Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-05 / 251. (699.) szám

A rádió és a nyomor (rp.) Ungvár, november 4. [Amikor az eliképzelhetetlenek csak iigy, imám!-holnapra közénk hétköznapiasodnak és a csodák világának minden tiitka tudományos rendszerbe sorakozik, iszonyú fintorral hö­rög föl hozzánk milliók szájából a megmá­síthatatlan nyomor. így kerül össze e cikk címében az elképzelhetetlen csoda: a rádió- telefon és a megmásíthatatlan átok: a véghe­te ti em emberi nyomor. Ha a napi politika és közgazdasági élet hálóiból! kibontakozunk és végigtekintünk azon a szédületes haladáson, amit az emberiség pár évtized, vagy pár em­beröltő alatt megfutott, az <; ■’yagiasságtól megszabadított érzés és képzelet a tökéletes földi boldogság perspektívájában gyönyör­ködhetik. Mert vegyük csak sorra: amíg egyfelől a'nyomorgó ember mezítláb, bocskorban, vagy vasszöges talpú cipőben fáradt izmok­kal fogyasztja maga alatt a kilométereket, ha a föld kicsi térségein mozogni akar, addig mellette az emberi ész alkotta gépek gőzzel, benzinnel és villamossággal telitetten ezer 'ki­lométereket száguldanak át. Az emberi elme eme találmányai, amelyek az emberiség bol­dogulását és az élet kényelmét szolgálnák, egyáltalán nem közösek olyan mértékben, ahogyan azt az élet joga megkívánná. Ott vannak a különféle gyárak gépeinek óriást teljesítményei, amiket nem a íétniés’zec adott az ember életének megkönnyítésére, hanem az az emberi elme talált ki és kon­struált meg, amely még húsz év előtt az ön- tudatlanság határain belül gyámoltalan cse­csemő volt, magával tehetetlen emberbimbó, anyai gondozásra bízva. És amíg testünket finom szövet, selyemvászom, gumitalpú cipő és drága prém fedi, addig millió és millió em­ber robotol a magaszőtte, primitív ruházat­ban és eszi az állatnak sem való mindennapi -egyszerű ételét. Nézzünk be a filimtechnika boszorkánykonyhájába, ahol a múlandóságot konzerválják örökéletüvé. Ha akarjuk, éle­tünk minden pillanatát megrögzithetjük, ha akarjuk, azokat a feledhetetlen szép perceket, amikért egy egész életet is képeseik lettünk volna odadobni, megörökíthetjük gyerme­keink, unokáink és a jövő generációk egész sora számára. Elrepülésre, elmúlásra ítélt hangunkat, szavunkat, intésünket, tanácsun­kat, nagy mondásainkat fonográfíernezbe vé- sefhetjük és ha mi már nem leszünk, ha visz- szakövete'l bennünket az élettől a könyörtelen enyészet, visszatérünk e földre, valahányszor lepereg a film és körbeszalad a fonográfle­mez ... És ugyanakkor milliók és milliók hal­nak meg a föld legműveltebb részén, akik fa­lujuk határán túl a világot sohasem látták, akiknek fogalmuk sincs a Marse-távirőról, akik bűzös fnggyugyentya mellett fonták a kocát és a villany boszorkányosán szép, csil­logó fénye sohasem Izgatta pupillájukat. És végül: Nézzünk föl a levegőbe, ahol a megszárnyasult ember berregő motoron nyargal a légvonalon át és Zeppelinek leve­gőbe épített városa utazik az óceánon ke­resztül ... és ugyanakkor emberek pusztul­nak el ragályos betegségben, mert messze a segítő kéz és állat híján asszonyok húzzák az ekét a gazdasági gépekkel megrakottan ro­hanó vasúti mozdonyok mellett, a sovány tarlón... Nos és a rádió? Ott ülünk a ké­szülék előtt. Kint csillagos éjszaka, őszi és hideg. A levegőben szél csapóiig a telefondró­tokon keresztül és egyszer csak a levegő egy titkos kazettájából csodák rajzanak ki... Ungváron ülünk és fülünkben ott zajong Pa­ris, London, Berlin, Róma, New York... A villamos hullámok hátán, mint fürge boj- fiuk, csodás melódiák futkosnak szét az egész világon és mi perceken át egy érzéssé, egy gyönyörré kapcsolódtunk össze az ezer és ezer kilométereken át:. franciával, angollal, némettel, olasszal! A csoda fogalma szégyen­kezve sompolyog ki tudatunkból és mi sir­' emléket építünk emberi gőgünk magaslatán a „lehetetlenségnek**... S ugyanakkor? A szomszédunkban, dohos pincelakás, vagy hi­deg vagon fenekén az embert kínzó nyomor embert fojtogat, életet üz ki e világból és tel­keket hurcol a legsötétebb kárhozatba... Amikor az emberi elme találmányai fö­lött elmélkedve a gyönyör extázisába jutunk, egy belülről dörömbölő névtelen érzés köve­telőn tör ellő és odamutat az emberek mil­lióira! Azokra, akik ebből a szédületes hala­dásból mitsem élveznek! Azokra, akik még ma is az ittfelejtett középkor sötétségében bolyonganak! Azokra, akik dolgoznak, tűr­nek, szenvednek és azokra, akikre államokat építenek, akikkel gyilkos, elnyomó politikát űznek; akikre népvezérek és politikusok, mint megfellebbezhetetlen fórumra hivatkoznak; akikről költők és írók gyöngyalkotásokat ké­szítenek; akiket őserőként emlegetnek az enervált fajok fölrissdtésére és... akik, ha kell, lövészárok- és börtöniöltelékként múl­nak ki erről a földről, ahol sokszor és leg­többször nem volt egyéb nevük, mint: cső­cselék ... Azt hisszük, hogy a fönti megállapítások mindem gondolkodó ember lelkében ott szuny- nyadoznak,. de föllármázni senki sem tudja olyan mértékben, hogy azok cselekvőképes tényezőikké erősödjenek az izmainkon, az el­ménkén és akaratunkon keresztül. Azt a rettenetes nyomort, amelyben ma Európa majdnem minden népe a tél előtt áll, máról-holnapra sem politikusok, sem közgaz­dászok, sem tudósok meg nem szüntethetik. Képletesen kifejezve: a rádió és a nyomor olyan messze elkerültek egymástól, hogy a tökéletesebb nem segíthet a gyámoltalanab­bon. Legalább is oly gyorsasággal, amellyel különben rendelkezik, nem segíthet. Minden jo. ami e földi életet széppé, kényelmessé, vagy mondjuk: elviselhetővé teszi, sohasem a néptömegeken kezdte misszióját A népnek talán még a fölöslegből is kevés jutna és ép­pen ezért, amikor ltehámlík fülünkről a rádió­telefon kagylója és nem halljuk többé a ber­lini professzor recsegő hangját, amint elő­adást tart az „emberiség szociális nyomorá**- ról, elkeseredve állapítjuk meg: nem jól van ez így, ahogyan van! Térjen vissza az em­ber a háromezer méter magasságból, szálljon le a nyomorgókhoz és annak a sok emberi találmánynak segítségével építse össze a né­pek több évezredes útjait az emberi élet bol- dogitására hivatott technika szédületes út­jaival ... Nemde utópia? Mint akár maga a — boldogság. Veszélyben a genfi Jegyzőkönyv Népszövetségi körökben pesszimisztíkiisan ítélik, meg a konzervatív angol kormány terveit Berlin, november 4. A Vorwárts jelentése szerint népszövetségi körökben meg van­nak győződve arról, hogy az angol konzervatív kormány nem fogja aláírni a genfi jegy­zőkönyvnek a béke garantálására vonatkozó szakaszait, mert ez aláírás következtében kénytelen volna az angol flottát a népszövetségi tanács szolgálatába állítani. Az a terv, hogy a jövő évre leszerelési konferenciát hivnak egybe, szintén meghiúsulhat a kon­zervatív angol kormány népszövetségellenes magatartása következtében. Nem tudják bizonyítani, vaHMt-e a Sinovjer Jerél London, november J. A kormány vizs- hedt levele. A Foreign Office csak egy má- 1 gáló bizottsága a Daily Héráid jelentése sze- solat fölött rendelkezett, amikor a levelet ( rint úgy íormulázta ítéletét, hogy nem tudja nyilvánosságra hozta. megállapítani, vájjon valódi-e Sinovjev hir- j A párisi nnndas a francia kormány ellen Páris, november 4. A Quotidien jelentése szerint Oeretti párisi pápai nuncius tegnap tiltakozását jelenítette be a .külügymiiniszté- riumlban Albert közoktatási miniszternek va­sárnap Valenoeban tartott beszéde miatt. A közoktatásügyi miniszter ugyanis e beszédé­ben több helyütt a nuncius személyét is élén­ken megtámadta. Elkeseredett mMMm harc'Amerikában Kevesen fognak szavazni — Súlyos összeütközések Ohio államban — Coolidgenek jók a kilátásai Washington, november 4. Coolidge is, Davis is ma utolsó drótnél­küli üzenetet küldtek választóiknak. Coolidge azt kívánta, hogy a választók fokozott mér­tékben vegyenek részt :a szavazáson, A vá­lasztási küzdelemre való visszatekintés nem ad tápot a biztos jóslásra. A pártok óriási propagandájára dacára a választási érdeklő­dés csekély. Hiányzik a hathatós jelszó. Hi­tesben (Ohio) nagyobb verekedésekre és lö­völdözésekre került a sor, mely alkalommal több haláleset és sebesülés is történt. A Klu-Klux-Klan fölvonulást rendezett, melyet a Flaming Circle megakadályozott. A verekedést csak egy kivonuló gyalogezred tudta megszüntetni. Coolidgere mindenki a legnagyobb nyu­galommal fogad, mert úgy vélik, hogy meg­választása biztos. Valószínű azonban, hogy a' döntéshez szükséges abszolút többséget csak aránylag nagyon kevés szavazat fogja megadni. Lehet, hagy az utolsó szót csak a parlamenti testület mondja ki. Az elektorok szavazatai 53l-eí tesznek ki, melyből az abszolút többség tehát 266 volna. Coolidge 81 szavazattöbbségre számíthat New York, november 4. Davis és La Föltette kilátásai a választás előestéjén na­gyon megrosszabbodtak. Pemisylvárnából és Óhióból, ahol a hangulat nagyon Coolidge - ellenes volt, ma szintén kedvező hírek ér­keztek. Különösen La Föltette eshetőségeit becsülték túl. A fogadások Coolidge javáre 12:1 arányban állnak. Coolidge a becslés szerint 347 szavazatot fog kapni, azaz 81-el többet, mint a megválasztáshoz szükséges kétszázhatvanhat. A beruházás! költségvetés Prága, november 4. „A számok beszélnek.** így ‘kezdte a pénzügyminiszter azt az expozéját, amellyel a jövő évi költség vetéster vezetet a nemzet­gyűlés elé terjesztette. A pénzügyminiszter urnák igaza van, a számok beszélnek, de nemcsak értelmesen, hanem érzelmesen is. Szomorúan beszélnek mindenekelőtt arról, hogy a centralista kormány milyen mostohán kezeli a számok birodalmában is Szloven- szkót és Ruszinszkót. Az úgynevezett beruházási költségvetés számai igen szomorú dolgokat beszélnek. Az állam a ' jövő év folyamán összesen 1.319.083.000 koronát fordít a különböző épít­kezésekre; ebből az összegből Szlovenszkóra 183.413.000 korona, Ruszinszkóra 30,633.000 korona, szlovenszkóí és ruszinszkói közös be­ruházásokra 76,000.000 korona jut, összesen tehát 259,413.000 koronát tesznek ki a szlo- venszkói és ruszinszkói állami építkezések. A beruházásra szánt összegnek csupán egy ötödrésze jut tehát Szlovén szikéra és Ruszin­szkóra, míg a négy ötödrészt a történelmi or­szágok kapják. Sajnos, hogy ezek a beszédes számok már némán hallgatnak arra a kérdé­sünkre, hogy milyen kulcs szerint történt az elosztás az egyes országrészek között: a te­rület nagysága, a Lakosság szánna', a tényle­ges szükségletek, avagy a befolyt adók ösz- szege alapján-e? Akármit is vett alapul a költségvetés összeállítója, mindenképpen té­vedett, még pedig a történelmi országok javára. Ha a számok eme beszédének meghall­gatása után fontolóra vesszük még azt a tör­téneti tapasztalatunkat, hogy a kormány a le­folyt években egyszer sem adta át tényleg rendeltetésüknek a Szlovenszkó és Ruszin- szkó számára előirányzott összegeket, úgy méltán kell viseltetnünk a legnagyobb bizal­matlansággal úgy a költségvetéssel, valamint a költségvetést összeállító kormánnyal szem­ben. Növeli ezt a bizalmatlanságunkat továb­bá az a körülmény is, hogy a kormány kül­földön kölcsönvett összeggel fogja fedezni ezeket a „beruházásokat**, amelyek bizony mint beruházások is igen kétes értékűek. Az egyes tételek nyilván igazolják állításaink helyességét. A szlovenszkói és ruszinszkói beruházá­sok téteted között első helyen szerepel az ungvári államnyomda kibővítése 70.000 koro­na összeggel. Nézetünk szerint az állam1- ] nyomdának kiváltképpen kereskedelmi üzem­nek kellene lennie; ha nem képes önmagát főn tartani, úgy beszüntetendő és semmi szín alatt sem engedhető meg, hogy a drága ka- j mátokra fölvett külföldi kölcsönből kapjon szubvenciót egy olyan üzem, amelyik a hely­beli magámnyomdákfoal tisztességtelen módon versenyez és azok adófizetési képességét megöli. A postaügyi minisztérium Pozsony, Zó-j lyom, Losonc, Mezölaborc, Őrlő, Csap, Teplá,1 Zsolna és Zohor városokban épít postaépüle­teteket 2,400.000 korona értékben, Ruszin- szkon pedig Királyháza és Kőrösmező közsé- j gekben, amelyekre 300.000 korona van elő­irányozva. A ruszinszkói távíró- és távbe-, szélőhálózat kibővítésére 863.000 koronát tűn-1 tét föl a költségvetés. A vasutügyi minisztérium 76,000.000 ko- ( rónát szánt a következő vasútvonalak rész­ben építésére, részben befejezésére: Hanű- lová—Felsős tubnya, Vöröskő—Mar gitfalva, Ungvár—Munkács, Koppom a—Zólyom, Podo- Ün—Orló. Váratlan örömet okozna Szloven­100 cseh-szL koronáén fizettek ma, november 4-én: Zürichben 15.475 svájci frankot Budapesten 226500.— magyar koronát Becsben 211300.— osztrák koronát BeriinlieD 12495000000000.— német márkát llT* ül. évfolyam 251. (699.) szám jáP Prága, szerda, 1924 november 5 M T jert* EMfizetíal árak belföldön: Égési évre 300 KiL, 1 l||ű| i ■ 1 /j|£ !■> I li—■ _____ ___ félévre 150 Kd, negyedévre 76 Ki, egy hónap­MjBWfiit^ Prága L, Lillává oJlce 18. szám. Tcfefon: 6797. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A $%f<owewES&&ói és &tus&insx&M &eteíös sxerftesxíői &etr&£*RÍ£i l*ir dr. námifsmtiáw 9dt Jstvdn

Next

/
Thumbnails
Contents