Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-11 / 256. (704.) szám

Kedd, november 11. A gazdasági minisztériumok delegáltjai, akik Bécsben tárgyalnak az osztrák kormány megbizottaival a cseli-szlovák—osztrák ke­reskedelmi szerződés megkötéséről, Bécsben értekezletet tartottak a Cseh-Szlovákiában nem gyártott gépek vámjának leszállításáról. A vámkedvezményben részesítendő gépek válfajaiban a Tribuna értesülése szerint meg­állapodtak s indítványozni fogják ezek be­hozatali vámjának 65—70 százalékkal való leszállítását. Mihelyet a cseh-szlovák dele­gáció visszatér Becsből, annak tagjai tör­vényjavaslatot dolgoznak ki a vám leszállí­tásáról. A javaslatot a nemzetgyűlés soron- kivül fogja letárgyalni, hogy a törvény már január 1-én életbe léphessen. — A szlovenszkói börpiac. Kassáról je­lentik: A szlovenszkói börpiac helyzete vál­tozatlan. Nyersbőr, főképpen közepes és könnyű súlyú áru iránt élénk kereslet mutat­kozik. Az árak változatlanok, mert a speku­láció tartózkodik a véte'től. A készáru piaca stagnál, csupán k.rupon és hu’ladékbör iránt mutatkozik érdeklődés. Kereslet van felső­bőr iránt. Ebben a cikkben német részről na­gyobb kötések jöttek létre. — A szloven­szkói és ruszinszkói bőrkereskedők az el- nvu’t héten konferenciát tartottak Pozsony­ban. — November 20-án megszűnik a darab- áruszállítás a Dunán. A Pegensburg, Passau és Linz 'állomásokról való dnrabáraszáhitás a Dunán november 20-án megszűnik. A Becs. Pozsony. Komárom. Budapest, Vuko- vár. Újvidék. Orsóvá Lom. Russe és Giur- giu állomásokról va’ó gvorsáruszállitás to­vábbra is rendesen folyik. — ötvenszázalékos kvótára számítanak a győri Scl'.wartz Jenő-cég hitelezők Budapestről jelentik: Az egyik legismertebb győri gaibona­kereskedöcég, ifi. Solnvartz Jenő, több miliárd tartozással fizetésképtelen lett. Ez a fizetésképte­lenség a gabonatőzsde néhány előkelő cégét is érinti; egy részvénytársaság több mint fél mfkar­dot, a lisgrógiibb gabonakeresikedő társasoég pedig többszáz milliót követé! Sohwartz Jenőtől. A hite­lezek 50 százalékos kvótát remélnek, azonban leg­feljebb 30 százalékra van kíátáis. — Chorin Ferenc tárgyalásai Romániában. Budapestről jelien tik: Mj. Chorin Ferenc, a Salgó­tarjáni vezérigazgatója, a múlt hét végéin Romá­niába utazott, ahc.1 fontos tárgyalásai vannak vál­lalatai ügyében. Ghorin igazgató előbb Petro- zsényba utazott a Salgó oltani telepeinek felül­vizsgálására, majd Bukarestibe ment, ahonnét e hét végén tér vissza Budapestre. — A csepeli kikötő petroleumkikötője már elkészült. Budapestről jelentik; A csepeli nemzetközi szabadkikötő építkezéseinek mun­kálatai javában folynak. Túlnyomóan föld­munkákat végeznek ezidőszerint és a partfal épül gyorsabb arányban. A munkásság egy része nagy áruraktár építésén dolgozik, amely 3700 négyzetméternyi területet foglal el. Az igazi nagy raktár ennek 3—4-szerese lesz, egyelőre azonban csak ezt akarják elké­szíteni. Állandóan 6—700 munkás van foglal­koztatva, A petroleumkrkötö már üzemben van. Hogy a kikötő munkálatai mikor feje­ződnek be, az egyelőre bizonytalan dolog és nincs is szigorúan határidőhöz kötve. A cse­peli kikötő építéséhez francia tökét vettek igénybe. A kölcsönvett 15 millió frank erejéig a párisi Société Centrale des Banqués Pro- vince obligaciókat helyezett el, amelyek leg­nagyobb részét — a Pesti Tőzsde értesülése szerint — főként nem Párisban, de a vidéki kistökések között plaszirozta a bank. Ezek az obligációk igen kedveltek és az a magyará­zata annak, hogy tulajdonosaik ragaszkodnak a 7 százalékos kamatozású kötvényhez, úgy hogy csak nagyon keveset kínálnak eladásra, aminek folytán irányadó árfolyam sincs kifej­lődve Franciaországban K-mnök. — Romániában olcsóbb lett a cukor. Bu­karestből jelentik: A romániai cukorgyárak megkezdték az idei kampány cukorszállitá- sait. A cukorárak lényegesen olcsóbbodtak. — A prágai állatvásár. A mai áilatvásárra 1837 darab élőmarhát hajtottak fői. Ez'Sk közül 45 ■belfö'di, 56 szlovenszkói 50 jugoszlv, 63 román, 121 német. 700 dán, 288 lengyel és 514 litván mar­ha vplt. A következő árakat fizették; bc'ftcM'i ökör 7.75—8.85, elsőrendű 9—10, kivételesen 10.50 — 10.65: bika 8.65—9.25. tehén 6.50—7.50; szíoven- szkói ökör 9.75—10.50. kivételesen két darabért 11, jugoszláv bika 7.50 román ökör 8.40—9, litván bika 5 20—6.30. tehén 4—5.75, üsző 4—6, dán ökör 7.25—10.50, bika 6.20—10. tehén 4.10—8.80, üsző 7—9.20: 'eilgyel Ökör 6.50—7.60. balka 5—7.75, te­hén 5.75—6 75. üsző 6—7.15, német ökör 6.25—10, ■bika 6.25—7 korona. A gabonapiac helyzete Februárban esni fognak a gabonaárak. — A. P. M. H. eredeti értesülése — Prága, november 10. A drágaság egy idő óta állandóan emel­kedőik. Általános az a vélemény, hogy a drá­gaság emelkedése szoros összefüggésben áll a gabonaárak drágulásával. Alkalmunk volt egy prágai nagy terménykereskedő cég főnö­kével beszélgetést folytatni a gabonapiac helyzetéről. Informátorunk, akines vállalata Chikágótól Bukarestig való összeköttetések­kel bir és aki egyik legjobb ismerője az euró­pai piacoknak, a következőket volt szives mondani: — A chikágói terménytőzsdén napok óta hossz van. A hossz oka abban keresendő, hogy az orosz -termés Európa többi fogyasz­tó államai szempontjából nem jön számításba aminek következtében ezek az államok Ame­rikára vannak utalva. A nagy kereslet annak ebemére, hogy Amerika búzatermése kielégítő és teljesen fedezi az európai államok szükség­letét, megszilárdította a terménytőzsdék irányzatát. — Érdekes, hogy Amerikában az árak irányítója nem a bú­za, hanem a rozs. A drágulás ezúttal is a rozstól indult ki s a rozs rántotta magával a búzát is. — Ha az árak tovább emelkednek, akkor az európai terménytőzsdéken is meg fog nyilvánulni az áremelkedés hatása. Nézetein szerint az amerikai hossz legfeljebb január 31-ig tarthat, mert januárban befejeződik az aratás Argentin iá bán és a piacra kerülő La­plata búza le fogja szorítani az árakat. Való­színű az is, hogy a szovjetkormány, melynek pénzre van szüksége, el fogja rendelni a ga­bona rekvirálását s a rekvirált gabonát expor­tálni fogja, hogy pénzhez jusson. Nagyon hi­hető, hogy az orosz gabona még ezen a télen megjelenik a piacokon. — Cseh-Szlovákiában a gabonaárak ki­alakulása a prágai és pilzeni terménytőzs­déktől függ. E két terménytőzsde szoros ösz- szeköttetésben áll a hamburgi piacokkal, me­lyen keresztül bekapcsolódott a világforga- lomba. Az olmützi, a brünni és a pozsonyi terménytőzsde nem bir olyan jelentőséggel mint az előbbi kettő, mivel ezek csupán Becs­esei, Budapesttel, Bukaresttel, Belgráddal áll­nak összeköttetésben s igy tehát középeuró- nat vizsonylatban van jelentősége. Ezeken a terménytőzsdéken a középeurópai termény- rőzsdék irányzata tükröződiik vissza. — A terménytőzsdék lélektanához tarto­zik, hogy azokat a politikai események nem be­folyásolják annyira, mint az értéktőzsdéket Az értéktőzsdéken már egy kormányválság is jelentős hosszt, vagy besszt idézhet elő mig a terménytőzsdékre nézve csak az mérv­adó, hogy jó-e a termés, vagy rossz. A ter­ménytőzsdéken nem érvényesül a nacionaliz­mus sem s Prága a legjobb viszonyban van Hamburggal. Hamburg a világ legfontosabb gabonapiaca. A legjelentősebb ugyan Liver­pool, de ennek nincsen, megfelelő kikötője és noha Rotterdamban vannak a legnagyobb terménykereskedő cégek, mégis Hamburgban bonyolódik le az európai forgalom. — Amerikai cégek óriási mennyiségű ga­bonát és lisztet szállítanak Hamburgba, jó­részt eladatlanul, mert jól tudják, hogy ab Hamburg el tudják helyezni bármely euró­pai áUtamba. A keresletnek és a kínálatnak megfelelően Hamburgban az árak sokszor félóránként változnak, noha Hamburg is az amerikai piactól függ és az ottani árak sok­szor csak az amerikai árakat tükrözik vissza. — Prágában tisztában vannak Hamburg jelentőségével s újabban bevezették a rádió- szolgálatot olyképpen, hogy bekapcsolták Chikágói is. Prágában a chikágói termény- tőzsde nyitása után egy órával már tudják a kezdeti árfolyamokat és közvetlenül zárlat után a zárlati árfolyamokat. A prágai gabo- ménykeresikedők elsősorban amerikai gabo­nával dolgoznak, míg magyar és jugoszláv áruban csak elvétve kötnek üzletet. — Nem hiszem, hogy az árak Cseh- Szlovákiában tovább emelkedhetnének, noha a tervezett agrárvámok megvalósulá­suk esetén sem lesznek az árak kialakulá­sára befolyással, mert a szociáldemokraták nem fogják megengedni az árak emelését. Informátorom kérésemre a szlovenszkói piacról a következőket volt szives mondani: — A prágai terménykereskedők ezidő­szerint nem vesznek árut Szlovenszkóban és nem adnak el gabonát Szlovenszkóba. A szlo­venszkói terménykereskedők tavasszal azt hitték, hogy az idei termés jó lesz s ezért őszi szántásra nagyon sok árut adtak el, melyet csak úgy voltak képesek leszállítani, hogy % Hamburgban fedezték le magukat. Az árpa­termés 50 százaléka elkelt. A külföld közül Anglia a legjobb minőségű válogatott árpa iránt érdeklődik, mig a legjobb árakat Hol­landia fizeti. Az export azonban az utóbbi időben megszűnt. — A szlovenszkói árpa minőség szem­pontjából gyönge, „nedves** s ezért csak mint takarmányárpa jön számításba. A jó- minőségü árpa kevés s ezért drága. Ta­vasszal német, lengyel és dán árpa került az országba, de az import most szintén stagnál. — A zabtermés kielégítő s mig tavasszal zabot importálni kellett, addig most Cseh- Szlovákia exportál. Legérdekesebb, a tengeri árának a kialakulása. Csehország északi ré­szében kizáróan La-plata tengeri, Csehország déli részében, Morvaországban és Szloven­szkóban pedig román és jugoszláv árut fo­gyasztanak. A tengeri ára sohasem függ az általános irányzattól. Olcsóbb fuvarral szállíthatók a takar- mányfélék Magyarországon. Budapestről je­lentik: A budapesti Takarmánynagykereske­dőik Egyesületének elnöksége akciót indított a lehetetlenül magas takarmányfuvardijak mérséklése ügyében. A kereskedelemügyi kor­mány — a P. T. értesülése szerint —- nov. 1-től kezdve a 13-ik díjosztályból y 14-ikbe helyezte a száraz t akar mányié léke t, ami 20 százalékos díjkedvezményt jelent. ........................................................... y + Megélénkült a berlini tőzsde. (Prago- radio.) Az a hir, hogy a kormány a különböző adókat, beleértve a tőzsdeforgalmiadét is, le fogja szállíttatni, megjavította a hangula­tot és megélénkítette a piacot. Az érdeklődés középpontjában belföldi kölcsönök állottak, melyek közül a hadikölcsön 875-re emelke­dett. A bányászati-, vegyi és petróleum'rlé­kek egynémelyike 3 billió százalékos (ir- folyamjavulást is tudott elérni. Tőzsdei kö­rök remélik, hogy a kormány megváltozott adópolitikája jótékony hatással lesz a gazda­sági életre és megélénkíti a több hónap óta stagnáló tőzsdei forgalmat. A devizapiac élénk. + Szilárd, de üzleltelen a budapesti termény­tőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A mai terménytőzsdén emelkedő áraik mel­lett teljes üzlettelenség uralkodott. A következő árakat jegyezték: budapesti búza 475, rozs 425— 427.5, dunántúli rozs 422—425, árpa ab feladó állo­más 440, gyengébb minőségű budapesti 410—420, budapesti zab 390—395, morzsolt uj tenger'! 230-- 235, csöves 185, korpa 225 ezer korona méter- in dzsámikra t.-r Gyönge a prágai tőzsde. A spekuláció az ausztriai sztrájk és a kormányválság kö­vetkeztében számított arra, hogy a bécsi tőzsdén az árfolyamok esni fognak s ezért gyöngén nyitott. A tőzsdeidő későbbi folya­mán az irányzat barátságosabb leit, az árfo­lyamok úgy a korlátban, mint a kulisszban ■■■HBroniacsssassTCBa&arauaaMnnBi&aHnBaHBHBanararaai A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (2) — De atramentumizü a kedved öcsém! Vigabban egy kissé, hé.,, én mulatságot Ígértem a jó uraknak! Igazítsd össze azt a szerszámot és verd ki rajta a János ur koro­názását, de úgy ám, hogy a hasunkat fogjuk bele, akár a Salaimon király tréfáitól a Mar- kalffal! A hegedős diák összehangolja a muzsika- szerszámát, egy pár akkordot ver rajta élő­beszédnek, mialatt a menyezetet nézi, mintha onnan akarná leolvasni az ének szavát s az­tán csengő hangon mélabus éneket mond: „Ezerötszáz után írtak huszonhatban, Esztendő fogytában, tételé havában Jó magyar! urak nehéz bánátinkban Királyt hogy tevének Székes Fehérvárában. Hej! nagy az szegénység szegény magyar népen, Tótnak, hogy tevének koronát fejében, Hogy fejébe tették zsolozsmával szépen Lógott a korona uj királynak fejében! Sírhatsz Magyarország keserű sírással, Hogy bírhatsz csatákat pogány ok hadával, Némelek hadával, tenger nyavalyával, Hogy is élhetsz bölcsen ily kis fejti királyval!“ A búsongó ének, a zümmögő kíséret va­lami méla hangulatba ringatta a három urat. Verbőczy is kénytelen volt belátni, hogy en­nek a poéfcás embernek igaza van, hiába hitte eddig, hogy a koronázás az ö, több, mint húszéves munkájára is föltette a koronát. Van nemzeti király, de lesz-e elég nagy feje milliók helyett gondolkozni, ha a korona az első feltételikor is megingott benne? Lesz-e olyan erős a karja, amely szerte az ország­ban hetvenkét varat eligazgat, hogy a töb­bit is egy akaratba vezesse? Amely várak­nak miás az ura, kis királya. Onnan nyugat felől máris rossz hírek járnak, hogy Tliurzó Elek uram, meg Szalaihiá.zy Tamás főzik a bocskoft Mária özvegy királynéval valami Habsburg,i főherceg dolgában, merthogy Zá­polya Jánossal nem fér meg az izgága vé­rük ... Talán a hatvani országgyűlés miatt... ... „Mi édös Istenünk, hallgasd imáinkat, Mentsed haragodtól szegény országunkat 7 Ne sújtsad kegyetlen mi nagy sok bünönköt Szabadítsd gonoszául árva magyar hazánkot!“ — Ne te ne! Fogd be azt az abajgató szádat, — szakította félbe a krónikamondót a házigazda. — Nem azt mondtam, hogy fi­gurásán danolj? Talán a Szalárdy mester si­ralmait irigyelted meg? — Nincs itt az ideje, jó uram, a nevet­ségnek!... Meg ha már így vagyunk, csak egy adhortátióba akartam fordulni, ha már van királyunk, ne csináljunk neki kontra- bontot... — De mikor olyan jó-tehetetlen egy ember! — Éppen azért! Van esze másnak he­lyette, itt van Verbőczy uram, hagyjuk rá az ország dolgát! — Nem kér az tanácsot ilyen aliganyá- nyi kiskakastól, — folytatta a kötődést Bálint. Tinódi Sebestyén megemelte béna jobb­ját nagy nehezen: — Nagy Uram, ez a kiskakas vitt már kányával, szemtől-szembe, itt van a tanú­sága!... Nem való az másra többé, mint megfo gni a tónus t, ha elzörget ek a hegedő- inon. Elég baj az nekem, hogy egészen szét nem tépett Mohács alatt!... Az a boldog ember, aki onnan aluliról. nézi, mint eszi egymást a magyar! — De hát mi rosszat látsz idefent? „Látom az ország ezer nyavalyáját, Hatalmas uratok százféle húzását, Pogány csorda nép előnyomulását. Asszonyok, gyermekek rabságra liurcolását ( Magyarnak issza a föld verejtékit, Pogánynak, németnek termi a termésű, Mert egymás ellen edzi a nép kardját, Mit a király akar. urak azt nem akarják!“ Lázasan, látnoki szemmel mondta Se­bestyén diáik a rigmusokat, Török Bálint két úri kezével akarta befogni a száját, nagyon fejébe kergette a vért az — igazság, de Ver­bőczy uram megelőzte, melegen megszorí­totta a lantos fájdalmasan kitárt jobbkezét: — Minden szavad arany, jó fiam ... oko­sabb vagy, mint száz benőtt fejű ember! Perényi Péter sem maradt adósa: — Még talán szerencse is. hogy igy megnyomoritű a pogány. Márhogy nekünk szerencse: egy erős kar csak egy kardot bir el de ez a csonka százezer embernek ver­het ki tanulságot a szára:, fából! A házigazda nagyon szivére vette a dol­got. hogy egymaga maradt a kudarcban: — Uraim, jó urak. hát mind egy követ futtok evvel a csacsogó poétával? Hol marad akkor Ígértem vigasság? — Héj, uram, nincs ma ideje a vigasság­nak, miikor a Fekete Ember a határban ólál­kodik ! Erre már csakugyan neveibe ínlékje tá­madt Török Bálintnak: — Most Mtoni, hogy gyereksorban jársz, öcséin, ugyan megijedtél a falra festett ör- • dögtől. — Festve ördög lenne talán, jó gazdám, de elevenen országos veszedelem kereked- ■ hetik ki a dolgából, akár a Dózsa Györgyé- . bői, ha idejekorán le nem törjük a szarvát!... j A Fekete Embernek ezerszámra megy a se- ; rege. Egy szavára tűzbe-vízbe megy érte ' mind! Minden szavát mennyei megnyilatko- j zásnak veszik. Amerre megy, ragad hozzá a j föld népe. Elhagyja házát, liázanépét, meg- j tagadja apját, árván hagyja gyermekét, el­zavarja asszonyát! Babonája van, uraim Cserni Jovánnak! Török Bálint csak nem tudta elhinni a j nagy veszedelmet, keményen rászólt a diákra: — Honnan szopod te ezeket, kölyök, hi­szen ezen a tájon sem jártál eddig, ide is I együtt jöttünk s egy szó' nem sok, én any- nyit sem hallottam arról a Fekete Emberről. — Honnan szopom? Nem az ujjam he­gyiből. Én szóba állok a paraszttal, nem esik le az aranygyűrű az ujjam ról. — Hát ha hiszel a paraszti szóbeszéd­nek, ragadj hozzá magad is. Csapi föl te is rácnak, ha úgy megbabonázott. — Ez is a szegény lantos diák sorsa — sóhajtotta Tinódi —. hogy a féltő hűségéért gúnnyal fizetik. — De hát ki az a „Fekete Ernber“? — vágott beszédbe Verbőczy. —- Lépten-nyo- mon hallom a nevét, mintha a levegőég véle lenne teli. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents