Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-29 / 272. (720.) szám

Szombat november 29. & Hogyan történt az iskola- referátnsban a sikkasztás? Az előlegekkel manipulált az irodaigazgató Pozsony, november 28. (Saját tudósitónktól.) Jelentettük, hogy a pozsonyi iskolareferáiusnál nagyarányú sik­kasztás történt, amelynek tettesét, Spina József irodafőtisztet Prágában letartóztatták. Illetékes helyről a sikkasztásra vonatkozólag a következőket tudtuk meg: Sp’na József az iskolareferátus segéd- frodaigazgatója volt. Ö kezelte a hivatalno­kok előlegklutatási ügyelt és ő adott kölcsö­nöket is a tisztviselőknek. A könyvekben az­után nagyobb összeget vezetett be, mint amennyit tényleg kifizetett. így egy száz ko­ronás tételt ötezerre javitott ki. Mikor mani­pulációira rájöttek, Spina beteget jelentett, Prágába utazott, ahol letartóztatták. Állítása szerint nem 280.000, hanem „csak“ 70.000 koronáról van szó és ő ezt az összeget visz- sza akarta később fizetni (?). Rekonstrukció előtt az uj osztrák kormány Bécs, november 28. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Decem- ner 9.-én az osztrák nemzetgyűlés további négy esztendőre újra megválasztja Hainisch Mihály dr.-t az osztrák köztársaság elnöké­vé. Ezután, mint a P. M. H. tudósitója teljesen beavatott helyröj értesül, sor kerül az uj Ramek-kormány rekonstrukciójára, Ramek kancellár ugyanis nagy súlyt helyez arra, hogy a szociáldemokraták ne tanúsítsanak oly merev elutasító magatartást vele szem­ben, mint elődjével, Seipel kancellárral szemben. A szociáldemokraták valóban haj­landók a Rame'k-kormánnyal szemben jó­akarata semlegességet tanúsítani, mivel úgy a kancellár, mint Ahrer dr. pénzügyminiszter bemutatkozó beszédei kitűnő hatást kel­tettek. A jóakarata semlegesség fejében azonban Vaugoin hadügyriűniszter fejét kö­vetelik. Vaugoin már Seipel kablnettiének is tagja volt, a szociáldemokraták azt sze­rették volna, ha Ramek dr. az uj kormány­ból öt kihagyja, mivel Vaugoin ismételten bizonyságot tett monarchista érzelmeiről. A keresztényszocialista párt azonban akkor ragaszkodott Vaugoin további miniszterségé­hez. Mostan a helyzet megváltozott annyi­ban, hogy Rameknek sikerült a keresztény- szocialista pártot meggyőzni azokról az előnyökről, amelyek bekövetkeznének, ha a kormány a szociáldemokraták követelését teljesítené. Az elnökválasztás után tehát Vaugoin hadügyminiszter megrendült egész­ségi állapotára való hivatkozással le fog mondani és hetyébe a nemzetgyűlés polgári pártjai egy a politikai életen kívül álló ma- gasrangu katonatisztet fognak megválasztani a köztársaság hadügyminiszterévé. F.nwiimiri M isf magijai’ hüSSiifüiülszfer az ofű&aiiaiioHftaS mié tórgo&tösokrfti Scitovszky Tibor bemutatkozása — A ku-poUíikának V^asaa-siji kérdésekre nagyobb gondot keli fordítani Budapest, november 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Az egységes-párt tegnap este érte­kezletet tartott, amelyen meleg ünneplésben részesítették Szcitovszky Tibort, az uj külügyminisztert, akit Görgey István kép­viselő köszöntött föl. Szcitovszky válaszában hangsúlyozta, hogy legfőbb feladatának azt tekinti, hogy a nemzet tekintélyét és méltóságát minden körülmények között megóvja, az ország politikai s nemzeti érdekeit megvédje és hogy az ország közgazdasági érdekeit kielégítse. A helyzet természetéből adódik, hogy a közgazdasági kérdéseknek a külpolitikai terén erősebb tért kell elfoglalniok, mint a múltban. Ilyen külpolitikai és gazdasági kér­déseknek tekintendők elsősorban a szanálás, amelyet a külpolitikának minden eszközzel szolgálnia kell, továbbá a külkereskedelmi szerződések, amelyeknek pontosabb relá­ciókban való megkötése ma már halasztha­tatlan érdek. A kereskedelmi szerződések tárgyalásánál figyelemmel lesz a mai nehéz gazdasági viszonyokra és különösen meg fogja védeni a magyar ipar piacszerzési igényeit. Az uj külügyminiszter a Magyar Távi­rati Iroda tudósilója előtt, nyilatkozott s ebben a többi között a következőket mondotta: Örömmel állapítja meg, hogy a külpoli­tikai helyzet jóval kedvezőbb mint a múlt­ban volt, ami elsősorban Bethlen István gróf minlszfcre'nök és munkatársainak érdeme. Úgy szintén az ö érdemük az Is, hogy a Magyarország iránti bizalmatlan­ság és ellenséges hangulat enyhült és Ma­gyarország megítélésénél kedvezőbb fel­fogás alakult ki, amelynek konkrét ered­ménye a kiiTöíd hathatós segítsége Ma­gyarország gazdasági talpraállltásában. Ennek a bizalomnak és rokonszenvnek megóvása egyik főfeladatát fogja képezni. Különösen a szomszéd államokkal óhajtja a gazdasági kapcsolatokat minden vonat­kozásban fölvenni, amely munkájához a közvélemény és a sajtó támogatását kéri, rövidesen a nemzetgyűlésben expozét fog mondani, ahol ki fogja fejteni teljes pro­gramját. A jövő bét közepén Sess Ítélet a budapesti b©mb§&p®rb©n A bíróság elutasította a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványt — Bethlen és Csáky önként megjelentek a bíróság elölt és' vallomást tettek Budapest, november 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjc- lentése.) A budapesti büntetőtörvényszék Langer-tanácsa ma délelőtt tiz órakor hirdet­te ki a védők brzonyüáskiegés'ziíö • kéréséről szóló határozatát. A bíróság azzal a meg- okolással, hogy az ügyet teljesen tisztán látja, nem ad helyt a bizonyítás kiegészítésére szóló indítványnak. Ennek ellenére kihallgatták Csáky Ká­roly gróf honvédelmi minisztert és Bethlen István gróf miniszterelnököt, akik önként je­lentkeztek tanúvallomásra. Csáky Károly gróf kijelentette, hogy a nemzetvédelmi osztálynak soha sem volt semmi kapcsolata a katonasággal és nem Is volt katonai alakulat. A bolsevizmus bukása után mintegy öt- ven társadalmi egyesület alakult Budapesten, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a kom­munizmus esetleges visszatérését megaka­dályozzák. Berzeviczy tábornok ezeket az alakulatokat egy közös egyesületben szer­vezte meg, amelynek Kettős Kereszt Vérszö­madik kötet az erdei harcban megsebesitett Boryna mesterien megrajzolt halálával vég­ződik. Reymont elbeszélő modora sok tekintet­ben nagy orosz elbeszélőkre emlékeztet, de inig az oroszokat az emberi psyche mélysé­geibe való elmerülés, a kérlelhetetlen lélek­tani analízis; addig Reymontot a természet jelenségeinek szinte extatikus és sokszor szimbólummá dagadó megrögzítése, analízi­se jellemzi. Ez a regény egyik nagy erőssé­ge, deegyuttal hibája is. Ueymont a termé­szet kötöttségében karakterizálja alakjait. A szláv paraszt íöldhözkötöttségében, termé- szeíérzéklésében az ősember naiv csodála­tát és meghajolását látjuk; a naiv ember védtelen az elemekkel szemben és vallásos odaadással, komorsággal merül el a termé­szetben. Ez a kiszolgáltatottság, ez a meg­adás az, mely megfosztja őket minden egyé­nitől, mert csak hasadás, kétely, küzdelem és önmegtagadás érleli egvénivé az embert. Reymont munkájában a tájak, a természet­nek különálló regénye megfojtja az individiu- mot, melyn k jellemzi-.énéi Reymont amúgy is gondosan kikerül minden problémát. Emel­lett a falu hatalmas, de egyúttal terjengős rajza is személytelenül a főhősöket, életüket determinálja a közösség, az egymásra utalt­ság és alig töri szét valamelyikük a tipus megszokott kereteit. Egy esetben robbantja szét Reymont ezeket a kereteket és itt meg­teremti a regény lem’rdekes-bb alakját Jag- nát, a falu démonját, aki az apához u.egy fe­leségül, mostohafiával házasságot tör, aztán a falu bírójának szeretője Lsz, régi sz. re tő­jét újra magához édesgeti, özvegy asszony korában egy leendő papot üldöz a szellmé­vel és addig tombol, féktelenkedik, mig a fa­lu meglincseli. A föld tavasztermő ereje en­nek a nyugt..lanvérü asszony zavaros, talá­nyos lelkének a kulcsa: öntudatlan, állomit­tas, akarat nélküli, de méms hatalmas: a föld maga ez az asszony! Szemben az orosz parasztnak melankóliáid hajló érzékiség •: ! Jagna lengyel forróvérüsége a sziciTai pa­raszt szenv&déiyességéhez hasonlítható. De amint Reymont regényének minden alakja néhány szimbolikus vonással az alapgondo­latot, magát a falut testesül meg, úgy Jagna mindenképpen emberi és egészséges au.,:. is szimbólum: a lengve föld és szenvedé­ly ásség! Szeret, mert muszáj, szül. meri mu­száj és mindm megmozdulásában ott van ez a kérlelhetetlen 'kényszer, mely megfosztja akaratától. Akár Dostojevsky. vagy Tolstoj alakjaiban, Jagna lelkében is méglapulnak a fejlődésnek csirái és alakja mindenképpen emberibb, mini a regény másik asszonyáé. Annáé, Antek feleségéé, aki Gerhardt Haupt- maim becsületes, hangyaszorgalmú, de szenvtelen, sivátlelkü s szenvedő asszonyai­vetség volt a cime. Ez lett az a társadalmi védelmi szerv, amelynek semmi más célja, vagy feladata nem volt, mint a kommuniz­mus visszatérésének megakadályozása. A békeszerződések aláírása után ezt az egyesületet feloszlatták és fegyvereiket bevonták. A nemzetvédelmi osztályt egyet­len esetben vették igénybe és pedig akkor, amikor Budaörsre vonult ki a katonaság és Budapesten- nem volt, aki az esetleges za­vargások ellen a rendet faitartsa. Ekkor szerepelt a nemzetvédelmi osztály, mint karhatalmi tartalék. Bethlen István gróf miniszterelnök elmondotta, hogy Márify azt állította a fö- íárgyalás során, hogy vele személyes összeköttetésben állott, családjával érint- kezéti, fiával tenmszezeít és állandóan a miniszterelnök autóján járt. Ezekre a rágal­makra kijelenti, hogy Márffyt nem ismerte, sohasem látta és egyik fia sem ismeri Márify i. Mikor a miniszterelnök eltávozott a fő- tárgyalási teremből, Márify igy kiáltott fel: ra emlékeztet. Reymont a naturalista művész eszkö­zeivel dolgozik. Olykor azonban egészen ex­presszionista tájköltészetével, jellemzéseinek terjengősségével annyira megakasztja a cse­lekmény menetét, hogy a mese széjjelfolyik és háttérbe szorul. Inkább a lírikus tempera­mentumával, a paroxismusig felfokozott ér­zéssel hat, mini az emberábrázolás balzaci tökélyével. Reymont két különálló ér zés világot ka- rakterizál: az apákét és fiukét; az öregek maradi, vegetatív világát, az élet taposó mal­mába állított teremtéseket, akiknek ösztönös szeretető fonák, gyűlölete elementáris, akik zsarnokoskodók, földéhesek, babonás jám­borsággal meghajtók, de tettük mozgató ru­góiból már gyakran kikapcsolódnak az ego- 'sztikus szempontok és ö n t u d a 11 a n u 1 éreznek közösséget — és a fiataloknak öncé­lokkal teli agresszív, forradalmi szellemű vi­lágát, amelyben mint távoli pásztortüz ha- lovány fényessége — felvillan már a szoci­ális összefüggéseknek tudata, a lengyel jövő képe. A két világ között imbolygó, a regény ’egbensöbben megrajzolt alakja, Rochus, az öreg koldus, aki legendás meséiben a lengyel néplélék naiv költészetét szólaltatja meg és mély vallásosságával, emberiességével túlnő m:ég e nagyvonalú regény keretein is. „Mindent letagadott a miniszt-relnök ur.“ Emiatt az elnök nyolc napi szigorított fog­ságra ítélte Márffyt. Márify tovább zajongott és idegesen igy kiáltott az elnök felé: „Itt nem igazságot akarnak osztani." Az elnök újabb négyheti szigorított magánzárkával sújtotta Márffyt. Ekkor Ulain ugrott fel helyéről ezekkel a szavakkal: „Erőszak, ami itt folyik." Az el­nök Ulaint fél millió korona pénzbüntetésre ítélte. Ezután az elnök fölkérésére az ügyész hozzákezdett a vádbeszéd elmondásához. Az ügyész nagy vádbeszédében kérte a bíróságot, hogy példás büntetéssel sújt­sa a vádlolitakat, akik folytonos bom­bamerényleteikkel a külföldön azt a hitet keltették, hogy itten nincsen jogrend. Az ügyész a vád let tóikat nyolc gyilkosság és rengeteg gyilkossági kísérletben kéri bűnös­nek kimondani. Holnap a védőbe szádok re kerül a sor. ítélet a jövő hét közepére várható. Wölíling Lipót elvált felesége tartásdijért perli az osztrák államot Bécs, november 28. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Wölíling Lipót, az egykori Lipót Berdinánd toskánai nagyherceg első elvált felesége, Adamovics Vilma, akit Wölíling 1907-ben hagyott fakép­nél, mostan pert indított az osztrák állam ellen és tartásdijt követel. Adamovics Vilma azzal érvel, hogy a Habsburg-ház házitör­vényei értelmében Őt, aki elválása óta nem ment ismét férjhez, özvegynek kell tekinteni és ezért igényt tarthat apanázsra. Az osztrák udvár azonban már nem létezik, ezért jogos követeléseit csakis a osztrák császárság jogutódjával, az osztrák köztársasággal szemben érvényesítheti. Adamovics Vilma több száz milliót követel. Az érdekes kerese­tet a bécsi polgári bíróság legközelebb fogja tárgyalni. A fiileki. csendőrség és az aranka Rimaszombat, november 28. (Saját tadósitónktól.) A füleki csendőr­ség ismét tanú jelét adta annak, hogy hivatá­sa magaslatán áll. Kitalálták ugyanis, hogy az aranka ellenőrzéssel nagyszerű közbiz­tonsági szolgálatot lehet teljesíteni. Szét is széledtek a mezőkre. Pár nap múlva azonban nagy meglepe­tés és keserű csalódás érte a gazdákat. Ha­lomszámra érkeztek a csehnyelvíi büntető parancsok, hogy fizessenek 10—20—30 koro­nákat, vagy pedig bezárják a börtönbe őket, mert a csendőrség feljelentette a községek lakosságát aranka ki nem irtása miatt. Érthető felháborodást váltottak ki ezek a büntetőparancsok a gazdák körében. A gazdák ugyanis ólomzárolt, arankamentcs- nek hirdetett s államilag ellenőrzött magva­kat veitek. Ha mégis arankás lett a termés, az a gazdáknak a kára, de nem a hibája. Van azonban egy másik oldala is a dolog­nak. Amidőn egy nagy vidék úgyszólván va­lamennyi gazdája ellen kell el.,árast indítani, akkor az illetékes hatóságnak, ha a közbizal­mat meg akarja szerezni maga iránt, be ke!! látnia, hogy egy olyan szimptomával áll szemben, amelyen az illetékes hatóságoknak segítenie keli. Erre volna illetékes a gazda­sági flügyelö. Neki kellett volna megvizsgál­ni az arankaíertőzött vidékeket nem a min­den szakértelem nélkül szűkölködő csend­őröknek. A gazdasági felügyelőnek köteles­sége megvédelmezni, kioktatni a népet, hogy kár ne érje. Beüss már decemberben elismeri a szovjetet. Benes tegnap a cseh-szlovák szo­ciáldemokraták klubjában ismételte meg expozéját, melyet kedden a nemzeti szocia­listák körében tartott. Szovjetoroszország elismerésének kérdése tegnap a koalició tizes tanácsában is vita tárgyát alkotta. Kramár dr. élesen állást foglalt az elismerés ellen. Jól informált értesülés szerint a szovjet elismerése még december hónapban meg­történik. | raEGMYifLT W wm j| gj| WBBÖWnf jj I üxyffissg. «fe® «Ii©jPR*«»iS&Asrs&iS®®R2e. Seéii»a*<35a*®3«*«fe® épüleí .mxr-ssr&sizz&s, ce „J'iizz&M" ®a<a»src®$S3*5B^’^*H*riire«aIhi fré&sri&dete ^b® /öSeráaftösías 'Sxi&vcmszSkö é.*ss A© tő?SSss-*és»2K — || 1SM “ TFaeBf®® «b® K3&3E‘2T/&ai~ Fö-aiácao 39 __"tzt, - ifisz-sssa 39

Next

/
Thumbnails
Contents