Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-13 / 258. (706.) szám

megjátszotta, múlt sóiét a neKi Hátrányos meg­nyitást. Mert ha ó világos volt, ellenfelei is ha­sonlóképpen cselok'cuték. ez azért töitem, mert eziaeig nem teremtődött meg a sakKejiíieáet. Amit eddig s..kkeiméietnek neveztünk, a variánsok tö­mege iegjobban hasonlítható egy szorgamus bo­garász bogárgyűjteményéhez, Egy rovargyüjte- mény nem élettani, nem tudományos elmélet. Egy tudomány elmélete alatt az alapelemek ismeretét és ezek kapcsolatának hosszas továbbfejlesztését értjük. Mar pedig a sakköiiyvek által elkönyvelt variánsok semmicsetre sem alapelemek. Az utóbbi évek szenzációja éppen egy öntu­datos és elmélettel játszó fiatal gárda. Niemzo- vits, Aljechln, Tartakower, Réti és szerkesztőnk. Az írásban leszögezett analízisek szerkesztőnk nevéhez fűződnek. Eredmény: .Az 1918. évi kas­sai mesterversenyen egyetlenegy játszmában sem volt a válasz d2—d4-re d7—d5?U Mert a d7—d5 lépés kimutathatóan hibás. Próbáljuk ezt kissé népszerű módon megma­gyarázni. Mikor világos a d2—d4 lépést meglépte, bi­zonyos, hogy elért előnyöket, de kell, hogy lé­pésének, mint minden lépésnek hátrányai legye­nek. Előnyök; 1. Egy lépéssel előbb van a fej­lődésben. 2. Megszállotta a c5 és e5 mezőket. Hátrány: Ezzel szemben Igen súlyos veszteség érte. Az e4 és c4 mező határozottan gyengébb lett, mint mikor a gyalogos d2-ön állott. Még pedig ez olyan hátrány, amelyet többé a játszma folyamán jóvá tenni nem lehet. Maradandó hát­rány, mert a gyalogos többé visszafelé nem lép­het az c4 mezőt védeni. Ezért minden gyalogos lépést meg kell fontolnunk. A gyalogosok az ál­lás gerince, a szilárd váz, a figurák az eleven hús. Miután felismertük világos lépésének hátra- ! nyát, ezt kell kihasználnunk és nem hasonló hátránnyal biró lépest tenni, ami sötét részéről még súlyosabb hiba, mert övé már egy tempó­veszteség is Már pedig eddig mindig a d7—d5 lépés történt mint válasz. Erre rögtön erős tá­madás következhetett 2 c2— c4-gyel. Ám, ha ismerjük a d2—-d4 lépés gyöngéjét, ..önnyü megtalálni a helyes választ: 1. Hg8— fő-öt. amely birtokba veszi az e4 pontot és egy­úttal fejlődő lépés. 1 ........... HgS—f6 2. Hgl—f3 ......... Jo bb lépés 2, e2—e3, mert a fenti lépésre sötét máz játszhatja jobban, mint az első lépés­ben d7—d5-öt. folytatás sötét részére az eset­ben 1 d2—d4 Hg8—Í6, 2. Hgl—f3 cJ7 —cl5, 3. e2—c4 c7—c6, 4. e2—e3. (Ebben a játszmában 4. Mbl—c3 történt, amivel világos kiteszi magát egy gyajogvesztés lehetőségének, e7—e6, 5. Efl—d3, Hf6—e4! 6. Hbl-c3 f7—Í5 és sötét ki­elégítően áll. Ha világos Hgl—f3 lépést későbbre halasztja, a fenti változatot meg tudja akadá­lyozni. Például 1. d4 HÍ6, 2. e3—d5? 3. c4—c6, 4. Hc3—e6, 5. Fd3 és sötét huszár nem ugorhat többé e4-re. 2 ........... d7~d5 4. Hbl—c3 ......... 3. c2—c4 c7—c6 Világos nem akar belemenni a fentebb közölt változatba Sötét negyedik lépése d5Xc4 lehetne, mire igen változatos játék következnék. Ha sötét megtartja a gyalogost, világos a centrumban igen erős játékot talál. Sötét egy régi változatot vá­laszt. 