Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-23 / 291. (739.) szám

, . ÉTBCl^ W ffl* 291. (739.) szám Jlf Prága, kedd, 1924 december 23 f %agr rarrTír ^*n> ÓSp f'.loUzetési arak belföldön: fcgész evre 500Kf-, Jt&g<Stoíé$?**& <aatM> ^ffSSSfíOK^ *&■' rS^e*»a”$aRaC!,Vc^>v imijii H «n» awm—■. 'élévre 150 Ki, negyedévre 76 KÍU. egy hónap* SÍEHm. JRy gSF 4 Jw JrWB jtW íwfc «? Sfy ra 26 Ké. Bfiyes arám ára VJO Ki - Külfol­fWMv MMHf 7#/(v fir z^zv^x^:^ ' déwfffl Sí wpy írafi* k® ,2SS jjjgy JöS' .3®.' jjöjt' a»i £g£? í£x? UesztőíésJ: ’rága II., átépénská ullce 16 111. ___ ^g§£ & iXtfr. Me iW M JZpF «gl M? J? «L, ^JsL Telefon: 50M9. » KI « d 6b i » a ta 1: uM IIIIMl Prig* L.Utlová ullce 18.«táro. Telefon: *797. áfŐS*CIrftcSKÍ©: (fetrogagfi Cszföm dr j| fzfovenszfcéi és tfluszimszftói $%öve$8z£zetÉ íííemzéfoi (fúvt®fc j?®ÍMí&mí sriíipfifkípja 9etfefős sxecftesxíő: JfstuvétvH Marokkó (sp.) Prága, december 22. Singapore ma a világpdttikai elipszis egyik fókuszpontja s a másik Marokkó, ahol Abd el Krim rifkabiljai tönkreverték Primo de Rivera vitéz hadseregét. Hallottuk, hogy Chamberlain Parisban Heriottal kizáróHag a marokkói kérdésről tárgyalt s Rómában is eltörpült a genfi jegyzőkönyv és egyéb meg- váítgató gőgös álmok kérdése a reálpolitika vashengerével szemben, mely ismét csak Marokkó volt. Nem mintha a spanyolok kudarca oly fontos volna. Ez a vereség legföljebb a mad­ridi diktatúrát buktathatja meg s nem lénye­ges a többi hatalom számára. De nyugtalan­sággal tölti el Franciaországot, Olaszországot és Angliát a rifkabilok ereje s az a morális tőke, melyet az izlám Abd el Krim győzel­méből kovácsolhat. Hiszen a panizlám össze­függések az utóbbi időben úgyis számos he­lyen nyilvánultak meg vészjóslóan: a szenu- sziak Olaszországnak nagy munkát adnak Tripoliszban, Egyiptomban a meggyilkolt szirdar árnyéka lebeg s kisért Zaglul presz­tízse, Arábiában a wahabita szultán terjesz­ti hatalmát s a hedzsaszi. angol védencet, Husszein királyt máris földönfutóvá tette. In­dia 70 millió^'n'iianiedánja szántén forrong s Ibn Saud emir, a mekkai győző máris örsze- hivta a mohamedánok vezéreit, hogy izlám világkonferenciát tartsanak. S itt van An- gőra, az egész mozgalom titkos fűtője, me­lyet ismét nem lehet kishatalomként kezelni a görögök tönkretétele és a franciák sziriai kiűzetése óta. Amit igazol az is, hogy a nagyhatalmak újból nagyköveteket küldtek K-emal pasa kormányához. Ez az Angola pe­dig Moszkvába kapcsolódik bele. ahonnét jön a pénz, jön az agitátor, mert Angórának mindegy, kommunista propagandával-e, vagy pedig nacionalistával, csak fölrázni, fölrázni az izláinot álmából. S ehhez ért a szovjet. Minden talpalatnyi hely, ahol a rtioha- medánság megveti a lábát, újabb lépést je­lent Európa megrengetéséhez. Győzelem, melyet a vad, humuszos harcosok a technika vívmányaival fölszerelt európai hadseregen aratnak, újabb energiaforrás, újabb bizalom, újabb ébredési momentum az izlam számá­ra. Abd el Krim karjai Tangertől Kairón, Mekkán, Kalkuttán, Angórán át Moszkváig érnek s jaj Európa rezervoár jának: Észa.kaf- rikának és Kisázsiának, ha ez a kar feléled zsibbadásából és mográzkódik. Európa gaz­daságilag ráutalt ma a Földközi-tenger meden­céjére, nem élhet meg nélküle, (lásd Couden- hove-Kalergit, aki Északafrikát és Kisázsiát kénytelen belekalkulálni Paueurópájába) és ezért el nem veszíthető. Ezért az ideges­ség az európai hatalmak részéről, s a jószimatu His Majesty s Government ezért igyekszik összekovácsolni az uj marokkói konferenciát. Spanyolország nem tarthatta be azokat a feltételeket, amelyeket 1911-ben vállait. Németország ma nem veszedelmes, a Panther- ágyunaszád nem fog váratlanul megjelenni Agadirban. Ki maradjon hát ur Tangerben, a Riffen és Andjerában? A franciákat nem en­gedheti Anglia, rnert a Gibraltárral szemben felmerült francia katona kellemetlenné vál­hatna a brit hatalom részére. Különben is Franciaország, mint a .„legnagyobb izlám hatalom44 s mint Mangin tábornok százmilliós északafrikai birodalmai, régen csiklandozza már Anglia idegeit. Olaszorszg? Ebbe a fran­ciák nem mennek bele, mert hisz úgyis féltik már a szapora olasztól Algírt és Tuniszt. Anglia? Ebbe meg Olaszország és Francia- ország nem szívesen egyeznek bele, mert akkor a Földközi-tengert végleg elzárná a gibraltári angol kapu. Jó volt a semleges spa­nyol, aki azonban gyöngének bizonyult az iz- lám kar szükséges zsibbasztására. Uj konfe­rencia kell s gyors megegyezés, mert a kér­dés égető s Singaporen, Moszkván át siet a harmadik rém: Moszkva, A Ili zóna Kiürítése európai nrsHiívá vili Paris, december 22. A Petit Párisién ér­tesülése szerint a német nagyköve* hangsú­lyozta a francia külügyminiszter előtt tegnapi látogatása alkalmával, hogy ha a kölni zónát nem iiritik ki január 10-én, igen nehézzé válna olyan kormányt alakí­tani Németországban, amely a Dawes-ja- vaslatot követné és megvalósítására töre­kedne. E kijelentésre valószínűen azt felelték a Ouai d4Orsayon, hogy az erre vonatkozó döntés az iutéralliált ellenőrző bizottság ha­táskörébe s nem a francia korínányra tar­tozik. Páris, december 22. Az Ere Nouvdle, mely közeláll a kormányhoz, mai cikkében Hoesch német nagykövet tegnapi nyilatko­zatáról megállapítja, hogy azt a francia kor-| niány semmiképpen sem akceptálhatja. A J kölni zóna kiürítésében, csak az interalliált ellenőrző bizottság hivatott dönteni s ámbár a francia kormány igen békeszeretö, még sem engedhet a német fenyegetéseknek. Berlin, december 22. Beavatott helyről közük, hogy a Rajna-vidéket megszálló hatalmakhoz Németország az utóbbi napok folyamán demarsot intézett, mely íölvilá- gositást kér a szövetséges hatalmaktól a kölni zóna kiürítése és Curzon lord felső­házi beszéde miatt. A német nagykövetek ez alkalommal megmagyarázták a német álláspontot és rámutattak arra az izgalom­ra, mely Németországban keletkezne, ha január 10-én nem ürítenék ki a kölni zónát. »»♦»♦»♦»♦♦»♦»»<>»« »-»♦♦♦ »H>+**«^****«*fr**4*++*4>4> 1 szenátus kacagva fin! Szaruk sorsáról Elfogadták a tisztviseíőtorvényeket — Egy .órára korlátozott vita ~ Eles kommunista támadások — Az ellenzék kivonult a szenátusból — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása a szenátus mai üléséről — Prága, december 22. A szenátus mai ülését másfélórás ké­séssel tudta csak megnyitni Donát elnök, mivel a brünni vonat, amellyel a kormány- párti szenátorok érkeztek, késett és az elnök ezek távollétében nem merte megkezdeni a .tanácskozást. A koalíció ugyanis kisebbség­ben volt a nagy számban megjelent ellenzé­kiekkel szemben. Az ülés a teljes komolytalanság jegyé­ben folyt le és emlékeztetett a gyorstalpa- lási műveletre­Az elnök indítványára elhatározták, hogy az egész javaslatot egy óra alatt intézik el és a beszédidő tizenöt perc lesz. Ebből az órából félórát az előadók fog­laltak le maguknak- Mikor Reischa előadó hozzákezdett beszédéhez. Matuscsák kom­munista állandó közbeszólásokkal zavarta, mire az elnök figyelmeztette, hogy az előadó beszél. Erre Matuscsák rákiáltott az elnök­re, hogy hagyja nyugodtan kibeszélni. Ezekre a szavakra nagy kacaj tört ki, mely végig­húzódott az egész ülésen. A koalíciós sze­nátorok egy órai kacagással döntöttek sók tízezer ember sorsa felett. , Az első szónok H e 11 e r (német szociáldemokrata sze­nátor) volt, aki az egész ellenzék nevében deklarációt olvasott fel. Amikor a szlovák néppárt nevét is fel­sorolta, akkor a koalíciós padokban gúnyos kacaj tört ki és igy kiáltottak fel: „Együtt van az egész ellenzéki koalíció!“ Wallo szlovák néppárti szenátor igy válaszolt: „Az nevet legjobban, aki utoljára nevet!“ Ezekre a szavakra mintha a koalíciós sze­nátorok ajkára iagyott volna a mosoly. Heller kifejtette a deklarációban, hogy a közvélemény a terrortörvény, a rendtör­vény és a sajtótörvény után igazán nem hitte, hogy ilyen javaslattal elő merészke­dik jönni a kormány. Ez a leggyalázato­sabb támadás, ami a koalíció részéről tör­tént, mert tízezreket Ítél halálra. Lehetetlen dolog, ami itt történik. Az abszolutizmust demokráciának nevezik és a pártok tehe­tetlenségét parlamentárizmusnalí mondják. A törvénytelenség és a jogtalanság tort ül a végtelenségig. De erkölcstelen kormány­tól csak erkölcstelen iavaslatot lehet várni. A tisztviselőket a külföld' kölcsön miatt e! kell bocsátani, de a külföld tisztában varA azzal, hogy itt a demokrácia leple alatt mi- Iiíarizmus és komipicó történik. A javaslat a koalíció erkölcsgyengeségét is megmu­tatja. Hatalmas beszédét e szavaikkal fejezte be:- A köztársaságnak még cseh nemzeti­ségű polgárait is sikerült elidegeníteni a koalíciós koponyákban született nagyhatal­mi komédiának. Ezután az egész magyar, szlovák és német ellenzék, a kommunisták kivételével, kivonult a szenátusból. A kivonulás aktu­sát a koalíciós szenátorok újabb röhejje! kísérték. Horacse.k (cseh agrárius): Részt vett egy tiszjviselőgyülésen, ahol nemcsak párt- ellenes, hanem áll amiéi lenes kirohanások és beszédek is elhangzottak. Ezt nem tudja men­teni, de meg tudja érteni a kétségbeesett tisztviselők részéről. A javaslatot elfogadja. Matuscsák (kommunista): A kassai vasutigazga[óságnál egész se-reg jogvégzett ember van, annyi, hogy azelőtt nem volt még altiszt sem ennyi. Ezeket tegyék át a bírósá­gokhoz és mindjárt meg van oldva a kérdés. Tisztviselőkre nincs pénz. Hát akikor ne tartson a kormány francia generáliso­kat, csapja el a gumibotosokat és a mi­niszteri osztályfőnököket és a miniszterek is gondolhatnak arra, hogy étlapjuk kissé demokratikusabb legyen. Az egész javaslat komolytalan tárgyalása mutatja, hogy a koalíció lejárta magát. Ez­után arról beszél, hogy ismer vasutasokat, akik harmincnyolc órát dolgoznak egyfolytá­ban. Erre egy koalíciós szenátor Icözbekiált: Mióta van harmincnyolc óra egy napban? Matuscsák azt feleli, hogy mint szenátornak, még ha koalíciós is, kel! annyi tudással rendelkezni, hogy egy nap­ban csak huszonnégy óra van. Ekkor újabb kacagás^tört ki, amely per­cekig tartott. Chlumetziky (kommunista): A kor­mánynak csak vagyon dézsmaloszáilitásra és hadik ölesön re van pénze. (Közbekiáltás: Még ezt sem kaptuk meg! Újabb kacaj a koalíció­ban.) A kormány olyan gazdálkodást folytat, mint Franciaországban folytattak Madame Pompadour idejében és miként ott is ösz­szeomlás következett be, a koaiició rend­szerére épült kártyavár itt is össze fog om­lani. (Nagy zaj a koalícióban.) A többség ezután a javaslatot első olva­sásban elfogadta. Az ülés tart. Prasek és Rychtera nem mondanak te mandátumaikról Prága, december 22. A cseh agrárpárt a mai napon felszólí­totta a nevezett két törvényhozót, hogy man­dátumaikról haladéktalanul mondjanak le. Amennyiben Prásek és Rychtera eme felszó­lításnak nem tesznek eleget, a párt végre- fiajtóbizottságának indítványa alapján a párt- mcghatalmazott a választási bírósághoz ja­vaslatot terjeszt be eme két mandátumnak a megsemmisítésére. Értesüléseink szerint Prá- §ek és Rychtera nem mondanak le önként a mandátumról, hanem bevárják a bíróság döntését. Nincs román^—orosz közeledés iMoszkva, december 22. Román lapok azon jelentései, amelyek egy Romániának küldött békéshangu szovjet jegyzékről szól­nak, nélkülöznek minden alapot. Oroszország nem tett indítványt arra vonatkozóan, hogy a román—orosz tárgyalásokat ismét fölvegyék s a két állam viszonyában semmi 'változás sem történt. Előzetes megegyezés a írusse a.-— német kereskedelm tárgyalásokról .i Berlin, december 22. Az Exprésskorres- pbndenz jelenti Parisból: A néniéi és francia vastermelő- és vasfeldolgozóipar párisi ta­nácskozásaiban előzetes megegyezés (pac- tum de coutrahendo) jött létre. A vastermelő­ipar részéről Thyssen és Brun, a vasfeidol- gozó részéről Lángé és Fűnké Írták alá az egyezményt. A Csendes Óceán mellékén kkó fehér népek konferenciája Melbourne, december 22. Brucc minisz­terelnök kijelentette, hogy Ausztrália nem vesz részt azon a konferencián, melyet Britten, az amerikai kamara tagja, a Csendes­óceán partjain élő fehér népek egyesítésére tervez. Egy másik miniszter kijelentette, hogy Ausztrália, békében akar élni szomszédjaival és azért nem azonosíthatja magát az ameri­kaiak agresszív terveivel. Ismét a radikális elemek győztek a fascista pártban? Zürich, december 22. Az utóbbi időben mindinkább valószínűvé válik, hogy De Vecchi tábornok, Szomali-föld olasz kor­mányzója, a közeljövőben visszatér Olasz­országba. Ennek a ténynek igen nagy jelen­tősége van az olasz fascista mozgalmak újjászervezése tekintetében. De Vecchi a párt legradikálisabb tagjai közé tartozik, aki egy turini beszéde alkalmából azt hangoztatta, hogy ágyukkal és aknákkal kell a szocialis­ták ellen vonulni. Akkor nevezték ki az olasz gyarmat kormányzójává, amikor Mussolini mérsékelni akarta a fascista párt működését. Most azonban, amikor De Bonót a milicia főparancsnokát, fölmentették állásától és valószínű, hogy afrikai kormányzóvá fogják kinevezni. De Vecchi visszatérése, ámbár kezdetben idegenkedett tőle, biztossá válik. Mint a milicia tábornoka át fogja venni a milicia főparancsnokságát, ami magával hoz­za a fascista pártnak újból radikálissá válá­sát Egyes lapok, mint például az Ardacia, máris hangoztatják, hogy a fascista forra­dalomnak eddig csak az az elszánt vezére hiányzott, aki végez a baloldali ellenzékkel s ez az elszánt, eröskezü vezér most megjön De Vecchi személyében. 100 cseh-szl Noronftírl fizettek ma, december 22-én: Zürichben 15.6375 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 214700.— osztrák oronát ; BerliílÖeD 12 690ÖÖÜ03ÖÖ0Q.— német márkát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents