Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-20 / 289. (737.) szám

a Szombat, december 20. Román csillagok a francia színpadon Paris, december 19. Francia szinüázii körökben sok szóbeszéd tár­gyát alkotja a francia közoktatásügyi mtaiazter egy rendelettervezete, amely lehetetlenné akarja tenni, hogy idegen állampolgárok a Comédie Fraucaise örökös tagjai tehessenek. Színházi kö­rökben agy tudjak, hogy ez' a rendetet 3 Parisba 'mindinkább özönlő román színészek elten irányul. Ösztönzést erre a rendeletre valószínűleg de Max, a Comédie Francaise múlt hónapban elhunyt tragi­kusának az esete adhatott. De Max Romániából való színész volt, aki azonban már pályája kez­detén francia színpadokon Szerepelt és teljesen elfranciásodott. De Max az a típus volt, amit vala­mikor a Nemzeti Színház deszkáin Beregi' képvi­selt. Az ő deklamációja azonban a Beregiénél fér­fiasabb volt és tatán jobban isütetett a francia stí­lushoz, úgy hogy a francia közönség benne egyik legnagyobb sziuészteheiségéi ünnepelte s nagyon kevesen tudták, hogy román származású- Van a Comédie Francaise-nafc egy másik román eredetű művésznője is, V-en tiara kisasszony, akii a tragikus szerepekben elég szép sikert aratott. .Ventura kis­asszony úgy érezte, hogy a közoktatásügyi mi­niszter készülő rendeleté ö ellene irányul és ezért lemondással fenyegetőzik. Még m-indig sokat beszélnek egy másik ro­mán színésznőről, Popesco Elviráról, aki a „Ma Cöusine de Varsovie“ című darabban .arat sikere­ket. Popesco a háború előtt mint a régi Románia egyik legismertebb színésznője szerepelt. Mikor Románia belépett a háborúba, de Flers-í, a bibés vigiátékirót és a Figaro jelenlegi irodalmi szer­kesztőjét 'küldte ki a francia kormány kormány- biztosnak Romániába. Itt fedezte fel de Fiers Po­pesco kisasszonyt s az ö közbenjárására egy pár párisi színház , főleg az ..Oeuvre", többször is meghívta vendégszereplésre. Ezek a vendégsze­replések sikerrel jártak és Popesco csakhamar is­mertté vált a párisi közönség előtt. De Fiers a feje annak a művészeti clan-nak. mely a francia- román testvériség eszméjének egyik legfontosabb •propagandaszerve és mint ilyen a legfőbb ellensé­ge mindazoknak a szellemi törekvéseknek, ame­lyek a magyar-francsa közeledési célozzák. így, hogy egyebet ne íttendiak, mikor a Théatre des Champs Elysécs tavaly .bemutatta Molnár Ferenc Liliomát, a Figaro, volt az egyetlen, ahol Róbert de Fiers kívánságára nem volt szabad a Molnár- darab premierjéről írni. Ugyancsak tavaly történt, hogy Vernem!, a nagysikerű .,47-es zsöllye" szerzője, egy uj da­rab, „Ma cousine de Varsovie" hősnőjéhez kere­seti egy idegen színésznőt. Sokáig egy Berlinben élő orosz színésznőről volt szó, de utólag politi­kai aggodalmak merültek fel- A művésznőről bizo­nyos körök kiderítették, hogy rémet származású. V-ernCiliinek tehát el keltett ejtenie a berlini mű­vésznőt és más idegen színésznő után néznie. Ek­kor lépett közbe Róbert de Fiers és nagyon mele­gen ajánlotta a szerepre Popescot.. így jött azután Popesco fel Parisba, hol most nagy sikereket arat. Legnagyobb sikere pedig az, hogy, amint színházi körökben beszélik, Vcnreüi! nemsokára feleségű! fogja kérni. g* gy. „Uj Auróra" Irodalmi almanach az 1925. évre. Szerkesztik: Jankovics Marcell ar. és Dcbai János dr. A Jókai-centennárium alkalmából az itt