4........... e7—e6 8. Ve2 Hf6—e4 5. Fel—g5 Hb8—d7 9. Hd2Xe4 d5Xe4 6. e2—e3 Vd8—a5 10. Fg5—h4! ........ 7. Hbl—d2 FíS—b4 Fg5—f4. 10............e6—e5! miatt hiba. így vi­sz ont világos megtartotta megnyitásbeli eléggé nagy előnyét MW«l KI II IWWilll IWI I^IIBHBHWP KSSSOBOMBn 10........... f7—f5 12. 0—0 Fb4—d6 11 . Ffl— e2 0—0 Sötét beismeri, hogy a megnyitás egész ma­nővere céltalan volt. Ez természetesen nem sö­tét bábok vezetőjének, hanem a régi dogmáknak a hibája. 13. c4—cő Fd6—b8 15. Bíl—f3 ......... 14 . fi—f3! c4Xf3 Sötét vezér és vezérszárny ki van zárva a játékból. Világos támadásra sorakozik. 15........... Hd7—f6 16. Kg 1-hl ......... El őkészíti e3—e4-et. E lépés után nem kívá­natos, hogy sötét vezér dS-ra való visszavonu­lása esetén a d4 pont sakkfenyegetéssel legyen támadva. 16. ..... e6—e5 Sötét bontakozni próbál. 17. Fe2—c4t Kg8—li8 18. Bal—íl ........ Fe nyeget f5-ön minőségáldozat erős táma­dással. 18 ........... eö—e4? Hib a, mely rögtön vészit. Sötét különben is gyengén áll. 19. Hc3Xe4ü ........ Ér dekes és kitűnő figuraáldozat, melyet még minőségáldozat is követ. 19 ........... f5Xe4 21. BflXfő Va5—d8 20 . Bf3Xf6! g7Xf6 22. Vc2—f2 sötét feladta. JwmzMi/lú Minden faktor a ruszinszkói önálló kereskedelmi kamara ellen van Ungvár, november 12. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszin­szkói kereskedők már évek óta küzdenek azért, hogy önálló ruszinszkói kereskedelmi kamarát lé­tesítsenek és törekvésüket támogatták az érde­kelt gazdasági pártok is, mivel minden téren szükségét érezték annak, hogy Ruszinszkó jelle­gét kidomborítsák. Ezzel szemben a politikai cen­tralizmus hivei gazdasági téren sem nézik jó szemmel, ha Ruszinszkónak önálló szervei alakul­nak. Az uj kereskedelmi referensnek, Prouzának igen sok jóindulatot tulajdonítanak a ruszinszkói kereskedelmi körök, pedig maga Prouza is ellene van annak, hogy Ruszinszkó- ban kereskedelmi kamara létesüljön, ahelyett azonban — állítólag — „igen helyes és életrevaló eszméje van“, amit még eddig el nem árult Most, hogy a napokban itt járt Stodola Kor­nél nemzetgyűlési képviselő, ő sem mulaszthatta el, hogy a ruszinszkói kereskedőket erről a gaz­dasági előnyöket nyújtó hivatalos szervről le ne beszélje. Stodola szerint a túlterhelt ruszinszkói keres­kedelem és ipar nem bír el egy önálló keres­kedelmi kamarát és igy nem tartja időszerűnek annak létesítését. Nagy baj, hogy a kormányzati körök minden olyan dolgot, ami a ruszinszkói kereskedelem és ipar helyzetét javítaná, elgáncsolnak és ahelyett mindenféle utópiával áltatják a közönséget, mint például a Tisza-kikötö felépítése. Veszélyben az osztrák korona stabilitása Bécs, november 12. Bécsböl jelentik a P. M. H. részére: Pénzügyi körök véleménye szerint a mostani vasutassztrájk és a postások újabb mozgal­ma, amely december elején szintén könnyen m u nkabcs zün t etésr e v e ze thc t, komolyan veszélyeztetheti az osztrák ko­rona stabilitását. Az osztrák korona stabilitása ugyanis szoros összefüggésben van a szanálással. Ha a szanálás sikere veszélyeztetve van, úgy a jegybank is kénytelen meg változtatni finánc- politikáját, ami kétségkívül azt eredményez­né. hogy az osztrák korona szilárd pozíciója Zürichben és a többi világpiacokon megren­dül. Éppen ezért osztrák pénzügyi körökben a legnagyobb aggodalommal figyelik az oszt­rák korona sorsát. sz. — Az adóreform. A koalíciós pártok tizes bizottságának az egyenesadó reformjáról folyó tanácskozásai a Prager Tagblatt értesülése sze­rint meglehetősen előrehaladott stádiumba jutot­tak. Valószínű, hogy a reformjavaslat rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. — Szlovenszkói városok kölcsöne!. A Prágai Takarékpénztár iglói fiókja Bártfa részére 1,100.000, Kisszeben részére 750.000 és Rozsnyónak 150.000 koronás kölcsönt fo­lyósít. — Lengyelország előkészületei a Cseh­szlovákiával és Magyarországgal kötendő kereskedelmi szerződésekre. Varsóból jelen­tik: Qrabski miniszterelnök Fkrzynski kül­ügyminiszterrel tegnap tanácskozott a len­gyel—cseh-szlovák és a lengyel—magyar kereskedelmi tárgyalások előkészületeiről. — A vasárnapi munkaszünet Szloven- szkóban. Pozsonyból jelentik: A kereskede­lemügyi minisztérium pozsonyi kirendeltsége tegnap az érdekeltek megbizottainak bevoná­sával értekezletet rendezett a teljes vasár­napi munkaszünetnek Szlovenszkóban való betartásáról. A megjelentek állást foglaltak MIHimFlllilllMWI MIH M IIIPIIIMiffi'WWC— az iránt, hogy főképpen Pozsonyban és Kas­sán, de Szlovenszkó egyéb városaiban is tartsák be a vasárnapi munkaszünetröl szóló magyar törvényt. A munka.'.zünet betartása mellett a vásári árusok megbízottai is állást foglaltak. — A cseh-szlovák—magyar régi koronatarto­zások összeírása. A cseh-szlovák—magyar régi osztrak-magyar koronára szóló tartozások és kö­vetelések összeírását az 1924 junius 27-én kelt kormányrendelet értelmében, mely 224. szám alatt jelent meg a törvények és rcndcletek gyűjtemé­nyében, a cseh-szlovák elszámolóhivatal (Prága 11., Zemská banka) fogja intézni. A bejelentéseket az előirt űrlapokon kell végezni, melyeket dara­bonként 60 fillérért lehet a megnevezett pénzin­tézetnél, továbbá a takarékpénztáraknál, bankok­nál, a kereskedelmi kamaráknál és a Csch-Szlo- vák Gyáriparosok Országos Szövetségénél vásá­rolni. Minden követelést cs tartozást három pél­dányban kell bejelenteni. A bejelentések csak ab­ban az esetben jogerősek, ha azokat az előirt űr­lapokon viíágos fogalmazásban jelentik be. A he­lyesen kitöltött űrlapokat az elszámolóhivatalon kivül a Zemská banka pozsonyi fiója is elfogadja december 31-ig bezáróan. Minden kérést a cseh­szlovák elszamolóhivatalhoz kell intézni (Prága 11., Zemská banka.) — Amerikai hitelajánlatok a cseh-szlo- vák ipar részére. Röviddel ezelőtt jelen­tettük, hogy 29 amerikai pénzintézet egye­sülten óhajt az európai ipar részére kölcsö­nöket folyósítani. Az amerikai pénzintéze­teknek Párisban van egy megbizottuk. aki -a Prager Presse értesülése szerint közvetve hitelajánlatot tett a cseh-szlovák ipar ré­szére. Az idézett lap szerint egyelőre csu­pán cimgyüjtésről van szó. — A bécsi tőzsdén, Prága terjeszkedésé­től félve, ismét be akarják vezetni a prémium- üzletet. Becsből jelentik nekünk: A tőzsde tanácsa újabb mozgalmat indított a prémium-, steltege- és határidő üzleteik engedélyezése ügyében. Simon Miksa tőzsdei tanácsos eb­ben az ügyben úgy nyilatkozott, hogy a kor­mánynak semmi alapos oka nincs arra, hogy ne engedélyezze ezeknek az összes viliágbör­zéken rendszeresített' üzleteknek bevezeté­sét. Külföldről, úgymond, igen sok megbízás érkezik ilyen üzletekre, azonban ezknak le­A Fekete Ember Történeti regény A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (4) —- Igen raívaszkodot't Podvinnyai Ta­más ur —, tudom. De azt is tudom, hogy miért. Háztüznézni járt oda kigyelmed a nagyságos ur nevében, merthogy János vajda fordítva vallotta a magyar közmon­dást: „Nézd meg a lányát, vedd el az any­ját!“... Csakhogy Mária 'királyasszony nem vágyik levetni az özvegyi fátyol! s ha a huszeszíendős szepesi gróf kosarait kapott a hároméves hercegnőtől, előre sejthette, hogy harminchatéves korában se lesz több sze­rencséje az — anyjánál! A kigyóbeszéd erősen rápirüott Ver- boczy uramra, hirtelen nem is tudott, mit vá­laszolni rá; röstelte, hogy igy átláttak a szi­táján. Az idegen ütötte tovább a vasai, ész­revette, hogy a másik két ember fura szem­mel nézi a megzavarodott nagyurat: — Csak annyit legyen szabad még meg­jegyeznem, hogy, ha tudták nemzetes ura- mék a ml szándékunkat, kár volt összeza­varni az ország dolgát a János ur királysá­gával, mert bizony mondom, Ferdinándus őfelségénél senki sem tarthatja nagyobb tisz­teletben az ország ősi konstitucióját. Pl is­meri őfelsége Magyarország függetlenségét, szabadságát, célja nem az, hogy amúgy is •tetemes birtokait nevelje, hisz Csehország koronája is az ő fejét díszíti, Stíriainak örö­kös hercege és — minden uj ország uj gond —, de az a szív béli óhajtása, hogy hatalmas bátyja, Károly császár segélyével az orszá­got hajdani szabadságába visszaállítsa s' az elfoglalt végvárakat a pogánytól visszavivia. Úgy mondta az ékes periódust, mintha könyvből olvasná. Verbőczy uram nem is ál­lotta meg, hogy meg ne jegyezze: — De megtanultad a leckét! — Még ilyen szépen nem muzsikált ne­künk a német, — jegyezte meg Bálint. De erre már kitört a kancellárból a ke­serűség: — És te a füledbe ereszted ezt a csal- mátok-muzsikát? Hát téged már minden maszlaggal el lehet hódítani, Bálint öcsém!? L1 tudod te hinni, hogy a német, ha véletlen is, igazat mond? Ment-e tovább eddig is az igéretinél? Hányszor belekaptunk már a csa­liba s aztán vergődhettünk a parton, mint a szárazra rántott csuka!... Pogányabb a német a janicsárnál — Uram bocsa1 —, de ha sor kerülne rá, szívesebben megfogom a Zultán kezét, mint a Ferdinándéf! Talán még tovább is pattogott volna, de csak beront az ajtónálló lihegve. Sebes­tyén diák már régóta nem az urak beszédét ügyeli, odakint hall valami zenebona mu­zsikát. — Uraim! A rácok a kert alatt ólál­kodnak ! Török Bálint egykedvűen feleli: — Uszítsd rájuk a kutyákat, majd szer- tefutnak. — De, uram, nem jár a Fekete Ember egyenes utón, mind megétette őket. — Hát akkor kurgasd szét őket a haj­dúkkal! Ne zaklass minket! Kisebb gondunk is nagyobb nála!-- Aki rác volt, az velük tart, a magyar­ját megkötözték, ha föl nem kötözték! Erre már Török uram is föípaítan a ka- rosszékéből, fölfog egy jó meztelen szablyát s kiáll a középre: — Ejnye, hát hol az a rác szent, hadd nézzek a szemébe ,.. — Itt van! — szólal meg egy bozontos fekete fej, beütődve az ablak lantornapapiro­sán. A másik percben már egészen bezök­ken a szobába, baltával kiverték körülötte az ablakrácsot. Utána csak úgy ömlik a csőcse­lék ajtón, ablakon. Toprongyos, elvadult ala­kok. Arcuk csupa seb. piszok, ruhájuk véres, caíatos, lábukon bocskor, kezükben kinek pisztoly, kinek tölcséres muskéta, egy szállás, nagy darab embernek marhaütő tagló, a töb­binek fringia, hüvelye nélkül, rozsdás, csor- bás, akár egy-egy fűrész, ennek íustély, an­nak parittya. Török Bálint nem veszti el a hidegvérét, csak a vakszemén dagadnak ki az erek a haragtól. — Hogyan jöttetek ide? A fekete ember egy kissé megtorpan, ha ur félét lát, egy kissé elfogódik még, a se­reg sem mer mozdulni. Hogy lelket öntsön a garázda népbe, recsegő hangon kezdi: — Hogy jöttem? Csak nem gondolod, hogy ember utján? A próféta nem jár ki s be az ajtón! Jöhettem volna a plafondon keresz­tül, ha kedvem tartja, akár tüzes szekéren is, mint Illés próféta (a sok rác csodálkozó megilletődissel néz össze), de az ablakon át kényelmesebb! — Neked kár, hogy nem fölülről jöt­tél, mert akkor elhiszem talán én is, hogy próféta vagy. Az ablakon át csak esi rk elő pók járnak. És azt mondom, te ribanc, hordd el magad arra, amerre jöttél, az ilyen ember- rongyokat csak hátulról szeretem — meg­rágni ! A szerbek fölztignak a megbotránkozás­tól: Egy ember igy mer beszélni az ő prófé­tájukkal! Biztatják Cserni Jóváírt, ne hagyja magát. Török Bálint fölemeli a kardját, de az egyik rác nagy somyian odaíkoppint a botjá­val a markolat mögé. Szisszenve kapja be Bálint az öt körmét s a kard pengve a pad­lóra hull. A csűrbe vadul nekiesik az urak­nak s egy pillanat alatt mind a négyen gúzs­ba kötözve fekszenek a földön. Négyen? Hol az ötödik? Podvinnyai Tamás uraim még jókorán elinalt, a terem sarkában ott állott egy ha­talmas vaspáncél, abba bujt el. — No, most már aztán beszélhetünk, — recsegi a próféta pokoli vigyorgással. Török Bálint majdhagy gutaütést nem kap a tehetetlen méregtől, de meg nem ju­hás zodik. — Pecérmunkának gyönyörű volt. Ez, ez illik egy rác prófétához! — Öld meg! Vágd el a nyakát! — ordí­tozza a sereg. — Itt nem — feleli Jovan —, félek, hogy visszajár a lelke, én pedig nyugodtan aka­rok élni az én házamban! — A te házad? Te mocskos? — Az enyirn hát! Isteni kinyilatkoztatás szánta nekem, itt ón vagyok mától az ur s ha tetszik, lehetsz a szolgám! Kegyes, jó urad leszek! — Én, szolga? Egy ilyen vakarcsnak a szolgája? Hahaha! y — Vágd le, mit teketóriázol! — súgja Jovannak az óriás s már nyújtja is a tag­lóját. — Menj innen, Radoszláv, a szerszá­modról látják, hogy mészáros voltál s te le­szel az udvarmesterem! — (Folyt, köv.) Csütörtök, november 13. "2

Next

/
Thumbnails
Contents