Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-15 / 260. (708.) szám
államok, mivei Cseh-Szlovákia exportállam Az ő véleménye szerint a bankjegyforgalomnak a jelenlegi gazdasági helyzethez kell igazodni A koronának feltétlenül stabilnak kell lennie s az ipar számára szilárd kalkulációt és bázist kell alkouiia. Az állam közigazgatását reformálni kell. Az iparnak célszerűbb gazdasági politikát kell kezdenie. Csehszlovákiának nem lehetnek magas vámjai. Cseh-Szlovákia pénzügyi nyomása nem lehet erősebb, mint a konkurens államoké. Ugyanez áll a szociális politikáról. A mi politikánk nem lehet presztizspolitika — mondotta — a gazdasági konszolidációnak meg keli előznie a politikai konszolidációt. < — Ruszinszkó villamosítása dűlőre jut. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti; A Ru- szinszkó villamosítására vonatkozó tárgyalások odáig jutottak, hogy úgy a ininiszté- térium, mint a koncéra szerződést készítettek, melyeket most egyeztetnek össze az érdekeltek kiküldöttei. Ha az egyeztetés megtörténik és a szerződést mindkét fél aláírja, a munka’a tok az ungmegyed Ókemencénél, az Ungon megkezdődnek— Amerikai hitelajánlatok a cseh iparnak. Cseh lapok közlése szerint a nagyobb cseh-szlovák iparvállalatok ajánlatokat kaptak rövid lejáratú dollárhitelekre nézve. Az ajánlat azonban oly súlyos feltételekhez van kötve, hogy azt a kisebb ipari vállalatok nem fogják igénybe venni. — Amerikai kölcsönt kap Cseh-Szlovákia. A Ceské Slovo értesülése szerint Karlsbadban tanácskozások voltak egy Cseh-Szlovákiának és Ausztriának nyújtandó nagyobb kölcsönről. 29 amerikai bankár szindikátust alapított, mely a kölcsönt a két állam részére kedvező feltételek mellett nyújtaná. — Vámmal sújtják a müselymet. A müselymet feloldozó ipar beleegyezett abba, hogy a mtiselyemre nézve mérsékelt vámot hozzanak be. A vám nagyságára nézve a brünr.i és égeri kereskedelmi kamara dolgoz ki elaborátumot. — Német-olasz kereskedelmi szerződésre készülnek. Romából jelentik. A németolasz kereskedelmi szerződésre vonatkozó tárgyalásokat december negyedikén fogják Romában megkezdeni. — Tőzsdei hírek. (Pragoradio.) A tőzsdeka- mara határozata szerint folyó hó 17-től a pénz és áruérték különbözete Budapestnél 20 fillérrel, Bukarestnél 60 fillérrel csökken. Ugyancsak e hó 17-től a török sorsjegyek tőzsdei forgalmát beszüntetik. — Hivatalos jelentés az aratásról és a vetésekről. A november elsején kiadott hivatalos jelentés szerint az októberi kedvező időjárás a mezőgazdasági munkákra jó hatással volt és különösen a cukorrépa beszedését tette lehetővé. Az őszi szántás helyenként különösen a száraz idő folytán nehezen haladt. Általában konstatálható, hogy az őszi szántási terület a tavalyihoz viszonyítva megnagyobbodott. A korán elvetett veté; isen szépen kel ki, mig a későbbi vetés egyrésze csirázatlanul fekszik a száraz földben. A cukorrépa után sok helyen vetettek búzát. Egyes gazdák attól tartanak, hogy a későn vetett rozs a szárazság folytán veszélyeztetve van. Általában szükség lenne kiadós esőre. A cukorrépa kvalitative és kvantitative igen kielégítő volt. Jó volt a termés a takarmányrépában, burgonyában a káposztában is. A legtöbb helyen a burgonya megrothadt. A tengeri rekordtermést ért el és hektáronkint 25—40 mázsát adott. Szokatlanul jó termést adott a dohány. A heremagvak és a lucerna ebben az esztendőben kevesebb mint a mnlt évben volt.-f- Bizonytalan a prágai terménytőzsde. A mai prágai terménytőzsde látogatott, a forgalom szűk korlátok között mozgó volt. A piacon bizonytalanság volt és a vevők részéről tartózkodás vehető észre. Az amerikai jelentések még mindig a szilárdulást segítik elő, úgy hogy a belföldi búza és rozs további három ponttal emelkedett. Az árpa nagy kínálat mellett megtartotta keddi árfolyamát, a zab meglehetős szilárd. A külföldi liszt, tengeri és korpa valamivel emelkedett. A zsir olcsóbbodott. Jegyzések: búza 205 —218, amerikai téli búza 235 ab Tetschen, rozs 205—218, amerikai 220 ab Tetschen, lengyel 215 ab határ, árpa 250—260, lengyel 225 ab Oder- berg, pozeni 230 ab Liebau, nedves zab 153— 155. fehér zab 158—160, nullás búzaliszt 3.55, nullás rozsliszt 3.20, amerikai patent 3.20 ab Tetschen, magyar 3.30 ab Pozsony, La Plata tengeri 180 ab Tetschen, román 168 ab Oderberg, jugoszláv novemberre 160 ab Pozsony, korpa 115— 120, német korpa zsákban 116 ab Tetschen, magyar és román 108 ab Becs, amerikai zsir 15—25 ab Tetschen.-}- Gyöngülő irányzat a prágai tőzsdén. Egyrészt a heti realizáció, másrészt a fedezési vásárlások befolyásolták a mai prágai tőzsdét. A belföldi bankokban semmi változás nem volt, a bécsi bankok közül az Anglo szilárdult, a többiek mérsékelten estek. A Nordbahn 20-al csökkent. A kulisszban Brünn, Skoda és Danek gyöngült. Az ipari értékek piacán csak jelentéktelen változások voltak. A régi államkölcsőnök szilárdultak. A záróirányzat legyöngült. Előfordult kötésele: Xl/U. XX/ 13 !02T!. évi kincstári ntalviinT —•— 1924. évi fclnosfári utalváuy —•— — Nvorrnnénvkolesfin ............... 87.— 87.— fi °/íi-os hf>rn1iA7«Ri kölcsön • 83.85 81.50 6°/n.O(» lisztkölcsön . . • • • 78.— 78.— fi 6.V .............................. —.— “■ ~ Mo rva or«7.-Vfi1oR.ifili 4'/9 o/c 7,.50 7? 90 Morvn <irR7.-kö|r,.R 10I7 s o'n , 76.70 76.70 PvAtra véres 191*1 kttlos. S % 75.— — PrAtrn véres 191n U-öIcr. 4 % 65.—• — Rriinn város 1ÍKM köles fi •/, 96— — Porroov város. lomkolcR. 4°/ 59 50 • Préirn vároRi. takrnl. 4 •/, . 8/60 vöröR korosat sorRtecv 64.7 j __ í>íaa*var “•frtos víirÖR kereszt — • M'n'rvar írItjáIov RorRlpsrv. ~* • BuöanRRti Bazilika sorslegv „TTAirrárbank...................... 352.50 382.50 Bo liemin.................................. — „ • Ős eit Union Bank ..... 381.— ||1* LeszámitolA............................... 389.50 Cseh Tnarhíink ....... 17.í>0 6 7.50 Prácrai Hitelbank................ 682-50 Sz lovák Bank....................... 126.— Zi vnoRtonRka........................... 390.50 An ffoi.CRlov. Bank. .... lOjpSQ ‘2§*^0 Osztrák h••te'........................... 78.-- 78.— Priionnank . • • • » • 61.7S 61.75 Wiener Bankv. ....... 55 75 55.62 Jngoslovenska-bank .... 68-25 67.25 Nordbahn.................................. 5690.- 5500.— Cs eh r^kor. 1092.50 íl orvát cukor.................. 6(2.50 612.50 Ko lini raütráprya....................... 570.50 — Tv olini kávé ........ — 111.— Kelini oetrólenm ..... .172.— 166.— Koiini szesz ........ 1216.— 1218,— Tejipar rt.................................. 570,— — ISlsö Dilseni söroryár .... 261 2420.— Breitfeld-DanSk ...... 636.— 485.— Lanrin és Klement .... £65.50 "67.— Ringhoffer.......................... . .705.— 707.50 Cs eh északi szén ...... 1760.— 1760.— Cseh nyugati szón................ 600.50 404,— Al pine......................... 181.50 133.— Po ldi.......................................... 282.- 283.— Prágai vasipar ...... 774.— 770.— Skoda.................... 649.— 656.— Po zsonyi kábel ....... — Inwald .......... 288 — 291.— Prágai oapir..............................................—-f B arátságos a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tiszavidéki búza 467, rozs 415, árpa Szombat, november 13. sl eljárás, amely 3 behozatali tilalom okozója, örök időkig fenj) nem állhat és hogy e tekintetheti a jövőben okvetlen megegyezésre kell jutnunk. Az aláírás előtt álló osztrák-cseh kereskedelmi- szerződés ragyogó pé'dát szolgáltat e vonatkozásban is. — Mindettől azonban eltekintve, a legtöbb téren könnyen meg fosunk egyezni, mivel Magyarország számára mégis csak a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar, mig Cseh-Szlovákia számára a tulajdonképpeni ipar a mérvadó, úgy hogy a vitás kérdések száma valóban nem sok. A Dawes-tcrvezet és a cseh-szlovák gazdasági élet — A Dawes-terv keresztülvitele a cseh gazdasági életire általában — véleményem szerint — kedvező hatást fog gyakorolni, mivel Daxves generális szanáló munkaija és a londoni konferencia határozni anyai úgy a gazdasági, mint a pénzértékviszonylat stabilizációját fogják előidézni. A nemzetközi kereskedelmi vonatkozások általa lassú, de konzekvens megkönnyebbüléseket érnek el. A londoni határozatok értékét csak úgy lőhet helyesen íöAbecsüini, ha meggondoltuk, hogy nélkülük Európa milyen kaotikus helyzetbe kerü’t volna. A németországi kereskedelmi és vámpolitikai irányzat megítélésénél igen lényeges az a változás, amely Németországban beállott. — Azelőtt a magas váravédeírai irányzat uralkodott Németországban, ma ugylátszik, mintha Németország szerződéses politikái in a ugar ál na, amely koncessziókat ad és a mérsékelt vámura- lomhoz tér vissza. Gazdasági struktúrája és ama nyomás folytán, amelyet a reparációs terhek Németországra gyakorolnak, természetes, hogy kivitelét lehetőleg emelni és számára idegen piacokat szerezni kénytelen. Mindez azonban csak olyan szerződéses politika utján lehetséges, amely a saját vámvédelmét enyhíteni hajlandó. 1926 január !0-én megszűnnek mindama vám- és kereskedeierroolitikal korlátozások, amelyeket a versa’llesi szerződés Németországra rákényszeritett. E dátum után a kereskedelmi politika ismét szabadon mozoghat és orientálódhat. A német gazdaság föllendülése a cseh-szlovák gazdasági életre természetesen hátrányos hatást fog gyakorolni, de ezzel a ténnyel minden körülmények között számolni kell. Minden józan közgazdász tudia. hogy ama előnyök. amelyek a Ru-hr megszállásával a cseh kivitek gyarapították, csak átmeneti természetűek lehetnek. Kül8**ösen a cseh nehézipar, nevezetesen a vasi na r fél a közelgő német konkurrenclától. A valószínűség is amellett szól, hogy a nehézipar egyes ágai nehézségeket lesznek kénytelenek leküzdeni. mert Németország e tekint eKben helyzeti előnnyel bit és a ni? nehéziparunk fölött áll. Ezzel szemben rá lehet mutatni a németországi drága- sági hullámra, amely nem fog egyszerre eltűnni, és a magas reparációs terhekre, amelyek a termelési ár alakulását befolyásolják. — Englis a presztizspolitika ellen. Fnglis tegnap a prágai Zsófia-szigeten a nemzeti demokratáknak egyik ülésén előadást tartott a gazdasági helyzetről. Kijelentette, hogy a bankhivatalnak külföldi kölcsönök utján nagy tartalékot kell létesítenie, sokkal nagyobbat, mint a hasonló bankjegyforgalommal biró un—raniinwpiiHniiMiHiHi 11 iiiiih iiiiii iiyiirrm-iwurmi A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — írta: Sziklay Ferenc (6) — Jaj, dehogy! Őfelsége, az a király címe. A vajdát csak a nagyságos titulus illeti, — De nekem nem ke® feles égés király! Ahoü asszony van a dologban, az mindig baj. Podvinnyai uram csak most vakarta a füle tövét, hogy János vajdát is szóba hozta, de sehogy sem tudott belelátni ennek az embernek a fekete leikébe. Már éppen valami más csalafinta utón szerette volna újra kezdeni a Fekete Ember megkörnyékezését, amikor egy pár szerb véresen berohant az ajtón: — Jaj, jaj, uram! Fejünkön a veszedelem! — Mi az, mi baj?!... Hol van a belgrádi Bán, meg a többiek? Megnyivadtak-e a morotvában? — Hisz éppen az a baj, hogy nem! — Hát mi történt? — Gépeltük őket, voltunk vagy hatvanon, fölváltva ketten-ketteu egy-egy urat. Amint kiérünk a városból, csak ránktör Bo- sics Radiisa, a sajkás kapitány, vagy száz emberrel ott lapult az árokban. — Az a hitvány áruló! Eladja a saját fajtáját az urak kedviért! — Jgen, igen, ránk rontottak karddal. ,.A János király nevében!“ Ezt ordítozták s úgy elparáholták a sötétben a mi embereinket. hogy azt se tudom, hányán maradtunk életben. — Ugy-e mondtam; Radoszláv! Az ur- félének a föld alól is nőhet serege!. . De most aztán isz-kiri innen!... Mindjárt itt lehetnek! — óh, attui nem kell félni, — mondja a hírmondó. — Föl lármáztam én már az egész sereget. Nehéz volt, mert bizony a legények nekiláttak már a pincének, padlásnak... de azoknak eszükbe sincs ide jönni!... Elinaltak nyugatnak. — A János király nevében? ... — Jovan próféta szüiknek érezheti le ,a 'házat. Török Bálint uram a János híve? Ha nem ma, holnap veri ki innen a király! Ehhez még prófétának sem kell lennie az embernek, hogy lásson a jövendőbe. Annyiban mégis köny- nyebb lett a lelke, hogy ma nincs veszedelem. — A bán ur, miikor kiszabadították s látta, hogy .futunk, azt kiabálta utánunk: „És azt mondjátok meg a prófétátoknak, hogy én magam fogom megszabadítaná attól a kó- tyagos fejétől!“ — Ezt mondta? — ijedt meg Jovan. — Ezt! Messze voltunk, de ismerem a hangját, minden szavát is tisztán megérthettem, a köd messzire hordja a hangot. Jovan végigsimitott a nyakán, mintha már ott csiklandozná a szablya. A keze útközben beleakadt a nyaka borostájába. Sámsonnak a hajában volt az ereje, a Fekete Embernek abban a sörtében. Az érintése egyszeribe visszaültette a próféta lovára. Kenetteljesen szólalt meg: — A mig ti odajártatok, isteni látomásban volt részem! Hívjátok ide minden hívemet! Podvinnyai csak várta, mi sül ki a mázsás hazugságból. Amikor becsődült a sok rác, fölállt a próféta az asztalra, kitárta két fekefekörmös J kezét s ég felé fordított szemekkel hirdette az igét: — É11, Jovan próféta, látnoki