Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-20 / 289. (737.) szám
ion! (őrzőn vádjai NMorczáe ellen Miért nem ürítik ki a kölni zónát? _______ C^TiJCét/. WAGWRfttKES Pr ések és Rychtera kiléptek a esek agrárpártból Prága, december J 9, Mentettük, hogy a cseh agrárpárt elnöksége Háromnapos határidőt adott Rychtera képviselőnek arra, hogy jefontse be, vájjon az általa kiadandó uj hetilap politikája nem irányul-e a párt ellen. Prásek szenátor és Rychtera képviselő a határidő lejárta előtt bejelentették a párt- vezetőségnek, hogy kilépnek a cseh agrárpártból. A két politikus a kilépéssel megakadályozta azt hogy a vezetőség kizárja őket a pártból. Valószínű, hogy mindketten lemondanak a mandátumról, mivel a Lidové No- viny értesülése szerint ellenkező esetiben a párt lépéseket fog tenni aziránt, hogy megfosszák őket mandátumaiktól. Prásek ellenzéki pártjába Kubicek volt képviselő fa belép. Prásek és Rychtera a kilépésüket bejelentő levélben azt írják, hogy kilépésük okát a január elsején megjelenő lapjukban fogják a nyilvánossággal közölni. Prásek tehát beváltotta fenyegetését és ellenzéki pártot alapított Ez az agrárelien- zék annál is inkább fájdalmasan fogja érinteni Svehláb mert Préseknek számos híve London, december 19. A felsőház tegnapi ülésén Lord Beanchamps liberális képviselő a kölni zóna kiürítése kérdésében szólalt föl. Lord Curzon vála. ában kijelentette, hogy lehetetlen pontos időt mcte..,vezni a zóna kiüritésére vonatkozóan, tekintve, hogy az ellenőrző bizottság Aé német * észről folyton akadályok merülnek föl, melyek lehetetlenné teszik a bizottság jelentésének elkészítését Berlin, december 19. Német részről igazságtalannak vélik azokat a súlyos vádakat, melyeket Lord Curzon az angol kormány nevében a kölni zóna kérdésében Németország szemére vetett. Az ellenőrző bizottság legalább 1700-szor tett vizsgálatot német kaszárnyákban és gyárakban s ezek a látogatások mindig a legsimábban, szinte barátságosan folytak le, kivéve az egyetlen ingol- stadti esetet, mely szintén jelentéktelen volt. Lord Curzon nyilatkozata Németország rosszakaratáról és fegyverkezéséről csak azt bizonyítja, hogy angol kormánykörökben is működnek olyan erők, melyek a katonai ellenőrzést politikai célok szolgálatába állítják s mindenképpen azon vannak, hogy az 1925 január 10-én esedékes kölni kiürítést, a francia Rajna-megszállás stratégiai támogatására, ne valósitság meg. A francia sajté Curzon nyilatkozatáról Paris, december 19. A jobboldali lapok nagy megelégedéssel vesznek tudomást Lord Curzon beszédeiről, melyben megállapítja a németek krónikus rosszakaratút. A követi konferencia határozata a kölni zóna kiürítésére és a német leszerelésre vonatkozóan nem kétséges többé és határozottan kedvezőtlen lesz a német birodalomra nézve. Január lö-én semmiesetre sem hagyják el az angol csapatok Kölnt. A Petit Párisién szerint. Herriot és Chamberlain legutóbbi párisi találkozásukon megállapodtak, hogy Kölnt egyszerre ürítik ki majd a franciáktól megszállott Rajnavidékkel. A angol csapatok akkor majd megszállják a koblenzi szektort és a mainzi rajnahidföt. vau. A cseh agráriusok a Právo Lidu értesülése szerint nagy ellenakcióra készülnek. Az idézett lap úgy véli, hogy Prásek és a cseh agráriusok közötti harc rendkívül éles lesz. Az aj bírói javadalmazási törvény Prága, december 19. A kormány tegnap a késő esti órákban törvényjavaslatát terjesztett be a bírói javadalmak szabályozásáról. A javaslat törvényerői® váló emelkedése után a hivatásos bírák és az igazságügyi minisztérium hatásköréihez tartozó egyébb tisztviselők iö1- védelmeit fogja szabályozni. A javaslat első szakasza szerint a birák szolgálati illetményeire vonatkozó rendelkezések a legközelebbi szabályozásig maradnak érvényben. A második szakasz a bírák szolgálati illetményéiről, a feltételeikről és alapelvekről szód, amelyek ‘ meghatározzák az illetmény nagyságát és a bíróik előléptetését. Az