Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-26 / 269. (717.) szám

Szerda, november 26. Eskütt újból vádolja Nagyatádit Budapest, november 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Az Eskütt-pör mai tárgyalásán Eskütt Lajos kijelentette, hogy megváltoz­tatja álláspontját és hajlandó vallani. Az elnök erre az úgynevezett zabszállitási ver­senytárgyalásról szóló vádpontot ismertette a vádlottal. Eskütt kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. A versenytárgyalás közben üres lapokat csempészett Nagyatádi megbízásából a miniszter asztalára és mikor a miniszter csengetett, bejött a szobájába.és azt mondotta, hogy Haller kegyelmes ur akar vele beszélni. Ekkor Nagyatádi kiküldte a referenseket a szobából és ő Nagyatádi megbízásából az egyik biankó ajánlatot ki­töltötte és igy nyerte el Forbáth cég az ajánlatot. Ebben csak Nagyatádi volt bűnös. Ezután a vetőmagszállitásokról kijelentette, hogy többeknek szerzett engedélyt, akiket Tömöry Angéla hozott hozzá és akik a pártkassza részére lefizették a szükséges összeget. Tömöry Angéla a szemébe mondja Esküttnek, hogy nem mondott igazat, majd Gál Jenő védő kérte a bizonyítás kiegészí­tését, amire vonatkozóan a biróság úgy határozott, hogy majd a tárgyalás után fog 'érdemben dönteni. Ezután folytatták Eskütt kihallgatását. • Ezután az elnök kótségbövwrta, hogy Nagyatádi panama zott volna, mire Eskütt .wszellöedm kezdett aiz elnökkel és kljelen- itettte, hogy van oka anna, hogy sok dolgot el ne mondjon. Esfküttet erre asz elnök leültette. Véres dráma egy amerikai koEceríigynökségnél New-York, november 25. Los Angeiosban nem mindennapi véres dráma játszódott -le tegnap. Egy baugver- ,senyügynökség irodájában a délelőtti órák alatt, amikor a liangversienyügyinöfeségnél rendkívül mazgiaihnais éléit uralkodott, megje­lent egy soffőr, akiinek a felesége, mint gép- irőnő volt a hangversenyirodáná! alkalmaz­va. A soffőr íöMuá't arccal rontott be abba a szobába, ahol a gépirónö foglálikozfat\m volt, revolvert rántott elő s a feleségét és az irodahelyiségben lévő négy alkalmazottat agyonlő vésse! fenye­getve, arra kényszeritette, hogy álljanak a fal mellé, úgy, hogy arcukkal a fal felé for­duljanak és ne lássák, mi történik az iro­dában. Amikor a négy alkalmazott és az asszony teljesítették a parancsot, behívta a hangversenyiroda tulajdonosát és több re­volverlövést adott le rá, úgy, hogy az összeesett. Ezután kirohamt az irodából s az utcára érve, a legfcöziefebbi rendőr kezébe nyomta a revolvert ezekkel a szavaikkal: „Megöltem azt az embert, akii elcsábította a feleségemet és földuflta családi boldogságomat. Rendelke­zésére állok, csináljon velem, amit akar.“ A rendőr a gyilkos soffört letartóztatta. Keletszloveisszkófean szaporodnak az analfabéták Nagymihály, november 25. (Saját tudósítónktól.) Szomorú objekti­vitással állapíthatjuk meg, hogy Felső-Zem- plén járásaiban már a háború előtt sem volt elegendő iskola és általában mostoha sorsa volt a vidék tanügyének. Ám talán sehol sem oly kirívó Markovié miniszter kijelentésének valótlansága, hogy az iskolaügy fonák hely­zete magyar örökség, mint éppen itt. igaz, hogy a háború előtt a községek körülbelül 30 százalékában nem volt középiskola (70 százalékában szlovák nyelven folyt a taní­tás), de igaz az is, hogy a cseh-szlovák állam fennállása óta niég egyetlen egy uj iskolát sem létesítettek. Sőt, éppen ellenkezőképp történt. Az orosz invázió alatt számtalan iskolaépület le­égett vagy megrongálódott. Ezek renoválá­sához a háború utolsó évében hozzáfogtak ugyan (nem szabad elfelejteni, hogy a vidék 1916-ig „veszélyes41 zóna volt), de ezt a prevrát megakasztotta. Ezeket még mai na­pig sem építették fel, illetve javították. A Mboiru alatt több tanító bevonult, még töb­ben a prevrát után hagyták el állásukat, eze­ken a helyeken van ugyan iskolaépület, de tanitóhiány folytán mai napig sincs előadás. Mindezek következtében észak Zemplén já­rásaiban ma átlag minden negyedik falura jut egy miiködő iskola. A mezőlaboroi járásban, ahol a lakosság zöme rutén analfabéta, 12 község van, ahol a prevrát előtt volt tanítás, ma nincs. A járás 46 községe közül 22 községben nincs előadás. Még szomorúbb a helyzet a homonnai járásban. Itt vannak olyan 8—10 falus körjegyzőségek, melyekben egyetlenegy iskola sincs. A homonnai állami elemi iskola bárom osztálya * bűzös, nedves helyiségekben van elhelyezve, amelyek körülbelül 10 éven ke­resztül raktárak voltak’, sőt a háború alatt is­tállónak is használták. Levegője valósággal méreg a gyermekeknek, akik között naipiren- den van a megbetegedés. Pénz még renová­lásra sem jut. A polgári iskola — egyetlen Budapest, november 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés ma befejezte a fő­városi választásokról szóló javaslat részletes vitáját. A szavazásnál Huszár és Wolff, va­lamint Lingauer a javaslat mellett, a Wolff- párt tagjai pedig a javaslat ellen szavaztak, arrai politikai körökben óriási feltűnést keltett és számítanak arra, hogy Wolífék ellenzékbe Gyula, november 25. Néhány hónap óta a békéscsabai rend­őrhatóság a vármegye illetékes ügyosztályá­val együtt arra a megállapításra bukkant hogy a békéscsabai szlovák anyanyelvű gyári munkásleányok tömegesen adják be útlevél iránti kérelmeiket.,Egy-egy hét folya­mán egy-két tucatnyi ínunkáslteány kérel­mezte a kivándorlást és ami nyomban föl­tűnt, az volt, hogy a gyári leányok egytől- egyig a cseh-szlovák köztársaságot jelölték meg kivándorlásuk céljául. A rendőrség és a békésváirmegyei ufcte- véíkiáiitó hatóságok erre alapos és körülte­kintő vizsgálat tárgyává tették a szlovák leányok tömeges kivándorlásának okait. A helyzetet erősen komplikálta az a körülmény, hogy az útlevelet kérő leányoknak túlnyomó része a békéscsabai textilgyárakibam dolgo­zik, amely gyárak üzemét a leggyakorlot­tabb és teljesen szakképzett munkaerők el­szivárgása következtében a végveszedelem fenyegette. A békéscsabai rendőrkapitányság nagy­arányú nyomozást kezdett a munkásleányok monstrekivándorlása ügyében. Néhány útle­velet kérő szlovák leányt részletesen kihall­gatott és ekkor kiderült, hogy egy jól megszervezett, kitünően működő kivándorlási üzem áll fönn, még pedig Pozsonyban és a szlovák leányok Mottó: ,,Esö -után köpönyeg!14 Berlin, november 25­(A P. M. H. berlini tudósítójától.) Az ameri­kai Hearst-lapok egy csomó irót, tudóst, generá­list ós egyéb személyiségeket megkérdeztek, ho­gyan vélekednek a háborús felelősségről. Erre az „eső után köpönyeg!“-körkérdésre az amerikai Hearst-koncern változatos feleleteket kapott. Az érdekesebb válaszokat a P. M. H. berlini tudósí­tója a következőkben reprodukálja: Hlndenburg Pál vezértábornagy: A külföld csak akkor fogja helyesen megítélni a háborús fe­lelősség kérdését, ha mi magunk síkra szállnak az igazságért és jogos ügyünkért. . Kayserling Hermaun gróf: Az a tény, hogy egy a kontinens békéjét újra szabályozó szerző­dés a szerződő felek egyikének bűnösség-vallo­másán nyugszik, talán egyik legnagyobb grotesz- kuma a világtörténetnek. Woíff The odor, a Berliner Tág eb lat t főszer­kesztője: Elvetem a Németország kizárólagos fe­lelősségét megállapító tételt, miivel ez minden rendes eljárás nélkül jött létre. Az én véleményein az, hogy jelszavakkal és frázisokkal nem lehet kedvezően hatni a világ közvéleményére és nem mindenki van feljogosítva arra, nem mindenki al­kalmas, hogy ehhez a dologhoz hozzászóljon. Habár Wolff ezen utóbbi megállapítása igen helyes és úgy is értelmezhető, hogy akinek vaj van a fején, ne menjen a napra, Ludendorff vezértábornagy mégis válaszolni merészkedik és a következőket mondija: Mivel a jelenlegi kormány képtelen ennek a kérdésnek megoldására, a kísérleteket céltalannak tartom. Steían Grossmann, a Tagebuch című folyóirat főszerkesztője, mintha csak kéziratban olvasta volna Ludendorff válaszát, a következő feleletet adta a Hearst-lapok tudósítójának: Ha a generá­lisok végre befognák szájukat és a diszkussziót a az egész megyében — felszerelése hiányos, szertárai üresek. Nem csoda, ha mindezek folytán az analfabéták . száma növekszik és inig azelőtt ritkán lehetett oly fiatal szlo­vákra akadni, aki ne tudna Írni vagy olvasni, ma a 6—15 évesek között alig akad olyan, ki iskolába járna. Mert iskola nincs, iskolára nincs pénz, a pénz kell a kaszárnyákra Je­lenleg a megyében csupán 4 hatalmas ka­szárnya van építés alatt (Töke tér ebes. Ho- monnán kettő, Nagymihály) számtalan tiszti­lakás, melyeknek építési költségeivel minden falunak jutna két iskolára is. mennek. Ezután egy-két sürgősebb javaslatot in­téznek el, majd a jövő hét elején hozzákez­denek a házszabályrevizió tárgyalásához, amely negyven napig fog tartani- A kor­mánypárt mindjárt az első napon fogja sémi a sürgősség kimondását és a nyolcórás ülé­seket, később azonban permanens illésekben fogják tárgyalni a javaslatot. még az az indoka is volt, hogy a szloven- szkói textilüzemeket olcsó és kitűnő szak­munkásokkal lássa el. A leányok elmondották, hogy őket vaía- mennylüket Hnabovszky Mihály pozsonyi la­kos, volt magyar állampolgár ‘bírta rá a ki­vándorlásra. A Hraibovszky névvel a rendőrhatóság előtt egyszerre kalandos és nem mindennapi múlt csillant meg. Ugyanis a szlovák leányo­kat klvándorottató Hrabovszky Mihály volt az, aki az 1919. év folyamán, amikor Békéscsaba a román megszállás borzalmait sínylette, fölcsapott a megszállók szolgájává és különféle szol­gálatokat tett a románoknak, ö volt az, aki, midőn a románok a megszállt részek­ből képviselőket küldettek a bukaresti par­lamentbe, szintén vállalt ilyen megbízatást és mint Békéscsaba képviselője ment le Bukarestbe. A román megszállás azonban véget ért, a 101-es őrmesterből képviselővé lett poli/ti- kus(!) karriérje hirtelen megszűnt és Hna- bovtszky, akinek felelnie kellett volna visel­kedéséért. egyszerűen meglépett és Pozsony­ban ütötte föl a tanyáját. Amint kiderült, nem minden leány kapott munkát a szlovenszkói szövödékben s ezek, munka nélkül lévén, csakhamar eltűntek társnőik szemei élői... s ma sem tudják, hová lettek s mi lett belőlük. (h. r.) I. történetírókra bíznák, meg lehetne állapítani, ki viseli a felelősséget. Grossmann után Scheer Frigyes Károly Reinhardt admirális a következőket mondotta: A német becsületérzés­nek tiltakoznia kell az ellen, hogy egy olyan nép- szövetséghez tartozzunk, amely kivételes kezelés­ben- részesit bennünket. Ha pillanatnyi előnyökért feladjuk ezt az álláspontot, úgy a külföld előtt el­ismerjük a versaillesi diktátumot. Az egyetlen helyes ut tehát a Népszövetségbe való belépés határozott elutasítása. Hasonló szellemben nyilatkozik Westarp gróf, Massow generális, Goltz pasa, Revei)tl-ov. Helmich Mann nyilatkozatától sok bölcsesség árad ki: Nem szabad túlozni! Nem szabad a töb­biekre fogni, hogy csupán ők felelősek. Ma már sokan tudják, hogy minden oldalon felelősek a háborúért. Saját belátás sokkal hatásosabb és ér­tékesebb, mint propagandával lyukat beszélni a hasba. A versaillesi szerződést revideálni fogják, nem történelmi helyreigazításért, hanem az euró­pai jövendő, az európai egyesült államok ér­dekében. Richard N- Coudenhove-Kalergl gróí dr„ a Páneurópa apostola: Németország nagy taktikai hibákat követett e.l. Nézetem szerint a legna­gyobb hiba volt nemcsak a kizárólagos felelőssé­get, de egyúttal a felelősségben való részesedést is elutasítani és ezzel azonosítania magát a meg­döntött körökkel, akik tényleg részesek a felelős­ségben. Másrészt hiba volt ebből a problémából becsületbeli kérdést csinálni, tűrve! eddig senki­nek sem jutott eszébe, hogy Japántól elvitassa a becsületet az Oroszország ellen indított háború­ért. Olaszországtól Görögország megtámadásáért és a balkáni államoktól a balkáni hadjáratért. A kérdést sem Németország, sem az entente nem oldhatja meg, mivel mindkét fél érdekelt. Csak semleges történettudósok oldhatják meg azt a problémát sine ina et stúdió. A Woif-párt a kormány ellen szavazott Elfogadták a fővárosi válasz fásokról szóló törvényt Felfedezett monstre-kivándorlási üzem Békéscsaba volt román parlamenti képviselője Pozsonyba vándoroltatta ki a békéscsabai munkásleányokat khrindörofetásáuiaik politikai céljai mellett Ki az oka a háborúnak? íieimich Mann, Coudenhove=Kalergi gróí, Hindenburg, Ludendorff és mások nyilatkozatai a nagy problémáról Mit csinál Háry János Romániában? Diplomáciai tárgyalások egy versenyparipa körül Tövisegyháza, november 25. (Saját tudósítónktól.) Magyarország ro­mán megszállásának idejében valamelyik ka­tona az egyik versenyistállóból elvitte Háry Jánost, a világhírű versenylovat. Nemsokára megindult a hajsza a telivér után és meg is találta az egyik román faluban, ahol a ne­mes állat éppen olyan munkát végzett, mint kollegái, amelyek nem voltak a zöld mező hősei és amelyeknek származását nem őriz­ték hét pecsét alatt. A lovat felkutatták, de papírjai Magyarországon maradtak, amelyek nélkül pedig nem ismerték el versenypari- párraík és ivadékai stem lettek telivéreik, csak i egyszerű félvérek. Megindult a tárgyalás a két állam kö­zött miniszteri tanácsosok szaladgáltak Bu­karestből Budapestre, végül is megkötötték Románia és Magyarország között a ló­egyezményt és Magyaország kiadta a pasz- szusokat. Elismerték, hogy a ló Románia tulajdonába ment át, de kikötötték, hogy a kitűnő mént Kirntzig János volt főispán méne­sében kell elhelyezni és a magyar kormány­nak jogában áll vám- és illetékmentesen húsz lovat küldeni Háry Jánoshoz rövid házasság céljából. A paripa már nem fut a zöld mezőnyö­kön, hanem csöndesen eszegeti Kintzig János tövisegyházi istállójában a jó ropogós szé­nát és zabot és egyetlen gondja abban me­rül ki, hogy eleget tudjon tenni a román és magyar anyalovak házassági vágyainak. Romániában is rendtörvény készül Mi van a javaslat tervezetében. Bukarest, november 25. (Saját tudósitónktól.) A kormány a na­pokban a parlament elé terjeszti a rendíör- vényről szóló javaslatot. A törvény terveze­tét ma tették közzé és ebből kiviláglik, hogy a román kormány cseh-szlovák mintára a még meglévő szabadságjogokat is el akarja tüntetni. A tervezet szerint minden szövetkezés az állam ellen, ha nem is történt előkészületi cselekmény, bűntett és büntetése 5—10 éri fegyház. Ha köztisztviselő is benne van a szervezkedésben, akkor nála a büntetés maximumát kell alkalmazni. A fenti bűncse­lekményre való felhívás vagy felbujtás, még­ha eredménytelen maradt is, ugyanúgy bün- tettetik, mint maga a bűncselekmény. Két-öt évi fegyházzal büntetik azokat, akik szónok­latok, beszédek, lázitó vagy fenyegető éne­kek vagy nyilvános fenyegetések által akar közvetlenül, akár közvetve provokálják a fenti bűncselekményeket. Megmenekül az üldöztetéstől az, aki az üldözés megkezdése előtt értesíti a ható­ságokat a bűncselekményről. Súlyosan büntetik azokat, akik levél, plakát, vagy nyomtatvány utján hívják fel a lakosságot a bűncselekmény elkövetésére. A bíróságnak minden alkalommal ki kell szabnia mellékbüntetésként a polgárjogok felfüggesz­tését és a hivatalvesztést. Akik a bűncselek­ményt dicsérik vagy helyeslik, 6 hónaptól 2 évig terjedő börtönt kapnak és 1—6 hónapig terjedő fogházat kap az, aki idegen államok zászlait vagy jelvényeit viseli. Aki külföldi személlyel vagy hatóságok­kal összeköttetésbe lép az államrend erő­szakos felforgatása céljából, még ha nem is hajtja végre tettét, 5—10 évi fegyházra Ítél­tetik. Aki a katonai szolgálat megtagadására liivja föl a katonaköteleseket 3—6 évi fegy- házat kap. Aki engedetem nélkül fegyvert, vagy lőszert állít, elő, szállít vagy beszerez, azt 2—5 évi fegyházra ítélik. A biróság kimondhatja, hogy az elitéit nem térheti vissza bizonyos ideig abba a községbe vagy városba, ahol a bűncselek­ményt elkövette. Aki ezt megszegi, újabb hathavi börtönt kap. Ostromállapot idejében mindenki a hadbíróság illetékessége alá tartozik. A biróság eltilthatja a tárgyalásoknak a sajtóban való ismertetését és e tilalom meg­szegőjét legalább hathavi börtönre Ítélik. Végül a fegyverviselésről intézkedik az uj törvény. Magánosok csak engedéllyel vásá­rolhatnak fegyvert. E törvény megszegői 1—2 havi börtönre Ítéltetnek. Az ellenzék a szabadságfosztó javaslat elten éles harcra készül, bár kétségtelen, hogy Bratianu mindenre kapható többségével keresztülhajszolja a javaslatot. *

Next

/
Thumbnails
Contents