ihlettől megszállva, az Ur nevében mondom nektek, hogy Magyarország királya, kit az Isten és te dicső seregem, sokáig éltessen minden népe örömére, János vajda... király sokáig éljen! A szónoklat nem volt valami irodalmi műremek, de az teljesen mellékes. Ezzel a néppel Jovan próféta akár azt is elhitethette volna, hogy a pondró a lyukas mogyoróban aranyat termel. A csűrbe lelkesen visszhangozta az utolsó szót: — Éljen! Podvinnyai Tamás ur kékülve, zöld ülve rángatta a Fekete buggyos nadrágját: — Ne azt mond. azt kiáltsd: Ferdinánd éljen! Szava elveszett a nagy lármában, Jovan is megunta a cibálást, leszólt az asztalról, prófétához talán nem is illő fordulattal: — Te, német sógor, hordd el az irhádat, mert olyat jövendölök neked, hogy kék lesz belé a görbe hátad. Jobbnak is látta Podvinnyai uram takaródét fújni, de megfogadta szentül, hogy ezután még kevesebbet fog járni az egyenes utón, mint eddigelé. • II. A fekete cár udvara Cserni Jovan próféta megbizonyosodott róla, hogy Török Bálint uram csakugyan nyugatra indult, el is kisértette lopvást egész Szigetvárig s igy tudta, hogy tavaszig nyugodtan alhatik a szabadkai úri házban. Még ha lett volna is kedve télviz idején szerencsét próbáim, hogy visszavegye a domíniumát, ami bizony erősen szokatlan dolog lett volna abban az Időben, meg nem tehette, mert nem tudott annyi embert összeszedni, amennyi a Fekete Ember hadaival szembe merne szállani. Csak eltette a haragját hidegre, de mindennap esküt tett rá, hogy az üzent ígéretét beváltja. Erről azonban miteem tudott a Fekete Cár s nyugodtan aihatott a bitodott tető alatt. Csapata megnőtt tízezerre, az egész Bánát nagy veszedelmére. Odahozatta úri famíliáját is, Deszenka asszonyt és serdülő leányát, Vladojlát. Deszenkárnál hordta azt, ami hiányzott belőle: a nagyra vágyást, Vla- dojlánál, amit szeretett volna magából is kiirtani: az eleven lelkiismeretét. Ha visszavisszatért egy-egy „hŐsi“ vállalkozásából: fölperzseini valamelyik védtelen földesurat,' elrabolni kincseit, kifosztani hombárjait, De- szenfka asszony sirt a lelkesedéstől, bizgatta 11 j tettekre. Nem úgy a szegény leány! Mintha a sok ártatlan vérrel együtt, amit asszonyokból, csecsemő gyermekekből ontott ki az apja, egy-egy csepp az ő ereiből is kiomlott volna, csak sápadtakb lett az arca hét- rcl-hétre. Szólni nem mert, mert ha szemrehányásra nyílt a szája, volt dolga a sodrófának s más asszonyi fegyvereiknek, sírni is csak titokban tudott, mert a könnyért még az apja is megtépte a varkocsát. Csak emésztette magát némán s könyörgött az Istenhez, hogy szabadítsa meg a gonosztól" az ő édes tátikáját. Csak a miatyánkot mondogatta éjnaphosszat, annak is jobbára csak egy mondatát: „De szabadíts meg a gonosztól!“ — Hogy ki az a gonosz, anyja-e, vagy valami rossz szellem, aki az apjába fészkeiődött, azt ráhagyta a Mindenttudóra. Némán tett-vett a ház körül, rászakadt a háztartás egész gondja, mert az anyja, más uralkodónékbez hasonlóan, többet törődött az „államügyek- kel“, mint a vaiköpüléssel. Az volt a szerencséje a „princesz“-nek — amint az anyja nevezte —, hogy a házimunkával hasznossá tudta tenni magát, nélkülözhetetlen volt, mert különben talán igazán beváltotta volna a cárné az Ígéretét: (Fohri. köv.) _____*»