előléptetésre vonatkozóan ugyanazok a rendelkezések vannak érvényben, amelyek izzóiknak a tisztviselőinek az előléptetését szabályozzák, akiknek főiskolai képzettségük van. A harmadik szákasz, a második szakaszban meghatározott illetményeken kívüli különleges pótáriákról, úgy mint a) bírói és b) elnöki pótdijakról rendelkezik. A bírói pótdijat, amely valamennyi birót megillet, a szolgálati illetmény alapján fogják kiszámítani. Ez az illetmény a járásbíróságokhoz beosztott, vagy a másodfokú törvényhatósági körzetben meghatározott beosztási hely nélkül szolgálatot teljesítő bíráknál 25 százalékot tesz ki. Az elsőfokú birós gokhoz beosztott birák pótdija 50, a másodfokú bíróságokhoz beosztottaké 75 és a legfelsőbb bíróságokhoz beosztott biráké 100 százalék. A birójelöltek a pólói] felét kapják. Elnöki pőtdij csupán azt a bírót illeti meg, aki valamely bíróság vezetésével tartósan van megbízva, vagy a bíróság j vezetőjét tartósan helyettesíti. Az esnöki illetmények a következők:! a járásbíróság elnökének évi pótdija, 1200 korona, a négynél nem több alosztállyal bíró járásbíróságoknál 2400, a másodioku bíróság székhelyén kívül eső elsőfokú bíróságoknál 4800, a másodfokú bíróság székhelyén levő elsőfokú bíróságoknál évi 6000, a másodfokú bíróságoknál évi 12.000, A legfelsőbb bíróság önökének elnöki póf- dija évi 18 009 korona. Az első és másodfokú bíróságok elnökének helyetteseit az elnöki pótdij 50 százaléka illeti meg. A legfelsőbb bíróság elnökének helyettese a másodfokú bíróság elnökét megillető elnöki pótdijat kapja. A pótdijakat havonta előre fizetik ki. A törvénynek 1925 január t-én kell életbe lépnie a következő szakasz kivételével. . Ha valamely biró akkor vonul nyugalomba, amikor a pótdij fizetését beszüntették, vagy ebben az időbon meghal, akkor az utolsó kifizetett pótdij egy részét alkotja a nyugdíj és ellátási.illetmények szempontjából mértékadó számítási alapnak. Ez a szakasz 1925 január 1-től visszaható erővel lép eleibe, egyidejűén a hivatásos V ík szolgálati viszonyainak szabályozásáról szóló törvénnyel. E napon a törvénnyel ellenkező előírások érvényüket vesztik. Ferenc Ferdinánd fiai a prágai érseknél Prága, december 19. A cseh nemzeti Ceské Slovoban olvassuk, hogy tegnap fényes lakoma volt Kordáé prágai érseknél, melyen a vendéglátó házi gazdán kívül Marmaggi pápai nuncius, továbbá Nostitz (gróf) és Ferenc Ferdinánd volt trónörökös mindkét fia Miksa és Ottó is részt vettek. I Ferenc Ferdinánd fiai Nostitz autóján érkeztek az érseki palotába. A társaság délután három óráig volt együtt. A Ceské Slovo valószmünek tartja, hogy ezen az értekezleten Nostitz felesége érdekeit képviselte, aki Ferenc Ferdinánd lánya. Nostitz és sógorai Heinrichsgrün bei Oraslitzból jöttek Prágába. A niszliszM vttzls i tí teli! Dirósí előli A belügyminisztérium beismer visszaéléseket — A rendőrség listabevonó közeg — A miniszterelnök pártjának ügyésze uj választásokról beszél A P. M. H. eredeti tudósítása a választási bíróság mai üléséről. Prága, december 19. Ma délelőtt kezdte meg tanácskozását a választási biróság a ruszinszkói választások ellen beadott panaszok tárgyában. A biróság elnöke Pantucsek. volt, mig az előadói tisztet Radlinszky közigazgatása biró töltötte be. Rajtuk kívül tizenegy szavazóbiró vett részt a biróság ülésén. Napirend előtt Gáti József dr. szót kér és kijelenti, hogy a választási bíróság nem folytatta le a törvényszerű előkészítő eljárást, mivel a panaszokat nem kézbesítette ki az összes a választásokban résztvevő pártoknak, nevezetesen a kommunista pártnak sem, amely pedig leginkább van érdekelve, igaz, hogy ő, mint Gáti József ügyvéd megkapta a panaszok másolatát, de ő nem volt a párt megbízottja és a jelenlegi bírósági tárgyaláson is, mint magánember vesz részt. Indítványt terjeszt elő, hogy a bizottság napolja el tanácskozásait és újból folytassa le az előkészítő eljárást Pantucsek elnök bejelenti, hogy a szóbeli nyilvános tárgyalás elrendelése előtt a panaszokat az előkészítő eljárás során alapos vizsgálat tárgyává tették és ilyen kifogásnak nincsen helye. Felszólítja az előadót, hogy terjessze be jelentését. | Radlinszky előadó ismerteti a ruszinszkói választások történetét azok kiírásától kezdve a szkrutiniúmig. A választások ellen öt petíciót nyújtottak be. Ezek közül négyet egyik előző számunkban ismertettünk, az ötödiket a cseh szociáldemokrata párt adta be és ebben Gagatkó mandátumának megsemmitését kérte azon az alapon, hogy Gagatkónak nincsen állampolgársága. Az előadó ezután felolvassa a belügyminisztérium jelentését, amelyben a minisztérium az őslakosság autonóm pártja által benyújtott petícióra kijelenti, hogy a törvény szerint kétségtelen az, hogy a ruszinszkói választásoknál póíválasztá- sokról volt szó, amelyet a kormány rendelettel rendelt el és minthogy pótválasztásról volt szó, a más kerületekben elért szavazatok okvetlenül figyelembe veendők. Ami pedig a petíció ama részét illeti, hogy a ruszinszkói agrárpárt nem lenne azonos a szlovenszkói választásokban résztvett párttal, ezt a kérdést a választási bizottságnak nem kellett megvizsgálnia, mivel második és harmadik skrutinium nem volt és ez csak ott lett volna megállapítható a két párt megbízót tarnak nyilatkozata utján. Tény az, hogy Palrna, a választási biot tság elnöke vita nélkül döntötte el azt, hogy a mandá’uinot az agrárpártnak adják ki, ez azonban tör tényszerű eljárás, mert a választási törvény értelmében vita nélkül szavaznak az ilyen kérdésekben. Ami az agrárpártnak ellenvetéseit illeti, hogy a választásokat elrendelő hirdetményeket nem függesztették ki kellő időben, megállapítja a minisztérium, hogy ez nem igaz, mert a hirdetményeket kellő időben mindenütt kifüggesztették. Tény az, hogy Koszino községben hat olyan egyén szavazott le, akik idegen állampolgárok lévén nem rendelkeztek választójoggal, de ezeket felvették a választók névjegyzékébe, igy tehát ezek nem hibáztathatók. Ugyanebben a községben tizenkét olyan egyén szavazott le, akiknek nem volt választójoguk, mert még nem töltötték be huszonegyedik évüket. Arról a kifogásról, hogy egyes választók Ungvárott és Voloiinban is fel voltak véve a választói névjegyzékbe, stegálaponíja a minisztérium, hogy ez megfelel a valóságnak, egyikük sem szavazott le azonban míndakéí helyen. Ugyancsak megállapította a belügyminisztérium nyomozó bizottsága azt is, hogy a 9-es, 10-es és 11-es listákat egyes helyeken bevonták ^ választás napján, igy a többi közoF ’üszíon és Iza községben. (A 9-es számú sta a Kurtyák-páríé volt.) Ezeken a helye- cn a csendőrság jött azzal, hogy ezek a isták érvénytelenítve vannak, a listákat lvették és ezáltal befolyásolták a választókat. Mélykút községben a szavazás titkosságát megsértették a kommunisták azáltal, hogy közvetlen a szavazás előtt érintkeztek a választókkal, akiket kioktattak arra, hogy milyen listával szavazzanak és ezáltal befolyásolták a választókat. Megfcáfolrák az agráriusok hazugságait A választási biróság saját hatáskörében is folytatott nyomozást és ez alkalommal kótségeiikivül megállapította, hogy úgynevezett Horthy tisztek, mint ahogy azt agráriusok állítottak, semmiféle agitá- ciót nem fejtettek ki és egyáltalában nincsen az erre vonatkozó állítás beigazolva. Azt sem lehetett megállapítani, hogy az imitációt a nemzetiségellenes izgatásra használták föl. Ami pedig a választók etetését és tatását illeti, bizonyos, hogy az agitáció rendkívül heves . olt különösen a kommunisták részéről és igy a külnöböző Ígéretek elhangzását valónak kell venni. A Gagatko állampolgársága ellen beadott panaszra azt válaszolja a belíigyminiszté- un, hogy Gagatko az állampolgárságot 1919 december 24-én 1045 szám alatt megkapta és minthogy a belügyminisztériumnak üísz- krecionális joga az állampolgárság megadása, tehát bővebb magyarázatta' nem tartozik. A választási biróság által foganatosított vizságalt során megállapítást nyert, hogy a pravoszláv papok agitációt fejtettek ki, de a kihallgatott tanuk nem voltak hajlandók papjaik ellen vallani. Ami a Független szociáldemokrata párt nevének Magyar Független Szociáldemokrata Pártra való megváltoztatását illeti, ebben a valóság az, hogy azon a választási bizottsági ülésen, amely ezt elhatározta, a párt megbízottja nem vett részt, mivel az ülésre szóló meghívót nem vehette kézhez, amelyet . Hi- kézbesitettek ugyan, de ő nem tartózkodott otthon. Ezután az ügyvédek kezdtek hozzá beszédeik elmondásához. Először Stein Ewald dr. a ruszinszkói őslakosság autonóm páti- iának ügyvédje beszélt. Szerinte két különböző választásról volt szó, mivel az 1920. évi 123 számú törvény kifejezetten tartalmazza azt, hogy az első választásokat Ruszinszkó nélkül tartják meg és világosan kifejezésre juttatja, hogy a ruszinszkói választás ettől teljesen független lesz. Második és harmadik szkrutinium nem volt Ruszinszkóban, hanem ott, miként Spiegel dr. kiváló közjogász megállapította, kombinált szkrutiniumot tanoitak, amelynek több íáz;sa volt. Részletesen ismerteti az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a ruszinszkói agrárpárt nem azonos a cseh-szlo- vák agrárpárttal, amely a szlovenszkói választásokon vett részt. Emezt cseh-szlö- vák vidéki földművesek és kisgazdák pártjának hívják, mig Ruszinszkóban a podkar- patskarussi agrárpárt vett részt a választásokban. Kérte a választási bíróságot, hogy Kaminszkyt fossza meg törvénytelenül szerzett mandátumától és azt Árky Ákosnak, az őslakosság autonóm pártja törvényesen megválasztott második képviselőjének adja oda. A cseh agrárpárt ügyvédje bejelenti a választásokat Slaby dr. a cseh agrárpárt ügyvédje azt igyekezett bizonyítani, hogy itt tulajdonképpen egy pártról van sző, mert miként a szociáldemokrata .'párt is „külön menü a választásba, mégis egységes,, igy történt a cseh agrárpártnál is. Fölhívja a bíróságot arra, hogy a választásokat már gyakorlati szempontból is semmisítse meg ,raert köztudomású, hogy a jövév tavaszán az egész köztársaság területére kiterjedő általános választások lesznek. S t r a u s m a n n dr. a független szociáldemokrata párt megbízottja magyar nyelven akart felszólalni, mire az elnök megjegyezte, hogy ehhez joga van, de nem látja semmi célját, mivel a bíróságnak egyetlen tagja sem tud magyarul. Erre Strausmann dr. kérte, hogy beszédet német nyelven mondhassa ej. Ezt az elnök nem engedte meg, mire Strausmann lemondott a felszólalás jogáról. Gáti József dr. a kommunista párt nevében beszélt. Rátért Ruszinszkó politikai, gazdasági és kulturális helyzetének ismertetésére. Az elnök figyelmeztette, hogy ne politizáljon. Gátit azonban nem zavarta az elnök figyelmeztetése és hangoztatta, hogy a ruszin nép kommunista érzelmű (?), mert tudja, hogy a kommunista pártnak Moszkvában van a központja és a ruszin nép Oroszországhoz húz. Elnök: Ismételten figyelmeztetem az ügyvéd urat, hogy ne politizáljon, hanem jogi érveit adja elő. Gáti továbbra arról beszélt, hogy a ruszin nép intelligens és józan gondolkodású, csak Írni és olvasni nem tud. Az elnök ekkor harmadszor figyelmezteti Gátit, hogy maradjon a tárgynál, mire Gáti befejezi beszédét és kijelenti, hogy a belügyminisztérium jelentése tele van hamis adatokkal. Gagatkó dr. csak a személyét ért támadásokra válaszolt, majd újból Stein Ewald dr. szólalt föl, aki rövid, de tartalmas beszédében kifejtette, hogy a cseh agrárpárt ügy védjenek az az érvelése, hogy a cseh és a ruszin agrárpárt egy párt, mert a cseh és a ruszin szociáldemokrata pártok is azonosak, nem áll meg. mert a ruszinszkói szociáldemokrata párt külön pártnak számit és a nemzetközi szervezetekben is külön van képviselve. Ezután az elnök a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította és kijelentette, hogy az ítéletet este fél hét órakor fogja kihirdetni. Szombat, december 20. 4
