Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-26 / 269. (717.) szám
Szerda, november 26. Eskütt újból vádolja Nagyatádit Budapest, november 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Eskütt-pör mai tárgyalásán Eskütt Lajos kijelentette, hogy megváltoztatja álláspontját és hajlandó vallani. Az elnök erre az úgynevezett zabszállitási versenytárgyalásról szóló vádpontot ismertette a vádlottal. Eskütt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A versenytárgyalás közben üres lapokat csempészett Nagyatádi megbízásából a miniszter asztalára és mikor a miniszter csengetett, bejött a szobájába.és azt mondotta, hogy Haller kegyelmes ur akar vele beszélni. Ekkor Nagyatádi kiküldte a referenseket a szobából és ő Nagyatádi megbízásából az egyik biankó ajánlatot kitöltötte és igy nyerte el Forbáth cég az ajánlatot. Ebben csak Nagyatádi volt bűnös. Ezután a vetőmagszállitásokról kijelentette, hogy többeknek szerzett engedélyt, akiket Tömöry Angéla hozott hozzá és akik a pártkassza részére lefizették a szükséges összeget. Tömöry Angéla a szemébe mondja Esküttnek, hogy nem mondott igazat, majd Gál Jenő védő kérte a bizonyítás kiegészítését, amire vonatkozóan a biróság úgy határozott, hogy majd a tárgyalás után fog 'érdemben dönteni. Ezután folytatták Eskütt kihallgatását. • Ezután az elnök kótségbövwrta, hogy Nagyatádi panama zott volna, mire Eskütt .wszellöedm kezdett aiz elnökkel és kljelen- itettte, hogy van oka anna, hogy sok dolgot el ne mondjon. Esfküttet erre asz elnök leültette. Véres dráma egy amerikai koEceríigynökségnél New-York, november 25. Los Angeiosban nem mindennapi véres dráma játszódott -le tegnap. Egy baugver- ,senyügynökség irodájában a délelőtti órák alatt, amikor a liangversienyügyinöfeségnél rendkívül mazgiaihnais éléit uralkodott, megjelent egy soffőr, akiinek a felesége, mint gép- irőnő volt a hangversenyirodáná! alkalmazva. A soffőr íöMuá't arccal rontott be abba a szobába, ahol a gépirónö foglálikozfat\m volt, revolvert rántott elő s a feleségét és az irodahelyiségben lévő négy alkalmazottat agyonlő vésse! fenyegetve, arra kényszeritette, hogy álljanak a fal mellé, úgy, hogy arcukkal a fal felé forduljanak és ne lássák, mi történik az irodában. Amikor a négy alkalmazott és az asszony teljesítették a parancsot, behívta a hangversenyiroda tulajdonosát és több revolverlövést adott le rá, úgy, hogy az összeesett. Ezután kirohamt az irodából s az utcára érve, a legfcöziefebbi rendőr kezébe nyomta a revolvert ezekkel a szavaikkal: „Megöltem azt az embert, akii elcsábította a feleségemet és földuflta családi boldogságomat. Rendelkezésére állok, csináljon velem, amit akar.“ A rendőr a gyilkos soffört letartóztatta. Keletszloveisszkófean szaporodnak az analfabéták Nagymihály, november 25. (Saját tudósítónktól.) Szomorú objektivitással állapíthatjuk meg, hogy Felső-Zem- plén járásaiban már a háború előtt sem volt elegendő iskola és általában mostoha sorsa volt a vidék tanügyének. Ám talán sehol sem oly kirívó Markovié miniszter kijelentésének valótlansága, hogy az iskolaügy fonák helyzete magyar örökség, mint éppen itt. igaz, hogy a háború előtt a községek körülbelül 30 százalékában nem volt középiskola (70 százalékában szlovák nyelven folyt a tanítás), de igaz az is, hogy a cseh-szlovák állam fennállása óta niég egyetlen egy uj iskolát sem létesítettek. Sőt, éppen ellenkezőképp történt. Az orosz invázió alatt számtalan iskolaépület leégett vagy megrongálódott. Ezek renoválásához a háború utolsó évében hozzáfogtak ugyan (nem szabad elfelejteni, hogy a vidék 1916-ig „veszélyes41 zóna volt), de ezt a prevrát megakasztotta. Ezeket még mai napig sem építették fel, illetve javították. A Mboiru alatt több tanító bevonult, még többen a prevrát után hagyták el állásukat, ezeken a helyeken van ugyan iskolaépület, de tanitóhiány folytán mai napig sincs előadás. Mindezek következtében észak Zemplén járásaiban ma átlag minden negyedik falura jut egy miiködő iskola. A mezőlaboroi járásban, ahol a lakosság zöme rutén analfabéta, 12 község van, ahol a prevrát előtt volt tanítás, ma nincs. A járás 46 községe közül 22 községben nincs előadás. Még szomorúbb a helyzet a homonnai járásban. Itt vannak olyan 8—10 falus körjegyzőségek, melyekben egyetlenegy iskola sincs. A homonnai állami elemi iskola bárom osztálya * bűzös, nedves helyiségekben van elhelyezve, amelyek körülbelül 10 éven keresztül raktárak voltak’, sőt a háború alatt istállónak is használták. Levegője valósággal méreg a gyermekeknek, akik között naipiren- den van a megbetegedés. Pénz még renoválásra sem jut. A polgári iskola — egyetlen Budapest, november 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés ma befejezte a fővárosi választásokról szóló javaslat részletes vitáját. A szavazásnál Huszár és Wolff, valamint Lingauer a javaslat mellett, a Wolff- párt tagjai pedig a javaslat ellen szavaztak, arrai politikai körökben óriási feltűnést keltett és számítanak arra, hogy Wolífék ellenzékbe Gyula, november 25. Néhány hónap óta a békéscsabai rendőrhatóság a vármegye illetékes ügyosztályával együtt arra a megállapításra bukkant hogy a békéscsabai szlovák anyanyelvű gyári munkásleányok tömegesen adják be útlevél iránti kérelmeiket.,Egy-egy hét folyamán egy-két tucatnyi ínunkáslteány kérelmezte a kivándorlást és ami nyomban föltűnt, az volt, hogy a gyári leányok egytől- egyig a cseh-szlovák köztársaságot jelölték meg kivándorlásuk céljául. A rendőrség és a békésváirmegyei ufcte- véíkiáiitó hatóságok erre alapos és körültekintő vizsgálat tárgyává tették a szlovák leányok tömeges kivándorlásának okait. A helyzetet erősen komplikálta az a körülmény, hogy az útlevelet kérő leányoknak túlnyomó része a békéscsabai textilgyárakibam dolgozik, amely gyárak üzemét a leggyakorlottabb és teljesen szakképzett munkaerők elszivárgása következtében a végveszedelem fenyegette. A békéscsabai rendőrkapitányság nagyarányú nyomozást kezdett a munkásleányok monstrekivándorlása ügyében. Néhány útlevelet kérő szlovák leányt részletesen kihallgatott és ekkor kiderült, hogy egy jól megszervezett, kitünően működő kivándorlási üzem áll fönn, még pedig Pozsonyban és a szlovák leányok Mottó: ,,Esö -után köpönyeg!14 Berlin, november 25(A P. M. H. berlini tudósítójától.) Az amerikai Hearst-lapok egy csomó irót, tudóst, generálist ós egyéb személyiségeket megkérdeztek, hogyan vélekednek a háborús felelősségről. Erre az „eső után köpönyeg!“-körkérdésre az amerikai Hearst-koncern változatos feleleteket kapott. Az érdekesebb válaszokat a P. M. H. berlini tudósítója a következőkben reprodukálja: Hlndenburg Pál vezértábornagy: A külföld csak akkor fogja helyesen megítélni a háborús felelősség kérdését, ha mi magunk síkra szállnak az igazságért és jogos ügyünkért. . Kayserling Hermaun gróf: Az a tény, hogy egy a kontinens békéjét újra szabályozó szerződés a szerződő felek egyikének bűnösség-vallomásán nyugszik, talán egyik legnagyobb grotesz- kuma a világtörténetnek. Woíff The odor, a Berliner Tág eb lat t főszerkesztője: Elvetem a Németország kizárólagos felelősségét megállapító tételt, miivel ez minden rendes eljárás nélkül jött létre. Az én véleményein az, hogy jelszavakkal és frázisokkal nem lehet kedvezően hatni a világ közvéleményére és nem mindenki van feljogosítva arra, nem mindenki alkalmas, hogy ehhez a dologhoz hozzászóljon. Habár Wolff ezen utóbbi megállapítása igen helyes és úgy is értelmezhető, hogy akinek vaj van a fején, ne menjen a napra, Ludendorff vezértábornagy mégis válaszolni merészkedik és a következőket mondija: Mivel a jelenlegi kormány képtelen ennek a kérdésnek megoldására, a kísérleteket céltalannak tartom. Steían Grossmann, a Tagebuch című folyóirat főszerkesztője, mintha csak kéziratban olvasta volna Ludendorff válaszát, a következő feleletet adta a Hearst-lapok tudósítójának: Ha a generálisok végre befognák szájukat és a diszkussziót a az egész megyében — felszerelése hiányos, szertárai üresek. Nem csoda, ha mindezek folytán az analfabéták . száma növekszik és inig azelőtt ritkán lehetett oly fiatal szlovákra akadni, aki ne tudna Írni vagy olvasni, ma a 6—15 évesek között alig akad olyan, ki iskolába járna. Mert iskola nincs, iskolára nincs pénz, a pénz kell a kaszárnyákra Jelenleg a megyében csupán 4 hatalmas kaszárnya van építés alatt (Töke tér ebes. Ho- monnán kettő, Nagymihály) számtalan tisztilakás, melyeknek építési költségeivel minden falunak jutna két iskolára is. mennek. Ezután egy-két sürgősebb javaslatot intéznek el, majd a jövő hét elején hozzákezdenek a házszabályrevizió tárgyalásához, amely negyven napig fog tartani- A kormánypárt mindjárt az első napon fogja sémi a sürgősség kimondását és a nyolcórás üléseket, később azonban permanens illésekben fogják tárgyalni a javaslatot. még az az indoka is volt, hogy a szloven- szkói textilüzemeket olcsó és kitűnő szakmunkásokkal lássa el. A leányok elmondották, hogy őket vaía- mennylüket Hnabovszky Mihály pozsonyi lakos, volt magyar állampolgár ‘bírta rá a kivándorlásra. A Hraibovszky névvel a rendőrhatóság előtt egyszerre kalandos és nem mindennapi múlt csillant meg. Ugyanis a szlovák leányokat klvándorottató Hrabovszky Mihály volt az, aki az 1919. év folyamán, amikor Békéscsaba a román megszállás borzalmait sínylette, fölcsapott a megszállók szolgájává és különféle szolgálatokat tett a románoknak, ö volt az, aki, midőn a románok a megszállt részekből képviselőket küldettek a bukaresti parlamentbe, szintén vállalt ilyen megbízatást és mint Békéscsaba képviselője ment le Bukarestbe. A román megszállás azonban véget ért, a 101-es őrmesterből képviselővé lett poli/ti- kus(!) karriérje hirtelen megszűnt és Hna- bovtszky, akinek felelnie kellett volna viselkedéséért. egyszerűen meglépett és Pozsonyban ütötte föl a tanyáját. Amint kiderült, nem minden leány kapott munkát a szlovenszkói szövödékben s ezek, munka nélkül lévén, csakhamar eltűntek társnőik szemei élői... s ma sem tudják, hová lettek s mi lett belőlük. (h. r.) I. történetírókra bíznák, meg lehetne állapítani, ki viseli a felelősséget. Grossmann után Scheer Frigyes Károly Reinhardt admirális a következőket mondotta: A német becsületérzésnek tiltakoznia kell az ellen, hogy egy olyan nép- szövetséghez tartozzunk, amely kivételes kezelésben- részesit bennünket. Ha pillanatnyi előnyökért feladjuk ezt az álláspontot, úgy a külföld előtt elismerjük a versaillesi diktátumot. Az egyetlen helyes ut tehát a Népszövetségbe való belépés határozott elutasítása. Hasonló szellemben nyilatkozik Westarp gróf, Massow generális, Goltz pasa, Revei)tl-ov. Helmich Mann nyilatkozatától sok bölcsesség árad ki: Nem szabad túlozni! Nem szabad a többiekre fogni, hogy csupán ők felelősek. Ma már sokan tudják, hogy minden oldalon felelősek a háborúért. Saját belátás sokkal hatásosabb és értékesebb, mint propagandával lyukat beszélni a hasba. A versaillesi szerződést revideálni fogják, nem történelmi helyreigazításért, hanem az európai jövendő, az európai egyesült államok érdekében. Richard N- Coudenhove-Kalergl gróí dr„ a Páneurópa apostola: Németország nagy taktikai hibákat követett e.l. Nézetem szerint a legnagyobb hiba volt nemcsak a kizárólagos felelősséget, de egyúttal a felelősségben való részesedést is elutasítani és ezzel azonosítania magát a megdöntött körökkel, akik tényleg részesek a felelősségben. Másrészt hiba volt ebből a problémából becsületbeli kérdést csinálni, tűrve! eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy Japántól elvitassa a becsületet az Oroszország ellen indított háborúért. Olaszországtól Görögország megtámadásáért és a balkáni államoktól a balkáni hadjáratért. A kérdést sem Németország, sem az entente nem oldhatja meg, mivel mindkét fél érdekelt. Csak semleges történettudósok oldhatják meg azt a problémát sine ina et stúdió. A Woif-párt a kormány ellen szavazott Elfogadták a fővárosi válasz fásokról szóló törvényt Felfedezett monstre-kivándorlási üzem Békéscsaba volt román parlamenti képviselője Pozsonyba vándoroltatta ki a békéscsabai munkásleányokat khrindörofetásáuiaik politikai céljai mellett Ki az oka a háborúnak? íieimich Mann, Coudenhove=Kalergi gróí, Hindenburg, Ludendorff és mások nyilatkozatai a nagy problémáról Mit csinál Háry János Romániában? Diplomáciai tárgyalások egy versenyparipa körül Tövisegyháza, november 25. (Saját tudósítónktól.) Magyarország román megszállásának idejében valamelyik katona az egyik versenyistállóból elvitte Háry Jánost, a világhírű versenylovat. Nemsokára megindult a hajsza a telivér után és meg is találta az egyik román faluban, ahol a nemes állat éppen olyan munkát végzett, mint kollegái, amelyek nem voltak a zöld mező hősei és amelyeknek származását nem őrizték hét pecsét alatt. A lovat felkutatták, de papírjai Magyarországon maradtak, amelyek nélkül pedig nem ismerték el versenypari- párraík és ivadékai stem lettek telivéreik, csak i egyszerű félvérek. Megindult a tárgyalás a két állam között miniszteri tanácsosok szaladgáltak Bukarestből Budapestre, végül is megkötötték Románia és Magyarország között a lóegyezményt és Magyaország kiadta a pasz- szusokat. Elismerték, hogy a ló Románia tulajdonába ment át, de kikötötték, hogy a kitűnő mént Kirntzig János volt főispán ménesében kell elhelyezni és a magyar kormánynak jogában áll vám- és illetékmentesen húsz lovat küldeni Háry Jánoshoz rövid házasság céljából. A paripa már nem fut a zöld mezőnyökön, hanem csöndesen eszegeti Kintzig János tövisegyházi istállójában a jó ropogós szénát és zabot és egyetlen gondja abban merül ki, hogy eleget tudjon tenni a román és magyar anyalovak házassági vágyainak. Romániában is rendtörvény készül Mi van a javaslat tervezetében. Bukarest, november 25. (Saját tudósitónktól.) A kormány a napokban a parlament elé terjeszti a rendíör- vényről szóló javaslatot. A törvény tervezetét ma tették közzé és ebből kiviláglik, hogy a román kormány cseh-szlovák mintára a még meglévő szabadságjogokat is el akarja tüntetni. A tervezet szerint minden szövetkezés az állam ellen, ha nem is történt előkészületi cselekmény, bűntett és büntetése 5—10 éri fegyház. Ha köztisztviselő is benne van a szervezkedésben, akkor nála a büntetés maximumát kell alkalmazni. A fenti bűncselekményre való felhívás vagy felbujtás, mégha eredménytelen maradt is, ugyanúgy bün- tettetik, mint maga a bűncselekmény. Két-öt évi fegyházzal büntetik azokat, akik szónoklatok, beszédek, lázitó vagy fenyegető énekek vagy nyilvános fenyegetések által akar közvetlenül, akár közvetve provokálják a fenti bűncselekményeket. Megmenekül az üldöztetéstől az, aki az üldözés megkezdése előtt értesíti a hatóságokat a bűncselekményről. Súlyosan büntetik azokat, akik levél, plakát, vagy nyomtatvány utján hívják fel a lakosságot a bűncselekmény elkövetésére. A bíróságnak minden alkalommal ki kell szabnia mellékbüntetésként a polgárjogok felfüggesztését és a hivatalvesztést. Akik a bűncselekményt dicsérik vagy helyeslik, 6 hónaptól 2 évig terjedő börtönt kapnak és 1—6 hónapig terjedő fogházat kap az, aki idegen államok zászlait vagy jelvényeit viseli. Aki külföldi személlyel vagy hatóságokkal összeköttetésbe lép az államrend erőszakos felforgatása céljából, még ha nem is hajtja végre tettét, 5—10 évi fegyházra Ítéltetik. Aki a katonai szolgálat megtagadására liivja föl a katonaköteleseket 3—6 évi fegy- házat kap. Aki engedetem nélkül fegyvert, vagy lőszert állít, elő, szállít vagy beszerez, azt 2—5 évi fegyházra ítélik. A biróság kimondhatja, hogy az elitéit nem térheti vissza bizonyos ideig abba a községbe vagy városba, ahol a bűncselekményt elkövette. Aki ezt megszegi, újabb hathavi börtönt kap. Ostromállapot idejében mindenki a hadbíróság illetékessége alá tartozik. A biróság eltilthatja a tárgyalásoknak a sajtóban való ismertetését és e tilalom megszegőjét legalább hathavi börtönre Ítélik. Végül a fegyverviselésről intézkedik az uj törvény. Magánosok csak engedéllyel vásárolhatnak fegyvert. E törvény megszegői 1—2 havi börtönre Ítéltetnek. Az ellenzék a szabadságfosztó javaslat elten éles harcra készül, bár kétségtelen, hogy Bratianu mindenre kapható többségével keresztülhajszolja a javaslatot. *