élő magyarság neves íróinak és művészeinek közre­működésével az Uj-Auróra (irodalmi almanach) e:mü, 1925. esztendőre szóló irodalmi évkönyv ka­rácsonyra újból megjelenik. A változatos, gazdag és értékes tartalmával kiváló irodalmi almanach elsősorban Jókainak, a magyarság e világhírű re­gényírójának emlékét fogja szolgálni. Az Uj- Auróra 1925. évre szóló, immár negyedik (IV.) kötetének munkatársai között a következő el­ismert nevekkel találkozunk: Alapy Gyula dr. Ko­márom, Bézay Zoltán Bős, Bognár Cecil dr- Ko­márom, Darvas János Beje, Dobai János dr. Po­zsony, iíj. fnczinger Ferenc Sziropkó, Jamkovics Marcell dr. Pozsony, Kersék János dr. Léva, Kli- inits Lajos Pozsony, Kopcsányi Gyula Cseklész, terammer Jenő dr. Pozsony, Krepelka Etek Po­zsony, ölvedi László Érsekújvár, Madame Sans Gönc Rozsnyó, Marék Antal Katalinhuta, Matulay Sándor Pozsony, Mécs László Nagy-kapós, Mészá­ros József Negyed, Nagy Árpád Pozsony, Páll Miklós Pozsony, Pesthy Pá! dr. Pozsony, Rajcsá- nyi Gyula dr. Pozsony, Rácz Pál Ungvár, Szere- dai-Gruber Károly dr. Pozsony, Szijj Ferenc dr. Komárom, Sziklay Ferenc dr. Kassa, Tamás Lajos Pozsony, Tamás Mihály Beregszász, Telek A- Sándor Rimaszombat, Tichy Kálmán Rozsuyó, Tichy Lajos Pozsony, Torna István Muzsla, Wíl- Jánt Henrik Középtnr. Az országos jellegű év­könyv 54 különféle tárgyú Írást tartalmaz s mo­dern, famentes papiroson, két formában, körülbelül 25?) oldal terjedelemben jelenik meg. A félvászon- kötésii munka ára 20 korona, mig a könyvbarátok számára merített papiroson kü'ön 100 darab szá­mozott díszpéldány is meg fog jelenni, ára 50 ko­rona. A munka postán szállítva 4 koronával, után­véttel (j koronával több. Megrendelhető Laky Ist­ván dr. címén, Bratislava-Pozsony, Grössling-u. 105. sz. A nagyjelentőségű irodalmi és művészi ■munka támogatására felhívjuk a magyarság figyelmét. . % A vörös ember Liptai Imre és Drégely Gábor vigjátékának be­mutatója a Magyar Sziuházban Budapest, december 18. A vörös ember a köz tudatban csúnya ember­nek számit. Ebben a darabban a társszerzők azt akarják bizonyítani, hogy a vörös ember, ha nem is szép, de hódító tehet. Ezt annál könnyebben ér-, hetik cl, mert a csúnya vörös ember (Törzs Jenő) nőt hódit meg, bálkiráíynőt (M. Makay Margit) és a roők, mint sok mindenben, a íérfiideál- tóI alkotott véleményükben — kiszámíthatatlanok. A vörös ember a valóságban nem is vörös. Egy paróka körül fordul meg minden. Nem uj ötlet, a cselekmény sem nagyiigényü, de a közönség jól mulatott. A darab polgári erotikája láthatóan fű­tötte a bemutató-közönség hevületét- Z. Molnár és Gombaszögi Ella ia párhuzamos főszerepekben, T. Forrás? Róza és Stella Gyuila mint „szülők" nagy és őszinte tapsot kaptak. Toronyi a félszeg udvarió szerepében épp oly igyekvő volt, amilyen indíszponáltiiak látszott a kitűnő Törzs, de Makay Margitnak átható sikere volt. Baja Benedek mű­vészi díszletei csodálatos szépségű keretet adtak a szívesen fogadott darabnak. (—délyi.) Horváth Kálmán színtársulatának műsora • Ungváron: Szombat délután: Bajadér. Szombat este: Jojó három vőlegénye* Vasárnap délután: Nótás kapitány. Vasárnap este: Jojó három vőlegénye. Faragó Ödön szlovenszkói magyar szín rs« faíának műsora Rimaszombatban: egy asztalt szerzett be az egyesület. E szakosz­tály a jövő héten kezdi meg működését A vivő­szakosztály is megalakult. Vezetését Kiirt dr. ügy­véd vállalta el. A tréning a Gisser-íéle fürdő helyi­ségében már megkezdődött.. A jégbpckey-csapat is megalakult. Január első hetében tesz az első mér­kőzés a nyitrai és a besztercebányai csapat kö­zött. Az egyesület ródíipátyája a Zobor-hegyi Sin- dolka-düloben lesz. A birkózószakosztályba eddig nagyszámú tag jelentkezett A szakosztály már megkezdette működését- Az egyesület javára ja­nuár elején nagyszabású álarcos bált fognak ren­dezni. A futballszakosztály a kora tavasszal' kezdi meg működését a szigeti pályán. Boxmeeting Párisban. A Chque de Paris-bán telt ház előtt folytak le a boxmeccsek- így a töb­bi között kiemelendő Trattiui, az olasz európai bajnok találkozása Francis Charles francia baj­nokkal. A meccs eldönteti énül végződött. Bemp- sey júp. New Yorkból legyőzte a francia Deve- veyt 10 rundban pontozással. A pehelysúlyban a francia Francis legyőzte a belga Montreal!-t s vé­gül Vivez győzött 20 rundban pontozással Fritch elten. A jéghockey európai fcapioksá"ba beneveztek eddig a következő nemzetek: Belgium, Svájc, Spanyolország és Cseh-Szlovákra; Franciaország és Svédország nevezése biztosra vehető. Sparta revár.sot vesz a Viktória Éizkovon va­sárnap délután a Sparta pályán. Ez lesz a nap egyetlen érdekes sporteseménye. Az 1928. évi téli olimpiai játékok. A svájci országos testnevelési testület legutóbbi ülésén az 1928. évi téli olimpiai játékokra vonatkozólag a következő határozatot hozta: A testület örömmé! venné azt, ha az 1928-as téli olimpiai játékokat Svájcban tartanák meg. Javasolja, hogy a svájci olimpiai .bizottság haladéktalanul lépéseket tegyen ebben az ügyben. Priboj, az Újpesti TE kivágó vándorjátékosa., a Spartát élhagyva Pestre ment, ahol agy látszik nem igen talál elhelyezést, mert újabban Brünn- ben tárgyal a Blue Siarraí. Scblosser Imre visszatér a pályára. A híres Slozi nagy sikereket ért el Lengyelországban mint tréner. Csapata, a Wisla, megnyerte a lerakói ke­rület. bajnokságát. Slozi közben olyan formába jutott, hogy őszre ismét aktiv játékos tesz. Augusztusig ugyanis szerződésüteg te van kötve a Wísláuál- őszre azonban biztosan játszik — Bécs­ien, meri onnét már több ajánlatot kapott. 15 millió segélyt oszt k! az MLSz a vidéki kerületek között. A budapesti MLSz országos vi­déki tanácsának ülésén elhatározták, hogy 15 mil­lió magyar koronát osztanak ki segélyképpen a vidéki kerületeknek. (Mikor tesz ez már miná- linrk? — A szerk.) 'öo©oe0©©©o®ö©»QOöO©eoQ©«oQwtefcí ©pj i ^Engol férfikalap | íj kül&nlegességek | | SCHŐN K. & TSAI Brafíslava, | (5 Lőrinckapu-utca 18. £» Szombat: Vén gazember. Vasárnap délután: Árvácska. Vasárnap este: Vén gazember. Oi?, ^ s*an-ís*J|,' | »#* SMra szenveiők f & Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, £ 1 here, comb és köldöksérvnél a mi tökélete- e g siúetfc nigónéíkülí sérv kötetek, mely éjjel is % 2 hordható. Mindenféle bandázs operáció ^ | után, lógó has, gyomor- és anyamélisiilye- ^ $ désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o nell has-, hát- és mellmelegitő ü | JygierktorMzBrailslava,Bnna-o.51 § '£ Vezető orvos: M. U. Dr. Izsák . Lajos. ^ h Árjegyzék ingyen q A vidéki felek még aznap ellntézfetuek Q *♦+»++>« >« ** MTK-—Slavia találkozás Január -i-én Elberíelden — Március 15-én Prágá­ban játszik az MTK Prága, december 19. Leventettük tegnapi számunkban, hogy a sport érintkezés Prága és Budaipest között rövide­sen megindul. Informátorunk, aki nem más, mint a cseh szövetségnek az elnöke, Benes ur, lapunk­nak csak burkoltan mert nyilatkozni s így csak tippeltük azt, hogy az MTK a. Slaviávail fog vala­hol találkozni. Találgatásunk helyességét már iga­zolták a prágai esti lapok, melyek azt a szenzációs hírt közölték, hogy az MTK január 4-én E'beríd- den találkozik a prágai Slaviáva'l. A két ország elitcsapatait az elberieldi sportegyesületek hívták meg bemutató mérkőzés lejátszására. Örömmel fogadjuk ezt a hírt, mert ezzel a cseh-magyar sportbéke biztosítottnak Játszik. Végre elérkeztünk oda is, hogy a nemzetközi sporteszme mégis elnyomja a sovén nemzeti poli­tikai eszméket a sportpályákról- A két csapat semleges pályán és semleges bíró vezetésével fog játszani és erről é-rtesitiették már úgy a CsAF-ot, mint a budapesti MLSz-t s reméljük, hogy mind a két fórumon jóváhagyják a két egyesület lekö­tését. Ha a Slavia tényleg találkozik az MTK-val január 4-én Elberfelden, úgy biztosra vehetjük azt is, hogy az MTK március 15-én Prágában fog szere­pelni s a DFC-nek lesz a vendége. A DFC Budapest bajnokcsapatát nagy sportömi ép­ségek kenetében akarja fogadni. Mindezek azon­ban csak tervek. Minden a pozsonyi cseh-magyar sportkonferenciától függ. Reméljük azonban, hogy most már mindkét fél a megértés politikáját fogja követni s mindent megtesz, hogy a két ország kö­zötti sport viszony helyreálljon. Szvovenszkó ma­gyar futba’lsportjának a jövő. övre nézve kecseg­tető kilátásai vaunak . . . A nyitrai atlétikai klub újabban alakult alosz­tályai. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nemrégiben Vakult nyitrai atlétikai klub örvendetes fejlődésé­ről a napokban beszámoltunk. Mint értesülünk, az egyesületben a következő újabb szakosztályok alakultak meg: Ping-pong szakosztály. Egyelőre wMMzmzMí/ífML Miit kmsoaafc az oniolok Prágára, Birsre is átislSbas az atádálianskra? Elhibázott spekulációkon elvesztették a befektetett tökéket London, december 19. (A P. M. H. londoni tudósítójától.) A lon­doni sajtóban az utóbbi hetekben egymást érik a támadások az egyes utódállamok el­len. Ez az immár bátran rendszeres akciónak nevezhető jelenség a tekintélyes és nagybe- folyásu The Times hasábjain bukkant fel, amely a sort Cseh-Szlovákiával kezdte meg. Európaszer-te nagy feltűnést keltett az a cik­ke, amelyben elit előleg nyiatkozott Cseh­szlovákja közgazdasági és állampénzügyi vi­szonyairól és ellenőrt követelt Cseh-Szlová- kia élére. Alig hogy a vita elcsendesült, a Times egy második cikkel rukkolt ki, ezút­tal Ausztria ellen. A londoni lap a lehető 'leg­élesebb szavakkal ítélte el Ausztria pénzügyi állapotait és igen pesszimisztikus színben tüntette fel az osztrák köztársaság kilátásait. Ugyanekkor más londoni lapok Jugoszlávia, Magyarország és főként Románia gazdasági helyzetéről közöltek hasonló tendenciájú cikkeket. E sorozatos támadások következ­tében nem lehet elzárkózni ama feltevés elől, hogy bizonyos londoni körök jól előkészített akciójáról van sző. Az utódállamok ellen irányuló sajtókam­pányt — értesülésem szerint — azok a lon­doni tőkések indították meg, akik résztvet- tek az utóbbi időben különböző középeuró- pai üzletekben és helytelen spekuláció révén elvesztették a befektetett tőkéket, vagy leg­alább is ezeknek jelentős részét. Kétségtelen, hogy a legnagyobb animóziíás Románia ellen vart. Londonban komoly pénzügyi körökben tudni sem akarnak romániai üzletekről, mi­vel sem az állam-, sem a magángazdaság nem tartja be kötelezettségeit s a morató­rium állandóan Damokles kardjaként függ a befektetett összegek felett.. Jugoszlávia ellen a Blair-csoport londoni érdekeltségei teremtettek kedvezőtlen han­gulatot állítólag azért, mivel a Blair-csoport nem csi­nált jó üzeletet a jugoszláviai államkölcsö- nökkel. Az összeomlás után angol kapitalisták érdeklődni kezdtek a volt monarchia terüle­tén tőkebefektetési módozatok iránt, így ke­rült angol kézbe a Dunagözhajózási rész­vénytársaság majoritása. Az angolok ekkor azt hitték, hogy a Dunagözhajózási majori- záiásával magukhoz ragadhatják majd a Duna forgalmának irányítását és általában az egész folyamhajózási üzletet. E várakozá­sukban alaposan csalatkoztak, mivel sem a csehek, sem a magyarok- nem voltak hajlan­dók a Dunagözhajózási részvénytársaságnak monopóliumszerű jogokat biztosítani, nem is szólva Jugoszláviáról, Romániáról és Bulgá­riáról, amely államok még a Duna forgal­mának megbontása árán is féltékenyen őrködnek saját Duna-szakaszaik függet­lensége felett, amennyiben ezt a békeszerző­dések és a Nemzetközi Dunabizottság hatá­rozatai lehetővé teszik. Hiába igyekeztek az angolok érdekkörükbe vonni a Délnémet Dunaigözhajózási társaságot és a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársa­ságot, a dunai hajózás feletti hegemóniát nem bírták megszerezni. Ez volt az első csalódás, azután jött a nagy tőzsdei deroute és a Dunagözhajózási részvényei ma alig egyharmadát érik annak az összegnek, amennyiért az angolok ezeket megvásárolták. A helyzet tehát jelenleg úgy áll, hogy az angolok nem érték el céljukat, ezen felül elvesztették befektetett tőkéjük több mint kétharmad részét. A második nagy csalódás az Angol- Osztrák bank volt. A régi monarchia emez egyik legtekin­télyesebb nagybankjában az angolok már alapítása óta érdekelve voltak. Az összeom­lás után az igazgatóság felvetette azt a ter­vet, hogy az angolok teljesen majorizálják ezt az intézetet, a központot helyezzék át Londonba és a bécsi központ fiókteleppé alakuljon át. Az angolok magukévá tették ezt a propoziciót, az Angol-Osztrák bank átala­kult Angío-Austrian Bankká és a központ Béc-sből Londonha került. Ugyanekkor az Angiobank volt prágai fiókjából megalakult az önálló Anglo-Cseh-Szlovák bank, amely bizonyos mértékig a bécsi telep kontrollja alá tartozott. Erro az üzletre is óriási összegeket fizet­tek rá az angolok. Eltekintve attól, hogy a részvények ár­folyamai lemorzsolódtak, az intézet működé­se nem járt kellő eredménnyel és nem’ iga­zolta be a hozzáfűzött reményeket. A londoni tőke mostan úgy áll bosszút, hogy kedvezőtlen hangulatot teremt a dunai államokkal szemben és óva int mindenkit ezekben az országokban eszközlendő befek­tetésektől. Ez az oka az utóbbi hetekben kez­dődött sajtóakciónak. — A cseh-szlovák—lengyel kereskedelmi tárgyalások. A most folyó előkészitő tanács­kozásokon a Mittcilung d. D. Hauptverb. d. Industrie értesülése szerint fogják megálla­pítani a tulajdonképpeni tanácskozások pro-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents