Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-21 / 290. (738.) szám

lÉl JT Dl. évfolyam 290, (738.) szám ’^L jjf Prága, vasárnap, 1924 december 21 Jm JM ----^ W| &m*0 ir &$ J&F** iájjj© Előfizetési érák belföldön: Égési évre VX) Kt., KW k’ Mj fBMMJ /fHTf— •qgS«gm*v ’ JW WIMRAs ■ii. in ri - 'élévre 150 Ki., negyedévre 76 KE, egy hónap­ff /#/# fm**" \ff/tLMff ##FO F>5f*#1| sa*1 & r. t: r*. y v%lyjf7T# l,# f ##TJyTJf "^rn'.rr.^í ijl n4> fí\ Prága L LUlové ullce 18. arám. Telefon: 6777. Siiríönvclm: H'rlap, rnhn 5?6»*eifcc®3KÍt»: ^f fxíoremsx&ói és (RMSzinszfcéi Felelős szertzesziö: (Feirogaííi Csz&m dr. &%&weiRezeit ífíeuzéM (Pútaíofc jpoflti&ai mapifa&ja &áí Jstván lanuárüan legGlüjdK az eplzpeliloi Eriseket Benes tagadja, hogy HrnSovsky beszédét ő inspirálta volna A nagyzsupa-rendszer csődje (p.) —, december 20. Most tárgyalják a nagyzsűpálkriak költ­ségvetéseit először a megyei képviselőtestü­letek. Kezemben vám Zólyom nagymegyének költségvetése az 1925. évre. A hiány 5,961.630 korona és ezt a hiányt 160% póiádéval akar­ják fedezni. Az embernek egyszerűen eláll a lélegzete. 160% megyei pótadó! Az állami adók elviselhetetlenek, azok nyomása alatt egymásután csukódnak be ipartelepek, ban­kok, űztetek. A vagyomdézsma törlesztése javában folyik. Különös meglepetésként most vetik ki visszamenően négy évre a jövedel­mi adót, már az előkészítő javaslatoknál az előadók, utasítás szerint, vitézül csavarták a prést, most úgy haljuk, a ..generálni Riadj- íelstvo"-tófl jött a bizalmas utasítás, az ere­deti javas latoikat 50—100% -kai fel kdl sró­folná s nyomban megkezdeni a tárgyalást és kivetést. Városaink, községeink a csőd örvé­nyei fölé torlódtak, csak most. amióta a ki­nevezett áFlaanfen tartó képviselőtestületeket a nép által választott képviselő testültetek vál­tották fel, enyhül egy kissé a helyzet. S mi­után kaptunk a községek és a megyék közé egy uj „autonóm" testületet, a kerületi vá­lasztmányokat, ez természetesen azt jelenti, hogy itt. is szabad uj adót megszavazni: a kerületi .pótadót. ■ Hát honnan fogjuk mindezt fizetni? Med­dig lehet az adóprést még forgatni? Elbírja a nép ezt a drága közigazgatást? Drága, de vájjon jó-e? Cstalk egy rövid, futó pillantást kell vetni a megyei ügykeze­lésre és mindjárt tisztán látjuk, hogy ez a rendszer a teljes csőd felé rohan. Működésé­ben nincs meg az összhang. A megyék egyes részei között nincs meg sem a gazdasági, sem a földrajzi, vagy közlekedési egység, összetartozás. Az egyes részek egymást nem ismerik, különbözők az igényük, az érdekeik. A tisztviselők meg legnagyobbrészt egyálta­lán nem ismerik sem a megyét, sem a lakos­ságát. A megyei hivatal egyes osztályai egy­mástól külön, egymásról nem tudva dolgoz­nak és intézkednek, a harmóniát semmi sem biztosítja és így természetes, hogy örökös kapkodás és ellentmondás van a megyéből kijövő intézkedések között. Az ügymenet lassú. Nem tart lépést az élettel. Intézkedései gyakran akkor érkeznek meg, amikor már el­késett minden orvoslás. Elismerjük, sok he­lyen meg van a jóakarat, hogy a bajokon se­gítsenek. Derék, buzgó tisztviselői: mindent megtesznek, hogy a nép érdekeit helyesen képviselje a közigazgatás. De minden jóaka­rat, minden buzgalom hiábavaló. Maga a rendszer s az alap, amelyen a rendszer fel­épül rossz, ezzel a rendszerrel itt jó közigaz­gatást csinálni nem lehet. Ez természetes, ezt előre lehetett látni és aki nyugodtan, szenvedélyeik nélkül fi­gyelte a dolgokat, éteré is látta, hogy a for­radalmi nemzetgyűlés levegőjében megszüle­tett közigazgatási reform, ha életbe lép, a közigazgatás csődjét fogja maga után vonni. De akkor nem a józan értelem irányította a törvényhozást. Nem azok vezényeltek, aduk közigazgatási szaktudásra és tapasztalatokra hivatkozhattak volna. Azok vezettek, akik a forradalom zűrzavarában bukkantak fel hir­telen, akiket a meggondolások és mérlegelé­sek helyett az érzelmek vezettek és elsősor­ban a múlt visszatérésétől való félelemnek az érzése. Naiv, gyerekes módon azt hittek, hogy a múlt visszatérhet, amíg nincs lerom­bolva minden, amit a múlt alkotott; a régi intézményieket el kell tör ölni s más, egészen uj. idegennel kell helyettesíteni, mert csak így szerezhetjük meg a biztosítékát' annak, hogy a múlt többet vissza ne jöjjön. így jött létre a urai megyerendszer. A zsirpák határait ötletszerűen rajzolták meg, ügy találták, hogy a felszabadítás munkája nincs befejezve addig, amíg Tornaija és Lip- tószentrrríklós Késmárkkal egy megyében Prága, december 20. Hrusovsky beszéde még ma is izgalom­ban tartja a politikai közvéleményt. Már cseh körökben is az az általános vélemény, hogy Hrusovsky a külügyminiszter nézeteit tolmácsolta, vl Budapest, december 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Tegnap este kínos botrány játszó­dott le a fajvédőknek Irányi-utcai uj klubhe­lyiségében. Hat órakor Rácz Vilmos dr.,. aki­nek neve különösen a nemzeti hadsereg tiszt­jeivel történt tömeges lovagias afférjai ügyé­ben vált ismeretessé, fölment a klubba, ahol Gömbös Gyulát kereste, akivel egy lovagias ügyben akart tárgyalni. Gömbös nem volt a klubban és Rácz azt a felvilágosítást kapta, hogy néhány percen belül megérkezik és várja meg. Rácz Vilmos erre a hallban foglalt helyet. Egy perc múlva Dáner Béla volt ki­rályi ügyész, akinek állítólag Rácczal elin­tézetlen ügye van, Csiliéry András dr. kísé­retében megérkezett a klubba. Rácz Vilmos, mikor megpillantotta Dánért, felugrott helyéröl és kétszer arcul ütötte a volt ügyészt. A verekedésbe Csilléry is beavatkozott, maid a zajra előrohant Marsovszky Imre, a klub titkára és' szétválasztotta egymástól a verekedőket. Közben megérkezett a klubba Kiár Zoltán dr. orvos is Pályi Ede szerkesz­tő, a Világ munkatársa kíséretében, akik egy másik lovagias ügyből kifolyóan szintén Gömbös Gyulával akartak tárgyalni. Csilléry Kiárt és Pályit egy másik szo­bába vezette és leültette őket. Néhány perc múlva belépeti a szobába Dáner Béla, aki mikor meglátta Kiár Zoltánt, hozzáugrott az orvoshoz és e szavakkal: nem ölelkeznek. A megyei székhelyek kivá­logatásának kérdését ne is bolygassuk most. Nincs senki, aki felelni tudna arra, hogy mi­lyen objektív közigazgatási érdek magyaráz­za meg az exotikus határokat. A politikai szempontokat ismerjük, szétdarabolták a ma­gyar és német nemzetet, nehogy kellemetlen találjon lenni. A hatáskönrnegáliapífás közigazgatási le­hetetlenség. Itt meg az volt a főszempont, csinálni megyei autonómiát, de ügyeim arra, hogy ez az autonómia ne legyen veszélyes, így jöttek létre a nagymegyék, ezek a lomha nagy kolosszusok, amelyek rengeteget fo­gyasztanak, anélkül, hogy bármit is produ­kálná maik. A forradalmi törvény felhatalmazása alapján a kormány még ezen felül is gon dós ­Benes ezzel szemben ismételten kijelen­tette, hogy a beszédet nem inspirálta. Az egyházpolitikai kérdéseket a Lido- vé Novitiy értesülése szerint januárban meg fogják oldani. Az ünnepek számát a kormány részben rendeleti utón fogja meg- állapítani. — Mit keres itt maga büdös zsidó — tettleg inzulíálta Kiár Zoltán dr.-t. Kiár előrántotta revolverét és Dáner felé lőtt. A golyó azonban nem talált. Erre má­sodszor is el akarta sütni revolverét, a fegyver azonban csütörtököt mondott. A lövés zajára általános kavarodás támadt és a kis szobában valóságos dulakodás kezdődött. Pályi Ede a verekedés közben Dánerhez férkőzött, akit arcul ütött azzal, hogy ők, mint vendégek jöttek a klubba és ha megtá­madták őket joguk van védekezni. A dula­kodásnak végül is a személyzet közbelépése vetett véget, amely kituszkolta a vendégeket Az esti órákban megjelent Polányi dr. ügyvéd, a klub ügyésze a rendőrségen és szándékos emberölés kísérlete miatt feljelen­tést tett Kiár Zoltán ellen. Előadta, hogy Kiár, Pályi és Rácz megjelentek a klubban, inzultálták Dánért, majd Kiár meg akarta öl­ni. A klub személyzete hasonlóképpen adta elő a dolgot. Hajnalban Kiár !s megjelent a rendőrségen, ahol előadta, hogy nem volt szándékában Dánért megölni és csak akkor rántotta elő revolverét, mikor Dánér inzul- tálta őt. Kiárt kihallgatása után elbocsátották a rendőrségről. A rendőrség Kiár Zoltán dr. ellen erős felindulásban elkövetett emberölés kísérleté­nek vétsége miatt megindította az eljárást. A tegnapi események miajt Dánér és Rácz, Dánér és Kiár, valamint Pályi és Dánér kö­zött lovagias ügy keletkezett. kodott arról, hogy a nép ne kontárkodjék a közigazgatás dolgaiba. Kinevezte a darabon­tokat és ezzel ártalmatlanná tette az ellen­zéket. Az ellenzék ártalmatlan. A nép többséget adott neki, a kormány kisebbséggé degra­dálta, A tanácskozási renddel pedig gúzsba kötötte. A kormány tehát nem tehet magának szemrehányást, óvatos volt. De nem tehet szemrehányást az ellenzéknek sem, az ellen­zék ártatlan abban, hogy ez a rendszer csőd­be került. De az ellenzék fölvetheti a kérdést, van-e értelme, hogy asszisztáljon a kormány több­ségének és jelenléte azt a hamis külszínt adja, hogy itt a nép közreműködésévé] köz­igazgatnak és a rossz közigazgatásért felelős a nép? Elkeseredés NtoforszM a kilói zóna késéi kiürítése miatt Berlin, december 20. Lord Curzon teg­napelőtt! beszéde, amelyben a kölni zóna megkésett kiürítésének okait fejtegeti, nagy elkeseredést váltott ki Németországban. A Yossásobe Zeitung nyílt jogtörést lát ebben a határozatba^. A Deutsche Allgemeine Zei­tung szerint követelni kell, hogy Franciaor- t Megegyezés a kü’ni zóna kérdésében? Berlin, december 20. A Vo.rwarts értesü­lése szerint London és Paris között a tanács­kozások annyira előrehaladtaik már, hogy számítani lehet bizonyos kompromisszumra. Anglia 3 hónappal meghosszabbítja csapatai­nak kölni tartózkodását, Franciaország pedig Verekedés és revolverlovesfek a fajvédők klubjában Pályi Ede, Rácz Vilmos, Kíár Zoltán és Dáner Béla afférja szág, Anglia és Belgium teljesitsék a Versail- lesben elfogadott kötelezttségeiket és igy ja­nuár 10-én okvetlenül ki kell üriteniök Kölnt. Egyetlen német kormány sem követelheti, hogy a német nép magára vállaltja a Dawes- javaslat terheit, ha a másik részen nem tel­jesítik szerződési kötelességeiket. 3 hónappal előrehelyezi a Rubrvidék kiüríté­sének dátumát. Ez olyan egyezmény volna, amellyel a lap szerint Németország is meg lehetne elégedve, ha a késedelem okául nem az interalliált katonai ellenőrző bizottság né­metellenes jelentéseit tekintenék. A szeszcsalás ujabfe részletei A három korona nyolcvanfilléres szeszt har­minchárom koronáért adták el Prága, december 20. A rendőri sajtóiroda hivatalos jelentése szerint Bubiniik főfelügyelő és Kínkor körzeti felügyelő a múlt hét szombatján észrevet­ték, hogy Kruchna bornngykereskcdö háza előtt egy kocsi állt meg. melyről két szesszel megtöltött hordót emeltek le. A delek (iveknek feltűnt az eset s azt hitték, hogy borhamisítás készül, ezért más­nap felkeresték a kereskedőt egy pénzügy- őrségi tisztviselő kíséretében. Kruchna be­mutatta a raktárát, de a két hordó nem volt sehol. A hatóság emberei házkutatást tartot­tak, melynek sorén hét hordót találtak összesen 22 hektoliter szesztartalommal. Kruchna nem tudott meg­felelő magyarázatot adni és a kihallgatások során ellenmondásokba keveredett. A felesége azt vallotta, hogy a szeszt !s- ! menetien egyének megőrzés céljából adták át nekik. A nyomozás során megállapították, hogy a hordókat a Mandelák weinbergi tükörgyára megbízásából hozták Kruchnához, de a szál­lítási megbízás tulajdonképpen egy Zeitül am- mer pardubitzi borgyárosíól ered. A hatóság megállapította, hogy Zeithammer évek óta szeszcsaláesal foglal­kozik és az államot jelentékeny összeggel károsí­totta meg. Zeithammer Prágában lakkgyárai alapí­tott s gyártási célokra denaturálatlan szeszt kapott, melyet denatu ráitatnia kellett ve tea. Zeithammer azonban megtévesztette a fel- ügyeléssel megbízott hatósági közegeket, amennyiben methialalkohol és faszesz helyett festett szeszt töltött a hordóba s hogy a* ellenőrök rá ne jöjjenek, metlralalkoholx és fa- szeszt öntött a padlóra, melynek szaga kö­högési ingert váltott ki a jelenlevőkből. Zeithammer a szesz literéért 3 korona 86 fülért fizetett és 33 koronáért adta tovább. A vallomások szerint több száz hektoHte* szeszt adott el legnagyobbrészt Kruehná- nak és egy Dasek nevű pardubitzi szesz­gyárosnak. Zeithammer később különbörö fiókokat létesített s a manipulácrokat Zeithammer felügyelete alatt Peták üzemvezető és annak Kalóus nevű tisztviselője végeztek- A szesz­vásárlók egy része a pénzügyőrség pénzbün­tetését kifizette- Tizenhárom egyént beszál­lítottak az ügyészség fogházéba­Mindenütt uj hadihajókat építenek... Amszterdam, december 20. Miután a má­sodik kamara 58 szavazattal 26 szavazat el­len elfogadta a tengerészeti költségvetést, azonnal megbízást adtak ki két modern tor- pedóüldöző építésére. Az uj hadihajók vizki- szoriíása 1600 tonna lesz, sebességük pedig 34 tengeri mérföld. Washington, december 20. A szenátus bi­zonytalan időre halasztotta King szenátor azon javaslatát, amely az amerikai flottaőpi- tések ellenőrzésére és csökkentésére vonat­kozik. Hitlert szabadon bocsátották München, december 20. Hitlert, Fechenbachot és Mühsamot szabadon bocsátották. Hivatalos je­lentés szerint a legfelsőbb bíróság elutasította az államügyészség vétóját, melyet a szabadonbocsá- tásak ellen benyújtott. így tehát mind a volt bajor tanácsköztársaság utolsó letartóztatottjai (Müh- sam. Somer, Fechenbach, Gargas), mind pedig a Hitter-puccs résztvevői is elhagyták a bajor bör­tönöket. Hitler Bajorországban maradhat, de csak mint külföldi állampolgár, íöltételes tartózkodási engedéllyel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents