Prágai Magyar Hirlap, 1924. november (3. évfolyam, 249-273 / 697-721. szám)
1924-11-23 / 267. (715.) szám
Vasárnap, november 23. Madártávlatból A cikkíró jóslata Eleinte nem volt vele semmi baj. Behozhattad szobába, le tehetted az asztalra, odaállíthattad 5 ablakpárkányra, nem bántott senkit, szerény alt és iiedetoes.. ■ De azután kezdett a fejedre Imi, még pedig a szó legszorosabb érteimében, a sétálni mentél, a kalapodba rejtőzött és mi- iztoen ama bizonyos utcasarkon vártad őt, a fe- séged üzeneteit duruzsolta a fiiledbe. Nem halott békén a hivatalodban, nem volt tőle nyugtod hálószobádban és megjósolom, hogy nraholnap :m lesz miatta se éjjeled, se nappalod. A cikkíró tanácsa Hát persze, hogy a rádióról van szó — rádió !, rádió ott, rádió miindenüitt. A londoni rádió- állításon egy olyan készüléket mutogatnak most, nit a kalap alá lehet erősíteni. Légy erős, szenny barátom, viselkedj férfiúhoz méltóan és pró- ilj mosolyogni, amikor feleséged őmagysága ótmé'lküli — kalapját (kifizeted. Légy erős, mert végzet utjai kiszámíthatatlanok és a Daily Mail ár rádió-bútorokról beszél. Magad i's beláthatod, ygy azt a csúf készüléket tovább már nem lehet rm az asztalon. Egészen elrontja a szoba képét- •indán jóizlésü ember (és tudtommal te is közé- k tartozol) igyekszik rádiókészülékét az asztal á vagy a conso'e mögé rejteni, az almáriom mö- ytt i's nagyszerű helye volna, ahol háború alatt lisztet tartogattátok, de ha azt akarod, hogy a leséged barátnői végérvényesen megpukkadtjaik, akkor szereltesd rádiódat egy hondurasü' ma- igóniból készült görög vázáiba, antik réz fogan- ulklkal, a rézangyalát neki! Fellázadtak a dolgok Ilyen körülmények között igazán megérdé- élte Rudolf Lothar, hogy a kritika agyonütötte amibnngban bemutatott vigjátékát. Most, amikor inden családfőnek fő a fej-e a rádiiőkredene, rá- ólámpa, rádióváza és rádiókalap miatt, ez a mmyelmü ember tréfálkozni mer a gramofón- pőről. Mert Rudolf Lothar darabjának arz az apöt'ete, hogy egy féltékeny f-'érj feleségének ci- ijét icipici felvevő kfezüilékkel patkolja meg. A >nyodaírnat a szobalány okozza, aki ebben a tízben táncolja ált az éjszakát, amiről aztán ugyaniak furcsa históriát mesél az indiszkrét cipellő, harmadik felvonásban ugyan minden jóra fordul, rjttram belátja, hogy nem a felesége, hanem a pője sarka csalta meg, de éppen ez a bökkenő! doflgok megunták az emberek w állmát és kaka-* rnk csúcsától egész a cipőnk sarkáig elleniünk inspiráltnak. Ahol a boldogság terem Emberek és dolgok háborúsága elől jólesik a 'erekek világába menekülni, ahonnan rossz ma- Lviselettü felnőttek mindenféle rorrtboló talá%ná- ra még nem tudta kiSzoritaní a jó öreg Mikulást. ■fculás aipó már -megnyitotta a játékbazárofc ka- uit kerekszemü' tátpttszáju népe előtt és van ám rgés-forgás a tarka-baika vásáron. Nem is vá- t az, hanem valóságos tündérország! Vasutak, agirtak, viaduktok, automobilok, -épi tő sziek régeik, babaházaik, igazi, vizen úszó hajók és tün- :rszép, selyemihaju babák, medvék és osilmpám- ík . . • De ki győzné azt a rengeteg csodát elő- ámíálmi, ami Garmnge londoni bazárjában lát- ,tó! Állatsereglet! Es babakonyha! Gőzgép! meg namó! Hát még a bűvészek! Aztán meg a jó eg Mikulás, tulajdon személyében, lengő szakáival, hatalmas nagy zsákjával! (Vájjon mi lehet nme?) A gyerekek szeme csak úgy csillog és icagásiuk feJcsengetfyüzB kísérőik lelkében a fogságot . . . Pell-mell. Mennyit ér a maharadzsa barátnője A per tárgya 250.000 angol font- A P. M. H- eredeti londoni tudósítása — London, november 21. Russel váilópere óta London olyan kár- ritési válópert még nem látott, mint az, n-elyet m-ost folytatnak le Robinson boo-k- akernek a Midlandbank elleni feljelentése apján. Robinson szegény szülők gyermeke >lt és fiatal korában hamar felküzdötte matt, de játékszenvedélytől űzve tönkre ment. ókor ismerkedett meg a per föhősnéjével ; feleségül vette. Vele együtt még egyszer nkremient és a legválságosabb pillanatban •.anyeső hullott le rájuk London ködös egé- 51. Eg^y barban, ahol az éjszakát akarták kivárni, megismerkedtek egy indus maharadzsával és londoni adjutánsával, aki Newtonnak nevezte magát és a maharadzsa viszonyt kezdett Robinson feleségével. így kezdődött egy párját ritkító kettős- ték. Newton hivatásos zs-aroló volt és csi- >s férfi létére hamar meghódította az aszszonyt, akit most azzal fenyegetett meg, hogy megmondja Robinsonnak a maharadzsával folytatott titkos viszonyt, viszont a maharadzsát azzal ijesztgette, hogy felfedi Robinson előtt a dolgok való állását és kényszeríti, hogy válópert adjon be felesége ellen, minek következtében a maharadzsa angol törvények értelmében kénytelen lett volna az asszonyt feleségül venni. Az asz- szony többször adott neki aranyat és drágaköveket, hogy szabaduljon tőle, de Newton ezzel nem érte be. Newton kihasználta azt, hogy Angliában a válóper tárgyalásai a nyilvánosság előtt folytatódnak le és kényszeritette Robinsont, adjon neki egy válóperes meghatalmazást. Evvel Parisba utazott a maharadzsáihoz, akit rábírt, hogy töltsön ki egy 250.000 angol fontról szóló csekket Robinson javára. A maharadzsa ezt meg is tette és a csekk London legnagyobb bankjára, a Midland- bankra szólt. Newton most egy ügyvédbarátját mozgósította, aki elhivatta Robinsont és közölte vele, hogy ha visszavonja a pert, 125.000 fontot kézbesít néki. Robinson ebbe belement, visszavonta a meghatalmazást és átadta feleségének a 125-000 fontot, mig a másik 125.000 fonton Newton és az ügyvéd osztozkodtak és a pénzt Parisba utalták át- Robinson közben a maharadzsától meg- v tudta, hogy a csekk 250.000 fontra szólt és perelte a Midlandbankot, mert a pénzt, amely az ö nevére szóit, idegeneknek adta ki és követeli a másik 125,000 fontot. A bank azzal a kifogással él, hogy Robinson nagyon jól tudta, hogy ez a pénz zsarolás eredmér^e és hogy Robinsonná sohasem volt a felesége. A „házasságot14 arra használták fel, hogy a maharadzsától kizsarolják a pénzt. A maharadzsa elérte azt, hogy a perben nem nevezik meg a nevét, hanem egyszeüen A urnák fogják szólitani. Ez a hihetetlen eset bizonyára nagy következményekkel fog járni, mert legjobb blzo- nyitéka annak, hogy mennyire lehetetlen a régi angol bíráskodási elvet, hogy a válópert a nyilvánosság előtt kell lefolytatni, továbbra is tiszteletiben tartani, mert épp ez az elv a leggyalázatosabb üzérkedések rugója. Elhangzott az elsS fe©!smer& vallomás a budapesti bombapSrben A jövő szombaton esetleg- kihirdetik az ítéletet — Drenka Béla Márffy utasitására irta a fenyegető leveleket Budapest, november 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A bombapör mai tárgyalásán a Rassay Károlynak és Miklós Andornak küldött bombák ügyét vették elő. Ma délben hangzott el a pör folyamán az első beismerő vallomás. Drenka Béla fővárosi tisztviselő vádlott beismerte, hogy a merényletek után a 101-es bizottság nevében ő küldte el a fenyegető leveleket a főkapitánynak, a francia követnek, a nemzetgyűlés elnökének és más előkelő személyiségeknek. Azt mondta, hogy a fenyegető leveleket Márffy utasitására irta. A többi vádlottak továbbra is tagadtak és semmit sem voltak hajlandók beismerni. A rendőrségen — mondották — azért tettek beismerő vallomást, mert sulyosan bántalmazták őket. Marossy vádlott azt vallotta, hogy a rendőrségen tett beismerő vallomása után rendkívül kedvesen és jól bántak vele. Az elnök keresztkérdései alatt a vádlottak összezavarodtak, de nem szólták el magukat. A pör jelenlegi állása szerint a bizonyítási eljárást abban az esetben, ha az elnök nem ad helyt a védelem által előterjesztett tanuk kihallgatásának, kedden vagy szerdán befejezik és áttérnek a perbeszédek meghallgatására. A védelem mintegy nyolcvan tanút akar fölvonultatni, akik szerinte igazolni fogják a vádlottak alibijét. Ha elrendelik e tanuk kihallgatását, akkor még hetekig elhúzódik a főtárgyalás, ellenkező esetben azonban már a jövő bét szombatján meg van az ítélet. Újabb terhelő vallomás Szaíbó Imre hordárt hallgatták ki a délutáni tárgyaláson, aki a leghatárózottabban fölismerte a .szembesítéskor Maro’ssyban azt a fiatalembert, aki átadta neki a bombát, hogy Raissay lakására vigye. A tárgyalás tart. Frandiet úTsperoqnek nem vall foga fegyverszüneti szerződést kötni Az angol vezérkar főnöke kijelenti, hogy Európa térképe máskép alakul, ha nem kötik meg a belgrádi fegyverszünetet — Károiyiék eikönnyelmüskődték az ország jövőjét Budapest, november 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Sir Frederic Mahrsie tábornok, aki a világháború alatt az angol vezérkar hadműveleti osztályának főnöke volt, érdekes nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda londoni tudósítójának, amely igen különös fényt vet Károlyinak Franchet D’Esperay tábornokkal kötött fegyverszüneti szerződésére, amely tudvalévőén alapja volt a trianoni béketárgyalásoknak és egyenesen ebből következett, hogy Magyarország területének háromnegyed részét elveszítette. E nyilatkozatból kitűnik, hogy Károlyiék vétkes könnyelműséggel jártak el a belgrádi fegyverszünet megkötésénél és nem áll meg az védekezésük, hogy kényszerhelyzet alatt cselekedtek. A rendkívül szenzációs nyilatkozat, amely egészen uj világításba helyezi az októberi eseményeket, a következőképpen hangzik: — Teljes határozottsággal kijelenthetem, hogy a szövetséges és társult hatalmak az osztrák-magyar monarchiára vonatkozó fegyverszüneti szerződés megkötésére kizárólag és egyedül Diaz tábornokát hatalmazták föl. Egyedül az a fegyverszüneti szerződés érvényes, amelyet Diaz tábornok Páduában kötött meg az osztrákmagyar hadsereg kiküldötteivel. Nem tudok arról, hogy Diaz tábornokon kívül más is kapott volna megbízást arra, hogy Magyarországra vonatkozóan fegyverszüneti szerződést kössön. Nézetem szerint Franchet D’Esperay-t csakis a Bulgáriával megkötendő fegyverszüneti szerződésre hatalmazták föl. A Diaz-féie fegyverszüneti szerződés pontos betartása döntő befolyást gyakorolt volna a béketárgyalások menetére, mivel a béketárgyalásoknál éppen a tényleges helyzet játszotta a főszerepet. A békeszerződések jelenlegi védelmezői is azt állítják, hogy a tényleges helyzetnek jutott a legfontosabb szerep a tárgyalásoknál. Ha a Diaz-féle szerződést hajtják végre, más lett volna a tényleges helyzet, amelynek alapján Európa uj térképét megállapították. Teljesen jogos tehát az a feltevés, hogy a Diaz féle szerződés betartása esetén Európa térképe egészes másképp nézett volna ki, mint ma. Ez a nyilatkozat, amely kétséget kizáróan mutat rá arra, hogy Károlyiék hiszékenysége milyen katasztrófába sodorta a nemzetet, alkalmas arra, hogy még azokat is meggyőzze a Károlyi-forradalom soha helyre nem hozható hibáiról, akik eddig ellenkező álláspontot foglaltak el. A Diaz féle szerződés területi engedményeken kívül más nagy előnyöket is biztosított Magyar- országnak, amelyet Károlyiék a Franchet D’Esperay-val kötött szerződéssel egyenesen megsemmisítettek. Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom :: Az udvarias Halálnak Irta: Segesdy László Uram, néhány szó és megyek — Figyelme megható, derék, Bizony kopott, rozoga már A gépezet, a sok kerék. Sajnálom uraságodat, Hogy jobbat, többet nem adok, De nékem is csak ennyi volt S az voltam, ami most vagyok: Beteg derekú, rossz szivü, Fuíladt-tüdejü harmadik, Kinek a sok utkaparás Tövig koptatta karmait. De azért voltam valaki És valaki most is vagyok. Nagynak láttak a kicsinyek És kicsikének a nagyok. Ön most föloldja gondjaim S kezemnél fogva elvezet — Nem igér semmit, nem is ad, De önnel menni élvezet. Megbocsát, hogy cserébe én Viszont nem sokat adhatok, De, íme: zörgő csontjaim S szemem helyén az ablakok. S egy forró hála, köszönet, Mert szives volt gondolni rám — Megyek... egy perc, Halál-uram, Csak fölveszem a gyászruhám. Négy lábnyom a hóban A hó megcukrozta az estébe íeketediett járdát. A keserű köveket, amiken keserű emberek taposnak és amire keserű sóhaj száll ldhorgasztott fejekről. Nélha egy-egy keserű könny is. A hó meg rizspor ózta a fáradt, kiélt utszalla- got Az utcának gondrácát, amin emberek járnak s igy a gond árnyéka húzódik azon tova. A hó hermelint dobott a fakó kövekre, fehér tollpihéket a didergő útra, ahol a kövek között megrepedt az összehuzódott föld, mint a fájdalomban megvonaglott szó szokott . . • És ezen a járdán négy lábnyom feketesége hirdeti, hogy az ember kegyetlenül gázol bele a szűzi fehérségbe és nem kíméli azt, mint ahogy őt sem kíméli szüzérzéseiíben az élet . . . A négy IáJbnyom előttem sorakozik ós ón utána megyek. A négy lábnyom egymás mellett szorul a íehér hóban, kettő vékony vonalú, kettő nagyobb, markánsabb, feketébb. Két női láb és két férfiláb. Vájjon miről beszélt a nő és mit hazudott a férfi? Talán szerelemről volt szó, talán életigére- tekröl, szivek megszokott esküvéséről, talán álmokat mesélt a nő és álmokat tört össze a "férfi... A négy láb egy sötét folton, ahová nem világit az utca barátságosságát jelentő lámpa, szem- befordult egymással- És soká állhatták igy, mert a négy lábnyom Itt koromfekete. Vájjon mi maradt abból a csókból a nőben és mi a férfiban? Vájjon megcukrozta-e egyikük szivét ez a csók, vagy csak a rizsport mosta le a Í MEGNYÍLT ¥ ulk 4 Dl Mfe ji ■ Uweg, parcelláin és cdMszvmttdinrdklröK. képaceretezés és és»«ll«erf ilsw€5^€5*é», « karlsbadi ..JKnoM" poircellánéváraali képviselete é» föleva&ata egész és Ppdkarpaislca Kuss /észére. EN QRO§. Teljes HávéBiGzi és é£tf<e>a*mfl bereadezéseh. Ei SESBTTAIE. Fő-utca $9 -------i Kosice — Kassa = i'o-uaáca 59 I