Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)

1924-11-23 / 267. (715.) szám

Vasárnap, november 23♦ 9 fin hogy a kereslet jóval fölülmúlja a kínála­tot. A szilárd irányzat átterjedt az úgyneve­zett kisböráruk piacára is, amelyen a kecs­kebőr is jelentősen emelkedett annak elle­nére, hogy a kecskebőr iránt alig lutatkozik kereslet. A jó minőségű tengerinyu! darab­jáért 27 koronát s a silányabb minőségűért 22 koronát fizettek. Báránybörben nagy hi­ány van, gödölyebőrökért 12 koronát (23 kg.) és 8.5 koronát (18 kg.) fizetnek. Nagy kereslet van őz- és szarvasbőr iránt. — Wenckhelm Dénes lett a Pesti Hazai elnöke. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Pesti Hazai Első 'lakarékpénz­tár tegnap tartott közgyűlésén a Walder Gyula halálával megüresedett elnöki tiszt­ségre Wenekheún Dénes grófot választották meg. — Döntőbíróság lesz a cseh-szlovák— magyar kereskedelmi kamara keretében. A cseh-szlovák—.magyar kereskedelmi kamara keretében, az UTK értesülése szerint döntő­bíróságot fognak létesíteni. A döntőbíróság feladata lesz mindazokat a problémákat megoldani, melyek a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi kapcsolatot gátolják. A döntő­bíróság ezenkívül mindkét állam kormányát tájékoztatni fogja elsősorban azokról az ügyekről, melyek a cseh-szlováJk—magyar kereskedelmi szerződésre vonatkoznak. — Az osztrák kormány fölmondia az osztrák-magyar kontingensegyozményt. Bé­csi tudósítónk jelenti: Jelentettük már, hogy az osztrák gazdasági körök egyre elégedet­lenebbek az osztrák-magyar gazdasági vi­szony kereteivel, mivel amíg Ausztria kö­zeledési aciója az összes többi szomszédos államokkal szemben sikerrel jár, addig a magyar kormány mindeddig vonakodott a végleges tarifába szerződések érdeké bén tár­gyalásokba bocsátkozni. Az osztrák kormány már több ízben foglalkozott azzal, hogy a jelenleg fennálló provizórikus szerződést fel­mondja és ezzel Magyarországot alternatíva elé állítja. Legutóbb felmerült az a terv, hogy bizonyos fontos cikkeket Magyarországnak az osztrák kormány tilalmi listára helyez. Most azonban beavatott helyen szerzett ér­tesülésünk szerint a helyzet megváltozott, amennyiben az osztrák kormány a legköze­lebbi hetekben felmondja a jelenlegi kontm- gensegyezményí Magyarországnak olyan dátumra, amely lehetővé teszi, hogy a fel­mondás érvénybelépéséig a két ország de­legátusai végleg megegyezzenek egymással az uj gazdasági szerződés ben­— Az Osztrák Jegybank elnöke London­ba utazik. A P. M. H- bécsi tudósítójának ér­tesülése szerint Ketsch dr., volt pénzügymi­niszter, az Osztrák Jegybank elnöke legkö­zelebb Londonba utazik, hogy' az ottani pénzügyi körökben ellensúlyozza azt a ked­vezőtlen hangulatot, amelyet a bécsi krízis angol pénzügyi körökben Ausztriával szem­ben előidézett. — A bécsi középbankok konferenciája. Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A bécsi köz ónba r.k ok a Brit-Osztrák Bank' (az Argói-Ma gyár Bank bécsi leányimtézete) helyiségében értekezletet irtot­tak Kestraneik Vibnos vezérigazgató elnöklete alatt és elhatározták, hogy közös érdekeik védel­mére a nagybankclktóí függetlenül tömörülnek és együttesen uj kollektív szerződést fogjak kötni al­kalmazottaikkal. — Rohamosan növekszik a pozsonyi Vá­rosi Takarékpénztár betétállománya. Po­zsonyból jelentik: A Városi Takarékpénztár legutóbbi igazgatósági ülésén megállapították hogy az intézet betétállománya már túlha­ladja a 20 millió koronát. — A Piatalk-féle kártyagyár bécsi botránya. Becsben szánté teljesen azonos módon megismét­lődött a budapesti Justh-féíe izzóláinpagyár bot­ránya- Mikétut bécsi tudósítónk jelenti, a Piatnik- féle ismert kártyagyár tulajdonosai megszerezték a bécsi nemzetközi játékkárlyagyár részvény- többségét és így a konkurrens yáílefat birtokába jutva, beszüntették a jólmenö vállalkozás üzemét. A kisebbségi részvényesek azonban ebbe nem akarnak belenyugodni, mivel szerintük Piatnik szabálytalan módon jutott a majoritás birtokába. Pi'atoikék ugyanis az összeomlott Lombard-banktól vették meg potom áron a nemzetközi játéWkártya- gS'ár részvéiiymajoritásait, holott a Lombard- banknak ezt nem is lett volna szabad eladnia. A most megtartott rendikmili közgyűlés rendticiivül viharos lefolyású volt. A kisebbségi részvényeseik helyet követeltek a maguk számára az igazgató­ságban, Piatnikék ezt azonban elutasították és kö­zölték, hogy ők legalább Ausztria területén meg akarnak szabadalmi a korikurrenciától és csakis abban az esetben hajlandók egy nülliárdért áten­gedni a részvénytöbbs-éget a Idsebbségnek, ha ez kötelezi magát, hogy az üzemi felvétele után bel­földön nem csinál kcmkiirrenciát a Piatnik-gyár­nak. Erre a kisebbségi részvényesek nem akarják kötelezni magukat, hanem elhatározták, hogy a hatóságoknál élnek panasszal Piatnikék ellen, akik beszüntették a gyár üzemét és ezzel teljesen tönkretették azt. — Nem emelik föl a íexíilmunkások munkabérét. A textilipari vállalatok tulajdo­nosai a Tribün a értesülései szerint elutasítot­ták a textilipari munkások bérem elés i köve­teléseit. Kitűnő a román tengeritermés. Ko­lozsvárról jelentik: Az idei tengeritermést 4 millió tonnára beépülik. Négy év óta nem volt ilyen termés. Ha az időjárás jobb lett volna, akkor az idd termés még ezt a meny* nyiséget is túlhaladná. A belföldi szükséglet mintegy 2.5 millió tonnát tesz ki, a felesleg tehát 1.5 millió tonna. — Ismét drágult a dán vaj. Koppenhá­gából jelentik: A hivatalos hetijelentés sze­rint a dán vaj tegnap három koronával 539 koronára emelkedett 100 kilogramonkéut. CiranTB'<ir — Szilárd a prágai magánforgalom. A tegnapi bécsi tőzsde szilárd Irányzata követ­keztében a mai prágai magánforgalom is szilárd volt. 4* Tartott a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségiink jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén tartott Irányzat mel­lett a következő áraikat jegyezték: tí-szavi­déki búza 460—-465, rozs 415, sörárpa 485, zab 405, csöves tengeri 180, morzsolt tengeri 230 ezer korona iné teemázsá nként. + Tartott a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A maii magánforgalomban tartott volt az irányzat. Később megjavult a hangulat és ár­nyalati javulás következett be. + Nem egységes az olmützi termény- tőzstde. Az olmützi terménytőzsdén nem egységes irányzat mellett a következő ára­kat jegyezték: búza 225—226, morva rozs 225—226, morva árpa 250—260, válogatott árpa 280-—285, morva zab 163—166, tengeri 172—174, magyar tengeri 146—147, Viktória borsó 334—380, lencse 450—620, bab 255— 260, búzaliszt OGG 334—340, 1. számú főzö- liszt 278—282, búzáké nyer liszt 260—265. rozsliszt 0—1. 310—315, 70 százalékos rozs­liszt 298—302, amerikai sertészsír 1430— 1435 korona. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP Kiadja: FlacbbaríbErnödr. — Nyomatott a Deutsche Zeituags-Abtien-Geseílschaft nyomdá­jában Prágában — A nyomásért felelős: O. tíolik. iíltiucrM&a rendes gyorsgözös szolgálat Hamburgból — Brazíliába (Peruambuco, Bahia, Rio de Janeiro, Santos, Paranagua, Sao Frímcisko do Sül, Floria- nopolis. Rio Óraiule do Snl.) Hanourg&ál — S/lontevideéba Hamburgból — Buenos-Áiresbs Antonio Delfino december 11. Bilbao „ 18. Vigo „ 17. Espana „ 31. Madeira 1925. Január 3. Cap Polonio „ 8. Argentína „ 17. Cap Norte ., 21. Útbaigazítás és hajójegy a IMrepraiasz dér SaÉorgtOfaertai- seben Dampiscblflartsgesellseiiail, halta, Haviiőkovo námésti 2. A Fekete Ember Történeti regény — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Sztklay Ferenc (13) Sokan nem átalották a prófétát sem ki­kezdeni : — Azért szegődtünk’hozzád, hogy a csu­kát őrizzük a Vak-Tiszában? — Egy hónap múlva megesz itt bennün­ket a szúnyog! — Talán azért tartasz itt minket, hogy' kuruttyolni tanuljunk ? Cserni Jován lovas postát indított Bu­dára, hogy' megkérdezze, miit tegyen, mert nem ad rá tíz napot s nem lesz egy szál le­génye, majd lesheti egyedül, jön-e a nagy­vezér. — A posta ugyan nem jutott föl Bu­dáig, belebotlott egy árforma emberbe, aki kikérdezte, hová megy, mit akar. Hogy meg* tudta, nagy volt az öröme: —Hogy éppen egyet gondolt a te urad is, meg az enyém is!... Éppen a királytól jövök, van pénz is, parancs is, forduljunk vissza. — El is vezettette magát Botus Már­ton uram szépen a Fekete Emberhez, a ki­rály nevében beszélt, parancsolt, senki nem kérdezte, hogy melyik király nevében, hát ö sem kötötte senki orrára, hogy a Ferdi- nánd embere s hegy éppen azért küldték, hogy keresse meg a prófétát. Azért volt olyan nagy örömben, hogy beleakadt a bocs- koros lovagba, mert csak annyi parancsot kapott, kerítse meg a szerecseny herceget, hogy hol és hogyan, azt az orrára és az eszire bízták. Botus uram az első nap tisztára látta, hogy hol a baj, mi a baj; föltette, hogy a Já­nos király nevében hadsereget csinál a gyü- levész népből — János király ellen! Hozzá is fogott azonnal a rendcsinálás­,c*i hoz. A sereget ezredeköe, századokba osz­totta, meg is egrecéroztatta mindennap. A másokkal sáncot ásatotí, kosarat fonatott, volt ©gyükét árva mordély az embereknél, amit inkább fütykösnek használtak, azokat kitakaritfatta, a legügyesebbeket sorra meg­tanította bánni a tüzeiőszerszáramal. Olyan hadi rendet te mucit pár hét alatt, mintha kö­télén rángatták volna a sok ezer embert va­lamennyit. Bezzeg nem unta el magát egy sem, örült, ha estére lefekhetetf a vackára s nem kellett strázsát állania, nemhogy szom­szédaim lett volna kedve! A sok rác olyan büszke lett az ő katonasorséra, hogy' már restellem kezdte a rongyos ruhát, meg a véd­lett bocskort. Arról sem feledkezett meg Botus Marton uram, hogy a munkájáról hétről-hétre be ne számoljon Pozsonyban. Csak Szegedig kel­lett elküldeni az Írott levelet, rábízhatta akár a tábori pópára is, az sem tudott a betűve­téshez. Qzegeden már egész sereg titkos híve volt Ferdirlndus királynak. Meg másutt is. A manó tudja hogyan, de mind tudtak egymás­ról. Tudta Botus, mikor megy Reichensdor- fer György ur — merthogy német volt — Erdélybe, a szászok fejével „okosan1* beszél­ni, tudta, hogy Habardanácz János Sziget­várt jár Török Bálint urat felpiszkálni, vegye vissza Szabadkát a —János király nevében. Amíg Budán a jó urak azon marakodtak, ki legyen a főlovászmester, vagy a királyi étek­fogó. addig százan meg százan, sima, dupla- képű emberek csak vájták a vakondok jár ást János király trónusa alatti. Az eszközt nem válogatták. Tudták oda- fönt, hogy a szászok titokban, merthogy — „Lutheranii autóra comburantur“ — nyíltan nem lehetett, az augsburgi konfessziót be­vették a fülükbe, Reichensdoríer uram itt ta­pintott az eleven ük re s vallásszabadságot Ígért. Hogy Ciemens pápa, nyolcadik a sor­ban, mit szól majd ehhez? Nem kötik annak az orrára, hogy az özvegy királyasszony főzte ki ezt a csalafintaságot, saját szakállára vállalja Reichensdorfer uram s meg nem őszül az egyházi átoktól. Ferdinándus király meg majd tisztára mossa a leikiismemét, legföl­jebb egy-egy órácskával többet imádkozik naponta pirosbárscmyos térdeplőjén, ahogy le 1$ pingálta a képiró ékesen a saját imádságos könyvébe. — Akit kifosztott volt a Fekete Ember, annak telibe rágták, hogy lám, a Já­nos király hadvezére ilyen, meg olyan, akit nem -bántott eddig, azt meg ijesztgették, mint a gyereknépet a mumussal. Török Bálint csakugyan léprement, ei is unhatta, hogy Budáról csak ígérgetik az igaz­ságot, nekifohászkodoitt egy szép májusi haj­nalon kétszáz jó vitézzel s harmadnap éjjel oly könnyen kikergette asz elkényeámesedett rácokat Szabadkából, hogy — maga sem hitte. Dcszenka asszony, meg Vladojla futhatott egy Öltő ruhában, amerre tudott. A prófétáná dult-fult mérgiben, Vladojla sirdogált, tette a szemrehányást: — Nem megmondtam előre? Jól van ez igy, megérdemeltük! — Mindennek az a szamár apád az oka! — poröl't az anyja. —-De csak kerüljön elém, majd továbbadom éli a íe szemrehányásodat neki!... Én nem fogok azonban pityeregni, annyi szent!... Kellett neki ur szolgálatába állani? Most láthatja, ml az az ur! Bandukoltak, el is fáradtak, mire a Ti­szához értek. Jószerencse, hogy ott találták Hősieset naszádos embereivel, az maga ajánl­kozott. hogy fölviszi őket a próféta táboráig Deszenka asszonyban berzenkedett ugyan a büszkeség, de hát a szorult ember éhen hal­hat a büszkeségtől, elfogadta az ajánlatot. Bosics maga is megfogta az evező nyelet, úgy húzta a lapátot, mintha, közönséges gá­lyarab lenne, csak azért tette, hogy jószeri­vel hátat fordíthasson úri vendégeinek. Egy' árva szó nem esett ki a száján, még a nótá- zást is az emberekre bízta, pedig máskor ö adta az evezőcsapáshoz az ütemet. Amikor meg elértek a táborig, szótlanul kitessékelte az asszonynépet. Ment is az asszony lelken­dezve, csapott olyan lármát, hogy összefu­tott a tábor népe: — Hol a próféta sátora?! ... Mit bámul­tok? Mit tátjátok a szátokat, mamlaszok, mint a partra húzott potyka? Nem ismeritek meg parancsoló úrasszonyotokat? Dói Iában vagy' nem volt járta nyi erő, vagy' nem akart kimenni a hajóból, amely olyan édesen ringatta egész nap, csak ülve maradt. Bosics kénytelen volt megszólítani: — Megérkeztünk. — Én nem ide vágyom, Bosics, — fe­lelte fájdalmasan, könyörgő szemmel. — Vigy engem tovább, Bosics! — Hová vihetnétek? Az apádhoz hozta­lak el, gyermek! — Nem akarok itt maradni. Nem az én apám! — Hogy beszélhetsz már ilyet? Megta­gadod a szüléidét? — Ök tagadnak meg engem. Kínoznak, mert csak sírni tudok, ha látom, hogy ölik rakásra az ártatlan, védtelen embert! Vigy el engem, drága, jó Bosiesom! — De hát hová vihetnétek d, kis leá­nyom? — Az, az vagyok, a te kis leányod, a szeretőd, cseléded, ha másnak nem akarsz! Vigy el, ahová ígérted, a csöndes dumaparti kis háziatokba, a jó édesanyádhoz, akiről annyi szépet meséltél! Az én igazi édes­anyámhoz, aki vár, aki szeret, aki olyan sze- lid, hogy fáj a szive, ha egy legyet vergőd­ni tát! (Folyt köv.) ÜL SL». ü ® Ü ÜP éP1 ü ül #^ÍÉ& 8 Ü ráS JlL H ^ cmssos?, vöszosí, íiamasa. must, gjercaisfisoii. saniru 5CHRQLL-f@Ie ürísaala, Kassa, Fa-a. H#. - m..m. „**•**»'*- 1 ^ w borral szembe) hözöh, lelaér-és színes terlIÉKeK. Yalóűl rum­üyü paplanok. Rógi paplanokat átdolgoztat. vásznak snMöen széiísséáösn.

Next

/
Thumbnails
Contents