Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-05 / 251. (699.) szám
A rádió és a nyomor (rp.) Ungvár, november 4. [Amikor az eliképzelhetetlenek csak iigy, imám!-holnapra közénk hétköznapiasodnak és a csodák világának minden tiitka tudományos rendszerbe sorakozik, iszonyú fintorral hörög föl hozzánk milliók szájából a megmásíthatatlan nyomor. így kerül össze e cikk címében az elképzelhetetlen csoda: a rádió- telefon és a megmásíthatatlan átok: a véghete ti em emberi nyomor. Ha a napi politika és közgazdasági élet hálóiból! kibontakozunk és végigtekintünk azon a szédületes haladáson, amit az emberiség pár évtized, vagy pár emberöltő alatt megfutott, az <; ■’yagiasságtól megszabadított érzés és képzelet a tökéletes földi boldogság perspektívájában gyönyörködhetik. Mert vegyük csak sorra: amíg egyfelől a'nyomorgó ember mezítláb, bocskorban, vagy vasszöges talpú cipőben fáradt izmokkal fogyasztja maga alatt a kilométereket, ha a föld kicsi térségein mozogni akar, addig mellette az emberi ész alkotta gépek gőzzel, benzinnel és villamossággal telitetten ezer 'kilométereket száguldanak át. Az emberi elme eme találmányai, amelyek az emberiség boldogulását és az élet kényelmét szolgálnák, egyáltalán nem közösek olyan mértékben, ahogyan azt az élet joga megkívánná. Ott vannak a különféle gyárak gépeinek óriást teljesítményei, amiket nem a íétniés’zec adott az ember életének megkönnyítésére, hanem az az emberi elme talált ki és konstruált meg, amely még húsz év előtt az ön- tudatlanság határain belül gyámoltalan csecsemő volt, magával tehetetlen emberbimbó, anyai gondozásra bízva. És amíg testünket finom szövet, selyemvászom, gumitalpú cipő és drága prém fedi, addig millió és millió ember robotol a magaszőtte, primitív ruházatban és eszi az állatnak sem való mindennapi -egyszerű ételét. Nézzünk be a filimtechnika boszorkánykonyhájába, ahol a múlandóságot konzerválják örökéletüvé. Ha akarjuk, életünk minden pillanatát megrögzithetjük, ha akarjuk, azokat a feledhetetlen szép perceket, amikért egy egész életet is képeseik lettünk volna odadobni, megörökíthetjük gyermekeink, unokáink és a jövő generációk egész sora számára. Elrepülésre, elmúlásra ítélt hangunkat, szavunkat, intésünket, tanácsunkat, nagy mondásainkat fonográfíernezbe vé- sefhetjük és ha mi már nem leszünk, ha visz- szakövete'l bennünket az élettől a könyörtelen enyészet, visszatérünk e földre, valahányszor lepereg a film és körbeszalad a fonográflemez ... És ugyanakkor milliók és milliók halnak meg a föld legműveltebb részén, akik falujuk határán túl a világot sohasem látták, akiknek fogalmuk sincs a Marse-távirőról, akik bűzös fnggyugyentya mellett fonták a kocát és a villany boszorkányosán szép, csillogó fénye sohasem Izgatta pupillájukat. És végül: Nézzünk föl a levegőbe, ahol a megszárnyasult ember berregő motoron nyargal a légvonalon át és Zeppelinek levegőbe épített városa utazik az óceánon keresztül ... és ugyanakkor emberek pusztulnak el ragályos betegségben, mert messze a segítő kéz és állat híján asszonyok húzzák az ekét a gazdasági gépekkel megrakottan rohanó vasúti mozdonyok mellett, a sovány tarlón... Nos és a rádió? Ott ülünk a készülék előtt. Kint csillagos éjszaka, őszi és hideg. A levegőben szél csapóiig a telefondrótokon keresztül és egyszer csak a levegő egy titkos kazettájából csodák rajzanak ki... Ungváron ülünk és fülünkben ott zajong Paris, London, Berlin, Róma, New York... A villamos hullámok hátán, mint fürge boj- fiuk, csodás melódiák futkosnak szét az egész világon és mi perceken át egy érzéssé, egy gyönyörré kapcsolódtunk össze az ezer és ezer kilométereken át:. franciával, angollal, némettel, olasszal! A csoda fogalma szégyenkezve sompolyog ki tudatunkból és mi sir' emléket építünk emberi gőgünk magaslatán a „lehetetlenségnek**... S ugyanakkor? A szomszédunkban, dohos pincelakás, vagy hideg vagon fenekén az embert kínzó nyomor embert fojtogat, életet üz ki e világból és telkeket hurcol a legsötétebb kárhozatba... Amikor az emberi elme találmányai fölött elmélkedve a gyönyör extázisába jutunk, egy belülről dörömbölő névtelen érzés követelőn tör ellő és odamutat az emberek millióira! Azokra, akik ebből a szédületes haladásból mitsem élveznek! Azokra, akik még ma is az ittfelejtett középkor sötétségében bolyonganak! Azokra, akik dolgoznak, tűrnek, szenvednek és azokra, akikre államokat építenek, akikkel gyilkos, elnyomó politikát űznek; akikre népvezérek és politikusok, mint megfellebbezhetetlen fórumra hivatkoznak; akikről költők és írók gyöngyalkotásokat készítenek; akiket őserőként emlegetnek az enervált fajok fölrissdtésére és... akik, ha kell, lövészárok- és börtöniöltelékként múlnak ki erről a földről, ahol sokszor és legtöbbször nem volt egyéb nevük, mint: csőcselék ... Azt hisszük, hogy a fönti megállapítások mindem gondolkodó ember lelkében ott szuny- nyadoznak,. de föllármázni senki sem tudja olyan mértékben, hogy azok cselekvőképes tényezőikké erősödjenek az izmainkon, az elménkén és akaratunkon keresztül. Azt a rettenetes nyomort, amelyben ma Európa majdnem minden népe a tél előtt áll, máról-holnapra sem politikusok, sem közgazdászok, sem tudósok meg nem szüntethetik. Képletesen kifejezve: a rádió és a nyomor olyan messze elkerültek egymástól, hogy a tökéletesebb nem segíthet a gyámoltalanabbon. Legalább is oly gyorsasággal, amellyel különben rendelkezik, nem segíthet. Minden jo. ami e földi életet széppé, kényelmessé, vagy mondjuk: elviselhetővé teszi, sohasem a néptömegeken kezdte misszióját A népnek talán még a fölöslegből is kevés jutna és éppen ezért, amikor ltehámlík fülünkről a rádiótelefon kagylója és nem halljuk többé a berlini professzor recsegő hangját, amint előadást tart az „emberiség szociális nyomorá**- ról, elkeseredve állapítjuk meg: nem jól van ez így, ahogyan van! Térjen vissza az ember a háromezer méter magasságból, szálljon le a nyomorgókhoz és annak a sok emberi találmánynak segítségével építse össze a népek több évezredes útjait az emberi élet bol- dogitására hivatott technika szédületes útjaival ... Nemde utópia? Mint akár maga a — boldogság. Veszélyben a genfi Jegyzőkönyv Népszövetségi körökben pesszimisztíkiisan ítélik, meg a konzervatív angol kormány terveit Berlin, november 4. A Vorwárts jelentése szerint népszövetségi körökben meg vannak győződve arról, hogy az angol konzervatív kormány nem fogja aláírni a genfi jegyzőkönyvnek a béke garantálására vonatkozó szakaszait, mert ez aláírás következtében kénytelen volna az angol flottát a népszövetségi tanács szolgálatába állítani. Az a terv, hogy a jövő évre leszerelési konferenciát hivnak egybe, szintén meghiúsulhat a konzervatív angol kormány népszövetségellenes magatartása következtében. Nem tudják bizonyítani, vaHMt-e a Sinovjer Jerél London, november J. A kormány vizs- hedt levele. A Foreign Office csak egy má- 1 gáló bizottsága a Daily Héráid jelentése sze- solat fölött rendelkezett, amikor a levelet ( rint úgy íormulázta ítéletét, hogy nem tudja nyilvánosságra hozta. megállapítani, vájjon valódi-e Sinovjev hir- j A párisi nnndas a francia kormány ellen Páris, november 4. A Quotidien jelentése szerint Oeretti párisi pápai nuncius tegnap tiltakozását jelenítette be a .külügymiiniszté- riumlban Albert közoktatási miniszternek vasárnap Valenoeban tartott beszéde miatt. A közoktatásügyi miniszter ugyanis e beszédében több helyütt a nuncius személyét is élénken megtámadta. Elkeseredett mMMm harc'Amerikában Kevesen fognak szavazni — Súlyos összeütközések Ohio államban — Coolidgenek jók a kilátásai Washington, november 4. Coolidge is, Davis is ma utolsó drótnélküli üzenetet küldtek választóiknak. Coolidge azt kívánta, hogy a választók fokozott mértékben vegyenek részt :a szavazáson, A választási küzdelemre való visszatekintés nem ad tápot a biztos jóslásra. A pártok óriási propagandájára dacára a választási érdeklődés csekély. Hiányzik a hathatós jelszó. Hitesben (Ohio) nagyobb verekedésekre és lövöldözésekre került a sor, mely alkalommal több haláleset és sebesülés is történt. A Klu-Klux-Klan fölvonulást rendezett, melyet a Flaming Circle megakadályozott. A verekedést csak egy kivonuló gyalogezred tudta megszüntetni. Coolidgere mindenki a legnagyobb nyugalommal fogad, mert úgy vélik, hogy megválasztása biztos. Valószínű azonban, hogy a' döntéshez szükséges abszolút többséget csak aránylag nagyon kevés szavazat fogja megadni. Lehet, hagy az utolsó szót csak a parlamenti testület mondja ki. Az elektorok szavazatai 53l-eí tesznek ki, melyből az abszolút többség tehát 266 volna. Coolidge 81 szavazattöbbségre számíthat New York, november 4. Davis és La Föltette kilátásai a választás előestéjén nagyon megrosszabbodtak. Pemisylvárnából és Óhióból, ahol a hangulat nagyon Coolidge - ellenes volt, ma szintén kedvező hírek érkeztek. Különösen La Föltette eshetőségeit becsülték túl. A fogadások Coolidge javáre 12:1 arányban állnak. Coolidge a becslés szerint 347 szavazatot fog kapni, azaz 81-el többet, mint a megválasztáshoz szükséges kétszázhatvanhat. A beruházás! költségvetés Prága, november 4. „A számok beszélnek.** így ‘kezdte a pénzügyminiszter azt az expozéját, amellyel a jövő évi költség vetéster vezetet a nemzetgyűlés elé terjesztette. A pénzügyminiszter urnák igaza van, a számok beszélnek, de nemcsak értelmesen, hanem érzelmesen is. Szomorúan beszélnek mindenekelőtt arról, hogy a centralista kormány milyen mostohán kezeli a számok birodalmában is Szloven- szkót és Ruszinszkót. Az úgynevezett beruházási költségvetés számai igen szomorú dolgokat beszélnek. Az állam a ' jövő év folyamán összesen 1.319.083.000 koronát fordít a különböző építkezésekre; ebből az összegből Szlovenszkóra 183.413.000 korona, Ruszinszkóra 30,633.000 korona, szlovenszkóí és ruszinszkói közös beruházásokra 76,000.000 korona jut, összesen tehát 259,413.000 koronát tesznek ki a szlo- venszkói és ruszinszkói állami építkezések. A beruházásra szánt összegnek csupán egy ötödrésze jut tehát Szlovén szikéra és Ruszinszkóra, míg a négy ötödrészt a történelmi országok kapják. Sajnos, hogy ezek a beszédes számok már némán hallgatnak arra a kérdésünkre, hogy milyen kulcs szerint történt az elosztás az egyes országrészek között: a terület nagysága, a Lakosság szánna', a tényleges szükségletek, avagy a befolyt adók ösz- szege alapján-e? Akármit is vett alapul a költségvetés összeállítója, mindenképpen tévedett, még pedig a történelmi országok javára. Ha a számok eme beszédének meghallgatása után fontolóra vesszük még azt a történeti tapasztalatunkat, hogy a kormány a lefolyt években egyszer sem adta át tényleg rendeltetésüknek a Szlovenszkó és Ruszin- szkó számára előirányzott összegeket, úgy méltán kell viseltetnünk a legnagyobb bizalmatlansággal úgy a költségvetéssel, valamint a költségvetést összeállító kormánnyal szemben. Növeli ezt a bizalmatlanságunkat továbbá az a körülmény is, hogy a kormány külföldön kölcsönvett összeggel fogja fedezni ezeket a „beruházásokat**, amelyek bizony mint beruházások is igen kétes értékűek. Az egyes tételek nyilván igazolják állításaink helyességét. A szlovenszkói és ruszinszkói beruházások téteted között első helyen szerepel az ungvári államnyomda kibővítése 70.000 korona összeggel. Nézetünk szerint az állam1- ] nyomdának kiváltképpen kereskedelmi üzemnek kellene lennie; ha nem képes önmagát főn tartani, úgy beszüntetendő és semmi szín alatt sem engedhető meg, hogy a drága ka- j mátokra fölvett külföldi kölcsönből kapjon szubvenciót egy olyan üzem, amelyik a helybeli magámnyomdákfoal tisztességtelen módon versenyez és azok adófizetési képességét megöli. A postaügyi minisztérium Pozsony, Zó-j lyom, Losonc, Mezölaborc, Őrlő, Csap, Teplá,1 Zsolna és Zohor városokban épít postaépületeteket 2,400.000 korona értékben, Ruszin- szkon pedig Királyháza és Kőrösmező közsé- j gekben, amelyekre 300.000 korona van előirányozva. A ruszinszkói távíró- és távbe-, szélőhálózat kibővítésére 863.000 koronát tűn-1 tét föl a költségvetés. A vasutügyi minisztérium 76,000.000 ko- ( rónát szánt a következő vasútvonalak részben építésére, részben befejezésére: Hanű- lová—Felsős tubnya, Vöröskő—Mar gitfalva, Ungvár—Munkács, Koppom a—Zólyom, Podo- Ün—Orló. Váratlan örömet okozna Szloven100 cseh-szL koronáén fizettek ma, november 4-én: Zürichben 15.475 svájci frankot Budapesten 226500.— magyar koronát Becsben 211300.— osztrák koronát BeriinlieD 12495000000000.— német márkát llT* ül. évfolyam 251. (699.) szám jáP Prága, szerda, 1924 november 5 M T jert* EMfizetíal árak belföldön: Égési évre 300 KiL, 1 l||ű| i ■ 1 /j|£ !■> I li—■ _____ ___ félévre 150 Kd, negyedévre 76 Ki, egy hónapMjBWfiit^ Prága L, Lillává oJlce 18. szám. Tcfefon: 6797. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A $%f<owewES&&ói és &tus&insx&M &eteíös sxerftesxíői &etr&£*RÍ£i l*ir dr. námifsmtiáw 9dt Jstvdn
