Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-27 / 270. (718.) szám
Csütörtök, november 27. ~9táGAiAU(?(Af<7fmw? Az ipari vállalatok nemzetközi harca — A Prágai Magyar Hírlap Ion doni tudósítójának jelentése — é t e! z s i r olcsóbb mint a disznózsír és a vaj os tiszta zsír. idős Angiia vám vádé Imi politikájával s Anglia rövidesen áttér a dumplngra — ha az angol gyáros tud a viszonyokhoz alkalmaz— Nem tanácsos a koronát megkontreaiinálni. A kormányhoz 'közel álló Prager Presse fölháborodik azon, hogy ©gyes bécsi lapok a Times sok port felvert cikkével kapLondon, november 26. Angliában most kezdenek rájönni az embereik arra, hogy a világháború, amelyből Anglia győztes gyanánt került ki, súlyos károkat okozott Albumban is. Ezek a károk elsősorban a gazdasági étet terén nyilvánulnak meg. Az angol ember szeme előtt nőnek ki gombamódra a különböző trösztök, melyeknek sokkal inkább nemzetközi, mint nemzeti jellege van. Pénzemberek, gyárosok, bányatulajdonosok egyesülnek, hogy a külföldi versenynek gátat emeljenek- Tény, hogy Anglia előkészületeket tesz a küszöbön álló kereskedelmi világháborúra. Az angol sajtóban egyre sűrűbben hangzanak el panaszok a rossz konjunktúra miatt. Egyesek szerint hiba volt Németországot külföldi kölcsönhöz segíteni, mert ezzel csupán Németország versenyképességét fokozták; ezek azonban csak a kisemberek. A nagyok tettekre készülnek és hátuk mögött most már olyan kormány áll, amelynek módjában van igyekezeteiket támogatni. A világ el lehet készülve arra, hogy az angol kormány erélyes intézkedéseket fog életbe léptetni, mihelyst a többi államok meg fogják kísérelni az angol ipart háttérbe szorítaniA gazdasági körök tudatára ébredtek annak, hogy a háború után csak a tudományos tömegprodukció jogosult, mert azok az előnyök, amelyekkel Anglia ipari téren a háború előtt rendelkezett, már elveszték. Anglia generációkon keresztül ura volt a külföldi piacoknak, amig versenytársai alaposságúikkal és elsősorban szervezőképességükkel kiszorították az angolokat. Angliában ma már mindenki tudja, hogy elérkezett a küzdelem ideje. Ezért az illetékes tényezők igyekezete abban nyilvánul, hogy Anglia mennél többet exportáljon és mennél kevesebbet importáljon. Azonban valameny- nyi versenytársának azonos a célja- Ezért a világpiacón való uralomért folyó harc egyre nagyobb méreteket ölt- A természet örök törvényei a kiválasztás formájában itt is kifejezésre jutnak. A kedvezőtlen kereskedelmi mérlegek veszélyeztetik a valuta állását s azzal ma már mindenki tisztában van, hogy a rossz valuta minő katasztrofális következményekkel jár. A szakértők egész sora azon fáradozik, hogy az érdekelteknek megmagyarázza, hogy takarékosabban lehet és kell termelni. Szakértők azt állítják, hogy az angol parban napirenden volt az 50 százalékolás anyagpocsékolás. Ez szinte hihetetlenül hangzik, de kitűnik a következő triviális példából is: Egy nagy londoni áruház tulajdonosa megállapította, hogy a csomagolásra használt zsineg ára évente 6—7000 angol fontot tett ki. A kereskedő egyszerű gépeket vásárolt, amelyek a zsineget közvetlenül a csomó után levágták s az eredmény évi 1000 font megtakarítás volt. Joggal vethető fel az a kérdés, hogy mekkora lehet a megtakarítás az egész or- ‘ szag területén és ezzel kapcsolatiban! mennyivel növekedik Anglia versenyképessége, ha egy londoni üzlet évente 150.000 cseh-szlovák koronát takaríthat meg csupán csomagolózsinegen, úgy hogy ugyanannyi csomagot köttet át, mini azelőtt? A háború után Angliára rendkívül jellemző, hogy az az Anglia, amely a íöinegprodukció ellen mindenkor kézzel és lábba! tiltakozott s amely minden alkalmat fölhasznált, hogy rámutasson a dumping veszélyére, most maga Is dumpingra gondol. ország, valamint Amerika és Franciaország felé. Takarékoskodni, takarékosan termelni és áttérni a tömeggyártásra; ez ma az angol ipar jelszava. Az angol munkás egyelőre még nincsen tisztában ennek a jelentőségével és úgy véli, hogy a tömeggyártás bédeszállitást von maga után- A Daily Héráidban napyita jelennek meg cikkek arról, hogy a munkásságnak milyen rosszul megy azokban az államokban, melyek a tömeggyártás rendszerére tértek óit, A másik oldalon a tömeggyártás rendszerének számos híve van, akik leginkább az amerikai Ford-gyár példájára hivatkoznak. A tömeggyártó Ford ugyanis olcsóbban készíti az autókat, mint azok a gyárak, amelyek lényegesen olcsóbb munkabér mellett dolgoznak. Szerintük nem a bérek leszállítása, hanem a szervezet tökéletessége emeli a versenyképességet és a munkásnak nem keli semmitől sem tartania, ha a gyáros tudományos eszközökkel végzi a tömeggyártástMennél nagyobb aránya a termelés, annál olcsóbb az árucikk — jöttek rá Angliában is s a tömeggyártás ellenségeit kezdik nem komolyan venni. A háború Angliának nemcsak ,a katonai szempontból valló 'splendkl isoíation-iának vetett véget, hanem rövidesen elhallgattatia a dumpingeiitenes tábort is, amely pedig egykodni. Schweriner T. Oszkár. Nyolcmilliárdra csökkent a bankjegyforgalom. A Bankhivatal kimutatása szerint november harmadik hetében a pénzpiac feszültsége jelentősen enyhült. A váltó- tárca 15.5 és az crtékpapirleszámitólás 8 millió koronával csökkent; a zsiróbetétek ősz- szege ezzel szemben 289 millió koronával millió koronával és a devizatartalék 29 millióval 704 millió koronára emelkedett. A bankjegyforgalom 198 millióval 8004 millió koronára csökkent. Vagyondézsmára 16.5 miliő koronát fizettek- A bankjegy tartalék 264 millióval 3045 millió koronára emelkedett. — Besztercebányán lesz a szioveuszkói kereskedelmi kamarák központja. Pozsonyi tudósítónk jelenti: A szlovenszkói kereskedelmi körök régi kívánsága a szlovenszkói kereskedelmi kamarák központjának a megalakítása. Ez a központ a szlovenszkói kereskedelmi kamaráik megbizottaiból fog állam és Szlovenszkó gazdasági helyzetéről tájékoztatni fogja az illetékes kormánytényezőket, továbbá meg fogja szervezni a szlovenszkói kereskedelmi kamarák egységes akcióit. A kamarai központhoz fogják csatolni a Ruszinszkóban létesítendő kereskedelmi és iparkamarát is. .Az érdekeltek abbeli kívánságuknak adtak kifejezést, hogy' a központ székhelye Besztercebánya legyen, mivel szerintük Pozsony már csak azért sem megfelelő, mejt a Pozsonyi Kereskedelmi Iparkamara túl van halmozva munkával s hatáskörébe tartozik a Dima- vásár rendezése is; a kifogások közé tartozik az is, hogy Pozsony a nagyipar központja, míg Besztercebánya a kisipar és a háziipar központjának, tehát a szlovenszkói gazdasági élet központjának tökinthető. csolatban támadást intéztek a cseh-szlovák korona ellen- A támadás annál kevésbé megokolt, mert köztudomású, hogy a cseh-szlo- vák kormány a külföldi kölcsönt korántsem a korona árfolyamának alátámasztására használta föl, hanem kizáróan a belföldi hi- telinség enyhítésére és egy belső kölcsön íunőálására fordította volna- A cseh-szlovák korona árfolyama Ncwyorkbau lassan bár, de biztosan emelkedik és nem tanácsos besszspekulációt kezdeni a koronával, mert amint a Prager Presse mondja, a spekulánsok még jobban pórul járnak, mint ahogyan a francia frank elleni hadjárat során jártak. — A romániai cseh-szlovák követelések rendezése. A romániai cseh-szlovák hitelezők központi bizottságának szükebbkörii bizottsága tegnap értekezletet tartott, melyen elhatározták, hogy a román adósok fölszólitásának eleget téve újabb tárgyalásokba bocsátkoznak a Romániában levő követeléseik rendezése kérdésében. A csehszlovák hitelezők kívánják azonban, hogy a román adósok válaszoljanak a cseh-sizlo- vák hitelezőknek az annakidején tett indítványaikra. A hitelezők ettől a választól teszik függővé a további magatartásukat. — Tömeges jelentkezések a tavaszi minta- vásárra- A tavaszi mintavásárra (március 22—29) naponta sokszor ötven jelentkezés is érkezik. A legtöbb állandó kiállító már biztosította régi helyét. A miutavásár vezetőségének közlése szerint a december 15-án túl érkező jelentkezéseket helyszűke mia^t nem lehet figyelembe venni. — Cseh-szlovák vevők a budapesti tőzsdén. Budapestről jelentik: A tőzsde megélénkülése beavatott körök szerint azzal magyarázható, hogy nagyobb cseh-szlovák tőke került piacra. Egyes prágai és pozsonyi pénzintézetek már októberben megkezdték a magyar értékek vásárlását, még pedig úgyszólván válogatás nélkül. Ma azonban csupán elsőrendű bankok és ipari vállalatok részvényeit vásárolják, tekintet nélkül arra, hegy a kérdéses papír arbitrázsérték-e vagy sem. A csehszlovák töke látszólag pozíciót akar magának teremteni a magyar gazdasági életben. Ezek a vásárlások ugyanis nem tekinthetők spekulációs véA konzervatív angol (kereskedők a modern üzleti metódusokhoz alkalmazkodnak ........................... és csodálattal tekintenek az újjáéledő Német- gyarapodott. Az é rtiék p ap ír tesz mntolas 60 A Fekate Enthar Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sziklay Ferenc (16) — Biz* Isten, nem értem, mit beszél, pedig szerbül beszél. Azt még értem, hogy h a r c i 1 ó... de hogy régi ruhából bagó tesz, ami a számba megy? Azt már nem teszem! Amikor magukra maradtak, Haborda- nácz egy bőrzacskót vett elő, rajta ékesen kihimezve az osztrák császári korona: — Ez a kis erszény arannyal van teli és olyan csodaerszény, hogy soha ki nem fogy belőle a tallér! Jován próféta, azaz, hogy már hivatalosan is kinevezett despota mosolyogva fogadta el s azt gondolta titokban: — No, most jöjjön Radoszláv az ólmozott házsártjával! Úgy képzelte a jámbor, hogy a zacskóban csupa mesebeli osodatallér van, amely, költhetik, szórhatják, mindig visszajár. — És mindezért a sok jóért a fölséges ur nem kivan mást, mint hogy teljesítse nagyságod azon föladatokat, amelyeket ö óhajt. — Azt akarod mondánk hogy’ azt verjem, akit'ő mond? — Igen. — De aztán ad-e munkát,* nem lopatja-e ő is a napot seregemmel, mint János vajda, mert ezeknek az embereiknek megzápul a vérük, ha semmi dolguk! — Oh, legyen nagyságod teljes biztonságban aziránt, hogy föladata, amely nemes szenvedélyének, a hadakozásnak megfelel, mindig lesz! — Szóval, lesz, akit verjünk. Rendben van, de először nekem van egy kis leszámolni valóm magamnak, ha ez sikerül, akkor aláírhatjuk a szerződést. — És, ha szabad kérdeznem, ki ellen méltóztaíott íöltámadni, minden bizonnyal legméltóbb haragjának? — Azt kérded, hogy’ kivel akarok leszámolni ? — Azt. — Török Bálinttal, a hitetlen, gyáva kutyával, aki elvette az én jogosan szerzett tulajdonomat, legkedvesebb otthonomat, Szabadkát! Ha jött volna akkor, amikor otthon vagyok a seregemmel, majd elláttam volna a feaját: de kilesni azt, hogy János vajda itt őrizteti velem a csukáit? Erre az eshetőségre nem számítottak a jó követ urak, megijedtek szörnyen, hogy megnyerték ugyan a Feketét, de ha Török Bálint megtudja, hogy a Fekete most már Ferdinánd embere, visszafordul féJutról egyenest János királyhoz! Podvinnyai uram szóit bele a dologba: — Ha szabad nagyságodnak ellenkezést vinnem a szavába, kéreti fölséges urunk, hagyná meg Török Bálintot ősei birtokában, mert a fölséges ur az ő barátságát is hőn óhajtja s rossz vért szülne, ha éppen az ő szövetségese okozna néki kellemetlenséget. Csenni Jován türelmetlenül vágott a szavába: — Azt akarod mondani, hogy én ne .bántsam Török Bálintot? — Ha nem esnék nagyon nehezére lemondani legkedvesebb tartózkodási helyéről... — De olcsón mérik arra tifelétek a szót. hogy beszélsz egy vékányit s mégsem tudom, igen-e, vagy sem? Bántsam, ne bántsam ? — Ne ... — Akkor mehettek vissza egyenesen az uratokhoz, mert ©nélkül nem alkuszunk. — Hátat is fordított az uraknak s megindult a sátra felé. Hab or d anáez szidta Podvinnyai t, minit a bokrot, hogy megint elrontotta a dolgot s valami az eszébe ötölhetett, mert uitánaeredt a despot áriak, megfogta a bagyros nadrágját, úgy húzta vissza: — Nagyságos uram, nagyságos uram! Nem kívánja ezt ingyen a fölséges ur! — Hagyjatok nekem békét! — De sokkal többet ád érte, kárpótolja bőven a veszteségért! Cserni Jován hajthatatlan volt, de De- szenka jónak látta tovább folytatni az alkut: — Mit ad cserébe? — Hát... hát... Szegedet! — Könnyű volt neki odaigérni a más birtokát! Erre már Cserni Jován is visszafordult, mert igaz, hogy Szeged várát kifosztotta a Mohács alól visszavonuló török, de Szeged mégis csak Szeged, ha mást nem ád, hát tekintélyt. — No, nem bánom, de Török Bálintnak mondjátok meg, hogy ne kerüljön elém, mert... — Elhallgatott, talán eszébe jutott a Török Ígérete: ..Én magam fogom megszabadítani attól a kótyago-s fejétől11... megijedt tőle? Parolát csaptak hát, Habordanácz éppen ki -kart pakolni a parancsokkal, amikor újabb köve ’ érkezett. Csend Jován nagy rémületére. — Urbán Balázs vagy ötvenedmagával, állig fegyveresen. Könnyedén ugrott le a nyeregből, mintha nem is iiJí volna tizennyolc órát egyhuzamban benne, még csak meg sem csuklóit a térde, ‘mint másnak ilyen hosszú lovaglás után. — Isten, jónap! — köszöntött a Fekete Emberre s kötekedően kérdezte: — Na, hogy szolgál az egészség, próféta uram?! Cserni Jován ugyancsak megszeppent, de Deszenkában fölforrtyant a pulykaméreg: — Le a kalappal, te ribanc! így kell beszélni a nagyságos despota úrral? — Haha, ki a nagyságos ur, talán egy szökött lovászlegény ? A despota a földet érezte sülyedni a lába alatt. Ilyen szégyen a másik király emberei előtt, akik megnagyságolták! — Nincs sok időm, a király parancsot küldött: Azonnal fölveszed a sátorfát, lemégy a Maros mentén Erdélybe, megregulázni egy kicsit a szászokat, akik cserbenhagyták János királyt. - / — De ha a török jön? — ijedezett Cserni Jován. . — Akkor azzal is összeméred a kardodat, Nem olyan nagy sor! — Csakhogy annak is van kardia, meg puskája, álgyuja is! — Haha, hős vezér, az ellenség árnyékáról is megijedünk? Légy nyugodt, egy fiatörököt sem látsz! Aztán a szászok ládája tele van arannyal, posztó is akad, az egész seregedet kiöltöztetheted ünneplőbe! — Erre sem a nagyságos despota urnák, sem dicső hadseregének szüksége nincsen, mert őfelsége Ferdinánd király, Magyarország királya mindennel ellátta! — szólt közbe Habordanácz. — Ferdinánd király? — csodálkozott Urbán Balázs. — mi jogon? (Folyt, köv.)
