Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-16 / 261. (709.) szám

•a Pesti divatlevél — A P. M. H. eredeti pesti riportja — Budapest, november 15. A budai hegyeik felől jövő csípős szelek már csak kevés levelei hagytak a dunaparti korzó iáin; nemcsak a szép Ligetünk hervad, de hulla­nak díszei a Hangli bokrainak is. Az előkelő kö­zönség még felkeresi egy-egy napos déielőttön kedvenc sétányát, de a ikorzó már átterelődött a Váci-utca szűk forgatagába, hol már kezdi lejárni magát az őszi szezon s bár cnég a nulláig nem szállott le a hőmérő: prezentálja magát a téli di­vat. Nemcsak az urak teszik 'le egymásután a bur- fcerry felöltőt a prémes bundáért, hanem a höl­gyek jórésze is téli kabátban sétál, még akkor is, 'ha egy-egy déielőttön szokatlan melegséggel ka­cérkodik a napsugár. A sok szép asszony, fess, fiatal leátn-y elkészít­tette té'l'i bundáját, vagy a prémes őszi kosztüm­ben várja a végső próbát. Még gyakran látjuk a terrakotta és mórt d‘oré őszi hervadt falevél ked­velt színárnyalatait a világos sárgától a sötét bar­náig, valamint az ágytakarókra, lópokrócokra em­lékeztető, óriási kockás mintájú szöveteket, car- reau-kosztümöket is szőrmével gazdagon díszítve. E hosszú kabáttal biró kosztümök anyaga vdotiir, de felkapott a cottlin szövet is. Ugyanilyen anyagból és posztókból, készítik a női téfíkabáíokat, leginkább fekete vagy sötét­barna színben, dús prérrrezéssel nemcsak a gallér­ban, hajnem az ujjon és alul köröskörül is, mely utóbbi pár hónapra háttérbe szorult a maiomprám divatja idejében. A déli korzón meséli egyik híres művésznőnk, ki most jött haza Párásból hatheti tarailmányutjá- róí, hogy az ottani divat sok sajátosságban eltér a pestitől, dacára, hogy a szalonok minden újdonsá­got bemutatnak nálunk is. Parisban főképp a nyuk- 'prémet hordják, melyet az ottani szűcsök művészi tökéllyel festenek és preparáltunk s vele annyira utánozzák a nemes prémeket, hogy szakértők som különböztetik meg egyszerre. Ez nálunk nem szo­kás, itt a drága prémeket jobban vásárolják, még súlyos áldozatok árán is és lenézik az utánzatot viselőket. Parisban azt lehet mondani, hogy ott a hölgyek inkább karcsúnk és soványak, a divat sti­lizálásában az egyenes vonal, simaság jobban ér­vényesül, inig Budapesten inkább tettebbek és ala­csonyabbak a hölgyek: világos, hogy a majdnem 1 vékony termethez konstruált divat nem harmoni­zál a fizikummal annyira. A franciák fővárosában hosszú évszázadok alatt belenőtt, vérévé vált az az utolérhetetlen sikk, mozgás a született párisi nőnék, amit az itthoniak csak részben tudnak el­sajátítani. Például a legújabb divata, mindig hosz- szti télikabátokon egyetlen gomb sincs. Ezt a pá­risi hölgyek összefogják elől egyik kezükkel és pedig oly gráciával, kecsességgel és eleganciával, melyet alig lehet eltanulni tőlük. Nem Írhatjuk mindenben alá kedvelt művész­nőnk összehasonlitását, mert köztudott dolog — s ezt még a világhíres francia divatkiirály, Paquih mester is elismerte ittlétekor, hogy a budapesti hölgyekben, szép asszonyokban a párisiakéval sok­szor vetekedő grácia, bájosság és sikk nyilatko­zik meg. A legdivatosabb kalapok a ciünderformák, fé­nyes, szokásos cilinder anyaggal, de sok az anti­lop, hímzett keleti motívumokkal; elegánsak a kis trottourök fűzből és bőrből, mig a in-agy kalap au ég estélyeken is ritkám,í;látható.. A cipők még irmodig színesek, pártosak, gyak­ran sevróíakkból és felkapott a betétes félcipő is. Az ünnepi és estélyi ruhákról, melyeken a gyöngyfmmzések és tülldiszitmények fantasztikus keveredése minden eddigit felülmúl, legközelebb : fogunk beszámolni. Vass Béla dr. ■ 1 Vasárnap, november 16. veri a szunnyadó ösztönt, az egybegyült so­kaság tombolva ünnepli önmagát és ahol imént még a szférák harmóniája hangzott, a hangversenyteremben most már Chaos az ur . , . Homo animalis A prágai utcának is megvannak a maga élő rekiámai, már megszoktuk őket és sietős robotunk közben alig hederitünk rájuk, ötle­teikben nincs semmi újszerű, a legtöbbe! már régen találkoztunk Becsnek, vagy Lipcsének utcáin. Hanem most uj gondolat öltött tes­tet az éjszakai Prágában. Ezt még nem lát­tam soha, mert ilyen megdöbbentő, ilyen ar­cátlan Ízléstelenség nem egyhamar terem ezen a durva és érzéketlen világon. Néhány nap óta egy papirma sóból készült tank gö­rög a prágai kövezeten, mely a Tank-barba csalogatja a minden-mindegy népséget. A| Tenlk-barban gyöngyözik a pezsgő, bAdriainak I a rikító színű kotyvalékok, tébolyodott meló­diákat ver ki a jazz-band, olcsó parfümmel meghintett szellözetlen teremben talmi jó­kedv rakoncátlankodik. Az utcán kóborló pa­pírmasé tank mindig uj lumpokat csábit ide és senki sem tiltakozik, senki sem lázong, senki sem csap öklével a hosszúlábú poharak közzé . . . Akik szemtöl-szemben találkoztak a tankkal, azok Európaszerte nagyon csen­des emberek lettek. Mert az a tank nem is­mert tréfát. A nagy állatsereglet A Daily Héráid (melynek van oka elége­detlenkedni a választások miatt), arról ad hirt, hogy a Britiseh Broadcasting Company felvevő készülék elé állította a londoni ál­latsereglet kedvenceit, azután pedig nyügös- ködve kérdi: hát nem volt elég a kortesbe- szódekből? . . . Bizony mondom, a világ nagy állatkert Pell-mell ElfcuféSeM a jugoszláv-olasz vásott szerződésnél Belgrádi, november 15. Tegnap este Nin­cs! c,s külügyi^Tiiiszternél konferencia volt, amelyen Olaszországnak a fiumei vasúti szerződésre vonatkozó újabb követeléseiről tárgyaltak. A velencei delegáltnak csak ak­kor adnak uj utasításokat, ha a miniszterta­nács már határozatot hozott e követelmé­nyekről. Kormánykörök úgy tudják, hogy a minisztertanács e követelmónyeket el fogja utasítani. Vérbosszú ■— Isten nevében — A P. M. H. kiküldött tudósítójátói — Madártávlatból Az ezerfejü szörny Valamikor régies-régen azt a tévhitet csepegtették fogékony gyermeki lelkembe, hogy a hangversenyterem hasonlatos a tem­plomhoz, ahol csodás harmóniák szárnyán földöntúli magasságokba emelkedik az áhita- tos lélek. Ettől fogva a hangversenyeket szent ünnepnek tartom, kimondhatatlanul édes, égi hangzatokról ábrándoztam és ha esett az eső, sapka nélkül szaladtam haza az iskolából, hogy hamarabb nojjek meg és sza­bad legyen koncertbe mennem. Azóta szé­pecskén felcseperedtem, illedelmesen látoga­tom a hangversenyeket, de néha úgy érzem, hogy csalódott gyerekszem tekint rám a te­rem sarkából: az a kisfiú, aki voltam. Az a félrevezetett, megcsalt, zenére áhítozó kis­fiú . . ., aki azt hitte, hogy a hangverseny a zenéért van . . ., hogy az a sok néni és bá­csi megtisztulni, égickkel társalkodni jön a hangok ünnepére. Olyankor, ha a teremben ambróziás, lágy hangzatok fűszere szálldos és egyszerre, mint egy mesebeli szörnyeteg orditása, felzug a taps, valahol, egy eldugott zugban, egy gyerekszáj sirásra görbül. A taps pedig végighömpölyög a tömegen, fel­habzsolja a szivekben remegő melódiát, meg­öli az emberekben az embert és diadalittasan verdesi a terem falait. Egy szőke, evikkeres ur a szomszédságomban valósággal extázisba esett. Két tenyere szinte eltűnik a villám­gyors mozgásban és evikkerét befutja a pá­ra. Egy kövér hölgy vállán félrecsuszik a blúz, amint önfeledten kalapácsolja lelkese­dését a harsogó teremben. A vad lárma fél­szoba, november 15. „Balkáni". Ez a jelző, mint az elmara­dottság, kulturálatlanság, barbarizmus meg- jelötiése ina mér a legtöbb balkáni államra sziliét veszítette; balkáni viszonyokat a ma­guk sötétségében már csak Macedóniában és Albániában találhatunk. A vérbosszú barba­rizmusa mint erkölcsileg, sőt Albániában jo­gilag is elismert szokás már csak itt dívik. Az albán nép lovaglás felfogását a több­száz esztendős szolgaság és zsarnokság da­cára megőrizte, igazságérzete kifinomodott, az országnak rendezetlen viszonyai, az álla­mi fegyelem teljes hiánya azonban egészen különös jogérzetet fejlesztett ki és ennek legjellemzőbb kinövése a vérbosszú. A vérbosszúra vonatkozó „törvény" így szól: „Minden ember Isten teremtvénye lé­vén, Istenien kívül senkinek sem lehet joga öt életétől megfosztani. Aki tehát embert öl, e tettéért saját élteiével lakoljon. E büntetés Isten rendelése és Isten földi megbízottjai által hajtandó végre. E megbízottak: a nép törvényei és vezetői, amelyek elrendelik az ítélet végrehajtását és annak foganatosításá­val a meggyilkoltnak családtagjait bízzák meg." Ez a „törvény" nem általános érvényes­ségű minden albán törzsre. Skander bégnek, az albánok híres hősének halála utáni az al­bán népnek egy része török uralom alatt maradt, másik része Itáliába menekült, a legkeményebb kötésű törzsek azonban, amelyek sem emigrálni, még kevésbé török jármot nyakukra venni nem akartak, az al­bán hegyeknek szinte megközelíthetetlen magasságaira és szakadékaiba vonultak. A „Kanuja e Lek Dukagjini" a Lek Dukagjini törvényeinek megfelelő hitet, nyelvet és er­kölcsöket csak ezek a törzsek őrizték meg eredeti hűségűkben. Ez íratlan törvénykönyv tartalmazza a vérbosszúra vonatkozólag fent idéz ett szakaszt. Az emberi életben, testi épségben tett károkra a törvény különböző mértékű bün­tetéseket, bírságokat, kártérítéseket állapit meg. így például egy férfi testi épségében tett kárért köteles a kárt okozó a sebesült családjának három „geze“-t, vagyis 1500 pi- asztert fizetni, ami 300 ezüstkoronának felel meg, ezenkívül megtéri terű tartozik a gyógykölts'égeket. Ha a sérülés halállal vég­ződik. akkor a sebesülés okozója hat geze-t köteles fizetni. Nőnemű albán testi épségé­ben ejtett károkért a törvény fenti össze­geknek felét írja elő. Három esztendővel ez­előtt a törzsfőnökök gyülekezete szükséges­nek látta a kárösszegeknek a változott vi­szonyokhoz alkalmazott valorizálását és a fájdalomdijakat az eredetieknek tízszereséibe emelte fel. E rendelkezések csak a szándék nélkül, vigyázatlanságból elkövetett testi sértésekre vonatkoznak. A szándékos emberölés azon­ban vérbosszút követel. A Lek Dukagjini- félie törvényekben gyökerező népszokás sze­rint a vérbosszú joga nemcsak a gyilkosra, hanem a vele egy fedél alatt lakó minden férfinemü családtagra, sőt rokonra is kiter­jed, sőt a gyilkosságot követő első 24 órá­ban a gyilkosnak atyai ágon távoli férfine- mii rokonai is vérbosszú alá vonhatók. E 24 órában jogosult a meggyilkoltnak családja a gyilkosnak minden javát, vagyonát elko­bozni; házát földjét, erdejét elpusztítani és „a föld színével egyenlővé" tenni. Ha azon­ban ezt az első 24 órában megtenni elmu­lasztotta, akkor a gyilkos lakóházán kívül más vagyonban nem szabad kárt tenni. A gyilkos családja azonban még ekkor is kö­teles a lakóházat elhagyni, hogy azt a meg­gyilkolt családja felgyújthassa, elpusztit- hassa. Ennek megtörténte után veszi csak kez­detét a hajsza a gyilkos után. Ha a gyilkos­nak nyomára akadni nem sikerül, akkor leg­közelebbi férfiihozzátartozóját vonják a vér­bosszú alá. Ez azonban csak jog, de nem kötelesség; sőt nem meggy alázó a meggyil­kolt hozzátartozóira nézve az sem, ha az atya, a fin, a testvér vagy rokon megölé­séért a vérbosszú jogával nem élnek; ezt az allán népi elfogás nagylelkűségnek, lova­giasságnak minősíti. Nem bocsátható meg azonban egy barátnak vagy vendégnek meg­gyilkolása. Egy vendéglős becsülete, élet- biztonsága nemcsak a vendéglátó családnak, hanem az egész törzsnek védelme alatt áll; aki egy barátot vagy vendéget megsért vagy pláne megöl, annak feltétlenül bűnhődnie kei. Egy vendég életéért a legnagyobb pénzbeli kártérítés sem fogadható el és ha egy albán arra vetemedne, hogy egy barátja vagy vendége élete elleni bűntettet megbo­csátani hajlandó lenne, annak lakolnia kell: a törvény az országból való kiutasításra ibéli, minden vagyona elkoboz tátik, háza föl- perzselte tik és ha a kiutasítás! ítéletnek ele­get tenni nem lenne hajlandó, törvényen kí­vüli állapotba helyeztetik, bárki, bárhol meg­ölheti őt és a gyilkos nemhogy felelősségre nem vonható ezért, hanem egyenesen elis­merésre tarthat igényt, mert ezzel egy gya­lázatot mosott le a törzsről... Asszony, leány nem esik a vérbosszú hatálya alá kivéve, ha gyilkosságon vagy hűtlenségen tetten éretik. Ez esetekben a törvény halálos Ítéletet ír elő. AAAAAaaaaaaaaaáaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* 4 3 \ ositotoíá 4 \ 4- \ LJ=^_ _______________ Me nyasszonyi kelengyék áruháza Saját készitményü önöm férfi és női fehérnemű, asztal- uj* térítők és mindennemű tenáru Árusítás nagyban és kicsinyben í \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 4 \ Saját készitményö önöm férfi £ és női fehérnemű, asztal- llif. £ J \ térítők és mindennemű tenáru £ 4 \ * J Árusítás nagyban és kicsinyben £ A végrehajtott vérbosszú kiengesztelése ünnepélyes formában, mindig egy vallási ün­nepnek előestéjén történik. A gyilkos hátra­kötött kezekkel, feleségének, gyermekeinek, barátainak, a törzs vezéreknek és a papoknak . kíséretében a meggyilkoltnak házához megy és térdenállva kéri és várja a megbocsátást. Ha bocsánatot kap, akkor vaamennyien megölelik egymást, a béke jeléül testvéri frigy köttetik és mindkét család lakóházának ajtajára keresztet rajzolnak a papok. Kilen­gesz telödött és testvéri frigyet kötött csalá­dok ettől kezdve jogilag a legköze’tebbi ro­koni viszonyban állóknak tekintetnek. Kelemen Béla. A bécsi rendőrség ártalmat! lamiá teszi a középe nrópa1 kokain-csempészeket Akik Bécset, Prágát, Budapestet elárasztot­ták kokainnal és morfiummal. Becs, november 15. Úgy a bécsi, mint a budapesti és prágai rendőrségek egyöntetüleg megállapították már régebb idő előtt, hogy az osztrák fővá­rosban van a fészkük azoknak a csempészek­nek, akik a szó szoros értelmében elárasztot­ták a három fővárost kokainnal és morfium­mal. A rendőrigazgatóság megbízásából Pat- zak Frigyes dr. rendőrbiztos már hetek ■ óta nyomozott és megállapította, hogy ez év első felében nem kevesebb, mint hetven kilogram morfiumot és kokaint adtak el titokban bizo­nyos patikák és vegyi gyárak. A rendőrbiz­tos mindenek előtt két gyógyszerészt tartóz­tatott le és vizsgálati fogságba helyezte a Roeder-Raabe cég prokuristáját. Információ­ink szerint ezeket a letartóztatásokat né­hány napon belül újabb letartóztatások fog­ják követni, mivel ez az ügy a legnagyobb mérgezési affér, amely valaha is foglalkoztat­ta a rendőrséget. Mintegy három hónap előtt a cseh és magyar rendőrségek után a -német hatósá­gok is figyelmeztették a bécsi gazdasági rendőrséget a méreg-csempészekre. A rend­őrség akkor átvizsgálta az összes cégek kö­telező méregkönyvét és megállapította, hogy az osztrák gyógyszerészek szövetségének, a Herbának méregkönyvében számos tétel nem szerepel. Ezen a nyomon kiindulva, csakha­mar kitűnt, hogy az év első felében mintegy 70 kilogram kokaint és morfiumot csempész­tek Bécsből Prágába és Budapestre. Mivel a kokain és morfium recept nélküli kiszolgálá­sa tilos és a büntető törvénykönyv rendelke­zéseibe ütközik, az ügyészség a legnagyobb eréllyel támogatja a rendőrséget a nyomozás munkájában. Cipői CSAK „MNAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 1779 Már az őrültek is sztrájkolnak Róma, november 15. Santo Onofrioban, a legnagyobb olasz tébolydában nem mindennapos sztrájk tört ki. Az őrülteket az intézet kertjében és a házban magában foglalkoztatják és köny- nyebb munkákat biznak rájuk. Ezekért a munkálatokért délben vagy este szivart vagy cigarettát adnak nekik. Nemrég spó­rolni kezdtek, mert a tébolyda vezetősége pénzzavarba jutott és igy beszüntették a dohánykiosztást- Erre az őrültek nagyon fel­bőszültek és megtanácskozták a dolgot. A tébolyda vezetősége nem vette komolyan ezeket a groteszk összejöveteleket és nem hederitett az izgalomra. Az őrültek azonban ebbe nem nyugodtak bele és plenáris gyű­lést hivtak össze, amelyen az előadó szónok gyújtó beszédet mondott és felhívta az elv­társakat, hogy szüntessék be a munkálato­kat, lépjenek sztrájkba. A sztrájk tényleg kitört és bár az orvosok mindent megtettek, hogy lebeszéljék az elégedetleneket és mun­kára kényszerítsék őket, a sztrájk tovább tart. őrszemeket és őrjáratokat szerveztek meg, akik ellenőrzik, hogy nem akad-e sztrájktörő. Összetűzés köztük és az őrök közt eddig nem történt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents