghese Iiercegasszony mintegy ötven éves volt. Anyja egy orosz arisztokrata asz- szony. a d‘Annenkoff-családból, atyja Ferrari herceg. Az orosz vérvegyület nála nagyon jellegzetes volt, sohasem a külsőségeket nézte, hanem az emberi lélek mélységeit és értékeit s eszerint választotta meg a környezetét. Nagy kedvvel foglalkozott a kertészkedéssel s ez volt a végzete is: még alkonyatikor is kertészkedéssel foglalkozott, ha szép idő volt, mág egyébként erősen foglalkoztatta a törté­nelem és filozófia. Este öt óra tájban egy kis ásóval, egy­két virágpalántával kezében ment ki óriási kertjének egy szögletébe, hogy a palántákat ott elültesse. Kikéretóben állandóan ott volt egy nagy farkaskutya. A kertszöglet után egy-két lépésre egy tizrnéteres meredek sza­kadék következik, alatta az óriási Garda-tó tele örvényeikkel. A hercegnő rövidlátó volt, félreléphetett s igy történhetett a szerencsét­lenség. Ugyanazon a helyen egy év előtt egy szép' és dúsgazdag amerikai hölgy zuhant le a Garda-tóba és sohasem került elő. S azt hiszik, hogy Borghese hercegnő holttestét sem találhatják meg, habár a búvárok állan­dóan kísérleteznek. Ahol Borghese hercegnő lezuhant, a Garda-tó kétszáz méter mélységű, telve vizalatti mély barlangokkal. A hercegasszony távolié te a vacsoránál tűnt föl. Rögtön a kertbe siettek, ahol a tóba szögellő ormon találtak a hatalmas farkas­kutyát, amely kínosan üvöltött, mellette he­vert egy virágmag vakkal telt kis zacskó, egy zsebkendő, egy erszény és a heroegasszony keztyiii. Ekkor ébredt föl a házi személyzetben a sejtelem, hogy a hercegasszony valószínűen a mélységes tóba zuhant. A zonnal távira toz tak Mag yar o rs zágb a Borghese Scipió hercegnek és telefonáltak a családtagoknak, hogy a „hercegasszony el- tünt“> Alá megérkezett Borghese Scipió herceg Magyarországból. Az állomáson leányai fo­gadták. Amikor meghallotta a végzetes hirt, fájdalmasan a homlokához kapott és hátra- tántörodott. A következő percben halkan szólt: *' — Menjünk. Autón azonnal a szerencsétlenség helyére indultak valamennyien. Végtelen lelki kínjai ellenére, a herceg nagy erélOyel hallgatta ki a kastély egész személyzetét: az egyetlen po­zitív adatot eddig egy tizenkétéves fiú szol­gáltatta, aki a. völgyben volt, a tó partján, amikor este, negyedhat tájban velőtrázó si­koltást hallott, de nem tudta merről jött a hang, azonban ugyanezt elmondotta szüleinek Borghese Mária Anna hercegasszonyt jó­ságáért mindenfelé szerették. A gyászban családján és magyarországi rokonságán kívül részt vesznek a Boncompagni, Torkmía, Al- clobrandini és más híres családok. &Wfnm: Miért? Nyitott ablaknál aludtam. Egy sötét éjszaka két ember hangosan beszélgetve ment el az abla­kom alatt. Arra ébredtem fel — az egyik a másik­tól kérdezte: „Műért?“ Átcikkázott az agyamon., sokszor, egymás­után: Miért? Oh, miért is éltünk? És ha már élnünk kell, miént halunk meg? Vagy ha már meg. kell hátiunk, miért nem halunk meg akkor, amikor mi akarjuk? — miért nem akkor, amikor szenvedünk, amikór olyan nagyon fáj az ólét! Hány ember sóhajt fel ilyenkor: „Miért nem halhatok meg most?“ — Miért? Ha valaki minden miárt-re felelhetne egy azért-? tál — ;ha váiaikÉ ki törülné ezt a szót az em­beriség szótárából! Miért nőm? Miért álljon az életünk csapa kérdésből? Miért?? — Beilekérde- zenn a néma csöndbe, bele a rohanó élet sötét éj­szakájába ... E. A. — (A parlament karácsony előtti mun­kája.) A képviselőház karácsony előtti ülé­seinek tartama még nincsen m: gá! lapítva, mivel a 'koalíció desbikái és petkii még nem tudtak megegyezni az elbocsátandó közal­kalmazottak számán, ellenben az már befe­jezett ténynek tekintendő, hogy elbocsátások feltétlenül lesznek. — (Nyolcadszor választ Érsekújvár.) Érsekuj­vári tudósítónk jelenti: A közigazgatási bíróság legutóbbi döntésével kapcsosaiban újra íöiborult a. helyzet. Az összes eddigi választások ugyanis ér­vénytelenek lettek és a döntés érteim ében. a dön­tés kézhezvételétől számított nyolc napon beiül kell a tavaly. szeptember 2-án megválasztott kép­viselőtestületi tagoknak megválasztaniok a város- birót, helyetteseit és a városi tanácsot, ami január első hetében várható- A város őslakossága pártra és felekezetre való .különbség nélkül nagy meg­nyugvással fogadta a közigazgatási bíróság dön­tését, amely megsemmisítette az erőszak part-kai híveinek minden mesterkedését. — (A nyelv törvény végrehajtási rende­leté) — a Kuryr jelentése szerint — jelenleg a koalíciós desitkának van kiadva tanulmá­nyozás végett. A rendelet karácsony előtt fog megjelenni a hivatalos lapban. — (Huszita propaganda a kassai magyar elemi iskolában.) Kassal tudósítónk jelenti: Hogy micso­da állapotok uralkodnak ma a magyar adófizetők pénzén föntartott állami iskolákban, arra jellemző fényt vernek a kassai magyarnyelvű elemi iskola legújabb falképei, amelyek az intézet folyosóin és tantermeiben Huszita-propagandát szolgálnak ok­tatás helyett. Huszita háborúk és felvonulások ékeskednek az iskolában, amelyeknek felekezeti jellege és poikrokár agitáorót szolgáló céljai világo­sak: a serdülő ifjúságot akarják saját vallásának gyűlöletére tanítani. Ajánljuk ezt az esetet a leg­felsőbb tanügyi hatóságok figyelmébe. — (Semmi változás a lakók védelméről szóló törvényben.) A népjóléti minisztérium az építkezésekről szóló törvény no vei irtózá­sával párhuzamosan, amely valószínűleg e. hét folyamán befejezést nyer, a lakók védel­méről szóló törvényt is tárgyalja, amelyet parlamentáris információk szerint a jövő év­ben nem fognák lényegesen megvál oztotní. — (Evangélikus íempíotnavatás Felsőzsembe- ren.) Lévai tudósítónk jelenti: Felsőzs ember honi­mé gyei község evangélikus egyháza a napokban ünnepelte teljesen újjáalakított templomának fel­avatását. Az ünnepi beszédet Zodi Sámuel püspök mondotta s ő végezte az avatást is. Holéczy Zsig- moud felsőbakai lelkész buzdító beszéde után Ma- tuTcsiik Gyula póriki lelkész úrvacsorát osztott, vé­gül Adamovits* Sámuel olvasta fel a templom épí­téséinek történetét. — (Hol van az „Elsodort ía!u“ szerzője?) Budapestről jelentik: Szabó Dezső pár héttel ezelőtt elutazott a magyar fővárosból száz­ötven millió koronával a zsebében, amelyet könyvtára és lakása el árusításából szerzett, azzal, hogy Olaszországba megy és tiz évig nem tér vissza Magyar^ -zágra. Azóta senki sem tudja, hogy ez az igazi magyar zseni, akit nyughatatlan vére a két poliFkai szélső­ség között dobált, hová leüt. Úgy ment el. hogy cirnét sem hagyta hátra. Dóig .zni n égy és felejteni, — mondta, mielőtt elutazott. És az ód. sem- i hír sincs róla. Vannak, akik azt mondják, hogy nem is ment el Olaszországba, i _rt nem tud elszakadni a magyar földtől, Y .nem a Dunántúl bujkál. Erősitik, hogy korcsmát vásárolt az egyik dunántúli falu­ban, amelyet decemberben fog megnyitni. 11 úgy ; igaz ebből, arra csak az Elsodort falu és a Csodálatos Élet zseniális írója tudna felelni, de ő hallgat — (Halálozás.) Kíekner László okleveles bányamérnök, a Rimamurányi cs Salgótar­jáni Vasmű r.-t. sajóvölgyi vaskőbányáinak üzemigazgatója ötvennyolcéves korában Rozsnyón november 27-én váratlanul elhunyt. November 30-án temették el nagy részvét mellett a rozsnyói temetőben. Haláláról a részvénytársaság és a tisztviselői kar külön gyászjelentést adott ki. 9 Az iskoíaíigyi minisztérium kapujáról el keli távolítani a vörös lámpát

Next

/
Thumbnails
Contents