Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-28 / 293. (741.) szám

^%ícg4f^((ieri Vasárnap, december 28. Az állaííjpölgárságí kérdést ismét feszegetik Prága, december 27. A Nár* Lísty külön értesülése szerint az a hír terjedt el Szlovonszkón és Ruszinszkóban, hogy a kormány mindazon polgárok illetőségét újabb re­vízió alá veszi, akik a cséb-sziovák állampolgár­ságot a forradalom óta szerezték. E? a hír a leg­nagyobb fokú elkeseredést kei tette, mi ve! eme kérdésnél sok százezer polgár van érdekelve. A koalíciós köt öu jorászszakértői szerint legeéSsze- rübb volra az 1879. évi magyar községi törvény ama rendelkezésének recepciók, sneiy szerint az áHampo’várság megadása ©évi helybcnlakástól és az adók fizetésétől van függővé téve. métiye, eredménye annak, hogy Moszkvában a harmadik ünternacioíiálé uralkodik, amely fennen hirdeti, hogy né­met és magyar nemzetiségeink szakadja­nak el a köztársaságtól. Itt keresendő minden baj forrása, ez bel­éVkülpolitikánk legnagyobb gyengesége" Most abban kell és szabad reményked­jünk, hogy az egész civilizált Európa egye­sült erővel fogja letiporni a vörös ré­met és ha majd ez megtörténik, akkor lesz igazi békéje a szláv nemzeteknek. Baeran iisiiip iwöili e! i iirftliif Ma éjjel tölti ki büntetésének kétharmad észét A francia szenátus elfogadta az amnesztia!örvényt Paris, december 27. A szenátus tegnap 213 szavazattal 67 szavazat elten elfogadta az amnesztiatörvérnyt. Kramár karácsonyi kirohanása a szovf et ellen UJ bolsevikiellenes szövetségről beszél Prága, december 27. A háború tegrettenefesebb borzalmai kö­zött hittünk a béke eljövetelében, ehelyett azonban a lövészárkok véren,gézését felvál­totta a holsevizmus békeellenes munkája. Hiába hangzott el a cikkíró óva intő szava Parisban a békekonferencián, hogy Európa csak úgy kapja vissza a békét, hogy az erős, egészséges Oroszország a franciákkal ék kö­zé szorítja a németeket, sajnos, Oroszorszá­got sorsára hagyták s Németország angol­szász faírokonainá! talált támogatásra, míg Franciaország elhagyottan magára maradt. Árvaságában kénytelen lemondani Németor­szággal szemben támasztott jogos igényeiről, sőt — békeszeretetének igazolása céljából — tényleg íefegyverzi a hadseregét, megkegyel­mez a katonai szökevényeknek s II. Miklós cár gyilkosait jóbarátjai közé fogadja. Anglia súlyosan érzi Lloyd George po­étikájának átkos következményeit, aki örö­mét találta Oroszország pusztulásában. A gyarmatokon már munkába léptek a szovjet-' pék Moszkvában kiképzett agitátorai s az anyaországot is súlyosan érik azok a bajok, amelyek egész Európát sújtják: a drágaság, munkanélküliség. A Balkánon is igen veszedelmes volt a feeíyzet. Már-már attól lehetett tartani, hogy Radicsék bolsevik! agiíádója elsöpri az ot­tan! monarchiát s helyükön egy balkáni szov­jet létesül s csak a legutóbbi Időben fordult a kocka s nyi’t meg a remény, hogy az orosz szovje* el­len a klsántánf mellett még egy balkáni szövetség létesül, „Mindaz a baj, amelyben mi is szenve­dünk a botseviki győzelemnek a következ­Pilsen, december 27. (Pilseni tudósítónk telefonjelentése.) A mai napon töltötte ki büntetésének kéthar­mad részét Báeran Alajos dr., volt német nemzeti párti képviselő, ame yre 1923 január 19-én Félte el kémkedés és hazaárulás miatt a prágai törvényszék. Min íismeretes, Bae- ran a szabadságvesztés büntetés mellett el­vesztette képviselő! mandátumát, nyugdiját s vá'aszíőí jogát, valamint jogtudor! címét. A négy évi súlyos börtönbüntetésébe a vizsgá­lati fogság beszámíttatott. Minthogy Baeran első ízben volt büntetve, a büntetése két­harmad részének kitöltése után feltételesen szabadlábra he'yezhetö. A pilseni országos bü,:te'öbirőságon a mai napon egy kü'ön bi­zottság vizsgálta leül Baeran ügyéi, amely bizottság Baeran feltételes szabadlábra he­lyezését határozta el. Minthogy Baeran büntetésének kéthar­mad része ma éjszaka tizenkét órakor jár le, csak holnap, vasárnap délelőtt kilenc órakor hagyja el a fogházat. A német nemzeti párti képviselők nagy ünnepségekkel készülnek a fogságból kisza­badul Baeran fogadására. „A kormány Szlovenszkát maga ellen lázitja, ha az egyházi kérdéseket kezdi bolygatni" Sző sem lehet az egyház és az állam szétválasztásáról A Národni LIsíy szenzációs megállapítása! Prága, december 27. A Národni Listy ünnepi számában Jes. foglalkozott a sz&ovenszkói egyházi kérdés­sel. A cikkiró szerint ez a kérdés főleg az utolsó napokban került felszínné, ama nőm csodálható, mert Szlovenszkó békessége csak úgy áll helyre, ha az egyházi viszo­nyait rendezik. A forradalom utáni időben azt gondolták, hogy amiként leszámoltak Becs­esei, ugyanúgy leszámolhatnak majd Rómá­val is. A szlovák nép azonban eltene szegült a kérdés ily gyors ás radikális elintézésének, aminek oika ismét abban keresendő, hogy az uj államalakulat óta hivatalba lépő szlo­vák püspökök nem tették meg azt, amit tő­lük a cseh»szíovák közvélemény méltán várt. A másik nagy bűnös az összes eddigi cseh-sdovák kormány, kezdve a Tusar-kor- mányon, amely az egyházpolitikai kérdéseket telitesen figyelmen kivül hagyta s a huszitiz­mus eszméinek terjedésétől várta azt, hogy a súlyos egyházpolitikai kérdések ön-magúk­tól megoldáshoz vezetnek. Maga Róma sem pihent, hanem a szlo­vák néppártot lázas működésre ösztökélte s egy napon arra ébredt a kormány, hogy egész Szlovenszkót önmaga ellen lázitja, ha az egyházi kérdéseket kezdi bolygatni. Hogy a szlovák nép maga is érdeklődni kezdeti az egyházpo'itlkai kérdések Iránt, ennek okozói a szociáldemokraták és a csehek, akik ilyen jelszavakkal akartak hódítani: El a papokkal, püspökökkel, nincs szükségünk Istenre, templomra! A lelkészektől elvették a kongruát, akik ennek folytán mind politizálni kezdtek s igy alakult meg a szlovák néppárt. Ehhez járult az esztergomi egyházmegye rendezetlensége. Mindez együttvéve oly helyzetet teremtett, hogy igen nehéz megtalálni a kivezető utat, pedig sürgősen kell tenni valamit. De mrt? Ez itt a kérdés. Sokan emlegetik az elválasztást. A fentieket figyelembe véve, okvetlenül más utakon kell keresni az egyház és állam vi­szonyának rendezését, amely Szlovenszkó nélkül nem történhetik meg. Szlovenszkó i pecTg ha’lanj sem akar az elválasztásról. Coolidge a kölni kérdés barátsá­gos megoldását kívánta New York, december 27. CooHdge elnök az Associated Press washingtoni értesülése szerint a kölni kérdés barátságos megoldását óhajtja. Amerika nincsen a kérdésben köz­vetlen érdekelve, miért is hivatalos interve­niálásra nem lehet számítani. Az Egyesült Államoknak azonban érdekükben áll Európa jólétének a megteremtése és ezért figyelem­mel kisérik az. eseményeket Strcs maim a német nemzeti párt­nak a korai ínvban való részvéte­lét kivánia Berlin, december 27. Stresemann a Ham­burger Fremdemblaitt szerkesztőjének adott nyilatkozatában abbeli óhajánok adott kifeje­zést, hogy a német nemzeti párt vegyen részt a kormány alakítás munkálataiban. Ujahb p$r Károlyi Mihály ellen Az ügyészség londoni előadásai miatt vádat emelt ellene Budapest, december 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) Károlyi Mi­hály ellen londoni előadásai miatt az ügyész­ség a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntett címén vádiratot adott ■ be a budapesti büntetőtörvényszékhez. Ezeket az előadásokat Károlyi a munkáskorrnónynak i Angliában uralomra való jutása után tartotta • meg és' azokban támadás nyilvánul meg i nemcsak a mai kormányrendszer, hanem a i magyar állam függetlensége ellen is. Az elő- i j adásoknak az volt az alapgondolata, hogy a I jelenlegi kormányrendszert csakis Károlyival és híveivel lehet fölcserélni, akik Internacio- náiülsta magyarok. Ezenfelül Károlyi minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy Ma­gyarország külföldi kölcsönhöz jusson. A fö- ’ tárgyalást meg fogják tartam a vádlott távol- 1 létében is. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA,i»AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. * \ ' A J \ . KL@nyasszonyi kelengyék áruháza £ í eC$A\ \ a "t 3 rh \ Saját készítményt* ónom férfi J 3 Y és női fehérnemű, asztal- m, * 3 \ téritől* és mindennemű lenám £ <*? \ * 3 \ Árusítás aagyban és kicsinyben? £ — (Huszonkét uj törvény.) A köztársa­sági elnök december huszonnegyedikén irta alá a nemzetgyűlés által alkotott legújabb huszonkét törvényt, köztük a tisztviselőkre és nyugdíjasokra vonatkozó törvényeket s az állami költségvetéstervezetet és a pénzügyi törvényt. E törvények még újév élőit jelen­nek meg a törvények és rendéletek gyűjte­ményében. — (A nyelvíörvény végrehajtási rende­leté.) Lukavszky nemzeti demokrata képvi­selő a Nár. Jednoia pilseni jubiláris ülésén bejelentette, hogy a kormány az 1925. év ja­nuár havában fogja kiadni a nyelvtörvény végrehajtási rendeletét. *r- (Húsz János napja nem lesz állami ün­nep.) A P-r. Presse értesülése szerint az ün­nepekről szóló kormányjavaslat szerint éven­ként csupán két állami ünnep lesz. még pedig május elsején és október húszon,nyolcadikén. Húsz errééÜmapia nem lesz állami ünnep. ka határok, rozoga hint ők, fénytíkvesztett; landauereik s egész nap dübörögtek a hídon. Ismeretlen emberek ültek bennük, homlokig bebugyolálva, ismeretlen úti célokkal, Talán ezek az utasok alakították át a világod hogy | előjöhessenek odúikból, felülhessenek ódon; alkalmatosságaikra s bejárhassák ujr.a régi világukat, amelyet eltorzított a gyorsvonat s élvezhetetlenné tett az expresszlevél. Az emberek kezdték megszokni a gya­loglásokat s kezdték belátni, hogy tévedtek, amikor azt hitték, hogy nagy a világ s ke­lettől nyugatig csak pár napi vonatozás. Las­sanként arra a tudatra ébredtek, hogy a vi­lág kicsi. A világ csak egy kis város, az ő kis városuk. Ami azon túl van, az egy másik világ; amelybe nehéz eljutni s nem is aján­latos. Mert még nem régen tudta az ember, hogy mi van Kaik útiéban, de ma nem tud­hatja hogy mi van a szomszéd világban, húsz kilométernyire. Ezért lég lobi otthon ülni,- összevonni a nagyvilág-ói alkotott fo­galmakat, leszámolni távolsággal, mozgással, messze élő emberekkel, azok dolgaival, ba­jaival, karba tenni a kezet s élni. Pont. . Olykor különös dörgéseket visszhangoz­tak a hegyek. A kis völgyi város megreme­gett, az embereik sápadtan szaladgáltak az utcákon, sugdolóztak. Összebújtak. Voltaik vállalkozó szellemnek, akik elébe- turistáskodtak a döngéseknek, látcsövet I akasztottak a nyakukba, felizgatták hallóér­zéküket s mentek a hegyek közé kombinálni. Egyszer, cgv délután egész közeli sus- ! tar gás hasít tat a ketté a városka csend lét. J Nk'gu robbanás hallatszott a városháza mö­götti rét felöl Asszonyok sírtak, gyerekek visítottak 3 fejüket vesztett tebéPgazdák, ro-! hanták a mezekre, életük árán is megmenteni, ak,ílf+ O'n lír Á-rf Ezt a délutánt pincében töltötte a város. Mindenki a föld alá menekült, a házak alá s a halálra gondolva, imádkozott elrontott életéért. De este lett, csend lett, a házak épség­ben maradtak, a pincék lakói felmerész­kedtek. Bementek a házakba, begyújtottak a tűzhelyekbe, meg vacsoráztak, lefeküdtek s el Is aludtak, csak éppen, hogy jobban össze­szoritottá'k imádkozás közben az ujjaikat. II. Özvegy Kantomét mindenki Emma né­ninek hívta a városban. Természetesen csak az úri osztály. Mert bár kereskedő volt. sőt mi több, illetőleg kevesebb: vegyeskeres­kedő, uriasszonynak tartotta magát s ezt az úri mivoltát a városbeliekkel is elismertette. Férjét, Rudolf bácsit öt évvel ezelőtt tette a föld alá, özvegy lett, mint a fia, aki a Sze- pességben tanárkodott. Amikor a menye meghalt, magához vette unokáit, a most már tizenhaté vés Fditet és a negyedik elemista Elemért. Neki volt a legrégibb háza a piac­téren, alacsony hóm lakú, vas rácsos abl aku háza, amelyet két részre osztott a boltba Írá­sos kapu. A jobboldalon volt az üzlet, amely következetesen a régi táblát hordta ajtaja fölött. Erről az üzletről sokat meséltek a vá­rosban és sokat mosolyogtak rajta. Nem árultak ugyanis benne semmit. Nem vegyes­kereskedés volt. hanem semmiké reskedés. Úgy. hogy akinek semmire fájt a foga, annak lévaiánlatosabb volt Emma néni üzletébe menni, meri itt a legteljesebb fnege'égedé- sére szolgálták ki Nem Emma néni bűne volt a kongó üresség, hanem az időké, ő csak jó portékáit szereiéit árulni, gyűlölte a selejtes árut a sok pótlékot % amikor már tót nem lehetett kapni, inkább semmit sem vásárolt Egymásután fogytak ki bókjai, a barnára fes­tett, emaílné v jegy eket hordó fiókok. Túlhala­dott álláspont lett a Füge, Ánizsmag, Rizs, Finom Rizs, Legfinomabb Rizs, Vanília, Igen Finom Keményítő, Porcukor, Mazsola, Héjas Mogyoró felirat, sőt a Mák cim és jelleg is, mert elfogyott, eltűnt minden, mintha a föld nyelte volna el. Borzalom kimondani, de pro- mencli cukrot sem tudott már adni a torkos gimnázistáknak, akik utóbb odasiilyedtek, hogy giliszta cukrot esedeztek tőle, egészségi okokból. Persze hiába. Nem volt. Nem akadt az egész üzletben egy bujdosásbói megtért erős pasztilla sem. Ezért nagy igazságtalan­ság volt Emma nénivel szemben az a meg- róvás, amelyet egy cukoréhes (kis gimnázista irt lopva, krétával a külső boltajtó bádogbur- k óla tára: „Ez a bolt nagy szamár!" Emma néni nem volt ánihalmozó. ö becsületesen eladott mindent, nem rejtett el semmit, mint a többiek, akiket ő röviden krajzlerosoknok titulált s akiket megtisztelni vélt azzal, hogy foglalkozásukat űzte. Emma néni arisztokratája volt a fűszer- számokkal való üzérkedésnek, ö ott kezdő­dött, ahol más vegyeskereskedő végződött. Tekintetes asszony volt és az urak kezét- csókoJommal köszöntek neki. Az ura mint városi pénztáros halt meg. A pult mögül hiv- ta meg. erőszakolta e1 a közbizalom. Az üztet egyedül Emma nénire maradt, aki hivatalnak tartotta boltját, hivatalos órának a benne el­töltött időt s hivatalos komolysággal és pon­tossággal mérte a mérni valót. Az ő mérle­gére esküdni lehetett. Ezért nem tűrt semmi­féle bizalmatlanságot s ha valakit gánososko- dóson kapott, nem késett az illetői a-ra! fe­nyegetni meg, hogy örökre bezárja előtte holttá aitaiát * (Folyt, köv.) Kicsinyesei*. A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (2) Úgy Összetartottak, mint a fák. Egy­szerre rügyeztek, egyszerre lombosodíak, egyszerre virágoztok s most, amikor bekö­szöntött az emberiség ősze, egyszerre sár­gultak. Egy nagy család voltak, kifelé húzók, & természetben, a természetek élőik. Nekik volt még. a legkönnyebb dolguk a megváltozott viszonyok között. Az ő tulaj­donképpeni világuk a lombos erdő volt, meg a tűlevelű erdő. Hajnalban már a hegyeket mászták, revierjükef futkosták s legtöbb- nyíre csak az este vetette őket haza. Nagy­szerűeket vadásztak, zsiványpecsenyét sü­töttek s ittak. A városi emberek.-a hivatalnokok, ügy­védek, doktorok előtt már leplezetlenül ko­pogtatott be naponta az élőt Őket minden akta, az élet minden mozzanata szivén vágta s Inultba merengő szemük elé ordította: Nem úgy van már. mint azelőtt volt! Ezek is barátokból testvérekké lettek. A gyűrű, a világ^zereucséiennte gyűrűje ősz- szefogta őket s állandó meleget ke­ringetett köztük. Nem is kellett már beszél- niök, hogy megértsék egymást. Sokszor csak egymásra néztek s már tudták, mit akartak mondani. S amit ki akartak mondani, több­nyire csak a szemükön át vetítették barátaik szemébe. A mozgási c ve lett vési -•zabadság meg­szűnt. Vonatok ritkán jártak s mcgbfzhajat- tanck voltak Újságol: nem jöhettek, levelet írni nem íé etett. ötven év előtti hangulat kísértett a vá­rosban, Isten tadia. honnan. etőkwütaM- Ac*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents