Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-27 / 270. (718.) szám

a Csütörtök, november 27. Zsidó őslakos autonómpári alakéit Ruszmszlcóhaii A kormány két balkezes politikájának követ­kezményei — Az uj párt célja a zsidó Ilit, a zsidó egység és az autonómia védelme — A P< M. H. eredeti tudósítása — Munkács, november 26. Ruszinsz-kóban minden éppen az ellenére cörtéaiiik annak, amit a politikai józanság kö­vetelne. Beszámoltunk már arról, hogy a kormány a munkácsi zsidó hitközség autonó­miáját felfüggesztette és Neumann Dezsőt kormánybiztosi megbízatással állította a hit­község élére. A Beizii-pártó Neumann kineve- zése óriási elkse redőst keltett a zsidóság so­rai között, amelynek csak elenyésző kis ré­sze tartozik a Bdzi-párthoz. Az dikcsered'és aztán abban robbant ki, hogy a Spira-párt, amely eddig csak vallási írakció volt, politikai párttá alakult­A pártalakulás nagy n-épgyülés kereté­ben történt, ahol nagyon elkeseredett han­gok voltak hallhatók a kormányzatnak a zsi­dósággal szemben tanúsított magatartásáról. A gyűlést Elek Adolf dr. nyitotta meg, aid bevezetőjében rámutatott az uj zsidópárt céljaira, mondván: Az autonóm zsidópárt Ruszinszkóban a zsidó hit, a zsidó egység és az autonómia védelmére alakul meg. Ezután Feuerwerkcr Salamon, a gyűlés elnöke beszélt, majd kimondták a párt nieg- alakulását Az autonóm zsidópárfc megalakulása ékes bizonysága annak a lehetetlen politikának, amely most Ruszinszkóban folyik. Érdekes, hogy Bán Mihály, a Slovák Hi­telbank ruszinszkói ipari koncernjének ve­zérigazgatója vezetésével most egy má­sik zsidópárí is van alakulóban, amely a régi, leviíézíett polgári pártnak folytatása­így aztán „sikerül14 a ruszinszkói zsidó­ság sorait a legádázabb politikai küzdelmek­be vinni. Törvényjavaslat a szülésznőkről. A'köz­egészségügyi minisztérium most fejezte be ama törvényjavaslatát:, amely a szülésznők képesítésének, másrészt a díjazásának és fi­zetésének kérdését van hivatva rendezni- A törvényben meghatározott „szülésznő" elne­vezést csakis a képesítéssel rendelkező tu­dósasszonyok használhatják. Aki ezt a címet jogtalanul használná, büntetendő cselek­ményt követ el. A bábaasszonyok kiképzése csakis állami intézetekben történhetik. Az oktatási idő tíz hónapnál rövidebb nem le­het. A tanfolyamokra csakis húsz évnél idő­sebb és harminc évnél fiatalabb cseh-szlo- vák állampolgársággal bíró oly nők vehetők fel, akik legalább is a középiskola alsó négy osztályát sikeresen elvégezték. A tizhónapos tanfolyamot tize venként meg kell isniétel- niök a gyakorló bábáknak. Beiaes mégis elmegy Bécsföe Az uj űrügy a december 3-ikj szláv hangverseny — A cseh—jugoszláv és lengyel kö­vetségek mint hangversenyrendezők Becs, november 26. (A P. M. B. bécsi tudósítójától.) literi! cseh körökből azt az értesítést kapjuk, hogy Be-nes cseh külügyminiszter december elején mégis Becsbe érkezik- Benes tudvalevőleg Seipeí kan­cellárral akart bizalmas megbeszéléseket íolytat- íií a dunai államok együttműködéséről. Mikor Sei- pcl demisszíonáU, Benes bízo-nyíaíatj Időre el­halasztotta bécsi utazását. Most, hogy a politikái helyzet Ausztriában tisztulni kezd, Benes valóra akarja váltani régi tervét és megbeszéléseket akar folytatni Ramek kancellárral, főként azon­ban Mataja külügyminiszterrel. Mivel azonban most sem szeretné utazásának célját bevallani, a cseh külügyminiszter a Becsben rendezendő szláv hangversenyt fogja ürügyként felhasználni a nyil­vánosság előtt. 1 Lengyelország, Csehország és az SHS. ki­rályság bécsi követségei december 3-án szláv propaganda-hangversenyt rendeznek az uj ílof- burg ünnepi termében. A hangversenyen orosz, lengyel, szerb, horvát és szlovén szerzők miivel kerülnek előadásra szláv művészek tolmácsolásá­ban. A hangversenyt eredetileg november íS-ási akarták megtartani, mivel erre a napra volt ki­tűzve Benes cseh-szlovák külügyminiszter érke­zése. A látogatás elmaradásával azonban a hang­verseny is halasztást szenvedett, mig végre a rendező bizottság most december 3-ára tűzte ki azon nragánéríesiilése alapján, hogy Benes ekkor Becsbe érkezik. Érdekes, hogy a hangversenyre a jegyek a lengyel, cseh és jugoszláv követsége­ken kaphatók. Ma ffe’vstték a limyalések fonalát a sil©¥enssiséi nyomdászsztráJk igéében Krausz dr. helyettes polgármes tér közvetítenek lépett fel Pozsony, november 26. / (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói és ruszinszkói nyomdászsztrájk egy heti elke­seredett harc után, úgy látszik, a vége felé közeledik. A jelentős fordulat ma kedden kö­vetkezett be, amikor is Krausz Ferenc dr. po­zsonyi helyettes-polgármester, a cseh-szlo- vák szociáldemokrata párt vezető tagja és Kováts Lajos dr. a szociális ügyosztály ve­zetője (mag„ -i szoc dem.), mint önkéntes békéké* vetít "k megjelentek a nyomdász Grémium elnökségénél és a tárgyalások fo­nalának felvételét kérték. A főnökök azt fe­lelték, hogv „zerdán hajlandók a tárgyalá­sokra a munkásság vezetőivel. A tárgi dások tehát szerdán délután pegkesdődinek. NaggafM nem iaüotf a panamáról Az EsküíLpör ma! napja Budapest, november 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lenstóse.) Esküit Lajos a panamapör tegnapi tárgyalásán visszakapta a tőle lefoglalt két ruháskosámyi iratot, azonban ezzel sem tudja magát menteni, mert ezek az iratok Nagyatádi Szabó magánlevelei és a hozzá- iníézett elintézetlen kérvények voltak- A pör egyébként befejezés felé közeledik- A tizen­négy vádpont utolsó két részét: a lópanamá­ról és a Zákány-féle ügyről szóló részeket tárgyalták. Eskütt azt vallotta, hogy Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő beüzent neki a fogházba, hogy azt vallja, hogy a tóikivi- teíi panamából befolyt pénzt a nyugat-ma­gyarországi felkelés célijaira adták. A bel­ügyminisztériumból jelentést küldtek a föld- inivelésügyi minisztériumba, hogy ö és Zá­kány panaimázítak. Ennek az volt a célja, hogy Nagyatádi Szabó Istvánt kompromit­tálják és lehetetlenné tegyék. Nagyatád; megdöbbenéssel értesült arról, hogy mit akarnak véle csinálni. Tömöry Angélát hall­gatták ki ezután, aki elmondotta, hogy há­romféle vallomást tett. Az egyiket Zákány kérésére tette, aki papi és képviselői mivol­tára hivatkozva, könyörgött neki, hogy te­gyen mellette vallomást- Egyszer pedig Es­kütt kérte, hogy változtassa meg vallomá­sát. A tanú kijelenti, hogy sohasem tudta, hogy Esküit milyen célokra veszi fö! a pénzt. Mikor egyszer megkér­dezte, hogy miért mondja, hogy pártcélok­ra kell fizetni, akkor Eskütt azt válaszol­ta neki, hogy valamit csak kell mondani az embereknek. A tanú meg van győződve arról, hogy Esküit saját céljaira fordította a pénzt és a miniszter nem tudott a pana­mákról. Zákány a lókivíteíi ügyben negyedmillió koronát adott Esküttnek. Eskütt a szembesí­téskor azt vallotta, hogy Tömöry Angéla nem mondott igazat és erősködött, hogy a miniszter is tudott a panamáról. ——-----------­Ep és megjegyzések Prága, november 26. Mennyire óvatos urak ülnek Genfben! Hosz- szu ővek óta íme ismét egy „diplomáciai konflik­tus", melyről a német azt mondaná: „wie es im Buche steht". Az angol világka tatom szokványos zavarai jelentkeztek Egyiptomban: a domíniumok népének jajgatása, egy szép ürügy arra, hogy Anglia „megvédhesse" a szabadságot, a rendet és a becsű’etet, angol trepussisakos katonák a szfinxek tövében, néhány dreadno-ught ásító ágyu- torkai a délvidéki, alsóbbrendű népek kereskedel­mi kikötői előtt — mint régen, mint a boldog bé­kében, mint a ravasz Edv/ard vagy a. Nagy Vil­mos alatt, mint Burországban, mint a boxerláza- dásban, mint Algezirasnál. A középeurópai olvasó ismét nyugodtan issza a kávéját, mig olvasgatja a ménkű mágy dreadnoughtek neveit, melyek tudom is én milyen óceánokon csinálnak John Bull nevé­ben rendet, s mondja, ej de fene nagy ur ez az ánglius! Csakhogy tudnunk kell, hogy az efféle piciny konfliktusok keserítették meg annak idején a történelem főztjét. Ezekből a nemzetközi bo­nyodalmakból bonyolódott össze az európai gor­diuszi csomó, melyet a világháború kardcsapása azután — nem vágott ketté. De a háború után akadtak egyesek, akik azt mondták: leszámol­tunk. Csinálunk egy nemzetközi tekintélyekből álló szövetkezetét, mely hivatva lesz a hasonló, veszedelmessé válható konfliktusok alkalmával megoldani a mérges kérdéseket. És megcsinálták a népszövetséget. Ez a népszövetség pedig Géni­ben székeit, tárgyalt, íárgyalgatott és várt, mig jön egy konfliktusocska, melyen végre kipróbál­hatja oroszlánkörmeit. Most jött egy ilyen szabá­lyos konfliktus, ugy-e, ezt senki el nem vitathatja- A gyengébb fél már esedezik is a tanácsok taná­csához, de mit tesz a népszövetség? Fázósan visszavonul, hallgat s kijelenti, hogy nem kompe­tens. Az egyiptomi ügy Anglia bel ügye, itt nem lehet semmit sem csinálni. Ha Szudánt Icboroivál- fák az egyiptomi királyság testéről és vele együtt esetleg néhány benszülött fejét is, az nem gilt. Az beliigy, az Anglia belügye, ismétlik, a népszö­vetségnek semmi köze hozzá. És a konfliktus vi­dáman konf’ibtusoskodik tovább, mondom, pont úgy, mint a háború előtt. A népszövetségnek kü­lönben is fontosabb dolga van: az ópiumkoníeren- cia A szívásra alkalmas ópium konferenciája már nem tudott megegyezni, most a patikai ópiumról van szó, aztán jön még a mákópium, a cigaretta­ópium, a pipacsápium és igy tovább. Mondom, megegyezni itt sem tudnak. Japán azt mondja: én tovább küldöm az ópiumot a kínai élvezőknek, meri az nekem üzlet és punktum. És ténvi'eg punktum. A népszövetség megerősíti, hogy Japán tovább szállíthat ópiumot s talán mivel ez a meg­erősítés sok munkával jár, éppen azért nem ér rá Egyiptomról tárgyalni. Ó, de uagy vagy, ó nép­szövetségi tanács! _____ ________________(spő — (Kuríyák János nyilatkozata.) Kur- tyák, ruszinszkói autonomista ellenzéki kép­viselő annak közlésére kér fel bennünket, hogy a költségvetési vita alkalmával a parla­mentben mondott nyilatkozatában a követ­kezőt mondota: „a kormány naponként 4C vagon sót és sok száz vagon fát szállIH ki Ruszinszkőból minden ellenőrzés nélkül." — Készséggel teszünk eleget kérésének, annyival is inkább, mert igy még jobban jellemzi a kormánynak ruszinszkói politikáját. <m909MN& Péntek: KERSÉK JÁNOS: Fej vagy irás. (Vers.) Szombat: EGRI VIKTOR: A lengyel parasztok. Vasárnap: FALU TAMÁS: Kiáltás. (Vers-) — MARÓTHY JENŐ: A legjobb módszer.-Més^et könyvek a karácsonyi piacon — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Bib'ioíil. Hartmann von Aue mondta „Szegény Henriké" elején: „Sok könyvet néztem át, hogy a nehéz órákat lágyabbakká tegyem." — Nehéz órákat mi is élünk manapság és ne­künk is jól esik ha legalább könyvekkel éde­síthetjük meg őket. A magyar közönségnek mindig kedves volt a német könyvpiac, ahol főleg a karácsonyi időkben rengeteg olyan mii merül föl, amely alkalmas a családok el- szórakoztatására. Kiragadjuk a karácsonyi kiadványok elkápráztató tömegéből egyet­len nagy német kiadó müveit, mert ez a ki­adó különösen nagy gondot fordít arra, hogy könyvei a müveit családok igényeinek kel­lemesen megfeleljenek. A fre'btirgi Herder kiadóról van szó, .erről a kiváló szakember­ről, akinek ha átlapozzuk 1924 karácsonyára készült kiadványait, szülte meglep az a gazdagság és változatosság, mely c köny­vekből árad. Karácsonyi ajándékoknak különösen al­kalmasak az elbeszélő műfajhoz tartozó iro­dalmi termékek. Néhány kiváló regényt ta­lálunk, mely mind a mai idők nehéz viszo­nyairól, életéről és problémáiról szól. itt van mindenekelőtt Franz Michcl Willarns regé­nye: „Knechto dér Klugheit" dinen (ára 4.20 1 aranymáirka.) A fiatal vonalbergi író az in- iflációs idők íestet-lelket romboló borzalmait [látta meg és határozottan nagy költői erővel l adja vissza. Aífons Schreieck „Das Land un­téi* dem Regenbogen" cimü regénye, ugyan­csak a jelent festi zárt képekben úgy, ahogy mindnyájan látjuk, de nem tudjuk szavakba, gondolatokba rögzíteni. — Anion Schott „Die Hacker von Freiwald“-jában erőteljes, erdei paraszttipusokat dilit a háború utáni idők erkölcstelen forgatagába (4.60 aranymárka). — Ludwig Mathar kiváló könyvet irt, ami­kor megírta „Fünf Jun^geseifcn und ein Kin-d" cimü regényét. Napfény vibrál boldogan és megelégedetten e mii kedves jeleneteiben és a költő igen helyesen cselekszik, ha egész­séges optimizmusát ily bőkezűen adja olva­sóközönségének. — Leó Weisniantel „Pei narrische Freier"-ben egész költői erejét al­kalmazza egy falusi bolond sorsának szim­bolikus megrajzolására (2.40 aranymárkr). — Egy fiatal sziléziai nő: Hertha Pohl, „Tina Stawiks Ernte" címen megrázó regényét adja egy cselédleűnynak. A fiatal Írónő érett költészetről tesz tanúságot, midőn megírja ezt a lángoló vallomást a nőiesség mellett. (3.50 aramymárka.) Josef Albert „Dér Gott- versuch.er" címen ir regényt a vesztfáliai lé­lekről s erőteljes komorságban és elmélyedő töprengéseiben emlékeztet Droste-Hiilshoff művészetére. Kiváló történelmi regényeket is találunk a kiadóvállalat karácsonyi könyvei között. Ilyen például A, Bemard regénye: „Am Landestor" (4.20 aranymárka). Kemény em­berek és kemény történések azok, amit az író a huszita háborúk idejéből számukra megrajzolt. — A francia megszállás idejéről való Maria Petr-as regénye „Herschlage einer klemen Stadt". — August Ganther gyönyörű történelmi novellákat egyesit „Dér Vet tér aus Sieb.enbürger" címen (3.50 arany­márka). M. Berbert emberileg és művészileg érett novellát ad „Das íremde Leben"-jábeu. Oskar M. Gráf „Die Traiimdeuter‘‘-je rrrsno- vellát dolgoz föl elsőrendű művészettel, mig Hermann íierz aranyos humorral szedegeti a német kisvárosok vidám eseményeit „Dér Herr Professor" cimü kötetét--'-. A régi nagyságok közül a Merder-cég Gottfred Kellert, a német nemzet legna­gyobb realista prózairóját veszi elő s annak „Leute von Sedwylla" cimü novellás köteté­ből válogat össze pazar Lidi.húsba néhány elbeszélést uj kiadványa számára. Th-odor Storm, a nagy holsteini költő szintén három kü'örikötetév i van képviselve s persze leg­jellegzetesebb novelláival, mint főleg az „Immensee“-vü. Ez^a kis kötet, melynek in­tim szépségei különösen alkalmasak arra, hogy a kisvárosok téli világának csöndes, meleg szobakuckóiban éL átessenek, már 4<áAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi <* \ <31 \ •A \ \ --------­<* \ < m-— _________________________ Me nyasszonyi kelengyék áruháza Sajat készítményu tinóm férfi és női fehérnem fi, asztal­terítők és mindennemű lenáru «us Árusítás nagyban és kicsinyben #VT997Tffnv7wmunwvmvnvvfTfuvvfvvTTVVTVvuvTTmmTTi^ bájos kötésével is igen alkalmasak karácso­nyi ajándéknak. A német könyvpiac gazdag zenei köny­vekben. A Herder-cég is gondoskodott arról, hogy a német kulturteljesitmények e legerő­sebb hajtását ki ne hagyja és jó néhány zene-történelmi s zeneteoriai miivel lépett a po­rondra. A mi közönségünk szempontjából fő­leg Josef Kreitmaier „Dominantén" cimü kötete jön számításba, melyben a modern germán zenetitánok érdekfeszitő háborgásait, szenvedéseit tárja az olvasó elé. Wagner, Strauss, Bruckner, Reger elevenednek meg előttünk e zeneszeretőknek szánt könyvből (6 aranymárka). — Súlyosabb, de az igazi zenebarát számára annál kedvesebb olvas­mány Iiellinghans dr.-n-ak Kari Maria v. We- berröl szóló monográfiája, melyben az újabb időkben' újra nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző romantikus életét rajzolja meg. Képekkel diszitett kiadványok közül itt van például Rosa Ziegler „Marciién und Scherenschnitte" cimü pompás miivecskéje, ahol szöveg és kép harmonikusan ömlenek és vidámitanak föl mind felnőtt, mind gyermek­szívet. — Franz Herwig „Deutsche Helden- legenden von dér germanischen Urzeit" gyűjteményének sem utolsó része a kép­anyag és a gyönyörű kiállítás (6 aranymár­ka). — Végül még két mü: Gustav Keckeís dr. müve: „Dér Fahrmann", melyet minden serdülő ifjúnak úgy kell olvasnia, mint irány­adó bibliát és Helene Pages „Von Godefried und Mechtildis, die kreuzfahren ging-en" rne- séskönyve, melyben minden 7—10 éves gyermek igazi, tiszta örömét fogja lelni. Ha mindezek a könyvek nem elégítenek ki. akkor rendelkezésünkre áll a „Biicher- schatz 1925" és az „Almanach Herder". mez­ben a kiadóvállalat a német családi iroda­lom szine javát tálalja az olvasóközönség e'é. Aki itt válogat, nem egs^ évre, de egy évti­zedre elláthatja magát ió könyvvel!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents