Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-06 / 252. (700.) szám

Csütörtök, november 3 Nem hagyhatom szó nélkül, hogy Hodzsa a szlovák füldmives-szabadiskola megnyitásánál az agráxdemokráciáról beszélt. A demokrácia azt követeli, hogy az állami hatalom a gyöngét megvédje az erőssel szemben, az ag- rár demokrácia pedig azt parancsolja, hogy ez az állami védetem kiegyenlítse a termelők c$ fo­gyasztók közötti érdekellentéteket. Ez volt Hod- zsa beszédének alapgondolata, melyről áttért a pa­raszt fogalmába, melyet nem szennyezett be a so­vinizmus gyűlölete, a nemzeti imperializmus, de amely magában hordja a nemzetközi szolidaritás, * nemzetközi agrárizimis gondolatát. Nem hagy­hatom szó nélkül, hogy Hodzsa mondotta ezt. aki az agrárszolidaritás eszméjét a ikonnónvooliíiká- íiak agrárírootján oly súlyosan kompromittálta Az a Hodzsa beszél agrárdemokráciáról, aki a gaz­dasági erők kiegyenlítése helyeit a cseh-szlovák gazdasági érdekek hengerével töri össze a magyar gazdasági erők termő egységeit, az a Hodzsa be­szél agrár-teternacioua 1 izmusró 1, aki magában az államban szétverte a föld összekötő érzéseinek cseh tői szlovákig, szlováktól magyarig fűződő 'kapcsait. Az ember csodálkozna azon, hogy' a po­litika a lehetőségek művészetéből a hazugságok csepürágása lett, ha nem szoktatott volna bennün­ket hozzá a hodzsák politikája ahhoz, hogy hide get éreztünk, mikor ő meleget lehel és belepusz­tuljunk a szomjúságba, mig ő vizet prédikál és gyöngyöző bort Iszik. (Prága, november 5.) (g.) Tiz kisleány egy sorban... Letartóztatlak egy leánykereskedőt — I1am burgi „bárokba4* küldte a szlovenszkói leányokat Pozsony, november 4 (Saját tudósítónktól.) Hónapok óta fel­tűnt már a szlovenszkói hatóságoknak, hogy fiatal 14—18 esztendős csinos leányok tűnnek el anélkül, hogy tartózkodási helyüket kiku­tatták volna. A trencséni cscndőrség is nyo­mozott az ügyben, mert különösen Trancsén cs környékéről történtek tömeges eltűnések A napokban azután a trőucséni csendőrség- nek sikerült megoldani a titkot: a leányokat egy veszélyes leánykereskedö szállította Szlovenszkóból a külföldi mulatókba, bárok­ba, sőt nyilvános örömtanyákra. A trencséttteplioi állomáson föltűnt a csend-őrségnek, hogy egy gyanús kinézésű férfi egyszerre tiz különböző korú, 14—18 éves leánnyal akar vonatba szállni. Igazolás­ra szólították. Kiderült, hogy Macoun Lipót budweisi (csehországi) liidiedt leánykeres­kedő, aki már hasonló bűncselekményért büntetve volt. Macoun rövid vallatás után beismerte: hogy a leányokkal Hamburgba akart utaz­ni. Tagadta azonban, hogy örömtanyákra szánta őket. A leányok, akik mind feltűnően szépek azt adták elő, hogy Macoun részint előkelő külföldi bánokba akarta őket szerződtetni, ré­szint itt a belföldön akart hasonló „fényes szerződést44 adni. A félrevezetett leányokat visszaadták szüleiknek, a leánykereskedőt letartóztatták és átadták a trencséni állami ügyészségnek. ígrg Ferenc szenátor kQIflgtyf Mmí&c Klofács támadja a fasazmust, Magyarországot, a kisebbségeket, a Vatikánt és HÜnkáékat Véres dráma egy újvidéki élt eremben Vacsora közben a halálba — Egy volt orosz gárdatiszt megölte osztálytársát Újvidék, november 5. (Saját tudósitónktól.) Az újvidéki orosz népkonyha csöndjét tegnap este vacsora közben öt revolverlövés dörrenése zavarta meg és mire a vendégek a meglepetéstől ma­gúikhoz tértek, véres látvány tárult szemük elé. Az egyik asztal mellett valósággal szitá­vá latit koponyával, vérbefagyva ült Ka-rne- valszki Georgije közjegyzői írnok és orosz emigráns. Agyveleje az asztalra loccsaut és pillanat alatt meghalt. Vele szemben nyugodtan állott füstölgő revolverre a kezében Grigónjevics Miihajlo, volt orosz gárdatiszt, az újvidéki szerb ope­ratársulat ka.rda!osa, aki egy pillanatig nézte gyilkos müvét, majd a vendéglőshöz lépett, vizet és szappant kért, megmosakodott és a közben megérkezett rendőrökkel együtt a fő- kapitányságra ment, ahol nyomban letartóz­tatták. Kihallgatása során elmondotta, hogy orosz gárdakapiídny volt. Nemrégiben megis­merkedett egy leánnyal, akibe bele­szeretett és feleségül akarta venni. A leány elpanaszolta neki, hogy Karnevalszki elcsá­bította, előzőleg kokainnal clkábitotta és az­után erőszakot követett el rajta. A gárdatiszt bosszút esküdött. Először párbajozni akart, de azután arra a megállapításra jutott, hogy mint gárdakapitány nem párbajozhat egy tartalékos tiszttel és ezért elhatározta, hogy megöli vetélytársát. Tettét előre megfontolt szándékkal követte el és előre kiválasztotta Prága, november 5. A szenátus -tegnap esti folytatólagos ülé­sén többen szólaltak föl, akik közül különö­sen K ncseh (német agrárius) beszólt igen aggressziv hangon és kijelentette, hogy eljön még az az idő, amikor a csehek fognaír'iö • nyörögni békéért a németeknél, de már ak­kor késő lesz. A mai ülést féltizenegy órakor nyitotta meg D o n á t elnök. Az illés kiemel­kedő eseményei voltak Egry Ferenc ruszin- szkói magyar szenátor magvas beszéde és Klofác széna torínak nagyon is rapszódikus kiszólásai. Részletes tudósításunk itt követ­kezik: Az ülés megnyitása után J e 11 i n e k (német nemzeti) beszélt, akii különösen a Bc- nes-féie regionális szerződésekkel foglalko­zott. Utána Egry Ferenc (magyar kisgazda) emel­kedett szólásra és tartotta meg alábbi nagy­hatású beszédét: Egry szenátor: A külügyminiszter a te­vékenységét igyekezett a világ és a cseh­szlovák köztársaság előtt a lehető legjobb színben feltüntetni. Ez teljesen érthető, de én ezt teljesen meddő törekvésnek tartom. Mert a politika jóságát az annak nyomán fakadt megelégedés és jólét bizonyltja, aminek az ellenkezője látszik a miniszter ur ténykedései következtében. Én úgy gondolom, hogyha egy család otthont épit és nyugodt életet akar élni, akkor feltétlenül szükséges, hogy jó szomszédja le­gyen; erre mondja a közmondás, hogy „Jobb egy jó szomszéd, sok rossz atyafinál44. De lás­suk, hogy a fiatal cseh-szlovák állam miként alapozza meg a saját jövőjét, miként bizto­sítja portáján a nyugodt, a boldog megélhe­tést. Gondoskodva van-e arról, hogy ha a portán baj van, esetleg tűz üt ki, vagy va­lami nagy családi bánat éri a házat, ott lesz-e rögtön a jó szomszéd, aki segít eloltani a tü zet, segit letörölni a fájdalom könnyeit?! Beuesnek siem kell a jó szomszéd Nem ismerem a cseh külpolitika irányát, pedig egy köztársaságban a legelső és leg­elemibb joga lenne a polgárnak, hogy azt megismerje. Azt látom és látja mindenki, hogy a miniszter ur a jó szomszédságra nem reflektál. Eszerint tehát kissé messzebb akar­nak menni jó barátokért. A franciákhoz, az angolokhoz talán? Jól van, ezek hatalmas né­pek, akiknek segítségét mi, az itt élő kisebb­ségek is várjuk és reméljük, de ezek a né­pek kissé messze vannak tőlünk és aztán meg még valami közbe is esik köztük és mi kö­zöttünk, meg ki tudja, hátha ezeknek a távoli pártfogóinknak éppen akkor lesz odahaza vagy a még távolabb eső nagybirtokaikon egy kis elintézendő bajuk, amikor nálunk is szükség lenne rájuk. Vagy talán a nagyszláv eszme az, amely a kormány tettének rugója? Ezért lenne az, hogy a kicsi Ruszinszkó nem bir autonómiá­jához jutni, mert keli egy összekötő Ilid, ame­lyen a nagyszláv ölelkezés véghez menjen? Nem hiszem, hogy a cseh nép ebbe a nagy egyesülésbe szívesen bele menjen, mert úgy járnának, mint szeretett szlovák testvéreik, sőt még szebben, mert a nagy orosz bálna a részletenkkit való elfogyasztást aligha ismeri és nehezem ismétlődhetne meg még egyszer a bibliai Jónás próféta esete. Már én csak azt tartom, hogy aki cseh, legyen cseh; aki ma­gyar, legyen magyar. A magyarságnak is vannak sok-sok milliós néprokonai és mégse akar se török, se tatár lenni. A történelem pedig bizonyítja, hogy éppen ezek ellen kel­lett élet-hálád harcot folytatnia évszázadokon át, hogy a maga életét és a mögöttük virágzó kultúrát megőrizhesse. A kicsi népek élete bizony nem irigylen­dő és a cseh nép e kicsi népek családjába tar­tozik. Jó szomszéd nélkül, ellenségektől kör­nyezve bizony aligha élhet meg. Nem elérhetetlen ideálok után kellene futni, de biztosítani az életét a környező népek szimpátiája, szeretető, a közös sors felismerése és a becsületes együttműködés által. A nagy ideálok utáni futkosás nem teheti a cseh népet százmilliós nemzetté, nem teheti őket elnyomójává a hozzá hasonló kicsi nem­zeteknek. Hiábavaló nagyhatalmi játék A mai Benes politika pedig teljesen azt a céh szolgálja és szerintem a legteljesebb eredménytelenséggel, mert hiába játszuk a színes kép szolgálatúba, nem érünk cl vele semmit. A világ sorsa nélkülünk fog eldőlni; a nagyobb erők mérkőzésénél mi nem fogunk döntő szerepet elérni soha. Mert ahhoz, hogy egy kicsi nép nagy erőt tudjon kifejteni, kell hogy annak a népnek minden tagját az egymás iránti szeretet és összetartás hevítse. A mai politikának pedig teljesen sikerült ennek az egymás iránti sze­retetnek éppen az ellenkezőjét elérni. Én ré­szemről nem tudok rajta sírni, ha a köztár­saság összes nemzeti kisebbsége egyöntetűen élet-halál harcot viv az elnyomó politika ellen. A világ szimpátiájának nem ez a meg­szerzési módja. E politika sikerének a nagy­zási hóbort aligha fog használni. Vagy mondja csak a külügyminiszter ur mit ért el a kisantanttul, sikerült-e ott neki vezetőszerephez jutni? Mi úgy találjuk, hogy nem. A kis államok féltik sorsukat és nem hajlandók sem a nagyszláv eszmének ked­véért, sem a nagy nyugati népek uszály- hordozásába belepusztulni. Hogy minő nagy súlya van a Benes ur befolyásának például Romániára nézve, an­nak kiáltó és jellemző tünete az, hogy nem bírja megakadályozni Técső község sérel­mét, mely abból áll, hogy c község kisgazdái­nak a románok által holdanként 25 koronáért elvett földjét visszaadassa, vagy méltányos utón kártalanítsa őket. A kormámy ruszinszkói bimlajsfroma Ezután a belső lehetetlen állapotra nézve utalt Ruszinszkó esetére. Ennek a területnek a békeszerződések szerint kifejezetten önren dclkezési joga van, amelyet elsősorban annak az államnak kellene megvédeni, amely meg­alakulását ennek a szerződésnek köszönheti. Mit tesz ezzel szemben a cseh kormány? A köz- és pénzügyi igazgatás, a közoktatás, a kereskedelem és közgazdaság intézésében minden téren csupán a. Prágában megállapí­tott és az ottani érdekeknek megfelelő szem­pontok az irányadók. A lakosság érdekeit fi­gyelembe nem veszik. A gazdasági élet telje­sen elsorvadt. A népoktatás és középoktatás véglegesen el van hanyagolva. Az alkoholiz­mus terjed. A vallási anarchia nő. A népjólét hihetetlen módon leromlott. Az emberek éheznek. Munkaalkalom nin . őt a kormány igyekszik megbénítani minden vállalkozást. E helyett már régebb idő óta helytelen intéz­kedéseivel a kommunizmust szolgálta és megteremtette a néniélekben a teljes elkese­redést, amely a legközelebbi választásokon a kommunizmus formájában robbant ki. Népszavazást! Amikor még Ruszinszkó Magyarország­hoz tartozott, a lakosság résztvett a parla­menti, megyei és községi választások révén sorsa intézésében. Most azt mondják, hogy erre a nép éretlen és a cseh-szlovák uralom alatt csak 5 év letelte után tudta a parlamenti választásokat elérni és azt is úgy, hogy két­szer akkora számmal választhatott egy kép­viselőt, mint a csehek. Hozzá még ezt is a legszörayübb választási terror közepette. Hát így akarnak Önök népet nevelni? Bizony nagy hiba volt, hogy a békeszer­ződések megalkotói szükségtelennek tartot­ták a népek véleményét is kikérni. Ez a leg­nagyobb hiba, melyet clöhb-ntóbb reparálni kell s az állam erejét nem a szuronyokra, de a népek akaratára kell átépíteni és ha a biz­tos népakarat másként meg nem tudható, nyílt kérdést kel! hozzá intézni, mert a béke érdekében még a népszavazástól sem sza­bad visszariadni. A cseh népnek, amelynek területe a ki­vételes szerencse következtében eddig a jó­lét s a gazdagság tárháza volt, különös félté­kenységgel kell azon őrködnie, hogy a nagy­zási politika áldozatául ne essék. Azt nem hi­szem, hogy az itt összcgyülemlett cseh nem­zeti erők részére elégséges légyért a kicsi szlovák és ruszin terület, hogy felesleges gaz­dasági produktumaikat itt elhelyezhessék, bármennyire igyekeznek is ezeket iparilag összetörni. Azt se hiszem, hogy ehhez a ter­jeszkedéshez szükség lenne az ott élő ősla­kosságnak ugv szellemileg, mint anyagilag való teljes leziillesztésc. Már pedig az eddigi politika csakis ezen irányban van beállítva. Ez a mai politikusok és elsősorban Benes miniszter bűne. Nem csak a nemzeti kisebb­ségekkel, de még végzetesebb arányban magá­val a cseh anyaországgal szemben is. Én megértem és tudom is méltányolni a cselt népnek teljes önállóság iránti küzdelmét, vágyakozását, hiszen én magam is egész éle­temben. a magyarságnak teljes önállóságáért küzdöttem. Azonban nem szabad feledni, hogy az emberiség dicsőségből egyedül meg nem élhet. Ha már ez meg van, amint hogy Önök­nek megvan, igyekezni kell azt meg is tarta­ni helyes belpolitikával és nem ellenségek szerzésével, akik ennek bizonyára csak árta­ni fognak. A békétlen béke Ha a külügyminiszter ur expozéját bon­coljuk, végig fut rajta a félelem, a bizonyta­lanság gondolata, a segiíségkérés, a segítség biztosításának eszméje. Miért ez Uraim! Mi­ért van erre szükség? Mert olyan békét csináltak, amely egyenesen a háborúnak, a viszálykodásnak a meleg­ágya. Nem szövetségesekre, katonai szerződé­sekre, nem szuronyokra van szüksége c sze­rencsétlen kor nyomorult gyermekeinek, de szerető, megértő szivekre, igazságra, munkás, szorgalmas karokra, amelyekkel az elpusztí­tott jólét ismét elővarázsolható legyen! Én Végzetes szerencsétlenségnek tartom mindnyájunkra a külügyminiszter ur eddigi, politikáját és azt el nem fogadhatom. Klofács heves támadása az ellenzék ellen az alkalmas pillanatot vetélytársa meggyil- j nagyhatalmi játékot, hiába adjuk minden kolására. [csepp vérünket, minden garasunkat oda e Klofác (cseh nemzeti szocialista) be­szélt ezután nagy érdeklődés mellett. Min­den összefüggés nélkül ugrott egyik témáról a másikra, mintha ki akarná fárasztani a hall­gatóságot. A beszédet kedvenc témájával, a hadsereggel kezdte és kijelentette, hogy Ausztriában miliíarizmus volt, mig a cseh­szlovák köztársaság hadserege demokratikus intézmény. Ezután a németekkel való politi­kai együttműködésről beszélt és azt mondta, hogy mindenféle szí lemhez két személyre van szükség (K'"zbeszólás a nemzeti szocia­listáknál: öreg vagy már te, Vencel, a sze­relemhez, ne beszélj hát róla. Zajos derült­ség.) Ez intermezzo után a fás c izmusról be­szélt cs megállapította, hogy a íasciznms már mindenül, leáldozóban van, ezért csak epigónekjuk tekintheti Gömbös Gyula és Eckhardt Tibor erőlkö­déseit és próbálkozásait Magyarországon. Most minden összefüggés nélkül kisebb­ségi ‘ érdesre ugrott át és azt a merész ki­jelentést tette, hogy sehol a világon nin­csen olyan jó dolguk a nemzeti kisebbsé­geknek, mint Cseh-Szlovákiában, mert se­hol nem adnak nekik annyi jogot, mint itt. Es egy szélés gesztussal az ellenzék felé fordulva, kérdi tőlük, hogy hát hol is van a kisebbségeknek olyan ió dofguk, mint itt. „Lettországban, Svájcban44 — kiáltják felé, mire Klofác elhallgat és újra más témába csap. Minden alapok alapjának alapköve — mondja —, hogy egy- állam annyit ad nemzeti kisebbségeinek, amennyit azok ad­nak az államnak. (Többet adózunk, mint a csehek, — kiált­ják a németek feléje, mire Klofác megint el­hallgat.) — Ami .a németekkel való együttműkö­dést illeti, erre azt válaszolom, hogy a németekkel soha, soha, sohasem fogunk politikailag együttműködni. Gazdasági együttműködésről esetleg lehet beszélni. Majd a kommunistáik külföldi propagan­dájáról beszél és azt mondja, hogy Oroszor­szágban nincs már kommunizmus és Cseh- Szlovákiában sincsen talaja a kommunista pártnak. Próbáljanak meg csak forradalmat csinálni, egy óra múlva vége lesz annak, (Egry Ferenc közbekiált: Persze, mert ba- jcnettekkel leveritek.) A ruszinszkói közálla­potok ecsetelésére térve át, a szónok meg­jegyzi. hogy igazán primitív viszonyok kö­zött él ott a nép és a kommunisták vérfürdőt rendeznek,' hogy megmutassák hatalmukat. Ezután egy óra hosszat dicséri Benes genfi munkáját és azt mondja, hogy egész Európának egyesülni kel! a sárga és az amerikai veszedelem ellen. Itt tárgyalni lehet mindenről, még a határkérdésről is. Rátér a cseh néppárt határozatának bi- ráfására, amelyben Benes munkájának ellen­őrzését kivámja a néppárt és kijelenti, hogy a Vatikánt nem tekinti nagyhatalomnak, mert ha az lenne, akkor helyet foglalna a népszö­vetségben is. Majd hangoztatta, hogy pártja a Vatikánnal való diplomáciai össze­köttetés megszakítását követeli. A szlovenszkói kép viselőkről beszél ez­után és kijelenti, hogy egy olyan párttal, amelyben egy Juriga, vagy egy Hlinka foglalhat helyet, szóba

Next

/
Thumbnails
Contents